Népszava, 1998. május (126. évfolyam, 102–126. sz.)

1998-05-04 / 103. szám

2 1998. MÁJUS 4., HÉTFŐ BELFÖLD RÖVIDEN Emlékmű a bombázások fővárosi áldozatainak A megemlékezés mellett tiltakozás is ez az emlékmű, amelyet az egyre komolyabbá váló haditechnika ár­tatlan áldozatainak emeltek- mondta avatóbeszédé­ben Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke. A fővárost a II. világháborúban 34 légitámadás érte. A bombázá­sokban több, mint háromezren vesztették életüket. Közülük a legtöbben, 771-en a budapestiek, a IX. ke­rületben, a Soroksári út körzetében haltak meg. Ezért az emlékművet a Lágymányosi hídnál állították fel. Megcsonkított Kossuth-szobor Dunaújvárosban Vandál módon megrongálták Dunaújvárosban a Kos­suth Lajost és Széchenyi Istvánt együtt ábrázoló szo­borkompozíciót. Az ismeretlen tettesek, valószínűleg május elsejére virradó éjszaka, átfűrészelték és letörték a Kossuthot ábrázoló szobor bal kézfejét. A március 15-én felavatott mű több, mint 17 millió forintba ke­rült és a költségekhez a helyi polgárok is hozzájárul­tak. A rongálás nagy felháborodást keltett a városban. MDNP-ből az MSZP-be A Magyar Demokrata Néppárt egyetlen Hajdú-Bihar megyei képviselőjelöltje - ha megválasztják - az MSZP parlamenti frakciójában kíván dolgozni. Kiss János erről május elsején levélben értesítette Szabó Iván pártelnököt. Döntésének oka éppen Szabó Iván kijelentése volt, amivel „egy piti vidéki szocialista szimpatizánsnak” minősítette. Szabó Iván sajnálatos­nak tartja, hogy a képviselőjelölt félreértette a Nép­párt politizálási alapelvét, mely szerint „soha nem mondja azt, hogy soha.” Feltörték a KDNP mikrobuszát Ismeretlen tettes­ek vasárnap éjjel Debrecenben feltör­ték a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) egyik mikrobuszát. A jelentések szerint az elkövetők, mint­egy 600 ezer forint értékű hangosító- és technikai be­rendezést vittek el a járműből. Az értékes felszerelést a párt a választási gyűlések kihangosítására használta. Horn Gyula óvott a jobboldaltól A miniszterelnök egy XVIII. kerületi lakossági fóru­mon arra kérte a választókat, hogy ne engedjék lerom­bolni az elmúlt négy év munkáját. „Olyan lehetőségek állnak az ország előtt, mint még soha”- ígérte Horn Gyula­ a leendő szavazóknak, és óva intette a népet a feltörekvő jobboldali ellenzéktől, amely szerinte való­di munka helyett csak „gyűlölködésre” képes. Karnyújtásnyira a polgári Magyarország Ezt a Deutsch Tamás, a Fidesz alelnöke mondta a párt szombati mátészalkai lakossági fórumán, hozzátéve, hogy ezt igazolják a közvélemény-kutatási eredmények is. Tavaly októberben a megkérdezettek 33 százaléka vallotta magát polgári gondolkodásúnak, míg az idén márciusban, 48 százalékos volt ez az arány. Deutsch kiemelte: a politikai szervezetek között is létrejött az összefogás a polgári értékrend érvényre juttatásáért. NÉPSZAVA __ ALAPÍTVA 1873-BAN______________ Főszerkesztő: ■ H. BÍRÓ LÁSZLÓ Felelős szerkesztő: HORVÁTH ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: KISS ANDREJ Lapszerkesztő: DÉNES D. ISTVÁN, HAHN PÉTER, TÓTH JENŐ Képszerkesztő: WEBER LAJOS Rovatvezetők: Belföld: DÉSI JÁNOS (vezető szerkesztő), MUZSLAI KATALIN (társadalom), MÜLLER MIHÁLY (politika). Gazdaság: KERTÉSZ GYÖRGY, Internet: KATONA JÓZSEF, Kultúra: MARTOS GÁBOR, Külföld: BARABÁS PÉTER, Levelezés, szolgáltatás: SZIGETI PIROSKA, Publicisztika: FARKAS ZOLTÁN, Sport: BUZGÓ JÓZSEF, Szép Szó: BOROS ISTVÁN Vezető tervezőszerkesztő: EGRI FERENC, NYILASI GABRIELLA, ZSIGOVICS ZSOLT­­-írj : . . . ... WwW Alapító: FENYŐ JÁNOS Kiadó: EKH Kft. Felelős kiadó: SZILVÁSSY CSILLA Lapigazgató: FARKAS ÁGNES Terjesztési igazgató: DUBINYINÉ LÉNÁRD MARGIT . Levelezési cím: 1022 Budapest, Törökvész u. 30/A. Szerkesztőség: 1022 Budapest, Törökvész u. 30/A­­Postacím: 1535 Budapest, Pf. 785 Telefon: 326-8272, 326-8252, telefax: 326-8267 Rovattelefonok: belföld 326-8271, külföld 326-6564, gazdaság 326-8261, publicisztika 326-8273 Elektronikus levélcímek (e-mail címek): főszerkesztő: foszerk@nepszava.hu, belföld: belpol@nepszava.hu, fotó: foto@nepszava.hu, gazdaság: gazdasag@nepszava.hu, kultúra: kultura@nepszava.hu, külföld: kulpol@nepszava.hu, vélemény: publi@nepszava.hu, sport: sport@nepszava.hu Szép Szó: szepszo@nepszava.hu, szolgáltatás, levelezés: szolglev@nepszava.hu Hirdetés: telefon: 326-8260, 326-8272, 326-8252 telefax: 326-8252/71,212-4023 Internet URL-cím: http://www.nepszava.hu Terjeszti a Magyar Posta Rt., a HÍRKER Rt., az NH. Rt., a KLK Kft. és alternatív terjesztők Előfizethető Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatóságánál (levélcím: 1846 Bp.), az ügyfélszolgálati irodákban, a Hírlap-előfizetési Irodában (Helir 1089 Bp., Orczy tér 1., levélcím: 1900 Bp.), vidéken a postahivatalokban közvetlenül és postautalványon, valamint átutalással a Postabank Rt. 11991102, Helir 021 -02799 pénzforgalmi jelzőszámára. Külföldre előfizethető: a Helimól a fenti címen, illetve bankszámlaszámon, valamint megrendelhető a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft.-nél, 1117 Bp. Budafoki út 70., fax: (361 )206-1921, e-mail: hunpress@hungaropress.datanet.hu. Előfizetési díj egy hónapra 849 Ft, negyed évre 2547 Ft, fél évre 5094 Ft, egy évre 10 188 Ft. Nyomás: CICERO-Lapnyomda Rt. 1045 Budapest, Elem g. 5-7. Telefon: 169-1773 Felelős vezető: PERON ANTAL igazgató Index: 25005 ISSN 0133-1701 Bp. ISSN 0237-3785 Vidék 1 2 4 8 16 Közlekedésfejlesztési tervek a következő ciklusra Az európai uniós csatlakozás miatt fontos, hogy mi­lyen közlekedés- és úthálózat-fejlesztési terveket fon­tolgatnak a választásokra készülő pártok. Az MSZP ki­vételével, amely a koncessziós építkezést szorgal­mazza, szinte valamennyi párt a megkezdett útépíté­seket állami pénzből folytatná. M. Kovács Róbert NÉPSZAVA Az Európai Politikai Ta­nulmányok Központjának megbízásából készült ta­nulmányt kimutatja, hogy Magyarországnak mintegy 2800 milliárd forintot kel­lene a következő tíz év so­rán úthálózat-fejlesztésre költenie. A pártok képvise­lői úgy nyilatkoztak, hogy bár ez a szám óriási, a cél nem elérhetetlen. A parla­menti pártok többsége sze­rint a legfontosabb feladat, hogy az európai közlekedé­si folyosókba illeszkedő autópályáink útminőségét javítsuk, illetve építsük meg a hiányzó szakaszokat. A Magyar Szocialista Párt a koncesszióban épü­lő autópályákból reméli megteremteni az erre for­dítandó összegeket. Ez azt jelenti, hogy az MSZP a magántőkére és az állami pénzekre alapuló vállalko­zásokra bízná az útfejlesz­téseket. A Szabad Demokraták Szövetsége azzal érvel, hogy a beruházások mint­egy 70 százalékát azok a te­rületek vonzák, ahol legin­kább kiépült az infrastruk­túra. Lapunk kérdésére Wekler Ferenc,, az SZDSZ képviselője kiemelte, hogy az autópályák továbbépí­tése, ily módon munkahe­lyeket is teremtene. Ez pe­dig mindenképpen további forrásokat eredményezhet­ne az útépítésekhez. Barsiné Pataki F­elka, a Magyar Demokrata Nép­párt képviselője szerint a fejlesztések ütemét is gyor­sítani kellene. Hozzátette azonban, hogy a jelenlegi kormányzat már a kezde­teknél elszámította magát. 1994-ben mintegy 327 kilo­méternyi út megépítését tervezték, ami pedig 310 kilométerrel kevesebb, mint amennyi az Európai Unió tavalyi felmérései szerint szükséges lenne. A Magyar Demokrata Fórum álláspontja az, hogy nem megfelelő az útfejlesz­tés koncessziós szerződése­ken alapuló, jelenlegi mód­ja. Gémesi György, az MDF szakértője úgy ítéli meg, hogy jóval többet kel­lett volna visszaforgatni az úthálózati fejlesztésekbe az évi mintegy 300-400 milli­árd forintos közlekedési bevételből, és a tavalyi ben­zináremelésből származó 60-70 milliárd forintból is. Schamschula György , a Ke­reszténydemokrata Nép­párt képviseletében úgy nyilatkozott, hogy az MSZP­­SZDSZ-koalíció a szüksé­ges feladatoknak mindösz­­sze felét végezte el. A ma­gyar útépítési iparág kapa­citása korlátozott, évente legfeljebb mintegy 30 kilo­méternyi új autóút megépí­tésére képes. Ha a követke­ző kormányzat idején 40- 45 kilométernyi út készül­ne el évente, akkor hat-hét év alatt az Európai Uniós szintet el lehet érni. A Független Kisgazda­­párt egészen radikális lé­péseket tervez. Amennyi­ben kormányzati szerepet kapnának azonnal felül­vizsgálnák az autópálya­társaságok koncessziós szerződéseit. Az FKGP sze­rint ezen túl pedig nem tartható tovább az útépíté­si munkálatokat terhelő 25 százalékos általános for­galmi adó - nyilatkozta la­punknak Horváth Béla, az FKGP képviselőjelöltje. A közlekedési bevételek visz­­szaforgatásáról a kisgaz­dák a többi párthoz hason­lóan vélekednek. Szerin­tük ezek mintegy 35 száza­lékát kellene fejlesztésekre költeni. A Fidesz Magyar Polgári Párt ellenben úgy véleke­dik, hogy Magyarországon nem szükséglet az autópá­lyák építése. Helyette két­szer kétsávos autóutak biz­tosíthatnák a probléma megoldását. Ezek lényege­sen kisebb összeget emész­tenének fel, az utak át­eresztőképessége is még megfelelő lenne. Ezt termé­szetesen pusztán átmeneti megoldásnak tartják, ám Magyarország jelenlegi helyzetében nem képes ek­kora összeget előteremteni - nyilatkozta lapunknak Kósa Lajos, a FIDESZ­­MPP képviseletében. Robbantás Szájer lakásánál (Folytatás az 1. oldalról) A Fidesz anyagi segítséget kíván nyújtani a a­ kárt szenvedett lakóknak, mondta Szájer. Ennek ér­dekében gyűjtést rendez­nek a párttagság körében. A biztosítótársaságok és a kerületi polgármesteri hi­vatal szintén gyorssegélyt nyújt a károsultaknak, a budapesti rendőrfőkapi­tány pedig egymillió fo­rintos jutalmat ajánlott fel a nyomravezetőnek. Kuncze Gábor belügy­miniszter szombati közle­ményében különösen ér­telmetlen cselekménynek nevezte a történteket. Em­lékeztetett ugyanakkor ar­ra is, hogy 1990 óta szinte minden parlamenti párt - így az MDF, az MSZP, az SZDSZ, a kisgazdapárt - ellen is történtek hasonló cselekmények. Noha ezek mindegyike nyugtalanító, meggyőződése, hogy az ilyen félelemkeltő és fele­lőtlen akciókkal nem lehet gyengíteni a magyar par­lamentáris demokráciát - szögezi le. Pénteken - még a Szájer­­féle robbantás előtt - Kó­nya Imre, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsá­gának elnöke arról nyilat­kozott, hogy szerdára ösz­­sze kívánja hívni a testü­letet, mivel a kisgazdapárt szerint a Torgyán József pártelnök és felesége - aki egyébként tagja a bizott­ságnak - lakása elleni bom­bamerénylet nyomozása során mulasztások tapasz­talhatók. Kónya lapunknak elmondta: a szerdai ülésen tájékoztatást kér az ország nemzetbiztonsági helyzeté­ről Nikolits István titkos­­szolgálatokat felügyelő tárca nélküli minisztertől és Vidus­­Tibortól, a Nem­zetbiztonsági Hivatal fő­igazgatójától. Meghívja az ülésre Kuncze Gábor bel­ügyminisztert és a rendőr­ség vezetőit is. Ugyanak­kor közölte: amennyiben a bizottság felkéri, megjele­nik a testület előtt és meg­adja a kért tájékoztatást. A pártok képviselői elítél­ték a merényletet, ám kor­mánypárti politikusok úgy vélekedtek, a választások biztonságát nem fenyegeti veszély. Torgyán József Orbán Viktor Fidesz-el­­nöknek írott levelében a robbantást „a szélsőséges kommunista erők esztelen próbálkozásának” nevezte, Giczy György KDNP-el­­nök pedig felvetette a bel­ügyminiszter lemondásá­nak szükségességét. Torgyán József kisgazda pártelnök lakásánál márci­­us 17-én Danubit nevű ipari robbanószerrel követtek el merényletet. A Népszava értesülései szerint Szájer lakása előtt viszont valószínűleg TNT okozta a pusztítást. A trinitro-toluol közepes hatóerejű, elsősor­ban katonai, de ipari célokra is használható. A pokol­gép profi építésű volt, s nem távirányítással robban­tották fel. A detonátor vagy óraszerkezettel, vagy igen egyszerű késleltetővel működhetett. A körülbelül félkilónyi TNT-t rejtő bombát valószínűleg nejlonsza­tyorba csomagolták, így helyezték el a tetthelyen. Néhány éve egy szegedi templom előtt, a budapes­ti Parlamentnél, illetve a Mátyás templomnál ugyan­csak TNT-ből készült pokolgép robbant. . ■ ' "-L ?lAv A, fi. yv; ».Ci\A,í \v; : -. .. *. ::• • V - M 7 'A‘‘ ' 'A Ay-T 'A , Av «7 tálává Ab ,V-. f- i¡ V* Ve* -*■ yv vA­ I • t‘ - y y -;A ,'.7f, , f * 5»? ■ A- ; -7 7 : - A *AA*. |»A A;Azi«.A,yti ' " ' é?' 0\ v «,,y* Szájer, felesége és lánya a romhalmaz felett MTI-telefotó Politikusok elleni merényletek 1990 óta 1990. március 31. - Morvai Ferenc független országgyűlési képviselőjelölt autóját - állí­tása szerint - ismeretlenek megállásra kény­szerítették, őt magát összekötözték, autóját felgyújtották. 1991. április 19. - Kigyulladt Zwack Péter, né­hány nappal korábban leváltott washingtoni nagykövet budapesti lakása. 1991. augusztus 13. - Merényletkísérletnek minősítette Raffay Ernő, a Honvédelmi Mi­nisztérium politikai államtitkára, hogy vidéki útjáról visszafelé jövet kiderült: szolgálati autója bal első kerekének négy rögzítőcsa­varját meglazították. 1995. április - Szekeres Imrének, az MSZP alel­­nökének lakása erkélyüvegét ismeretlen tet­tes átlőtte egy kilenc milliméteres kaliberű Parabellum-golyóval. A hivatalos rendőrségi tájékoztatás szerint eltévedt golyó ütötte át az erkély drótüvegét. 1997. április 4. - Rusznák Imrét, az MSZP fővá­rosi képviselőjét, a Fővárosi Közgyűlés Keres­kedelmi, Turisztikai és Fogyasztói Érdekvé­delmi Bizottságának elnökét a lakása előtt, felesége és fia szeme láttára megtámadták. A két támadó súlyosan bántalmazta a kép­viselőt, aminek következtében Rusznák Imre koponyatörést­ szenvedett. 1998. március 8. - Ismeretlen tettesek Molotov­­koktélt dobtak az SZDSZ hódmezővásár­helyi képviselőjelöltje, Kecskés Ákos sze­méttárolójába. 1998. március 17. - Torgyán József II. kerületi házánál robbanás történt, amely megrongálta a kisgazda pártvezető lakását és ügyvédi iro­dáját is, személyi sérülés nem történt. NÉPSZAVA Újabb ellenzéki titkos találkozó a láthatáron Bartha Szabó József NÉPSZAVA A Népszava információi szerint a héten újabb talál­kozót szerveznek az egyko­ri Antall-kormány tanács­adói, hogy az ellenzéki pártokat rávegyék a két választási forduló közötti együttműködésre. Mint is­meretes, az MDF, a Fidesz, a KDNP, az MDNP és az FKGP a szóban forgó ta­nácsadók kezdeményezé­sére alelnöki szinten több alkalommal találkozott, annak érdekében, hogy az ellenzék összehangolt stra­tégiával indulhasson a vá­lasztásokon. Az eredeti el­képzelés az volt, hogy a KDNP lemond az országos listaállítás jogáról az MDF javára, az MDNP pedig a Fidesz javára. Ennek fejé­ben viszont a két párt veze­tő politikusai helyet kap­tak volna az MDF, illetve a Fidesz országos listáin. Az Antall-kormány befolyásos tanácsadói most újabb tit­kos találkozón próbálják meggyőzni az ellenzéki pártok vezetőit arról, hogy kövessék az alapszerveze­tek és a megyék „ösztönös és természetes mozgását” a jelenlegi kom­ány leváltá­sa érdekében. Református lelkészek tiltakozása Spirk József NÉPSZAVA Több mint 40 református lelkész és mintegy 80 világi egyháztag írta alá azt a til­takozó nyilatkozatot, mely a Dunamelléki Református, Egyházkerület püspöké­nek, Hegedűs Lorántnak „Magyarországot meg kell menteni” címet viselő ira­tának választásokra vonat­kozó részeire vonatkozik. A közismerten MIÉP-szí­­nekben politizáló reformá­tus püspök­­ fia, ifjabb He­gedűs Lóránt egyébként a párt egyéni jelöltjeként és az országos lista harmadik helyezettjeként is indul a májusi választásokon nemrégiben az egyházke­rület pecsétjével ellátott borítékban a húsvéti püs­pöki körlevéllel együtt jut­tatta el huszonhét oldalas kiadványát az egyházköz­ségekhez. Az irat ugyan nem nevezi meg az általa választásra javasolt politi­kai szervezetet, de olyan egyértelmű utalásokat használ, mint a „parlamen­ten kívüli nemzeti radiká­lis ellenzék” és „szélsőség­mentes nép-nemzeti radi­kalizmus”. Az irat ezen kí­vül tartalmazza Hegedűs püspök ünnepi­ üdvözletét is, amely a M­IÉP március 15-ei Hősök terei nagygyű­lésén hangzott el, valamint a százak tanácsának (a MIÉP felső testülete) prog­rampontjait. A tiltakozók teológiai szempontból elfogadhatat­lannak tartják az irat egyes megfogalmazásait, de kü­lönösen azt kifogásolják, hogy az egyházi vezető pártpolitikai megnyilat­kozásait nem magánjelle­gű levélben tette közzé, hanem egyházi tisztségvi­selői minőségében. A Dunamelléki Egyházkerü­let lelkészei végül kijelen­tik: „Egyetértünk az or­szágunkat és népünket nyomasztó súlyos gondok és mély erkölcsi-szellemi válság miatti aggodalmá­val, amely hitünk szerint azonban nemcsak pártpo­litikai kérdés és gyógyítá­sára az »egyetlen lehető­ség« sem azonos egyetlen párt programjával, vagy parlamentbe jutásával.” Magyar Demokrata Néppárt A Népszava a választásokig hátralévő időben - ABC- sorrendben - röviden bemutatja azokat a pártokat, illet­ve szervezeteket, amelyek országos listát tudtak állítani. A Magyar Demokrata Nép­párt - a hazai politikai életben eddig egyedülálló módon - az Országgyűlés­ben jött létre. 1996-ban a Magyar Demokrata Fó­rumból kiválva jelent meg a parlamenti patkó jobb szélén, mint új pártalaku­lat. A pártszakadást köve­tően a kiváló 15 fős képvi­selőcsoport rövid függet­lenség után úgy döntött, hogy az Országgyűlés ház­szabálya alapján önálló frakcióként működik to­vább, és megalakítja saját pártját, az MDNP-t. Az MDF-kormány egyko­ri pénzügyminisztere, Sza­bó Iván által vezetett szer­vezet az elmúlt két év aktív parlamenti szereplésével önálló politikai arculatot teremtett magának. A párt­elnök által hangoztatott centrista elvek alapján az ellenzéki szerepkörben is gyakoriak voltak a koalí­ciót támogató néppárti voksok. Az MDNP számára az el­ső országgyűlési választás nagy kérdése, hogy az egy­kori miniszterekben bővel­kedő párt ki tudta-e alakí­tani önálló szavazóbázisát. A Néppárt számára nagy jelentőséggel bírt volna egy ellenzéki összefogásban va­ló részvétel. A már koráb­ban körvonalazódó helyi kezdeményezésekre alapu­ló Fidesz-MDNP választási szövetségek azonban rend­re meghiúsultak az MDF ellenállása miatt. Az elsősorban értelmisé­gi támogatókra számító párt saját becslése szerint esélyes arra, hogy a válasz­tások után egy 15-25 fős frakciót hozzon létre az or­szággyűlésben.

Next