Népszava, 1996. augusztus (124. évfolyam, 179–203. sz.)
1996-08-26 / 198. szám
16 OLDAL ÁRA: 35 FORINT Lebegy elhalasztotta a tárgyalást MTI-információ Elmaradt a vasárnapra tervezett orosz-csecsen megbeszélés. Alekszandr Lebegy, az orosz nemzetbiztonsági tanács titkára közölte: visszatér Moszkvába Csecsenföldről, hogy tanácskozzék Borisz Jelcin elnökkel, Viktor Csernomirgyin kormányfővel, a külügyminiszterrel és a nemzetbiztonsági tanács szakértőivel a csecsen válság megoldásáról. Az orosz-csecsen tárgyalások elhalasztásának az volt az oka, hogy jogi nehézségek merültek föl a megkötendő megállapodás szövegének megfogalmazásakor - idézte a hírügynökség Lebegyet, aki a Groznij mellett lévő orosz katonai támaszponton tájékoztatta a sajtót. A politikus szerint van remény arra, hogy a kapcsolatokat később újra felveszik. Két nappal az oroszcsecsen tűzszüneti megállapodás után megkezdődött az orosz csapatok kivonása Groznijból - jelentette az Interfax hírügynökségre hivatkozva a Reuter. A moszkvai hírügynökség jelentéséből nem derült ki, hogy hány katonát vontak ki a csecsen fővárosból. A híradás szerint az orosz belügyi egységeket Groznij elővárosaiba vonják vissza. (Folytatás a 9. oldalon) Eltitkolt munkahelyi balesetek Aki munkahelyén megsérül, inkább szabadságra megy, nem táppénzre. A balesetek egynegyedét be sem jelentik Tapolcsányi Éva felvétele A munkahelyi balesetet szenvedett dolgozók egy része a munkaadók nyomására táppénz helyett szabadságra megy azért, hogy ne veszítse el állását. A munkavédelmi felügyelők számításai szerint a munkáltatók a balesetek egynegyedét nem jelentik be a munkavédelmi főfelügyelőségeken. Sok esetben a kisebb kft.-k, bt.-k és kényszer-magánvállalkozók nem is tudják, hogy milyen munkavédelmi előírásoknak kellene megfelelniük. Sándor Tünde-Tinnyei Mária NÉPSZAVA Csökkent a munkahelyi balesetek száma az elmúlt évekhez képest. Míg a ’80-as évek elején 100-120 ezer, 1995-ben 30 ezer és idén az első félévben 14 ezer 114 munkahelyi balesetet regisztráltak a munkavédelmi főfelügyelőség szakemberei. Annak ellenére, hogy sok veszélyes ágazatban, így például a kohászatban, a nehéziparban visszaesett a termelés, a munkavédelmisek úgy vélik, hogy ezek az adatok hamisak, számításaik szerint a kenyéradók a balesetek 25 százalékát nem jelentik az illetékes munkavédelmi felügyelőségeknek. A főfelügyelőség tavalyi vizsgálatából kiderült, hogy akadt olyan cég, ahol a kollektív szerződésben annak, aki nem veszi igénybe egész évben a táppénzt, prémiumot ígértek. Egy dunántúli vállalkozás területén egy alkalmazott csonkolásos balesetet szenvedett, és táppénz helyett keresőképtelensége idejére fizetett szabadságot vett ki. A munkavédelmi felügyelő kérdésére a munkáltató felháborodott, és kijelentette: úgy gondolja, mindenki arra használja fel a szabadságát, amire akarja. (Folytatás a 8. oldalon) Egyre több az adóper Dr. Lomnici Zoltán a jogszabályok számos útvesztőjéről Az utóbbi években ugrásszerűen megnőtt az adóperek száma, az ügyek perértéke pedig több tízmilliárd forintot tesz ki. Az APEH egyre gyakrabban kerül konfliktusba az adóalanyokkal. Dr. Lomnici Zoltán legfelsőbb bírósági bíró szerint az adójogszabályok stabilabbá tételével csökkenteni lehetne a jogértelmezési viták számát, és javulna az adómorál is. Lomnici úgy véli: a helyi adózás helyzetének erősítésével jelentős mértékben megnövekednének az állam adóbevételei. Nagy Gergely NÉPSZAVA - A sajtó az elmúlt hónapokban egyre több, az adóhatóság és az állampolgárok közötti jogértelmezési vitáról számol be. Milyen mértékben nőtt az adóperek száma az elmúlt időszakban? - A kilencvenes évek elejéhez képest több mint kétszeresére nőtt a perek száma. 1992-ben 629 ilyen eljárást fejeztek be, tavaly viszont már 1560-at. A számok nem mondanak túl sokat, de az már igen, hogy az elmúlt évben az eljárások együttes perértéke meghaladta az 50 milliárd forintot. Az adóhatóság elnöke pozitívumként szokta említeni, hogy az APEH minden öt közigazgatási perből négyet megnyer. Ön hogyan értékeli ezt az arányt? - Önmagában ebből az arányból nem lehet messzemenő következtetéseket levonni. A közelmúltban például egy olyan pert veszített el az adóhatóság, amely 35-40 ezer adózót érintett. Ez a statisztikákban csak egy ügyként jelenik meg, az ítélet következtében azonban az APEH-nek több ezer eljárást kellett módosítania. Az sem mindegy, hogy egyegy ügyben mekkora a perérték. Az elő-Dr. Lomnici Zoltán eeek értelmében nem tulajdonítok nagy jelentőséget annak, ki hány pert nyer meg vagy veszít el. (Folytatás a 4. oldalon) MTI-információ Jelcin orosz elnök csütörtöki nyilvános szereplésekor erős gyógyszerek hatása alatt volt, és számos jel utalt nagyon súlyos szívbetegségére - állapították meg német orvosok a televíziós felvételek tanulmányozása alapján. A Bild am Sonntag érdeklődésére Peter Vogel hamburgi ideggyógyászprofesszor elmondta, hogy az orosz elnök csoszogó járása, meglehetősen merev arckifejezése arra utal: erős kábító, nyugtató gyógyszerek hatása alatt állt. A professzor feltételezése szerint Jelcin vagy alkoholproblémájának kezelésére, vagy egy kezdődő Parkinson-kór csillapítására kapta a gyógyszereket. Jörg Ostermeyer szívsebész egyetemi tanárnak azt tűnt föl, hogy az orosz elnök mereven lógatta karjait, kissé hajlott háttal járt. Felpuffadt arca vesefájdalmak elleni kortizonkezelésre utalt. A szakember szerint a szívműtét Jelcinnél nagy kockázatokkal járna, mert májzsugorban és veseelégtelenségben is szenved. A tartós alkoholizmus szívizomgyengeséget okozhatott, és ilyen esetben nem segít a szívritmus-szabályozó, hanem szívátültetésre van szükség - nyilatkozta a professzor. (Részletes összeállításunk a 10. oldalon olvasható.) ALAPÍTVA 1873-BAN .1996 AMI 124. ÉVFOLYAM, 198. SZÁM 1996. AUGUSZTUS 26., HÉTFŐN. A kisbefektetők az egész pénzügyi életet hibáztatják Hőnyi Gyula NÉPSZAVA Két brókercéget, az MHB Tálentum Rt.-t és a City Brókert vádolja a WVM Lízing kisbefektetőiből alakult hitelezői választmány, mert úgy érzik, becsapták őket, amikor biztonságos befektetésként ajánlották a WVM kötvényeit. A WVM több mint 3 milliárd forint értékben bocsátott ki kötvényeket 36 százalékos kamattal. (Folytatás az 5. oldalon) Mulasztott a kormány alapszerződésügyben? Összegyűlt a 78 aláírás a rendkívüli üléshez A magyar-román alapszerződés ügyében a kormány nem az alkotmány rendelkezései szerint járt el - állítja Takács Albert alkotmányjogász. A Külügyminisztérium államtitkára cáfolja, hogy különleges nyugati nyomás miatt sikerült az alapszerződés aláírásáig eljutni. Kéri László politológus úgy látja, hogy az ellenzék belpolitikai indíttatásból kezdeményezte az Országgyűlés rendkívüli összehívását. Bak Mihály, Nagy Gergely NÉPSZAVA Szinte száz százalék, hogy a ma déli összesítéskor meglesz az Országgyűlés rendkívüli összehívásához szükséges 78 aláírás - tudtuk meg tegnap László Ildikótól, a Kereszténydemokrata Néppárt sajtófőnökétől. A négy ellenzéki párt frakcióvezetői ma délben összegzik az aláíróíveket, majd ezután benyújtják azt Gál Zoltán házelnöknek. Az ellenzék azért kéri a parlament összehívását augusztus 31-ére, mert szerinte a magyar-román alapszerződésben a kormány az ország érdekeivel ellentétesen jár el, figyelmen kívül hagyva a romániai magyar szervezetek véleményét. Határozati javaslatukban az áll, hogy az alapszerződést a kormány csak a parlament előzetes hozzájárulása után írhatja alá. A kormány elzárkózik ettől a kívánságtól, arra hivatkozva, hogy az alapszerződés az Országgyűlés ratifikációja után lép hatályba. Emiatt - hangsúlyozta több ízben Horn Gyula miniszterelnök és Kovács László külügyminiszter - a parlamenti ratifikációs vita előtt szükségtelen bevonni a törvényhozást az alapszerződés ügyébe. Az ellenzék szerint a dokumentum tartalmában a kormány a parlament megkerülésével állapodott meg a román féllel, s készül vele azt megkötni szeptemberben. Az alkotmány szerint az Országgyűlés „megköti a Magyar Köztársaság külkapcsolatai szempontjából kiemelkedő fontosságú nemzetközi szerződéseket”. Ez - állítja Takács Albert alkotmányjogász - a parlament érdemleges közreműködését igényli a szerződés létrehozásában. Az eddigi gyakorlat szerint a parlament kész szövegtervezetet kap, amelyet a felek kormányainak képviselői már parafáltak. Mind az Ukrajnával, mind a Szlovákiával megkötött alapszerződést a parlament végül egyetlen betű megváltoztatása nélkül hagyta jóvá. Az akkor felmerült módosítási igényeket az Antall-kormány képviselői ennek kellemetlen nemzetközi következményeire hivatkozva utasították el. Takács szerint ez a gyakorlat ellentétes a fenti alkotmányos követelménnyel. Az alkotmányjogász úgy véli, hogy a parlament érdemi közreműködését leginkább az biztosítaná, ha az Országgyűlés már a tárgyalások elkezdése előtt előírhatná azokat a sarokfeltételeket, amelyektől a kormány később nem térhet el. A most tervezett metódus szerint - folytatta Takács Albert - formálisan a parlament kötné meg az alapszerződést, gyakorlatilag azonban nem lenne valóságos döntési helyzetben azzal, hogy csak igent vagy nemet mondhat a dokumentum egészére. (Folytatás a 2. oldalon) Javult Orbán Viktor megítélése Közvélemény-kutatás a politikusok népszerűségének nyári alakulásáról A parlament nyári szünete alatt nem nagyon változott a legismertebb, illetve a legfontosabb közhivatalokat viselő politikusok népszerűsége. Július és augusztus folyamán egyedül Orbán Viktor megítélése változott számottevően: 7 ponttal javult a Fidesz-MPP elnökének bizalomindexe. Az előző parlamenti ciklus alatt mindig is a legnépszerűbb politikusok közé tartozott Orbán Viktor. Ennek az volt a magyarázata, hogy egyik párt támogatói tárborában sem haragudtak rá nagyon, illetve minden párt táborában szép számmal akadtak olyanok, akik rokonszenvel figyelték a politikus szókimondó stílusát. Márián Béla írása a NÉPSZAVÁNAK Az viszont sokaknak csalódást okozott, hogy a Fidesz - Orbán Viktor vezetésével - a ’94-es választási kampány alatt és után egyre közelebb került az előző kormánypártokhoz. Ez a csalódottság azt eredményezte, hogy a párt elnöke a legnépszerűbb politikusok közül lecsúszott a közepesen népszerű politikusok közé. Az idén nyáron viszont ismét feltornázta magát az élmezőnybe, és az ellenzéki politikusok közül jelenleg az ő mutatója van 50 pont fölött. A Fidesz-MPP elnökének bizalomindexe minden társadalmi csoportban növekedett egy kicsit az elmúlt két hónap folyamán, de elsősorban az MDF és a KDNP szavazói körében. Olyannyira, hogy Orbán Viktor e két párt támogatóinak körében most csaknem annyira népszerű, mint a Fidesz-MPP hívei között. (Folytatás a 4. oldalon) Göncz 69 99 Demszky 56 94 ...'Á ■ I' .. Iglys Kuncze 54 95 9* IKovács 54 65 Mi Deutsch 69 Bizalomindex 99 Ismertség Ü Változás