Népszava, 1998. október (126. évfolyam, 230–255. sz.)

1998-10-14 / 241. szám

10 1998. OKTÓBER 14., SZERDA HÁTTÉR Vízi mozi az éjszakában Összművészeti parti a Rudas fürdőben magyar Állampapír Magvar ÁLLAMPAPÍR ElÁLaM»IS LORGALMAZOKTOI 3-ra Az elsődleges forgalmazók egyaránt jelen vannak az ál­lampapírok kibocsátásánál és az állampapírok másodlagos piacán. Az elsődleges forgal­mazók széleskörű értékpapír­­piaci szolgáltatásokkal várják a befektetőket. Az állampapírok állami garan­ciája azt jelenti, hogy az állam az adott állampapír tőkéjét és kamatait esedékességkor az ér­­tékpapír-számlavezetőknek, il­letve a kifizetőhelyeknek min­denképpen kifizeti.­­ További információt kaphat, ha felhívja, telefonos informá­­ció-szolgálatunkat a 06 (40) 24-24-24 telefonszámon (helyi hívás). Magyar Állampapírokat az Államkincstár fiókhálózata mellett elsősorban az elsődle­ges forgalmazói rendszer tagjai hozzák forgalomba. Elsődleges forgalmazó csak olyan hitelintézet vagy befek­tetési vállalkozás lehet, amely alaptőkéjében, szakmai felké­szültségében és szolgáltatásá­nak minőségében egyaránt meg tud felelni az Államadós­ság Kezelő Központ által előírt szigorú követelményeknek. * Fel­hívjuk a befektetők figyelmét arra, hogy a for­galmazók kiválasztásakor és megbízásakor körül­tekintően járjanak el, mivel a kifizetőhelyek eset­leges szerződésszegése, vagy visszaélése esetén a kifizetésekért a kibocsátó (azaz az állam) nem vál­lalhat felelősséget. Elsődleges forgalmazók: ÁB Monéta Értékpapír Rt. • ABN AMRO (Magyar) Bank Rt. • BNP-Dresdner (Hungária) Értékpapír Rt. • CAIB Érték­papír Rt. • CIB Értékpapír Rt. • CITIBANK Befektetési és Értékpapír Rt. • ERSTE Bank Befektetési Magyarország Rt. • HYPO Securities Hungária Rt. • ING Barings Értékpapír Rt. • IE - New York Bróker Befektetési Rt. • Magyar Értékpapír-forgalmazó és Befektetési Rt. • MKB Értékpapír és Befektetési Rt. •OTP Értékpapír Ügynökség Rt. • Postabank Értékpapír Rt. • Rabobank Befektetési Rt. • Raiffeisen Értékpapír és Befektetési Rt. • Takarék Bróker Értékpapírforgalmazó és Tanácsadó Rt. Nehéz róla információt szerezni, nehéz bejutni, mégis folyama­tosan telt házzal megy a Duna-parti műemlék fürdőben, a Ru­dasban rendszertelenül megrendezett éjszakai vízi mozi. A Cinetrip néven ismertté vált „összművészeti” partira alkalman­ként több mint kétezren lennének kíváncsiak, de a hely befoga­dóképessége határt szab az érdeklődésnek. Spirk József NÉPSZAVA A Hajógyári-sziget nyaranta egy rövid időre összemossa Bu­dapest zenei szubkultúráit. Au­gusztusban szinte az összes ze­nei irányzat művelői és rajongó­­tábora egy hétre kiköltözik a sziget sátrai közé. Októberre azonban minden irányzat vis­­­­szahúzódott megszokott tere­pére. Péntekenként hosszú so­rok kígyóznak a belvárosi disz­kók bejárata előtt, ismét bein­dultak az ismert koncerthelyek, és többezres közönsége alakult ki az egy-egy estére szerveződő alkalmi szórakozóhelyeknek is. A korábban strandokon, tó­parton, legújabban a pesti met­róaluljárókban rendezett partik mellett az év elejétől jelent meg a­ hét végére választható progra­mok palettáján a Rudas fürdő­ben rendezett vizes­­szórakozásai A Cinetrip névre keresztelt „összművészeti” parti egyesít több, elvileg egymástól távol ál­ló színteret. A fiatalok a fürdő medencéjéből nézhetik az ősz előre meghirdetett némafilmes programját, közben azért a víz­ben és a szárazon táncolhatnak is a helyben kevert techno-acid aláfestő zenére. Az uszoda után pedig gyertyafényes gőzben ül­dögélhetnek. Rögtön az első alkalmak után az angol The Face - egy, a nyu­gati klubéletre szakosodott, félmilliós példányszámú - ma­gazin Európa legjobb tíz szóra­kozóhelye közé sorolta az uszo­dai zenés mozit, és a mellékelt kontinenstérképen az esetlege­sen Budapestről kevesebb in­formációval rendelkező, de a hely iránt­­ érdeklődő nyugati fiatalok számára be is jelölte a tizenhatodik századi török-­ fürdő fellelhetőségét. A keleti hangulatot árasztó tér és az ott kínált szórakozási le­hetőségek valóban meglepőek lehetnek még az éjszakai élet angol szakértői számára is. Az érzéki élményeket nyújtó parti létrejöttét azonban a kényszer is alakította. A szervezők an­nak ellenére, hogy volt már né­hány vizes összejövetel, erede­tileg csupán egy „szárazföldi” mozi létrehozását tervezték. A Fővárosi Fürdőigazgatóság Rt. kezelésében lévő Rudas csak azt követően került, a képbe, amikor már a megfelelő nagy­ságú belvárosi filmszínház és egy szabadtári partik megren­dezésére alkalmas kertmozi bérleti tárgyalásai is zátonyra futottak. Az eddig hét alkalommal meg­rendezett Cinetrip filmes indít­tatását jelzi az is, hogy kissé szokatlan módon, de az éjszak­­kai uszodai mozi valójában tag­ságival működő filmklubként üzemel. Ez a forma Európa egyetlen, némafilmekre specia­lizálódott vállalkozását takarja. A magyar századelős filmalko­­tások mellett az alkalmanként 4-5 filmes repertoárban a mozi őskorának klasszikusai is szere­pelnek, de a medence fölötti vá­szonra hazai animációs filmek is kerülnek. A filmeket először a DJ-k, többnyire a Tilos Rádió­hoz közel álló lemezlovasok né­zik meg, általában egy hetük vann, hogy előkészítsék a hely­színen összeálló filmzenét. A Duna-parti Rudas fürdő török korból származó kupolás fürdőjét egyébként már akko­riban is zenés helynek építet­ték. A zenészek emelvényén ma élőben játszik egy-egy fel­kért zenekar. Az ötletet és ann­ak vonzere­jét nem csupán az angol újság fedezte fel. A budapesti külföl­di kulturális intézetek többsége is felfigyelt a Cinetripre. Fil­mek beszerzésével, művészek, zenészek utaztatásával nyújta­nak támogatást a szervezőknek, akik további művészeti terve­ket is szövögetnek. Közremű­ködésükkel a mozgófilmes prog­ramok mellett táncszínházak meghívása is szóba került már, de a hely atmoszférájához leg­inkább hivatásos hastáncosok fellépése áll a legközelebb. Minden egyes alkalomra ösz­­szeáll egy látványtervező csa­pat. Képzőművészek, festők ala­kítják ki az adott este design­ját, minden, alkalommal be­csempészve n­éhány új elemet. A világítás meghatározó a több térből álló épület egységes han­gulatának kialakításában. Az első partik egyszerű gyertya­fényét mára professzionális vi­lágítástechnika váltotta fel. A Cinetrip-látogatók között leginkább a belépés előtt oszla­nak meg a vélemények a parti­ról. Sokan vélik úgy, hogy van mit veszteniük, ha betartják a „Fürdőruha kötelező” felszólí­tást, amely m­inden szórólapon ott szerepel, és így mutatkoz­nak a koncentráltan megjelenő ismerősi tábor előtt. A minden érzéket lekötő partin és a test­meleg gyógyvizes medencében azonban hamar elolvadnak a korábbi gátlások. A zenés programoknál meg­szokott reklámköltségeknél jó­val kisebb ráfordítással és vi­szonylag szűk körben meghir­detett rendezvény január óta fo­lyamatosan telt házzal működik. A kétezres rajongótábor ostro­mának a fürdő szigorú higiéniai szabályzata szab kemény határt. A helyszín kialakítása egyéb­ként csak a Rudas megszokott nyitvatartási rendjének meg­zavarása nélkül indulhat, és ehhez kell alkalmazkodnia a zárás időpontjának is. A gőz­fürdőt ezért már éjfél után, egykor bezárják, hogy a másna­pi nyitásra elkészüljenek a ta­karítási munkákkal. A n­agy me­dencében, amely Európa egyet­len termál gyógyvizes meden­céje, három óra alatt cserélő­dik ki a víz, ezért a Cinetrip­­hez hasonló rendezvényeknél szokatlan módon legkésőbb hajnali háromkor befejeződik a parti. A hírek szerint azonban a fürdő nappali látogatói is egyre nagyobb érdeklődést ta­núsítanak a vízi mozizás iránt, így lehetséges, hogy a Rudas­ban a rendszerinti nyitva tar­tás alatt is nézhetünk néhá­nyat Karádi Katalin vagy a Latabárok filmjei közül. N agyra Sül ■ m A fürdőruha használata kötelező.. Prim mm ra ■IIEfM Tánc a vízben A Rudas fürdőben működik a Cinetrip, Európa egyetlen kife­jezetten némafilmekre specializálódott mozija. A fürdő nézőtérként szolgáló úszómedencéje a kontinens egyetlen gyógyvízzel feltöltött medencéje. Nők az utóbbi harminc évben most láthatták először a mű­emlék gőzfürdő férfiosztályát. (A női osztály bombatalálatot kapott a második világháborúban, és nem az eredeti tervek szerint állították helyre.) NÉPSZAVA

Next