Népszava, 2000. december (128. évfolyam, 281–304. sz.)

2000-12-01 / 281. szám

2 2000. DECEMBER 1., PÉNTEK BELFÖLD RÖVIDEN Meixner iskola: bocsánat Bocsánatot kér a rákospalotai Meixner iskola pedagógusaitól a XV. kerületi önkormányzat azon képviselőtársai helyett, akik mél­tánytalan rágalmazásukkal hosszú ideig akadályozták az iskola mű­ködését. Az erről szóló határoza­tot nagy többséggel fogadta el a képviselőtestület. Az önkormány­zat tagjai állásfoglalásukban el­ítélték azt a törvénysértő időhú­zást, amely a jogos állami támo­gatás visszatartásával el akarta le­­hetetleníteni az iskola működését. Hatpárti egyeztetés A kulturális tárca szeretné még az év vége előtt a kormány elé ter­jeszteni javaslatát az egyházi tör­vény módosításáról. Ezt közölte Schanda Balázs főosztályvezető a módosításról tartott hatpárti egyeztetés után. A törvénymódo­sítás hat hónapos türelmi időt írna elő a hatályba léptetés előtt, az ügyészség csak annak elteltével indíthatna eljárást egyházak ellen. A kormánypártok és a MIÉP tá­mogatja a javaslatot, az MSZP - mint képviselőjük fogalmazott - nem mond eleve nemet a módosí­tásra, míg az SZDSZ ellenzi azt. literi oszlatás Feloszlatta önmagát Litér képvi­selőtestülete. A mintegy kétezer lakosú településen rendkívüli tes­tületi ülést hívtak össze, mert két hete öt önkormányzati képviselő bizalmatlansági indítványt nyúj­tott be Horváth Balázsné polgár­­mester ellen. Egy neve elhallga­tását kérő képviselő a bizalmat­lanság okaként a polgármester bi­zonyos személyi és gazdasági ügyeket érintő intézkedéseit je­lölte meg. Ezek részleteiről nem kívánt nyilatkozni. Lapunkat rendszeresen szemlézi­­k­ Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az »OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest Vill. ker., Auróra u. 11. Tel.: 303-47381 Fax: 303-4744 http://WWW.observer.hu Tisztelt Olvasóink! Ingyenesen hívható zöld­számunkon is állunk rendel­kezésükre minden, előfize­téssel kapcsolatos ügyben. Kérdéseiket munkaidőben a 06-80-200-502-es zöldszá­mon, vagy a normál díjas 352-0662-es telefonszámon várják munkatársaink. (*Mobilkészülékről nem hívható) A Népszava fotói is Pestsi nyersanyagaival készülnek. Évenkénti vagyonbevallás: elhúzódhatnak a tárgyalások Az MSZP előbb Torgyán József ügyének akar a végére járni Az ellenzék támogatásának hiányában valószínűleg nem tár­gyalhat gyorsított menetben az Országgyűlés a képviselők jog­állásáról szóló törvényről. A javaslat lényege, hogy a jövőben a képviselők évente tennének nyilvános vagyonnyilatkozatot. NÉPSZAVA-MTI-információ A parlament a jövő héten kezdi tárgyalni az országgyűlési képvi­selők jogállásáról szóló törvény és a házszabály ahhoz kapcsoló­dó módosítására vonatkozó koa­líciós indítványt. Ennek lényege, hogy a jövőben a képviselők évente tennének nyilvános va­gyonnyilatkozatot. A kormánypártok azt szeret­nék, ha a javaslatot gyorsított me­netben tárgyalná a parlament úgy, hogy december 12-én már sza­vazni lehessen róla. A házsza­bálytól való eltérést azonban a parlament négyötödének kellene támogatnia, amire kicsi az esély. Áder János házelnök tegnap el­mondta: az ellenzék közreműkö­dése hiányában a parlament de­cember 19-én szavazhat az indít­ványról. A négyötödös többség a szocia­listák támogatása nélkül nem jö­het létre. Keller László MSZP-s képviselő érdeklődésünkre közöl­te: frakciója még nem döntött, de várhatóan nem fogja támogatni a törvényjavaslat tárgyalásának fel­­gyorsítását. Az indítvány ugyan­is kimondja, hogy „a törvény ha­tályba lépését megelőzően be­nyújtott vagyonnyilatkozatokat a képviselő részére a hatálybalépést kö­vető tíz napon belül vissza kell adni. A képviselő a vagyon­nyilatkozatokkal a továbbiakban szaba­don rendelkezik, azo­kat bármikor nyilvá­nosságra hozhatja”.­­ Keller leszögezte: addig, amíg a mentelmi bizottság nem foly­tatta le a Torgyán József kisgazda pártelnökkel szemben indított összeférhetetlenségi indítványt, nem járulnak hozzá a zárt boríté­kok visszaadásához. A javaslat hatályba lépése után ugyanis Torgyán belátására lenne bíz­va, hogy aláveti-e magát az eljá­rásnak. A javaslatot tegnap a parlament ügyrendi bizottsága - a kormány­­párti frakciók támogatásával - általános vitára alkalmasnak ta­lálta. Salamon László fideszes bi­zottsági elnök kifejtette: szerinte azért indokolt az előterjesztések mihamarabbi elfogadása, mivel a közvélemény nemcsak Torgyán József ügyére, hanem az összes képviselő helyzetére kíváncsi, hi­szen egy felmérés szerint a társa­dalom a parlament tagjainak több mint feléről gondolja, hogy „sáros”. Hang­súlyozta: a jogállási törvény módosítása nélkül a házszabály rendelkezései nem hajthatók végre, a jelenlegi szabályo­zás alapján a honatyák „a páncél­­szekrénynek tesznek vagyonnyi­latkozatot”. Az Országgyűlés mentelmi bizottságától kapott tájékoztatás szerint tegnap lapzártáig 145 képviselő kért másolatot titkos vagyonnyilatkozatáról és még 25-en jelezték, hogy a követke­ző napokban átvennék a doku­mentumot. A közvélemény nemcsak Torgyán ügyére, hanem az összes képviselő helyzetére kíváncsi NÉPSZAVA Az EU-csatlakozásról vitáztak MTI-információ A köztársasági elnök a társadal­mi és a politikai egység szük­ségességét hangsúlyozta az Eu­rópai Unióhoz történő csatlako­zás folyamatában. Mádl Ferenc beszédével kezdődött az Or­szággyűlés tegnapi vitanapja, amelyet az EU-integrációról tar­tottak. Orbán Viktor miniszterelnök kiemelte: hosszabb távon nem tartható fenn az egyik fél sérel­me nélkül, hogy míg Magyaror­szág európai visszatérése gazda­ságilag rendben van, addig az unió politikai intézményrend­szerében még nem foglalhatta el a helyét. A kormányfő szerint a közelmúltban nyilvánosságra hozott uniós országjelentés egyik üzenete az, hogy a politi­kai demokrácia szempontjából Magyarország nyugati ország­nak minősül. A csatlakozás előt­ti feladatok között említette a magyar nemzet határmódosítás nélküli egyesítését. Martonyi János külügymi­niszter leszögezte: a kormány elsősorban az uniós országjelen­tés által bírált területekre össz­pontosít a következő évben. En­nek kapcsán ígéretet tett arra, hogy felszámolják a jogharmo­nizáció területén jelentkező né­hány hónapos késést. Kovács László (MSZP) kije­lentette: az integrációt nem tör­ténelmi jussnak kell tekinte­ni, hanem olyan folyamatnak, amelynek feltételei vannak. - A magyarországi viszonyokat és szabályokat tehát hozzá kell iga­zítani az EU követelményeihez - fűzte hozzá az ellenzéki politi­kus. Felhívta ugyanakkor a fi­gyelmet: az országjelentés bírá­latait nem „ellenzéki aknamun­kának” kell tekinteni.­­ Tudo­másul kell venni, hogy az uniós országok kormányait felelősség terheli választóik előtt a tekin­tetben, hogy egy nem kellően felkészült ország felvétele ne okozzon zavart a szervezetben - fogalmazott Kovács László. Szent-Iványi István szabad de­mokrata képviselő megfogalma­zása szerint az országjelentés alapvetően jó teljesítményt su­gall, veszélyt jelent viszont az, ha a politikai vezetők nem isme­rik fel a problémás kérdéseket. Ennek kapcsán kiemelte a kor­rupciót, felróva a kormánynak, hogy közbeszerzés nélkül épít autópályát. Csurka István, a Magyar Igaz­ság és Élet Pártja elnöke szólt arról, hogy a MIÉP-nek ellent­mondásos a viszonya az európai uniós csatlakozás ügyéhez. - Ha a gazdasági előnyöket megkap­nánk, akkor minden további nél­kül örülhetnénk a csatlakozás­nak, de ha csak a nemzetre ne­hezedő függetlenségveszteséget kell elszenvedni, akkor ebbe na­gyon nehezen mehet bele a ma­gyar társadalom. Demszky biztos befutónak látszik Az SZDSZ tisztújító küldöttgyűlése szom­bati ülésén választja meg a párt új elnökét és vezető testületét. A két jelölt közül - az előrejelzések szerint - Demszky Gábor esélyesebb, mint Fodor Gábor. Több is­mert szabad demokrata politikus jelezte, hogy Demszky pártelnökké választása esetén háttérbe vonul. Zsoldos Attila NÉPSZAVA Az SZDSZ eredetileg jövő márciusban tar­totta volna tisztújító küldöttgyűlését. Dem­szky Gábor budapesti főpolgármester azon­ban két hónapja élesen bírálta a pártvezetést - amelynek egyébként maga is tagja s utá­na Magyar Bálint pártelnök bejelentette: tá­vozik posztjáról. Demszky elsősorban a pártvezetés döntésképtelenségét és cselekvő­képtelenségét hangsúlyozta, és ennek tulaj­donította, hogy az SZDSZ hónapok óta nem tud érdemben elmozdulni az 5 százalékos népszerűségi szintről. Határozott fellépése után Kuncze Gábor, a párt parlamenti frakció­­vezetője bejelentette, nem vállal semmilyen párttisztséget, ha a főpolgármestert választ­ják meg a párt elnökének. Az is tudható, hogy Magyar Bálint távozó pártelnök is hát­térbe vonul a tisztújító küldöttgyűlés után. Sokáig úgy tűnt, hogy Demszky egyedüli elnökjelölt lesz, de Fodor Gábor egy hónap­ja úgy döntött, vállalja a megmérettetést. Az SZDSZ-ben megoszlik a vélemény arról, hogy Demszky az eddigi politikai irányvo­nalhoz képest érdemi vagy csak stiláris vál­tozást hozna-e pártelnökként. A főpolgár­mester ugyanolyan politikai ellenfélnek te­kinti az MSZP-t, mint a Fideszt, határozott ellenzéki fellépést sürget, élesen és nyíltan fogalmaz, és azt is előre meghatározta, hogy kikkel kíván együtt dolgozni pártelnökké válása esetén. Ezzel szemben Fodor Gábor legfontosabb célkitűzésként az Orbán- Torgyán-kormány leváltását hirdette meg, az MSZP-vel pedig mint riválissal számol. Egyúttal egyértelműen és határozottan ki­zárja az SZDSZ-Fidesz-koalíció lehetősé­gét. Fodor arra nem adott egyértelmű vá­laszt, hogy ha Demszky lesz az elnök, vál­lalja-e az ügyvivőséget. Az előrejelzések szerint Demszkynek sokkal nagyobb az esélye a pártelnöki tiszt­ség elnyerésére, mint Fodornak. Az SZDSZ- ben uralkodó közhangulat szerint ugyanis egyedül a párt többször megválasztott sike­res főpolgármesterének és sikeres politiku­sának van esélye kimozdítani az SZDSZ-t a holtpontról. Fodor Gábor (balra) és Demszky Gábor egyaránt készül a szombati megmérettetésre. Prog­ramjaik jelentősen különböznek, és nem is ugyanazokkal az emberekkel képzelik el a megvaló­sítását sem Agrárpénzekről faggatják a miniszterelnököt NÉPSZAVA-információ Keller László szocialista frakció­vezető-helyettes tegnap benyúj­totta az Országgyűlésnek azt az interpellációját, amelyben Or­bán Viktor miniszterelnököt az Agrárinnovációs Kht.-n keresz­tül kiutalt támogatásokról kérde­zi. Álláspontja szerint az agrár­tárca háttérintézményén keresz­tül, színlelt szerződés alapján je­lentős összeget juttattak az FTC támogatására. Mint arról a Nép­szava korábban már beszámolt, a kisgazda vezetésű tárca tulaj­donában lévő kht. több tízmillió forintot utalt át a Fradinak, ame­lyek elnöke Torgyán József. De a közhasznú társaság többek kö­zött templomfelújításra is adott támogatást. A kisgazda pártel­nök úgy nyilatkozott, hogy neki semmi köze ahhoz, mi történik a kht.-ben, annak ellenére, hogy mint megírtuk - a templomok támogatására például Torgyán személyesen tett ígéretet. Keller László hihetetlennek tartja Torgyán érvelését, hiszen - mint írja - politikai államtitká­ra, Szabadi Béla vizsgálatot ren­delt el a kifizetések ügyében. Keller azt kérdezi a kormányfő­től, ő is úgy véli-e, hogy nem terheli felelősség Torgyán Józse­fet a minisztérium tulajdonában lévő közhasznú társaság tevé­kenysége miatt. Orbán a jövő héten várhatóan arra is válaszol majd, természetesnek tartja-e azt, hogy a Szabadi Béla, hatás­körét túllépve, személyi alapbé­res munkaviszonnyal honorálta a kht. volt ügyvezetőjének „ál­dásos tevékenységét”. Botrányosra sikerült a végjáték Folytatás az 1. oldalról Ezzel szemben Balogh és Faze­kas arra hivatkozott, hogy ez a módszer elfogadhatatlan, a szö­veg tele van olyan hibákkal és tárgyi tévedésekkel, amik méltat­lanná teszik, hogy az Országgyű­lés elé kerüljön. A több napos vi­tát kiváltó jelentés egyébként új információt, politikai értékelést nem tartalmaz, politikai felelősö­ket nem nevez meg. Ez volt ugyan­is az a minimális kompromisszum, amely egyáltalán remény nyújtott rá, hogy többségi szavazással esetleg el tudják fogadni a jelen­tést. A tegnap elfogadott szöveg felsorolja a bizottság által meg­hallgatott személyeket, a hozzá­juk intézett kérdéseket, az olaj­bűncselekmények kialakulásának okait, jogszabályi hátterét és a be­kért iratok jegyzékét. A bizottsági jelentés elfogadása után az MSZP, az SZDSZ és az FKGP támogatásával, a Fidesz és az MDF ellenszavazata mellett a bizottság elfogadta Pallag László országgyűlési határozati javasla­tát. Ebben egyebek mellett az sze­repel, hogy az Országgyűlés fel­kéri az Állami Számvevőszéket, vizsgálja meg a bűnüldöző szer­vek pénzeszközei felhasználásá­nak hatékonyságát, a Magyar A bizottság tegnapi ülését, mint az utóbbi napokban is, a szemé­lyeskedő, indulatoktól túlfűtött viták jellemezték. A feszültség estére odáig fajult, hogy az egyik szünetben Pallag László (FKGP) és Balogh László (MDF) majdnem „ölre ment” egymás sértegetése miatt. Az esetnek több fül- és szemtanúja is volt a Köztársaság legfőbb ügyészét, hogy gyorsítsa fel a jövedéki ter­mékekkel kapcsolatos bűncselek­mények vizsgálatát s erről tájé­koztassa félévenként az Ország­­gyűlést. Felkéri a kormányt, foko­zottan kísérje figyelemmel a nyo­mozó hatóságok bűnüldöző tevé­kenységét és vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy az ilyen ügyek felderítésére létrehozható-e külön nyomozó csoport. Megbízták Pal­lag Lászlót, hogy a jelentést kép­viselje a parlament plenáris ülé­sén. A bizottság MSZP-s, SZDSZ- es, FKGP-s képviselői nem vették tárgysorozatba a Fidesz és az MDF képviselőinek határozati ja­vaslatát. Ebben Pál László, Dunai Imre, Békesi László, Medgyessy Péter, Kuncze Gábor, Bokros La­jos és az egész Horn-kabinet sú­lyos politikai felelősségét rögzí­tették volna az olajügyek elhatal­masodásáért. ­ Csalásnak is minősíthető a JosipTot­­szerződés Folytatás az 1. oldalról Kaya Ibrahim ügyében ugyan­akkor folytatódik a nyomozás. A rendőrség a Josip Tot-ügyben hozott nyomozást megszüntető határozatot továbbította a Fő­városi Főügyészség gazdasá­gi bűnügyi osztályához. Az ügyészségnek nyolc napja van arra, hogy eldöntse: előírja-e a büntetőeljárás folytatását - tud­tuk meg Horányi Miklóstól, a Legfőbb Ügyészség szóvivőjé­től. Dézsi Mihály, a BRFK szó­vivője szerint erre kicsi az esély, ugyanis a nyomozást az ügyészség tudtával zárták le. Dézsi kérdésünkre elmondta: nem látta a szerződéseket, így nem tudja, az eladó részéről ki írta azokat alá. Úgy véli, nyil­vánvaló, hogy Schlecht Csaba nem lehetett jelen valamennyi szerződéskötésnél, mivel fel­tűnt volna neki, hogy három kü­lönböző személy adja ki magát Josip Tótnak. Schlecht Csabát egyébként tanúként hallgatták meg az ügyben. Szőgyényi József ügyvéd sze­rint a rendőrségnek gyanúsított­ként kellett volna kihallgatnia Schlecht Csabát. A gyanút erősít­hette volna, hogy egy időben, tartozásokkal terhelten adta el a cégeket három különböző sze­mélynek, akik ugyanazon néven igazolták magukat. Szőgyényi elmondta: minden ehhez hasonló esetben a rendőrség gyanúsított­ként hallgatja ki az eladót. Hoz­zátette: jelenleg éppen egy olyan cégtulajdonost véd, aki eladta a vállalatát egy illetőnek. Az ügyészség védencét adócsalással vádolja, mivel egy tartozásokkal terhelt céget olyan személynek adta el, akinek nincs vagyona. Teszik ezt annak ellenére, hogy ügyfele köztartozásait már kifi­zette. Bárándy Péter ügyvéd úgy fo­galmazott, hogy nincs olyan bíró, aki elhiszi, hogy ez az ügylet be­csületes adás-vétel lenne. Szerin­te ez egy amatőr módon kivitele­zett csalás.­­ Mivel Josip Tot nem azonos önmagával s a szer­ződési akarat is illegális, a szer­ződés semmis. A cégek köztarto­zásait pedig minden valószínű­ség szerint az eladónak kell meg­fizetnie - tette hozzá az ügyvéd.

Next