Népszava, 1999. december (127. évfolyam, 280–305. sz.)

1999-12-01 / 280. szám

NÉPSZAVA A kormány döntése szerint jövőre jön a fél szocpol A kormány elfogadta, hogy a jövő évben bevezetendő új lakástámogatási rendszer kiegészüljön az úgynevezett „fél szocpol” támogatással is. Ezt a kedvezményt a nö­vekvő létszámú családok lakásbővítésre és az otthonok komfortfokozatának emelésére vehetik majd igénybe. El­vetették azonban az Erzsébet téri gödör rendezéséről ko­rábban aláírt megállapodást. Spirk József NÉPSZAVA A kormány néhány részlet kivételével véglegesítette a 2000. január 1-jétől életbe lépő, új otthontámogatási rendszer elemeit. Jövőre a 35 év alatti házasok és a legalább háromgyerekes családok a támogatás több forrását igénybe véve akár 10 millió 600 ezer forintos kedvezményhez is juthat­nak, mondta Borókai Gá­bor kormányszóvivő. A működő és feltétel­­rendszerében változatlan szociálpolitikai támoga­tás mellett a Nagycsaládo­sok Egyesületének javasla­tát elfogadva a kabinet be­vezeti a „fél szocpol” tá­mogatást, amely a lakások bővítésére, komfortfoko­zatának emelésére vehető igénybe. Az OTP-n keresz­tül felvehető új támogatási típushoz azok juthatnak hozzá, akik eddig még nem éltek a szocpol régebbi formájával. A nagycsalá­dosok és a fiatal házasok 8 millió forintig kedvezmé­nyes kamatú hitelt is felve­hetnek. A kormány még nem döntött a hitel kama­tának formájáról. A jelen­legi elképzelés szerint 10 éves lejáratra 8 százalékos fix kamatozással kellene a kölcsönöket visszafizetni. Borókai elmondta, hogy mindenki számára igénybe vehető 3 százalékos hitelka­mat-kedvezmény is rendel­kezésére áll majd az épít­kezni szándékozóknak. Eh­hez a konstrukcióhoz min­den olyan bankban hozzá­juthatnak, amely szerződé­ses viszonyban van a Föld­hitel és Jelzálogbankkal, így mintegy 16 százalékos hitel­lel lehet belevágni az új ott­honok építésébe, amelyhez igénybe vehető továbbá 400 ezer forintig az áfa-visszaté­rítési kedvezmény is. A kormány tegnapi ülé­sén döntés született arról is, hogy a kabinet nem fogadja el a Várhegyi Attila kultu­rális államtitkár és Demsz­ky Gábor főpolgármester által aláírt, az Erzsébet tér rendezéséről szóló megálla­podást. A kormány a költ­ségek minimumra csökken­tése érdekében a terület ren­dezése során nem akar sem emlékművet építtetni, sem a buszpályaudvar kiköltöz­tetésének költségeihez hoz­zájárulni. Várhegyi Attilá­nak a döntés értelmében új­ra tárgyalóasztalhoz kell ülnie a főváros vezetésével, hogy a kabinet által most elfogadott irányelvek sze­rint megpróbálja elfogad­tatni a minimálrendezési terveket. Borókai elmondta, hogy az aláírt megállapodás jóváhagyásának megtaga­dásáról egyelőre nem értesí­tették a főpolgármesteri hivatalt. A tárgyalásokat a Nemzeti Kulturális Örök­ség Minisztériumának kell lefolytatnia. Részt vett a kormányülé­sen Schwajda György, a Nemzeti Színház építésé­nek kormánybiztosa is, aki tájékoztatást adott a közbe­szerzési pályázatokról és a valószínűleg jövő év nyarán a Duna-parti Expo terüle­tén megkezdődő építkezés lehetséges közreműködői­vel folytatott tárgyalásairól. Borókai Gábor elmond­ta: a kormány döntött arról is, hogy a 2000. január 4-i ünnepi parlamenti üléssel kezdődő és 2001. augusztus 20-ig tartó millenniumi év­ben a felső tagozatosok és a középiskolások számára millenniumi bérletet bizto­sít. A másfél milliárd forin­tos költségvetési kiadásra becsült közlekedési ked­vezménnyel a fiatalok in­gyen juthatnak el a ma­gyar történelem jubileumi ünnepségeinek színhelyei­re, Budapestre, Székesfe­hérvárra, ahol például a korona megtekintésekor pecsételtetniük kell az uta­zóknak. Hosszú huzavona az önkormányzatokkal A kormány első olvasat­ban októberben tárgyalta az új lakáskoncepciót, amely még azt tartalmazta, hogy 2000. január 1-jétől az önkormányzatok vegyék át a bankoktól - főleg az OTP- től - az otthonteremtési tá­mogatásnak­­elkeresztelt la­kásépítési támogatást. Az eddig alanyi jogon, gyer­mekszám alapján növekvő támogatás szétosztása az új koncepció szerint rászorult­sági elven járt volna, a rá­szorultságot és a támogatás mértékét pedig a helyi ön­­kormányzat állapította vol­na meg. A koncepció a pénz folyósítását is az önkor­mányzatok ..kezébe tette volna, úgy, hogy a kiutalt támogatás egyharmadát az adott önkormányzat kasszájából kellett volna fe­dezni. A koncepció másik új eleme volt, hogy a támoga­tást nemcsak az új lakások vásárlására, építésére, ha­nem használt lakás vásárlá­sára, valamint lakásfel­újításra, -bővítésre is lehet igényelni. Ez az elem „fél szocpol” néven megmaradt. . A pénzügyi tárca szerint az önkormányzatokat ép­pen azért vonnák be az otthonteremtési támoga­tás megítélésébe, mert több százezerrel bővülhet a kedvezményezettek köre, ha nemcsak új, hanem régi lakás vásárlására vagy fel­újításra is lehet támogatást igényelni. A tárca illetéke­sei nem értik, hogy az ön­kormányzatok miért nem képesek felvállalni jövő januártól a támogatások odaítélésének feladatát. Szerintük a feladatra két hónap alatt, azaz év végéig fel lehetett volna készülni. Az önkormányzatoknak szétküldött tervezethez mellékelt tájékoztatóban leírták, mit kell megtenni ahhoz, hogy el tudják látni ezt a feladatot. A Települési Önkor­mányzatok Országos Szö­vetsége kezdettől fogva el­lenezte a támogatás önkor­mányzati átvételét, mond­ván, hogy számos település­nek sem pénze, sem ideje nincs a banki támogatási rendszer átvételére és mű­ködtetésére. Sok település esetében fennállt az a ve­szély, hogy nem tudja előte­remteni saját büdzséből a támogatás 20-30 százalékát kitevő önrészt, így pedig az ehhez kötött állami támo­gatást sem képes kiosztani. A TÖOSZ javaslata szerint törvényben, kötelező fel­adatként kellene meghatá­rozni az otthonteremtési támogatás helyi juttatását. A Magyarországi internet: vége a törvényenkívüliségnek Nagy nyilvánosság előtt elkövetett bűncselekménynek számít jövőre, ha valaki interneten rágalmaz, uszít vagy tiltott tartalmat közzétesz, ha a parlament elfogadja a büntető jogszabályok módosítását. Egyes vélemények szerint az internetre vonatkozó paragrafus annyira tágan értelmezhető a hatóságok számára, hogy a szakértelem hiánya miatt rendőri túlkapásokra lehet számítani, emel­lett a jogszabály mégis rendkívül könnyen kijátszható. Tenczer Gábor NÉPSZAVA A büntető jogszabályok módosítása szerint a nagy nyilvánosság fogalma ki­terjedne jövőre „az elekt­ronikusan rögzített infor­máció távközlő hálózaton való közzétételére”, azaz az internetre is. Büntethető az így elkövetett rágalma­zás, izgatás, nemzeti jelkép megsértése vagy rémhírter­jesztés. A jogszabály rész­letes vitáját jövő héten kez­di a parlament. Sérti a szólásszabadsá­got és jogbizonytalanságot eredményez, ha a parla­ment a jelenlegi formájá­ban fogadja el a internetre vonatkozó módosítást - mondta lapunknak Baltay Levente, a társaság a sza­badságjogokért ügyvivő­je. Az internetre vonatko­zó paragrafus a bűncselek­mények elkövetési maga­tartásaként az informá­ció közzétételét határozza meg, ám nem derül ki, hogy a közzétevő az internetes honlap tulajdonosa vagy a honlap számára helyet biz­tosító szolgáltató. A jog­szabályból kikerült ugyan­is az a rész, amely arról szólt, hogy az internetszol­­gáltatók nem felelősek az általuk biztosított tárhe­lyen elhelyezett tartalma­kért. Nagy nyilvánosság alá tartozhatnak a levele­zési listák, a csevegő szo­bák (chat room) vagy akár az egyszerű e-mailek, azaz elektronikus levelek is. Baltay szerint az egyes ügyekben eljáró hatóság­nak nem ad támpontot a jogszabály, így maguknak kell értelmezni, kit tarta­nak felelősnek, így a leg­könnyebben elérhető em­berekhez, a szolgáltatók vezetőihez nyúlnak majd. Ez pedig még büntetés hiá­nyában is úgy megfélemlít­heti a szolgáltatókat, hogy maguk vezetnek be akár a szólásszabadságot is meg­sértő cenzúrát. Nyírő András, az Index nevű elektronikus újság főszerkesztője szerint a jogszabály-módosításnak eleinte lesz egy-két áldoza­ta, ám az internetes közös­ség hamar rájön, ha kényes tartalmat akar közölni, akkor külföldön kell re­gisztráltatnia magát. A külföldi szolgáltatókhoz pár perc alatt be lehet je­lentkezni, az ott kapott e-mail-címet pedig sosem tudja a magyar rendőrség lenyomozni. Ennek ellené­re Nyírő szerint a CD-má­­solási ügyekhez hasonlóan jövőre a tiltott tartalom közzététele ügyében is le­het rendőri túlkapásokra számítani. Mexikó Németország Magyarország Hollandia Nagy-Britannia Japán Finnország Egyesült Államok Kanada BELFÖLD 1999. DECEMBER 1., SZERDA Eladáskor öregedhet az autó Helytelenül töltöttek ki sok ezer régi forgalmi engedélyt A még érvényes, de cserére váró forgalmi engedélyek hi­bás kitöltése miatt jó néhány autótulajdonos károsul. A ré­gi dokumentumokban ugyanis a gyártási év rovatban a jár­mű első forgalomba helyezésének dátumát tüntették fel. Rosszul járnak azok, akik több hónapig raktározott új autó­kat vásároltak meg. Ezek eladásakor kell rádöbbenniük a kötelező eredetiségvizsgálaton, hogy kocsijuk egy, esetleg több évvel idősebb, mint hitték. Az autó tehát egyetlen nap alatt akár 15-20 százalékot is veszíthet vélt értékéből. M. Kovács Róbert NÉPSZAVA Kellemetlen meglepetés ér­het egyes autótulajdonoso­kat, ha el akarják adni né­hány éve újonnan vásárolt járművüket - tájékoztatta lapunkat Sánta László, az Autótulajdonosok Orszá­gos Érdekvédelmi Egyesü­letének elnöke. A régi tí­pusú forgalmi engedélybe ugyanis csupán egyetlen bejegyzés segít a kocsi év­járatának megállapításá­ban. Ezen a gyártási év fel­irat szerepel, mégis azt az időpontot vezették rá a hatóságok, amikor először forgalomba helyezték az autót hazánkban. Ez az eltérés mindaddig nem okoz gondot, amíg nem kívánják eladni a jár­művet. A jelenlegi szabá­lyozás szerint kötelező ere­detiség-ellenőrzésen azon­ban a szakemberek az azo­nosító jegyekből megálla­pítják a tényleges gyártási időpontot. Ezzel egy-egy modell egyetlen pillanat alatt például 3-ról 4 évesre, avagy 9-ről 10 évesre öre­gedhet. Ily módon átlépheti azt a lélektani határt, ami miatt akár 15-20 százalé­kot is veszíthet értékéből - hangsúlyozta Sánta László. Rendőrségi szakértők szerint ez a probléma valós. Ugyanakkor egy lapunknak névtelenül nyilatkozó illeté­kes szerint ezt hatóságilag megoldani már nem lehet. A továbbiakban ilyen el­térés már nem keletkezhet - állítják az illetékesek -, hiszen az új forgalmi en­gedélyben mindkét idő­pont bejegyzésére van le­hetőség. Egyelőre a ha­zánkban közlekedő autók mintegy négyötöde, azaz csaknem 2 és félmillió ko­csi még régi engedéllyel közlekedik - tudtuk meg rendőrségi forrásokból. Autós érdekvédők azonban arra is felhívják a figyel­met, hogy jó néhány távol­keleti márka alváz- és, mű­autógyártók többségénél előfordulhat ilyen eltérés. Modelljeik viszont manap­ság már biztosan nem áll­nak túlságosan hosszú ide­ig raktáron. Madarász György, a Ford Hungária sajtófőnöke kérdésünkre elmondta, hogy az évente eladott csaknem 10 ezer autójuk közül legfeljebb 2- 3 esetben fordul elő, hogy hónapokig raktároznak. A Fiat Magyarországnak jelenleg is akad egy darab­ja, amelyet tavaly óta pró­bálnak eladni. Aki megve­szi, feltétlenül tájékozta­tást kap majd a Fiat Punto Abart évjáratáról - hang­súlyozta Majtényi Kriszti­na sajtófőnök. Sokba kerülhet az eredetiségvizsgálat mindazoknak, akiknek kocsiját más évben gyártották és máskor helyezték forgalomba. Az apró adminisztratív eltérés miatt az autó nem kapja meg a telje­sen tiszta minősítést, s ezért veszít forgalmi értékéből Demecs Zsolt felvétele Az ilyen autók tulajdonosai­nak csupán akkor van sze­rencséjük, ha a kereskedő korábban már felhívta a fi­gyelmüket az eltérésre. Sorszáma nem tartalmazza az évjárat kódját. Ezeknél a későbbiekben is felme­rülhet a probléma. A hazánkban forgalmazó A szaktárcával tárgyalnának a vasutasok A vasúti bértárgyalásokba be kell vonni a MÁV tu­lajdonosának képviselőjét, a közlekedési tárcát - áll a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete közlemé­nyében. A szakszervezet szerint a tárca korlátozza a MÁV mozgásterét. Elfogad­hatatlannak tartják, hogy a munkáltató csökkenteni akarja a vasutasok szociális és jóléti kiadásaira fordít­ható költségeket, s korlá­tozni szeretné a szakszerve­zetek működési feltételeit. Központosított megyei egészségpénztárak (Folytatás az 1. oldalról) Lapunk úgy tudja, hogy jö­vő év januárjától megszű­nik a megyei egészségbizto­sítási pénztárak önálló jo­gi személyisége. Helyettük egy ügyfélforgalmi irodává kicsinyülő hivatal működik majd, „kiemelt ügyfélszol­gálati iroda” néven. Eddig a megyei egészségbiztosítá­si pénztárak önállóan gaz­dálkodtak, s döntöttek ar­ról, hogy milyen egészség­­ügyi intézménnyel, kórház­zal, szolgáltatóval milyen feltételek mellett kötnek szerződést. A megyei pénztárak szintjén dőlt el az is, hogy mely patikákkal szerződ­­nek. E szervezet utalta át a szolgáltatás után járó pénzt és a működési költsé­get is a kórházaknak. Eze­ket a jogköröket a megyei pénztárak január elsejétől elvesztik. A központosítás mellett érvelők szerint számos felesleges és párhuzamos munkát végeztek a megyei pénztárak az Országos Egészségbiztosítási Pénz­tár (OEP) mellett, ráadásul sok esetben egymástól tel­jesen eltérő jogértelmezés szerint. Ezért a központo­sítás biztosan megtakarí­tást hoz majd az egészség­­biztosító kasszájába - vélik a döntéshozók. A megyei pénztárak fel­adatszűkítése értelmében központosítanák a külön­böző társadalombiztosítá­si ellátások kifizetését is, így a táppénzt, a gyest, a családi pótlékot és a kü­lönböző anyasági támoga­tásokat is az OEP állapí­taná meg és utalná át. A döntés ellenzői szerint a „központosítás” komoly bonyodalmat okozhat, hi­szen az ellátások megálla­pításának határideje je­lentősen megnőhet, az ügyintézés pedig lassul­hat. Az elképzelés egyéb­ként pontosan ellentétes a jelenlegi gyakorlattal, mi­szerint az ellátásokat he­lyi szinten, a jogosulthoz a lehető legközelebbi hely­színen kell megállapítani és kifizetni. Úgy tudjuk, hogy a pénz­ügyi és számviteli igaz­gatóságok megszűnésével megyénként minimum 15, összesen közel 300 ember munkája válik majd fölös­legessé. Kökény Mihály, a parla­ment egészségügyi és szo­ciális bizottságának elnöke szerint e döntés az általá­nosan is tapasztalható ha­talomközpontosítás része. A megyei pénztárak jog­körének megnyirbálásával ugyanis az OEP, a Pénz­ügyminisztérium és a kor­mány mozgástere is jelen­tősen megnő. ­ Hárommilliárdba kerülne még egy év Okucaniban MTI-információ A Honvédelmi Minisztéri­um előterjesztése szerint 2,9 milliárd forintba kerül majd a magyar SFOR-kon­­tingens mandátumának to­vábbi egy évvel való meg­hosszabbítása, a kiadást a tárca saját költségvetéséből állja - nyilatkozta a szak­minisztérium szóvivője. Erdélyi Lajos elmondta: a horvátországi Okucani­ban 1995 óta állomásozó, Bosznia-Hercegovinában szolgálatot teljesítő alaku­lat mandátuma ugyan ez év december 31-én lejár, de a kormány úgy döntött, hogy egy évvel meghosszabbítja a misszió megbízatását. Ezt többek között azzal indokolta, hogy az SFOR- alakulat működése rendkí­vül sok tapasztalatot nyúj­tott a Magyar Honvédség­nek, elsősorban a NATO- val való együttműködési képesség kialakításában és annak a gyakorlatban tör­ténő alkalmazásában - kö­zölte Erdélyi Lajos. Azt is elmondta, hogy a kontingens a tényleges békefenntartó tevékeny­ség helyett már sokkal in­kább újjáépítési munká­latokat lát el.­­ Az előterjesztés indok­lása nem zárja ki annak a lehetőségét sem, hogy 2000. december 31-ével befejező­dik a 235 fős alakulat te­vékenysége - tette hozzá a szóvivő. A hazatelepülés költségei nem szerepelnek a 2,9 mil­liárd forintos összköltség­ben. Ebből egyébként a személyi juttatások 2 mil­liárd forintot tesznek ki, a többi dologi kiadás - is­mertette Erdélyi Lajos. Felkészült a BM a dátumváltásra MTI-információ A Belügyminisztérium (BM) szinte teljes egészében felkészült a dátumváltással kapcsolatos problémák ke­zelésére: minden részlege el tudja majd a munkáját vé­gezni az új év első napján, az adatáramlás folyamatos lesz - nyilatkozta a BM in­formatikai és távközlési miniszteri biztosa. A minisztériumon belül már hónapokkal ezelőtt létrehoztak egy projektet, ami a dátumváltással kap­csolatos problémákkal fog­lalkozik. A szakemberek minden héten tanácskoz­nak a tapasztalatokról és az átállás aktuális folya­matáról, s rendszeres ellen­őrzést hajtanak végre. A tárca alá tartozó szer­vek felkészülése augusz­tusban körülbelül 80 szá­zalékos volt - közölte a mi­niszteri biztos.

Next