Népszava, 2000. március (128. évfolyam, 51–76. sz.)
2000-03-01 / 51. szám
22000. MÁRCIUS 1., SZERDA RÖVIDEN Az államfői és a kormányfő a titkosszolgálatoknál Göncz Árpád köztársasági elnök és Orbán Viktor miniszterelnök is hivatalos arra a zárt körű, Béla király úti rezidencián tartandó szerdai ünnepségre, amelyet a titkosszolgálatok megalakulásának tizedik évfordulója alkalmából tartanak Budapesten. A rendezvényen részt vesz a területet felügyelő valamennyi eddigi miniszter, az egyes szolgálatokat az elmúlt évtizedben irányító összes főigazgató, továbbá az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának tagjai és mintegy 300 tiszt. Távozik hivatalából Kodela lászló________ Március 1-jei hatállyal közös megegyezéssel távozik hivatalából Kodela László, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) személyügyi és funkcionális főigazgatója. A személyügyi főnök 10 évig töltötte be tisztségét az Antall-Boross-, a Horn- és az Orbán-kormány idején. Szakmai pályafutását a Magyar Nemzeti Bankban főtanácsadóként folytatja. Március elsejétől a személyügyi főigazgatói tisztet Kéri-Nagy Zsolt, a hivatal ellenőrzési csoportfőnöke tölti be. Nem mong le a főváros a 4-es metró megállásáról Még tartanak az egyeztetések a főváros ez évi költségvetéséről az MSZP- és az SZDSZ-frakció között, Demszky Gábor azonban bízik abban, hogy közösen terjeszthetik elő a 274 milliárd forintos tervezetet. Demszky hangsúlyozta, hogy a közlekedési fejlesztéseken áll vagy bukik az egész város fejlődése. A főpolgármester leszögezte, a főváros nem mondott le a 4-es metró megépítéséről. Jelezte: miután megnyerték a kormány szerződésszegése miatt indított pert, reménykedve várják a fizetési kötelezettség kimondására indított per márciusi fordulóját. A metró építésének előkészítését folytatják, s a per kimenetelétől függően megkezdik a beruházást." Új vezérigazgató az RTL Klub alól Március 1-jei hatállyal Pillér András, az RTL Klub jelenlegi pénzügyi vezérigazgató-helyettese tölti be az RTL Klub vezérigazgatói tisztségét. Pillér továbbra is megtartja eddigi pénzügyi vezérigazgató-helyettesi beosztását is. Március 1-től Krecz Tibort, a csatorna jelenlegi hírigazgatóját vezérigazgató-helyettessé léptetik elő, aki e tisztségében a jövőben is megtartja hírigazgatói tisztségét. Jean-Charles de Keyser, az RTL Klub irányító bizottságának korábbi elnöke a Magyar RTL Televízió Rt. Igazgatóságának elnökeként irányítja a továbbiakban a társaság munkáját. Az RTL Klub irányító bizottságának új elnöke Dirk Gerkens jelenlegi vezérigazgató-helyettes. Lapunkat rendszeresen szemlézi aFIH Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az »OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest Vill. ker., Auróra u. 11. Tel.: 303-47381 Fax: 303- 4744 http://WWW.observer.hu 4 Verekedő alelnök A hét végén, február 26-án éjjel 1 órakor utcai csetepatéba keveredett a Fidesz mosonmagyaróvári alelnöke, Hunyaddobrai Zoltán. A konfliktus még a helyi Ambrózia sörözőben kezdődött, mikor két asztaltársaság, mely egyikének tagja volt az alelnök is, szóváltásba keveredett. A balhé aztán az étterem előtti téren csúcsosodott ki, mikor Hunyaddobrai, aki úgy tűnik, nemcsak a politikai csatározásokban, hanem az utcai verekedésekben is megállja a helyét, ellenfelét egy ökölcsapással úgy orron találta, hogy annak csontja törött. A rendőrség vizsgálja az ügyet és súlyos testi sértés, illetve csoportosan elkövetett garázdaság miatt indított eljárást. BELFÖLD NÉPSZAVA Elkobzott őrök karitatív célokra Szélsőségekről és gyűlöletről is szó volt a T. Házban Az Országgyűlés tegnap elfogadta az egyes elkobzott dolgok közérdekű felhasználásáról szóló törvényjavaslatot. Eszerint a jövőben lehetőség lesz arra, hogy a büntető eljárások és a szabálysértési eljárások során elkobzott tárgyakat karitatív célokra használják fel. Döntött a Tisztelt Ház arról is, hogy az év végéig meghosszabbítja a választási rendszer reformját előkészítő eseti bizottság mandátumát. Várhatóan a bizottság újratárgyalja a Magyarországon élő nemzeti kisebbségek választójogának lehetőségét. Támogatta az Országgyűlés azt az indítványt is, amelynek értelmében egy holland és egy német katonai egység érkezhet Magyarországra és itt lőgyakorlatot tarthat. NÉPSZAVA-összeállítás Katona Kálmán közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter expozéjával kezdődött meg tegnap az Országgyűlésben a műsorelosztás részletes szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitája. A miniszter a piac további harmonikus fejlődésének elősegítését, az átláthatóság, valamint a fogyasztóivédelem erősítését nevezte az előterjesztés legfőbb céljának. Kiemelte, hogy a törvényjavaslat megfelel mind a liberalizált piac, mind az Európai Unió követelményeinek. A gazdasági bizottság álláspontját tolmácsoló Szentgyörgyvölgyi Péter (FKGP) általános vitára alkalmasnak tartotta az előterjesztést. A pártok vezérszónokai közül Szalai Annamária (Fidesz-MPP) támogatásáról biztosította a javaslatot, míg a szocialista Kálmán András még általános vitára is alkalmatlannak tartotta. A szabad demokrata Kovács Kálmán élesen bírálta a tervezetet, amely szerinte nem az Európa Unió stratégiáját követi, mivel egységes hírközlési politika kialakítása helyett részletkérdéseket próbál szabályozni. Az MDF politikusa, Németh Zsolt részben egyetértett a javaslattal, egyes pontjait azonban ő is bírálta. Hasonló álláspontot fogalmazott meg Erkel Tibor (MIÉP) is, aki felszólalása végén megjegyezte: módosításokkal a MIÉP támogatja a javaslatot. Lányi Zsolt kisgazda képviselő napirend előtti felszólalásában arra kérte a kormányt, hogy „a nemzet külföldön élő tagjainak is biztosítsa a szavazási lehetőséget a parlamenti választásokon”. Németh Zsolt, a külügyi tárca politikai államtitkára kijelentette, hogy csak a külföldön élő vagy az állampolgárságukat visszaszerzett magyar állampolgárok szavazati jogának ügye vetődhet fel. Sasvári Szilárd szerint a Fidesznek „nehéz lesz közösen tenni a gyűlölet ellen” azokkal az ellenzéki pártokkal, amelyek együttműködnek a hazai szélsőségekkel. Sasvári felszólította az SZDSZ-t, határolódjon el „szélsőséges nézeteket hirdető” Hit Gyülekezetétől és a kommunista ÁVH egyik legrettegettebb pribékjének alkalmazásától. Hozzátette: „szerencsére az MSZP régóta nem folytat antiszemita kampányt”, de a párt szélsőségek iránti vonzalma nem szűnt meg, hiszen a fehérgyarmati időközi választáson közös jelöltet állít a Munkáspárttal, amely kapcsolatokat ápol Szaddám Huszeinnel és Szlobodan Miloseviccsel. Az azonnali kérdések órájában Üszögi-Bleyer Jenő szocialista honatya arra várt választ, hogy miként fogyhattak el már az év elején a támogatott üdülési csekkek. Őry Csaba Szociális és Családügyi Minisztérium politikai államtitkára válaszában úgy fogalmazott: sajnálatos malőr történt. A Nemzeti Üdülési Szolgálat ugyanis oktatási vállalkozókkal kötött szerződést az iskolások tavaszi táboroztatására, így történhetett, hogy az 55 ezer államilag támogatott üdülési csekkből 33 ezret iskolások igényeltek és kaptak meg. Az államtitkár bejelentette: a Nemzeti Üdülési Alapítvány gazdálkodását már az Állami Számvevőszék is vizsgálja. Hozzátette, hogy az ügynek személyi konzekvenciái is lesznek. Szent-Iványi István, az Országgyűlés külügyi bizottságának SZDSZ-es elnöke azt kifogásolta, hogy az új osztrák kormány külügyminiszterének első kétoldalú hivatalos látogatása Budapesten történt. A politikus arra várt választ a kormány képviselőitől, hogy a kabinet szerint jót tesz-e az országnak, ha az Európai Unión belül megerősödik a kétely Magyarország európai normák iránti elkötelezettsége kapcsán. Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország más helyzetben van, mint az Európai Unió tagállamai. Hazánk osztja ugyan az EU aggodalmait a szabadságpárti részvétellel megalakított osztrák kormány létrejötte miatt, de a magyar külpolitikának helyzetünk miatt más magatartást kell tanúsítania. „Nehéz lesz közösen tenni a gyűlölet ellen azokkal az ellenzéki pártokkal, amelyek együttműködnek a hazai szélsőségekkel.” Egyeztetés a bársonyszékben: Pintér Sándor belügyminiszter és Demeter Ervin titkosszolgálati államtitkár Mérhetetlen fórum? Közvélemény-kutatók eltérő adatai Az öt legnagyobb közvéleménykutató cég megállapította: ha most lennének a választások, az MDF nem érné el az ötszázalékos parlamenti küszöböt. Bár a kutatási eredmények - főleg a Fidesz-MPP és az MSZP népszerűségét illetően - jelentősen eltérnek, a fórum támogatottsága mind az öt cég adatai szerint 2-4 százalékos. Balsai István, az MDF frakcióvezetője csak a Szonda Ipsos felméréseit tartja mérvadónak. Nyusztay Máté: Spirk József NÉPSZAVA - Az újabb közvélemény-kutatások az MDF növekvő támogatottságát mutatják, ezért a pártban töretlen az optimizmus - nyilatkozta lapunknak Balsai István, az MDF frakcióvezetője. Hangsúlyozta, a párt támogatottságával kapcsolatban kizárólag a Szonda Ipsos felméréseit tartják mérvadónak, a cég legutóbb 4 százalékot mért a biztos pártválasztók körében. Balsai töretlen optimizmusát azonban nem támasztják alá az öt legnagyobb közvélemény-kutató cég felmérései. Az öt cég elemzőitől megtudtuk: ha most lennének a választások, az MDF nem érné el az ötszázalékos parlamenti küszöböt. A szakértők állítják: a fórum népszerűsége hónapok óta olyan alacsony, hogy a kutatók lassan már elemezni sem tudják az adatokat. A Tárki és a Századvég Politikai Elemzések Központja közös felméréseiben az MDF-et már nem is szerepeltetik külön, hanem az „egyéb pártok” közé sorolják. Legutóbbi kutatásukban is csak öt parlamenti pártot tüntettek fel, köztük a MIÉP-et, holott Csurka István pártjának a támogatottsága is alig nagyobb, mint a fórumé. A Medián adatai is hasonlóak, felméréseik szerint a fórum támogatottsága már több hónapja 2-3 százalék közötti. A Marketing Centrum legfrissebb elemzése szerint az MDF-re a biztos pártot választók 4 százaléka voksolna, az öszszes megkérdezett körében a támogatottságuk 2 százalékos. Ez a decemberi adatokhoz képest enyhe növekedést jelent. Hasonló változást regisztrált a Szonda Ipsos: tavaly őszig a fórum támogatottsága 1-2 százalékos volt, az év végén több hónapon át 3 százalékot, legutóbb pedig már 4 százalékot mértek a biztos szavazók körében. A Magyar Gallup Intézet hónapok óta 4 százalék körüli, stabil támogatottságot mér. * Az utóbbi napokban a közvélemény-kutatók jelentősen eltérő adatokat közöltek a Fidesz-MPP és az MSZP támogatottságáról. A Marketing Centrum felmérése szerint az MSZP 47 százalékkal vezet a biztos pártválasztók körében, a Fidesz 30 százalékon áll. A két párt közti különbség a legutóbbi felmérés óta öt százalékkal növekedett. A Tárki szerint viszont hat százalékkal csökkent a különbség a két párt között, így a szocialisták támogatottsága 45, a Fideszé 37 százalékos. MDF: elutasított válaszok A parlament keddi interpellációs időszakában eddig némileg szokatlan módon két MDF-es interpelláló sem fogadta el a kormány képviselőjének válaszát. Lezsák Sándor a hátrányos helyzetben lévő kistelepülések iskolájának megőrzésével kapcsolatban, Varga István pedig a vidéki vasútvonalak megszüntetésével összefüggésben mondott el interpellációt. A kormány képviselőjének válaszát azonban egyikőjük sem fogadta el, szemben az Országgyűlés többségének döntésével. Herényi Károly, az MDF képviselője kérdésünkre azt mondta, mindkét interpelláció esetében az egyéni mandátummal a parlamentbe jutott képviselő helyi problémákat vetett fel. Mivel nem tartották kielégítőnek a válaszokat, nemmel szavaztak. Herényi szerint ebben semmi rendkívüli nincs, mert ilyesmi gyakran előfordul a parlamentáris demokráciában. Éppen ezért felesleges összefüggéseket keresni az interpellációk elutasítása és az MDF, illetve koalíciós partnerei között az utóbbi időben tapasztalt villongások között. Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezető-helyettese Herényi Károlyhoz hasonlóan elmondta, nem kell koalíciós konfliktust keresni az el nem fogadott interpellációk hátterében. A kormánypárti politikus szerint a témák tartalma érintette annyira mélyen az MDF-es képviselőket, hogy azok a koalíciós fegyelem ellenére nem fogadták el a kabinet tagjainak válaszát. Bánk Attila, az FKGP frakcióvezetője ezzel kapcsolatban kijelentette: a demokrata fórumnak kell azt tudnia, hogy számukra meddig tart a koalíciós fegyelem. A kisgazda politikus szerint ennek következményeivel az MDF parlamenti frakciójának kell számolni. Parlamenti hírek szerint lemond Györgyi Kálmán legfőbb ügyész NÉPSZAVA-összeállítás A Népszava információi szerint Györgyi Kálmán legfőbb ügyész ma benyújtja lemondását. Lapunk értesülését több hivatalos forrás is megerősítette. Györgyi Kálmán a távirati irodának nem kívánt nyilatkozni azzal kapcsolatban, hogy valóban fontolóra veszi-e lemondását. - Folyosói pletykaként hallottam én is Györgyi Kálmán legfőbb ügyész lemondásáról szóló híreket, ezért egészen addig nem nyilatkozom az ügyről, amíg nem tájékozódtam pontosan - mondta el lapunk kérdésére Dávid Ibolya. Az igazságügy-miniszter fontosnak tartotta megjegyezni: abban biztos, hogy a legfőbb ügyész esetleges lemondása nem függ össze az ügyészség kormány alá rendelésével. Dávid Ibolya reményét fejezte ki, hogy a hír nem igaz, hiszen szerinte Györgyi Kálmán legfőbb ügyész tíz éve élvezi az éppen aktuális kormány, illetve ellenzék bizalmát. Információink szerint Györgyi Kálmán azért mond le tisztségéről, mert a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumának működésével kapcsolatban egy hónapja nyilvánosságra hozott álláspontját Áder János, az Országgyűlés elnöke, a Fidesz-MPP ügyvezető alelnöke és más vezető fideszes politikusok is elutasították. Áder János legutóbb a házbizottság hétfői ülése után jegyezte meg: ő az Alkotmánybíróság döntéséhez tartja magát, „mivel annak van jogi relevanciája”. A legfőbb ügyésznek a legnagyobb kormánypárt oldaláról kritizált álláspontja szerint nem tekinthető szabályszerűen megalakítottnak a kuratórium kizárólag kormánypárti oldal jelöltjeiből megválasztott elnöksége. Az Országgyűlés elnöke egyébként tegnap közölte: nem kapott hivatalos értesítést arról, hogy a legfőbb ügyész lemondott volna. Szakértők szerint Györgyi Kálmán lemondásában közrejátszhat az is, hogy az Országgyűlés elnöke kedden csak a kormányoldal által jelölt neveket terjesztette, fel szavazásra a médiakuratóriumok elnökségének megválasztásakor, s ez a legfőbb ügyész szerint azt jelentette: kétségbe vonják vagy legalábbis megkérdőjelezik pártatlanságát, amire ő mindig is büszke volt. Lapunk úgy tudja, hogy tegnap még nem érkezett meg az írásos lemondás Göncz Árpád köztársasági elnökhöz, az államfő kedden vidéken tartózkodott. Dr. Györgyi Kálmán 1939-ben született Budapesten, 1964-ben végzett az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, 1979-től egyetemi docens, 1979—1985-ig az ELTE dékánhelyettese, 1989-1990 az ELTE ÁJTK dékánja, 1990-től a Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze, 1996-ban újraválasztották A legfőbb ügyész, akit az Országgyűlés a köztársasági elnök javaslatára hat évre választ meg, bármikor indoklás nélkül lemondhat a posztjáról. Távozása előtt a köztársasági elnök közvetítésével az Országgyűlés elnökéhez egy úgynevezett jognyilatkozatot kell küldenie. A megbízatásról való lemondás ideje hat hónap, amely akkor kezdődik, amikor Györgyi Kálmán nyilatkozata megérkezik Áder János házelnökhöz. A legfőbb ügyész egyébként tanácskozási joggal vehet részt az Országgyűlés, valamint az Alkotmánybíróság ülésén. Egyebek mellett kezdeményezheti jogszabály kibocsátását, törvény alkotását, módosítását vagy hatályon kívül helyezését. Javasolhatja az Alkotmánybíróságnál egy adott jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatát, az ügyészség és más szerv közötti hatásköri összeütközés megszüntetését. k