Népszava, 1999. április (127. évfolyam, 76–100. sz.)

1999-04-01 / 76. szám

2 1999. ÁPRILIS 1 CSÜTÖRTÖK BELFÖLD RÖVIDEN Sérült a demokrácia a szocialisták szerint Az EU 15 tagországából 13-ban baloldali erők kor­mányoznak, illetve részesei a kormányzásnak, ezért a balra tartó Európához történő sikeres csatlakozás feltételeinek egy balra tartó Magyarország felelhet meg igazán - közölte tegnap Kovács László,­­az MSZ­P elnök-frakcióvezetője az MSZP pécsi ország-­­ részgyűlésén, amelynek keretében a hatalom és a társadalom viszonyát, majd pedig a civil szerveze­tek sajátosságait vitatták meg a szocialista politi­kusok. A tanácskozáson Nagy Sándor frakcióveze­tő-helyettes kifejtette: a demokrácia és az esélyte­remtés nem nélkülözheti a párbeszédet sem, s ennek hiánya­ miatt Magyarországon ma jelentősen sérül­tek a demokrácia feltételei. Sándor László, az MSZOSZ­ elnöke úgy fogalmazott, a civil szférában és a munka világában is meg kell akadályozni a „lo­pakodó önkényt”. Burány szerint a kormány eltitkolja a tényeket Simicska Lajos APEH-elnökké történt kinevezése az adómorál elleni támadás volt - jelentette ki Bu­rány Sándor, az MSZP frakcióvezető-helyettese azon a tegnapi lakossági fórumon, amelyet a sza­bad demokrata Eörsi Mátyással együtt­ tartott Bu­dapest XV. kerületében. A szocialista politikus elis­­­merte, hogy egy kormányváltással együtt jár a kár derék bizonyos mértékű cseréje is, de hozzátette, a jelenlegi kabinetszakemberek helyett pártembere­ket ültetett felelős posztokra. A Simicska Lajos ko­rábbi cégeivel kapcsolatban megjelent cikkekről szólva Burány Sándor azt tartotta a legnagyobb problémának, hogy ezekre érdemi válasz még nem érkezett. Sőt a kormány éppen a tények eltitkolásá­ra törekedett. Kuncze­ Áder alatt szervezetlen a parlament Áder János szerdán levélben közölte Kuncze Gá­borral, hogy nem tud eleget tenni kérésének, azaz a házbizottságot nem tudja összehívni április elsejére, hanem csak később, április 8-ra. Áder „sajnálattal” értesítette Kunczét, hogy a Fidesz-, az FKGP-, az MDF- és a MIÉP-frakciónak nem felel meg az SZDSZ által javasolt időpont. Kuncze Gábor úgy véli, ez a házelnöki döntés is bizonyítja, hogy Áder János elnöklése alatt mennyire szervezetlenné vált a parlament működése. Kuncze emlékeztetett: a frak­cióvezetők megállapodása értelmében az úgyneve­zett képviselői héten is tart ülést a házbizottság. Kuncze szerint az eddigi gyakorlatnak is ellent­mond Áder döntése.­­ Ez is jellemzi, hogy a Fidesz zárójelbe akarja tenni, el akarja jelentékteleníteni a parlamentet, ami a szabad demokraták számára el­­fogadhatatlan - tette hozzá. Egészségbiztosítási reform új vezetőkkel Az egészségbiztosítási reform életbelépésével mind a hét regionális igazgatóság élén változás lesz - mondta ^ Jánosi Ferenc^"az­­OEP másik főigazgató-helyettese A. A­ korábbi vezetők helyére újak lépnek­, ez egyébként kettő kivételével már korábban megtörtént. Nem ándre van szó, hogy a munkájuk ellen lett volna kifogás, de az egészségbiztosítási reform megvalósítását új szer­vezeti rendben, új­ vezetőkkel kívánják megvalósítani. A régióközpontok - Budapest, Debrecen, Miskolc, Szeged, Győr, Székesfehérvár és Kaposvár, 11 kiválasz­tásánál döntő szempont volt, hogy ezek a városok megfelelő infrastruktúrával és szakmai háttérrel ren­delkeznek.­­ Elhunyt Gosztonyi Péter történész Életének 68. évében, kedden elhunyt Gosztonyi Pé­ter. A történészt Bernben érte a halál. Gosztonyi Péter 1631. december 2-án született Budapesten. Tanulmányait Budapesten, és Zürichben folytatta. Részt vett az 1956-os forradalomban. Állandó mun­katársa volt több német,­osztrák, svájci és magyar folyóiratnak és újságnak. A NÉPSZAVA ALAPÍTVA 1873-BAN Főszerkesztő: H. BÍRÓ LÁSZLÓ Felelős szerkesztő: HORVÁTH­ ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: KISS ANDREJ­­ Lapszerkesztő: DÉNES D. ISTVÁN, HAHN PÉTER, TÓTH JENŐ Képszerkesztő: WEBER LAJOS Rovatvezetők: Belföld: DÉSI JÁNOS (vezető szerkesztő), MUZSLAI KATALIN (társadalom), OLÁH ZOLTÁN (politika) Gazdaság: VÉRTES CSABA mb., Kultúra: MARTOS GÁBOR, Külföld: BARABÁS PÉTER, Levelezés, szolgáltatás: SZIGETI PIROSKA, Publicisztika: FARKAS ZOLTÁN, Sport: BUZGÓ JÓZSEF, Szép Szó: BOROS ISTVÁN Vezető,tervezőszerkesztő: EGRI FERENC, NYILASI GABRIELLA,­ZSIGOVICS ZSOLT Alapító: FENYŐ JÁNOS Kiadó: EKH Kft. Felelős kiadó: az EKH Kft. ügyvezetője Lapigazgató: SÜKÖSD GYÖRGY .­­ .Terjesztési igazgató: DUBINYINÉ LÉNÁRD MARGIT Levelezési cím: 1022 Budapest, Törökvész u. 30/A. . Szerkesztőség: 1022 Budapest, Törökvész u. 30/A.­­ Postacím: 1535 Budapest, Pf. 785 Telefon: 326-8272,326-8252, telefax: 326-8267 Rovattelefonok:­ belföld 320-8271, külföld 326-6564, gazdaság 326-8261, publicisztika 326-8273 Elektronikus levélcímek (e-mail címek): főszerkesztő: foszerk@nepszava.hu, • belföld: belpol@nepszava.hu, fotó: foto@nepszava.hu, gazdaság: gazdasag@nepszava.hu, kultúra: kultura@nepszava.hu, külföld: kulpol@nepszava.hu, vélemény: publi@nepszava.hu, sport: sport@nepszava.hu Szép Szó: szepszo@nepszava.hu, szolgáltatás, levelezés: szolglev@nepszava.hu Hirdetés: telefon: 326-8260, 326-8272,326-8252 ■ , ' ■ ■ ' telefax: 326-8252/71,212-4023 ■ • Internet URL-cím: http://www.nepszava.hu Terjeszti a Magyar Posta Rt., a HÍRKER Rt., az NH Rt., a KLK Kft. és alternatív terjesztők Előfizethető Budapesten a Magyar Posta Rt. HELP-nél (levélcím: 1846 Bp.), az ügyfélszolgálati Irodákban, a Hírlap-előfizetési Irodában (Heliz 1086 Bp., Orczy tér 1., levélcím: 1900 Bp.), vidéken a postahivatalokban közvetlenül és postautalványon, valamint átutalással a Postabank Rt. 11091102, Heliz 021-02796 pénzforgalmi jelzőszámára. Külföldre előfizethető: a Hetimés a fenti címen, illetve bankszámlaszámon, valamint megrendelhető a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft.-nél, 1117 Bp. Budafoki út 70., fax:­­361 -206-1921, e-mail: huopress@hungaropress.datanet.hu. Előfizetési díj egy hónapra 960 Ft, negyed évre 2880 Ft, fél évre 5760 Ft, egy évre 11 620 Ft. Nyomás: CICERO-Lapnyomda Rt. 1045 Budapest, Elem u. 5-7. Telefon: 386-1773 Felelős vezető: HUPJÁN JÓZSEF vezérigazgató Index: 2­005 ISSN 0133-1701 Bp. ISSN 0237-3785 Vidék 1 2 4 816 Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az tgj­ »OBSERVER« ' " OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1094 Mostl Vill. ker., Auróra u. 11. Tel.: 300-47361 Fax: 303-4744 http:/WWW.observer.hu Visszaáll a régi rend vagyjon a rendkívüli ülés Az Alkotmánybíróság határozata új helyzetet teremtett Nem hívható össze rendkívüli parlamenti ülés addig, amíg az Országgyűlés nem helyezi hatályon kívül azt az alkotmány­­ügyi bizottság által elfogadott állásfogla­lást, amely szerint rendes ülésszak ideje alatt nem lehet rendkívüli ülést tartani - jelentette ki lapunknak nyilatkozva Sala­mon László, az ügyrendi bizottság fide­­szes elnöke. Az SZDSZ-es Hack Péter ez­zel szemben azt hangsúlyozta, hogy az ál­lásfoglalás nem jogszabály, így nincs mit hatályon kívül helyezni. Ráadásul az Al­kotmánybíróság rendkívüli üléssel kap­csolatos véleménye új helyzetet teremtett. Velancsics Béla NÉPSZAVA Az Alkotmánybíróság hét­főn kihirdetett, parlamenti munkarenddel kapcsolatos döntésében megállapította: rendkívüli ülést bármikor - tehát rendes ülésszakon belül vagy kívül egyaránt - össze lehet hívni. Az alaptörvény és a ház­szabály szerint rendkívüli ülésnapot az államfő, a kormány vagy a képviselők egyötöde kezdeményezhet, vagyis az ellenzék, akár az MSZP egymaga élhet ilyen kezdeményezéssel. Az Or­szággyűlés elnökének lehe­tőleg az indítványban sze­replő időpontra, de legké­sőbb az azt követő nyolc napon belül össze kell hív­ni a parlamentet.­­ Salamon László, az Or­szággyűlés ügyrendi bizott­ságának fideszes elnöke szerint egyelőre nem lehet­séges rendkívüli ülésnap összehívása. A politikus fel­hívta a figyelmet arra, hogy az Országgyűlés alkotmány­ügyi bizottsága még az elő­ző parlamenti ciklusban el­fogadott egy állásfoglalást, amely szerint rendes idős­szakon belül nem kezdemé­nyezhető rendkívüli­­ ülés­nap. Mint mondta: ez az ál­lásfoglalás még hatályos, először tehát hatályon kívül kell helyezni. Egy parlamenti bizottsá­gi állásfoglalás nem jog­szabály, tehát nem is lehet hatályon kívül helyezni - hangoztatta Hack Péter, az SZDSZ frakcióvezető-he­lyettese. A politikus felhív­ta a figyelmét arra, hogy az Alkotmánybíróság határo­zata nyomán ez az állás­foglalás egyébként is értel­metlenné vált. A két honatya között ab­ban sincs egyetértés, hogy a rendkívüli ülés összehí­vása esetén az ajánlott na­pirendet meg kell-e sza­vaznia a Tisztelt Háznak. Salamon László szerint er­ről az Országgyűlés dönt­het. Hack Péter viszont úgy vélekedett, a képviselők ebben az esetben nem mér­legelhetnek, hiszen ez azt jelentené, hogy­ a rendkívü­li ülésekre javasolt napi­rend megtárgyalására nincs alkotmányos garan­cia. A szabad demokrata politikus utalt a házsza­bálynak arra a passzusára is, amely kimondja: képvi­selői. • Önálló indítványt minden külön döntés nél­kül kell tárgysorozatba venni. Hozzátette: rendkí­vüli ülésnapon ennek tár­gyalását automatikusan meg lehet kezdeni. A Fidesz parlamenti frakciójának vezetője, Szá­­jer József kedden reményét fejezte ki, hogy rendkívüli üléseket a jövőben is csak rendkívül indokolt esetben kezdeményeznek, és az el­lenzék meg fogja gondolni, hogy ilyen obstrukciós esz­közzel éljen-e. Ellenzéki politikusok szerint azon­ban a rendkívüli ülés kez­deményezése semmikép­pen nem tekinthető obst­­rukciós eszköznek, hiszen nem akadályozza a parla­menti munkát, épp ellen­kezőleg, gyorsítja a tör­vényhozást. Kovács László szocialista frakcióvezető tájékoztatása szerint az MSZP akkor él­ a rendkívü­­­­li ülésnapok kezdeménye­zésének lehetőségével, ha a frakcióknak nem sikerül megállapodásra jutniuk az eredeti munkarend vissza­állításáról. ­ Bizonytalan a Tv 3 sorsa Balázsi György NÉPSZAVA ■Bizuny Salomná vált a Tv 3 •azáltal, hogy kedden­­bef­ektették a­ W2 49 szá­zalékos tulajdonosa, a Scandinavian Broadcasting System (SBS) megvásárolja a Tv 3 tulajdonosát, az ame­rikai Central European Me­dia Enterpricest (CME). A médiatörvény­­ értelmében ugyanis az a társaság, amelynek befolyásoló - leg­alább 25 százalékos - része­sedése van egy­­ országos műsorszolgáltatóban, leg­feljebb szakosított, például film- vagy sportcsatorná­ban birtokolhat befolyásoló részesedést. Úgy tűnik te­hát, az új tulajdonos vagy megszünteti,­­ vagy temati­­kus csatornává alakítja a Tv 3-at. Pintér Dezső, a Tv 2 elnöke érdeklődésünk­re annyit mondott: a dömí­tésnél figyelembe veszik a Tv 2 menedzsmentjének vé­leményét. A Tv 3-nál mától csök­kentett költségvetéssel mű­ködik a Hír3. Az eddiginél kevesebb stábbal forgat­nak, és munkatársakat is elbocsátottak. A Nap-kelte sugárzásáról decemberben kötött szerződést a Tv 3 a Nap Tv Kft.-vel. Gyárfás Tamás producer érdeklő­désünkre azt mondta: nem gondolkodik a távozáson. De azt reméli, hogy ha mégis el kell hagynia a Tv 3-at, a többi tévétársa­ságnál méltányolni fogják a műsor nézettségét. A CME eladásának befo­lyása lehet annak a pernek a folytatására, amelyet­ a CME-érdekeltségű Írisz Tv indított az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) ellen a kereskedel­mi tévépályázatok eredmé­nye miatt. Az Írisz Tv mil­liárdos összegű kártérítési­­ pert helyezett kilátásba el­maradt haszna miatt, mert a Legfelsőbb Bíróság meg­állapította: az ORTT jog­sértő módon járt el a tévé­­­­pályázatok elbírálásánál. Megfigyelők szerint azon­ban a Tv 2-nek inkább az lehet az érdeke, hogy az ügyet a lezárják, és az új tulajdonos ne pereskedjen az ORTT ellen. A CME közleménye szerint a Tv 3 az 1998-as évet 7 millió dollár veszteséggel zárta. A Gallup és a Tárki méri a kormány teljesítményét Befolyásolásra gyanakszik a szakma Spark­­József­NÉJESZAVA A Miniszterelnöki Hivatal (MeH) 65 millió forintos közbeszerzési­ pályázatán a Magyar Gallup Intézet és­ a­ Társadalomkutatási Intézet Rt­. (Tárki) nyerte el két kiírt kategóriában az egyéves állami közvé­­lemény-kutatási megbí­zatást. a A Magyar Gallup a köz­szolgáltatás minőségének és a kormányzati teljesít­mény mérésének kategó­riájában. 30 millió forintos megrendelést a kapott­ a MeH-től. Pályázatával, a Szonda Ipsost és’’ a Radnai Researchöt előzte meg. . A Tárkin által be­­yújtott kutatási terv pedig a I£o­­pint Datorg és a Marke­ting Cerítrum­s ajánlatánál bizonyult jobbnak. Ebben a kategóriában 35 millió forint áll majd rendelke­zésre a kormányzat gaz­dasági és­­ t­ársadalompoli­tikai­­döntés-előkészítési munkájának empirikus segítésére!" Az eredetileg meghirde­tett harmadik, 10 milliós kategóriában, amely a kormánydöntések hatását szondázta,­­ volna, egyik ajánlatot­­ sem találták megfelelőnek a MeH szak­értői. Horváth Pál Ferenc, a­ Miniszterelnökség Köz­­beszerzési és Gazdasági Igazgatósága megbízott főigazgatója elmondta, hogy­­valószínűleg az ös­­­­­sszes.. pályázó­­ számára újabb lehetőséget adnak majd a keret elnyerésére. Ugyanakkor az egyik hazai közvélemény-kutató cég vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy szakmai berkekben erős a gyanú,­­hogy a két nyertes kivá­lasztásánál nem kizárólag szakmai­­ szempontok ját­szottak szerepet,­­. ­­i Kosztolányi: Nikolits mondjon le Nikolits: Mondjon le Kosztolányi D. Bányász Gergő NÉPSZAVA A Nyírfa-per jogerős ítélete után­ Ni­­­kolits Istvánnak le kellene mondania a nemzetbiztonsági bizottsági tagsá­gáról és lehetőség szerint képviselői mandátumáról is - nyilatkozta la­punknak Kosztolányi Dénes fideszes képviselő, aki­ szintén tagja, a parla­menti testületnek, és vezeti az úgyne­vezett megfigyelési ügy vizsgálatára létrehozott parlamenti bizottságot. A kormánypárti politikus szerint a Horn-kormány volt titkosszolgálati­ miniszterének erkölcsi és politikai fe­lelőssége is van azután, hogy a füg­getlen magyar bíróság nem az általa képviselt oldalnak adott igazat a Nyírfa-perben. Kosztolányi a nemzetbiztonsági bi­zottság következő ülésén felveti, hogy a testület vizsgálja meg, illetve értékelje a Nyírfa-ügyet és a Főváro­si Bíróság Katonai Tanácsának jog­erős ítéletét. A politikus szerint erre azért van szükség, mert a jövőre néz­ve titkosszolgálati és jogi szempont­ból is megfelelő következtetéseket kell levonnia a testületnek ebben a kérdésben. Nikolits István volt miniszter véle­ménye a Nyírfa-per ítélethirdetése után sem változott. A fideszes képvi­selő kijelentésére reagálva elmondta: „Ha Kosztolányi úrnak nem tetszik, hogy ebben a parlamentben képviselő vagyok, akkor mondjon le ő a mandát­­um­áról. Sem bizottsági tisztségemtől­ nem válok meg, sem pedig a képviseli­­őségtől” - szögezte le Nikolits. Nikolits István, a Horn-kormány titkosszolgálati minisztere (balról) visszautasítja a fide­­­szes Kosztolányi Dénes vádjait. A kormánypárti képviselő szerint a szocialista honatyá-­­nak a Nyírfa-ítélet miatt kell lemondania mandátumáról NÉPSZAVA Egyelőre elméleti kérdés az államfőválasztás NÉPSZAVA-információ Elsősorban ■civil szerveze­tek támogatására, számíta­nak az ifjú szociáldemok­raták. Ismert, a köztársa­sági elnök közvetlen vá­lasztásáról kezdeményez­ne népszavazást a Szociál­demokrata Ifjúsági Moz­galom (SZEM). A közel négyezer tagot számláló szervezet ez ügyben az Or­­­szágos Választási Bizott­sághoz fordult. Miután az OVB hétfői ülésén nem született döntés arról* le­het-e népszavazást tartani a mozgalom által javasolt kérdéssel - „Kívánja-e Ön* hogy a köztársasági elnö­köt közvetlen módon a szavazópolgárok: vá­lasszák?” várhatóan két hét múlva­ újra tárgyalják a beadványt. Kukorelli István, az OVB elnöke kifejtette, hogy ez egy nehéz alkotmányelmé­leti kérdés. Alapvetőnek annak eldöntését tartotta, hogy kié az alkotmányozó hatalom ma Magyarorszá­gon. A kezdeményezés sze­rinte gyakorlatilag alkot­mánymódosításra irányuló felvetésnek is tekinthető, mivel jelenleg ez ügyben az Országgyűlés dönt. A köztársaságielnök­választás módjáról való népszavazás kiírhatósá­­gát illetően eltér az MTI által megkérdezett, két al­kotmányj­ogász vélemé­nye. Takács Albert, az Ál­lamigazgatási Főiskola oktatója szerint az Alkot­mánybíróság korábbi ha­tározatának értelmében­­ nem lehet olyan kérdésről népszavazást­ tartani, amely az alkotmánynak - akárcsak burkoltan is - a megváltoztatásáig , irá­­nyul. Álláspontja­ a­z,­hogy ezért az OVB nem hitele­sítheti a SZIM népszava­zási­­kezdeményezését. Halmai Gábor alkot­mányjogász értelmezése szerint viszont van lehető­ség népszavazást tartani arról, hogy közvetlenül vá­lasszák-e meg az államfőt. Nézete szerint „felülírta”, a korábbi alkotmánybírósági gyakorlatot az, hogy 1997- ben a népszavazás legfon­tosabb szabályai bekerül­­tek az alkotmányba. .Hal­mai logikai és nyelvtani ér­telmezése alapján csak az alkotmány népszavazásra vonatkozó rendelkezéseiről nem lehet népszavazást tartani, az alaptörvény minden más passzusáról viszont igen. A nép által választott köztársasági elnök valódi ellensúlya lehetne a mi­niszterelnöki „túlhatalom-­ nak” - mondta a közvetlen elnökválasztást kezdemé­nyező SZIM szerdai sajtó­­tájékoztatóján Győri Fe­renc ügyvezető alelnök. El­mondása szerint az OVB hétfői ülésén többek részé­ről elhangzott: zöld utat kell engedni a kezdemé­nyezésnek. Tájékoztatásuk szerint akciójukról nem­ egyeztettek egyetlen párt­tal sem. A mozgalom hisz abban, hogy a köztársasági elnök­­ megválasztásáról szóló referendum érvényes lenne! A Magyar Szocialista Párt egyetért a kezdemé­nyezéssel: a közvetlen vá­lasztást tekintik az állam­főválasztás legdemokrati­kusabb módjának.­­ A vá­lasztási bizottság pozitív döntése esetén az MSZP megtalálja azt a formát, hogy aktívan vegyen részt az akcióban —fogalmazott az MTI érdeklődésére Van­­­­csik Zoltán frakcióvezető­helyettes. Járai a kisgazdáknál Az agrárium jövőre is Giczi József NÉPSZAVA• A kis- és középválalko­­zások támogatására vált szükség, ezért a kormány­nak az állami megrende­­lésekk­el előnyben kell r­é­s­szesíteni azokat - hangsú­lyozta tegnap a Független Kisgazdapárt vállalkozói tagozatának nyílt­ napján tartott beszédében Járai Zsigmorld . pénzügymi­niszter. -- A pénzügymi­niszter el­mondta, hogy..a jövőkézi, költségvetés tervezése so­rán a kormány fő célkitű­zése, hogy csökkentse­­ a jövedelmeket terhelő el­vonások arányát. A" költ­ségvetés" kiadási ■. oldalá­nak tervezésekor­­ a kor­mány a mezőgazdaság, a­ vidék és az infrastruktúra kiemelt terület marad fejlesztését, valamint az egyházak, a kultúra és az oktatás fejlesztésére, tá­­mogatására fordít különös figyelmet. Ezek­­egybees­nek a hagyományos kis­gazdaértékekkel. A rendezvény résztvevői élénken­­ érdeklődtek egy kifejezetten mezőgazdasá­gi bank létrehozásának le­hetőségéről. Torgyán József földművelési és vidékfej­­­lesztési­­ miniszter ennek­­ kapcsán elmondta, hogy a koalíciós tárgyalásokon ezt a célját nem tudta elérni, am­i április 8-án egy olyan szerződést ír alá az ország­­ legnagyobb pénzintézeté-­ vel, az OTP Bankkal,­ amelynek alapján, az a g­e-­­zőgazdaság lnanszírozá-­­sának és a vidék fejleszté­­­ének bázisa lesz.

Next