Népszava, 2000. március (128. évfolyam, 51–76. sz.)

2000-03-01 / 51. szám

22000. MÁRCIUS 1., SZERDA R­ÖVIDEN Az államfői és a kormányfő a titkosszolgálatoknál Göncz Árpád köztársasági elnök és Orbán Viktor miniszterelnök is hivatalos arra a zárt körű, Béla ki­rály úti rezidencián tartandó szer­dai ünnepségre, amelyet a tit­kosszolgálatok megalakulásának tizedik évfordulója alkalmából tar­tanak Budapesten. A rendezvé­nyen részt vesz a területet felügye­lő valamennyi eddigi miniszter, az egyes szolgálatokat az elmúlt évti­zedben irányító összes főigazgató, továbbá az Országgyűlés Nemzet­­biztonsági Bizottságának tagjai és mintegy 300 tiszt. Távozik hivatalából Kodela lászló________ Március 1-jei hatállyal közös meg­egyezéssel távozik hivatalából Kodela László, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) személyügyi és funkcionális főigazgatója. A sze­mélyügyi főnök 10 évig töltötte be tisztségét az Antall-Boross-, a Horn- és az Orbán-kormány ide­jén. Szakmai pályafutását a Ma­gyar Nemzeti Bankban főtanács­adóként folytatja. Március elsejé­től a személyügyi főigazgatói tisz­tet Kéri-Nagy Zsolt, a hivatal el­lenőrzési csoportfőnöke tölti be. Nem mong le a főváros a 4-es metró megá­llásáról Még tartanak az egyeztetések a fő­város ez évi költségvetéséről az MSZP- és az SZDSZ-frakció kö­zött, Demszky Gábor azonban bí­zik abban, hogy közösen terjeszt­hetik elő a 274 milliárd forintos tervezetet. Demszky hangsúlyoz­ta, hogy a közlekedési fejlesztése­ken áll vagy bukik az egész város fejlődése. A főpolgármester leszö­gezte, a főváros nem mondott le a 4-es metró megépítéséről. Jelezte: miután megnyerték a kormány szerződésszegése miatt indított pert, reménykedve várják a fizeté­si kötelezettség kimondására indí­tott per márciusi fordulóját. A met­ró építésének előkészítését folytat­ják, s a per kimenetelétől függően megkezdik a beruházást." Új vezérigazgató az RTL Klub alól Március 1-jei hatállyal Pillér And­rás, az RTL Klub jelenlegi pénz­ügyi vezérigazgató-helyettese tölti be az RTL Klub vezérigazgatói tisztségét. Pillér továbbra is meg­tartja eddigi pénzügyi vezérigazga­tó-helyettesi beosztását is. Március 1-től Krecz Tibort, a csatorna je­lenlegi hírigazgatóját vezérigazga­tó-helyettessé léptetik elő, aki e tisztségében a jövőben is megtartja hírigazgatói tisztségét. Jean-Charles de Keyser, az RTL Klub irányító bizottságának korábbi elnöke a Magyar RTL Televízió Rt. Igazga­tóságának elnökeként irányítja a továbbiakban a társaság munkáját. Az RTL Klub irányító bizottságá­nak új elnöke Dirk Gerkens jelen­legi vezérigazgató-helyettes. Lapunkat rendszeresen szemlézi a­FIH Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az »OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest Vill. ker., Auróra u. 11. Tel.: 303-47381 Fax: 303- 4744 http://WWW.observer.hu 4 Verekedő alelnök A hét végén, február 26-án éjjel 1 órakor utcai csetepatéba kevere­dett a Fidesz mosonmagyaróvári alelnöke, Hunyaddobrai Zoltán. A konfliktus még a helyi Ambrózia sörözőben kezdődött, mikor két asztaltársaság, mely egyikének tagja volt az alelnök is, szóváltás­ba keveredett. A balhé aztán az ét­terem előtti téren csúcsosodott ki, mikor Hunyaddobrai, aki úgy tű­nik, nemcsak a politikai csatározá­sokban, hanem az utcai verekedé­sekben is megállja a helyét, ellen­felét egy ököl­csapással úgy orron találta, hogy annak csontja törött. A rendőrség vizsgálja az ügyet és súlyos testi sértés, illetve csopor­tosan elkövetett garázdaság miatt indított eljárást. BELFÖLD NÉPSZAVA Elkobzott őrök karitatív célokra Szélsőségekről és gyűlöletről is szó volt a T. Házban Az Országgyűlés tegnap elfogadta az egyes elkobzott dolgok köz­érdekű felhasználásáról szóló törvényjavaslatot. Eszerint a jövő­ben lehetőség lesz arra, hogy a büntető eljárások és a szabálysér­tési eljárások során elkobzott tárgyakat karitatív célokra hasz­nálják fel. Döntött a Tisztelt Ház arról is, hogy az év végéig meg­hosszabbítja a választási rendszer reformját előkészítő eseti bi­zottság mandátumát. Várhatóan a bizottság újratárgyalja a Ma­gyarországon élő nemzeti kisebbségek választójogának lehetősé­gét. Támogatta az Országgyűlés azt az indítványt is, amelynek értelmében egy holland és egy német katonai egység érkezhet Magyarországra és itt lőgyakorlatot tarthat. NÉPSZAVA-összeállítás Katona Kálmán közlekedési, hír­közlési és vízügyi miniszter expo­zéjával kezdődött meg tegnap az Országgyűlésben a műsorelosztás részletes szabályairól szóló tör­vényjavaslat általános vitája. A miniszter a piac további harmoni­kus fejlődésének elősegítését, az átláthatóság, valamint a fogyasztói­­védelem erősítését nevezte az elő­terjesztés legfőbb céljának. Kiemelte, hogy a törvényjavas­lat megfelel mind a liberalizált piac, mind az Európai Unió követelmé­nyeinek. A gazdasá­gi bizottság állás­pontját­ tolmácsoló Szen­tgyörgyvölgyi Péter (FKGP) általános vitára al­kalmasnak tartotta az előterj­esztést. A pártok vezérszónokai közül Szalai Annamária (Fidesz-MPP) támogatásáról biztosította a javas­latot, míg a szocialista Kálmán András még általános vitára is al­kalmatlannak tartotta. A szabad demokrata Kovács Kálmán élesen bírálta a tervezetet, amely szerinte nem az Európa Unió stratégiáját követi, mivel egységes hírközlési politika kialakítása helyett részlet­­kérdéseket próbál szabályozni. Az MDF politikusa, Németh Zsolt részben egyetértett a javaslattal, egyes pontjait azonban ő is bírálta. Hasonló álláspontot fogalmazott meg Erkel Tibor (MIÉP) is, aki felszólalása végén megjegyezte: módosításokkal a MIÉP támogatja a javaslatot. Lányi Zsolt kisgazda képviselő napirend előtti felszólalásában arra kérte a kormányt, hogy „a nemzet külföldön élő tagjainak is biztosít­sa a szavazási lehetőséget a parla­menti választásokon”. Németh Zsolt, a külügyi tárca politikai államtitkára kijelentette, hogy csak a külföldön élő vagy az állampolgárságukat visszaszerzett magyar állampolgárok szavazati jogának ügye vetődhet fel. Sasvári Szilárd szerint a Fidesz­nek „nehéz lesz közösen tenni a gyűlölet ellen” azokkal az ellenzé­ki pártokkal, amelyek együtt­működnek a hazai szélsőségekkel. Sas­vári felszólította az SZDSZ-t, határo­lódjon el „szélsősé­ges nézeteket hirde­tő” Hit Gyülekeze­tétől és a kommu­nista ÁVH egyik legrettegettebb pri­békjének alkalmazá­sától. Hozzátette: „szerencsére az MSZP régóta nem folytat antisze­mita kampányt”, de a párt szélső­ségek iránti vonzalma nem szűnt meg, hiszen a fehérgyarmati idő­közi választáson közös jelöltet ál­lít a Munkáspárttal, amely kapcso­latokat ápol Szaddám Huszeinnel és Szlobodan Miloseviccsel. Az azonnali kérdések órájában Üszögi-Bleyer Jenő szocialista honatya arra várt választ, hogy mi­ként fogyhattak el már az év elején a támogatott üdülési csekkek. Őry Csaba Szociális és Családügyi Mi­nisztérium politikai államtitkára válaszában úgy fogalmazott: saj­nálatos malőr történt. A Nemzeti Üdülési Szolgálat ugyanis oktatási vállalkozókkal kötött szerződést az iskolások tavaszi táboroztatásá­ra, így történhetett, hogy az 55 ezer államilag támogatott üdülési csekkből 33 ezret iskolások igé­nyeltek és kaptak meg. Az állam­titkár bejelentette: a Nemzeti Üdü­lési Alapítvány gazdálkodását már az Állami Számvevőszék is vizs­gálja. Hozzátette, hogy az ügy­nek személyi konzekvenciái is lesznek. Szent-Iványi István, az Ország­­gyűlés külügyi bizottságának SZDSZ-es elnöke azt kifogásolta, hogy az új osztrák kormány kül­ügyminiszterének első kétoldalú hivatalos látogatása Budapesten történt. A politikus arra várt vá­laszt a kormány képviselőitől, hogy a kabinet szerint jót tesz-e az országnak, ha az Európai Unión belül megerősödik a kétely Ma­gyarország európai normák iránti elkötelezettsége kapcsán. Németh Zsolt, a Külügyminisztérium poli­tikai államtitkára arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy Magyarország más helyzetben van, mint az Európai Unió tagállamai. Hazánk osztja ugyan az EU aggodalmait a sza­badságpárti részvétellel megalakí­tott osztrák kormány létrejötte miatt, de a magyar külpolitikának helyzetünk miatt más magatartást kell tanúsítania. „Nehéz lesz közösen tenni a gyűlölet ellen azokkal az ellenzéki pártokkal, amelyek együttműködnek a hazai szélsőségekkel.” Egyeztetés a bársonyszékben: Pintér Sándor belügyminiszter és Demeter Ervin titkosszolgálati államtitkár Mérhetetlen fórum? Közvélemény-kutatók eltérő adatai Az öt legnagyobb közvélemény­­kutató cég megállapította: ha most lennének a választások, az MDF nem érné el az ötszázalé­kos parlamenti küszöböt. Bár a kutatási eredmények - főleg a Fidesz-MPP és az MSZP nép­szerűségét illetően - jelentősen eltérnek, a fórum támogatott­sága mind az öt cég adatai sze­rint 2-4 százalékos. Balsai Ist­ván, az MDF frakcióvezetője csak a Szonda Ipsos felméréseit tartja mérvadónak. Nyusztay Máté: Spirk József NÉPSZAVA - Az újabb közvélemény-kutatá­sok az MDF növekvő támogatott­ságát mutatják, ezért a pártban tö­retlen az optimizmus - nyilatkozta lapunknak Balsai István, az MDF frakcióvezetője. Hangsúlyozta, a párt támogatottságával kapcsolat­ban kizárólag a Szonda Ipsos fel­méréseit tartják mérvadónak, a cég legutóbb 4 százalékot mért a biz­tos pártválasztók körében. Balsai töretlen optimizmusát azonban nem támasztják alá az öt legnagyobb közvélemény-kutató cég felmérései. Az öt cég elemzőitől megtudtuk: ha most lennének a vá­lasztások, az MDF nem érné el az ötszázalékos parlamenti küszöböt. A szakértők állítják: a fórum nép­szerűsége hónapok óta olyan ala­csony, hogy a kutatók lassan már elemezni sem tudják az adatokat. A Tárki és a Századvég Politikai Elemzések Központja közös fel­méréseiben az MDF-et már nem is szerepeltetik külön, hanem az „egyéb pártok” közé sorolják. Legutóbbi kutatásukban is csak öt parlamenti pártot tüntettek fel, köztük a MIÉP-et, holott Csurka István pártjának a támogatottsága is alig nagyobb, mint a fórumé. A Medián adatai is hasonlóak, fel­méréseik szerint a fórum támoga­tottsága már több hónapja 2-3 szá­zalék közötti. A Marketing Cent­rum legfrissebb elemzése szerint az MDF-re a biztos pártot válasz­tók 4 százaléka voksolna, az ösz­­szes megkérdezett körében a tá­mogatottságuk 2 százalékos. Ez a decemberi adatokhoz képest eny­he növekedést jelent. Hasonló vál­tozást regisztrált a Szonda Ipsos: tavaly őszig a fórum támogatottsá­ga 1-2 százalékos volt, az év vé­gén több hónapon át 3 százalékot, legutóbb pedig már 4 százalékot mértek a biztos szavazók körében. A Magyar Gallup Intézet hónapok óta 4 százalék körüli, stabil támo­gatottságot mér. * Az utóbbi napokban a közvéle­mény-kutatók jelentősen eltérő ada­tokat közöltek a Fidesz-MPP és az MSZP támogatottságáról. A Marke­ting Centrum felmérése szerint az MSZP 47 százalékkal vezet a biztos pártválasztók körében, a Fidesz 30 százalékon áll. A két párt közti kü­lönbség a legutóbbi felmérés óta öt százalékkal növekedett. A Tárki szerint viszont hat százalékkal csökkent a különbség a két párt kö­zött, így a szocialisták támogatott­sága 45, a Fideszé 37 százalékos. MDF: elutasított válaszok A parlament keddi interpellációs időszakában eddig némileg szokat­lan módon két MDF-es interpelláló sem fogadta el a kormány képvi­selőjének válaszát. Lezsák Sándor a hátrányos helyzetben lévő kiste­lepülések iskolájának megőrzésével kapcsolatban, Varga István pe­dig a vidéki vasútvonalak megszüntetésével összefüggésben mondott el interpellációt. A kormány képviselőjének válaszát azonban egyikő­jük sem fogadta el, szemben az Országgyűlés többségének döntésé­vel. Herényi Károly, az MDF képviselője kérdésünkre azt mondta, mindkét interpelláció esetében az egyéni mandátummal a parlament­be jutott képviselő helyi problémákat vetett fel. Mivel nem tartották kielégítőnek a válaszokat, nemmel szavaztak. Herényi szerint ebben semmi rendkívüli nincs, mert ilyesmi gyakran előfordul a parlamen­táris demokráciában. Éppen ezért felesleges összefüggéseket keresni az interpellációk elutasítása és az MDF, illetve koalíciós partnerei kö­zött az utóbbi időben tapasztalt villongások között. Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezető-helyettese Herényi Ká­rolyhoz hasonlóan elmondta, nem kell koalíciós konfliktust keresni az el nem fogadott interpellációk hátterében. A kormánypárti politi­kus szerint a témák tartalma érintette annyira mélyen az MDF-es képviselőket, hogy azok a koalíciós fegyelem ellenére nem fogadták el a kabinet tagjainak válaszát. Bánk Attila, az FKGP frakcióvezetője ezzel kapcsolatban kijelen­tette: a demokrata fórumnak kell azt tudnia, hogy számukra meddig tart a koalíciós fegyelem. A kisgazda politikus szerint ennek követ­kezményeivel az MDF parlamenti frakciójának kell számolni. Parlamenti hírek szerint lemond Györgyi Kálmán legfőbb ügyész NÉPSZAVA-összeállítás A Népszava információi szerint Györgyi Kálmán legfőbb ügyész ma benyújtja lemondását. Lapunk értesülését több hivatalos forrás is megerősítette. Györgyi Kálmán a távirati iro­dának nem kívánt nyilatkozni az­zal kapcsolatban, hogy valóban fontolóra veszi-e lemondását. - Folyosói pletykaként hallot­tam én is Györgyi Kálmán legfőbb ügyész lemondásáról szóló híre­ket, ezért egészen addig nem nyi­latkozom az ügyről, amíg nem tá­jékozódtam pontosan - mondta el lapunk kérdésére Dávid Ibolya. Az igazságügy-miniszter fontosnak tartotta megjegyezni: abban biz­tos, hogy a legfőbb ügyész esetle­ges lemondása nem függ össze az ügyészség kormány alá rendelésé­vel. Dávid Ibolya reményét fejezte ki, hogy a hír nem igaz, hiszen szerinte Györgyi Kálmán legfőbb ügyész tíz éve élvezi az éppen ak­tuális kormány, illetve ellenzék bi­zalmát. Információink szerint Györgyi Kálmán azért mond le tisztsé­géről, mert a Magyar Televí­zió Közalapít­vány kuratóriu­mának működé­sével kapcsolat­ban egy hónapja nyilvánosságra hozott álláspont­ját Áder János, az Országgyűlés elnöke, a Fi­desz-MPP ügy­vezető alelnöke és más vezető fi­­deszes politiku­sok is elutasítot­ták. Áder János legutóbb a ház­­bizottság hétfői ülése után jegyezte meg: ő az Al­kotmánybíróság döntéséhez tartja magát, „mivel annak van jogi rele­vanciája”. A legfőbb ügyésznek a legna­gyobb kormány­párt oldaláról kri­tizált álláspontja szerint nem te­kinthető szabály­szerűen megala­­kítottnak a kura­tórium kizárólag kormánypárti ol­dal jelöltjeiből megválasztott elnöksége. Az Országgyű­lés elnöke egyéb­ként tegnap kö­zölte: nem ka­pott hivatalos értesítést arról, hogy a legfőbb ügyész lemon­dott volna. Szakértők sze­rint Györgyi Kálmán lemondá­sában közrejátszhat az is, hogy az Országgyűlés elnöke kedden csak a kormányoldal által jelölt neveket terjesztette, fel szavazás­ra a médiakuratóriumok elnök­ségének megválasztásakor, s ez a legfőbb ügyész szerint azt je­lentette: kétségbe vonják vagy legalábbis megkérdőj­elezik pár­tatlanságát, amire ő mindig is büszke volt. Lapunk úgy tudja, hogy tegnap még nem érkezett meg az írásos lemondás Göncz Árpád köztár­sasági elnökhöz, az államfő ked­den vidéken tartózkodott. Dr. Györgyi Kálmán 1939-ben született Budapesten, 1964-ben végzett az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, 1979-től egyetemi docens, 1979—1985-ig az ELTE dékánhelyettese, 1989-1990 az ELTE ÁJTK dékánja, 1990-től a Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze, 1996-ban újraválasztották A legfőbb ügyész, akit az Országgyűlés a köztársasági elnök javaslatá­ra hat évre választ meg, bármikor indoklás nélkül lemondhat a posztjá­ról. Távozása előtt a köztársasági elnök közvetítésével az Országgyűlés elnökéhez egy úgynevezett jognyilatkozatot kell küldenie. A megbíza­tásról való lemondás ideje hat hónap, amely akkor kezdődik, amikor Györgyi Kálmán nyilatkozata megérkezik Áder János házelnökhöz. A legfőbb ügyész egyébként tanácskozási joggal vehet részt az Or­szággyűlés, valamint az Alkotmánybíróság ülésén. Egyebek mellett kezdeményezheti jogszabály kibocsátását, törvény alkotását, módo­sítását vagy hatályon kívül helyezését. Javasolhatja az Alkotmánybí­róságnál egy adott jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatát, az ügyészség és más szerv közötti hatásköri összeütközés megszüntetését. k

Next