Népszava, 1998. február (126. évfolyam, 27–50. sz.)

1998-02-02 / 27. szám

NÉPSZAVA MÁR CSAK 697 NAP KÉTEZERIG Mamutvállalatok a légi közlekedésben Az ezredfordulóra várhatóan befejeződik a nemzetközi légi forgalomban megindult liberalizációs folyamat. A feltételezések szerint néhány légitársaság-óriás uralja majd a levegő országútjait. Az egymással folytatott folyamatos vetélkedésnek köszönhetően javulni fog a szolgáltatás minősége és csökkennek az árak. M. Kovács Róbert írása a NÉPSZAVÁNAK Az Egyesült Államokban, Kanadában és az Európai Unió tagállamaiban is be­fejeződni látszik az a folya­mat, mely során az államok fokozatosan kivonják erői­ket a légi közlekedési vál­lalatokból. A kelet-euró­pai terület jó néhány or­szágában - köztük hazánk­ban - is megkezdődött már egy hasonló liberalizációs folyamat, és ennek befeje­ződését, valamint a helyzet rendeződését az ezredfor­duló éveire jósolják a szak­értők - jelentette ki dr. Bence Miklós, a Malév megbízott sajtószóvivője. A változás kezdeteként az elmúlt években jó né­hány kisebb légitársaság gépei tűntek már el a repü­lőterekről. Pedig lehet, hogy ezek a gépek csak fel­ségjelet váltottak. Ugyan­is a piacon manapság már csak nehezen élnek meg a kisebb légitársaságok. A nagyobbak egyszerűen be­kebelezik őket. Dr. Bence Miklós ki­emelte továbbá azt is: vé­leménye szerint úgyneve­zett szövetségi rendszer alakul ki e folyamat követ­keztében. A kisebb légitár­saságok elnyelésével az erősebbek nőnek, tőkéjük és gépparkjuk gyarapodik. A 2000. évre várhatóan olyan nagymértékben megerősödnek ezek a légi­­konszernek, hogy a piac 95-98 százalékát ők fogják birtokolni. A megerősödés miatt a gépparkok eloszlanak, és lefedik majd az egész föld­golyót - mondta a Malév szóvivője. Az utas négy-öt nagyobb cég járata közül választhat, melyikkel kí­vánja elérni végcélját. A lé­gitársaságok menetrendjé­ben emiatt valószínűleg a világ minden pontja szere­pelni fog, és nem találunk két olyan várost, melyet a jövőben nem köt össze leg­alább egy közvetlen járat. A folyamat kezdetét ta­lán hazánkban is érezhet­jük már. A Malév és az olasz légitársaság, az Al­italia partneri viszonya már ugyancsak erre a vál­tozásra utal. Az a szoros üzleti kapcsolat, ami a két légitársaság között néhány évvel ezelőtt kialakult, fo­kozatosan kiszorítja a kor­mányzati jelenlétet ha­zánk egyetlen nagyobb lé­gitársaságából. Távmunka a csökkenő munkanélküliségért M. Kovács Róbert írása a NÉPSZAVÁNAK A távolsági munkavégzésre alkalmat adó programok - melyek lehetővé teszik, hogy egyes szakterülete­ken egy számítógép segítsé­gével saját otthonunkban dolgozzunk - a világ sok or­szágában arattak sikereket. Hazánkban a múlt évben indult meg az ehhez szük­séges szervezet kiépítése és a munkavégzés beindításá­nak előkészítő munkála­ta. A Távmunka Kht. mun­katársai, mely a távmunka­­program közvetlen irányí­tását végzi, ma már több mint ötven telefonvonalon fogadják a program iránt érdeklődők hívásait - tájé­koztatta lapunkat Benedek András, a Munkaügyi Mi­nisztérium helyettes állam­titkára, a program egyik legfőbb gondozója. A múlt évben már mintegy 12 na­gyobb vállalat jelezte, hogy saját keretein belül be akarja indítani a foglal­koztatás ilyen fajtáját. Ez év februárjában jele­nik­ majd meg az a pályázat, amely ■segíti i­s például a csökkent­ munkaképességi l­­eket abban, hogy otthonuk elhagyása nélkül tudjanak munkát vállalni. Ehhez a programhoz a minisztérium mintegy 100 millió forintnyi támogatást tud nyújtani a rehabilitációs alapból, mely segítségével az otthoni munkavállalókat felszerelik a szükséges technikai esz­közökkel. A számítógépek­nek és szoftvercsomagok­nak köszönhetően feltéte­lezhetően csökken majd a munkanélküliség mértéke az érintettek körében. A szaktárca és a Távmun­ka Kht. hasonló program beindítását tervezi gyerme­keiket otthon nevelő anyák számára, ugyanis az előze­tes felmérések szerint az ér­deklődők jelentős hányada kerül ki a gyesen, illetve gyeden lévő nők köréből. Az ehhez nyújtott támogatás mértéke mintegy 30 millió forintra tehető - nyilatkoz­ta Benedek András. BELFÖLD 1998. FEBRUÁR 2., HÉTFŐ Tovább épül a fővárosi körgyűrű Még az idén átadják a régi 2-es utat és az M3-ast összekötő útszakaszt Már épül az M0-ás északi szakasza az M3-as autó­pálya és a régi 2-es főút között, és a tervek szerint az idén végleg tisztázó­dik, merre megy majd, meddig tart és mikor ké­szül el a teljes körgyűrű. A következő ütemben vár­hatóan az új 2-es utat és a Duna nyugati partját összekötő szakasz építése kezdődik, mivel a közle­kedési tárca és a főváros tavaly megegyezett ennek kiemelt fontosságában. Az autóúttal kapcsolatban azonban számos kérdés továbbra is tisztázatlan. NÉPS­Z­AVA-inf­ormáció Az idén novemberben át­adják a forgalomnak a ré­gi 2-es utat és az M3-ast összekötő útszakaszt. 1999-ben az M0 nyomvo­nala eléri az új 2-est is. Az összesen 6 kilométer hosz­­szú út 2x2 sávos osztott pályás lesz. 18 híd és 7 ki­lométernyi csomóponti leágazás tartozik majd hozzá. Ugyanakkor nem tudni még, merre halad majd a gyűrű a 30-as főút és az M3-as között. Ott ugyanis még két nyomvonal is léte­zik. A tervekről a helyi ön­­kormányzattal és a polgá­rok képviselőivel egyaránt egyeztetnek - ígéri az Álla­mi Autópályakezelő Kht. (Mint ismeretes, az árpád­­földi lakók környezetvé­delmi és egészségügyi okokra hivatkozva erősen tiltakoznak az ellen, hogy a közelükben haladjon az út - a szerk.) Még bizonytalanabb a délkeleti szektor sorsa. Az 51-es és 31-es út közötti közel harminc kilométe­res szakasz leendő építési övezetében előzetes ha­tásvizsgálatok készültek tavaly, ezek értékelését még nem fejezte be a kör­nyezetvédelmi szakható­ság. A közlekedési tárca álláspontja szerint nem fordulhat elő, hogy meg­bukjanak a vizsgálaton a nyomvonaltervek, mivel eleve sok különböző vál­tozatot készítettek el. Mint ismeretes, ezen a szakaszon nem dőlt még el, hogy Budapest belterüle­tén vezessen-e a körgyűrű, vagy a Ferihegyi repülőtér kifutópályáit délről kerülje el a nyomvonal. A belső változat ellen szól, hogy a pestlőrinci lakosság ko­rábban hevesen tiltakozott az ellen, hogy városon be­lül vezessék az ország leg­forgalmasabb autóút­j­át. Korábban az is felvető­dött, hogy környezetvé­delmi szempontokat szem előtt tartva több kilomé­ter hosszú alagútban veze­tik a lakott területeken át­vágó forgalmat. Ez azon­ban jelentősen emelné a költségeket. Szalai Béla, a közlekedési tárca autópá­lya-ügyi biztosa ezért azt tartotta valószínűnek, hogy inkább a külső nyomvona­lat részesítik előnyben, ha azt az érintett agglomeráci­ós települések is elfogadják. Ugyanakkor a 31-es és 30-as főutak közötti keleti szektornál már csak egy nyomvonalterv létezik. Ennek megvalósítása azon­ban, legkorábban 2000-ben kezdődhet, mivel a nemrég elkezdett északi részen kí­vül minden bizonnyal meg­előzi még a 2-es utat és a Duna nyugati partját össze­kötő szakasz is. Ez utóbbit a fővárosi ön­­kormányzat szorgalmazza, amely a belső közlekedés javulását várja az újabb Duna-híd átadásától, a 2- es út és a túlpart összekap­csolásától. Ezzel szemben a közlekedési tárca koráb­ban sokáig kitartott azon álláspontja mellett, hogy fontosabb volna az M5-ös és az M3-as autópályát mi­előbb összekötni. Végül a két projekt azonos fontos­ságot kapott a tervekben. A Dunakeszitől Vácig tartó, új 2/A elnevezésű autóút is csatlakozik majd az M3-ashoz . Demecs Zsolt felvétele Szállítanak és bilincselnek Szegedi László írása a NÉPSZAVÁNAK Az Alkotmánybíróság ta­valy februári döntésével lehetővé tette a főváros­ban a kerékbilincs haszná­latát, melyet a budapesti közterület-felügyelők na­ponta átlagosan 28, a fő­városi rendőr-főkapitány­ság munkatársai általában 20-50 esetben alkalmaz­nak. Ugyanannyi jármű esetében az elszállítás mellett döntenek. Ez utób­biak tulajdonosai többet fizetnek, mintha kerékbi­linccsel rögzítették volna autójukat. A felügyelet ellenőrei elő­ször megnézik, hogy a vá­rakozó gépkocsi tulajdo­nosa váltott-e parkolóje­gyet, ha igen, az meddig érvényes. Köztudott, hogy a Belvárosban korlátozott a parkolás időtartama, ám ennek megszegőit nem büntetik azonnal. Dr. Sza­bó Bélától, a Fővárosi Köz­terület Felügyelet igazga­tóhelyettesétől megtud­tuk: munkatársaik türelmi időt adnak a renitens au­tótulajdonosnak, csak az­után szabnak ki pótdíjat. Ha a jármű még egy bizo­nyos ideig nem hagyja el a helyszínt, akkor értesítik a diszpécserszolgálatot, kö­vetkezhet a kerékbilincs vagy az elszállítás. A BRFK Közlekedésren­dészeti Főosztálya forga­lomszervezési és közút-fel­­ügyeleti osztályának ve­zetője, Hartl József őrnagy kérdéseinkre elmondta: tavaly több mint 16 000 járművet kellett elszállíta­niuk az írottkő úti telep­helyre, kerékbilincset pe­dig közel háromezer eset­ben használtak. A szállítá­si költség személygépkocsi vagy pótkocsija, motorke­rékpár vagy pótkocsija, il­letve segédmotoros kerék­pár esetén 7000 forint, a többi jármű szállítása en­nek háromszorosába kerül az idén. Tovább emelked­hetnek azonban a tulajdo­nosok költségei, a tárolás és őrzés 500 forint napon­ta. (Az összegek áfa nélkül értendők.) A járművek rögzítése, vagyis a kerék­­bilincs felhelyezése 4000 forint. Az érintettek gyakran sérelmezik, hogy autóju­kat nem kerékbilinccsel rögzítették, hanem elszál­lították, így többet kell fi­zetniük. Hartl József el­mondta: rendőreik minden esetben a KRESZ szabá­lyai szerint járnak el. „A korrupció egy része megfogható” (Folytatás az 1. oldalról) Azonban a fenti problé­mának az ellenkező végle­te is igaz: ha igazán kifu­tottak a keretből, akkor a folyamatot kísérő hivatal­nok nem meri ezt jelezni a munkáltatójának, mert fél a következményektől. Úgy vélem, javítani kell a kommunikációt mindkét fél között. - Ön a jelentésben számtalan visszásságra hívta fel a figyelmet az önkormányzatnál. Fővá­rosi közbeszerzési biztos­ként tovább él-e önben az ÁSZ-szakember, figye­lemmel kíséri-e a jelzett terület változásait? - Jelentésünkre válasz­ként a főváros 98 pontos intézkedési tervet dolgo­zott ki, amelyet március végi határidővel be kell fejeznie, és az eredmé­nyekről június végén be kell számolnia az ÁSZ el­nökének. Ennek figyelem­mel követése már nem az én dolgom. Természetesen kíváncsiságból ránézek néha, ha látom, hogy aka­dozik az ügy, de csak a se­gítés szándékával. - Van-e munkaterve vagy csak a beérkező beje­lentésekre koncentrál? - Először a kritikusabb területek kisebb és na­gyobb beruházásait vizs­gáljuk. Ezzel párhuzamo­san foglalkozunk a beér­kező bejelentésekkel is, azok súlya szerint. A je­lentősebbeket magam vizsgálom ki, a kisebbeket az arra vonatkozó kérdé­sekkel továbbküldöm az illetékes ügyosztálynak azzal, hogy záros határ­időn belül készítsen jelen­tést róla.­­ Mit tesz, ha közvetlen munkáltatójával, a főjegy­zővel, netán a főpolgármes­terrel találja magát szemben egy ügy vizsgálata során? - Szembenézek vele. - Ha ön kapta volna az elhíresült kenőpénzes lis­tát, amellyel a városházi korrupciós ügy tavaly szeptemberben kirob­bant, hogyan kezelte vol­na? - Ha az aláírások hitele­sek, szignóztam, és azon­nal továbbküldtem volna az ügyészségre, tekintet­tel arra, hogy ha az ügy idő előtt kitudódik, bizo­nyítékok semmisülhetnek meg. Sokan felvetik, hogy a botrány okozta nagy fel­buzdulásban elburjánoz­­tak az ellenőrzési szervek (közbeszerzési ügyosztály, közbeszerzési bizottság, közbeszerzési biztos, el­lenőrzési ügyosztály és bi­zottság, belső revizorok, önálló controlling cso­port) a városházán, ami akadályozhatja magát az ellenőrzést is.­­ Valóban több külön­böző szerv alakult vagy alakul, különböző elkép­zelések vannak, amelyek miatt keresztben mehet­nek az utasítások. Ezek egy része kiforrott, egy része nem. Hosszabb tá­von ki kell alakítani ezek koordinációját, és azt is el kell dönteni, kinek a ke­zében fussanak össze a szálak. Dr. Saly Ferenc, az új fővárosi közbeszerzési biztos ­ Ajka nemet mondott a megyének A Veszprém megyei önkor­mányzat megosztani kíván­ta a tüdőbeteg-ellátás fel­adatát a megyében úgy, hogy kétharmada továbbra is a saját fenntartású Far­kasgyepűi Tüdőgondozóé legyen, egyharmada pedig az ajkai kórházé. Rendkí­vüli ülésén az ajkai önkor­mányzat elutasította a me­gyei önkormányzat javasla­tát. A felajánlott 40 ágy he­lyett ragaszkodnak a teljes megyei pulmonológiai ellá­táshoz beígért száz aktív, il­letve a plusz húsz rehabili­tációs ágyhoz. A megyei ön­­kormányzat tiszteletben tartja az ajkaiak állásfogla­lását, de az idén változatla­nul Farkasgyepűt tekintik a tüdőgyógyászati ellátás in­tézményének, s ennek meg­felelően peren kívüli egyez­séget kötnek az Országos Egészségbiztosítási Pénz­tárral. Házkutatás indul a tévékészülékek után? (Folytatás az 1. oldalról) Az önkormányzati adóha­tóság munkatársai akkor sem léphetik át a küszöböt, ha a lakás tulajdonosa fel­mutat egy csekket, amely azt igazolja, hogy fizeti az 500 forintot. Más esetben az ellenőrök bemehetnek a lakásba, ahol meggyőződ­hetnek arról, hogy a lakók nem rejtegetnek-e egy tele­víziót, annak ellenére, hogy nem fizetnek üzemben tar­tási díjat. Az önkormányzatok el­lenőrzési kedvét a törvény­alkotók azzal is igyekeztek biztosítani, hogy úgy dön­töttek, az ellenőrzések so­rán kiszabott bírság az ön­­kormányzatokhoz folyik be. Mulasztási bírságot az­zal szemben lehet kiszabni, aki „elfelejtette” bejelente­ni üzemben tartási díj fize­tési kötelezettségét. A bír­ság összege a havi üzemben tartási díj kétszerese, azaz mintegy 1000 forint. (Ezt legfeljebb 30 hónapra lehet kiszabni.) Hogy bent, a lakásban mit tehetnek az ellenőrök, arról a jogszabályok nem szólnak. Kérdés, csak megszemlélhe­tik a helyiségeket vagy eset­leg kutatást is tarthatnak a tévé után, azt vélelmezve, hogy az élelmes lakók, mi­előtt beengedték volna őket, a szekrénybe vagy a gyerek ágya alá rejtették a készülé­ket. A lapunknak nyilatko­zó szakértők szerint azon­ban már az a tény is alkot­mányosan aggályos, hogy az önkormányzat munkatársai a tévé meglétének ellenőrzé­se miatt bemehetnek-e a la­kásokba. Székely Iván, az adatvé­delmi biztos hivatalának főmunkatársa lapunknak elmondta, a hivatal mind­végig azon az állásponton volt, az önkormányzatok ne helyszíni ellenőrzéssel bizonyosodjanak meg arról, hogy az általuk gyanúsnak talált személyek üzemeltet­nek-e televíziókészüléket vagy sem. A jogszabály elő­készítői s a törvényhozás azonban nem fogadták el ezt az álláspontot. A magánlakás sérthetet­lenségéhez fűződő alkotmá­nyos jogba ütközik, hogy az önkormányzatok munka­társai egy tévékészülék után kutatva bemehetnek a laká­sokba - mondta lapunknak Takács Albert alkotmány­­jogász. A szakértő hangsú­lyozta: Annak az ellenőrzé­se, hogy van-e tévékészüléke egy állampolgárnak vagy nincs, semmiképpen sem indokolhatja, hogy „betör­jenek” az otthonába. Ta­kács kifejtette, az önkor­mányzatoknak más módon kell biztosítani, hogy ellen­őrizzék a televíziók működ­tetését. Az egyik ilyen megoldás az lenne, ha az önkormány­zatok a helyi kábeltévé-há­lózatoknál érdeklődnének arról, hogy kik fizettek elő szolgáltatásaikra. A műsor­­szolgáltatóktól kapott lista alapján pedig kiderülne, hogy kik azok, akik nem fi­zetnek üzemben tartási dí­jat, de a kábeltévére előfi­zettek. A médiatörvény módosítása vélhetően az előbbi megfontolás miatt arra kötelezi a kábeltévé­társaságokat s az AM- mikro­szolgáltatókat, hogy negyedévenként tájékoz­tassák előfizetőikről az üzemben tartási díj besze­dőjét. Az ORTT adatai szerint a tavalyi évben a postának a tervezett 14,6 milliárd fo­rint előfizetési díjból 11 miliárdot sikerült beszed­nie. Ez azt mutatja, hogy az állampolgárok többsége a helyszíni ellenőrzéssel való fenyegetés nélkül is befi­zette a díjat, az adatokból azonban az is megállapít­ható, hogy a televíziótu­lajdonosok mintegy 20-25 százaléka nem fizetett.

Next