Népszava, 1999. december (127. évfolyam, 280–305. sz.)
1999-12-01 / 280. szám
NÉPSZAVA A kormány döntése szerint jövőre jön a fél szocpol A kormány elfogadta, hogy a jövő évben bevezetendő új lakástámogatási rendszer kiegészüljön az úgynevezett „fél szocpol” támogatással is. Ezt a kedvezményt a növekvő létszámú családok lakásbővítésre és az otthonok komfortfokozatának emelésére vehetik majd igénybe. Elvetették azonban az Erzsébet téri gödör rendezéséről korábban aláírt megállapodást. Spirk József NÉPSZAVA A kormány néhány részlet kivételével véglegesítette a 2000. január 1-jétől életbe lépő, új otthontámogatási rendszer elemeit. Jövőre a 35 év alatti házasok és a legalább háromgyerekes családok a támogatás több forrását igénybe véve akár 10 millió 600 ezer forintos kedvezményhez is juthatnak, mondta Borókai Gábor kormányszóvivő. A működő és feltételrendszerében változatlan szociálpolitikai támogatás mellett a Nagycsaládosok Egyesületének javaslatát elfogadva a kabinet bevezeti a „fél szocpol” támogatást, amely a lakások bővítésére, komfortfokozatának emelésére vehető igénybe. Az OTP-n keresztül felvehető új támogatási típushoz azok juthatnak hozzá, akik eddig még nem éltek a szocpol régebbi formájával. A nagycsaládosok és a fiatal házasok 8 millió forintig kedvezményes kamatú hitelt is felvehetnek. A kormány még nem döntött a hitel kamatának formájáról. A jelenlegi elképzelés szerint 10 éves lejáratra 8 százalékos fix kamatozással kellene a kölcsönöket visszafizetni. Borókai elmondta, hogy mindenki számára igénybe vehető 3 százalékos hitelkamat-kedvezmény is rendelkezésére áll majd az építkezni szándékozóknak. Ehhez a konstrukcióhoz minden olyan bankban hozzájuthatnak, amely szerződéses viszonyban van a Földhitel és Jelzálogbankkal, így mintegy 16 százalékos hitellel lehet belevágni az új otthonok építésébe, amelyhez igénybe vehető továbbá 400 ezer forintig az áfa-visszatérítési kedvezmény is. A kormány tegnapi ülésén döntés született arról is, hogy a kabinet nem fogadja el a Várhegyi Attila kulturális államtitkár és Demszky Gábor főpolgármester által aláírt, az Erzsébet tér rendezéséről szóló megállapodást. A kormány a költségek minimumra csökkentése érdekében a terület rendezése során nem akar sem emlékművet építtetni, sem a buszpályaudvar kiköltöztetésének költségeihez hozzájárulni. Várhegyi Attilának a döntés értelmében újra tárgyalóasztalhoz kell ülnie a főváros vezetésével, hogy a kabinet által most elfogadott irányelvek szerint megpróbálja elfogadtatni a minimálrendezési terveket. Borókai elmondta, hogy az aláírt megállapodás jóváhagyásának megtagadásáról egyelőre nem értesítették a főpolgármesteri hivatalt. A tárgyalásokat a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának kell lefolytatnia. Részt vett a kormányülésen Schwajda György, a Nemzeti Színház építésének kormánybiztosa is, aki tájékoztatást adott a közbeszerzési pályázatokról és a valószínűleg jövő év nyarán a Duna-parti Expo területén megkezdődő építkezés lehetséges közreműködőivel folytatott tárgyalásairól. Borókai Gábor elmondta: a kormány döntött arról is, hogy a 2000. január 4-i ünnepi parlamenti üléssel kezdődő és 2001. augusztus 20-ig tartó millenniumi évben a felső tagozatosok és a középiskolások számára millenniumi bérletet biztosít. A másfél milliárd forintos költségvetési kiadásra becsült közlekedési kedvezménnyel a fiatalok ingyen juthatnak el a magyar történelem jubileumi ünnepségeinek színhelyeire, Budapestre, Székesfehérvárra, ahol például a korona megtekintésekor pecsételtetniük kell az utazóknak. Hosszú huzavona az önkormányzatokkal A kormány első olvasatban októberben tárgyalta az új lakáskoncepciót, amely még azt tartalmazta, hogy 2000. január 1-jétől az önkormányzatok vegyék át a bankoktól - főleg az OTP- től - az otthonteremtési támogatásnakelkeresztelt lakásépítési támogatást. Az eddig alanyi jogon, gyermekszám alapján növekvő támogatás szétosztása az új koncepció szerint rászorultsági elven járt volna, a rászorultságot és a támogatás mértékét pedig a helyi önkormányzat állapította volna meg. A koncepció a pénz folyósítását is az önkormányzatok ..kezébe tette volna, úgy, hogy a kiutalt támogatás egyharmadát az adott önkormányzat kasszájából kellett volna fedezni. A koncepció másik új eleme volt, hogy a támogatást nemcsak az új lakások vásárlására, építésére, hanem használt lakás vásárlására, valamint lakásfelújításra, -bővítésre is lehet igényelni. Ez az elem „fél szocpol” néven megmaradt. . A pénzügyi tárca szerint az önkormányzatokat éppen azért vonnák be az otthonteremtési támogatás megítélésébe, mert több százezerrel bővülhet a kedvezményezettek köre, ha nemcsak új, hanem régi lakás vásárlására vagy felújításra is lehet támogatást igényelni. A tárca illetékesei nem értik, hogy az önkormányzatok miért nem képesek felvállalni jövő januártól a támogatások odaítélésének feladatát. Szerintük a feladatra két hónap alatt, azaz év végéig fel lehetett volna készülni. Az önkormányzatoknak szétküldött tervezethez mellékelt tájékoztatóban leírták, mit kell megtenni ahhoz, hogy el tudják látni ezt a feladatot. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége kezdettől fogva ellenezte a támogatás önkormányzati átvételét, mondván, hogy számos településnek sem pénze, sem ideje nincs a banki támogatási rendszer átvételére és működtetésére. Sok település esetében fennállt az a veszély, hogy nem tudja előteremteni saját büdzséből a támogatás 20-30 százalékát kitevő önrészt, így pedig az ehhez kötött állami támogatást sem képes kiosztani. A TÖOSZ javaslata szerint törvényben, kötelező feladatként kellene meghatározni az otthonteremtési támogatás helyi juttatását. A Magyarországi internet: vége a törvényenkívüliségnek Nagy nyilvánosság előtt elkövetett bűncselekménynek számít jövőre, ha valaki interneten rágalmaz, uszít vagy tiltott tartalmat közzétesz, ha a parlament elfogadja a büntető jogszabályok módosítását. Egyes vélemények szerint az internetre vonatkozó paragrafus annyira tágan értelmezhető a hatóságok számára, hogy a szakértelem hiánya miatt rendőri túlkapásokra lehet számítani, emellett a jogszabály mégis rendkívül könnyen kijátszható. Tenczer Gábor NÉPSZAVA A büntető jogszabályok módosítása szerint a nagy nyilvánosság fogalma kiterjedne jövőre „az elektronikusan rögzített információ távközlő hálózaton való közzétételére”, azaz az internetre is. Büntethető az így elkövetett rágalmazás, izgatás, nemzeti jelkép megsértése vagy rémhírterjesztés. A jogszabály részletes vitáját jövő héten kezdi a parlament. Sérti a szólásszabadságot és jogbizonytalanságot eredményez, ha a parlament a jelenlegi formájában fogadja el a internetre vonatkozó módosítást - mondta lapunknak Baltay Levente, a társaság a szabadságjogokért ügyvivője. Az internetre vonatkozó paragrafus a bűncselekmények elkövetési magatartásaként az információ közzétételét határozza meg, ám nem derül ki, hogy a közzétevő az internetes honlap tulajdonosa vagy a honlap számára helyet biztosító szolgáltató. A jogszabályból kikerült ugyanis az a rész, amely arról szólt, hogy az internetszolgáltatók nem felelősek az általuk biztosított tárhelyen elhelyezett tartalmakért. Nagy nyilvánosság alá tartozhatnak a levelezési listák, a csevegő szobák (chat room) vagy akár az egyszerű e-mailek, azaz elektronikus levelek is. Baltay szerint az egyes ügyekben eljáró hatóságnak nem ad támpontot a jogszabály, így maguknak kell értelmezni, kit tartanak felelősnek, így a legkönnyebben elérhető emberekhez, a szolgáltatók vezetőihez nyúlnak majd. Ez pedig még büntetés hiányában is úgy megfélemlítheti a szolgáltatókat, hogy maguk vezetnek be akár a szólásszabadságot is megsértő cenzúrát. Nyírő András, az Index nevű elektronikus újság főszerkesztője szerint a jogszabály-módosításnak eleinte lesz egy-két áldozata, ám az internetes közösség hamar rájön, ha kényes tartalmat akar közölni, akkor külföldön kell regisztráltatnia magát. A külföldi szolgáltatókhoz pár perc alatt be lehet jelentkezni, az ott kapott e-mail-címet pedig sosem tudja a magyar rendőrség lenyomozni. Ennek ellenére Nyírő szerint a CD-másolási ügyekhez hasonlóan jövőre a tiltott tartalom közzététele ügyében is lehet rendőri túlkapásokra számítani. Mexikó Németország Magyarország Hollandia Nagy-Britannia Japán Finnország Egyesült Államok Kanada BELFÖLD 1999. DECEMBER 1., SZERDA Eladáskor öregedhet az autó Helytelenül töltöttek ki sok ezer régi forgalmi engedélyt A még érvényes, de cserére váró forgalmi engedélyek hibás kitöltése miatt jó néhány autótulajdonos károsul. A régi dokumentumokban ugyanis a gyártási év rovatban a jármű első forgalomba helyezésének dátumát tüntették fel. Rosszul járnak azok, akik több hónapig raktározott új autókat vásároltak meg. Ezek eladásakor kell rádöbbenniük a kötelező eredetiségvizsgálaton, hogy kocsijuk egy, esetleg több évvel idősebb, mint hitték. Az autó tehát egyetlen nap alatt akár 15-20 százalékot is veszíthet vélt értékéből. M. Kovács Róbert NÉPSZAVA Kellemetlen meglepetés érhet egyes autótulajdonosokat, ha el akarják adni néhány éve újonnan vásárolt járművüket - tájékoztatta lapunkat Sánta László, az Autótulajdonosok Országos Érdekvédelmi Egyesületének elnöke. A régi típusú forgalmi engedélybe ugyanis csupán egyetlen bejegyzés segít a kocsi évjáratának megállapításában. Ezen a gyártási év felirat szerepel, mégis azt az időpontot vezették rá a hatóságok, amikor először forgalomba helyezték az autót hazánkban. Ez az eltérés mindaddig nem okoz gondot, amíg nem kívánják eladni a járművet. A jelenlegi szabályozás szerint kötelező eredetiség-ellenőrzésen azonban a szakemberek az azonosító jegyekből megállapítják a tényleges gyártási időpontot. Ezzel egy-egy modell egyetlen pillanat alatt például 3-ról 4 évesre, avagy 9-ről 10 évesre öregedhet. Ily módon átlépheti azt a lélektani határt, ami miatt akár 15-20 százalékot is veszíthet értékéből - hangsúlyozta Sánta László. Rendőrségi szakértők szerint ez a probléma valós. Ugyanakkor egy lapunknak névtelenül nyilatkozó illetékes szerint ezt hatóságilag megoldani már nem lehet. A továbbiakban ilyen eltérés már nem keletkezhet - állítják az illetékesek -, hiszen az új forgalmi engedélyben mindkét időpont bejegyzésére van lehetőség. Egyelőre a hazánkban közlekedő autók mintegy négyötöde, azaz csaknem 2 és félmillió kocsi még régi engedéllyel közlekedik - tudtuk meg rendőrségi forrásokból. Autós érdekvédők azonban arra is felhívják a figyelmet, hogy jó néhány távolkeleti márka alváz- és, műautógyártók többségénél előfordulhat ilyen eltérés. Modelljeik viszont manapság már biztosan nem állnak túlságosan hosszú ideig raktáron. Madarász György, a Ford Hungária sajtófőnöke kérdésünkre elmondta, hogy az évente eladott csaknem 10 ezer autójuk közül legfeljebb 2- 3 esetben fordul elő, hogy hónapokig raktároznak. A Fiat Magyarországnak jelenleg is akad egy darabja, amelyet tavaly óta próbálnak eladni. Aki megveszi, feltétlenül tájékoztatást kap majd a Fiat Punto Abart évjáratáról - hangsúlyozta Majtényi Krisztina sajtófőnök. Sokba kerülhet az eredetiségvizsgálat mindazoknak, akiknek kocsiját más évben gyártották és máskor helyezték forgalomba. Az apró adminisztratív eltérés miatt az autó nem kapja meg a teljesen tiszta minősítést, s ezért veszít forgalmi értékéből Demecs Zsolt felvétele Az ilyen autók tulajdonosainak csupán akkor van szerencséjük, ha a kereskedő korábban már felhívta a figyelmüket az eltérésre. Sorszáma nem tartalmazza az évjárat kódját. Ezeknél a későbbiekben is felmerülhet a probléma. A hazánkban forgalmazó A szaktárcával tárgyalnának a vasutasok A vasúti bértárgyalásokba be kell vonni a MÁV tulajdonosának képviselőjét, a közlekedési tárcát - áll a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete közleményében. A szakszervezet szerint a tárca korlátozza a MÁV mozgásterét. Elfogadhatatlannak tartják, hogy a munkáltató csökkenteni akarja a vasutasok szociális és jóléti kiadásaira fordítható költségeket, s korlátozni szeretné a szakszervezetek működési feltételeit. Központosított megyei egészségpénztárak (Folytatás az 1. oldalról) Lapunk úgy tudja, hogy jövő év januárjától megszűnik a megyei egészségbiztosítási pénztárak önálló jogi személyisége. Helyettük egy ügyfélforgalmi irodává kicsinyülő hivatal működik majd, „kiemelt ügyfélszolgálati iroda” néven. Eddig a megyei egészségbiztosítási pénztárak önállóan gazdálkodtak, s döntöttek arról, hogy milyen egészségügyi intézménnyel, kórházzal, szolgáltatóval milyen feltételek mellett kötnek szerződést. A megyei pénztárak szintjén dőlt el az is, hogy mely patikákkal szerződnek. E szervezet utalta át a szolgáltatás után járó pénzt és a működési költséget is a kórházaknak. Ezeket a jogköröket a megyei pénztárak január elsejétől elvesztik. A központosítás mellett érvelők szerint számos felesleges és párhuzamos munkát végeztek a megyei pénztárak az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) mellett, ráadásul sok esetben egymástól teljesen eltérő jogértelmezés szerint. Ezért a központosítás biztosan megtakarítást hoz majd az egészségbiztosító kasszájába - vélik a döntéshozók. A megyei pénztárak feladatszűkítése értelmében központosítanák a különböző társadalombiztosítási ellátások kifizetését is, így a táppénzt, a gyest, a családi pótlékot és a különböző anyasági támogatásokat is az OEP állapítaná meg és utalná át. A döntés ellenzői szerint a „központosítás” komoly bonyodalmat okozhat, hiszen az ellátások megállapításának határideje jelentősen megnőhet, az ügyintézés pedig lassulhat. Az elképzelés egyébként pontosan ellentétes a jelenlegi gyakorlattal, miszerint az ellátásokat helyi szinten, a jogosulthoz a lehető legközelebbi helyszínen kell megállapítani és kifizetni. Úgy tudjuk, hogy a pénzügyi és számviteli igazgatóságok megszűnésével megyénként minimum 15, összesen közel 300 ember munkája válik majd fölöslegessé. Kökény Mihály, a parlament egészségügyi és szociális bizottságának elnöke szerint e döntés az általánosan is tapasztalható hatalomközpontosítás része. A megyei pénztárak jogkörének megnyirbálásával ugyanis az OEP, a Pénzügyminisztérium és a kormány mozgástere is jelentősen megnő. Hárommilliárdba kerülne még egy év Okucaniban MTI-információ A Honvédelmi Minisztérium előterjesztése szerint 2,9 milliárd forintba kerül majd a magyar SFOR-kontingens mandátumának további egy évvel való meghosszabbítása, a kiadást a tárca saját költségvetéséből állja - nyilatkozta a szakminisztérium szóvivője. Erdélyi Lajos elmondta: a horvátországi Okucaniban 1995 óta állomásozó, Bosznia-Hercegovinában szolgálatot teljesítő alakulat mandátuma ugyan ez év december 31-én lejár, de a kormány úgy döntött, hogy egy évvel meghosszabbítja a misszió megbízatását. Ezt többek között azzal indokolta, hogy az SFOR- alakulat működése rendkívül sok tapasztalatot nyújtott a Magyar Honvédségnek, elsősorban a NATO- val való együttműködési képesség kialakításában és annak a gyakorlatban történő alkalmazásában - közölte Erdélyi Lajos. Azt is elmondta, hogy a kontingens a tényleges békefenntartó tevékenység helyett már sokkal inkább újjáépítési munkálatokat lát el. Az előterjesztés indoklása nem zárja ki annak a lehetőségét sem, hogy 2000. december 31-ével befejeződik a 235 fős alakulat tevékenysége - tette hozzá a szóvivő. A hazatelepülés költségei nem szerepelnek a 2,9 milliárd forintos összköltségben. Ebből egyébként a személyi juttatások 2 milliárd forintot tesznek ki, a többi dologi kiadás - ismertette Erdélyi Lajos. Felkészült a BM a dátumváltásra MTI-információ A Belügyminisztérium (BM) szinte teljes egészében felkészült a dátumváltással kapcsolatos problémák kezelésére: minden részlege el tudja majd a munkáját végezni az új év első napján, az adatáramlás folyamatos lesz - nyilatkozta a BM informatikai és távközlési miniszteri biztosa. A minisztériumon belül már hónapokkal ezelőtt létrehoztak egy projektet, ami a dátumváltással kapcsolatos problémákkal foglalkozik. A szakemberek minden héten tanácskoznak a tapasztalatokról és az átállás aktuális folyamatáról, s rendszeres ellenőrzést hajtanak végre. A tárca alá tartozó szervek felkészülése augusztusban körülbelül 80 százalékos volt - közölte a miniszteri biztos.