Népszava, 1996. augusztus (124. évfolyam, 179–203. sz.)

1996-08-26 / 198. szám

16 OLDAL ÁRA: 35 FORINT Lebegy elhalasztotta a tárgyalást MTI-információ Elmaradt a vasárnapra ter­vezett orosz-csecsen meg­beszélés. Alekszandr Le­­begy, az orosz nemzetbiz­tonsági tanács titkára kö­zölte: visszatér Moszkvába Csecsenföldről, hogy ta­nácskozzék Borisz Jelcin elnökkel, Viktor Cserno­­mirgyin kormányfővel, a külügyminiszterrel és a nemzetbiztonsági tanács szakértőivel a csecsen vál­ság megoldásáról. Az orosz-csecsen tárgya­lások elhalasztásának az volt az oka, hogy jogi ne­hézségek merültek föl a megkötendő megállapo­dás szövegének megfogal­mazásakor - idézte a hír­­ügynökség Lebegyet, aki a Groznij mellett lévő orosz katonai támaszponton tá­jékoztatta a sajtót. A poli­tikus szerint van remény arra, hogy a kapcsolato­kat később újra felveszik. Két nappal az orosz­csecsen tűzszüneti meg­állapodás után megkezdő­dött az orosz csapatok ki­vonása Groznijból - jelen­tette az Interfax hírügy­nökségre hivatkozva a Reuter. A moszkvai hír­­ügynökség jelentéséből nem derült ki, hogy hány katonát vontak ki a cse­csen fővárosból. A híradás szerint az orosz belügyi egységeket Groznij elővá­rosaiba vonják vissza. (Folytatás a 9. oldalon) Eltitkolt munkahelyi balesetek Aki munkahelyén megsérül, inkább szabadságra megy, nem táppénzre. A balesetek egynegyedét be sem jelentik Tapolcsányi Éva felvétele A munkahelyi balesetet szenvedett dolgozók egy része a munka­adók nyomására táppénz helyett szabadságra megy azért, hogy ne veszítse el állását. A munkavédelmi felügyelők számításai szerint a munkáltatók a balesetek egynegyedét nem jelentik be a munkavédelmi főfelügyelőségeken. Sok esetben a kisebb kft.-k, bt.-k és kényszer-magánvállalkozók nem is tudják, hogy milyen munkavédelmi előírásoknak kellene megfelelniük. Sándor Tünde-Tinnyei Mária NÉPSZAVA Csökkent a munkahelyi balesetek száma az elmúlt évekhez képest. Míg a ’80-as évek elején 100-120 ezer, 1995-ben 30 ezer és idén az első fél­évben 14 ezer 114 munkahelyi bal­esetet regisztráltak a munkavédelmi főfelügyelőség szakemberei. Annak ellenére, hogy sok veszélyes ágazat­ban, így például a kohászatban, a ne­héziparban visszaesett a termelés, a munkavédelmisek úgy vélik, hogy ezek az adatok hamisak, számításaik szerint a kenyéradók a balesetek 25 százalékát nem jelentik az illetékes munkavédelmi felügyelőségeknek. A főfelügyelőség tavalyi vizsgála­tából kiderült, hogy akadt olyan cég, ahol a kollektív szerződésben annak, aki nem veszi igénybe egész évben a táppénzt, prémiumot ígértek. Egy dunántúli vállalkozás területén egy alkalmazott csonkolásos balesetet szenvedett, és táppénz helyett kere­sőképtelensége idejére fizetett sza­badságot vett ki. A munkavédelmi felügyelő kérdésére a munkáltató fel­háborodott, és kijelentette: úgy gon­dolja, mindenki arra használja fel a szabadságát, amire akarja. (Folytatás a 8. oldalon) Egyre több az adóper Dr. Lomnici Zoltán a jogszabályok számos útvesztőjéről Az utóbbi években ugrásszerűen megnőtt az adóperek száma, az ügyek perértéke pedig több tízmilliárd forintot tesz ki. Az APEH egy­re gyakrabban kerül konfliktusba az adóalanyokkal. Dr. Lomnici Zol­tán legfelsőbb bírósági bíró szerint az adójogszabályok stabilabbá té­telével csökkenteni lehetne a jogértelmezési viták számát, és javulna az adómorál is. Lomnici úgy véli: a helyi adózás helyzetének erősíté­sével jelentős mértékben megnövekednének az állam adóbevételei. Nagy Gergely NÉPSZAVA - A sajtó az elmúlt hónapokban egyre több, az adóhatóság és az állampolgárok közötti jogértelmezési vitáról számol be. Milyen mértékben nőtt az adóperek szá­ma az elmúlt időszakban? - A kilencvenes évek elejéhez képest több mint kétszeresére nőtt a perek szá­ma. 1992-ben 629 ilyen eljárást fejeztek be, tavaly viszont már 1560-at. A szá­mok nem mondanak túl sokat, de az már igen, hogy az elmúlt évben az eljárások együttes perértéke meghaladta az 50 milliárd forintot.­­ Az adóhatóság elnöke pozitívumként szokta említeni, hogy az APEH minden öt közigazgatási perből négyet megnyer. Ön hogyan értékeli ezt az arányt? - Önmagában ebből az arányból nem lehet messzemenő következtetéseket le­vonni. A közelmúltban például egy olyan pert veszített el az adóhatóság, amely 35-40 ezer adózót érintett. Ez a statisztikákban csak egy ügyként jelenik meg, az ítélet következtében azonban az APEH-nek több ezer eljárást kellett mó­dosítania. Az sem mindegy, hogy egy­­egy ügyben mekkora a perérték. Az elő-Dr. Lomnici Zoltán eeek értelmében nem tulajdonítok nagy jelentőséget annak, ki hány pert nyer meg vagy veszít el. (Folytatás a 4. oldalon) MTI-információ Jelcin orosz elnök csütör­töki nyilvános szereplése­kor erős gyógyszerek hatá­sa alatt volt, és számos jel utalt nagyon súlyos szív­­betegségére - állapították meg német orvosok a tele­víziós felvételek tanulmá­nyozása alapján. A Bild am Sonntag ér­deklődésére Peter Vogel hamburgi ideggyógyász­professzor elmondta, hogy az orosz elnök csoszogó já­rása, meglehetősen merev arckifejezése arra utal: erős kábító, nyugtató gyógyszerek hatása alatt állt. A professzor feltétele­zése szerint Jelcin vagy al­koholproblémájának keze­lésére, vagy egy kezdődő Parkinson-kór csillapítá­sára kapta a gyógyszere­ket. Jörg Ostermeyer szívse­bész egyetemi tanárnak azt tűnt föl, hogy az orosz elnök mereven lógatta kar­jait, kissé hajlott háttal járt. Felpuffadt arca vese­fájdalmak elleni kortizon­­kezelésre utalt. A szakem­ber szerint a szívműtét Jel­cinnél nagy kockázatokkal járna, mert májzsugorban és veseelégtelenségben is szenved. A tartós alkoho­lizmus szívizomgyengesé­get okozhatott, és ilyen esetben nem segít a szívrit­mus-szabályozó, hanem szívátültetésre van szükség - nyilatkozta a professzor. (Részletes összeállításunk a 10. oldalon olvasható.) ALAPÍTVA 1873-BAN .1996 AMI 124. ÉVFOLYAM, 198. SZÁM 1996. AUGUSZTUS 26., HÉTFŐ­N. A kisbefektetők az egész pénzügyi életet hibáztatják Hőnyi Gyula NÉPSZAVA Két brókercéget, az MHB Tálentum Rt.-t és a City Brókert vádolja a WVM Lí­zing kisbefektetőiből ala­kult hitelezői választmány, mert úgy érzik, becsapták őket, amikor biztonságos befektetésként ajánlották a WVM kötvényeit. A WVM több mint 3 milli­árd forint értékben bocsá­tott ki kötvényeket 36 szá­zalékos kamattal. (Folytatás az 5. oldalon) Mulasztott a kormány alapszerződésügyben? Összegyűlt a 78 aláírás a rendkívüli üléshez A magyar-román alapszerződés ügyében a kor­mány nem az alkotmány rendelkezései szerint járt el - állítja Takács Albert alkotmányjogász. A Külügyminisztérium államtitkára cáfolja, hogy különleges nyugati nyomás miatt sike­rült az alapszerződés aláírásáig eljutni. Kéri László politológus úgy látja, hogy az ellenzék belpolitikai indíttatásból kezdeményezte az Országgyűlés rendkívüli összehívását. Bak Mihály, Nagy Gergely NÉPSZAVA Szinte száz százalék, hogy a ma déli összesítéskor meglesz az Országgyűlés rendkívüli összehívásához szükséges 78 aláírás - tud­tuk meg tegnap László Ildi­kótól, a Kereszténydemok­rata Néppárt sajtófőnöké­től. A négy ellenzéki párt frakcióvezetői ma délben összegzik az aláíróíveket, majd ezután benyújtják azt Gál Zoltán házelnöknek. Az ellenzék azért kéri a parlament összehívását au­gusztus 31-ére, mert sze­rinte a magyar-román alap­­szerződésben a kormány az ország érdekeivel ellentéte­sen jár el, figyelmen kívül hagyva a romániai magyar szervezetek véleményét. Határozati javaslatukban az áll, hogy az alapszerző­dést a kormány csak a par­lament előzetes hozzájáru­lása után írhatja alá. A kormány elzárkózik ettől a kívánságtól, arra hivatkozva, hogy az alap­­szerződés az Országgyűlés ratifikációja után lép ha­tályba. Emiatt - hangsú­lyozta több ízben Horn Gyula miniszterelnök és Kovács László külügymi­niszter - a parlamenti rati­fikációs vita előtt szükség­telen bevonni a törvényho­zást az alapszerződés ügyébe. Az ellenzék szerint a dokumentum tartalmá­ban a kormány a parla­ment megkerülésével álla­podott meg a román féllel, s készül vele azt megkötni szeptemberben. Az alkotmány szerint az Országgyűlés „megköti a Magyar Köztársaság kül­­kapcsolatai szempontjából kiemelkedő fontosságú nemzetközi szerződéseket”. Ez - állítja Takács Albert alkotmányjogász - a parla­ment érdemleges közremű­ködését igényli a szerződés létrehozásában. Az eddigi gyakorlat sze­rint a parlament kész szö­vegtervezetet kap, amelyet a felek kormányainak kép­viselői már parafáltak. Mind az Ukrajnával, mind a Szlovákiával megkötött alapszerződést a parlament végül egyetlen betű meg­változtatása nélkül hagyta jóvá. Az akkor felmerült módosítási igényeket az Antall-kormány képviselői ennek kellemetlen nemzet­közi következményeire hi­vatkozva utasították el. Takács szerint ez a gyakor­lat ellentétes a fenti alkot­mányos követelménnyel. Az alkotmányjogász úgy véli, hogy a parlament ér­demi közreműködését leg­inkább az biztosítaná, ha az Országgyűlés már a tár­gyalások elkezdése előtt előírhatná azokat a sarok­feltételeket, amelyektől a kormány később nem tér­het el. A most tervezett me­tódus szerint - folytatta Takács Albert - formálisan a parlament kötné meg az alapszerződést, gyakorlati­lag azonban nem lenne va­lóságos döntési helyzetben azzal, hogy csak igent vagy nemet mondhat a doku­mentum egészére. (Folytatás a 2. oldalon) Javult Orbán Viktor megítélése Közvélemény-kutatás a politikusok népszerűségének nyári alakulásáról A parlament nyári szünete alatt nem nagyon változott a legismertebb, illetve a legfonto­sabb közhivatalokat viselő politikusok nép­szerűsége. Július és augusztus folyamán egye­dül Orbán Viktor megítélése változott számot­tevően: 7 ponttal javult a Fidesz-MPP elnöké­nek bizalomindexe. Az előző parlamenti cik­lus alatt mindig is a legnépszerűbb politiku­sok közé tartozott Orbán Viktor. Ennek az volt a magyarázata, hogy egyik párt támogatói tár­borában sem haragudtak rá nagyon, illetve minden párt táborában szép számmal akadtak olyanok, akik rokonszenvel figyelték a politi­kus szókimondó stílusát. Márián Béla írása a NÉPSZAVÁNAK Az viszont sokaknak csalódást oko­zott, hogy a Fidesz - Orbán Viktor ve­zetésével - a ’94-es választási kam­pány alatt és után egyre közelebb ke­rült az előző kormánypártokhoz. Ez a csalódottság azt eredményezte, hogy a párt elnöke a legnépszerűbb politiku­sok közül lecsúszott a közepesen nép­szerű politikusok közé. Az idén nyá­ron viszont ismét feltornázta magát az élmezőnybe, és az ellenzéki politiku­sok közül jelenleg az ő mutatója van 50 pont fölött. A Fidesz-MPP elnöké­nek bizalomindexe minden társadal­mi csoportban növekedett egy kicsit az elmúlt két hónap folyamán, de el­sősorban az MDF és a KDNP szavazói körében. Olyannyira, hogy Orbán Viktor e két párt támogatóinak köré­ben most csaknem annyira népszerű, mint a Fidesz-MPP hívei között. (Folytatás a 4. oldalon) Göncz 69 99 Demszky 56 94 ...'Á ■ I' .. Iglys Kuncze 54 95 9* I­Kovács 54 65 Mi Deutsch 69 Bizalomindex 99 Ismertség Ü Változás

Next