Népszava, 1998. február (126. évfolyam, 27–50. sz.)

1998-02-02 / 27. szám

2 1998. FEBRUÁR 2., HÉTFŐ BELFÖLD RÖVIDEN Megkezdi működését az OIT Hivatala Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) Hivatala február 1-jétől megkezdi működését. Az igazságszol­gáltatási reform keretében lépett hatályba a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény, amelynek rendelkezése szerint a bíróságok igazgatásának köz­ponti feladatait az ÓIT látja el a bírói függetlenség al­kotmányos elvének megtartásával. Az ÓIT irányítása alatt működik a hivatal, amely önállóan gazdálkodó, kincstári körbe tartozó központi költségvetési szerve­zet, előkészíti az ÓIT üléseit és gondoskodik határoza­tainak végrehajtásáról, valamint ellátja az OIT műkö­désével kapcsolatos ügyviteli feladatokat. A hivatal ve­zeti a bírák központi személyi nyilvántartását is. Petíció a miniszterelnök nyilatkozata ellen Salgótarjánban a hét végén újabb tiltakozó akció kez­dődött a miniszterelnök pénteken jogvédő szervezetek által már kifogásolt, a magyarországi cigánysággal kapcsolatban tett nyilatkozatai ellen. A Nógrád, He­ves, Szabolcs és Baranya megyei önkormányzati elnö­kök és civil szerveztek vezetői petíciót fogalmaztak meg és országos aláírásgyűjtést kezdeményeznek a miniszterelnök nyilatkozatai és egyes önkormány­zatok diszkriminatív gyakorlata ellen. Lomnici a Legfelsőbb Bíróság új főtitkára A Legfelsőbb Bíróság új főtitkára Lomnici Zoltán leg­felsőbb bírósági bíró. A posztra február 1-jei hatállyal nevezte ki Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság elnöke. A ko­rábbi főtitkár, Zanathy János az Országos Igazság­szolgáltatási Tanács Hivatalának vezetője lett. Politikai gondolkodók a XIX. században Az 1848-as forradalom 150 éves évfordulójának évé­ben, az idén jelenik meg az a 13 kötetes könyvsorozat, amely Magyar Szabadelvűek címmel áttekintést ad a XIX. századi hazai politikai gondolkodók munkássá­gáról. A sorozat szombati bemutatóján Magyar Bálint művelődési miniszter és Gerő András történész is azt hangsúlyozták, hogy a múlt század legnemesebb ha­gyományait jelentő életművek, amelyek a magyar kul­túra egyik kiemelkedő korszakában jöttek létre, nin­csenek benne az európai köztudatban. A magyar libe­rálisok társadalomfilozófiai eredményei még a szak­ma számára sem közismertek. Cáfol a Nemzetbiztonsági Hivatal A Nemzetbiztonsági Hivatal a Zefirusz Kft.-t érintően rendőri vagy más rendvédelmi forrásból információt nem kapott, a céggel kapcsolatban - mivel annak tevé­kenysége a hivatal hatás- és illetékességi körébe nem tartozik - információgyűjtő tevékenységet nem folyta­tott. Ennek közreadását a lapunkban „Új vizsgálat Nyírfa-ügyben” címmel megjelent cikkben a Nemzet­­biztonsági Hivatalra utaló megállapításokat cáfolva kérte a hivatal főigazgatója. Szerb székházavató Szombaton került sor a szerb országos és a szerb fővá­rosi önkormányzat új budapesti székházának avatásá­ra. Az ünnepségen ma kisebbég,önkormányzati vezetői mellett megjelent Vastagh Pál igazságügy-miniszter és Balsa Spacher, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete is. Vastagh megnyitóbeszédé­ben a nemzetiségek helyzetét taglalva kijelentette, hogy megfelelő jogvédő rendszer épült ki az utóbbi években, melynek garanciáit az önkormányzatok és a parlament bizottságai jelentik. Visszautasított vádak Az MDF február 28-án Gödöllőn tartja országos gyűlését, amelyen elfogadják a párt választási prog­ramját - jelentette be Gémesi György ügyvezető el­nök szombaton az országos választmány ülése közben tartott sajtótájékoztatón. Elmondta: a testület felhá­borítónak tartja, hogy a kormány kampánycélokra próbálja használni a kisebbségi képviselők parla­mentbe juttatását, ami minden jel szerint meghiúsul. Ezért az MDF megvizsgálja annak lehetőségét, ho­gyan tudj­a országos és területi listáin helyzetbe hoz­ni a magyarországi kisebbségeket. Herényi Károly szóvivő visszautasította a Lakiteleki Népfőiskola Alapítvány elleni SZDSZ-es vádakat, amelyek azt sugallják, hogy az alapítvány jogosulatlanul jutott pénzhez. A népfőiskola a környéken élő diákok szá­mára kihelyezett tagozatként működteti egy kecske­méti gimnázium osztályait. ♦­Ó NÉPSZAVA ALAPÍTVA 1873-B­AN Főszerkesztő: H. BÍRÓ LÁSZLÓ Felelős szerkesztő: HORVÁTH ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: KISS ANDREJ Lapszerkesztő: DÉNES D. ISTVÁN, HAHN PÉTER, TÓTH JENŐ Képszerkesztő: WEBER LAJOS Rovatvezető: BARABÁS PÉTER (külföld), BOROS ISTVÁN (Szép Szó), BUZGÓ JÓZSEF (sport), DÉSI JÁNOS (belföld), FARKAS ZOLTÁN (vélemény), KATONA JÓZSEF (Internet), KERTÉSZ GYÖRGY (gazdaság), SZÉKELY ANNA mb. (kultúra), SZIGETI PIROSKA (levelezés, magazin, szolgáltatás), Vezető tervezőszerkesztő: EGRI FERENC, NYILASI GABRIELLA, ZSIGOVICS ZSOLT FENYŐ JÁNOS vezérigazgató Lapigazgató: FARKAS ÁGNES Terjesztési igazgató: DUBINYINÉ LÉNÁRD MARGIT Kiadó: EKH Kft. Levelezési cím: 1022 Budapest, Törökvész u. 30/A. Szerkesztőség: 1022 Budapest, Törökvész u. 30/A. Postacím: 1535 Budapest, Pf. 785 Telefon: 326-8272, 326-8252, telefax: 326-8287 Rovattelefonok: belföld 326-8271, külföld 326-6564, gazdaság 326-8261, publicisztika 326-8273 Hirdetés: telefon: 326-8260, 326-8272, 326-8252 telefax: 326-8252/71,212-4023 Internet URL-cím: http://www.nepszava.hu Elektronikus levélcím (e-mail cím): nepszava@nepszava.hu Terjeszti a Magyar Posta Rt., a HÍRKER Rt., az NH Rt., a KLK Kft. és alternatív terjesztők Előfizethető Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatóságánál (levélcím: 1846 Bp.), az ügyfélszolgálati Irodákban, a Hírlapelőfizetési Irodában (Hellr 1089 Bp., Orczy tér 1., levélcím: 1900 Bp.), vidéken a postahivatalokban közvetlenül és postautalványon, valamint átutalással a Postabank Rt. 11991102, Hellr 021-02799 pénzforgalmi jelzőszámára. Külföldre előfizethető: a Hetimél a fenti címen, illetve bankszámlaszámon, valamint megrendelhető a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft-nél, 1117 Bp. Budafoki út 70., fax: (361)206-1921, e-mail: hunpress@hungaropress.datanet.hu. Előfizetési díj egy hónapra 849 Ft, negyed évre 2547 Ft, fél évre 5094 Ft, egy évre 10 188 Ft. Nyomás: CICERO-Lapnyomda Rt. 1045 Budapest, Elem u. 5-7. Telefon: 169-1773 Felelős vezető: PERON ANTAL Igazgató Index: 25005 ISSN 0133-1701 Bp. ISSN 0237-3785 Vidék 1 2 4 8 16 Horn bírálta koalíciós partnerét Baja Ferenc nem kapta meg az országos listára kerüléshez szükséges többséget Horn Gyula kormányfő bírálta az MSZP-frakció kibő­vített vasárnapi ülésén a szocialisták koalíciós partne­rét. A miniszterelnök elégedetlen a belügyi és a kul­tusztárca tevékenységével. A szocialisták budapesti tanácsának szombati ülésén bár jelölték, végül még­sem javasolták, hogy felkerüljön a párt országos listá­jára Baja Ferenc, a választmány elnöke. NÉPSZAVA-információ A Magyar Szocialista Párt esélyes a májusi ország­­gyűlési választások meg­nyerésére, de nincs garan­cia arra, hogy ez meg is fog történni - szögezte le Horn Gyula miniszterelnök, aki vasárnap a szocialista párt parlamenti képviselőcso­portja és országos választ­mánya közös kibővített ta­nácskozásán összegezte a szocialisták választásokig még hátralévő feladatait. A kormányfő szerint a szo­cialisták elérték legfonto­sabb céljukat: az elmúlt ciklusban megteremtették hazánk esélyét az Európá­hoz való felzárkózásra. Horn Gyula szerint a szocialista pártnak ma Ma­gyarországon nincs alter­natívája. A jobboldalnak sem programja, sem azt megvalósítani képes szak­értői nincsenek. Ezt gyű­lölködéssel és vádaskodá­sokkal próbálják elfedni. A szocialista kormány egyet­len tudomására jutott kor­rupciós ügyet sem tussolt el - fogalmazott a kor­mányfő, hozzátéve, hogy pártjának nem szabad en­gednie az intézményes be­ugratásoknak, melyekről utólag mindig kiderül, hogy semmiféle alapjuk nem volt. Ilyen beugratás­nak nevezte a kormányfő a Nyírfa-ügyet, az Olajgate-et, valamint a legfrissebb Xé­­nia-láz-ügyet. A miniszterelnök beszé­dében keményen bírálta a szocialisták koalíciós part­nerét. „Emlékeztetett arra, hogy 1­997.. december 8-án a koalíciós egyeztető ta­nács ülésén írásba foglal­ták: a két párt véget vet a nyilvánosság előtti viták­nak, és nem folytatnak egymás ellen kampányt a választások során. Horn szerint a szocialisták ehhez tartották is magukat, az SZDSZ egyes politikusai azonban nem tudják vagy nem akarják betartani a megállapodást. A kor­mányfő szerint el kell is­merni, hogy a kormányzás eredményeiben mindkét párt részes. Ugyanakkor megjegyezte, a szabad de­mokrata miniszterek min­den segítséget megkaptak munkájukhoz. Épp ezért többet is felmutathattak volna a közbiztonság és az oktatás területén. A kormányfő szerint bi­zonyos tervbe vett változ­tatások kapcsán az SZDSZ a rendőrállam megterem­tésének réméről beszélt. A kormányfő szerint a rend­őrséget segíteni, nem pedig késleltetni kell. A minisz­terelnök bírálta az oktatási tárcát is, mert nem sikerült az esélyegyenlőség javítá­sáért mindent megtenni. A kormányfő a két koalí­ciós partner közötti vitás kérdések közé sorolta az egyházakkal kapcsolatos kérdéseket, az idősek és gyermekek támogatási rendszerével, a Duna hasz­nosításával, a cigánykérdés kezelésével kapcsolatos el­képzeléseket. Ennek kap­csán megismételte a né­hány nappal ezelőtt egy vi­déki fórumon tett kijelen­tését, miszerint a társadal­mi együttélés szabályait mindenkinek be kell tarta­nia, a cigány kisebbségnek éppúgy, mint más társa­dalmi csoportnak. Az MSZP budapesti párttanácsának küldöttér­tekezletén elfogadták a párt országgyűlési válasz­tásokra szóló fővárosi lis­táját. A lista első tíz helyén azok a politikusok futottak be, akiket a párttanács erre javasolt. A helyszínen ugyanis nem sikerült ösz­­szegyűjteni az alternatív lista benyújtásához szük­séges egyharmados támo­gatást. Előbbre került vi­szont az eredetileg 25. helyre rangsorolt Csintalan Sándor elnökségi tag, aki lapunk értesülése szerint levélben kifogásolta a párttanácsnál a méltatlan rangsorolást. A küldöttek Csintalant végül a 18. he­lyen szerepeltetik. Felme­rült, hogy az országosan is­mert politikusok között le­gyen ott Baja Ferenc kör­nyezetvédelmi miniszter, az országos választmány elnöke, de a politikus nem kapta meg az ehhez szük­séges többséget. Baja en­nek ellenére valószínűleg ott lesz az országos lista elején, hiszen a listát a pártelnökség és a Baja által vezetett választmány állít­ja majd össze. Baja Ferenc (középen) még az eredmény ismerete előtt Demecs Zsolt felvétele Kuncze Gábor válasza A Szabad Demokraták Szövetsége a pártot az MSZP vasárnapi frakció- és választmányi ülésén Horn Gyula párt­elnök-miniszterelnök részéről ért bírá­latra válaszul az alábbi közlemény ki­adását kérte. A dokumentumot Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke, belügymi­niszter jegyzi. „Számítani lehetett arra, hogy Horn Gyulának fejébe száll a koalíciós kor­mány közös sikere. Folyamatosan érzé­kelhető volt a kormányfő azon igyekeze­te, hogy a szükséges­­és elkerülhetetlen gazdasági megszorításokért az SZDSZ- re hárítsa a felelősségét, miközben na­gyon jól tudta, hogy nincs más út. Az SZDSZ nélkül a kormány nem mehetett volna végig ezen az úton. Elfogadhatat­lan az a csakis a miniszterelnök fejében létező, koalíciós munkamegosztás, mely szerint a sikerekért az MSZP, a kudarco­kért az SZDSZ felel... ...A nyilvános viták hasznosak, ha valódi kérdésekről zajlanak. Az SZDSZ sem decemberben, sem máskor nem tett és nem is fog tenni némasági fogadalmat. Természetes azonban, hogy az SZDSZ mint polgári liberális értékeket valló párt, vitában áll min­den antiliberális, populista politikai megnyilvánulással. Méltatlan a mi­niszterelnökhöz, és remélhetőleg átme­neti jelenség, hogy a választások köze­,­ledtével kicsinyes kampányszempon­tokat helyez előtérbe az ország egészét érintő kormányzati kérdések helyett.” Újabb tárgyalási forduló Bős ügyéről Ma újabb magyar-szlovák tárgyalási fordulót tartanak Pozsonyban a bősi erőmű­vita ügyében.­Lapunk in­­formációi szerint a Nemcsók János által vezetett magyar delegáció a mai találkozón sem veti majd fel hivatalo­san a pilismaróti duzzasztó­mű felépítését. A megbeszé­lésen az egyes területek, a hajózás, a környezetvéde­lem, a vízgazdálkodás, a pénzügy és a nemzetközi jog szakcsoport vezetői szá­molnak majd be az eddig el­ért eredményeikről. Emel­lett várhatóan tovább folyik majd a vita a két fél között a dunakiliti és a dunacsúnyi duzzasztómű közös üzemel­tetésének módjáról. Hazánk elvárásai szerint ugyanis a létesítmény vízszintjének olyan magasságúnak kelle­ne lennie, hogy egybefüggő vízfelület borítsa a mű egész területét. Szlovák szakértők viszont a minél alacsonyabb vízszintre tö­rekednek, mivel a csúnyi és a kiliti építményt összekötő átömlőnyitásba épített tör­peerőmű hatékonyabban működne, ha a dunakiliti tározóba kevesebb víz ke­rülne. Az Öreg-Duna hajóz­hatóvá tételéről és a kör­nyezetvédelmi figyelőrend­szer telepítéséről előrelát­hatólag aláírják a rész­egyezményt. NÉPSZAVA Függőben Tocsik adótartozása A Népszava információi szerint az APEH saját hatás­körében törölte korábbi határozatait, melyek Tocsik Mártát a kamatokkal, bírságokkal együtt 280 millió forint befizetésére kötelezték. Egyúttal az első fokon eljáró adóhatóságot új eljárásra kötelezte. NÉPSZAVA-információ . Lapunk értesüléseit az „el­­híresült” jogásznő védő­ügyvédje, Szőgyényi József megerősítve elmondta: az APEH a Központi Bűnül­dözési Igazgatóság által 1996-ban kezdett eljárásá­val szinkronban három ha­tározatot is hozott, ame­lyekben a befizetendő áfa, a személyi jövedelemadó, s különféle késedelmi kama­tok és bírságok címén 280 millió 139 ezer 309 forint befizetésére , kötelezte Tocsik Mártát. Csakhogy - hangsúlyozta Szőgyényi - a KBI a nyomozás első pillanataiban nemcsak zá­rolta Tocsik Márta bank­számláját, hanem a házku­tatások során az összes olyan dokumentumot is le­foglalta, amelyek alapján elkészíthette volna, adóbe­vallását, így védence nem­hogy az adóbefizetési, de még az adóbevallási köte­lezettségének sem tudott - bár akarta, s ezt többször is jelezte - eleget tenni. A másodfokú adóhatóság a határozatok törlésével egyidejűleg új eljárás le­folytatására kötelezte az első fokon eljáró igazgató­ságot. . Lapunk további értesü­léseit megerősítve Szőgyé­nyi azt is elmondta: az adóhivatal még több mint 100 millió forintot követel védencétől, ám ennek zö­mét is jogtalannak tartják, a bíróság előtt megtámad­ják, lévén „azok a külön­féle hatóságok mulasztásá­ból, jogsértéséből halmo­zódtak fel”. Az adóhivatal illetékese adótitokra hivatkozva nem kívánta kommentálni érte­sülésünket. r­fi Tartóssá vált a gazdasági növekedés A szabad demokraták 17 biztos egyéni győzelemre számítanak Kampány­stratégiáról, pártprogramról vitatkoztak szombaton a szabad demokraták. A februári program­­alkotó küldöttgyűlés előtt a következő ciklus legfon­tosabb gazdasági teendőit vitatta meg és hagyta jóvá az SZDSZ Országos Tanácsa. A politikai fórumnak Kuncze Gábor pártelnök beszámolt a koalíciót meg­osztó politikai konfliktusokról is. Danó Anna NÉPSZAVA A viták, sorozatos feszült egyeztetések ellenére is a koalíció politikáját egyér­telműen jónak ítélték a szabad demokraták. Amit a Horn-kormány fölvállalt és végigcsinált, az a szabad demokraták érdeme is. Vá­lasztási szlogenjük - Hogy tartsuk a jó irányt: SZDSZ! - üzenete szerint az új kormányban is szükség van az SZDSZ szerepére a további gazdasági sike­rekhez. Kuncze Gábor pártelnök szerint hosszú idő után elő­ször sikerült tartósan ál­landósítani a gazdaság nö­vekedését, de bármilyen más fordulat, elképzelés veszélyeztetné az eddigi eredményeket. Ha sikerül folytatni ezt a gazdaságpo­litikát, úgy legalább 5 szá­zalékos gazdasági növeke­dést, magasabb vásárló­értékű béreket ígér az SZDSZ. Az ország általá­nos stabilizálása után a következő ciklusban az egyes emberek is érezhetik az eredmények jótékony hatását. Például egy szám­jegyűre szorítható vissza az infláció. Félszáz oldalon elemez­ték a rendszerváltás óta el­telt idő gazdaságpolitikáit és szabtak újabb teendőket a következő kormányzati ciklusra az SZDSZ gazda­sági programkészítői. (A programtervezetet február 28-án küldöttgyűlés erősíti meg.) Horn Gábor, a prog­ramkészítő csoport vezető­je szerint pártja és a szocia­listák elképzelései között a legnagyobb különbség az állam szerepében van. Az SZDSZ kiszorítaná a gaz­daság irányításából, a pri­vatizációból az államot, míg az MSZP erősítené azt. A bruttó nemzeti termék 75-80 százalékát már a magánszférában­ termelt javak adják. A privatizá­landó állami vagyon értéke mintegy 400 milliárd fo­rint, az SZDSZ szerint eb­ből tartósan az állam csak 300 milliárdot tartana meg. Az állam csökkenő újra­elosztó szerepével több hi­telhez juthatnak a kis- és középvállalkozások. A várható választási esé­lyeket latolgatva lapunk kérdésére Gulyás József az országos tanács elnök­ségének tagja elmondta: az SZDSZ 17 egyéni képvi­selői helyet biztosan meg­szerez. Ennyien nyertek 1994-ben is, de az optimis­ta jóslatok szerint a kam­pány finisében 30 egyéni jelöltjük is megszerezheti a mandátumot. A koalíciós feszültsége­ket firtató kérdésekre Kun­cze Gábor megerősítette, a hét elején koalíciós egyez­tetésen vitatják meg az Al­kotmánybíróságot érintő, a kisebbségek parlamenti képviseletéről és a bősi víz­lépcsőről szóló vélemény­­különbségeket. Informáci­óink szerint a koalíciós egyeztetést a miniszterel­nök kezdeményezte.

Next