Népszava, 1999. július(127. évfolyam, 151–177. sz.)

1999-07-01 / 151. szám

NÉPSZAVA Program a MIG-ek nagyjavítására A tárcához nem érkezett megbízás a gépek korszerűsítését illetően -Tenderkiírás egyelőre nem várható A magyar légierő 27 darab harci repülőgépét, az orosz gyártmányú MIG-29-eseket megközelítően négy év alatt körülbelül 28 millió dollárért lehetne korszerűsíteni, és élettartamukat 2015-ig kitolni. Ennek az ajánlatnak a rész­leteit tartalmazza az a napokban elkészülő, és a szakmi­nisztériumnak, valamint a Honvéd Vezérkarnak szánt do­kumentum, amely a német DaimlerChrysler Aerospace meg a magyar Dunai Repülőgépgyár Rt. közös modernizá­ciós tervezetét tartalmazza. A szakminisztérium Beszerzé­si Hivatala eddig nem kapott megbízást a tender kiírására. Szabó Iréné NÉPSZAVA A hét elején átütölteó mun­kaanyagot is­ aláírták Bu­dapesten a DaimleChrysler Aerospace MIG-projektjé­­hez és a Dunai Repülőgép­­gyár Rt.-nek a vezetői. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a két cég együttmű­ködés keretében elkészítet­te a magyar légierő MIG- 29-és harci gépeinek mo­dernizációs programját - tájékoztatta­­ lapunkat Horst Mi­ekig menedzser­igazgató.. Mint m­ondta, a megoldás részleteit­­és az­ anyagi konzekvenciákat­­­­tartalmazó ajánlatot rövid időn belül leteszik a Hon­védelmi Minisztérium és a katonai vezetők asztalára. „Mi ipari m­egoldásban gondolkodunk, s nem politi­kaiban. Magyarországnak kell eldöntenie, mit és ho­gyan akar a légierőnél fej­leszteni. Amennyiben a magyar harcigépek NATO- kom­patíbilissé tétele­­ és korszerűsítése­­ mellett dönt, a már említett aján­latunkkal­­fogunk pályáz­ni” - jelentette ki a me­nedzserigazgató. Az együttműködés ér­telmében egy gépet Né­metországban moderni­zálnának, majd a 18 hóna­pig tartó munkát követően a többi 27 darab MIG-et a Dunai­ Repülőgépgyár épí­tette át a­­németektől ka­pott alkatrészek, techni­kai berendezések alapján. Horst Mückley igazgató szerint a közös ajánlat az­zal számol, hogy a korsze­rűsítést alapszinten vég­zik el, amit b­ár aikor,to­vább lehet építeni. Szerin­te ez­ a „minimális verzió” is többet tud, mint ami a­­ NATO-megfeleléshez szükséges. A német szakemberek ál­lítják, tervezetükkel öt év, alatt 1­28 millió dollárért korszerűsíteni tudják a MIG-eket, ami 2015-ig tol­ja ki a harci gépek élettar­tamát. Ha a tenderrel még az idői beindulna a prog­ram, Magyarországnak tíz „tiszta” éve lenne arra, hogy eldöntse, akar-e új vadászrepülőket vásárolni, vagy sem. „ Tudomásom szerint az illetékesek máig nem dön­tötték el, hogy mit akar­nak kezdeni a MIG-29- esek­­el, holott a koszovói események során kiderült, a légierő gépei nem felel­nek meg a NATO követel­ményeinek. Egyetlen be­szerzést valósított meg ed­dig programköltségvetés­ből a kormány, a Mistral rakéták Vásárlásiát *­­­­mondta Kovács Géza Pé­ter, a Dunai Repülőgép­­gyár Rt. elnök-vezérigaz­gatója. „Rámozdultunk a MIG-ekre, mert nem aka­runk kimaradni a szüksé­ges fejlesztésből. De kér­dés, lesz-e egyáltalán fej­lesztési ha igen, mikor, mi i­lyen­­­pénzből és ki fogja teljesíteni.” A németekkel kötött szerződés kapcsán elmondta: üzemidő-meg­hosszabbításban és a NA­­TO-megfelelésben jó part­nerek. De ha a gépeket ál­lapotuk szerint kell mo­dernizálni, abban­ az oro­­szok a jobbak^ 1­­\ „A tárca Be­szerzés Hi­vatalához semmiféle, meg­­bízás nem érkezett a­ MICh 29-esek nagyjavítását, és NATO kompatíbilissé té­telét illetően!1^ jelentette ki Kopasz Jenő dandártá­bornok, alszervezet veze­tője.­. ,,Bár nem hivatalom van, mindenki beszél róla, hiszen a körmünkre ég a dolog. Hatalmas káosz van ebben a kérdésben” - fűzte hozzá. A német-magyar ajánlat szerint megközelítően négy év alatt 25 millió dollárért korszerűsítenék a hazai MIG-29-eseket. Ezzel a gépek élettartama 2015-ig kitolódna. A kérdés csupán az, ha sor kerül a fejlesztésre, ki és milyen pénzből fogja finanszírozni imsítA r • L­­­ví ,9Nemzetköziér­ettségi négyszázezerért A Harvardra is mehetnek a végzősök Jelenleg a világ 96 országában több mint nyolcszáz egyetemen fogadják el a nemzetközi érettségit felvételi belépőként. A magyar diákok először 1994-ben tehet­ték le ezt a fajta vizsgát, azóta körülbelül 180-an vettek részt a nemzetközi okmányt adó kétéves képzésen. Az idei végzősök a jövő héten vehetik át érettségijüket. A kétéves képzés ára négyszázezer forint. Kirády Attila NÉPSZAVA Magyarországon jelenleg a két tannyelvű Karinthy Frigyes Gimnáziumban, illetve az Amerikai Nem­zetközi Iskolában szerez­hetnek nemzetközi érett­ségit a tanulók. Az ameri­kai intézménybe főként a hazánkban­ dolgozó, kül­földiek gyerekei járnak, a nemzetközi bizonyítványt szerzett magyar diákok döntő többsége a Karin­­thyban végez - mondta dr. Bognár Anikó igazgató­helyettes. A nemzetközi érettségit adó kurzus tananyagát, il­letve a vizsgakérdéseket a Genfben székelő Nemzet­közi Érettségi Bizottság ál­lítja össze. A képzést vál­laló intézmények szigorú akkreditáló eljáráson es­nek keresztül, s gyakorta ellenőrzik tevékenységü­ket a működésük során is. A­ Karinthy Gimnázium­ban az elmúlt hat év alatt körülbelül 180-an tették le a nemzetközi érettségit. A diákok a második gimná­ziumi év után választhat­ják a speciális képzési for­mát. Más oktatási intéz­ményből jelentkezőknek különbözeti vizsgát kell tenniük ahhoz, hogy a Karinthyban folytathas­sák tanulmányaikat. A diákok hat tárgyból adnak számot tudásukból nemzetközi érettségin. A magyar nyelv és irodalom, a matematika és egy ide­gen nyelv kötelező, három pedig szabadon választott. Főként írásbeli vizsgát tartanak, s ezeken nem a­ lexikai tudást, hanem a megtanult anyag gyakor­lati alkalma­zását, mérik. Feltétel még egy négyezer szavas esszé megírása is., Az értékelést minden eset­ben külföldi tanárok vég­zik, egységes javítási kulccsal. A vizsga kizáró­lag angol, spanyol vagy francia nyelven folyhat. A magyar diákok általá­ban jól szerepelnek a nem­zetközi vizsgán, a megsze­rezhető 45 pontból, általá­ban 40 pont körüli ered­ményt érnek e. A bizo­nyítvánnyal rendelkezők a vitág nyolcszáz egyetemére - köztük az Oxf­ordra vagy a Harvardra - kerülhetnek be felvételi vizsga nélkül. A magyar intézmények nagy része ugyancsak fel­­vételi mentességet ad a­ nemzetközi érettségivel rendelkezőknek. Az igaz­gatónő éppen ezért állítja: ez a képzési forma mintául szolgálhat a magyar köz­oktatás fejlesztésére. Bognár Anikó mindeh­hez hozzátette: ezzel az oktatási formával jelenleg az a fő gond, hogy drága - körülbelül 400 ezer forint egy tanuló esetében - s a finanszírozása is esetleges. Tavaly például az oktatási tárca és a fővárosi önkor­mányzat átvállalta a kép­zési költségek egy részét, így több diák minimális tandíj fizetése mellett vé­gezhette el az iskolát. A jö­vő évben felvettek támo­gatása egyelőre nem meg­oldott, így most még nem tudni, mennyibe kerül majd a kétéves kurzus. SOTE-sztrájk: megállapodás az ellátásról A Semmelweis Orvostudo­mányi Egyetem (SOTE) ve­zetésének és az intézmény érdekvédelmi szervezeté­nek szerdán sikerült meg­állapodást kötniük a dol­gozók csütörtöki figyel­meztető sztrájkja alatt nyújtandó minimális szol­­­gáltatásokról -­­ közölte Berki Zoltán, a SOTE Szak­­szervezetének titkára. Hangsúlyozta: az egyez­ség lényege,, hogy a reggel nyolctól tízig tartó munka­beszüntetés alatt sem ma­radnak ellátatlanul bete­gek, ha arra halaszthatat­lanul szükségük van. Berki elmondta: szóbeli ígéret hangzott el, hogy a figyelmeztető sztrájk idejé­re eső munkabért nem von­ják le a dolgozóktól. BELFÖLD 1999. JÚLIUS 1., CSÜTÖRTÖK 3 Mégis menesztik a vezérkar vezetőit (Folytatás azb­ oldalról) Kormánykörökből tudjuk, nagy tea,­­valószínűsége v annak, hogy Végh Fe­rencet katonad diplomáciai feladattal bízzák­ m­­eg. A Póda által említett európai idegoldás pedig azt is jelen-­ ti, hogy a Magyar Honvédség első­ emberének járó ünnepélyes keretek között búcsúgatják, és magas­­ki­­tüntetéssel jutalmazzák a NATO- tagsággal kapcsolatos erőfeszíté-­ seit, valamint a koszovói események során kifejtett tevékenységét. Katonai körökből úgy értesültünk, hogy a tárcá"közigazgatást állanítít­­ ,­kára, Wechsler Tamás, a hazánkba akkreditált katonai attasékat is tá­jékoztatta a két főtiszt menesztéséről. ».Tudomásunk szerint a­ NATO brüsz­­szeli központjában tett látogatása so­rán az­ ottani katonai vezetőket is in­formálta a minisztérium Véghgel kapcsolatos szándékáról. • Mint arról már lapunk is beszá­molt, Végh és Hollósi menesztése an­nak kapcsán vetődött fel néhány hét­tel ezelőtt, hogy a vezérkarnak a mi­nisztériumba történő integrációja során a tárca elképzelésének legfőbb a két főtiszt. A mi­nisztérium koncepciója szerint az új konstrukcióbón nincs szükség két ve­­zérkarifőnök-helyettesre, formálisan ezért kell Hollósit felállítani. Végh viszont egy sor kérdésben hajthatat­lan maradt, ami a minisztérium ve­­­zetése számára kényelmetlenné vált. . . Változatlanul tartja­ magát az a feltevés, hogy Végh helyét Fodor Lajosnak, a katonából „civilesített” helyettes államtitkárnak szánják. Úgy tudjuk, Fodor patrónusa Boross Péter volt miniszterelnök, Orbán Viktor kormányfő tanácsadója. A fővárosi önkormányzat még nem kapott hivatalos értesítést a kormány keddi határozatáról, melyben ál­lásfoglalás született a Nemzeti Színház Hungexpo te­rületén való felépítése mellett. A kabinet határidőt szabott a fővárosi és zuglói önkormányzatoknak: jú­lius végéig dönteniük kell, támogatják-e a kormány el­képzeléseit vagy sem. A döntésre jogosult közgyűlés azonban augusztus végéig nem ül össze. Kirády Attila NÉPSZAVA­ ­:Hivatalos értesítést még n­em kaptunk, a sajtóhí­rekből pedig még az sem világos, hogy határozatá­ban melyik , városligeti helyszínre gondolt a kabi­net. Korábban felmerült a Hungexpo Rt. által hasz­nált terület és a Felvonu­lási tér hasznosítása is” - nyilatkozta a lapunknak Schiffer János, Budapest főpolgármester-helyettese. Szerinte az , a legfonto­sabb, hogy a főváros és a kormányzat között már­ciusban félbeszakadt­ tár­gyalások újrakezdődje­nek. Hozzátette: nem érti, ha a kormányzatnak ennyire sürgős a helyszín kijelölése, miért szünetel­tették három hónapig a megbeszéléseket. A minisztérium még a nap folyamán eljuttatja a kormány határozatát a zuglói önkormányzatnak, illetve a Fővárosi Köz­gyűlésnek - jelentette ki tegnap Baán, László, a Nemzeti Kulturális Örök­ség­­ Minisztériumának gazdasági helyettes , ál­lamtitkára. A rendelkezés­­ értelmében az önkor­mányzatoknak július 31- ig kell eldönteniük: támo­gatják-e a színház felépí­tését a városligeti Hung­expo területén. Amennyi­ben elutasítják a határo­zatot, az NKÖM augusz­tus közepéig kormány­­előterjesztést­ készít, amelyben újabb megoldá­si­ javaslatokat tesz. Baán László szerint nem lehe­­­tett tovább húzni az időt, hiszen ahhoz, hogy egy év múlva elkezdődhessen az építkezés, a helyszínről még a nyár folyamán dön­teni kell. _ ,4,. __!__5___■TgafíSríí1») Nemzeti a Hungexpo területén A döntés a fővárosi és a zuglói önkormányzat kezében van Mától kötelező­ a taxisigazolvány NÉPSZAVA-információ Mától már csak személy­taxi-vezető igazolvánnyal szállíthatják utasaikat a taxisok. Többségük azon­ban még nem rendelkezik­­ilyen okmánnyal. A fővá­rosban 6000 személyfuva­rozó köz­ül csak 2000 kap­­­ta kézhez­ az iratot- Vidé­­ken jobb a helyzet, a kö­rülbelül 4000 személyfu­varozó 70-80­­százaléka rendelkezik az igazol­vánnyal. A legszabályo­­sabbak a szegedi taxisok, 1.700­­fuvarozójuk közül 80- 70 közlekedik holnaptól a­ dokumentum nélkül. A kamara együttműkö­désre kérte, az ellenőrző­ szerveket - a Közlekedési Felügyeletet és a Budapesti­­ Rendőr-főkapitányságot.^ [ így 8 napig nem büntetik az igazolvány nélkül dol­gozókat - tájékoztatta la­punkat­. Horváth György, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara taxis tagoza­­[l^a^ dnöke.. A rajtaka­.­ pott késlekedőknek azon­ban később be kell mutatni a dokumentumot. Az en­gedmény csak azísővárosi, taxisokra vonatkozik. A későbbiekben áttér a taxistól, aki a kötelező engedély nélkül szállítja utasait, legkevesebb­ há­rom hónapra­­bevonják vállalkozói engedélyét, de visszatérő esetben akár 5 évre is felüggeszthetik tevékenységét. Bár a szemlwi­xi-vezető igazolványt kötelezővé te­vő kormányrendjelét­v már egy­ éve elkészült, a techni­kai feltételek csak május 10-e óta teszik lehetővé az okmány kiváltását­. Az ille­tékének azonban munka­időben maximum 150-200 igazolványt tudnak elké­szíteni - tájékoztatta la­punkat Kocsisné Billes Zsuzsa, a Budapesti Keres­­^kedelm^-' -és- -Iparkamara, akerekedésifjíródásának ve-' !ze'tö)£,"aki szerint e hó vé­gére készülnek el a július 1-jétől kötelező okmányok. Nyelvoktatási program Nemzeti idegennyelv-okta­­tási program indítását ter­vezi jövőre az Oktatási Mi­nisztérium, s megvalósítá­sára várhatóan 5-10 mil­liárd forintot különít el - mondta Környes László, a közoktatásért felelős he­lyettes államtitkár. Az 1100-nál kevesebb lakosú kistelepülések­­iskoláinak­­ helyzetéről közölte: ahhoz, hogy ezeken a települése­ken a központi normatíva teljes mértékben fedezze az oktatási célú kiadásokat, a tárca által ez évben elkülö­nített , és pályázat útján elosztásra kerülő egymilli­­árd forint helyett négymil­­liárd­ forintra lesz szükség. Kevesebb pénznyerő automata (Folytatás az­­oldalról) A szerencsejáték-törvény módosításának lehetősé­gei között áprilisban fel­merült, hogy megyénként egy, a fővárosban pedig két­­ koncessziót adnának ki, így az országban a mai körülbelül 1100r1200, e területen dolgozó vállal­kozással szemben 21 ma­radt volna. A tervezet a koalíción belül is heves el­lenkezést váltott ki. A tegnap reggel ismerte­tett elképzelések szerint az átalányban, gépenként fi­zetett havi adót (jelenleg 25-30 ezer forint) 30-40 százalékkal emelné a szak­tárca, engedélyt pedig a legalább ötven-százmillió forintos alaptőkéjű társa­ságok kaphatnának. A ter­vezet célzottan csökkente­né továbbá a kocsmákban elhelyezett automaták szá­mát. A tárgyaláson nem került szóba, hogy szeren­csejáték-szervező társasá­got csak magyar állampol­gár alapíthat, holott ez ko­rábban szerepelt a tárca tervei között "- mondta Ba­latonfüredi. ■ : Jelenleg az országban mintegy 30 ezer pénznyerő automata üzemel, ezekből 27 ezer található különbö­ző vendéglátóhelyeken. A hatályos törvények szerint körülbelül százezer forin­tos eljárási díj, és a megfe­lelő jogosítványok ellené­ben korlátozás nélkül bár­mennyi cég üzemeltethet pénznyerő gépeket, egyen­ként legfeljebb kétszáz da­rabot. A liberális jogszabá­lyok lehetőséget teremte­nek arra, hogy sok - egy­két gépet birtokló - kisvál­lalkozó lehessen jelen a pia­con. A tárca által ismertett legújabb változat szerint a mostani 200 darabos felső határ minimumértékké változna, vagyis csak az­­ ennél több pénznyerő gép­pel rendelkezők kaphatná­nak engedélyt az üzemelte­tésre. Balatonfüredi Sán­dor szerint ez a szám a to­vábbi tárgyalások során valószínűleg lefelé módo­sul majd. Ha a PM új el­képzelése érvényesülne, a szerencsejáték-szervezők száma 100-200-ra csök­kenne. Ez pedig óriási ver­senyt indíthat be a piaci szereplők között. A szövet­ség főtitkára hangsúlyozta,­­hogy a pénzügyi kormány­zat mindeddig egyáltalán nem indokolta az érvényes jogszabály megváltoztatá­sának okát. Az országban engedéllyel tartott automaták összesen 1100-1200 vállalkozás ke­zében vannak - tudtuk meg Cserta Zoltántól, a Magyar Szerencsejáték Felügyelet ellenőrzési főosztályának vezetőjétől. A társaságok a tavalyi évben 6 milliárd fo­rint adót fizettek, az adó­zási fegyelem körükben 99,8 százalékos volt. Cserta Zoltán szerint ad­minisztrációs megtakarítá­sokat is eredményezne, ha kevesebb cégtől kell majd beszedni az adót, illetve ha kevesebb helyen kell ellen­őrizni az üzemeltetőket. A következmények azonban a szerencsejáték-piac egy részének illegalitásba­ vo­nulását eredményezheti. Mint a főosztályvezető el­mondta, 1994-ben - ami­kor vendéglátó-ipari egy­ségekben tilos volt nyerő­gépet üzemeltetni - három­ezer legális automatán le­hetett játszani, illegálisan azonban országszerte mintegy huszonötezer gép működött. Egy neve eltitkolását kérő játéktermi műszak­vezető lapunk kérdésére a tervezett változtatásokkal kapcsolatban úgy nyilat­kozott, hogy azok óriási versenyt gerjeszthetnek, ami az ehhez hasonló éj­szakai üzletágakban ko­moly leszámolásokhoz ve­zethet a rivális társaságok között. Szakmai berkekben töb­ben úgy gondolják, a vál­toztatás hátterében egy amerikai óriáscég lobbyér­dekei állnak - tudtuk meg Tóth Lajostól, az MSZSZ elnökétől. A vállalat a hí­rek szerint a hazánkban még nem elterjedt, hálózat­ba kötött videolotti nevű játékkal szeretne betörni a magyar piacra. A szövetség elnöke szerint a kisebb-na­­gyobb cégek többmilliós kártérítési pereket­ indíta­nak majd az állam ellen, ha az korlátozza üzleti tevé­kenységüket. A tervezet előrelátha­tóan ősszel kerül az Or­szággyűlés elé.

Next