Népszava, 1999. október (127. évfolyam, 229–253. sz.)

1999-10-30 / 253. szám

8 1999. OKTÓBER 30., SZOMBAT VILÁG RÖVIDEN Külügyminiszteri látogatás Martonyi János novem­ber 28. és 30.­­ között munkalátogatást tesz Moszkvában - jelentet­te pénteken az ITAR­­TASZSZ jól értesült forrásra hivatkozva. Az orosz hírügynökség sze­rint a magyar külügy­miniszter orosz kollégá­jával, Igor Ivanoval fog tárgyalni, és fogadja őt Vlagyimir Putyin mi­niszterelnök is. Hatami párbeszédre szólít fel Mohammad Hatami iráni elnök párbeszédre, az erő és a dominancia logikájának feladására szólította fel az Egye­sült Államokat pénte­ken rendkívüli bizton­sági intézkedések köze­pette elmondott párizsi beszédében, az UNES­CO közgyűlése előtt. Felesküdött az új osztrák parlament Heinz Fischert, az Oszt­rák Szociáldemokrata Párt politikusát válasz­totta a ház elnökévé 158 érvényes szavazat­ból 140-nel a pénteken megalakuló új osztrák parlament. A 61 éves Fischer 1990 óta meg­szakítás nélkül a Nem­zeti Tanács (parlament) elnöke. Garzon az argentin puccsisták ellen Baltasar Garzón spa­nyol bíró, aki Pinochet londoni letartóztatását és Spanyolországnak való kiadatását kezde­ményezte, most az ar­gentin katonai diktatú­ra tisztjei ellett kíván hasonlóan fellépni. J­etette az esküt az indonéz kabinet* IplonézisB^n puntilkeh letette a hivatali esküt Abdurrahman Wahid új kormánya. A 35 tagú lzinetben a védelmi és biztonsági miniszteri posztot az ország törté­nelmében először pol­gári '’személy, ' Juwono Sudarsono kapta. Brit lordbírák a melegek jogairól A brit legfelsőbb bírói hatalmat gyakorló lordbírák állásfoglalá­sa szerint az azonos nemű együtt élő páro­kat a törvény családok­ként kezeli. A lordbírák kinyilvánították, hogy­­ a stabil kapcsolatban­­ élő homoszexuálisokat ugyanazok a jogok ille­­­­tik meg örökösödéskor,­­ mint a házaspárokat. Az EU részt vesz a koszovói újjáépítésben Bizonytalan az unió és a szerb ellenzék jövő keddre tervezett újabb budapesti találkozója Koszovó az Európai Unió (EU) által kiemelten kezelendő kér­dések közé tartozik majd - hangoztatta pénteken Pristiná­­ban Javier Solana és Chris Patten, akik az erőszak beszünte­tésére sürgették az albán vezetőket. Az EU kül- és bizton­ságpolitikai megbízottja, illetve külügyi biztosa erről kétna­pos koszovói látogatását záró sajtóértekezletén beszélt. Végh Sándor MTI (Belgrád) Solana és Patten aláhúzta, hogy az EU részt vállal a szerbiai tartomány újjáépí­tésében és a tolerancián alapuló demokratikus tár­sadalom megteremtésében. Ennek jegyében felhívták a koszovói albán vezetőket, hogy az (etnikai indíttatá­sú) erőszakhullám beszün­tetése felé tereljék honfi­társaikat. Az albán vezetők erre képesek — mondta a két EU-vezető, elismerve azonban, hogy az albánok, egyelőre megosztottak. Az EU képviselői, akik pénteken felkeresték a tar­tomány északi részén fekvő és a koszovói etnikai meg­osztottság jelképének tar­tott Kosovska Mitrovica vá­rosát, elutasították a tarto­mány kantonokra osztását célzó szerb követeléseket. A Koszovó esetleges füg­getlenné válását firtató kérdésre Patten úgy vála­szolt, hogy a tartományt átmeneti ENSZ-igazgatás alá helyező BT-határozat „meglehetősen világos” e téren és nem módosítják a szöveget. Patten a nemzetközi kö­zösség fő koszovói gondjá­nak a segélyek tél előtti, célba juttatását, az áramel­látás biztosítását és az ado­mányokat (azok begyűjté­sét) nevezte. A tartomány­ra idén 500 millió eurót költöttek és jövőre is leg­alább ennyire lesz szükség. A NATO főtitkári tiszt­ségétől Október elején meg­vált Solana az atlanti szö­vetség vezetőjeként már többször járt a tartomány­ban. A NATO 78 napon át folytatott légiháborút Ju­goszlávia ellen a koszovói válság rendezését célzó tárgyalások kudarca után. A háború alatt elűzött al­bánok jelenleg a szerb la­kosságon torolják meg sé­relmeiket. . . A hónap eleji találkozó elmaradása után pénteken bizonytalanná vált a szerb ellenzék és az Európai Unió képviselőinek következő megbeszélése is, mert a Szövetség a Változásokért (SZP) tömörülés szeretné elhalasztani a szankciók ügyében jövő keddre kitű­zött budapesti találkozót. A Beta belgrádi hírügy­nökség értesülése szerint a vezető szerb ellenzéki pár­tok képviselői - köztük a Szerb Megújhodási Mozga­lom élén álló Vuk Drasko­vics és Zoran Djindjics, az SZP vezető erejét adó De­mokrata Párt elnöke - az EU négytagú küldöttségé­vel találkozna Budapesten. A megbeszélésen részben a Jugoszláviával szembeni olajszállítási és légügyi em­bargóról lenne szó, amely­nek eltörlését a szerb ellen­zék követeli. Az EU a szer­biai ellenzéki városok ese­tében már feloldotta a fű­tőolaj-szállítási tilalmat, s elvileg pénteken írják alá a kísérletként először Nisbe és Pirotba szállítandó fűtő­olajról szóló szerződéseket. Az olaj várhatóan novem­ber végén érkezik meg. A légügyi embargó eseté­ben változatlanul megosz­tottak az EU tagállamai.­­ Brüsszeli források szerint Nagy-Britannia, Hollandia és még „két-három ország” ellenzi a szankció eltörlését, attól tartván, hogy a JAT lé­gitársaság gépei - s főként a teherszállító járatok - új­raindulásából a belgrádi vezetés is hasznot húzna. Az EU külügyminiszterei várhatóan november 15-én tekintik át e kérdést. A budapesti megbeszélés előkészítése végett a belg­rádi görög nagykövet rezi­denciáján EU-képviselők pénteken szerb ellenzékiek­kel­ találkoztak. Ognjen Pribk­evics, Draskovics ta­nácsadója ezt követően kö­zölte, hogy pártja „nem utazik Budapestre”.. Cedo­­mir, Jovanovics, az SZP egyik tagja pedig jelezte, hogy a tömörülés vezetői­nek külföldi útja miatt ha­lasztani szeretnék a talál­kozót. Djindjics és több társa vasárnap az Egyesült Államokba utazik (várha­tóan tíz napra). Október­­ 11-én a vezető szerb ellenzéki pártok többsége váratlan nézetel­térések miatt nem utazott el az EU külügyminiszteri ülésére. Carla del Ponte, a hágai Nemzetközi Törvényszék főügyésze (baloldalt) kétnapos Koszovó látogatásának második napján osztrák kór­boncnok szakértőkkel beszélgetett a Pristinától hat kilométerre északra fekvő Sicevo faluban, ahol egy tömegsírból kihantolt koszo­vói albán holttestét vizsgálták Reuters-fotó -BM ,öng Kovács László: változatlanul «g­­oejftn­er­­.’Ott | • .j !-*... .. a 2002 a céldátum A Magyar Szocialista Párt változatlanul 2002-t tekinti cél­dátumnak Magyarország európai uniós csatlakozását ille­tően - jelentette ki tegnap Kovács László, az MSZP elnö­ke azon a sajtótájékoztatón, amelyet az Európai Szocialis­ták Pártja (ESZP) EU-bővítéssel foglalkozó munkacso­portjának budapesti tanácskozása alkalmából tartottak. NÉPSZAVA-információ Kovács László megjegyez­te: a csatlakozás időpontja elsősorban hazáink felké­szültségétől függ. Nagyon fontosnak vélte az e­ terü­leten szükséges kormány­­zati koordinációt, s hang­súlyozta, hogy az­ MSZP kész részt­­ venni a fel­készülés előmozdításában. Ezért is hangzott el a párt részéről a közelmúltban, hogy alakuljon integrációs tanács, amely összehan­golja a munkát. Másodsor­ban, vélekedett Kovács, a csatlakozásunk attól is függ, hogy az EU végre­hajtja-e az új tagok felvé­teléhez szükséges refor­mokat. Valamint - véleke­dett az MSZP első embere - attól is, hogy hazánk alá tudja-e rendelni a helyi ér­dekeket a nemzeti érde­keknek. Kovács kiemelte: a csatlakozás sok előnnyel jár hazánk számára, így minden elvesztegetett hó­nap, nap káros lenne. Jan Marinus Wilsma, az ESZP holland alelnöke, az Európai Parlament kép­viselője úgy vélekedett: nem véletlenül tartja ta­nácskozását Budapesten az ESZP. Mint fogalma­zott, Magyarország, más tagjelölt országokkal összevetve, nagyon jól tel­jesít a csatlakozást ille­tően. Ennek igazolását lát­ta abban, hogy az Európai Bizottság októberi ország­jelentésében méltatta ha­zánk eddigi erőfeszítéseit. Wilsma szerint teljesen érthető, hogy ebben voltak kritikus megjegyzések is, de reményét fejezte ki, hogy a magyar kormány és a parlament ezekkel sú­lyuknak megfelelően fog­lalkozni fog. *jl Mennyire stabil a dél-afrikai demokrácia? A kulturális és tudományos ügyek minisztere az ország esélyeiről és problémáiról Dél-Afrika fekete bőrű lakosságának többsége csalódottnak tűnik. Az apart­heidrendszer bukásától azt várta, hogy politikai egyenjogúsításával párhuzamo­san anyagi helyzete is javulni fog, ehe­lyett azonban tovább nyomorog. Nem fe­nyeget társadalmi robbanás az ország­ban? - kérdeztük Baldwin Sipho Ngubanét, a kulturális és tudományos ügyek dél-af­rikai miniszterét. Ngubane úr a dél-afrikai kulturális napok alkalmából tartózkodik Budapesten. Kepecs Ferenc NÉPSZAVA - Az apartheidrendszer sú­lyos örökséget hagyott Dél- Afrikára. A feketék lakta területeken a legteljesebb ínség uralkodott: alig ha­ladt előre a villamosítás, nemigen állt rendelkezésre tiszta ivóvíz, emberek mil­liói nem jutottak telefon­hoz. - Pedig Dél-Afrika gaz­dag ország... - Kétségtelen, mi azon­ban az apartheidrendszer­től hatalmas állami adós­ságot örököltünk. Csak a kamatok törlesztésére évi 41 milliárd randot (kb. 6 milliárd dollárt) fordí­tunk. Ezért a gazdasági szigor politikáját kell folytatnunk, csökkente­­nünk kellett a szociális ki­adásokat és privatizál­nunk kellett az állami tu­lajdon bizonyos részét. Ugyanakkor csökkentet­tük az adóterheket, és olyan munkaügyi politi­kát folytatunk, amely egy­felől védi a munkást, más­felől azonban bátorítja a beruházásokat. E politika sikeresnek bizonyult, és új forrásokat biztosított szá­munkra.­­ Mire használták ezeket a forrásokat? A kormány még 1994- ben újjáépítési és fejleszté­si programot hirdetett. En­nek keretében azóta a leg­elmaradottabb körülmé­nyek közt élők számára több mint ötszáz orvosi rendelőt, több ezer kilomé­ternyi új utat építettünk, és több mint egymillió tele­font telepítettünk. Megva­lósulóban van egy villamo­sítási program is. - Mindez kielégíti az em­bereket? - A kormány világosan megmondta: a várakozáso­kat nem lehet egyik napról a másikra kielégíteni. Az emberek megértették ezt, amit az is bizonyít, hogy a kormányzó Afrikai Nem­zeti Kongresszus a júniusi választásokon még az 1994-es eredményekhez képest is növelni tudta sza­vazatainak számát.­­ Figyelembe véve a gazdasági problémákat, továbbá azt, hogy Afriká­ban nemigen van hagyo­mánya a parlamenti kor­mányzásnak, stabilnak tekinthető a dél-afrikai demokrácia? .­­- Ismét csak a júniusi választások számaira hi­vatkozom: a lakosság több mint hetven százaléka el­ment szavazni. Ez világo­san mutatja, hogy a de­mokrácia stabil, hogy az emberek részt kívánnak venni annak gyakorlásá­ban, hogy ők akarják meg­határozni, kik kormányoz­zák az országot. Vannak persze aggályos jelensé­gek. Akadnak olyanok, akik a lehetségesnél is töb­bet akarnának költeni szo­ciális célokra, akik az álla­mi szektorban irreálisan magas fizetésemelést kö­vetelnek maguknak. A kormány azonban szilárd maradt. - Dél-Afrikában elszaba­dult a bűnözés. Van re­mény a megfékezésére? - A probléma létezik. El­fogadhatatlanul gyakori a bankrablás, a nemi erőszak és a fegyveres rablás. Ah­hoz azonban, hogy a­­hely­zetet megértsük, ismét csak vissza kell nyúlnunk az apartheid korszakához. Mivel akkoriban az állam erőszakot alkalmazott a fe­kete lakosság ellen, a rend­őrség szerepe az emberek szemében leértékelődött. Emellett Dél-Afrika ma­napság minden tekintetben jogállam, s ez bizonyos le­hetőségeket nyit a bűnözők előtt. Ezért átszervezzük a rendőrséget, a büntetőbí­ráskodást. És már vannak eredményeink. - A bűnözés mellett a­­másik, Dél-Afrikát sújtó csapás az AIDS. Milyen lehetőségeik vannak ezen a téren? - Az Egészségügyi Vi­lágszervezettel s a minket anyagilag is támogató külföldi kormányokkal együttműködve igen ke­ményen dolgozunk a prob­léma megoldásán. Izraeli-palesztin béketárgyalások november 7-én A végleges békemegállapo­dásról november 7-én kez­dődnek meg a tárgyalások Izrael és a palesztinok kö­zött - jelentették be a tár­gyalóküldöttségek vezetői. A palesztin területek végleges státusáról szóló tárgyalásokat formálisan szeptember 13-án elindí­tották, de eddig nem foly­tak érdemi megbeszélések. Az új időpontról Abed Rabbo palesztin tájékozta­tási miniszter és Oded Eran izraeli diplomata pénteki jeruzsálemi­­talál­kozóján állapodtak meg,­ amelyen előkészítették Bill Clinton amerikai elnök, Jasszer Arafat palesztin vezető és Ehud Barrak iz­raeli kormányfő jövő heti norvégiai találkozóját. NÉPSZAVA Orosz bombák a csecsen menekültkonvojra (Folytatás az 1. oldalról) Gudermeszt az orosz csa­patok észak és kelet felől körülvették, de" úgy hiszik, hogy még mindig 200 geril­la tartózkodik a városban. Félszáz ember életét ol­totta ki az a pénteki orosz légitámadás, amelynek cél­pontja a csecsenföldi Szun­­zsa folyó egyik hídja volt - közölte a grozniji elnökség. A Bakut Rosztoval össze­kötő országúton, Sami-jurt közelében lévő hidat táma­dó orosz harci gépek elta­láltak egy járműoszlopot, amely Iogusföld felé tar­tott. A konvojban haladt egy teherautó, több gépko­csi ,és egy busz,, amelyek menekülőket szállítottak. Az orosz hatóságok to­vábbra is lezárva tartják a csecsen-ingus határt, ahol elcsigázott menekültek ez­rei torlódtak össze az esős és hideg időben - jelentette a helyszínről a Reuters. A határt az elmúlt hét végén zárták le az orosz hatósá­gok, hogy megakadályoz­zák a fegyveresek átszöké­sét. Négy korridor megnyi­tását ígérték a valódi me­nekültek számára, de pén­teken egyetlen átkelőhely sem­ nyílt meg. Katonai erő alkalmazása helyett a párbeszéd kere­sésére buzdította Orosz­országot a csecsenföldi válság kapcsán Strobe Talbott. Az amerikai kül­ügyminiszter-helyettes pén­teken Moszkvában folyta­tott eszmecserét Igor Ivanov orosz külügyminiszterrel, s átadta Bill Clinton elnök üzenetét. Az amerikai NATO- nagykövet szerint az atlan­ti szövetség nem kíván be­avatkozni a csecsen ügyek­be. „Semmilyen, Maszha­­dov csecsen elnök által kül­dött kérelemről nincs tu­domásom, és nem hiszem, hogy egy ilyen kérést ko­molyan vennének a NATO- ban” - hangsúlyozta pénte­ken az Eho Moszkvi rádió­­ nak Alexander Vershbow. Hangsúlyozta: az Egyesült Államokban örülnek, hogy Oroszország önállóan oldja meg saját válságát. A Martonyi előadása tokiói üzletembereknek MTI-információ „Ami a japán üzleti körök számára Nyugat-Európá­­ban Anglia, azt a szerepet Kelet-Európában Magyar­­ország tölti be számukra” - jelentették ki a Keidanren vezetői Martonyi János előtt. Tokiói látogatásának második napján a magyar külügyminiszter a komoly befolyással rendelkező in­tézményében tartott elő­adást - közölte Horváth Gábor külügyi szóvivő. Imai Takasi, a Keidanren elnöke leszögezte: a japán üzleti élet magyarországi tapasztalatai messzeme­nően kedvezőek, ezért a ja­pán tőke­­ott ruházott be a legtöbbet. A japán üzleti és pénzügyi vezetők érdek­lődtek, hogy a magyar EU- tagság miként érinti majd a japán beruházókat. Marto­nyi hangsúlyozta, hogy az EU-tagság előnyöket jelent majd az unión kívüli üzleti partnereknek is. A külügy­miniszter tárgyalt Motegi Tosimicuval, a nemzetközi technológiai és kereskedel­mi minisztérium politikai államtitkárával, megbeszé­lést folytatott a Japánban 2000-re tervezett magyar millenniumi fesztivál elő­készületeiről, majd tiszte­letbeli főkonzuli kinevezé­seket adott át Szuzuki Oszamunak, a Suzuki au­tógyár elnökének, valamint Josida Takirának, a Japan Satellite elnökének.

Next