Népszava, 2001. szeptember (129. évfolyam, 204-228. sz.)
2001-09-10 / 211. szám
NÉPSZAVA Véget érhet a patikák kiszolgáltatottsága Folytatás az 1. oldalról A multinacionális mamutcég tulajdonképpen az eredetileg a patikát megvásárló vállalkozást szerezte meg. Tehát közvetlenül nem is kimutatható a kapcsolat. Ezekben, illetve más, kisebb „konzorcium” tulajdonában lévő patikákban egyértelműen érzékelhető a gyógyszerészek szakmai és gazdasági korlátja. A beavatkozás egészen durva, a tőkés ugyanis gyakran konkrétan meghatározza, melyik nagykereskedésből szerezhetők be a készítmények, a szakember pedig ettől még akkor sem térhet el, ha esetleg adott értékesítőnek a szükségesnél kisebb a választéka - nyilatkozta a kamarai elnök. - A multik terjeszkedése ráadásul a júliustól érvényes új árrésszabályozással mind inkább gyorsul, mind több patikus kénytelen komolyan tárgyalni gyógyszertára értékesítéséről. A szervezet jogásza egy egészsor ilyen ügyben próbál segíteni az érintetteknek, tapasztalatai szerint még ennél súlyosabb esetek is tipikusak. Török Mónika szerint azért is veszélyes a helyzet, mert a gyógyszerész mint beltag, teljes vagyonával felel a patikáért, ugyanakkor minden körülmény között végre kell hajtani a befektető utasításait. Nem egyszer többmilliós adósságokat kénytelen felvállalni a patikus úgy, hogy abba kisebbségi tulajdonos lévén semmilyen beleszólása sincs. Mégis személyében és teljes vagyonával felel annak kifizetéséért - állítja a jogász. Másik tipikus példa, amikor a vállalkozás bevételét az utolsó fillérig úgy viszik ki a kültagok, hogy különféle megbízási szerződéseket kötnek, például tanácsadás címen, s így nem egyszer a patikusnak még fizetésre sem marad pénz a kasszában. A jogásznő szerint ráadásul a piac monopolizálása versenyjogi kérdéseket is felvet. A patikusoknak ugyanakkor nincs igazán más választásuk. Elegendő pénzük ugyanis nincs a megvásárláshoz, s ha már egy-egy ilyen adóssághelyzetbe belementek, legfeljebb több évig húzódó perekre számíthatnak. Ez idő alatt pedig az országos tiszti főgyógyszerész bármikor dönthet úgy, kezdeményezi a gyógyszerész engedélyének visszavonását, mert ő a peres eljárás miatt nem tudja működtetni a patikát. Információink szerint a most készülő módosítással egy időben a diákhitelhez hasonló támogatás segíthet a patikusoknak abban, hogy többségi tulajdont szerezhessenek gyógyszertárukban. Az elképzelések szerint évek alatt kedvező kamatfeltételekkel kell majd visszafizetniük az új tulajdonosoknak a megelőlegezett összeget. Ahhoz, hogy minden patikus képes legyen a vásárlásra, legalább 10-15 milliárd forintra van szükség. Ma döntenek a minimálbérről NÉPSZAVA-információ Ma az Országos Munkaügyi Tanács ülésén kell megegyezniük a munkaadóknak és munkavállalóknak a jövő évi minimálbérekről, különben a kormány egyoldalúan dönt majd a kérdésben. Mint arról beszámoltunk, a szakszervezetek nettó 40 ezer vagy bruttó 57 ezer 500 forintot javasolnak. Ugyanakkor a munkáltatók ezt csak akkor tudják elfogadni, ha a kormány az ebből származó bevételekből valamilyen módon kompenzálja őket. Elsősorban az adón keresztül, illetve a különböző járulékok csökkentésével várnak könnyítést a munkaadók. Mindezek nélkül még a tavaly a kormány által tervezett 50 ezer forintot sem tartják támogathatónak. Egyelőre kétséges, születhet-e bármiféle egyezség a két szociális partner között, főleg annak ismeretében, hogy a kormány lényegében korábbi állásfoglalásával magára hagyta a szociális partnereket: mint Orbán Viktor akkor jelezte, ha ők megállapodnak, a kormány igazodik s elfogadja a közös értéket. Miután azonban a munkaadóknak szükségük van a kompenzációra, abban pedig kizárólag a kormány illetékes, nyilvánvalóan kétséges, hogyan juthat a két fél egyezségre. Ha a partnereknek ma nem sikerül megállapodniuk, s az azt követő 15 napban sem jutnak eredményre, várhatóan az előre tervezett, 50 ezer forintos bruttó minimálbérre számíthatnak a munkavállalók. Világörökség a Hortobágy Túri-Kovács Béla szerint a Nemzeti Földalap létrehozása a mezőgazdaság megújulását szolgálja, de nem sértheti a természeti értékeket. A környezetvédelmi miniszter erről a Hortobágyon a világörökségi címet tanúsító diploma átadását követően beszélt. Jelenleg Magyarországon a földterületek 9,5 százaléka van állami tulajdonban és nemzeti parkok kezelésében. Célszerű lenne ezt a területi arányt 12 százalékra emelni. BELFÖLD 2001. SZEPTEMBER 10., HÉTFŐ 3 Októberre készül el a vádirat a honvédségi sikkasztás ügyében Megcsapolták a raktárbázist Lapunk értesülése szerint várhatóan októberre készíti el a debreceni katonai ügyészség azt a vádiratot, amelynek egyelőre négy nyíregyházi katona és három civil személy, valamint egy budapesti nyugállományú tiszt a főszereplője. A honvédségi raktárbázis készleteinek megcsapolására szerveződött csapat csalással, sikkasztással több tízmilliós saját hasznot zsebelt be négy év alatt. Szabó Iréné NÉPSZAVA A részletek még nem ismertek, csupán annyi bizonyos: a Magyar Honvédség nyíregyházi raktárbázisának parancsnokát, a parancsnok általános és tárolási helyettesét, illetve a tárolási osztály vezetőjét júniusban előzetes letartóztatásba helyezte a Hajdú Bihar Megyei Bíróság katonai tanácsa. A Legfelsőbb Bíróság nem tartotta indokoltnak a fogva tartást, így jelenleg szabadlábon védekezhetnek a csalás, a sikkasztás és többféle vagyon elleni bűncselekmény elkövetésének vádja ellen. Értesüléseink szerint a néhány éve tartó „ügyeskedésre” akkor derült fény, amikor a nyíregyházi rendőrség egy kft. civil vezetője ellen indított eljárása során kiderült, a szálak a honvédség helyi raktárbázisához vezetnek, ahol épp a Pápán létesítendő haditechnikai park megrendeléseit kezdték összegyűjteni és szállítani. (Azóta a szállítmány egy része visszakerült, a parklétesítés pedig leállt.) Kiderült, hogy a raktárbázis vezetői a hadrendből kivont szállító járművek használható alkatrészeit, motorjait kiszedték és értékesítették, illetőleg úgy is működőképessé váltak a régi járművek, hogy például a háborús (M) készlet vadonatúj darabjaiból átvándoroltak a jó motorok a roncskocsikba, s béke- ..................rültek az eladás civil csatornáiba, miután az alvázak és a motorok egyedi azonosító jelét is meghamisították. Mint megtudtuk, a hadipark létesítése azért adott lehetőséget a csalásra, mert az eszközbeszerzésnek csupán egyik módja az, hogy az ÁPV Rt.-től megveszik a kimustrált katonai arzenált. A másik mód: az eszközöket kérvényezik a szakminisztertől, aki vagy elutasítja, vagy engedélyt ad rá. Aztán jön az igénylista, majd a hierarchián lefut a parancs az alsó szintű illetékesekhez, akik a honvédség kiselejtezett technikai eszközeiből összeállítják a szállítmányt. A park létesítője és a raktárbázis között áll a műtárgykölcsönzési szerződést kötő Hadtörténeti Intézet és Múzeum. Ez bonyolít, egyeztet és ellenőriz. Ha .................. ez a mechanizmus nincs szorosra zárva, bármely pontján, bárki el tudja követni a bűncselekményt. Információnk szerint a debreceni katonai ügyészség a Hadtörténeti egyik nyugállományú ezredesét ugyancsak gyanúsítottként hallgatta ki, akinél házkutatást is tartottak. Szerepének részletei még tisztázatlanok. Autentikus forrásból úgy értesültünk, hogy az ezredest jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntettével vádolják, ami 2 milliótól 50 millióig terjedő értéket feltételez. Jóllehet a kárérték megállapításán a szakértők még dolgoznak, az már bizonyosnak tűnik, hogy a múzeum munkatársa 20 milliónál is többet sikkasztott a hadiparkügylet során. Egyes számítások szerint a nyíregyházi csapat akár 80 milliós hasznot is elkönyvelhetett volna magának, ha még egy évig zavartalanul üzletelhetnek. Értesüléseink szerint a katonai ügyészségnél a honvédség logisztikai főigazgatója tett feljelentést. Az ügyről sem az érintettek, sem a katonák, sem a szakminisztérium illetékesei nem kívántak nyilatkozni lapunknak. Annyit tudunk, hogy a rendszerből kikerült, feleslegessé vált haditechnikai eszközök múzeumi célú átadásával, kölcsönzésével összefüggésben célellenőrzés lefolytatását rendelte el Szabó János honvédelmi miniszter. Értesüléseink szerint a katonai ügyészségnél a honvédség logisztikai főigazgatója tett feljelentést Munkanélküliek a seregben - esélyt kapnak Folytatás az 1. oldalról A fiatalok, akik sok esetben munka- és továbbtanulási lehetőség nélkül nem látnak más kiutat, mint a katonai szolgálatot, jelenleg legfeljebb bruttó 48 ezer forintos fizetésre számíthatnak. Az összeg a jogállási törvény parlamenti elfogadása után bruttó 79 ezer forintra nőhet. Ezen felül a szerződéses katonák részére szállást, ruházatot, étkezési és üdülési lehetőséget biztosít a honvédség. A minisztérium szóvivője azt is elárulta, hogy a növekvő jövedelem és a kedvezmények mellett szigorodnak az egyoldalú szerződésbontás feltételei. Eszerint az ilyen szerződéses katonák elesnének a leszerelési támogatástól, amely a kétéves illetmény összegét is elérheti, vagy vissza kéne fizetniük az úgynevezett toborzási pénzt. Erdélyi azt is elmondta, hogy a jelentkezők 20-30 százaléka nő, nekik elsősorban a nem harcos beosztásokat ajánlják: pénzügyi vonalon, lokátorosként vagy például híradósként szeretnének számukra munkát biztosítani. Nem az MSZP a gyanúsított Maffia- és nem pártügyben nyomoz az APEH Nem az MSZP központi szervezetének számláit vizsgálta múlt pénteken az APEH, hanem egy maffiajellegű, sokmilliárdos bűncselekmény-sorozat tárgyi bizonyítékait foglalta le a pártszékházban - derült ki az adóhatóság szóvivőjével folytatott beszélgetésünkből. NÉPSZAVA-információ Információink szerint nem pártpolitikai jellegű ügy áll az APEH nyomozóhivatala által az MSZP vecsési és Köztársaság téri épületeiben folytatott nyomozás hátterében. Mint ismeretes, ennek kapcsán vitt el az APEH az MSZP- székházból két kis értékű, összesen 26 ezer forintnyi számlát. Burillák Attila, az adóhatóság szóvivője lapunknak elmondta: az MSZP-nél az APEH nem végzett és nem is végezhet semmilyen vizsgálatot, hiszen a pártokról szóló törvény értelmében az MSZP gazdálkodását kizárólag az Állami Számvevőszék vizsgálhatja. Leszögezte: az MSZP budapesti székházában egy sokmilliárdos, maffiajellegű bűncselekmény-sorozat ügyében foglaltak le csupán tárgyi bizonyítékokat. Ehhez a maffiajellegű ügyhöz kapcsolódóan két helyszínen nyomozott az APEH, a vecsési MSZP-székházban és egy másik helyen. Ezt a másik helyet nem nevezte meg a szóvivő. Az MSZP országos székházába csupán a vecsési alszervezet számláinak lefoglalása érdekében mentek — tette hozzá. Azt a két számlát, amelyet onnan elvittek az adónyomozók, ugyanis a vecsési pártszervezet nevére állította ki annak a cégcsoportnak az egyik tagja, amelyet összesen több mint ötmilliárdos fiktívszámla-kibocsátással gyanúsítanak. Ezeket a gyaníthatóan fiktív számlákat számos szervezet fogadta be, köztük az MSZP vecsési szervezete is. A cégcsoportot azért tekintik fantomcégnek, mert nem volt alkalmazottja, több mint száz tevékenységet jegyeztetett be, pedig nem utalt semmi arra, hogy végeztek volna bármilyen tevékenységet - magyarázta. A cégcsoport vezetőjét, akit Burillák Attila Balázsi Tamás vecsési MSZP-elnök sógoraként említ, korábban kapcsolatba hozták bordélyház-üzemeltetéssel és önemberrablással is. Vészhelyzetben az utakon csak a rutin számít Folytatás az 1. oldalról A balesetek előfordulásának fő okai a gépjárműpark összetételében, az úthálózat állapotában és a közlekedési morálban keresendők. A magyar utakon futó személygépkocsik több mint negyede még mindig 16 évesnél öregebb. A gépjárműpark összetétele az 1990-es években alapvető változásokon ment keresztül. Az addig túlnyomó részét kitevő, gyenge, keleti gyártású autókat ekkor kezdték felváltani a sokkal nagyobb teljesítményű nyugatiak. A balesetek száma 1990- ben ugrásszerűen megemelkedett, mert túl sok gyakorlatlan vezető ült át túl gyors autóba. Azóta a megszerzett rutinnak, illetve a modernebb biztonságtechnikai felszereltségnek - légzsák, körmerevítés, blokkolásgátló - köszönhetően a halállal végződő balesetek száma folyamatosan csökken. A balesetveszély másik oka lehet az utak állapota. A tervezési paraméterek - az ívek, a sáv-, és padkaszélesség, az emelkedők - megfelelnek az uniós szabványoknak, az úthálózat általános állapota azonban a biztonságos közlekedés minimális feltételeinek tesz csak eleget. Magyarország teljes úthálózata 150 ezer kilométer, ebből 30 ezer állami közút, a többi a települési úthálózathoz tartozik. Az állami úthálózat fenntartására a költségvetésben idén 20 milliárd forint áll rendelkezésre, amely évente néhány száz kilométeren az alapszintű - úgynevezett C- típusú - fenntartási munkákra elegendő. Azaz: csak a legrosszabb állapotú aszfaltrétegszakaszok cseréjére, a töredezett burkolat marására, illetve, ahol az elegendő, a felületi bevonat készítésére nyílik lehetőség. A legmagasabb szintű - A-típusú - fenntartást, amely évente új kopóréteg készítését is tartalmazza, csak a leggazdagabb országok tudják végrehajtani, de ott sem a teljes területen. A balesetveszélyes helyzetek kialakulása a gépjárműpark és az úthálózat jellemzőin túl az emberi tényezőtől is függ. Bár az adatok nem tükrözik, de e téren néhol az uniós színvonalat is meghaladjuk. Az általános, és középiskolák tanterveibe bekerült a minisztérium közlekedésbiztonsági nevelési programja, amelyet az uniós országok is mintának tekintenek. A program 7-8 éve kezdődött, s a legfiatalabb gépjárművezető-korosztály - s ez évente tízezer új jogosítványt jelent - baleseti statisztikáiban már tükröződik az eredménye. A legjelentősebb balesetveszélyt minden esetben a közlekedési szabályok megszegése jelenti. A nemrég bevezetett büntetőpontrendszer az ellenőrzés mellett a megrögzött szabálytalankodók kiszűrésére helyezi a hangsúlyt. Amennyiben 21 pont gyűlt össze egy autós számláján, azonnal elveszik a jogosítványát. Tizennégy pont után, amennyiben utánképzésen vesz részt, jó néhány pont lekerülhet számlájáról. A rendszer bevezetése óta összesen 17 ezer pontot osztottak ki, s eddig 7 pontnál többet senki sem gyűjtött össze. A közúti közlekedés biztonságát legjobban veszélyeztető tényezők között meghatározó az alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szer (például drog vagy pszichotrop anyagok) befolyása alatti járművezetés. Az ittas balesetek részarányában az 1990-es évtől kezdődően lényeges javulás tapasztalható. Ugyanakkor 1995-től lényegében állandó a fentiek miatt bekövetkezett balesetek száma. 25000 20 000 15000 10000 5 000 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 A közúti közlekedési balesetben meghalt, megsérült személyek száma 1991-2000. évben*