Népszava, 1998. május (126. évfolyam, 102–126. sz.)
1998-05-04 / 103. szám
2 1998. MÁJUS 4., HÉTFŐ BELFÖLD RÖVIDEN Emlékmű a bombázások fővárosi áldozatainak A megemlékezés mellett tiltakozás is ez az emlékmű, amelyet az egyre komolyabbá váló haditechnika ártatlan áldozatainak emeltek- mondta avatóbeszédében Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke. A fővárost a II. világháborúban 34 légitámadás érte. A bombázásokban több, mint háromezren vesztették életüket. Közülük a legtöbben, 771-en a budapestiek, a IX. kerületben, a Soroksári út körzetében haltak meg. Ezért az emlékművet a Lágymányosi hídnál állították fel. Megcsonkított Kossuth-szobor Dunaújvárosban Vandál módon megrongálták Dunaújvárosban a Kossuth Lajost és Széchenyi Istvánt együtt ábrázoló szoborkompozíciót. Az ismeretlen tettesek, valószínűleg május elsejére virradó éjszaka, átfűrészelték és letörték a Kossuthot ábrázoló szobor bal kézfejét. A március 15-én felavatott mű több, mint 17 millió forintba került és a költségekhez a helyi polgárok is hozzájárultak. A rongálás nagy felháborodást keltett a városban. MDNP-ből az MSZP-be A Magyar Demokrata Néppárt egyetlen Hajdú-Bihar megyei képviselőjelöltje - ha megválasztják - az MSZP parlamenti frakciójában kíván dolgozni. Kiss János erről május elsején levélben értesítette Szabó Iván pártelnököt. Döntésének oka éppen Szabó Iván kijelentése volt, amivel „egy piti vidéki szocialista szimpatizánsnak” minősítette. Szabó Iván sajnálatosnak tartja, hogy a képviselőjelölt félreértette a Néppárt politizálási alapelvét, mely szerint „soha nem mondja azt, hogy soha.” Feltörték a KDNP mikrobuszát Ismeretlen tettesek vasárnap éjjel Debrecenben feltörték a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) egyik mikrobuszát. A jelentések szerint az elkövetők, mintegy 600 ezer forint értékű hangosító- és technikai berendezést vittek el a járműből. Az értékes felszerelést a párt a választási gyűlések kihangosítására használta. Horn Gyula óvott a jobboldaltól A miniszterelnök egy XVIII. kerületi lakossági fórumon arra kérte a választókat, hogy ne engedjék lerombolni az elmúlt négy év munkáját. „Olyan lehetőségek állnak az ország előtt, mint még soha”- ígérte Horn Gyula a leendő szavazóknak, és óva intette a népet a feltörekvő jobboldali ellenzéktől, amely szerinte valódi munka helyett csak „gyűlölködésre” képes. Karnyújtásnyira a polgári Magyarország Ezt a Deutsch Tamás, a Fidesz alelnöke mondta a párt szombati mátészalkai lakossági fórumán, hozzátéve, hogy ezt igazolják a közvélemény-kutatási eredmények is. Tavaly októberben a megkérdezettek 33 százaléka vallotta magát polgári gondolkodásúnak, míg az idén márciusban, 48 százalékos volt ez az arány. Deutsch kiemelte: a politikai szervezetek között is létrejött az összefogás a polgári értékrend érvényre juttatásáért. NÉPSZAVA __ ALAPÍTVA 1873-BAN______________ Főszerkesztő: ■ H. BÍRÓ LÁSZLÓ Felelős szerkesztő: HORVÁTH ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: KISS ANDREJ Lapszerkesztő: DÉNES D. ISTVÁN, HAHN PÉTER, TÓTH JENŐ Képszerkesztő: WEBER LAJOS Rovatvezetők: Belföld: DÉSI JÁNOS (vezető szerkesztő), MUZSLAI KATALIN (társadalom), MÜLLER MIHÁLY (politika). Gazdaság: KERTÉSZ GYÖRGY, Internet: KATONA JÓZSEF, Kultúra: MARTOS GÁBOR, Külföld: BARABÁS PÉTER, Levelezés, szolgáltatás: SZIGETI PIROSKA, Publicisztika: FARKAS ZOLTÁN, Sport: BUZGÓ JÓZSEF, Szép Szó: BOROS ISTVÁN Vezető tervezőszerkesztő: EGRI FERENC, NYILASI GABRIELLA, ZSIGOVICS ZSOLT-írj : . . . ... WwW Alapító: FENYŐ JÁNOS Kiadó: EKH Kft. Felelős kiadó: SZILVÁSSY CSILLA Lapigazgató: FARKAS ÁGNES Terjesztési igazgató: DUBINYINÉ LÉNÁRD MARGIT . Levelezési cím: 1022 Budapest, Törökvész u. 30/A. Szerkesztőség: 1022 Budapest, Törökvész u. 30/APostacím: 1535 Budapest, Pf. 785 Telefon: 326-8272, 326-8252, telefax: 326-8267 Rovattelefonok: belföld 326-8271, külföld 326-6564, gazdaság 326-8261, publicisztika 326-8273 Elektronikus levélcímek (e-mail címek): főszerkesztő: foszerk@nepszava.hu, belföld: belpol@nepszava.hu, fotó: foto@nepszava.hu, gazdaság: gazdasag@nepszava.hu, kultúra: kultura@nepszava.hu, külföld: kulpol@nepszava.hu, vélemény: publi@nepszava.hu, sport: sport@nepszava.hu Szép Szó: szepszo@nepszava.hu, szolgáltatás, levelezés: szolglev@nepszava.hu Hirdetés: telefon: 326-8260, 326-8272, 326-8252 telefax: 326-8252/71,212-4023 Internet URL-cím: http://www.nepszava.hu Terjeszti a Magyar Posta Rt., a HÍRKER Rt., az NH. Rt., a KLK Kft. és alternatív terjesztők Előfizethető Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatóságánál (levélcím: 1846 Bp.), az ügyfélszolgálati irodákban, a Hírlap-előfizetési Irodában (Helir 1089 Bp., Orczy tér 1., levélcím: 1900 Bp.), vidéken a postahivatalokban közvetlenül és postautalványon, valamint átutalással a Postabank Rt. 11991102, Helir 021 -02799 pénzforgalmi jelzőszámára. Külföldre előfizethető: a Helimól a fenti címen, illetve bankszámlaszámon, valamint megrendelhető a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft.-nél, 1117 Bp. Budafoki út 70., fax: (361 )206-1921, e-mail: hunpress@hungaropress.datanet.hu. Előfizetési díj egy hónapra 849 Ft, negyed évre 2547 Ft, fél évre 5094 Ft, egy évre 10 188 Ft. Nyomás: CICERO-Lapnyomda Rt. 1045 Budapest, Elem g. 5-7. Telefon: 169-1773 Felelős vezető: PERON ANTAL igazgató Index: 25005 ISSN 0133-1701 Bp. ISSN 0237-3785 Vidék 1 2 4 8 16 Közlekedésfejlesztési tervek a következő ciklusra Az európai uniós csatlakozás miatt fontos, hogy milyen közlekedés- és úthálózat-fejlesztési terveket fontolgatnak a választásokra készülő pártok. Az MSZP kivételével, amely a koncessziós építkezést szorgalmazza, szinte valamennyi párt a megkezdett útépítéseket állami pénzből folytatná. M. Kovács Róbert NÉPSZAVA Az Európai Politikai Tanulmányok Központjának megbízásából készült tanulmányt kimutatja, hogy Magyarországnak mintegy 2800 milliárd forintot kellene a következő tíz év során úthálózat-fejlesztésre költenie. A pártok képviselői úgy nyilatkoztak, hogy bár ez a szám óriási, a cél nem elérhetetlen. A parlamenti pártok többsége szerint a legfontosabb feladat, hogy az európai közlekedési folyosókba illeszkedő autópályáink útminőségét javítsuk, illetve építsük meg a hiányzó szakaszokat. A Magyar Szocialista Párt a koncesszióban épülő autópályákból reméli megteremteni az erre fordítandó összegeket. Ez azt jelenti, hogy az MSZP a magántőkére és az állami pénzekre alapuló vállalkozásokra bízná az útfejlesztéseket. A Szabad Demokraták Szövetsége azzal érvel, hogy a beruházások mintegy 70 százalékát azok a területek vonzák, ahol leginkább kiépült az infrastruktúra. Lapunk kérdésére Wekler Ferenc,, az SZDSZ képviselője kiemelte, hogy az autópályák továbbépítése, ily módon munkahelyeket is teremtene. Ez pedig mindenképpen további forrásokat eredményezhetne az útépítésekhez. Barsiné Pataki Felka, a Magyar Demokrata Néppárt képviselője szerint a fejlesztések ütemét is gyorsítani kellene. Hozzátette azonban, hogy a jelenlegi kormányzat már a kezdeteknél elszámította magát. 1994-ben mintegy 327 kilométernyi út megépítését tervezték, ami pedig 310 kilométerrel kevesebb, mint amennyi az Európai Unió tavalyi felmérései szerint szükséges lenne. A Magyar Demokrata Fórum álláspontja az, hogy nem megfelelő az útfejlesztés koncessziós szerződéseken alapuló, jelenlegi módja. Gémesi György, az MDF szakértője úgy ítéli meg, hogy jóval többet kellett volna visszaforgatni az úthálózati fejlesztésekbe az évi mintegy 300-400 milliárd forintos közlekedési bevételből, és a tavalyi benzináremelésből származó 60-70 milliárd forintból is. Schamschula György , a Kereszténydemokrata Néppárt képviseletében úgy nyilatkozott, hogy az MSZPSZDSZ-koalíció a szükséges feladatoknak mindöszsze felét végezte el. A magyar útépítési iparág kapacitása korlátozott, évente legfeljebb mintegy 30 kilométernyi új autóút megépítésére képes. Ha a következő kormányzat idején 40- 45 kilométernyi út készülne el évente, akkor hat-hét év alatt az Európai Uniós szintet el lehet érni. A Független Kisgazdapárt egészen radikális lépéseket tervez. Amennyiben kormányzati szerepet kapnának azonnal felülvizsgálnák az autópályatársaságok koncessziós szerződéseit. Az FKGP szerint ezen túl pedig nem tartható tovább az útépítési munkálatokat terhelő 25 százalékos általános forgalmi adó - nyilatkozta lapunknak Horváth Béla, az FKGP képviselőjelöltje. A közlekedési bevételek viszszaforgatásáról a kisgazdák a többi párthoz hasonlóan vélekednek. Szerintük ezek mintegy 35 százalékát kellene fejlesztésekre költeni. A Fidesz Magyar Polgári Párt ellenben úgy vélekedik, hogy Magyarországon nem szükséglet az autópályák építése. Helyette kétszer kétsávos autóutak biztosíthatnák a probléma megoldását. Ezek lényegesen kisebb összeget emésztenének fel, az utak áteresztőképessége is még megfelelő lenne. Ezt természetesen pusztán átmeneti megoldásnak tartják, ám Magyarország jelenlegi helyzetében nem képes ekkora összeget előteremteni - nyilatkozta lapunknak Kósa Lajos, a FIDESZMPP képviseletében. Robbantás Szájer lakásánál (Folytatás az 1. oldalról) A Fidesz anyagi segítséget kíván nyújtani a a kárt szenvedett lakóknak, mondta Szájer. Ennek érdekében gyűjtést rendeznek a párttagság körében. A biztosítótársaságok és a kerületi polgármesteri hivatal szintén gyorssegélyt nyújt a károsultaknak, a budapesti rendőrfőkapitány pedig egymillió forintos jutalmat ajánlott fel a nyomravezetőnek. Kuncze Gábor belügyminiszter szombati közleményében különösen értelmetlen cselekménynek nevezte a történteket. Emlékeztetett ugyanakkor arra is, hogy 1990 óta szinte minden parlamenti párt - így az MDF, az MSZP, az SZDSZ, a kisgazdapárt - ellen is történtek hasonló cselekmények. Noha ezek mindegyike nyugtalanító, meggyőződése, hogy az ilyen félelemkeltő és felelőtlen akciókkal nem lehet gyengíteni a magyar parlamentáris demokráciát - szögezi le. Pénteken - még a Szájerféle robbantás előtt - Kónya Imre, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának elnöke arról nyilatkozott, hogy szerdára öszsze kívánja hívni a testületet, mivel a kisgazdapárt szerint a Torgyán József pártelnök és felesége - aki egyébként tagja a bizottságnak - lakása elleni bombamerénylet nyomozása során mulasztások tapasztalhatók. Kónya lapunknak elmondta: a szerdai ülésen tájékoztatást kér az ország nemzetbiztonsági helyzetéről Nikolits István titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli minisztertől és VidusTibortól, a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatójától. Meghívja az ülésre Kuncze Gábor belügyminisztert és a rendőrség vezetőit is. Ugyanakkor közölte: amennyiben a bizottság felkéri, megjelenik a testület előtt és megadja a kért tájékoztatást. A pártok képviselői elítélték a merényletet, ám kormánypárti politikusok úgy vélekedtek, a választások biztonságát nem fenyegeti veszély. Torgyán József Orbán Viktor Fidesz-elnöknek írott levelében a robbantást „a szélsőséges kommunista erők esztelen próbálkozásának” nevezte, Giczy György KDNP-elnök pedig felvetette a belügyminiszter lemondásának szükségességét. Torgyán József kisgazda pártelnök lakásánál március 17-én Danubit nevű ipari robbanószerrel követtek el merényletet. A Népszava értesülései szerint Szájer lakása előtt viszont valószínűleg TNT okozta a pusztítást. A trinitro-toluol közepes hatóerejű, elsősorban katonai, de ipari célokra is használható. A pokolgép profi építésű volt, s nem távirányítással robbantották fel. A detonátor vagy óraszerkezettel, vagy igen egyszerű késleltetővel működhetett. A körülbelül félkilónyi TNT-t rejtő bombát valószínűleg nejlonszatyorba csomagolták, így helyezték el a tetthelyen. Néhány éve egy szegedi templom előtt, a budapesti Parlamentnél, illetve a Mátyás templomnál ugyancsak TNT-ből készült pokolgép robbant. . ■ ' "-L ?lAv A, fi. yv; ».Ci\A,í \v; : -. .. *. ::• • V - M 7 'A‘‘ ' 'A Ay-T 'A , Av «7 tálává Ab ,V-. f- i¡ V* Ve* -*■ yv vA I • t‘ - y y -;A ,'.7f, , f * 5»? ■ A- ; -7 7 : - A *AA*. |»A A;Azi«.A,yti ' " ' é?' 0\ v «,,y* Szájer, felesége és lánya a romhalmaz felett MTI-telefotó Politikusok elleni merényletek 1990 óta 1990. március 31. - Morvai Ferenc független országgyűlési képviselőjelölt autóját - állítása szerint - ismeretlenek megállásra kényszerítették, őt magát összekötözték, autóját felgyújtották. 1991. április 19. - Kigyulladt Zwack Péter, néhány nappal korábban leváltott washingtoni nagykövet budapesti lakása. 1991. augusztus 13. - Merényletkísérletnek minősítette Raffay Ernő, a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára, hogy vidéki útjáról visszafelé jövet kiderült: szolgálati autója bal első kerekének négy rögzítőcsavarját meglazították. 1995. április - Szekeres Imrének, az MSZP alelnökének lakása erkélyüvegét ismeretlen tettes átlőtte egy kilenc milliméteres kaliberű Parabellum-golyóval. A hivatalos rendőrségi tájékoztatás szerint eltévedt golyó ütötte át az erkély drótüvegét. 1997. április 4. - Rusznák Imrét, az MSZP fővárosi képviselőjét, a Fővárosi Közgyűlés Kereskedelmi, Turisztikai és Fogyasztói Érdekvédelmi Bizottságának elnökét a lakása előtt, felesége és fia szeme láttára megtámadták. A két támadó súlyosan bántalmazta a képviselőt, aminek következtében Rusznák Imre koponyatörést szenvedett. 1998. március 8. - Ismeretlen tettesek Molotovkoktélt dobtak az SZDSZ hódmezővásárhelyi képviselőjelöltje, Kecskés Ákos szeméttárolójába. 1998. március 17. - Torgyán József II. kerületi házánál robbanás történt, amely megrongálta a kisgazda pártvezető lakását és ügyvédi irodáját is, személyi sérülés nem történt. NÉPSZAVA Újabb ellenzéki titkos találkozó a láthatáron Bartha Szabó József NÉPSZAVA A Népszava információi szerint a héten újabb találkozót szerveznek az egykori Antall-kormány tanácsadói, hogy az ellenzéki pártokat rávegyék a két választási forduló közötti együttműködésre. Mint ismeretes, az MDF, a Fidesz, a KDNP, az MDNP és az FKGP a szóban forgó tanácsadók kezdeményezésére alelnöki szinten több alkalommal találkozott, annak érdekében, hogy az ellenzék összehangolt stratégiával indulhasson a választásokon. Az eredeti elképzelés az volt, hogy a KDNP lemond az országos listaállítás jogáról az MDF javára, az MDNP pedig a Fidesz javára. Ennek fejében viszont a két párt vezető politikusai helyet kaptak volna az MDF, illetve a Fidesz országos listáin. Az Antall-kormány befolyásos tanácsadói most újabb titkos találkozón próbálják meggyőzni az ellenzéki pártok vezetőit arról, hogy kövessék az alapszervezetek és a megyék „ösztönös és természetes mozgását” a jelenlegi komány leváltása érdekében. Református lelkészek tiltakozása Spirk József NÉPSZAVA Több mint 40 református lelkész és mintegy 80 világi egyháztag írta alá azt a tiltakozó nyilatkozatot, mely a Dunamelléki Református, Egyházkerület püspökének, Hegedűs Lorántnak „Magyarországot meg kell menteni” címet viselő iratának választásokra vonatkozó részeire vonatkozik. A közismerten MIÉP-színekben politizáló református püspök fia, ifjabb Hegedűs Lóránt egyébként a párt egyéni jelöltjeként és az országos lista harmadik helyezettjeként is indul a májusi választásokon nemrégiben az egyházkerület pecsétjével ellátott borítékban a húsvéti püspöki körlevéllel együtt juttatta el huszonhét oldalas kiadványát az egyházközségekhez. Az irat ugyan nem nevezi meg az általa választásra javasolt politikai szervezetet, de olyan egyértelmű utalásokat használ, mint a „parlamenten kívüli nemzeti radikális ellenzék” és „szélsőségmentes nép-nemzeti radikalizmus”. Az irat ezen kívül tartalmazza Hegedűs püspök ünnepi üdvözletét is, amely a MIÉP március 15-ei Hősök terei nagygyűlésén hangzott el, valamint a százak tanácsának (a MIÉP felső testülete) programpontjait. A tiltakozók teológiai szempontból elfogadhatatlannak tartják az irat egyes megfogalmazásait, de különösen azt kifogásolják, hogy az egyházi vezető pártpolitikai megnyilatkozásait nem magánjellegű levélben tette közzé, hanem egyházi tisztségviselői minőségében. A Dunamelléki Egyházkerület lelkészei végül kijelentik: „Egyetértünk az országunkat és népünket nyomasztó súlyos gondok és mély erkölcsi-szellemi válság miatti aggodalmával, amely hitünk szerint azonban nemcsak pártpolitikai kérdés és gyógyítására az »egyetlen lehetőség« sem azonos egyetlen párt programjával, vagy parlamentbe jutásával.” Magyar Demokrata Néppárt A Népszava a választásokig hátralévő időben - ABC- sorrendben - röviden bemutatja azokat a pártokat, illetve szervezeteket, amelyek országos listát tudtak állítani. A Magyar Demokrata Néppárt - a hazai politikai életben eddig egyedülálló módon - az Országgyűlésben jött létre. 1996-ban a Magyar Demokrata Fórumból kiválva jelent meg a parlamenti patkó jobb szélén, mint új pártalakulat. A pártszakadást követően a kiváló 15 fős képviselőcsoport rövid függetlenség után úgy döntött, hogy az Országgyűlés házszabálya alapján önálló frakcióként működik tovább, és megalakítja saját pártját, az MDNP-t. Az MDF-kormány egykori pénzügyminisztere, Szabó Iván által vezetett szervezet az elmúlt két év aktív parlamenti szereplésével önálló politikai arculatot teremtett magának. A pártelnök által hangoztatott centrista elvek alapján az ellenzéki szerepkörben is gyakoriak voltak a koalíciót támogató néppárti voksok. Az MDNP számára az első országgyűlési választás nagy kérdése, hogy az egykori miniszterekben bővelkedő párt ki tudta-e alakítani önálló szavazóbázisát. A Néppárt számára nagy jelentőséggel bírt volna egy ellenzéki összefogásban való részvétel. A már korábban körvonalazódó helyi kezdeményezésekre alapuló Fidesz-MDNP választási szövetségek azonban rendre meghiúsultak az MDF ellenállása miatt. Az elsősorban értelmiségi támogatókra számító párt saját becslése szerint esélyes arra, hogy a választások után egy 15-25 fős frakciót hozzon létre az országgyűlésben.