Népszava, 2001. szeptember (129. évfolyam, 204-228. sz.)

2001-09-10 / 211. szám

NÉPSZAVA Véget érhet a patikák kiszolgáltatottsága Folytatás az 1. oldalról A multinacionális mamutcég tu­lajdonképpen az eredetileg a pa­tikát megvásárló vállalkozást szerezte meg. Tehát közvetlenül nem is kimutatható a kapcsolat.­­ Ezekben, illetve más, kisebb „konzorcium” tulajdonában lé­vő patikákban egyértelműen ér­zékelhető a gyógyszerészek szakmai és gazdasági korlátja. A beavatkozás egészen durva, a tőkés ugyanis gyakran konkré­tan meghatározza, melyik nagy­­kereskedésből szerezhetők be a készítmények, a szakember pe­dig ettől még akkor sem térhet el, ha esetleg adott értékesítőnek a szükségesnél kisebb a válasz­téka - nyilatkozta a kamarai el­nök. - A multik terjeszkedése ráadásul a júliustól érvényes új árrésszabályozással mind in­kább gyorsul, mind több patikus kénytelen komolyan tárgyalni gyógyszertára értékesítéséről. A szervezet jogásza egy egész­­sor ilyen ügyben próbál segíteni az érintetteknek, tapasztalatai szerint még ennél súlyosabb esetek is tipikusak. Török Mónika szerint azért is veszélyes a hely­zet, mert a gyógyszerész mint beltag, teljes vagyonával felel a patikáért, ugyanakkor minden körülmény között végre kell hajtani a befektető utasításait.­­ Nem egyszer többmilliós adós­ságokat kénytelen felvállalni a patikus úgy, hogy abba kisebb­ségi tulajdonos lévén semmi­lyen beleszólása sincs. Mégis személyében és teljes vagyoná­val felel annak kifizetéséért - ál­lítja a jogász.­­ Másik tipikus példa, amikor a vállalkozás be­vételét az utolsó fillérig úgy vi­szik ki a kültagok, hogy külön­féle megbízási szerződéseket kötnek, például tanácsadás cí­men, s így nem egyszer a pati­kusnak még fizetésre sem marad pénz a kasszában. A jogásznő szerint ráadásul a piac monopo­­lizálása versenyjogi kérdéseket is felvet.­­ A patikusoknak ugyanakkor nincs igazán más választásuk. Elegendő pénzük ugyanis nincs a megvásárlás­hoz, s ha már egy-egy ilyen adóssághelyzetbe belementek, legfeljebb több évig húzódó pe­rekre számíthatnak. Ez idő alatt pedig az országos tiszti fő­gyógyszerész bármikor dönthet úgy, kezdeményezi a gyógysze­rész engedélyének visszavoná­sát, mert ő a peres eljárás miatt nem tudja működtetni a patikát. Információink szerint a most készülő módosítással egy idő­ben a diákhitelhez hasonló tá­mogatás segíthet a patikusoknak abban, hogy többségi tulajdont szerezhessenek gyógyszertáruk­ban. Az elképzelések szerint évek alatt­­ kedvező kamatfelté­telekkel kell majd visszafizetniük az új tulajdonosoknak a megelő­legezett összeget. Ahhoz, hogy minden patikus képes legyen a vásárlásra, legalább 10-15 milli­árd forintra van szükség. Ma döntenek a minimálbérről NÉPSZAVA-információ Ma az Országos Munkaügyi Ta­nács ülésén kell megegyezniük a munkaadóknak és munkaválla­lóknak a jövő évi minimálbérek­ről, különben a kormány egyol­dalúan dönt majd a kérdésben. Mint arról beszámoltunk, a szakszervezetek nettó 40 ezer vagy bruttó 57 ezer 500 forintot javasolnak. Ugyanakkor a mun­káltatók ezt csak akkor tudják el­fogadni, ha a kormány az ebből származó bevételekből valami­lyen módon kompenzálja őket. Elsősorban az adón keresztül, il­letve a különböző járulékok csök­kentésével várnak könnyítést a munkaadók. Mindezek nélkül még a tavaly a kormány által ter­vezett 50 ezer forintot sem tartják támogathatónak. Egyelőre kétsé­ges, születhet-e bármiféle egyez­ség a két szociális partner között, főleg annak ismeretében, hogy a kormány lényegében korábbi ál­lásfoglalásával magára hagyta a szociális partnereket: mint Orbán Viktor akkor jelezte, ha ők megál­lapodnak, a kormány igazodik s el­fogadja a közös értéket. Miután azonban a munkaadóknak szüksé­gük van a kompenzációra, abban pedig kizárólag a kormány illeté­kes, nyilvánvalóan kétséges, ho­gyan juthat a két fél egyezségre. Ha a partnereknek ma nem si­kerül megállapodniuk, s az azt követő 15 napban sem jutnak eredményre, várhatóan az előre tervezett, 50 ezer forintos bruttó minimálbérre számíthatnak a munkavállalók. Világörökség a Hortobágy Túri-Kovács Béla szerint a Nem­zeti Földalap létrehozása a me­zőgazdaság megújulását szolgál­ja, de nem sértheti a természeti értékeket. A környezetvédelmi miniszter erről a Hortobágyon a világörök­ségi címet tanúsító diploma át­adását követően beszélt. Jelenleg Magyarországon a földterületek 9,5 százaléka van állami tulajdon­ban és nemzeti parkok kezelésé­ben. Célszerű lenne ezt a területi arányt 12 százalékra emelni. BELFÖLD 2001. SZEPTEMBER 10., HÉTFŐ 3 Októberre készül el a vádirat a honvédségi sikkasztás ügyében Megcsapolták a raktárbázist Lapunk értesülése szerint várhatóan októberre készíti el a debreceni katonai ügyészség azt a vádiratot, amelynek egyelőre négy nyíregyházi katona és három civil személy, valamint egy budapesti nyugállományú tiszt a főszereplője. A honvédségi raktárbázis készleteinek megcsapolására szerveződött csapat csalással, sikkasztással több tízmilliós saját hasznot zsebelt be négy év alatt. Szabó Iréné NÉPSZAVA A részletek még nem ismertek, csupán annyi bizonyos: a Ma­gyar Honvédség nyíregyházi raktárbázisának parancsnokát, a parancsnok általános és tárolási helyettesét, illetve a tárolási osz­tály vezetőjét júniusban előzetes letartóztatásba helyezte a Hajdú Bihar Megyei Bíróság katonai tanácsa. A Legfelsőbb Bíróság nem tartotta indokoltnak a fogva tartást, így jelenleg szabadlábon védekezhetnek a csalás, a sik­kasztás és többféle vagyon elle­ni bűncselekmény elkövetésé­nek vádja ellen. Értesüléseink szerint a néhány éve tartó „ügyeskedésre” akkor derült fény, amikor a nyíregyhá­zi rendőrség egy kft. civil veze­tője ellen indított eljárása során kiderült, a szálak a honvédség helyi raktárbázisához vezetnek, ahol épp a Pápán létesítendő ha­ditechnikai park megrendeléseit kezdték összegyűjteni és szállí­tani. (Azóta a szállítmány egy része visszakerült, a parklétesí­tés pedig leállt.) Kiderült, hogy a raktárbázis vezetői a hadrend­ből kivont szállító járművek használható alkatrészeit, motor­jait kiszedték és értékesítették, illetőleg úgy is mű­ködőképessé váltak a régi járművek, hogy például a há­borús (M) készlet vadonatúj darabjai­ból átvándoroltak a jó motorok a roncs­kocsikba, s béke- ..................­rültek az eladás civil csatornái­ba, miután az alvázak és a moto­rok egyedi azonosító jelét is meghamisították. Mint megtudtuk, a hadipark létesítése azért adott lehetőséget a csalásra, mert az eszközbe­szerzésnek csupán egyik módja az, hogy az ÁPV Rt.-től megve­szik a kimustrált katonai arze­nált. A másik mód: az eszközö­ket kérvényezik a szakminisz­tertől, aki vagy elutasítja, vagy engedélyt ad rá. Aztán jön az igénylista, majd a hierarchián lefut a parancs az alsó szintű il­letékesekhez, akik a honvédség kiselejtezett technikai eszközei­ből összeállítják a szállítmányt. A park létesítője és a raktárbázis között áll a műtárgyköl­csönzési szerződést kötő Hadtörténeti Intézet és Múzeum. Ez bonyolít, egyez­tet és ellenőriz. Ha .................. ez a mechanizmus nincs szorosra zárva, bármely pontján, bárki el tudja követni a bűncselekményt. Információnk szerint a debre­ceni katonai ügyészség a Had­történeti egyik nyugállományú ezredesét ugyancsak gyanúsí­tottként hallgatta ki, akinél ház­kutatást is tartottak. Szerepének részletei még tisztázatlanok. Autentikus forrásból úgy érte­sültünk, hogy az ezredest jelen­tős értékre elkövetett sikkasztás bűntettével vádolják, ami 2 mil­liótól 50 millióig terjedő értéket feltételez. Jóllehet a kárérték megállapításán a szakértők még dolgoznak, az már bizonyosnak tűnik, hogy a múzeum munka­társa 20 milliónál is többet sik­kasztott a hadiparkügylet során. Egyes számítások szerint a nyír­egyházi csapat akár 80 milliós hasznot is elkönyvelhetett volna magának, ha még egy évig za­vartalanul üzletelhetnek. Értesü­léseink szerint a katonai ügyész­ségnél a honvédség logisztikai főigazgatója tett feljelentést. Az ügyről sem az érintettek, sem a katonák, sem a szakmi­nisztérium illetékesei nem kí­vántak nyilatkozni lapunknak. Annyit tudunk, hogy a rendszer­ből kikerült, feleslegessé vált ha­ditechnikai eszközök múzeumi célú átadásával, kölcsönzésével összefüggésben célellenőrzés le­folytatását rendelte el Szabó Já­nos honvédelmi miniszter. Értesüléseink szerint a katonai ügy­észségnél a honvédség logisztikai főigazgatója tett feljelentést Munkanélküliek a seregben - esélyt kapnak Folytatás az 1. oldalról A fiatalok, akik sok esetben munka- és továbbtanulási lehe­tőség nélkül nem látnak más ki­utat, mint a katonai szolgálatot, jelenleg legfeljebb bruttó 48 ezer forintos fizetésre számít­hatnak. Az összeg a jogállási törvény parlamenti elfogadása után bruttó 79 ezer forintra nő­het. Ezen felül a szerződéses ka­tonák részére szállást, ruházatot, étkezési és üdülési lehetőséget biztosít a honvédség. A minisztérium szóvivője azt is elárulta, hogy a növekvő jöve­delem és a kedvezmények mel­lett szigorodnak az egyoldalú szerződésbontás feltételei. Esze­rint az ilyen szerződéses kato­nák elesnének a leszerelési tá­mogatástól, amely a kétéves il­letmény összegét is elérheti, vagy vissza kéne fizetniük az úgynevezett toborzási pénzt. Erdélyi azt is elmondta, hogy a jelentkezők 20-30 százaléka nő, nekik elsősorban a nem har­cos beosztásokat ajánlják: pénz­ügyi vonalon, lokátorosként vagy például híradósként szeret­nének számukra munkát biztosí­tani. Nem az MSZP a gyanúsított Maffia- és nem pártügyben nyomoz az APEH Nem az MSZP központi szervezetének számláit vizsgálta múlt pénteken az APEH, hanem egy maffiajellegű, sokmilliárdos bűncselekmény-sorozat tárgyi bizonyítékait foglalta le a párt­székházban - derült ki az adóhatóság szóvivőjével folytatott be­szélgetésünkből. NÉPSZAVA-információ Információink szerint nem párt­­politikai jellegű ügy áll az APEH nyomozóhivatala által az MSZP vecsési és Köztársaság téri épüle­teiben folytatott nyomozás hátte­rében. Mint ismeretes, ennek kap­csán vitt el az APEH az MSZP- székházból két kis értékű, össze­sen 26 ezer forintnyi számlát. Bu­­rillák Attila, az adóhatóság szóvi­vője lapunknak elmondta: az MSZP-nél az APEH nem végzett és nem is végezhet semmilyen vizsgálatot, hiszen a pártokról szóló törvény értelmében az MSZP gazdálkodását kizárólag az Állami Számvevőszék vizsgál­hatja. Leszögezte: az MSZP bu­dapesti székházában egy sokmil­liárdos, maffiajellegű bűncselek­mény-sorozat ügyében foglaltak le csupán tárgyi bizonyítékokat. Ehhez a maffiajellegű ügyhöz kapcsolódóan két helyszínen nyomozott az APEH, a vecsési MSZP-székházban és egy másik helyen. Ezt a másik helyet nem nevezte meg a szóvivő. Az MSZP országos székházába csupán a vecsési alszervezet számláinak lefoglalása érdekében mentek — tette hozzá. Azt a két számlát, amelyet onnan elvittek az adó­nyomozók, ugyanis a vecsési pártszervezet nevére állította ki annak a cégcsoportnak az egyik tagja, amelyet összesen több mint ötmilliárdos fiktívszámla-kibo­­csátással gyanúsítanak. Ezeket a gyaníthatóan fiktív számlákat számos szervezet fogadta be, köztük az MSZP vecsési szerve­zete is. A cégcsoportot azért te­kintik fantomcégnek, mert nem volt alkalmazottja, több mint száz tevékenységet jegyeztetett be, pe­dig nem utalt semmi arra, hogy végeztek volna bármilyen tevé­kenységet - magyarázta. A cégcsoport vezetőjét, akit Burillák Attila Balázsi Tamás vecsési MSZP-elnök sógoraként említ, korábban kapcsolatba hozták bordélyház-üzemeltetés­­sel és önemberrablással is. Vészhelyzetben az utakon csak a rutin számít Folytatás az 1. oldalról A balesetek előfordulásának fő okai a gépjárműpark összetéte­lében, az úthálózat állapotában és a közlekedési morálban kere­sendők. A magyar utakon futó személygépkocsik több mint ne­gyede még mindig 16 évesnél öregebb. A gépjárműpark összetétele az 1990-es években alapvető változásokon ment keresztül. Az addig túlnyomó részét kitevő, gyenge, keleti gyártású autókat ekkor kezdték felváltani a sok­kal nagyobb teljesítményű nyu­gatiak. A balesetek száma 1990- ben ugrásszerűen megemelke­dett, mert túl sok gyakorlatlan vezető ült át túl gyors autóba. Azóta a megszerzett rutinnak, il­letve a modernebb biztonság­­technikai felszereltségnek - lég­zsák, körmerevítés, blokkolás­­gátló - köszönhetően a halállal végződő balesetek száma folya­matosan csökken. A balesetveszély másik oka lehet az utak állapota. A tervezé­si paraméterek - az ívek, a sáv-, és padkaszélesség, az emelke­dők - megfelelnek az uniós szabványoknak, az úthálózat ál­talános állapota azonban a biz­tonságos közlekedés minimális feltételeinek tesz csak eleget. Magyarország teljes úthálóza­ta 150 ezer kilométer, ebből 30 ezer állami közút, a többi a tele­pülési úthálózathoz tartozik. Az állami úthálózat fenntartására a költségvetésben idén 20 milliárd forint áll rendelkezésre, amely évente néhány száz kilométeren az alapszintű - úgynevezett C- típusú - fenntartási munkákra elegendő. Azaz: csak a leg­rosszabb állapotú aszfaltréteg­szakaszok cseréjére, a töredezett burkolat marására, illetve, ahol az elegendő, a felületi bevonat készítésére nyílik lehetőség. A legmagasabb szintű - A-típusú - fenntartást, amely évente új ko­póréteg készítését is tartalmaz­za, csak a leggazdagabb orszá­gok tudják végrehajtani, de ott sem a teljes területen. A balesetveszélyes helyzetek kialakulása a gépjárműpark és az úthálózat jellemzőin túl az emberi tényezőtől is függ. Bár az adatok nem tükrözik, de e té­ren néhol az uniós színvonalat is meghaladjuk. Az általános, és középiskolák tanterveibe beke­rült a minisztérium közlekedés­­biztonsági nevelési programja, amelyet az uniós országok is mintának tekintenek. A program 7-8 éve kezdődött, s a legfiata­labb gépjárművezető-korosztály - s ez évente tízezer új jogosít­ványt jelent - baleseti statiszti­káiban már tükröződik az ered­ménye. A legjelentősebb balesetve­szélyt minden esetben a közle­kedési szabályok megszegése jelenti. A nemrég bevezetett büntetőpontrendszer az ellenőr­zés mellett a megrögzött szabály­talankodók kiszűrésére helyezi a hangsúlyt. Amennyiben 21 pont gyűlt össze egy autós számláján, azonnal elveszik a jogosítvá­nyát. Tizennégy pont után, amennyiben utánképzésen vesz részt, jó néhány pont lekerülhet számlájáról. A rendszer beveze­tése óta összesen 17 ezer pontot osztottak ki, s eddig 7 pontnál többet senki sem gyűjtött össze. A közúti közlekedés bizton­ságát legjobban veszélyezte­tő tényezők között meghatá­rozó az alkoholos vagy a ve­zetési képességre hátrányo­san ható szer (például drog vagy pszichotrop anyagok) befolyása alatti járműveze­tés. Az ittas balesetek rész­arányában az 1990-es évtől kezdődően lényeges javulás tapasztalható. Ugyanakkor 1995-től lényegében állandó a fentiek miatt bekövetkezett balesetek száma. 25000 20 000 15000 10000 5 000 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 A közúti közlekedési balesetben meghalt, megsérült személyek száma 1991-2000. évben*

Next