Népszava, 1998. október (126. évfolyam, 230–255. sz.)

1998-10-14 / 241. szám

Centenáriumi ünnepségekre készül a Nobel-alapítvány MTI-Panoráma Az idei tudományos Nobel-dí­­jak odaítélését megelőzően első ízben ismertetett részleteket a stockholmi központú Nobel­­alapítvány a világ legrangosabb díjának századik „születésnap­ja” alkalmából tartandó meg­emlékezésekről, így 2001-ben, kerek száz esztendővel az első Nobel-díj átadása után nagy­szabású kiállítás mutatja majd be „Kreativitás” címen a No­­beldíjak egy évszázados törté­netét. A Nobel-díj története iránt ér­deklődőket addig is az Inter­neten létesült „Elektronikus Nobel-múzeumhoz” irányítják. A tervek szerint virtuális úton ismertetik majd az Interneten az eddig odaítélt összes Nobel-dí­­jakat és a díjazottakat. A százéves Nobel-díj hírnevé­nek és népszerűségének keveset ártottak a nyilvánvaló téves döntések és a díjak odaítélése, il­letve átadása körül támadt bot­rányok, így például ma már csak nevetni lehet azon, hogy 1921- ben Anatole France milyen öltö­zékben jelent meg az ünnepélyes díjátadáson. Az erre az ese­ményre még ma is megkövetelt frakk helyett három kabátban jelent meg és hangosan horkolt az ünnepség alatt. A díjat ásítva vette át és szemtanúk szerint fel­tűnően rövid és „álmos hangú” beszédben köszönte meg. Egy másik, ma már anekdota­ként emlegetett történet szerint az 1947. évi díjátadáson az akkor már élemedett korú V. Gusztáv király saját szárnysegédjét tün­tette ki az irodalmi Nobel-díjjal André Gide francia költő he­lyett, akinek a díjat odaítélték. Az „Elektronikus Nobel-múze­­umban” arról is olvashatnak az érdeklődők, hogy a tudósok nemcsak az erkölcsi elismerés, hanem a pénzjutalom miatt is mindent elkövetnek, hogy el­nyerjék a magas kitüntetést, így a 80-as évek elején a dallasi Southwestern Medical Center némi pénzt kért a milliárdos Ross Perot-tól kutatási célokra és a klinika korszerűsítésére. Perot elutasította a kérést és csak annyit jegyezett meg: „A Southwesternt általában nem tekintik világklasszist képviselő intézetnek”. Amikor aztán az 1985. évi orvosi Nobel-díjat megosztva Michael Brown és Joseph Goldstein dallasi kuta­tók kapták, távirati gyorsaság­gal érkezett Perot-tól egy 50 millió dolláros csekk. POLITIKAI HIRDETÉS Politikai hirdetés Alföldi Róbert Jeney Zoltán (zeneszerző) Angelus Irén Jordán Tamás (Merlin Színház igazgatója) Ies­­­te Antal Imre Juhász Pál (közgazdász, szociológus) Antal László (elnöki tanácsadó) Kamondi Zoltán (rendező) Ipit ! Ascher Tamás (rendező) Kasza László (újságíró) Bachman Gábor (építész) Kálmán György (fizikus) Bajor Imre ’(színművész)­ Kárpáti­­yaj (festőművész) hí in j* i'At/ . r!jí J• i.ii. Li- i — 1 'í Balázs János­­ (építész) Kemény István (szociológus) Pohárnok Mihály (formatervező) Balla Zsófia (költő) Kenedi János (kritikus) Polcz Alaine (pszichológus) Bálint György (agrármérnök) Kende János (filmoperatőr) Poór János (egyetemi docens) Bálint István (rendező) Kézdi György (színész) Puskás Tamás (színész, rendező) Bán Mariann (keramikus) Király Béla (professzor) Radnóti Sándor (egyetemi tanár) Básti Juli (színész) Kis János (filozófus) Ragályi Elemér (filmoperatőr) Báthori Csaba (író) Klaniczay Gábor (történész) Raj Tamás (főrabbi) Báthory Zoltán (oktatáskutató) Kottái Róbert (színész) Rajk László (építész) Berki Tamás (jazzénekes, tanár, szerkesztő) Konrád György (író) Rajhona Ádám (színész) Bernáth Gábor (igazgató - Roma Sajtóközpont) Korányi László (Magyar Zsidó Kulturális Rév István (történész) Bikácsy Gergely (filmkritikus) Egyesület elnöke) Révész Sándor (újságíró) Bíró Judit (szociológus) Kováts Kriszta (színművész) Román József (író) Bodnár István (filozófiatörténész) Kőszeg Ferenc Salamon András (filmrendező) Bojár Iván András (művészettörténész) Kútvölgyi Erzsébet (színész) Dr Samu István (orvos) Bojtár Endre (történész) Lakatos István (író) Selmeczi Tibor (újságíró) Braun Róbert (történész - egyetemi oktató) Laki Mihály (közgazdász) Simó Sándor (filmrendező) Bródy András (tud. kutató) Lang Györgyi (PA DÖ DŐ) Somló Tamás (zenész) Bródy János Lángh Júlia (újságíró) Spira György (történelemkutató) Csengery Adrienne (operaénekes) Lendvay Kamilló (zeneszerző) Sós Vilmos (filozófus) Darvas Iván (színész) Lengyel Balázs (író, akadémikus) Steiger Kornél (filozófiatörténész) Deák Ágnes (közgazdász) Lengyel Péter (író) Surányi János (nyugdíjas tanszékezető ; Dezsényi Katalin (szerkesztő) Lévai Júlia (újságíró, egyetemi tanár) Dés László (zeneszerző, előadóművész) Liskó Ilona (szociológus) Szabó István (filmrendező) Ember Judit (filmrendező)­­Litván György (egyetemi tanár) Szabó Miklós (történész) Endreffy Zoltán (filozófus) Losonczi Ágnes (szociológus) Székhelyi József (színész, rendező) Eörsi István (író) Makk Károly (filmrendező) Szüts Miklós (festőművész) Erdélyi Ágnes (egyetemi docens) Lukácsy Sándor (irodalomtörténész) Térey János (író) Faludy György (író) Kalmárné Marosvölgyi Judith (tanulmányi titkár) Török András (író, újságíró) Falusi Mariann (PA DÖ DÓ) Margitai Ági (színművész) Túras Hedvig (művészettörténész) Farkas Zsolt (kritikus) Matuz István (fuvolaművész, egyetemi tanár) Ungváry Rudolf (gépészmérnök) Fábri Péter (író) Mándy Stefánia (költő, művészettörténész) Vallai Péter (színész) Fehér György (rendező) Márványi Judit (nyugdíjas szerkesztő) Varga Gusztáv (KALYIJAG Roma Művészeti Fehér László (festőművész) Meskó Zsolt (producer) Egyesület elnöke) Fencsik Flóra (közíró) Mészöly Miklós Vágó István Fokasz Nikosz (matematikus-szociológus) Müller Péter Sziámi (író, rendező, a Sziget fesztivál Váli Dezső (festőművész) Foltán László (olimpiai bajnok­ igazgatója) Vámos Tibor (akadémikus) Galkó Balázs (színművész) Moldován Domokos (film- és operarendező) Várhegyi Éva (közgazdász) Gáspár Zsuzsa (oktatási igazgató) Nagy András (közgazdász, kutató) Vásárhelyi Mária (társadalomkutató) ifj. Dr. Geréby György (egyetemi oktató) Nagy Bálint (építész) Vásárhelyi Miklós (történész) Gerő András (történész) Nagy Boldizsár (jogász) Dr. I­eér András­­ (pszichiáter) Gőz László (Budapest Music Center vezetője) Nádasdy Ádám (egyetemi docens) Dr. Vezér Erzsébet (irodalomtörténész) György Péter (esztéta) Dr. Nehéz-Posony István (ügyvéd) Dr. Vikár Györgyné (idegorvos, egyetemi előadó) Gyulai Zsolt (sportoló) Neményi Mária (szociológus) Vikár György (pszichiáter, egyetemi előadó) Hajdú István (műkritikus)­ Németh István (könyvkiadó) Vojnich Erzsébet (festőművész) Haraszthy István (szobrász) Örkény Antal (szociológus) Voszka Éva (közgazdász) Havas Gábor (szociológus) Pajkossy Gábor (történész) Wilheim András (zenetörténész) Halda Aliz (ny. tanár) Passuth Krisztina (tanszékvezető, egyetemi tanár) Xantus János (rendező) Horváth Charlie (énekes, zenész) Petri György (költő) Yasar Meral (designer) Incze Ágnes (vágó) Petri Lukács Ádám (újságíró-szerkesztő) Záborszky Gábor (képzőművész) Jancsó Miklós (filmrendező) Péter Vladimir (ötvösművész, egyetemi tanár) Zwack Péter (üzletember) Janisch Attila (filmrendező) Pik Katalin (szociológus) Zsolt Angéla (szerkesztő) 1 mmm t •• A­z VILÁG 1998. OKTÓBER 14., SZERDA Pártkasszába vándorolnak a közpénzek Antonio Guterres portugál mi­niszterelnök hétfő este országos rádió- és televíziós beszédben jelentette be kormánya átfogó intézkedéstervezetét a korrup­ció megfékezésére. Guterres elmondta, hogy je­lentősen növelik a gazdasági bűncselekményeket nyomozók létszámát, felszámolják a törvé­nyi hézagokat, módosítják a pártok finanszírozásának sza­bályozását és a közbeszerzési rendszert, tanúvédelmi törvényt alkotnak és súlyosabban fogják büntetni a fontos információk megszerzésének akadályozóit. A Reuters jelentése szerint a kormánynak az adta meg a vég­ső lökést a korrupció elleni kam­pányhoz, hogy kiszivárgó hírek szerint az állami útépítési alap­ból rendszeresen elvándorolt a pénz a pártok kasszáiba. ­­4 Kínai emberszabású lények MTI-információ Kína gyaníthatóan újabb tudo­mányos viták sorozatát indítot­ta útnak, amikor a China Daily című újság keddi számában tu­dományos kutatások eredmé­nyeire hivatkozva megkérdője­lezte az első emberi lények kizá­rólagosan afrikai eredetét. Az emberré válás folyamata Kína délkeleti részén önállóan is végbement - hangsúlyozza az új­ság. Az utóbbi évek kínai őslény­tankutatásai olyan felfedezésre vezettek, hogy kétmillió éve em­berszabású lények jelentek meg Ázsiában, különösen Kínában, és a törzsfejlődésben emberré váltak. Huang Van-po kínai tu­dós legkevesebb egymillió éves emberi fogakra és alsó állka­pocsra bukkant a Szecsuán tar­tománybeli Lungkupo régészeti lelőhelyen több tucat éve folyta­tott ásatásai során. Sok intézménynek nincs engedélye a tanításra Iskolaévkezdés Romániában , nehézségekkel Szeptember közepén Romániában is megkezdődött az iskola­év. Ebből az alkalomból a romániai lapok bő terjedelemben foglalkoztak az ország iskoláinak finoman fogalmazva nem túl rózsás helyzetével. Egy újságcikk szerint a szomszédos or­szágban „a parasztgyerekeknek elenyészőek az esélyeik arra, hogy elvégezzék a nyolc osztályt”. Martos Gábor NÉPSZAVA Az Adevarul megyei körképet adott, amelyből az alábbiak de­rülnek ki. Iasiban az iskolák 75, Kolozsban a falusi iskolák nyolcvan százaléka nem kapta meg az egészségügyi engedélyt a tanítás megkezdésére, s Buka­restben is 145 iskolának nincs ilyen engedélye. Az okok között szerepel, hogy Kolozsban sok is­kolában nincs ivóvíz, s a nyár elején megkezdett 104 tataro­zásból mindössze 24-ben fejez­ték be becsengetésre a munkála­tokat, a többiben még mindig dolgoznak. Mindez persze nem lehet aka­dálya az iskolaév megkezdésé­nek, hiszen - mint azt a Curentul című lap megírta - a bukaresti Timpuri Női líceumnak például az 1977-es földrengés óta nincs egészségügyi engedélye. A Cro­­nica Romana a tanév megkezdé­se alkalmából első oldalán sajá­tos összesítést közöl: eszerint az ország csaknem négyszáz iskolá­jában nincs villany, így ezekben a gyerekek csak gyertyafény mellett tanulhatnak, 1200 isko­laépület van vályogból építve, 45 épület pedig még 1700 előtt épült. Ugyanakkor a Botosán megyei Mateieniben az új iskola építésére szánt összeg menet közben elfogyott, így ősztől a te­lepülés mintegy ötven iskolája az egyetlen elkészült osztályter­men osztozik. Máshol - a Roma­nia Libera tudósítása szerint a Giurgiu megyei Bulbucatában­­ az iskola egyik melléképületét a községi tanács egyik tagja egé­szen egyszerűen kiutaltatta ma­gának, hogy ott italmérést nyit­hasson. Másfajta nehézség, hogy egyes alternatív tankönyvek ára akár a 32 ezer lejt(!) is elérheti, de a romániai fizetésekhez képest valamennyi iskolai felszerelés vagyonokba kerül. A Journal National szerint mindezek az okok azt eredményezik, hogy „a parasztgyerekeknek elenyészőek az esélyeik arra, hogy elvégez­zék a nyolc osztályt”. A Curierul National ezzel kapcsolatban még ez év februárjában azt írta, hogy Romániában tanévenként 26 ezer iskolás „morzsolódik le”, illetve egyáltalán be sem iratkozik. Az Azi című lap ugyanakkor még márciusban nemzetközi statisztikákra hivatkozva azt közölte, hogy Kelet-Európában jelenleg Romániában a legma­gasabb az írástudatlanság; itt a lakosságnak hat (míg Bulgáriá­ban öt, Lengyelországban és Szlovákiában négy-négy, Cseh­országban és Magyarországon pedig két-két) százaléka anal­fabéta. Romániában 1997-ben összesen 70 864 írástudatlant tartottak számon, s ebből kere­ken 30 ezer volt 16 éven aluli. Mindezekre a problémákra természetesen gyakorta hangzik el az a válasz, hogy „nincs pénz”, s ez természetesen rész­ben igaz is, hiszen a román par­lament 1043 milliárd lejjel csök­kentette az oktatási minisztéri­um 1999-es költségvetését. Csak­hogy ugyanakkor azt sem sza­bad elfelejteni, hogy ugyanez a román parlament nemrégiben szavazott meg 5,5 milliárd lejt a határokon túli román kisebbsé­gek oktatásának támogatására. A Romania Libera viszont egy másfajta anomáliára hívja fel a figyelmet: eszerint Szebenben a 15-ös számú iskola az egyetlen, amelyben magyar tannyelvű osztályok is működnek. Idén az első osztályba nyolc, a második­ba kilenc, a harmadikba és a ne­gyedikbe hét-hét gyermeket írattak be. Mivel azonban a ro­mán oktatási törvény szerint osztály csak legfeljebb tíz tanu­lóval indítható, így a szebeni magyar gyerekek számára az egyetlen megoldás, hogy egy összevont, osztatlan magyar osztályba járjanak. Igazán nem a „bezzegkedés” miatt, de a Hargita megyei Gyergyóditró színmagyar isko­lájában egy éve működik egy „román tagozat” is­­ egyetlen román kisdiáknak, egyetlen ro­mán tanítóval... Nemcsak a betűvetés elsajátítása nehéz a román iskolákban Cseke Csilla felvétele

Next