Népszava, 1999. április (127. évfolyam, 76–100. sz.)
1999-04-01 / 76. szám
NÉPSZAVA Megállapodás helyett csak elvi egyetértés a Nemzetiről Demszky aláírt • Hámori kormányjóváhagyásra vár Bár mára a kulturális minisztérium és a főváros között egyetértés alakult ki a Nemzeti Színház, a hozzá kapcsolódó II. kerületi Nemzeti Hangversenyterem, valamint az Erzsébet téri konferenciaterem és szálloda megépítéséről, az erről szóló megállapodás közös aláírása néhány feltétel miatt ma megint elmaradt. A megállapodás-tervezeteket a főpolgármester végül egyoldalúan szignálta, a kulturális miniszter pedig kijelentette: örül az aláírásnak. Tenczer Gábor NÉPSZAVA Elmaradt a Nemzeti Színházról és a hozzá kapcsolódó beruházásokról szóló megállapodás tegnapra tervezett aláírása a kulturális tárca és a főváros között. A főváros által összeállított 24 pont és a tárca által összeírt 7 pont alapján megállapítható: a minisztérium és a főváros egyetért abban, hogy a Nemzeti Színház a Városligetben épüljön fel, a Felvonulási tér parkosításával és mélygarázzsal együtt. A telket a főváros ajándékba adná a kormánynak. Az állam saját beruházásban, az erre meghatározott 10,7 milliárd forintból építené fel a Nemzetit. Nincs vita azon sem, hogy az Erzsébet téren megkezdett mélygarázs fölé konferenciaterem és hozzá kapcsolódó szálloda épülne magántőkéből. A befektető megvásárolná a félig kész ingatlant. Az ebből származó bevételt az állam a X. kerületi Ganz-területen felépítendő Nemzeti Hangversenyteremre fordítaná, amelyet a színház befejezésétől számított 90 napon belül elkezdene építeni. A kormány bankgaranciát is hajlandó biztosítani a beruházásokra. Demszky Gábor főpolgármester szerint a kormány hét pontja csak egy elvi nyilatkozat, ami nem tartalmazza a beruházások befejezésének biztosítékaként összeállított jogi kritériumrendszert. Nincs forgatókönyv, mikor mi épülne. Nincs benne az, hogy a városképi szempontok érvényesülése miatt az épületek tervpályázatútján szülessenek, amelynek zsűrijében a kormány és a főváros képviselői is benn ülnek. Demszky végül egyoldalúan aláírta mind a 7 pontos, mind a 24 pontos megállapodástervezetet és elküldte a minisztériumnak. Elmondta, várja a tárca válaszát és bármikor hajlandó folytatni a tárgyalást. Demszky a kormány legutóbbi lépését úgy értelmezi, hogy Orbán Viktor vagy eldöntötte, hogy nem akar Nemzetit építeni vagy pedigszerűen az időt húzza, mert nem tud mit kezdeni az általa előidézett helyzettel, az időpontokkal. A megegyezésre novemberig van idő. Az Erzsébet térről szóló ajándékozási szerződés szerint ekkorra kell eredeti állapotában visszaszolgáltatnia a kormánynak a telket, ha nem születik róla megegyezés. Információink szerint a kulturális tárca kormányjóváhagyás hiányában nem írta alá a 24 pontos fővárosi változatot. " Örvendetes fordulatnak tartom, hogy Demszky Gábor elfogadta a minisztérium által kidolgozott, hét pontból álló elvi megállapodási javaslatot - közölte Hámori József kultuszminiszter az MTI- vel. Az elvi megállapodás akkor lép hatályba, ha a Magyar Köztársaság kormánya, illetve Budapest Főváros Közgyűlése határozatával jóváhagyja azt. Iglódi lett a Hevesi téri Nemzeti igazgatója Iglódi István lett a fővárosi Hevesi Sándor téri Nemzeti Színház igazgató-főrendezője - erről a kultuszminiszter által februárban a poszt betöltésére kiírt, pályázatot elbíráló bizottság döntött. A neves színházi szakemberekből álló héttagú grémium egyhangúlag támogatta Iglódi István pályamunkáját. Ma kezd a metróőrség NÉPSZAVA-információ Mára,több napi száz, a BKv által szerződtetett gázspray-vel, gumibottal felszerelt biztonsági őr lép munkába a fővárosi metró 2-es és 3-as vonalán. Mint Sulyor Lászlóné, a BKV- metró üzemigazgatóságának forgalmi főmérnöke elmondta, egyidejűleg 40 metróőr teljesít szolgálatot a 11 leginkább veszélyeztetett állomáson (például Örs vezér tér,, Deák tér, Határ út és a vasúti pályaudvarok melletti meg^«B^Y- két vas|yon■’-vedern céggel kötött szerződést a feladat ellátására, /Árhelyi egy évre mintegy százmillió forintba kerül. Az őrök vigyáznak arra is, hogy a metró területén ne forduljon elő botrányos viselkedés (koldulás, dohányzás, görkorcsolyázás). A rongálókra és a zsebtolvajokra megkülönböztetett figyelmet fordítanak a rendőrséggel közös akciókban. A metróőrök jegyellenőri feladatokat nem látnak,^ | ^n^e^ efl^i^^lsegítségüket kel, akkor kötelesek azt megadni. Azaz a bliccelőket feltartóztathatják az igazoltatásra jogosult rendő r őrség megérkezéséig. Elő- fordulhat, hogy egyes utasokat, akik ápolatlan megjelölésükkel vagy botrányos viselkedésükkel keltenek figyelmet, az őrök még jeggyel vagy bérlettel sem engednek a metró területére. BELFÖLD 1999. ÁPRILIS 1., CSÜTÖRTÖK 3 Tízmilliárd forinttal nőnek a lakosság gyógyszerterhei További tizenegy és fél milliárd forinttal nőnek a lakosság gyógyszerkiadásai a tavalyi közel ötvenötmilliárd forinthoz képest, ha a kormány elfogadja az egészségügyi tárca javaslatait. A megszorítások az év második felétől várhatók. Az intézkedések nemcsak a betegeket, a gyártókat is hátrányosan érintik, hiszen számos készítmény tb-támogatása megszűnik. Miközben a kormány jövő áprilisig befagyasztaná a termelői árakat. Tinnyei Mária NÉPSZAVA Tizenegy és fél milliárd forinttal nőnek a lakosság gyógyszerkiadási, amennyiben a kormány jövő héten elfogadja az Egészségügyi Minisztérium által javasolt változásokat. Az év második felétől bevezetendő módosítás a gyógyszertámogatás átalakításának első lépcsője lesz. Az egészségbiztosítás reformjával összhangban lévő új támogatási rendszert 2000-ben vezetné be a kabinet. A lapunk birtokába került előterjesztés szerint az átalakítás első üteme a külön keretből finanszírozott, csak a fekvőbeteg-ellátásban használt, nagy értékű gyógyszerek listáról való levételével kezdődött meg. A változások folytatásaként a szaktárca a száz, illetve kilencven százalékban támogatott gyógyszerek körét szűkítené és azonos hatóanyag esetében az egységnyi hatóanyagra nézve az olcsóbb változat kerülhet csak a kiemelten támogatott gyógyszerek közé. A szaktárca javaslata alapján megszűnne 18 olyan vény nélkül kapható gyógyszernek a támogatása, melyre a tb tavaly megközelítőleg 2,5 milliárd forintot fizetett ki. A szaktárca szorgalmazza a fix összegű támogatás kiterjesztését. Erre számításaik szerint huszonhét hatóanyag esetében van lehetőség. Az ártárgyalások során az adott gyógyszercsoporton belül a legalacsonyabb terápiás költségű gyógyszerkészítmény válhatna a fix összegű támogatás alapjává. Ezzel párhuzamosan a kiemelt támogatásban részesülő, drágább eredeti készítményeket lecserélné a minisztérium az olcsóbb, utángyártott - generikus - készítményekre. Ezen módosítások miatt is feltehetően növekednek a lakossági terhek. Ám ez abban az esetben elkerülhető, ha az orvosok minden beteget időben átállítanak arra a gyógyszerre, melyet továbbra is kiemelt mértékben támogat az egészségbiztosító. De ezzel a javaslat készítői is tisztában vannak - ez nem valószínűsíthető, így a betegek pénztárcája dönti majd el, hogy a magasabb térítési díj mellett is maradnak-e az eredeti gyógyszerüknél. A minisztérium az év második felétől bevezetendő intézkedéseket elemző tanulmányában jövő áprilisig nem számol a gyártók újabb áremelésével. A tb által befogadott termelői áremelést három százalékban határozza meg, mely a betegek számára összesen hatmilliárd forint többletkiadást jelent a tavalyihoz képest. Az áprilisban kezdődő ártárgyalások során fokozatosan bevezeti a tárca - a reform második lépéseként - már a tudományos bizonyítékon alapuló orvoslás elveit is. Ugyanis a gyógyszer-támogatási kiadások kilencven százalékát négyszáz gyógyszer - 180 hatóanyag - után fizeti ki az egészségbiztosító. Ezért ezen készítmények hatásosságát fokozatosan felülvizsgálja a szaktárca. Amelyekről nem tud a gyártó megfelelő, a szer hatásosságát igazoló bizonyítványt bemutatni, a tb alacsonyabb támogatási kategóriába sorolja át vagy megvonja tőle a támogatást. E módszer fokozatos bevezetése előreláthatólag egy év alatt két-három milliárd 7f9^i^egt^kght0p.li^jelent majd a pénztjár'^ghiárasrív/si (5. )k i . Az előterjesztés a nagykereskedelmi árrés módosításával is szá-titol. Az árrés lineárissá történő változtatása differenciált mértékű fogyasztói árváltozást eredményezhet: az alacsony árú gyógyszereknél nagyobb mértékű árcsökkentést, a magasabb árú gyógyszereknél alacsonyabb áremelést. A tárca javasolja a kiskereskedelmi árrés maximalizálását is, mely miatt nyolcszázmillió forinttal csökkenhet a patikák bevétele. A javasolt intézkedések becsült hatása a bevezetéstől számított egy év alatt a tb-gyógyszertámogatási kiadások, valamint a lakossági terhek alakulására Intézkedések Tb-támogatási kiadások változása (Mrd Ft) Lakossági többletköltség (Mrd Ft) 1. Szakmai intézkedések 1. Különkeretes gyógyszerkör szűkítése -1,00 2. Vény nélkül beszerezhető gyógyszer és tápszer nem támogatható________ _ •• -2,50 -0,50+2,50 . •+0,50 2. Gyógyszerek árát meghatározó intézkedések 1. Általános, 3%-os áremelés +2,80 +3,90 3. Gyógyszer-támogatási elveket érintő intézkedések 1. Hatóanyag azonosságán alapuló, fix összegű támogatás bevezetése normatív jogcímen minden helyettesíthető gyógyszerre -2,50-3,00+1,00 2. Hatóanyag azonosságán alapuló, fix összegű támogatás bevezetése az Eur00 kategóriában a jelenleg fixbe vont gyógyszerek körében -1,00-1,50+0,50 3. Hatóanyag azonosságán alapuló, fix összegű támogatás bevezetése az Eü90 kategóriában a jelenleg fixbe vont gyógyszerek körében -1,00-1,50+1,30 4. Hatástani fix bevezetése hat hatástani csoportban -2,70+2,70 5. Támogatott gyógyszerlista szűkítése (egyes gyógyszerek esetén a támogatás mértékének csak kj .-vtí . -2,00-3,00 . ..+2,00 4. Finanszírozástechnikai intézkedések 1. Csak költséghatékony új gyógyszer fogadható be 2. Nagykereskedelmi árrés valorizációja spi ^100.r 3. Kiskereskedelmi árrés maximálása ^1o/ -0,80 Intézkedések összes hatása -11,50-14,00+11,50 Jauár ehlé Szett a későn igénylőknek Azok, akik március 31-ig nem nyújtották be a családi pótlékra, a gyermekgondozási segélyre (gyes), illetve a gyermeknevelési támogatásra (gyet), vonatkozó igénylésüket, a törvény szerint visszamenőleg csak február hónaptól kaphatják meg a támogatást, a januári pótlékot elvesztik - tájékoztatta az Országos Egészségbiztosítási Pénztár munkatársa az MTI-t. Nem kell új kérelmet benyújtaniuk azonban azoknak, akik már folyamatosan ellátásban részesülnek. A január elsejétől március 30-ig terjedő időszakban országosan 99 013 új kérelem érkezett családi pótlékra a megyei egészségbiztosítási intézetekhez.. Gyermekgondozási segélyt ,25 ezer 726-an igényeltek, míg gyermeknevelési támogatásért 14 756 esetben jelentkeztek. Az új évezred első éveire megduplázódik a bevásárlóközpontok száma Jelenleg 22 bevásárlóközpont működik Budapesten, 33 vidéken, ám az építési láz csak most kezdődött. Ha az ambiciózus tervek megvalósulnak, 2000 első éveire több mint száz lesz belőlük összesen egymillió 466 ezer négyzetméteren. Szakemberek szerint a túltelítettség jelei már most mutatkoznak. Tenczer Gábor Tamás Dániel NÉPSZAVA A fővárosi bevásárlóközpontok száma már meghaladta az első avatásakor tőrőképességi határként megjelölt húszat. Számuk a beruházók tervei szerint két-három éven belül megduplázódhat. A vidék nagy léptekkel zárkózik fel a fővároshoz: az elmúlt fél évben közel 30 üzletközpontot adtak át, idén pedig várhatóan több mint 15 épül. A Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége szerint 2000 első éveiben már 50 budapesti és 55 vidéki üzletközpont áll majd, összesen 1 millió 466 ezer négyzetméteren. A fővárosban jelenleg 22 működik, 9 épül, 11-et terveznek. Vidéken 33 üzemel, 23 épül, 7-et terveznek. A centrumokat hetente 2,1 millióan látogatják, akik heti 9 milliárd forintot költenek. Szatmáryné J. Angéla, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara kiskereskedelmi osztályának vezetője szerint a fővárosban már az európai uniós átlag felett van a lélekszámra vetített bevásárlóközponti négyzetméterarány. Szatmáryné szerint a privatizáció során üzlethez jutott kiskereskedők becsapva érzik magukat. Forgalmuk csökkenésével szinte lehetetlenné vált bankhiteleik pontos törlesztése, eladósodásuk a csőd felé viszi őket. A bevársárlóközpontok építését egy esetben sem előzte meg olyan hatásvizsgálat, amely a környező, már meglévő kereskedelmi egységek forgalmának alakulását elemezte volna. Tavaly a belvárosi kiskereskedők forgalma 50- 70 százalékkal visszaesett, sokan elvándoroltak az üzletközpontokba - mondta lapunknak Hidasi Gábor, a Helyiségbérlők Egyesületének elnöke. Demján Sándor, az egyik legnagyobb hazai bevásárlóközpontot építtető társaság elnöke szerint a fővárosban a piac még nem telített. Demján úgy véli: a hipermarketek sikerét az garantálja, hogy az emberek a lehetőségek közül mindig a fejlettebbet, a jobbat választják. Demján szerint az élesedő versenynek azok lesznek a nyertesei, akik találkozóhellyé tudják formálni közvetlen környezetüket. Az üzletember szerint hamisak azok az állítások, melyek szerint az üzletközpontok teszik tönkre a kiskereskedőket. Az elmúlt évben több ezerrel nőtt a budapesti kiskereskedelmi egységek száma. Demján véleményét támasztja alá a Központi Statisztikai Hivatal Budapesti Igazgatóságának adatsora is. Eszerint 1997-ben 26 163 kiskereskedelmi és vendéglátóhely üzemelt a fővárosban, 1998-ban pedig 30 154. Négy éve 691 milliárd forintos forgalmat könyvelhettek el a budapesti kiskereskedők, 1997-ben pedig 995 milliárdot. Budapesten ez év elején lépett hatályba az a rendelet, amely városrészenként szabályozná a felépíthető bevásárlóközpontok nagyságát. Schneller István fővárosi főépítész elmondta, hogy a jogszabály nem viszszamenőleges hatályú, az építendő hipermarketek túlnyomó többségére pedig már megadták az engedélyt. Egyelőre nem vezetik be a 112-es segélyhívót (Folytatás az 1. oldalról). Az így kialakított eszközpark nem alkalmas az országos egységesítésre. A rendőrség számára e hiányosság miatt lenne fontos az úgynevezett Tetra ügyeleti rendszer alkalmazása, amely kiküszöbölhetné a meglévő hiányosságokat. Valószínűleg épp az átgondolatlan beruházások következtében kellett további 400 milliót költenie a BM-nek a 112-es központokra, s ez Urbán György szerint még az idén újabb százmilliókat, jövőre pedig majd ugyanennyit igényel. Súlyos gondot jelent, hogy a segítségnyújtásra kötelezett többi szervezet - mentőszolgálat, tűzoltóság, polgári védelem - kommunikációs hálózatának fejlesztése szintén elmaradt. A 112-es tehát elavult, a szervezetek közös rendszerbe nem illeszthető hálózatainak „tetejére” épített egyszerű telefonközpont. Alkalmatlan arra, hogy központilag irányíthassák a vészhelyzetek kezelését. A segélyhívóra érkező bejelentést a rendőrség veszi majd, és az ügyeletes vagy maga tolmácsolja a hívó szavait a mentőkhöz, tűzoltókhoz, vagy átkapcsolja a vonalat. Szakértők szerint ez nem csak időveszteséget, de szakszerűtlenséget is eredményezhet. A mentőszolgálat illetékesei már korábban kifejtették, hogy a tervezett ..rendszerrel nem értenek egyet. A mentés biztonsága ugyanis megköveteli, hogy csak és kizárólag képzett egészségügyi szakemberek fogadják - elsőként - a segélyhívást. A rendőrségnek elfogyott a pénze arra, hogy a valóban korszerű és az uniós elvárásoknak is megfelelő rendszereket beszerezze. Jóllehet ilyen jellegű fejlesztésekre a PHARE jelentős összegeket biztosítana - jelenleg negyvenmilliárd forintos keret áll rendelkezésre, a támogatásért az ORFK még nem jelentkezett. A Népszava értesülései szerint a mai napra ígért 112 rendszerbe állításának sok hónappal való elcsúsztatása értetlenséget váltott ki az Európai Unió brüsszeli központjában is. A magyar kormány által korábban aláírt kötelezettségvállalások teljesítését ezért az EU kivizsgálja. Mint megtudtuk, májusban bizottságot küldenek Budapestre, hogy a csatlakozás sarkalatos feltételének számító közbiztonsági intézkedések megvalósulását a helyszínen tanulmányozzák. Lapunk úgy tudja, kormánypárti képviselők a 112-es segélyhívó, illetve a rendőrségi informatikai beruházások körüli visszásságok ügyét a parlament illetékes bizottsága elé viszik.