Népszava, 1997. június(125. évfolyam, 126–150. sz.)

1997-06-19 / 141. szám

A biztosítók díjbevétele millió forintban gpssi§§i§|§| 200 000SsBHBaestBBaBsbBassS 160000 *1 "*■» összesen p || | * A életbiztosítás S el­egyéb U m lMh­ll|­|l||i‘s*llM| | 111 jPg*“ pt •GKt- előrejelzés 1991 1992 1991;: 1994 1995 1996 1997* A Népszava biztosítási melléklete 11-15. oldal Vízilabda: kialakult az elődöntő mezőnye 19. oldal Baleset Budaörsön 20. oldal 2­0 OLDAL ARA: 39 FORINT , 125. ÉVFOLYAM, 141. SZÁM 1997. JÚNIUS 19., CSÜTÖRTÖK ALAPÍTVA 1­873-BAN -------|­­4)|§ • * * ,« PR?|||g %maia Visszavág az agrárbirodalom? A tavaszi magyar állat export érzékeny érdekeket sértett NyugatEurópában Száj- és körömfájásban szenvedő serté­sekre és marhákra bukkantak Hollandi­ában a Kelet-Európából érkező szállít­mányokban - jelentette az MTI hágai tudósítója. A tudósítás szerint a beteg­séget tíz olyan jószágon mutatták ki, amelyek Lengyelországból, Magyaror­szágról és a Cseh Köztársaságból érkez­tek Hollandiába. A bejelentés nyomán elképzelhető, hogy az Európai Unióba szállító húsexportőröknek szigorodó beviteli feltételekkel kell számolniuk. Tamás Gábor NÉPSZAVA Magyarországon nincs száj- és körömfájás. A hol­land hatóságoktól eddig semmiféle hivatalos jelzés nem érkezett hozzánk az állítólagos pozitív eredmé­nyű antitestvizsgálatokról - jelentette ki lapunknak Bálint Tibor országos fő­állatorvos, a Földművelés­­ügyi Minisztérium állat­egészségügyi és élelmiszer­­higiéniai főosztályának vez­­zetője. A főosztályvezető szerint a hazai termelők és exportőrök véleményé­hez hasonlóan­­ sokkal in­kább gazdasági érdekek érvényesítését jelentheti az esetleges exportszigorító intézkedés, mint a szakmai indokokét.­­ A száj- és körömfájás rendkívül veszélyes állat­­betegség. Emberre ugyan ártalmatlan, de gyors terje­dése miatt óriási károkat okozhat egy-egy térség ál­latállományában. A beteg­ségtől megfelelő vakciná­val mentesíteni lehet az ál­lományokat, de ez az eljá­rás ma már nem tartozik a megengedhető módszerek közé. Magyarország 1989 óta nem alkalmazza a meg­előző oltást, 1991 novem­bere óta pedig az­ exportá­landó állományok esetében az állatorvosok garantál­ják a teljes mentességet - tehát az esetleges gyógy­szeres beavatkozás kizárá­sát is. Mindezek alapján az országos főállatorvos sze­rint szakmailag nehezen értelmezhető a három or­szág meggyanúsításával egyenértékű bejelentés. (Folytatás a 4. oldalon) Taxidroszt ötvenezer Elkészült a fővárosi taxi­­drosztok használatát sza­bályzó rendelet tervezete. Eszerint a gépkocsik üze­meltetője - a közterület mi­nősítésétől függően - évi 50 ezer, 25 ezer vagy 12 500 forintot fizetne férőhelyen­ként. A taxisok szerint ez az összeg túl sok, ráadásul akár egyetlen cég is össze­vásárolhatná a „kapós” drosztokat. Az „elszaba­dult” viteldíjakról a Pénz­ügyminisztérium szerint szaktörvény, esetleg tör­vénykiegészítés rendelkez­hetne az úgynevezett álnor­­mák bevezetésével. Tenczer Gábor NÉPSZAVA A főváros vezetése a napok­ban tárgyalta a taxiállomá­sok használatát szabályozó rendelet tervezetét. A jogsza­bály szerint a fővárosi önkor­mányzat taxiállomás-üze­meltető szervezetet alakítana, amely beszedné a taxisoktól az­­ adott közterület besoro­lásától függő­­ éves átalány­díjat. A mintegy kétszázmilli­ós bevételt megosztanák az érintett kerületekkel, vala­mint ebből tartanák fenn a drosztokat. Az átalánydíjat minden év január 31-ig fizetnék be a taxijárművek üzemeltetői, s ennek fejében a taxiállomás használatára jogosító jelzést (matricát) kapnának. A társa­ság ellenőrei a drosztokat jár­va vizsgálnák ennek meglétét. Ha a taxis nem rendelkezik ilyennel, szabálysértési eljá­rást indítanának ellene. (Folytatás a 3. oldalon) A tervezet szerint a főváros területenként különböző drosztdíjat szedne Gy. Balázs Béla felvétele. « FRANCIA SAJTOK MAGYARORSZÁGON! SOPEXA T. Nagy Tamás Sajtkereskedése, Budapest V., Gerlóczy u. 3. Nagy Sándor Sajtüzlete, Budapest V., Hold u. 13. (Vásárcsarnok) SZEGA Camembert Sajtszaküzlet, Budapest II., Pázsit u. 2. (Budagyöngye) Kerek Perec, Szeged, Széchenyi tér 16. k­óstolóval v^bNT ts KLDVLS CSALADJA 1052 Budapest, Petőfi Sándor utca 9. FRANCI­AB uiMlIft 16-21* KOIUS 1 TEJTERMÉKEKB 1997. |M­lUb I . Voszka Éva az állami vagyonról 7. oldala A szocialisták kiszavazták a kormányfő kancelláriáját A kormány mai ülésén is­mét tárgyal arról, kitart-e amellett, hogy miniszteri rangú politikus vezesse-e a kormányfő hivatalát. A szo­cialisták több hetes koalíci­ós vita után tegnap megha­joltak az SZDSZ ezt ellenző érvei előtt. A megállapodás a közigazgatási reform másfél éve tartó folyamatát is megakaszthatja. Csík Rita NÉPSZAVA Bár a kormány múlt heti ülése után Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára még azt mondta, hogy a kabinet által akkor „befo­gadottakon” túl a kormány további engedményeket nem tesz, a miniszterek ma ismét tárgyalnak a kor­mánytagok jogállásáról szó­­ló törvény tervezetéről. Többhetes koalíciós vita után a parlament alkot­mányügyi bizottságának szerdai ülésén a szocialista képviselők - feladva eddi­gi, a kormányt támogató álláspontjukat -­úgy dön­töttek, mégsem ragaszkod­nak ahhoz, hogy a Minisz­terelnöki Hivatal minden­kori vezetője a kormányfő döntésétől függően minisz­ter, azaz politikus is lehes­sen, szemben a mai helyzet­tel, amikor egy köztisztvise­lő - közigazgatási államtit­kári rangban - tölti be ezt a posztot. A szocialisták en­gedtek abban is, hogy az egyes tárcák szakterületeit irányító helyettes államtit­károk kinevezése és fel­mentése - a közigazgatási reformról elfogadott kor­mányhatározat szellemével ellentétben - mégse kerül­jön át az illetékes miniszter­től a kormányfőhöz. Ezt - ellentétben az előző enged­ménnyel - a kormány jelen lévő képviselője is elfogadta. A szocialisták cserébe azt várják, hogy a szabad de­mokraták fogadják el, hogy a kormányfő egyedi ügyekre politikai államtitkárt ne­vezhessen ki hivatalában. A kormányfő - a szabad demokrata miniszterek el­lenvéleményének ismere­tében - a koalíciós megál­lapodásban foglaltaktól eltérően úgy döntött, még­is benyújtják a jogszabályt - idézte fel lapunk kérésé­re, a vitát Hack Péter, az SZDSZ ügyvivője, aki a szerdai bizottsági tárgya­lás után közölte: pártja csak a módosító indítvá­nyok parlamenti megsza­vazása után dönt arról, tá­mogatják-e a zárószavazás során a kormány törvény­­javaslatát. (Folytatás a 2. oldalon) Hack Péter Bihari Mihály Továbbra is harcok dúlnak Hebronban MTI-információ Izraeli katonák megsebesí­tettek három palesztint szerdán Hebronban, ahol ötödik napja zajlanak he­ves összecsapások a hely­beliek és az izraeli rend­­fenntartó erők között. Szerdán is palesztin tün­tetők zúdítottak kőzáport a katonákra, akik gumilöve­dékekkel válaszoltak. A három palesztin a lábán se­besült meg, kórházba szál­lították őket. A szerdai za­vargások hevessége mind­azonáltal alábbhagyott a keddi összetűzéshez ké­pest, amelyben 28 palesztin sebesült meg. A paleszti­nok azt róják a zsidók sze­mére, hogy telepeket hoz­nak létre a megszállt pa­lesztin területeken, s ara­bok lakta városrészekben építkeznek. Az izraeli kor­mány viszont úgy látja, hogy a palesztin vezetés nem tesz semmit az erőszak­­hullám megfékezése ellen. Külföldön dől el a magyar gabona ára A gabonatermelők tonnánként legalább 20 ezer forint­­ra emelnék az étkezési búza idei garantált árát. A ki­egyensúlyozott piac érdekében a kormánynak legké­sőbb július elején meg kellene hirdetnie a búzaexport határidejének kiterjesztését az év végéig. A világon idén jelentős gabona-túltermelés várható. Bálint Tóth János NÉPSZAVA A hazai gabonatermelők legalább 20 ezer forintra emelnék az étkezési búza tonnánkénti garantált árát - hangzott el a Mezőgazda­­sági Szövetkezők és Ter­melők Országos Szövetsé­gének tegnapi fórumán. A kormány által meghirde­tett 15 ezer forintos garan­tált ár a költségek 80-90 százalékát ismeri el. A ter­melők szerint a termékta­nács mellett létre kellene hozni egy gabonabizottsá­got, ami nyomon követné a tényleges piaci árakat, a tőzsdei határidős üzletkö­téseket, és javaslatot tenne a búza felvásárlási irány­árára. Amennyiben az árak tíz százalékkal csök­kennének, vagy 20 száza­lékkal túllépnék az irány­árakat, állami szubvenciót alkalmaznának, illetve a pénzügyi alapokat feltölt­ve, lefölöznék a bevétele­ket. A MOSZ gabonaválaszt­mánya azt javasolja, hogy a kiegyensúlyozott búzapiac érdekében az állam közvet­lenül aratás után töltse fel a tartalékalapokat, amikor jó áron, és bő kínálat mel­lett tud vásárolni. Július ele­jén hirdesse meg az idei bú­zaexport-politikát, amely­nek határidejét az év végé­ig hosszabbítsa meg. A ter­melők értékesítési gondjait segítse magán- és közrak­tár-támogatással. (Folytatás a 4. oldalon)

Next