Népszava, 1998. június(126. évfolyam, 127–151. sz.)
1998-06-02 / 127. szám
NÉPSZAVA Romlik az oktatás színvonala térségünkben Kettéválik a katona-egészségügy A háborús gyógyszerkészletet feltöltése több mint egy milliárd forintba kerülne A karcsúsított Magyar Honvédség egészségügyi intézményeiben már túljutottak a megszüntetett ezer ágy és az elbocsátott 2000, alkalmazott okozta traumán. Kórházaik évek óta nyitottak a civilek előtt, ám a kettős finanszírozás mellett is folyamatos a veszteség. Műszerbeszerzésre egyre kevesebb jut, holott eszközeik 80 százaléka elhasználódott. A legújabb dilemma: irányítható-e a Szétválasztásra ítélt egészségügyi szolgálat? Dr. Svéd László orvos vezérőrnagy határozott véleménye szerint nem. Szabó Iréné NÉPSZAVA A magyar katona-egészségügy sorsáról ielyó viták annak ellenére nem zárultak le, hogy a hátméregsenn és a társadalomban zajló változások már jelentősen átalakították. Mint azt Magyar Honvédség egészségügyi csoportfőnöke lapunknak elmondta, a civil szférát megelőzve zárták be győri kórházukat, szüntettek meg 1991-től 1997- ig kilenc átszergezési ciklusban ezer betegágyat és váltak meg kétezer alkalmazottól. Működésüket az Országos Egészségbiztosítói Pénztártól, valamint a katonai, , költségvetésből juttatott, pénzből, finanszírozzák. Ez az összeg azonban 1995 óta tulajdonképpen stagnál, és anégy év során , egyetlenegy alkalommal sem érte el az esz-, rendőnkénti nettó 3 milliárd forintot! „Az tény, hogy az OEP nem fizeti meg az egyébként igen drága, különleges szakorvosi ellátást, amit szinte csak mi tudunk megadni a végtag- és a speciálú idegsebészetre, a súlyos égett sebészetre, valamint egyes toxikológiai ellátásra szoruló betegeknek. (Egy égési sérültegyheti kezelése ötmillióba is kerülhet!) "De tény az is, hogy eszközeink 80 százaléka elhasználódott és öt év óta az 199$-es támogatásnak csupán a harmadát kapjuk műszervásárlásra. Ha a háborús gyógyszerkészletet fel akarnánk sölteni, 1,2 milliárdra lenne szükség. A szervezet akut problémáit 800 millióból lehetne megoldani. Leépíteni persze mindent lehet, de útját a NATO tud, azt a mi katonáink is tudják: a haderő morálját jelentősen befolyásolja a katona-egészségügy minősége” - hangsúlyozta a vezérőrnagy.. . Svédi doktor elmondta, hazánkban azvált alapkérdéssé, amin egyébként évek óta tart a vita, katonaorvost. A civil intézményekben fel lehet-e készíteni munkájára. Szerinte nem. "Következésképpen szükség van egy központi honvédkórházra. Utalt, a mostani intézmény 14 éve húzódó, befejezetlen rekonstrukciójára, a, megannyi- elvi' megoldásra" és az érintett önkormányzatok, továbbá a tárcák döntésképtelenségére. Mint megtudtuk, a leköszönő honvédelmi miniszter április közepén egy intézkedés előkészítő munkáiról " döntött. Eszerint az egészségügyi szolgálat gazdasági és személyzeti munkáját a tárca, szakirányítását pedig a vezérkar látná majd el. A feladattal megbízott csoportnak szeptember végére kell megírnia a jelentését. Svéd László közölte, sehol a világon nincs példa, arra, hogy az egységes katona-egészségügy irányítása kétpólusú volna. Harctéren, békemisszióban vagy a különböző NATO-műveletekben csak az az egészségügyi szolgálat képesa progresszív ellátásra, amelynek orvosait és szakszemélyzetét speciális helyen készítették fel a profi munkákra. Ez a profiság feltételezi az egységes szemléletet, vezetést és a szolgálat komplex mivoltát - hangsúlyozta a tábornok. Arra a kérdésünkre nem válaszolt a csoportfőnök, hogy ha ez igaz, akkor a tárca miért akar ráerőltetni a katona-egészségügyre egy rossz megoldást. A honvédkórház rekonstrukciója hosszú évek óta húzódik Az UNICEF firenzei kutatóközpontja nemrégiben elkészített tanulmányában a kelet-európai régió 27 országában vizsgálta az egyes országok oktatási rendszerének helyzetét és jövőjét. A jelentés megállapítja, hogy atérségben jelentősen romlottak az oktatás körülményei, valamint a képzés minősége is. Kirády Attila NÉPSZAVA A nemzetközi, szervezet által készített tanulmány szerint a régió, országaiban a gyermekek iskoláztatási költségei ugrásszerűen megnőttek az elmúlt években. Előteremtésük gondot okoz a családok többségének. Megemelkedtek az óvodai díjak s néhány országban - többek között hazánkban is - tandíjat vezettek be a felsőfokú képzésben. Sok helyen csökkent a kollégiumi férőhelyek száma, miközben a kollégiumi díjak emelkedtek, s az otthonuktól távol iskolába járó gyermekeknek nyújtott, támogatás csökkent. . A vizsgálat megállapította, hogy az oktatás körülményei és ezzel annak minősége sokat romlott. Néhol tragikusan rossz az iskolaépületek állaga, hiányosak és gyenge minőségűek az intézmények felszerelései. (Koszovóban például 132 iskolában vízpumpával, 503-ban közkutakról biztosítják a vízellátást, 26 iskola pedig egyáltalán nincs csatornázva.) .Csökkent az óvodai és az iskolaiférőhelyek száma is. Szűkült az kópiába járó gyermekek számlára nyújtott szociális támogatások köre. Az iskolai étkeztetés és anapközis ellátás igénybevételet csökkentidíjai pedig fokozatosan emelkedtek. : "Élesedik averseny az oktatásban - tetszik hozzá a tanulmány készítői. Az elit képzésis a magániskolák megjelenésével több lehetőséghez juthatnak a kiemelkedően tehetséges vagy a jobb Módú családokból származó fiatalok. .. Az esélyegyesítőségromlása elsősorban a Szegény családok gyermekeit, a vidéken öket és a kisebbséghez tartozó gyermekeket sújtja. Magyarország esetében is megállapították, hogy az elmúlt években a kistelepüléseken élő gyermekek tudásszintje csökkent, miközben a városban élő társaiké nőtt. Negyven tonna olaj ömlött a Dunába MTI-információ Negyven tonna kőolaj ömlött a Dunába szombat este, miután egy német hajó, a Marianne, amely összesen 1586 torma, kőolajat szállított,..., egy víz. .alatti sziklának ütközött - jelentetetés.Hubert Alsó-Ausztria rendőrsége. A hírügynökségi jelentésekből kitűnik, hogy a baleset Melk közelében történt (Bécstől hetven kilométerre nyugatra), és feltehetően, kormányzási hiba vagy a hajó radarberendezéseinek meghibásodása okozta.. A hajó tizennégy olajtartálya közül kettő rongálódott meg, és ennek következtében mintegy 40 tonna, kőolaj ömlött a folyóba. A maradék kőolajat egy másik hajóba szivattyúzták át. Az erős széllökések a késő délutáni órákban elsodorták a vízbe ömlött olaj szétterjedését gátló, 400 méter hosszan,elhelyezett terelőelemeket.A mentőalakulatok ezután nagy területre kiterjedő vegyszeres eljárással, kötőanyaggal próbálkoztak.. .- A Győri Vízügyi Igazgatóság munkatársa, Tilai Péter arról tájékoztatta lapunkat, ,hogy a kiömlött olaj vízen maradt része nagy valószínűséggel nem éri el a magyar folyószakaszt. Ilyen jelzéseket sem az osztrák, sem a szlovák vízügyi szervektől nem kaptak. I * Rizikófaktor a veszteségélmény A legtöbb öngyilkossági kísérletet a munkanélküliek és az elváltak követik el Az ország délkeleti részén lényegesen drasztikusabb módszerekkel vetnek véget önkezűleg életüknek az emberek, mint például Budapesten és környékén, ahol a viszonylag enyhébb elkövetési módszerek - például a gyógyszeres kísérletek - a jellemzőek. A kutatások azt bizonyítják, hogy az öngyilkossági kísérletek gyakoribbak a nők között, a végzetes öngyilkosságok a férfiak körében. A legtöbb öngyilkossági kísérletet a munkanélküliek és az elvált emberek követik el. Vagyis a veszteségélmény az öngyilkosság jelentős rizikófaktora. NÉPSZAVA-információ A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Magatartástudományi Intézetének munkatársai az öngyilkosságok számának alakulását, az öngyilkosok magatartását, illetve annak kiváltó okát vizsgálták a tizenhat évnél idősebbek körében. (A kutatáshoz 12 600 emberrel készítettek interjút.) A Végeken című szaklapban nemrégiben közzétett kutatás szerint a megkérdezettek 21,7 százaléka azt választotta, hogy vannak öngyilkossági gondolatai, 4 százalékuk kísérelt meg öngyilkosságot, 2,6 százalékuk számolt be olyan, önsértő , kísérletről, amely miatt orvosi kezelésben részesült. Valamivel több mint egy százalékuk két vagy, több alkalommal kísérelt meg "öngyilkosságot élete során. A kutatók azt tapasztalták, hogy az öksértést leggyakrabban a munkanélküliséggel indokolták a megkérdezettek, és az állástalanok 37,6 százalékának vannak öngyilkossági gondolatai. Az alacsony iskolázottság is jelentős tényező az öngyilkosságok elkövetésében, a nyolc általánost végzettek között kétszer gyakoribbak az öngyilkossági kísérletek, mint a felsőfokú végzettek között. A kutatás során feltűnt, hogyazok között, akik szándékuk ellenére nem tanulhattak tovább, lényegesen többen kísérelték meg önkezűleg kioltani életül, mint társaik. Az öngyilkossági kísérletek ismétlődése az életkor előrehaladtával fokozatosan nő: ez az arány a 30-59 évesek körében a legmagasabb - 5,3 százalék - , a 60 évesnél idősebbeknél a legalacsonyabb. A családi állapot is jelentősen befolyásolja az öngyilkosságra való hajlamot: az elváltak közel 9 százaléka, a külön élő házasok 14,38százaléka követett el önsértést. Az együtt élő házasok körében jelentősen ritkább az öngyilkosság. Vagyis a veszteségélmény, mint például a munkanélküliség vagy a válás az öngyilkosság jelentős rizikófaktora. A kutatás során bebizonyosodott, hogy az elkövetést jelentősen befolyásolja a családból hozott minta, vagyis abban az esetben, ha valakinek a családjában előfordult öngyilkosság akkor könnyebben fordul az általa konfliktus-, illetve problémamegoldó módszernek vélt öngyilkossághoz,mint az, aki nem látott ilyen mintát maga előtt. A testvérek száma, a nagyobb család védőhálót von a súlyos problémával küszködők köré, így ők kevesebbet foglalkoznak öngyilkossági gondolatokkal. A depresszió, a töményalkohol-fogyasztás, az illegális drogfogyasztás fontos háttértényezőként jelenik meg valamennyi öngyilkosság mögött. A családon belüli ellenségesség, az élettárs támogatásának hiánya, a szülő, a gyermek, a munkatársak bizalmának elvesztése is jelentősen befolyásolja az öngyilkossági szándékot. BELFÖLD A katona-egészségügy támogatása (Ft) ÉV Bruttó (nettó) OEP (nettó) Védelmi tárca (nettó) Összesen 1995.3 697 044 000.2490168 870 473700 000 2963 868 870 1996.4 053 303 3002566413084 229 908000 2796321 084 1997 .3778612 200 1 268300 745.1 589 904 350 2858205095 1998*3 924521000 946.207 0001 372177000 2 318384000 *tervezett Légiirányító központra vár Közép-Kelet-Európa MTI-információi,il‘>''i “** jéről a rtég^.országai határoztak a'kilencvenes évek elején. Má^^áfdrkságok'kíívül Csehország, Ausztria, Szlovákia, Szlovénia, Hor-vátország, Bosznia-Hercegovina, Olaszország szeret-’ né elnyerni a regionális magaslégtéri irányító központ létesítésének a jogát. A két utóbbi ország kivételével valamennyi állam pályázott a helyszínre. A helyszín kiválasztásáról eredetileg idén január végéig kellett volna dönteni. Erre azonban nem került Szeptemberbémdéskedést a javaslat arra, hogy melyik országban épül fel a Közép-európai Magaslégtéri Irányító Központ - mondta Fülöp János, a Légiforgalmi Repülőtéri Igazgatóság (LRI) légiforgalmi főosztályvezetője. A térség nyolc országát érintő fejlesztés mintegy 80-100 millió ECU-be kerül. A főosztályvezető kifejtette: a régió légi forgalmát irányító központ építtetését, mert néhány , ország kifogásolta azT^mjtÉ^ffís szempontjait. Emiatt a tagállamok független tanácsadó céget jelöltek ki az értékelés szempontjainak egységesítésére. Fülöp János arról is szólt: a beruházás révén jelentősen megnövekszik a régióban a légiforgalom-irányítás hatékonysága, bővül, a légtérkapacitás. Az első magaslégtéri irányító központ a‘hollandiai Maastrichtban épült fel a hetvenes évek elején. 1998. JÚNIUS 2., KEDD 3 Javuló MÁV-mérleg NÉPSZAVA-információ A vasúttársaság elmúlt évi gazdálkodása során kelet-kezett veszteség mintegy ** 111,9 milliárd forint lett - derül kia Magyar Államvasutak Rt. beszámolójából, melyet a napokban megtartott alapítói ülésen a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter is elfogadott. A beszámolóból, kiderül, hogy a sylav meregroösszegen 554 milliárd 151 millió 526 ezer forint volt 1997-beni. A társaság nettóárbevétel'SS'milliárd'SS' millió 127 ezer forint volt. Az alapítót képviselő Kovács Ferenc helyettes államtitkár úgy nyilatkozott, hogy a MÁV tavalyi gazdálkodásában tapasztalható változások kedvező folyamatot előjeleznek. Strasbourgban is lassan :v y-/. *C ¤ " ..■•'ív..• (Folytatás az 1. .oldalról) Az emberi jogi bizottság az elmúlt években már többször is ajánlotta a magyar államnak, hogy próbáljon egyezségre jutni egy-egy panaszossal. (Azegyezség az esetek döntő többségében azt jelenti,, hogy az érintett állam pénzt fizet a panaszosnak.) A magyar állam az elmúlt években 800 000 forintot fizetett ki egy panaszosnak, akinek peres ügyét a hazai bíróságok tíz év alatt sem fejezték be. Egy asszony, aki ugyancsak az elhúzódó per miatt több mint négy évig nem jutott örökségéhez, 600 ezer forintot kapott. Bán János elmondta, a bizottsági szűrőn túljutott 26 ügynek több mint fele a hazai bíróságok ítélkezésének lassúságát kifogásolja. Az európai emberi jogi egyezmény szerint az állampolgároknak joguk van ahhoz, hogy a bíróságok ügyüket ésszerű határidőn belül fejezzék be. Az IM főosztályvezetője elmondta, az a tény, hogy egy per hosszú évekig elhúzódik, még nem jelenti azt, hogy a panaszos kérelmét pozitívan bírálják majd el Strasbourgban. Az egyezmény megsértését csak az jelenti, ha a késlekedés felróható a bíróságnak, azaz például hosszú ideig ki sem tűzik a tárgyalást, nem értesítik a feleket stb. Mindenképpen figyelemre méltó, hogy a magyar panaszosok zöme az elhúzódó bírósági pereket kifogásolja, az eddigi tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy ahhoz is 5-6 évnek kell eltelnie, hogy az ilyen ügyekben a strasbourgi emberi jogi bizottság kialakítsa, érdemi álláspontját. Úgy tűnik, Strasbourg hasonló gondokkal küzd, mint a magyar igazságszolgáltatás! Bán János elmondta, a 26. panasz között több olyan is található, ahol etnikai kisebbségekhez tartozó magyar állampolgárok,a rendőrség brutalitását panaszolják fel. A Strasbourg Emberi Jogi Bíróság elé eddig még egyetlenegy magyar ügy sem került Bán János szerint két panasszal, azonban valószínűleg foglalkozik majd a bíróság. A magyar állam ugyanis két esetben a bizottság ajánlása ellenére várhatóan nem egyezkedik a panaszosokkal! Az egyik iyen ügyben a bizottsággal ellentétben a magyar állam úgy véli, nem hibásak a bíróságok abban, hogy a panaszos pere hosszú évekig elhúzódott. A másik ügyben egy hoszszú börtönbüntetésre ítélt rab azt állította, a nem megfelelő körülmények miatt a börtönben rendkívüli módon leromlott egészségi állapota, s ezért a magyar államot terheli a felelősség. Bán János ezzel kapcsolatosan elmondta, a bíróságtól annak a megállapítását várják, milyen bánásmódot kell alkalmazni egy olyan rabbal szemben, akinek olyan betegsége van, amelyet egy „civil” kórházban sem lehetne gyógyítani.