Népszava, 2001. január (129. évfolyam, 1-26. sz.)

2001-01-02 / 1. szám

NÉPSZAVA Kifogásolják a reklámtörvényt Folytatás az 1. oldalról__________ Ezzel egy időben az Egészségün­kért a XXI. században Alapítvány, az Országos Dohányzásellenes Fórum elindítója kezdeményezte, hogy lépjenek fel a reklámipar képviselőivel együtt, hogy újabb források kerülhessenek be a do­hányzás elleni küzdelembe. - Együtt szeretnénk elérni, hogy a más országokban már működő és sikeresen alkalma­zott egészségvédelmi termékdí­jakat bevezessék, és az abból befolyó összeg egy részét do­hányzásellenes médiakampá­nyokra fordíthassuk - mondta el javaslatukat dr. Szilágyi Tibor, az alapítvány elnöke. Ez ugyan­is, mint mondta bevételt jelent a reklámiparnak, amely a tilalom­mal várhatóan a bevételei két százalékát veszíti majd el. A reklámszakmához egyelőre még nem érkezett meg a levél, de a szakemberek szerint a rek­lám- és médiaiparnak nem ala­mizsnára van szüksége, hanem gazdasági kiszámíthatóságra. Azon túl - tették hozzá az illeté­kesek - támogatják, hogy szak­mai egyeztetések kezdődjenek, és a jelenleginél több, színvona­las, valóban hatékony kampány induljon az egészség védelmé­nek érdekében. Mikola István: hatékonyság és minőség MTI-információ Mikola István egészségügyi mi­niszterként a népegészségügy pozitív irányú megváltoztatásá­énak,kíván elsőbbséget adni. A hétfőtől hivatalába lépett egészségügyi miniszter egyik alapelvének nevezte a hatékony­ság és a minőség érvényesítését az egészségügyi intézményrend­szerben. Ehhez véleménye sze­rint elsőként az ágazatra vonat­kozó adatbázist kell átvizsgálni azért, hogy tényekre és nem fik­ciókra alapozva működjön. Hangsúlyozta: nem keseríti el, hogy a költségvetési törvény elfogadása után, előre rögzített pénzügyi keretek között kell mozognia miniszterként. Kulcs­­fontosságúnak minősítette az egészségügyi dolgozók „elége­dettségének javítását”. Első fel­adatának az ágazat irányításá­nak korszerűsítését jelölte ki. Új Folytatás az 1. oldalról Az anyasági támogatás ennek másfélszerese, 2001-ben 27 ezer 465 forint lesz. Rendszeres szoci­ális segélyként a nyugdíjmini­mum 80 százalékát, 14 ezer 648 forintot kaphatnak azok, akik 18 évesnél idősebbek és munkaké­pességüket legalább 67 százalék­ban elvesztették és azok a vakok személyi járadékában részesülők, akiknek havi jövedelme, valamint családjában az egy főre eső jöve­delem nem haladja meg a nyug­díjminimum 80 százalékát. Az idén bevezetett gyermekgondozá­si díj (gyed) felső határa pedig a minimálbér kétszerese, így a jö­vőben 80 ezer forintra módosul. A nyugdíj-megállapítás szabá­lyai is változnak januártól, az ed­digi 55 ezer forintos jövedelem­­határ helyett 67 ezer forintra emelkedik az az értékhatár, ameddig a nyugdíjazást megelő­ző keresetet teljes egészében be­számítják a nyugdíjalapba. Rendszeres szociális segély­ként 12 ezer 817 forintot kaphat­nak azok az aktív korú, nem fog­lalkoztatottak, akiknek havi jöve­delme nem haladja meg a nyugdíj legkisebb összegének 70 százalé­kát, 12 ezer 817 forintot, és csa­ládjukban az egy főre jutó jöve­delem nem több 14 ezer 648 fo­rintnál. Az időskorúak járadéka is nő, összege az első esetben 14 ezer 648 forint, egyedülállóknál 17 ezer 395 forintra változik, míg az ápolási díj megegyezik a nyugdíjminimuméval. A választási programokban tett ígértekkel ellentétben ebben a kormányzati ciklusban már nem lesz adóreform. Az elkövetkezendő két évben lényegében nem vál­toznak az adójogszabályok. Az eredeti tervekkel ellentétben nem csökken az adókulcsok száma, s egyetlen új adónemmel sem bő­vül a paletta. Ugyanúgy három, 20, 30, illetve 40 százalékos kulccsal fogunk adózni, mint ta­valy, csak a jövedelmi határok to­lódtak ki. A havi 40 ezer, azaz évi 480 ezer forintra emelt minimál­bér még éppen a legalacsonyabb kulcs alá esik, s az 1 millió 50 ezer forint feletti jövedelmek adóznak 40 százalékos kulccsal. Az átlagos adóterhelés is alig, 20,7 százalékra mérséklődött. Pozitívum, hogy a családok s elsősorban a három- vagy több­­gyermekesek jelentős adóked­vezményekben részesülnek. Az egy- és kétgyermekesek eltartot­tanként havonta 6 ezer, a három­gyermekesek pedig 12 ezer forin­tot írhatnak le az adójukból. A személyij­övedelemadó-tör­­vény egyetlen jelentősebb változ­tatása, hogy idén már a tőke­számlán tartott értékpapírok árfo­lyamnyeresége után is 20 száza­lékos forrásadót kell fizetni. Nem sok esélye van annak, hogy eb­ben a ciklusban adózni kelljen a kamatjövedelmek után. A kor­mány ugyanis deklarálta, hogy ennek bevezetésére csak akkor kerülhet sor, ha 5 százalék alá csökken az infláció. Bár a Pénz­ügyminisztérium 2002-re 4-6 százalékos pénzromlással szá­molt, nagy valószínűséggel leg­feljebb a felső határ tartható. A rendőrség igazgatási és bűn­üldözési munkájának körülmé­nyei is megváltoznak az idén. Már nem „rabosítják” azokat, akik ellen magánvádas büntetőel­járás indul a bűnügyi nyilvántar­tásról szóló törvény hatályba lépő módosításának köszönhetően. Változik a büntetőtörvény is: akár szabadságvesztéssel is büntethető lesz, aki egy nyilvános rendezvé­nyen ellenszegül a rendezőnek, aki éppen rendet teremtene. Önálló bűncselekmény lesz ugyanis a rendbontás. Elsősorban a szerve­zett bűnözéssel kapcsolatos ada­tok feldolgozására új, koordinációs feladatokat ellátó szervezet jön létre januártól a szervezett bűnö­zés elleni törvény értelmében. Többeket érinthet tegnaptól az egyes közlekedési jogszabályok­ban bekövetkezett változás. Ugyan­is 1 büntetőpontot kap, aki kisebb súlyú közlekedési szabálysértést vét. Aki pedig ezt 18-szor elkö­veti, számíthat rá, hogy a hatóság meghatározott időre eltiltja a jár­művezetéstől. Ugyanakkor a gépjárművekkel kapcsolatos ügyintézést mától a helyi illetékességű önkormányza­tokban létrehozott okmányirodák veszik át. A forgalmi és vezetői engedélyek cseréje, kiállítása ezentúl e helyeken intézhető el. Nagyobb érdeklődésre inkább a kiskereskedelmi szférában dolgo­zók között számíthat az a változás, hogy mától csak zárjeggyel ellá­tott borkészítmények kerülhetnek kereskedelmi forgalomba. Még kisebb kört érint, de talán sokakat érdekel, hogy a miniszte­reknek még ebben a hónapban le kell adniuk a gépkocsijaikra sze­relt kék lámpákat. A megkülön­böztető jelzés használatára feljo­gosító rendelkezés előírásainak megváltoztatására csak ezt köve­tően kerül sor. év - új jogszabályok BELFÖLD Az egészségügyi intézményekben katasztrófatervet kell készíteni Vészhelyzetre is felkészülnek a kórházak Egy új miniszteri rendelet előírja az egészségügyi intézmények katasztrófatervének elkészítését. A dokumentumoknak tartalmazniuk kell a kórházak kimenekítésének, kitelepítésének, illetve elzárkózásának részleteit, a vészhelyzetben teendő intézkedéseket. Magyarországon egyelőre szerencsére még nem volt valódi természeti vagy civilizációs katasztrófa, ezért korábban az arra való felkészülést sem vették megfelelően komolyan. Veress Jenő NÉPSZAVA Magyarországon eddig - sze­rencsére - nem történt igazán súlyos természeti vagy civilizá­ciós katasztrófa. Bár a köz­nyelvben, a sajtóban például a tiszai ciánszennyezés vagy a szajoli vonatbaleset így jelenik meg, ezek azonban nem igazi katasztrófák. Napjainkban reális veszély egy kémiai szeren­csétlenség bekö­vetkezése, amely­nek során valami­lyen vegyszer ke­rül a légtérbe, és rövid időn belül több száz, esetleg több ezer mérgezet­tet kell ellátniuk a kórházaknak (példa erre a Tokióban történt szaringázmérgezés). Eközben pedig az egészségügyi intézmé­nyek dolgozóinak is szembe kell nézniük a veszéllyel - nyilatkoz­ta lapunknak dr. Zacher Gábor - aki egyike a hazánkban kataszt­­rófamedicina-szakvizsgával ren­delkező néhány orvosnak. Az egészségügyi miniszter ezért rendeletet adott ki, amely részletes katasztrófatervek elké­szítését íja elő a betegellátás szervezetei számára. Ezekben meghatározzák a váratlan felada­tok esetén alkalmazandó riasztá­si rendet, illetve annak módját - telefon, mobiltelefon, személyi hívó. Számolni kell azonban a kommunikációs rendszerek ka­tasztrófa esetén bekövetkező működésképtelenségével. A terveket két változatban kell elkészíteni. Az elsőt az üzemszerű működés­ idejére - azaz hétköznap, munkaidőben történő katasztrófára, illetve az éjszaka vagy munkaszüneti na­pon bekövetkező szerencsétlen­ségre. A kitelepítési terv célja, hogy vészhelyzet esetén az egészség­­ügyi intézményt - megfelelő fel­készülést követően - biztonságos helyre telepítsék a személyzet, a betegek és a felszerelések meg­óvása érdekében. A területileg illetékes védelmi bizottság jelöli ki azon épüle­teket, amelyek el­helyezkedése - a veszélyeztető ter­mészeti és ipari té­nyezők, valamint az uralkodó meteorológiai viszo­nyok figyelembevételével - a legmegfelelőbb. A terv tartalmazza az áttelepü­­lés normaidejét, az elérési útvo­nalat, számolva az utak zsúfolt­ságával vagy rongálódásával. Dr. Zacher Gábor elmondta, nem minden kórházat kell kitele­píteni katasztrófahelyzet esetén sem. Az Állami Népegészség­ügyi és Tisztiorvosi Szolgálat je­löli ki azon intézményeket, ame­lyekre a rendelet e része vonat­kozik. A kimenekítési terv célja első­sorban az egészségügyi intéz­ményben tartózkodó személyek és lehetőség esetén a legveszé­lyeztetettebb felszerelések, készletek kivonása a váratlan esemény - tűz, árvíz, vegyi­nukleáris baleset, robbanás - ha­tása alól. A kimenekítéshez az intézmény területén található összes jármű - beleértve a dol­gozók és a betegek járműveit is - igénybe vehető. Elképzelhető azonban olyan helyzet is, amikor sem idő, sem lehetőség nincs a menekülésre. Ilyen esetekre a kórházak elzár­­kózási terve lép életbe, hogy az intézményben tartózkodókat megvédhessék a veszélyes anyagok kibocsátásával járó esemény, ipari vagy nukleáris baleset hatásától. Egyidejűleg megerősítik a fokozott figyel­met igénylő betegek - a gyer­mek- és elmeosztályok - fel­ügyeletét. Gondoskodniuk kell az épületben rekedtek - járó be­tegek, látogatók­­ elhelyezésé­ről, ellátásáról is. A katasztrófa következtében tömegesen érkező sebesültek, mérgezettek, sugársérültek, jár­vány esetén a fertőző betegek fogadását minden, a sürgősségi ellátásban dolgozó intézetnek terveznie kell, figyelembe véve a környezetében lévő ismert je­lentősebb veszélyforrásokat is. A fekvőbeteg-ellátó intézetek­nek tervezniük kell azt is, mi a teendő, ha dolgozóik nem tud­nak eljutni munkahelyükre, aka­dozik a gyógyszer-, az élelmi­szer-ellátás, károk keletkeznek az épületben, szünetelnek a közmű­szolgáltatások. Az élelmezési tervben előre kidolgozzák az úgynevezett „katasztrófamenüket” , ami egytálételeket vagy hideg étele­ket jelent. Melegvíz-hiány ese­tére kémiai tisztító eljárásokat készítenek elő. Katasztrófahelyzet esetén a kórházi kezelésre nem feltétle­nül szoruló betegeket elbocsát­ják - amennyiben hazatérésük lehetséges. Az életmentő esetek kivételével betegfelvételi zárla­tot rendelnek el. Dr. Zacher Gábor: nem minden kórházat kell kitelepíteni katasztrófahelyzet esetén Minden egészségügyi intézménynek fel kell készülnie az esetleges katasztrófákra Veres Viktor felvétele Emelni kell a hallgatói normatívát Az önkormányzatok által adott pénzt kultúrára és sportra fordítanák MTI-információ A hallgatói normatíva jelenlegi 70 ezerről 100 ezer forintra emelését szeretné elérni a Hallgatói Önkor­mányzatok Országos Közössége (HÖOK) konferenciája az elkö­vetkező két évben - nyilatkozta a diákszervezet elnöki székében ja­nuár elsejétől Kucsera Tamás Gergelyt váltó Almássy Kornél. Almássy Kornélt, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem építőmérnöki kara hallgatói önkormányzatának képviselőjét a diákszervezet no­vemberi közgyűlésén két évre választották a HÖOK elnökévé. A tervek között szerepel a hall­gatói önkormányzati normatíva bevezetésének kezdeményezése. A juttatást, amelynek összege évente hallgatónként 3-4 ezer fo­rint lenne, a hallgatói testületek működésére, illetve kulturális események, sportprogramok fi­nanszírozására fordítanák. 2001. JANUÁR 2., KEDD 3 így vigadtunk mi, így mulattak nálunk Folytatás az 1. oldalról Ez hatott a szállodák forgalmára is: többségük 65-70 százalékos telítettséget könyvelhetett el an­nak ellenére is, hogy a nyugati 160-200 márkás átlag szobaárak­hoz képest az itthoniak kilencven márka körül voltak. Jó forgalmat csak a luxusszállók bonyolítot­tak. Azok többségében nem ma­radt eladatlan vendégéjszaka. Azt már december utolsó nap­jaiban sejteni lehetett, hogy nem özönlenek a külföldiek szilvesz­terre, hiszen a határátkelők for­galma kifejezetten gyér volt har­mincadikén és harmincegyedikén is. Feltehetően majd csak a követ­kező években lehet pozitív hatása annak, hogy a külföldön egyéb­ként rossz megítélés alá eső hazai közbiztonság ezen a szilveszteren nem produkált riasztó adatokat. Sőt a megyei ügyeletek egyike sem jelzett rendkívüli kiemelt bűncselekményt. A petárdapuf­fogtatás, randalírozás miatt előál­lítottak számát csak a mai napon összesítik a kapitányságok, de a várakozások szerint e téren sem várhatóak elkeserítő számok. Ha az valamiféle fokmérője lehet a tömeges szórakozás kulturáltsá­gának, hogy a mentők hány em­bert szállítanak alkoholos állapot miatt kórházba, akkor az idevo­natkozó számok is kellemes ké­pet festenek: a mentőszolgálat ügyeleti nyilvántartása szerint át­lagos munkaszüneti naphoz illő a budapesti 75 betegszállítás. A tűz­oltók utolsó napja is átlagos volt az országos 73 riasztással. Bizo­nyítható petárdatüzet egyetlen esetben sem kellett eloltaniuk. A tűzoltók többnyire kukatüzekhez vonultak ki. A legnagyobb anyagi kár pedig egy budai villában ke­letkezett, ahol teljesen kiégett a tetőtér az abban lévő szauna meg­hibásodása miatt. A nagy dáridó után közel 600 köbméter hulladékot takarítottak össze az újév reggelén a Fővárosi Közterület-fenntartó Részvény­­társaság munkatársai Budapest utcáiról. Az idei szemétmennyi­ség messze felülmúlta az elmúlt évekét: a korábbi szilvesztereket követően átlagosan 150 köbméter hulladéktól kellett megtisztítani a főváros közterületét. A legna­gyobb nehézséget az összetört üvegek összegyűjtése jelentette. A helyszíni beszámolók szerint az óévbúcsúztatók számos tele­fonfülkét is tönkretettek. * Látványos rendezvényekkel, felszabadult ünnepségekkel lé­pett át az új évezredbe a világ minden fővárosa. Berlinben, a Brandenburgi kapunál egymillió ember ünnepelte a 2001-es év eljövetelét. A francia fővárosban a Champs-Élysées-n a jeges eső ellenére félmillióan ünnepeltek. Az ezredforduló pillanatában az Eiffel-tornyot kék fényjáték vi­lágította meg. Róma nagyszabá­sú rockkoncerttel, illetve opera­hangversennyel ünnepelt. Orosz­országban, hosszú idő után most először, újra a régi himnusz dal­lamával - igaz, új szövegezéssel - köszöntötték a harmadik évez­redet. New Yorkban a Times Squaren ismét aláereszkedett a kristály­gömb. Rio de Janeiróban a Copa­cabana strandon két és fél millió­an szilvesztereztek. Kínában két­ezer diák mászta meg a nagy fa­lat, Sydneyben tűzijáték mellett ünnepeltek. Malajziában százez­rek nézték végig, hogy tizenöt ej­tőernyős kiugrik a világ legma­gasabb felhőkarcolójából.

Next