Népszava, 2002. február (130. évfolyam, 27–50. sz.)

2002-02-01 / 27. szám

2 2002. FEBRUÁR 1., PÉNTEK BELFÖLD RÖVIDEN MSZP—SZDSZ összefogás Teljes az egyetértés az MSZP és az SZDSZ között abban, hogy az idei országgyűlési és az azt köve­tő önkormányzati választásnak nagyobb a tétje, mint bármelyik eddigi választásnak a rendszer­­változás óta - jelentette ki Ko­vács László szocialista pártelnök. A politikus erről Kuncze Gábor­ral, az SZDSZ elnökével közösen tartott sajtótájékoztatón beszélt, amelyen bejelentették, hogy a március 24-i kispesti időközi ön­­kormányzati választáson közös jelöltet indítanak, Görcz Tibor SZDSZ-es politikus személyé­ben. Kuncze Gábor szerint a kor­mánypártok letértek arról az útról, amelyet 1989-1990-ben a mér­tékadó politikai erők kijelöltek. Már jelölt tagos a kormány, Martonyi János külügyminiszter képviseli a magyar kormányt az Európai Unió jövőjével foglalko­zó konventben - közölte Borókai Gábor kormányszóvivő. A parla­ment házbizottságának tegnapi döntése értelmében a február 28- án Brüsszelben megalakuló kon­­vent háromtagú magyar delegá­ciójában a kormánypártok részé­ről Szájer József (Fidesz), ellen­zéki oldalról pedig Vastagh Pál (MSZP) kapott helyet. Elhunyt Joó Rudolf___ Rövid, súlyos betegség következ­tében, életének 56. évében el­hunyt Joó Rudolf rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, egyetemi magántanár hétfőn Pá­rizsban. Joó Rudolf elhunytáig az UNESCO társadalomtudományi részlegének igazgatója volt. Ko­rábban a Magyar Köztársaság Genfi Állandó ENSZ Képvisele­tének vezetőjeként, a külügyi tár­ca helyettes államtitkáraként és a Honvédelmi Minisztérium állam­titkáraként töltött be tisztséget és tevékenykedett a magyar külpoli­tika érdekében. Joó Rudolfot mind az UNESCO, mind pedig a Külügyminisztérium saját halott­jának tekinti. 1972-77 és 1979- 81 között a Külügyi Intézet tudo­mányos munkatársa, 1982—85-ig az Állami Gorkij Könyvtár nem­zetiségi kutatási csoportvezetője, 1988-89 között a Magyar De­mokrata Fórum elnökségi tagja. 1985 és 1991 között az Országos Széchényi Könyvtár Magyarság­­kutató Intézetének tudományos főmunkatársa volt. A­ z Orbán Viktor: van élet az Európai Unión kívül is Orbán Viktor külföldi tudósítókkal szervezett sajtóreggelin kijelentette: várakozása szerint pártja és politi­kai szövetségesei többséget szereznek az áprilisi parlamenti választásokon. A magyar miniszterelnök, az AP hírügynökség beszámolója szerint reméli, hogy bevezetheti Magyarországot az Európai Unióba, ugyanakkor mint mondta: „Van élet az EU-n kívül is”. Az Európai Unión belül vagy sem, a jövőnk gazdaságilag ígéretes - idézte a miniszterelnököt az AP. Arra a kérdésre, hogy a MIÉP-et szélsőségesnek tartja-e, az AP szerint Or­bán azt válaszolta: a MIÉP-ről és a többi perempártról inkább mint radikális pártokról beszélne. „Inkább a radikális kifejezést használnám, abban az értelemben, hogy ezek (a pártok) mélyreható változtatásokat sze­retnének végrehajtani a társadalom életében. A kormánynak a roma kisebbséggel kapcsolatos politikájáról beszélve Orbán azt mondta: „A roma közösséget érintő reformok iránya adott, ez pedig az oktatás. Ez min­den, amit tehetünk.” Orbán Viktor - anélkül, hogy konkrét adatokkal szolgált volna - kijelentette: kormá­nya az elmúlt négy év alatt harmincszorosára növelte az állami ösztöndíjjal tanuló roma egyetemisták szá­mát - írja az amerikai hírügynökség. A Kontrollcsoport cikkéről a tudósításban nem esik szó. Dunaújvárosi „nem” a cégösszevonásra Nemmel szavaz a Dunaferr tervezett összevonására Dunaújvá­ros polgármestere, ha a cégcsoport mai közgyűlése érdemi dön­tést hozna az egyesítésről. Információnk szerint ugyanakkor az ÁPV Rt. is az Igazságügyi Minisztériumhoz fordult, mert állás­­foglalást kértek arról, hogy milyen jogosítványok tartoznak a kisrészvényesek jogai közé. A cég menedzsmentje ugyanis nem kérte ki az ő előzetes véleményüket az ügyben. Patay Gábor NÉPSZAVA Nemmel szavaz Dunaújváros polgármestere a Dunaferr Rt. al­­társaságainak tervezett összevo­nására, amennyiben a mai köz­gyűlés érdemben dönt a kérdés­ről. Kálmán András szerint ugyanis a város egyetértő szava­zata esetén elveszítenék kisebb­ségi jogaikat. Mint lapunk beszá­molt róla, a Dunaferr Rt. vezetői a kisrészvényesek megkérdezése nélkül vitték be a témát a cégcso­port közgyűlésére, mondván, cégegyesítés esetén nem kell ki­kérni a kistulajdonosok előzetes véleményét. Kálmán - mint arról szintén beszámoltunk - jelezte: szakértőket kért fel a helyzet tisz­tázására, és annak felmérésére, hogy terheli-e a cégcsoportot kényszerkivásárlási kötelezettség és milyen áron, ugyanis szeretné elkerülni, hogy a város elveszítse vagyonát a Dunaferr rossz gazda­sági eredményei miatt. A polgár­­mester ugyanakkor hozzátette, hogy megvárják a szakértők ál­lásfoglalását, mert csak alapos és körültekintő szakvélemény után akarja megtárgyaltatni a városi közgyűléssel a Dunaújváros bir­tokában lévő hárommilliárd fo­rintnyi részvény esetleges eladá­sának ügyét. Kálmán András ko­rábban elmondta, hogy a Duna­ferr és három altársaságának összevonása elbocsátásokhoz ve­zethet, amely a pénzügyi és számviteli területen dolgozókat érintheti, ugyanis egy cégnek nem lesz annyi gazdasági szak­emberre szüksége, mint koráb­­ban. A város első embere attól is tart, hogy az összevonás után a Dunai Vasmű már nem fogja tud­ni elhatárolni korábbi vesztesé­geit, így a cégnél felhalmozott hiány vagyonvesztést jelenthet a helyhatóságnak is. A polgármestert támogatásáról biztosító Dorkota Lajos, a Fidesz Fejér megyei elnöke, országgyű­lési képviselő a Népszabadság­nak elmondta, hogy nem akar ve­zetőváltást a cégnél, de úgy érzi, hogy a polgármester mögött a he­lyük, ha a város érdekéről van szó. Korábban Dorkota volt való­színűleg a jelenlegi vezérigazga­tó, Tóth László legnagyobb támo­gatója a vezérigazgatói poszt el­nyerése során. Úgy tűnik, a kisrészvényesek megkérdezése nélküli tervezett összevonás nemcsak a helyható­ság, hanem az Állami Privatizáci­ós és Vagyonkezelő Rt. szemét is szúrhatta, ugyanis a privatizációs szervezet - információnk szerint - az Igazságügyi Minisztérium­hoz fordult, a tárca állásfoglalását kérve a vitatott kérdésben. Veér orvos még maradhat Tegnap töltötte utolsó munkanapját Veér András az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet élén. A főigazgatói tisztségből őt felmentő egészségügyi miniszternek azonban szemlátomást az is feltett szándéka, hogy Veért az intézményből is eltávolítsa, hi­szen Mikola István a főorvos közalkalmazotti munkaviszonyát is felbontotta, holott erre nem terjed ki kompetenciája. László Boglár NÉPSZAVA Mikola István lapunknak nem kí­vánta megindokolni, minek alap­ján érzi magát felhatalmazottnak arra, hogy megszüntesse Veér András közalkalmazotti munka­­viszonyát. De miért épp a közvé­leményt akarná tájékoztatni a mi­niszter, ha az érintettnek sem in­dokolta lépését? Mint ismert, Mikola István alig egy hónapja, február elsejei ha­tállyal mentette fel a főigazgatói tisztségből az Országos Pszichiát­riai és Neurológiai Intézet vezető­jét. Ezt akár indoklás nélkül is megtehette - valós magyarázatát nem is adta a döntésnek. A közal­kalmazottak jogállásáról szóló törvény értelmében ugyanis a ha­tározatlan időre szóló vezető be­osztásból a miniszter bármikor visszahívhat. Fő­ __ _ igazgatói minősé­gében utolsó előtti munkanapját töltötte Veér András, amikor kézhez vehette a Mi­­kóla által szignált újabb értesítést. Ezúttal éppen ar­ról, hogy február elsejével meg­szűnik közalkalmazotti munkavi­szonya is. Erre azonban nincs jo­gosítványa a tárca vezetőjének. Veér András közalkalmazotti munkaviszonya ugyanis nem 1986-os főigazgatói megbízásá­tól, hanem öt évvel korábbi, osz­tályvezető-főorvosi kinevezésétől datálható. E tisztségbe az akkori főigazgató helyezte a szakmai kollégium jóváhagyásával. Kö­vetkezésképp, a felbontásra egye­,­dül jogosult a majdani új főigaz­gató lesz, tehát a pályázat nyerte­se, aki a jelek szerint mégsem lesz közgazdasági végzettségű. Holott Mikola, Veér főigazgatói felmen­tésének amolyan magyarázataként azt mondta, hogy e tudományban is jár­tas szakembert sze­retne látni az intézet élén. Ám informá­cióink szerint az elkészült pályá­zati kiírásban mégsem szerepel alapfeltételként a közgazdasági jártasság. A közalkalmazotti munkavi­szony mindemellett nem bontha­tó fel sem azonnali hatállyal, sem indoklás nélkül, mint ahogy azzal Mikola próbálkozott. A miniszter a vonatkozó törvényben konkré­tan meghatározott felmondási időktől „eltekintett”,­­ „magyará­zatként” pedig csak arról értesí­tette a főorvost, hogy 62. évének beteltével megszerezte a nyugdíj­­jogosultságot. Vagyis figyelmen kívül hagyta, hogy a főorvosi stá­tus 65 éves korig is megtartható. Veér András természetesnek tartja a miniszter viselkedését, hi­szen, mint mondta, a jelenlegi kormány tagjaként Mikola szá­mára sem szentség a jog. Azt ugyan furcsállja a pszichiáter, hogy most még a főorvosságot is meg akarja vonni tőle a tárca ve­zetője, pedig felmentése után Mi­­kola azt mondta, az új igazgató főorvos kinevezése után Veér akár még orvosigazgatóként is maradhat az intézetben. A főor­vos ugyanakkor lapunknak úgy fogalmazott: „nem ágálok, erre a három hónapra már minek?...”. Mikolának indokolnia kellett volna és felmondási időt hagyni NÉPSZAVA Fej fej mellettiek Nőtt a politika iránti érdeklődés NÉPSZAVA-információ Mindössze egy százalékkal vezet Orbán Viktor miniszterelnök Medgyessy Péter, a szocialisták kormányfőjelöltje előtt - derül ki a Marketing Centrum legfrissebb felméréséből, amelyet a Figyelő­ Net közölt tegnap. Orbánt a meg­kérdezettek 31 százaléka, Med­­gyessyt 30 százalék látná szíve­sebben a miniszterelnöki szék­ben, a különbség hibahatáron be­lüli. A szocialistáknak kedvez, hogy a megkérdezettek 22 száza­léka vélekedett úgy, hogy a jelen­legi kormány teljesítménye jobb, mint az előzőé volt, miközben ennek ellenkezőjét 35 százalékuk gondolja. Az viszont a kormány­pártok előnyét jelzi, hogy a vá­lasztópolgárok 35 százaléka a Fi­desz, 26 százaléka az MSZP győ­zelmére számít. További 35 szá­zalék nem tudja, 4 százalék pedig más párt győzelmét feltételezi. A szocialistákra a biztos szavazó pártválasztók 41, a Fidesz-MDF szövetségre 40 százaléka szavaz­na, vagyis a különbség ez esetben is kisebb a hibahatárnál. Jelentősen erősödött a MIÉP a biztos pártválasztók körében: a megkérdezettek hat százaléka szavazna rájuk, ha most vasárnap lennének a választások. Ez az arány egy százalékkal a szabad demokraták elé sorolta a Csurka vezette pártot, de a teljes népes­ségre vetítve épp fordított az ál­lás. Közeledik a Centrum Párt a parlamentbe jutás küszöbéhez: pillanatnyilag három százalékon mérik a nemrégiben alakult pár­tot. Az összes megkérdezett 56 százaléka ígérte biztosra válasz­tási részvételét. Ugyanakkor a részvételüket biztosra ígérők 19 százaléka nem árulta el, hogy melyik pártra szavazna. Jelenleg a MIÉP támogatói a legelszántab­­bak: 79 százalékuk ígérte, hogy biztosan elmegy a voksolásra.­Az elemzés szerint ez egyben azt je­lenti, hogy a MIÉP akkor jut a legtöbb mandátumhoz, ha ala­csony lesz a választásokon részt vevők aránya. Az SZDSZ támo­gatói körében mindössze 59 szá­zalék a „biztos szavazók” aránya, tehát a szabad demokraták a leg­­érdekeltebbek abban, hogy vá­lasztási részvételre buzdítsák hí­veiket. Az MSZP és a Fidesz tá­borában az arány 68, illetve 69 százalék, tehát az átlagnál jóval magasabb. Felfedett rendőrök Patay Gábor NÉPSZAVA Az RTL Klub információja sze­rint két titkos nyomozást végző rendőrt jelentettek fel saját felet­teseik másfél évvel ezelőtt, ami­kor egy csatornaberuházásnál korrupció gyanújára bukkantak. A helyszínen szerzett információ­ik a Környezetvédelmi Miniszté­rium és a Fidesz érintettségéről szóltak. A nyomozók főnökei új­ra ellenőrizték az adatokat, de azok valódiságát nem tudták alá­támasztani, így a két fedett nyo­mozó ellen eljárást indítottak. Versegen és Kartalon 2000-ben kezdett nyomozni a rendőrség szervezett bűnözés elleni igazga­tóságának munkatársai. Azt vizs­gálták, hogy történt-e bűncselek­mény a települések csatornaberu­­házásánál. 2000. szeptemberi je­lentésükben azt írják: olyan infor­mációkhoz jutottak, hogy a beru­házáshoz járó állami támogatást a települések csak csúszópénz fejé­ben kapják meg. Az egyik jelen­tést író rendőr ügyvédje idézte fel a jelentés egyik részletét. A mi­nisztérium egyik magas beosztá­sú tagja a beruházás kedvező el­bírálásáért 30 százalékot kért, to­vábbá a polgármestert egy magas beosztású személy megkereste, és a pénzek megszerzéséért cse­rébe abból bizonyos százalékot visszakért, mert állítása szerint ezt a pénzt a Fidesz számlájára kell befizetni. Találkozó felemás eredménnyel Újhegyi Katalin NÉPSZAVA Az SZDSZ Új Generáció tagoza­tának képviselője tegnap tudta át­adni Borókai Gábornak azt a nyílt levelet, amelyet még múlt héten írt Gusztos Péter a minisz­terelnöknek. A szervezet szóvivő­je annak kapcsán fogalmazta meg a Magyar Rádió Vasárnapi Újság című műsorával kapcsolatos ki­fogásait, hogy azt Orbán Viktor vasárnap immár ötödször látogat­ta meg. Az Új Generáció tagjai a kérdéseket is tartalmazó írást az ORTT elmarasztalásával együtt az adás előtt próbálta meg átadni a kormányfőnek, ám a találkozó elmaradt. A szervezet ezután for­dult segítségért a kormányszóvi­vőhöz. Gusztos Péter úgy látja: kevés esély van arra, hogy a nyílt levélben feltett kérdésekre Orbán Viktor maga válaszoljon, hiszen a kormányszóvivő elegendő ma­gyarázatnak ítélte a Vasárnapi Új­ság hallgatottsági adatait. Boró­kai Gábor vasárnap másfél millió embert említett. A találkozón Gusztos megismételte azt a poli­tikai meggyőződését, hogy a mi­niszterelnök nem vehet részt egy olyan hangvételű műsorban, mint amilyen a Vasárnapi Újság, így a vasárnapi tiltakozásuk sem te­kinthető pusztán bohóckodásnak. Az Új Generáció szóvivője is­mét felhívta a kormányszóvivő figyelmét arra, hogy szerencsét­lennek, rossz áthallásokkal ter­heltnek tartja az élettér kifejezést, amelyet Orbán Viktor éppen a ki­fogásolt rádióadásban a kedvez­ménytörvény kapcsán használt. Gusztos elmondta: nem feltételez szándékosságot, mégis komoly politikai hibának tartja a történte­ket. A politikus hozzátette: leve­lüket valójában megválaszolta Orbán Viktortól amikor elment a Vasárnapi Újság műsorába. é­s Köztévé: 15 milliárdos adósság Folytatás az 1. oldalról A 2002. első féléves üzleti terv utal arra, hogy egy hosszú lejára­tú állami kezességvállalással biz­tosított hitel felvételét tervezi az MTV, bár a likviditási terv erre vonatkozó elemeket nem tartal­maz. A felügyelőbizottság véle­ménye szerint ugyanakkor egy ilyen típusú hitel visszafizetésé­nek feltételei nem biztosítottak. Wighardt Mara, az fb elnöke sze­rint a hitel visszafizetésének for­rása végeredményben a képző­dött eredmény, ami jelenleg nem látszik reális célkitűzésnek. Az üzleti tervben pozitív ered­ményként szerepel, hogy valame­lyest nőtt a tavalyi évben a közté­vé nézettsége. Az üzleti terv sze­rint a közönségarány tavalyi utol­só negyedévben teljes napot mér­ve 7,4 százalékról 2002 utolsó ne­gyedévére 7,8 százalékra nőtt a 18-19 évesek körében, főműsor­időben ugyanez az arány 7,9 szá­zalékról 8,1-re emelkedett. Az üz­leti tervben szereplő diagrammok mellett viszont nem megjelelt a forrás. Az RTL Klub ugyanakkor összehasonlító nézettségi adato­kat hozott nyilvánosságra, ame­lyek forrása az AGB Hungary. E cég méri egyedül hivatalosan Ma­gyarországon a televíziók nézett­ségét. Eszerint a 18-49 éves kor­osztályban az éves közönség­­arány főműsoridőben az MTV- ben tavaly 8,7, idén csupán 7,8 százalékot ért el. A 2001 utolsó negyedévére vonatkozó AGB- adatok szerint szeptember és no­vember között ugyancsak csök­kent az MTV közönségaránya.

Next