Népszava, 1997. július(125. évfolyam, 151–177. sz.)

1997-07-21 / 168. szám

2 1997. JÚLIUS 21., HÉTFŐ Elhunyt Tollas Tibor Életének 77. évében szombaton Münchenben el­hunyt Kecskési Tollas Tibor, a Nemzetőr című lap alapító főszerkesztője, a nyugati magyar emigráció ismert egyénisége. Haláláról a család kérésére Ju­hász László, a Magyar Rádió Közalapítvány kura­tóriumának alelnöke tájékoztatta az MTI-t. Meghalt Fekete Éva Július 19-én hosszan tartó, súlyos betegség után 53 éves korában elhunyt Fekete Éva, a Beszélő című lap szerkesztője. Haláláról a­ lap főszerkesztője tu­dósított, s egyúttal jelezte, hogy a Beszélő saját ha­lottjának tekinti régi munkatársát. RÖVIDEN Lezsák Sándor levele Keleti Györgyhöz Lezsák Sándor, a Magyar Demokrata Fórum elnöke nyílt levélben tiltakozik Keleti György honvédelmi miniszternél amiatt, hogy korrekciós jellegű illet­ményemelés címén alig félszázalékos differenciált bérfejlesztést kapnak a kecskeméti Szentgyörgyi Repülőezred légijármű-javító üzemének polgári al­kalmazottai. A pártelnök levelében úgy fogalmaz: sértőnek és megalázónak tartja, hogy a Honvédelmi Minisztérium felelőtlenül visszaél a több évtizede példamutató áldozatkészségüket bizonyító szakem­berek türelmével, hűségével. Lezsák szerint ez az emelés komolytalanná teszi a Magyar Honvédség NATO-csatlakozással kapcsolatos terveit, erőfeszí­téseit, fokozza a hadseregen belüli morális válságot, valamint növelheti a pályájukat elhagyó polgári al­kalmazottak számát. Tűz az egészségbiztosító épületében Tűz ütött ki szombaton kora hajnalban a Budapesti és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár Alföldi utcai épületének egyik irodájában. A tűzoltóság saj­tóügyeletétől kapott tájékoztatás szerint mindeddig tisztázatlan, hogy az elektromos kábel beázása vagy „külső beavatkozás” nyomán égett ki teljesen az öt­ször öt méteres, negyedik emeleti, több számítógép­pel is ellátott helyiség. A lángokat a kivonuló 25 tűzoltónak rövid idő alatt sikerült megfékeznie. Az eset okait vizsgálják. Határon túli magyar fiatalok olvasótábora A határon túli magyar középiskolások negyedik ol­vasótábora nyitt meg szombat este a Paks melletti Cseresznyés-pusztán. A tíznapos programsorozaton hatvanan vesznek részt, akik a Felvidékről, Erdély­ből, Kárpátaljáról, a Vajdaságból, Horvátországból, Kanadából és az Egyesült Államokból érkeztek. A táborlakók előadásokat hallgatnak meg, műhely­­foglalkozáson vesznek részt, majd Baranya megyei kirándulókörútra indulnak, s végül július 28-án du­nántúli táncházzal zárul a mozgalmasnak ígérkező diáktalálkozó. NÉPSZAVA ALAPÍTVA 1873-BAN Főszerkesztő: H. BÍRÓ LÁSZLÓ Főszerkesztő-helyettesek: KISS ANDREJ, PUSKÁS CSABA Lapszerkesztő: DÉNES D. ISTVÁN, HAHN PÉTER, TÓTH JENŐ Képszerkesztő: WEBER LAJOS Rovatvezető: BARABÁS PÉTER (külföld), BUZGÓ JÓZSEF (sport), DÉSI JÁNOS (belföld), FARKAS ZOLTÁN (vélemény), KERTÉSZ GYÖRGY (gazdaság), SZÉKELY ANNA mb. (kultúra), SZIGETI PIROSKA (levelezés, magazin, szolgáltatás), TAPOLCSÁNYI ÉVA (fotó) Vezető tervezőszerkesztő: EGRI FERENC, ZSIGOVICS ZSOLT FENYŐ JÁNOS vezérigazgató Lapigazgató: FARKAS ÁGNES Terjesztési Igazgató: DUBINYINÉ LÉNÁRD MARGIT Kiadó: EKH Kft. Levelezési cím: 1022 Budapest, Törökvész u. 30/A. Szerkesztőség: 1022 Budapest, Törökvész u. 30/A. Postacím: 1535 Budapest, Pf. 785 Telefon: 326-8272,326-8252, telefax: 326-8267 Rovattelefonok: belföld 326-8271, külföld 326-6564, gazdaság 326-8261, publicisztika 326-8273 Hirdetés: telefon: 326-8260,326-8272, 326-8252 telefax: 326-8252/71,212-4023 Internet URL-cím: http://www.nepszava.hu Elektronikus levélcím (e-mail cím): nepszava@nepszava.hu Terjeszti a Magyar Posta Rt., a HÍRKER Rt., az NH Rt., a KLK Kft. és alternatív terjesztők Előfizethető Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatóságánál (levélcím: 1846 Bp.), az ügyfélszolgálati Irodákban, a Hírlapelőfizetési Irodában (Helir 1089 Bp., Orczy tér 1., levélcím: 1900 Bp.), vidéken a postahivatalokban közvetlenül és postautalványon, valamint átutalással a Postabank Rt. 11991102, Helir 021-02799 pénzforgalmi jelzőszámára. Külföldre előfizethető: a Hellrnél a fenti címen, illetve bankszámlaszámon, valamint megrendelhető a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft-nél, 1117 Bp. Budafoki út 70., fax: (361)206-1921, e-mail: hunpress@hungaropress.datanet.hu. Előfizetési díj egy hónapra 750 Ft, negyedévre 2250 Ft, fél évre 4500 Ft, egy évre 9000 Ft. Nyomás: CICERO-Lapnyomda Rt. 1045 Budapest, Elem u. 5-7. Telefon: 169-1773 Felelős vezető: * PERON ANTAL igazgató Index: 25005 ISSN 0133-1701 Bp. ISSN 0237-3785 Vidék 1 2 4 8 16 BELFÖLD NÉPSZAVA A stabilizáció árát Horn szerint a kiskeresetűek fizették meg MTI-információ­ ­ Hazánk meghívása az észak-atlanti szövetségbe, és mindaz, ami Madridban és Brüsszelben történt, or­szágunk számára sorsfor­dító lehet. A NATO és az EU döntésével hitelesítette mindazt, amit Magyaror­szág az elmúlt évek során tett - hangoztatta Horn Gyula miniszterelnök szom­baton Mosonmagyaróváron, ahol Nagy Frigyes földmű­velésügyi miniszter társa­ságában az MSZP által szervezett lakossági fóru­mon vett részt. Hazánk az első a közép­európai térségben a gazda­ság helyzetének javításá­ban, megszilárdításában, az átalakulás és a reformok végigvitelében - jelentette ki a kormányfő hozzátéve: a madridi döntés hitelesí­tette azt is, amit szomszéd­sági politikánkban tettünk. Emlékeztetett arra, hogy a kormánykoalíció volt az, amely következetesen lé­pett, és kitartott emellett a politika mellett. Ez teszi le­hetővé most, hogy a legel­sők között csatlakozhas­sunk a fejlett országok kö­zösségéhez, hogy ne vi­gyünk majd be viszályt és ellentéteket az Európai Unióba. A fórumon feltett kérdé­sekre válaszolva a minisz­terelnök hangoztatta:­ je­lenleg az összes külföldi vállalat adja hazánkban a termelés 25 százalékát és az export felét. Ezeknél a vállalatoknál általában magasabbak a keresetek, mint a hazai cégeknél. A Magyarországon megjelent külföldi tőke 16 milliárd dollárra becsülhető, és az egész ország rendbetételét, modernizálását szolgálja. Tény, hogy a stabilizáció árát Magyarországon a nyugdíjasok, a kiskerese­tűek, a családosok fizették meg, de ha a kormány nem tette volna meg a sokszor népszerűtlen, ám mégis szükséges lépéseket, most ezeknek a társadalmi réte­geknek is sokkal rosszabb lenne a helyzete. - Senki nem fogja megoldani he­lyettünk gondjainkat - fi­gyelmeztetett. A miniszter­­elnök utalt arra, hogy a kormány a társadalom kü­lönböző csoportjaival, így a szakszervezetekkel és a munkavállalókkal is írás­beli megállapodást kötött. Ezeket betartja, de külön­­engedményekre, különál­lóikra nem hajlandó. Em­lékeztetett arra is, hogy a nyugdíjak reálértéke az el­múlt hat évben 26 száza­lékkal csökkent. Ezt a fo­lyamatot megállították, ebben az évben már másfél százalékos emelkedés volt, jövőre pedig a lehetőségek függvényében ennél is többre számíthatnak a nyugdíjasok. Elhangzott: a parlament 1995 nyarán a legnagyobb szárazság és forróság idején fogadta el az árvízvédelemről szóló középtávú programot, amelyet milliárdokkal tá­masztott alá. Egyebek közt ennek is köszönhető, hogy az utóbbi hetek nagy eső­zései nálunk nem okoztak elviselhetetlen károkat. Horn: „A megállapodásokat betartom, de különalkura nem vagyok hajlandó.”­ MTI-telefotó Giczy a kettős hatalom ellen Ha határozatképtelen a frakció, letiltják a KDNP név használatát? Bartha Szabó József NÉPSZAVA Nyári szabadságot meg­szakítva ma rendkívüli ülést tart a KDNP ügyve­zető elnöksége. A testület értesüléseink szerint egyet­len napirendi pontot tár­gyal: a parlamenti frakció helyzetét. Miként arról már beszá­moltunk, Giczy György elő­re jelezte: a párt és a frakció közötti hatalommegosztás, kettősség mindenképpen megszüntetendő, ezért ja­vasolni fogja a frakció fel­oszlatását. A pártelnök a hét végén felkérte Isépy Tamást, hogy hívja össze soron kívül keddre a frak­ciót. Isépy lapunk értesülé­sei szerint nem reagált a fel­kérésre. Csépe Béla frakció­vezető-helyettes­ viszont ki­nyilvánította: szeptember 8-a előtt (az Országgyűlés őszi ülésszakának kezde­téig) nem hívja össze a frak­ciót. Füzessy Tibor munka­társunknak elmondta: a képviselőcsoport Isépy Ta­más nélkül is megtarthatja kedden a soron kívüli ülé­sét. A KDNP ügyvezető el­nöksége számol azzal a le­hetőséggel is, hogy mégsem jön össze szavazóképesen a frakció. Ebben az esetben az ügyvezető elnökség mai ülésén „hivatalosan” betilt­ják a frakciótól­ a­­ KDNP névhasználatot. Isépy Ta­­­más ezzel kapcsolatosan munkatársunknak elmond­ta: a frakció nem a KDNP, hanem az Országgyűlés fennhatósága alá tartozik. Működését nem Giczy György, hanem a házsza­bály határozza meg. A név­­használat eltiltását Isépy jogszerűtlennek és kivihe­tetlennek tartja, s úgy véli, hogy sokkal időszerűbb len­ne a Giczy-féle KDNP nevé­­ben elhagyni a keresztény és a demokrata jelzőket. Lapunk úgy tudja, hogy a KDNP jelenlegi vezetéséhez hű parlamenti képviselők egyöntetűen kinyilvánítják, hogy távozni kívánnak a pártütő, Surján, Latorcai, Isépy fémjelezte frakcióból. Miután Füzessy Tibort, Hasznos Miklóst és Gáspár Miklóst Isépyék kizárták, és Giczy György, Pálos Mik­lós, Fekete György és Sza­káll Ferenc szolidaritást vállalva önként követték a kizártakat, már „csak” há­rom képviselő távozása szükséges ahhoz, hogy, füg­­­getlenül attól, hogy össze­hívják-e vagy sem, meg­szűnjön a frakció. Lapunk úgy tudja, hogy Szilágyiné Császár Terézia, Semjén Zsolt (a­ KDNP alelnöke­), Rusznák Miklós, Mészáros Gyula és-netán­ Pálfi Dénes is hajlandóságot mutat ar­ra, hogy letegye a „hűséges­küt” a KDNP jelenlegi legi­tim vezetésének, s kilépjen a frakcióból. Az esetben, ha az „ötös fogatból” hárman deklarálják különállásukat az Isépy, Latorcai, Surján által képviselt irányvonal­tól, s bejelentik kilépésüket, automatikusan megszűnik a frakció. ­ Kampányban is fontos lehet a pártatlan helyi média Lapunk a parlamenti pártok egy-egy képviselőjét kér­dezte arról, mennyire befolyásolja szereplésüket a jö­vő évi választások előtt és közben a helyi média. Erről a témáról beszélgetett újságírókkal a múlt héten Jánosi György, az MSZP alelnöke is Kecskeméten. Németh Zoltán írása a NÉPSZAVÁNAK Európa-szerte felértékelő­dött a helyi sajtó szerepe. Magyarországon az egyes megyékben pedig még az országos napilapok össz­­példányszámát is felülmúl­ja egy-egy megyei lap el­adási mutatója - mondta el a Népszavának Jánosi György. Hozzátette: ezen lapok tőkeereje viszont lé­nyegesen rosszabb, mint másutt a kontinensen. Hogy emiatt nőhet-e az új­ságok politikai befolyásolt­sága, és egy esetleges győz­tesnek kikiáltott párt mel­letti elfogultság, az MSZP alelnöke megjegyezte: a helyi újságíró-társadalom komoly értéknek tartja függetlenségét, amit nem csorbítanak a médium anyagi problémái sem. Az MSZP jelöltállítását is je­lentősen befolyásolja majd, hogy kik azok az emberek, akik pozitívan tudnak meg­jelenni helyi szinten, s egy­ben az emberek elismerik. Jánosi reményét fejezte ki, hogy a 98-as választások előtt is megállapodást tud­nak kötni a helyi politiku­sok a helyi sajtóval a pár­tatlanság biztosítására. Molnár Róbert, az FKGP főtitkárhelyettese arról szólt, hogy pártjukban kü­lönösen fontos a helyi saj­tóval való jó kapcsolat. Ez jelentősen ronthatja vagy javíthatja a jelölt politikai helyzetét. Elismert embe­reket kívánnak állítani, de fontos kritérium az is, hogy jól tudja-e megjeleníteni a párt programját az adott médiumban. Varga Kristóf, az SZDSZ kampányigazgatója vi­szont úgy látja, hogy aki valóban kedvelt személyi­ség, annak a sajtója is jó. Mint mondta, a szabad de­mokraták a 94-es választá­sok során ugyanolyan jól szerepeltek vidéken, mint a fővárosban. László Ildikó, a KDNP sajtófőnöke szerint a helyi médiumokban szívesen veszik a párthíreket, mert ezzel esetleg jobban meg­tudják tölteni a műsort vagy a lapot. Sok estben azonban más foglalkoztat­ja a polgárt, mint az újság­írót. Ezzel együtt előnyö­sebb a jelölt helyi szere­peltetése, mint az orszá­gos. Ez utóbbiba ugyanis lehet, hogy politikai hirde­tést kell megjelentetni a hatás érdekében, ami vi­szont drágább. Herényi Károly, az MDF szóvivője úgy gondolja: bajban lesz az a párt, ame­lyik a helyi sajtót a kam­pány egyik eszközeként kezeli., Nem pártpolitikai szinten célszerű itt megje­lenni, hanem inkább magát a személyiséget kell előtér­be helyezni. A helyi képvi­selőjelöltön múlik, milyen kapcsolatot tud kialakítani az orgánumokkal. Akinek ez nem sikerül, nem politi­kusi pályára való. Zsidó kárpótlás ősztől Riesz Eszt­er írása a NÉPSZAVÁNAK Több mint 18 ezer kárpót­lási igény érkezett a június 30-i határidő lejártáig a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítványhoz, amelyet a kormány abból a célból hozott létre, hogy életjáradékot juttasson a zsidó származásuk miatt sérelmet­­szenvedett szemé­lyek részére., A közalapítványnál , el-, mondták: továbbra is je­lentkeznek a kárpótlásra jogosultak, s az utólag be­nyújtott igényeket is elfo­gadják. A kárpótlási jegyet élet­járadékra a 60. életévüket betöltött, Magyarországon élő, magyar állampolgárok válthatják át. A közalapítvány által megállapított élet­járadé­kot a Nyugdíjfolyósító Igaz­gatóság folyósítja. A közalapítvány június 30-i döntését követően, előreláthatólag szeptember elejétől részesítik életjára­dékban a jogosultakat. p­p Több a bűncselekmény, kevesebb a gyilkosság (Folytatás az 1. oldalról) A rablások száma 1299- ről 1512-re emelkedett, az elkövetők 137 esetben lő­fegyverrel követelték a pénzt vagy egyéb értéket. A vagyon elleni bűncse­lekményekkel okozott kár közel 34 milliárd forint, ez azonban 12 százalékkal kevesebb, mint a tavalyi évben. Hasonló tendencia fi­gyelhető meg a gazdasági bűncselekményeknél: míg az esetek száma 12 száza­lékkal nőtt, és így majdnem elérte a 3000-et, addig az okozott kár csökkent 6,3 milliárd forintra, amely a tavalyi értéknek 56 száza­léka. Az ismertté vált gaz­dasági bűncselekmények legnagyobb része - 749 eset­­­csempészet volt, a máso­dik helyen - 540 esettel - az adó-, illetve a társadalom­­biztosítási csalás áll. Az év első hat hónapjá­ban 8260 személy elleni bűncselekmény történt, ez 13,8 százalékos növeke­dést jelent. E kategória legtöbb esetét - 5117 - a szándékos testi sértések adják. A gyilkosságok szá­ma 125 volt, tízzel keve­sebb, mint az előző év ha­sonló időszakában. Ugyan­csak csökkent az ember­ölési kísérletek száma: 75- ről 59-re. A rendőrség ve­zetői a múlt héten tartott országos kapitányságveze­tői értekezleten hangsú­lyozták: nagy eredmény­nek kell tekinteni, hogy a bűncselekmények emelke­désével párhuzamosan szinte ugyanolyan mérték­ben, 9,1 százalékkal nőtt a befejezett nyomozások száma is. A tavalyinál 30 ezerrel több ügy 49,6 szá­zalékát oldották meg ered­ményesen. Az egy ügyre fordított átlagos nyomozá­si idő 109 nap volt. A bűncselekmények szá­mának emelkedésével nőtt a százezer lakosra jutó el­követők és bűncselekmé­nyek száma is. Az országos átlag szerint 200-zal több, 2304 bűncselekmény jut a népesség százezres cso­portjaira, és 582 helyett Az ismertté vált bűnesetek területi megoszlása 616 bűnelkövetővel kell számolni. Ez utóbbiak a statiszti­ka szerint összességében 5 százalékkal többen, vagy­is 62 737-en vannak. Meg­oszlásuk nem változott ér­demben, több mint 80 szá­zalékuk felnőtt férfi. A fiatalkorú - azaz 14 és 18 év közötti - elkövetők szá­ma 2 százalékkal, 6940-re emelkedett. Megye­i bűnesetek Az előző év száma­i­ban 1. Budapest 62037 93,9 2. Pest 20522 109,6 3. Borsod 12589 109,9 4. Fejér 12709 133,9 5. Hajdú-Bihar 12634 82,2 6. Csongrád 11663 173,6 7. Szabolcs 10947 126,0 8. Bács-Kiskun 10523 126,0 9. Baranya 8936 109,4 10. Somogy 8275 139,5 11. Győr 7732 91,9 12. Békés 7665 122,8 13. Komárom 7542 129,2 14. Szolnok 7524 116,0 15. Veszprém 7190 118,6 16. Heves 6984 121,4 17. Zala 5926 116,4 18. Tolna 4603 113,9 19. Vas 3940 120,0 20. Nógrád 3285 107,3

Next