Népszava, 1996. április (124. évfolyam, 77–101. sz.)
1996-04-24 / 96. szám
A biztosító bizakodik, a felügyelet még vár NÉPSZAVA-információ Az Állami Biztosításfelügyelet elnöke elhalasztotta a döntést a Prima Austria Biztosító megalakulásának engedélyezéséről. Az osztrák Grazer Wechselseitige Versicherung AG (Grawe) több mint két éve adta be először kérelmét egy magyar biztosítóintézet megalapítására, a kormány végül megadta az engedélyt a kalózbiztosítóskodással vádolt társaságnak. A döntés elhalasztását Asztalos László, az Állami Biztosításfelügyelet elnöke azzal indokolta a Népszavának, hogy még nem tudta kikérni a biztosításfelügyeleti bizottság véleményét, pedig az engedélyezési kérelem elbírálásához a törvény értelmében erre szükség van. Hangsúlyozta, saját hatáskörében tolta el a határozat meghozatalának határnapját 30 nappal, mint mondta: erre a jogszabályok értelmében lehetősége volt. Annál is inkább indokolt Asztalos szerint a döntés elnapolása, mivel a biztosításfelügyeleti bizottság még nem állt fel. A Grawe immáron sokadszor próbálkozik átjutni a biztosítóalapítás körül felépített engedélyezési rendszeren. Korábban azért nem kaphatta meg az engedélyt, mert nem volt meg az alapításhoz szükséges egymilliárd forintos alaptőkéje. Később - amikor ezzel már rendelkezett vele - több hónapig nem tárgyalta ügyét a kabinet. Ezt követően decemberben hoztak döntést a miniszterek, és engedélyezték a társaság megalapítását. A törvény értelmében a Grawe a biztosításfelügyelethez fordult. Azáltal, hogy Asztalok László tavaly nem írta alá az engedélyt, az osztrák biztosítónak már több követelménynek kell megfelelnie ahhoz, hogy megalapíthassa magyar leányvállalatát. Az új jogszabály életbelépésével ugyanis meg kell vizsgálni azt is, mennyire jó a biztosítási szakmában a hírneve az új cég tulajdonosainak. A jó hírnév kategóriája azonban tág fogalom - hangoztatta a biztosításfelügyelet tavasszal ismét kinevezett vezetője, Asztalos László, amikor korábban arról beszélt, miért nehéz meghozni a döntést. Mint mondta, szakértők véleményét fogja kikérni az ügyben, és az ő elképzeléseik alapján alakítják ki azt a szempontrendszert, amelyben meghatározható, ki számít jó hírnevűnek a biztosítási szakmában. Megkaptuk az értesítést arról, hogy harminc nappal eltolták a magyar leánybiztosítónk megalapításának engedélyezését mondta Othmar Ederer, a Grawe igazgatója. - Nem áll jogomban véleményt nyilvánítani a magyar hivatalok munkájáról, és ezért nem is minősítem az Állami Biztosításfelügyelet eljárását. Azonban cégünk meg van győződve arról, hogy egy demokratikus országban a kormány határozatainak érvényt tud szerezni. Ha nem kapnánk meg az engedélyt, meg kell változtatnom a demokráciáról kialakított eddigi felfogásomat. Az eddigi bürokratikus hercehurca jelentős veszteségeket okozott az osztrák biztosítónak - mondta az igazgató. Minthogy azonban egy percig sem kételkednek az ügy számukra pozitív kimenetelében, márszervezik budapesti és pécsi központjukat. Kevesebb a lakosság devizamegtakarítása MTI-információ Márciusban - dollárban számítva - tovább csökkent a lakossági devizamegtakarítások értéke, s forintban is csak a folyamatos leértékelés miatt növekedett 1,2 milliárd forinttal az összegük. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint március végén 453,3 milliárdot tett ki a devizamegtakarítások forintértéke, és a leértékelés hatását nem számítva az elmúlt hónapban 4,1 milliárdos a csökkenés. A lakossági devizaszámlák értéke lényegében tavaly március óta alig változik. Az akkori 9 százalékos leértékelést követően lényegében csak a forint folyamatos leértékelése miatt híznak a számlák. Ez tavaly március óta mintegy 105 milliárd forintot tett ki. Az idén az első negyedévben 14,3 milliárd forinttal növekedett a lakossági devizamegtakarítások értéke, miközben a leértékelődés hatása önmagában 16,3 milliárd forint volt. A lakossági devizamegtakarítások jelenleg 4 milliárd dollárt tesznek ki. GAZDASÁG 1996. ÁPRILIS 24., SZERDA 5 A lehető legalacsonyabb energiaárat célozzák meg A hivatal június végéig fejezi be a szolgáltatók átvilágítását A Magyar Energiahivatal főigazgatója még nem tudja, mekkora lesz az októberi energiaár-emelés. Jelenleg független szakértőkkel az energiaszektor átvilágításán dolgoznak, és ha minden kedvezően alakul, elképzelhető, hogy valóban „csak” 20 százalékkal drágul az energia. Dr. Szabó Imre a Népszavának adott interjújában hangsúlyozta, fő feladatának azt tekinti, hogy az árat a lehető legalacsonyabb szinten tartsa. Pekár Erzsébet NÉPSZAVA - Dunai Imre ipari miniszter és Draskovics Tibor pénzügyminisztériumi államtitkár a napokban úgy nyilatkozott, hogy az októberi energiaár-emelés 20-25 százalék alatt lesz. Ön szerint tartható-e ez az mérték? - Az októberi árak sok tényezőtől függnek majd, s ha minden a legkedvezőbben alakul, akkor lehet 20-25 százalék alatt tartani az emelést. Ehhez azonban jelentős indokolatlan költségeket kell feltárnunk a vállalatoknál, valamint a forint árfolyamának és a hazai inflációnak kedvezően kell alakulnia. Az energia ára mennyire van most közel a valóságos költségekhez? - A Magyar Energiahivatal egy szakmai szervezet, nekünk azt kell megnézni, hogy az árak a lehető leglacsonyabbak legyenek. Ma ez a legfontosabb szempont. Abszolút értékben a magyar energiaárak még mindig elmaradnak az európai árakhoz képest. Ugyanakkor nem tudok mondani két európai országot, ahol egyforma árat alkalmaznának. Németországban, Olaszországban a lehető legmagasabb a villamos energia ára. Ehhez képest a magyar ár lényegesen olcsóbb. Nekünk inkább azt kell nézni, hogy a családi háztartáson belül az egyhavi jövedelemnek mekkora hányadát fordítják az energiára. Ha ezt nézem, akkor Németországban ez az arány 5-6 százalék, Magyarországon 13-14 százalék. Az a távlati cél, hogy ez az arány javuljon. Ugyanakkor nem tehetjük tönkre az energiaipart sem. A kettő között kell nekünk azt a határt megtalálni, amikor még éppen elviselhető árak vannak, de még működőképes az energiaipar. - Hogyan fogják ezt megtalálni? - Minden indokolatlan költséget le fogunk faragni. Nagyon szigorú költségvizsgálatot végzünk a szereplők között. Azt viszont nem szabad megcsinálnunk, hogy tönkretegyük az energetikai cégeket. A június hónapot arra fogjuk fordítani, hogy elemezzük a kapott eredményt. Ezt követően a különböző tárcák, szakszervezetek, érdekegyeztető szervezetek tehetnek javaslatot, észrevételt. - Milyen szempontokat vesznek figyelembe az átvilágításkor? - Abból kell kiindulni, hogy az energetikai társaságok 1994. évre vonatkozó mérlegét, valamint az 1995. év részadatait ismerjük. A mérlegek azt mutatják, hogy azoknak az energiaár-emeléseknek a hatására, melyeket az elmúlt év során kénytelenek voltunk meglépni, a vállalatok nullszaldó környékére álltak be, kivéve a Magyar Villamos Művek Rt.-t, ahol veszteség jelentkezik. A Magyar Villamos Művek Rt.-nél jelenleg 16 milliárd forintot jelentő veszteséget mutat a társaság mérlege. Ezt még nem lehet a vizsgálat eredményének tekinteni. Ez egy kiindulópont, de arra nézve nem ad felvilágosítást, hogy ezekben a mérlegekben szerepeltetett összes költség jogos-e, vagy sem. Sőt a kép még színesebb ennél, mert nekünk le kell választani a felülvizsgálat során minden olyan tevékenységet, költségvonzatával együtt, amely nem a működési engedélyben megfogalmazott főtevékenységhez tartozik. Az erőművek esetében például főtevékenységnek számít a villamos energia termelése, az áram- és gázszolgáltatók tekintetében pedig a kizárólag a fogyasztóknak nyújtott szolgáltatás tartozik ide. - A cégeknek az az érdekük, hogy minél nagyobb költségeket ismertessenek el a hivatallal? Hogyan tudnak ennek a nyomásnak ellenállni? - Ránk nem nehezedik nyomás emiatt. A cégek pillanatnyilag ugyanis adatszolgáltatók, s mi csak hivatalos adatokat fogadunk el, veszünk figyelembe. Csak olyan adatokat szolgáltathatnak, amelyek a könyvelésükben dokumentálva vannak. Ennek az értékelése már a bizottságok és az energiahivatal dolga. - A deklarált 8 százalékos profitot mennyire tartja ön jogosnak? - A 8 százalékos nyereséget kormányhatározatban rögzítették. Nemzetközi tapasztalatokra, gyakorlatra építve jött ki ez a szám. A villamosenergia- és a gáztörvény nagyon egyértelműen megfogalmazza a Magyar Energiahivatal feladatait. Én ezek közül a legfontosabbnak azt tartom, hogy a minimális költségekkel szolgáltassák a villamos és gázenergiát. - Mikorra lesz eredménye a felmérésnek? - A független szakértői bizottságoknak a vizsgálatokat június 30-ára kell befejezniük, hogy még maradjon idő az őszi áremelést megelőzően az összehasonlításra, az elemzésre, az érdekegyeztetésre. A mostani állapotok alapján úgy érzem, hogy ezt az ütemezést tartani tudjuk. A vizsgálat során több mint harminc céget néz át 52 független szakértő tizenhárom, egyenként négyfős bizottságban. Az októberi energiaárra fogják az áremelkedési mechanizmust ráengedni 1997 után. A cégek ezt követően milyen költségeket tudnak majd érvényesíteni? - A nyolc százalék nyereséget nem úgy garantálja a kormányhatározat, hogy akármit csinál a vállalat, ezt megkapja. 1997. január elsejével olyan energiaár lesz, amely a költségeket fedezi, és egy bizonyos nyereséget is tartalmaz. A 8 százalékos eszközarányos nyereség csak az indulásnál igaz. Lesznek olyan társaságok, ahol ezt a szintet nem tudják majd tartósan produkálni, és lesznek olyanok, amelyek több nyereséget is elérnek. Szabó Imre Cseke Csilla felvétele Kisvállalati törvény? Szabó Brigitta NÉPSZAVA Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium törvényjavaslatot készített elő a kis- és középvállalkozások fejlesztési koncepciójára vonatkozóan - ismertette tegnap Soós Károly Attila, az IKM államtitára. A már működő kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében felül kell vizsgálni és ki kell bővíteni a hitel- és garanciarendszert. A vállalkozások versenyképességének előremozdítása érdekében az IKM két célt lát: az egyik, hogy nagyobb hangsúlyt kell fektetni a minőség javítására, másrészt fenn kell tartani a kezdő vállalkozásokat támogató intézményrendszert. Különös tekintettel az elmaradott régiókra, ahol ennek érdekében adókedvezményeket is ad a kormányzat. Gázértékesítésre pályázik a magyar-orosz Panrusgáz (Folytatás az 1. oldalról) A módosítás eredményeként jelenleg csak a belföldi kitermelésű szénhidrogénre kell a Mólnak a tárolási, szállítói kapacitását más szereplők számára is biztosítani. Ezért érdemelnek figyelmet azok a hírek, amelyek a Mol privatizációs stratégiájának megváltoztatásáról röppentek fel. Kósa tudomása szerint vannak, akik ezért szorgalmazzák, hogy a Mólról leválasszák a gázértékesítő részleget, és azt külön részvénytársaságként értékesítsék. Suchman Tamás privatizációs miniszter cáfolta, hogy a Mol privatizációjának második szakaszában változás lenne az eredetitől eltérően, ám annyi bizonyos: a privatizáció második szakaszáról más az olajtársaság és más az ÁPV Rt. privatizációs szándéka. Ezért volt szükséges a Mol május 29-i közgyűlése előtt, hogy Suchman Tamás privatizációs miniszter és Szokai Imre, az ÁPV Rt. elnöke konzultáljon erről az igazgatósággal. Miklós László szocialista párti képviselő szerint nem valószínű, hogy itt kell keresni a Mal és a Panrusgáz közti tisztázatlan viszonyt. A magyar társaság privatizációja tavaly eldőlt, melynek értelmében nem szakmai, hanem intézményi-pénzügyi befektetők vásárolták meg a részvényeket. Szerinte inkább azon érdemes elgondolkodni, mi lehet az értelme annak, hogy adott esetben a Panrusgáz a Mal monopóliumát megtörve gázértékesítőként léphessen fel a magyar piacon. Furcsa ugyanis, hogy a Molt egy olyan cég hozza versenyhelyzetbe, nevezetesen a Panrusgáz, ahol a részvények 50 százaléka a Molé, 40 százaléka az orosz érdekeltségű Gaspromé és 10 százaléka a szintén orosz Intercomé. A képviselő szerint ennek semmi köze így az energetikai piac liberalizálásához. Miklós megítélése szerint jelen helyzetben az egyetlen járható út, hogy amíg Magyarország nem teljes jogú tagja az Európai Uniónak, és nem kapcsolódik szervesen az európai energetikai rendszerekhez, addig a kormánynak kell biztosítania az ország szuverenitását, és ezt csak a monopóliumok megőrzésével lehet. Ami a gáziparban a Molt, a villamos iparban az MVM Rt.-t jelenti. Miklós László azt is elmondta, hogy az ügy stratégiai jelentőségére való tekintettel az MSZP gazdasági munkacsoportja kiemelt helyen foglalkozik a kérdéssel. Mint ismeretes, a déli, Olaszországot Magyarországgal összekötő vezetékszakasz megépítésére a magyar kormánytól a megbízást a Panrusgáz kapta meg. Azóta nyilvánosságra jutott az is, hogy az Általános Értékforgalmi Bank privatizációja során a részvények 50 százalékára legesélyesebben a Gasprom Bank pályázik, sőt akár száz százalékig tulajdonos lehet. Ismeretes az is, hogy a nagy ipari vállalatok privatizálását a Dunaferrrel és a Taurusszal kezdik. Azt Mihail Rahimkulov, a Panrusgáz vezérigazgatója jelentette be, hogy tárgyalásokat kezdtek a Dunaferr-rel, melynek értelmében a gázvezeték építéséhez a Dunaferr szállítaná a lemezeket. Suchman Tamás - aki elzárkózott az információ kommentálásától - április 25-én a Panrusgáz igazgatósági ülésére látogat. Információnk szerint a jamburgi hosszú távú gázszerződés immár hivatalosan is az orosz-magyar cégé. Beruház a Raab Karcher MTI-információ Négy-öt milliárd forintos befektetéssel az ezredfordulóig országos építőanyag-kereskedelmi hálózattá kívánja fejleszteni a Raab Karcher Magyarország Kft. a tavaly megvásárolt Tüzép-társaságokat. A Németország egyik legnagyobb vállalatcsoportjához tartozó cég elsősorban az építőipari vállalkozókat és a kiskereskedőket kiszolgáló magyarországi üzletláncban gondolkozik - mondta Antoni Péter ügyvezető igazgató. A Raab Karcher tavaly az ÁPV Rt.-től összesen mintegy 2 milliárd forintért vásárolta meg a Budapesti Tüzép Rt., a Dél-dunántúli Tüzép Rt. és az Észak-magyaroszági Tüzép Kft. többségi tulajdonát, együttesen mintegy 40 Tüzép-telepet. Jelenleg a teljes egészében német tulajdonban lévő kft. mindhárom cégben 90 százalék feletti tulajdonrésszel rendelkezik. A társaság az idén 7,2 milliárd forintos forgalomra számít a nullszaldó körüli eredményre, jövőre viszont már nyereséget is tervez. Az üzletek, illetve telephelyek átalakításának fontos állomása a budapesti Fészek Áruház korszerűsítése. Bemutatták a felújított áruházat, amelyet a Raab Karcher nemzetközi normáinak megfelelően építettek át körülbelül fél év alatt. Harminc százalékkal növelték az alapterületet, s háromszorosára duzzasztották az árukészletet. A Fészekben 70 százalékban magyar árut forgalmaznak. RÖVIDEN Negyvenmillió fejlesztésre Első taggyűlését tartotta Salgótarjánban a januártól működő Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Kft. A társaságot 430 millió forintos alaptőkével hozta létre a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt., valamint a salgótarjáni, a Nógrád megyei, a bátonyterenyei, a balassagyarmati, a Heves megyei, a gyöngyösi, továbbá a hatvani önkormányzat. A társaság egyelőre 40 millió forintot szánt fejlesztésre. Csökkenő forgalom Az év első két hónapjában a kiskereskedelmi üzletág és a vendéglátó helyek 370 milliárd forint bevételre tettek szert, ez folyó áron 20 százalékkal több, összehasonlító áron 6 százalékkal kevesebb, mint az elmúlt év azonos időszakában. A KSH adatai szerint a bolti kiskereskedelem folyó áron számított forgalma 345 milliárd forint volt, 21 százalékkal több, mint tavaly. Hulladékhasznosítás Kommunális hulladékok összegyűjtésével, hasznosításával foglalkozó nyugati cégek képviselőivel találkozhatnak május 23-án Budapesten a magyar önkormányzatok képviselői. A Phare-program által is támogatott rendezvény előkészítése során több mint 50, a hulladékhasznosítással foglalkozó nyugati hélyet kerestek fel, s közülük 40-et sikerült megnyerni a találkozónak. Több mint 40 önkormányzat és ugyanenynyi szakvállalat lesz jelen. Jelenleg megoldatlan a kommunális hulladékok komplex kezelése. A Magyar Nemzeti Bank valutaárfolyamai Érvényben: 1996. április 23. Pénznem vételi közép eladási árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 223,88 226,10 228,32 Ausztrál dollár 116,92 118,02 119,12 Francia frank 28,85 29,14 29,43 Görög drachma (100) 61,29 61,89 62,49 Holland forint 87,29 88,17 89,06 Ír font 231,26 233,54 235,82 Japán jen (100) 138,81 140,19 141,57 Kanadai dollár 108,77 109,82 110,87 Német márka 97,62 98,60 99,58 Norvég korona 22,70 22,93 23,16 Olasz líra (1000) 95,36 96,29 97,22 Osztrák schilling 13,88 14,02 14,16 Portugál escudo (100) 95,29 96,24 97,19 Spanyol pezeta (100) 117,38 118,55 119,72 Svájci frank 120,47 121,68 122,89 USA-dollár 148,11 149,56 151,01 ECU 183,44 185,26 187,08 Tájékoztató árfolyam: 1 SDR-1,44838 USA-dollár ápr. 17. ápr. 18. ápr. 19. ápr. 22. ápr. 23. • ■m ÁRFOLYAMCSÖKKENÉS ÁRFOLYAM EMELEGÉS