Népszava, 1997. július(125. évfolyam, 151–177. sz.)

1997-07-01 / 151. szám

2 1997. JÚLIUS 1., KEDD BELFÖLD RÖVIDEN Magyar-ukrán közös razzia Nyíregyházán A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapi­tányság munkatársai ukrán kollégáik közreműködé­sével tartottak razziát a hét végén a nyírségi éjszakai bárokban, miután olyan információ birtokába jutot­tak, hogy a zenés-táncos szórakozóhelyeken ukrajnai állampolgárokat is alkalmaznak illegálisan, és prosti­túcióra kényszerítik őket. Három nyíregyházi lokál­ból, a Mirázs, a Broadway és a Sellő bárból tizenkét nőt állítottak elő, továbbá üzletszerű kéjelgés elősegí­tése, illetve kerítés gyanúja miatt őrizetbe vették a Mirázs és a Broadway vendéglátóhelyek működtetőit. MSZDP: „igen” a Munkáspártra A Munkáspárttal kialakítandó választási együtt­működés mellett döntött - nagy többséggel - szom­bati ülésén a Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP) országos választmánya. A „technikai részletek” tisztázása után néhány héten belül közö­sen hozzák a választási programot nyilvánosságra. A még tisztázandó kérdések közé tartozik a más po­litikai erőkkel való együttműködés. Pilisvörösvár, Gyál­­ város Július 1-jétől Göncz Árpád köztársasági elnök a belügyminiszter előterjesztése alapján várossá nyil­vánította Gyált és Pilisvörösvárt, ezzel Pest megyé­ben a 184 település közül már összesen 20 várost tartanak számon. A fővárosi agglomeráció két új városa közül a 20 ezer lakosú Gyál alig néhány évti­zede, 1947-ben lett önálló község, Pilisvörösvár 13 ezer lakosának csaknem 40 százaléka német anya­nyelvű, így a települést az első magyar nemzetiségi városként tartják számon. Új rendőri vezetők kinevezése Új rendőri vezetőket iktatott be hivatalukba hétfőn Bánfi Ferenc dandártábornok, az ORFK közbizton­sági főigazgatója. Július 1-jétől Orbán Péter dan­dártábornok, az ORFK közrendvédelmi főosztály­­vezetőjeként, főigazgató-helyettesként tevékenyke­dik. A Készenléti Rendőrség új parancsnokának Ba­logh János dandártábornokot nevezték ki, Tóth László ezredes lett a budapesti rendőrfőkapitány új közrendvédelmi helyettese. Felújítják a Szent István Tisza-hidat A három éve átadott, híd a 4-es főútvonal forgalmát vezeti el Szolnokról. A nagy igénybevétel miatt a híd burkolata felújításra szorul, aminek a teljes re­konstrukcióját augusztus végére ígérik. Addig vál­tott irányban egy sávon halad a forgalom. Vádemelés Pataky Attila és társai ügyében A BRFK Vizsgálati Főosztályának Szervezett Bűnözés Elleni Osztálya június 27-én befejezte a nyomozást Pataky Attila és társai - H. György és G. László - ügyé­ben. A nyomozati iratokat a rendőrség vádemelési ja­vaslattal adja át a B­m. Kerületi Ügyészségnek. H. György és G. László egyrendbeli zsarolás, míg Pataky Attila kétrendbeli zsarolás bűntett elkövetésével gya­núsítható. Az eljárás során a gyanúsítottak a terhükre rótt bűncselekmények elkövetését mindvégig tagadták. Tűzoltók jutalmazása Tegnap Demszky Gábor főpolgármester megjutal­mazta azt a kilenc budapesti tűzoltót, akik az ELTE épületében keletkezett tűz megfékezésekor kiemel­kedő munkát végeztek. A tűzoltók életük kockázta­tásával, légzőkészülék alkalmazásával és kötélbiz­tosítással oltották el a nagy magasságban, az ELTE Pázmány Péter sétányi szárnyának tetőterében jú­nius 9-én keletkezett tüzet. I NÉPSZAVA ALAPÍTVA 1873-BAN Főszerkesztő: H. BÍRÓ LÁSZLÓ Főszerkesztő-helyettesek: KISS ANDREJ, PUSKÁS CSABA Lapszerkesztő: DÉNES D. ISTVÁN, HAHN PÉTER, TÓTH JENŐ Képszerkesztő: WÉBER LAJOS Rovatvezető: BARABÁS PÉTER (külföld), BUZGÓ JÓZSEF (sport), DÉSI JÁNOS (belföld), FARKAS ZOLTÁN (vélemény), KERTÉSZ GYÖRGY (gazdaság), SZÉKELY ANNA mb. (kultúra), SZIGETI PIROSKA (levelezés, magazin, szolgáltatás), TAPOLCSÁNYI ÉVA (fotó) Vezető tervezőszerkesztő: EGRI FERENC, ZSIGOVICS ZSOLT FENYŐ JÁNOS vezérigazgató Lapigazgató: FARKAS ÁGNES Terjesztési igazgató: DUBINYINÉ LÉNÁRD MARGIT Kiadó: EKH Kft. Levelezési cím: 1022 Budapest, Törökvész u. 30/A. Szerkesztőség: 1022 Budapest, Törökvész u. 30/A. Postacím: 1535 Budapest, Pf. 785 Telefon: 326-8272,326-8252, telefax: 326-8267 Rovattelefonok: belföld 326-8271, külföld 326-6564, gazdaság 326-8261, publicisztika 326-8273 Hirdetés: telefon: 326-8260,326-8272, 326-8252 telefax: 326-8252/71,212-4023 Internet URL-cím: http://www.nepszava.hu Elektronikus levélcím (e-mail cím): nepszava@nepszava.hu Terjeszti a Magyar Posta Rt., a HÍRKER Rt., az NH Rt., a KLK Kft. és alternatív terjesztők Előfizethető Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatóságánál (levélcím: 1846 Bp.), az ügyfélszolgálati irodákban, a Hírlapelőfizetési Irodában (Hellz 1089 Bp., Orczy tér 1., levélcím: 1900 Bp.), vidéken a postahivatalokban közvetlenül és postautalványon, valamint átutalással a Postabank Rt. 11991102, Hellr 021-02799 pénzforgalmi jelzőszámára. Külföldre előfizethető: a Hellinél a fenti címen, illetve bankszámlaszámon, valamint megrendelhető a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft-nél, 1117 Bp. Budafoki út 70., fax: (361)206-1921, e-mail: hunpress@hungaropress.datanet.hu. Előfizetési díj egy hónapra 750 Ft, negyedévre 2250 Ft. , fél évre 4500 Ft, egy évre 9000 Ft. Nyomás: CICERO-Lapnyomda Rt. 1045 Budapest, Elem u. 5-7. Telefon: 169-1773 Felelős vezető: PERON ANTAL igazgató Index:1 25005 ISSN 0133-1701 Bp. ISSN 0237-3785 Vidék 1 2 4 816 Alkotmánymódosítás a Ház előtt Koalíciós vita dúl a miniszterek jogállásáról szóló törvény körül Csík Rita, György Bence NÉPSZAVA Az MSZP támogatja, koa­líciós partnere viszont nemmel szavaz kedden a parlamentben a miniszte­rek és államtitkárok jogál­lását szabályzó törvényter­vezet végszavazásakor. Szent-Iványi István frak­cióvezető a szabad demok­rata nemet azzal indokolta a képviselőcsoport hétfői ülése után, hogy a tervezet­hez benyújtott két módosí­tó indítványukat a szocia­listák leszavazták. Toller László MSZP-s frakcióve­zető-helyettes a frakció ülése után leszögezte: a szocialista képviselőcso­port a kormány javaslatát támogatva megszavazza a törvényt. A két koalíciós párt kö­zött vita van arról, hogy a miniszterek vagy a kor­mányfő nevezze-e ki az egyes tárcák helyettes ál­lamtitkárait, a kormányfő lehetőséget kapjon-e arra, hogy hivatala élére ne köz­­igazgatási államtitkárt, ha­nem miniszteri rangú poli­tikust nevezzen ki, s végül bízhasson-e meg egyedi ügyek ellátására a minisz­terelnök politikai államtit­kárt. Az előzetes egyezteté­sek során a szocialisták a szabad demokraták nyo­mására elálltak vélemé­nyüktől az első két vitás kérdésben, cserébe azon­ban azt kérték, hogy a poli­tikai államtitkárok kineve­zése ügyében az SZDSZ engedjen. A kormány (szo­cialista többsége) azonban továbbra is ragaszkodott ahhoz, hogy miniszter ke­rülhessen a kormányfő hi­vatala élére. A miniszteri rangú hi­vatalvezető megjelenésé­vel a kormányfő gyakor­latilag „eltűnne” a parla­mentből - érvelt módosító javaslata mellett Hack Péter, az alkotmányügyi bizottság SZDSZ-es elnö­ke. Hack szerint a koalíci­ós megállapodás megvál­toztatása nélkül ebben a parlamenti ciklusban nem lehet végrehajtani a ter­vezett módosításokat. A kormánytagok jogállá­sáról szóló törvény terveze­tét a kabinet azután nyúj­totta be, hogy az Alkot­mánybíróság 1997. június 30-i hatállyal megsemmisí­tette a korábbi - alkot­mánysértőnek talált­­ jog­szabályt. A kérdésben nem teljesen egységes szocialis­ta frakció az ötvenszázalé­kos többséget igénylő tör­vény szavazásakor - mint azt korábban lapunkban már jeleztük - magára ma­rad, mert az ellenzék is nemmel fog voksolni. Az összes parlamenti képviselő kétharmadának (256) támogató szavazata szükséges ahhoz, hogy ma délután módosítsák a Ma­gyar Köztársaság alkot­mányáról szóló törvényt. A változások révén 100 ezer helyett 200 ezer aláírás lesz szükséges ahhoz, hogy kötelező legyen kiírni a népszavazást. Azt is pon­tosan meghatározza az új szöveg, hogy mely kérdé­sekről nem lehet referen­dumot tartani (ezek között előkelő helyen szerepel az adó mértéke). A nemrégi­ben elfogadott képviselői összeférhetetlenségi tör­vény alkalmazásához szükséges új alkotmányos szabály, hogy a képviselők összeférhetetlenségének ki­mondásáról a jelen lévő képviselők kétharmadával határoz az Országgyűlés. Az igazságügyi reform része, hogy az alkotmány­ban az igazságszolgálta­tási fórumok sorába beke­rülnek az ítélőtáblák, va­lamint külön jelölik az egyébként már működő munkaügyi bíróságokat. Újdonság, hogy ha elfo­gadják a módosítást, ak­kor bizonyos ügyekben nem hivatásos bírák is részt vehetnek az ítélke­zésben. A jogorvoslat (fel­lebbezés) alkotmányos jo­gát pedig törvényben le­het majd korlátozni a jog­viták ésszerű időn belüli elbírálásának érdekében. Az Országgyűlés tegnap megkezdte a nyugdíjrefor­mot tartalmazó törvénycsomag részletes vitáját, amelyben a képviselők megvitatták a beérkezett mó­dosító indítványokat. A lapzártánk után véget ért éles vitában többen védelmükbe vették azt az indítványt, amely azt szorgalmazza, hogy törvényben rögzítsék: a tőkefedezeti rendszer bevezetése miatt kieső járulék­­bevételt az átmenet teljes időszakában előirányzat­ként biztosítsa a Nyugdíjbiztosítási Alap számára a költségvetés. Sokak szerint ugyanis egyedül ez a ja­vaslat nyújt biztosítékot arra, hogy a nyugdíjasok el­látása ne kerüljön veszélybe a reform miatt. A tör­vénycsomagról két hét múlva dönt az Országgyűlés. Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke hétfőn a parlament kupolatermében fogadta a Határon Túli Magyar Fiatalok Találkozójának mintegy 400 résztvevőjét. A Vendégségben Budapesten elnevezé­sű, immár második alkalommal megrendezett hatnapos találkozóra tizenegy országból érkeztek ál­talános és középiskolások, valamint egyetemista fiatalok a magyar fővárosba Elmaradhat az új harci repülők Sokféle mendemonda kering a honvédség harcirepülő­­gép-beszerzéséről, bizonyos géptípusainak esetleges fel­újításáról. Legutóbb az orosz duma védelmi bizottságá­nak hazánkban járt elnöke, Lev Rohlin tett ajánlatot a MiG 21-esek felújítására, amelyet Keleti György szak­­miniszter udvariasan elhárított, mondván: meg fogják vizsgálni a kérdést. Ám ma már egyre többször hallani: sem felújítás, sem új harcirepülő-vásárlás nem lesz. Szabó Iréné NÉPSZAVA Balogh Imre, a Magyar Honvédség repülőfőnöke úgy véli, hibás döntés len­ne, ha a műszakilag elavult MiG 21-es gépparkra egyetlen fillért is költe­nénk. Szerinte semmiféle felújítás nem tudná meg­változtatni a MiG 21-esek manőverezőképességét, rá­adásul nincs garancia arra, hogy a jelenleg is akadozó alkatrészellátásban javulás állna be. Mint a repülőezredes el­mondta, a 18 együléses és a 14 kétüléses MiG 21-es 2000 elejéig hadrendben marad. Ezt követően biz­tonsági és műszaki okok miatt „nyugdíjazzák” őket. Ha viszont a politika úgy dönt, hogy Magyarország légterének védelmét egyet­len repülőezred is el tudja látni, és a korszerűnek szá­mító MiG 29-esek mellé nem kívánnának újabb, modern vadászgépeket be­szerezni, akkor a pápai szakgárda teljesen elvész, sőt a leállított hazai pilóta­képzés miatt még az is elő­fordulhat, hogy 5-10 év múlva nem lesznek képzett hajózóink. Balogh Imre magánvéle­ménye szerint Magyaror­szágnak két harci repülő­ezredre van szüksége. Hi­ba lenne, ha a szolnoki, kecskeméti, tököli, pápai és szentkirályszabadjai repülőterekre korlátozott légierőt tovább zsugoríta­nák. Az ezredes bizonytalan­ságának hátterében a re­pülőgéptender kiírásával kapcsolatos bizonytalan­ságok állnak. Értesülése­ink szerint nem alaptalan az a feltételezés, hogy a harci repülők beszerzése nemcsak az idén, hanem jövőre is elmarad. A lokátortendert például azért halasztgatják, mert a finanszírozási kérdések­ről vita támadt a pénzügyi és a honvédelmi tárca kö­zött. Erről a közelmúltban Janza Károly, a szakmi­nisztérium helyettes ál­lamtitkára tájékoztatta a honvédelmi bizottságot, mondván: a PM nem fizet, a HM képtelen kigazdál­kodni a beszerzési össze­get saját költségvetéséből, de a törvény értelmében hitel felvételére sem jogo­sult. Ha tehát a honvédségi beszerzések sorsa anyagi­lag is bizonytalan, akkor a tervezett 30 darab harci repülő vásárlása a pilóták álma marad. S hiába mondják a hajózók, hogy a kétezredik év elején a MiG 29-esek is nagyjavításra szorulnak, vagyis a légierő sakk-matt helyzetbe ke­rülhet, és hiába kopognak az ajtón a legjelentősebb amerikai, francia és svéd multik, a harci gépek vá­sárlása kútba esik. Jelzésértékű lehet, hogy a közelmúltban Horn Gyu­la miniszterelnök kijelen­tette: a sereg nem jut ki­emelt összegekhez. Rossz nyelvek szerint a közelgő választások indokolják, hogy a kormány inkább az agráriumot­­és a nyugdíja­sok népes táborát kívánja támogatni. A Magyar Hon­védség parancsnoka nem véletlenül tette szóvá a kö­zelmúltban, hogy jó lenne, ha a politika határozottan eldöntené, mire számíthat­nak a katonák. NÉPSZAVA Lemondott a Magyar Televízió általános alelnöke Lemondott Sárközy Erika, a Magyar Televízió alel­nöke. Döntését kérdésünkre egészségi állapotára hi­vatkozva tegnap nem kívánta indokolni; mint mond­ta, ma tájékoztatja a közvéleményt. Sárközynek Peták István tévéelnökkel gyakorlatilag kinevezése óta fo­lyamatos hatásköri konfliktusai voltak. Néhány hét­tel ezelőtt az alelnök lapunknak elmondta, hogy Pe­ták elvonta tőle a műsorokért felelős alelnöki jogkört, és kifejezett ellenkezésével szemben döntött bizonyos közszolgálati műsorok nyári szüneteltetéséről. A tele­víziónak Sárközy lemondása után három alelnöke maradt: Horváth Lóránt a gyártásért, László József az aktuális műsorokért, míg Kővári Péter a kulturális műsorokért felel. Itt* AtV 2 és az RTL Klub lesz­­ a két új televízió (Folytatás az 1. oldalról) Magas arányban kívánják szerepeltetni a magyar és az európai műsorokat. Ar­ra a kérdésünkre, hogy a Magyar Televízió továbbra is sugározza-e majd az MTM által szállított vetél­kedőműsorokat (mint pél­dául a Mindent vagy sem­mit, a Szerencsekerék, a Képjáték) Pintér közölte: az MTM-SBS - bár része az MTM is - önálló részvény­­társaság, amelynek az MTM is szállít majd műso­rokat. A vetélkedőműsorok sorsáról az MTM-nek kell majd megállapodnia a Ma­gyar Televízióval. Pártos Ferenc, a Magyar RTL nevében a hazai mé­diapiac, és filmipar meg­újulását ígérte a Magyar Televízió Híradójában. A vesztes Írisz Tv képviselői tegnap nem kívántak ér­demben nyilatkozni, csu­pán egy közleményt adtak ki, miszerint „az Írisz Tv a későbbiekben reagál az or­szágos televíziós pályáza­tok értékelésére”. Révész T. Mihály ORTT- elnök az MTI-nek, a Ma­gyar Rádiónak és a Magyar Televíziónak nyilatkozva azt hangsúlyozta, hogy a testület politikamentes, szakmailag megalapozott döntést hozott. Törvényi, kötelezettségének megfele­lően 15 napon belül írás­ban készíti el indoklását, amelyet nyilvánosságra hoz. Révész elismerte, hogy az Írisz Tv mindkét másik pályázónál magasabb mű­sor-szolgáltatási díjat aján­lott, azonban rámutatott: a testület a másik két pályá­zó műsortervét és üzleti tervét ítélte jobbnak. Az MTM-SBS részvénytársa­ság esetében a műsorterv­ben szereplő oktatási, tu­dományos, vallási és más közszolgálati, valamint a hazai és európai gyártású műsorok magas arányát értékelték magasra, az RTL esetében pedig azt dí­jazták, hogy az RTL 16 eu­rópai televízióból álló há­lózata révén komoly hírhá­lózatot képes fenntartani, és sokat tehet hazánk euró­pai megismertetése érdeké­ben. Más információk szerint viszont a politikai szem­pontok igenis döntő szere­pet játszottak az eredmény megszületésében. Egyesek szerint ugyanis az ellenzéki pártok - és így a testület­ben helyet foglaló delegált­jaik­­ Baló Györgyöt egyér­telműen az SZDSZ-hez kötődő személyiségnek tartják, az RTL-t támogató szavazatuk tehát inkább az Írisz Tv elleni politikai ál­lásfoglalásnak tekinthető. Egy lapunknak név nélkül nyilatkozó ellenzéki politi­kus arra is felhívta figyel­münket, hogy nemrégiben sugározta a Magyar Televí­zió a Rendszerváltó Évek sorozatban a taxisblokád­ról szóló műsort, ahol látni lehetett, amint Baló a Nap­zárta műsorát egyértel­műen ellenzéki hozzáállás­sal, az MDF vezette akkori kormánnyal szemben ál­lást foglalva vezeti. A poli­tikus szerint az eredmény tulajdonképpen már az el­ső fordulóban megszüle­tett, de az ORTT-tagok azt akarták, hogy a döntésért az elnök is vállaljon fele­lősséget mostani szavaza­tával. A pályázat első forduló­jában a 2-es kereskedelmi csatornára az ORTT az Írisz Tv-t minősítette jobbnak az RTL-lel szem­ben, bár ennél a döntésnél nem volt meg a kétharma­dos támogatás. A pályá­zatok elbírálásánál az ORTT pontozásos eljárást alkalmazott. A megsze­rezhető összesen száz pontból 50-et a megaján­lott műsor-szolgáltatási díjjal lehetett megszerez­ni. Az Írisz Tv a második fordulóban a 2-es csator­nára négymilliárd forint­tal magasabb műsor-szol­gáltatási díjat ajánlott, mint az RTL, amely má­sodszorra is csak a mini­mális nyolcmilliárd forin­tot ígérte. Az Írisz Tv ez­zel 17 pontos előnyt szer­zett. Az első fordulóban ráadásul műsortervére a maximális 35 pontból 34- et kapott. Információink szerint az első fordulóban az RTL-t támogatta az Írisz Tv-vel szemben az MSZP, az FKGP, a Fidesz és az MDF - delegálta ORTT-tag. Az Írisz Tv-re szavazott az SZDSZ, az MDNP és az MDF küldöt­te; ez utóbbi így mindkét pályázót támogatta. A második fordulóra vi­szont Tímár János egye­dül maradt az Írisz Tv tá­mogató­jaként.

Next