Népszava, 2002. június (130. évfolyam, 126–150. sz.)

2002-06-01 / 126. szám

NÉPSZAVA Szentmise az Orbán-családért Simon Zoltán NÉPSZAVA Színültig megtelt csütörtök este a budapesti Szent István-bazili­ka, ahol Orbán Viktor volt mi­niszterelnökért és családjáért mutattak be szentmisét, a ha­gyományos heti virrasztás kere­tében. A hívők, akik közül na­gyon sokan kokárdát viseltek, nem fértek be mind a nagytemp­lomba, így az eseményt utcai kihangosítással is lehetett követ­ni. A bazilika latin felirata alatt („Én vagyok az út, az igazság és az élet) a Lelkiismeret ’88 Cso­port szervezte országos polgári engedetlenségi mozgalmát. Né­­hányan Magyar Fórumot árul­tak, de több sikere volt a kegy­tárgy- és bizsuárusoknak, a mise végére portékájuk jó részét el­adták. A szertartást vezető Kemenes Gábor nagykovácsi plébános Szent István közbenjárását kérte a nemzetért és Magyarországért. A pap nem nevezte meg az Or­bán családot (legalábbis a ripor­ter nem hallotta), de többször úgy fogalmazott, hogy ezen az estén egy élő családért is imád­koznak. Mint ismert, a volt kor­mányfő református vallású, gyermekei némelyikét pedig a metodista lelkész, volt SZDSZ-es képviselő Iványi Gábor tartotta a keresztvíz alá. A jelenlévő hívek kétharmada a női nemet képviselte, ők alkot­ták feltehetően a templom törzs­­közönségét. A tömegben nem tűnt fel egyetlen ismert politikus vagy közszereplő arca sem. A plébános azonban nemcsak a volt miniszterelnökre és család­jára, de az ország és a nemzet vezetőire is áldást kért, amit akár a szocialista-szabad demokrata kormány is magára vehet. Hétfőn bezár az Álmok álmodói című kiállítás Vizsgálják, mire költötték a támogatást Hétfőn - határozatlan időre - bezár az Álmok álmodói - világraszó­ló magyarok kiállítás, mert a május közepén felmentett ügyvezető után jelenleg nincs felelős vezetője a Millenáris Programiroda Kht.­­nek. A Miniszterelnöki Hivatal biztosítja az anyagi és szervezeti fel­tételeket a kiállítás további működéséhez, egyben megvizsgálja, mi­re fordították a Millenáris Kht. korábbi vezetői azt a több milliárd forintot, amelyet az előző kormány juttatott az intézménynek. MTI-információ Határozatlan időre hétfőn bezár az Álmok álmodói - világraszóló magyarok című kiállítás - közöl­te a Millenáris Programiroda Kht. kommunikációs vezetője pénte­ken. Csörgő Tünde elmondta: azért kényszerülnek a kiállítás átmeneti bezárására, mert a Kht. ügyvezetőjét, Berkecz Máriát má­jus 18-án felmentet­ték állásából, új ügyvezető azonban még nem került a helyére. A kht. által a kiállítás őrzésére és karbantartására megkötött szerződések május 31-gyel lejár­nak - tette hozzá. A kiállítás a hét végén még fogadhat látogatókat, mert az alvállalkozók szándék­­nyilatkozatot tettek arról: szerző­dés hiányában is ellátják felada­tukat szombaton és vasárnap. A Miniszterelnöki Hivatal biz­tosítja az anyagi és szervezeti fel­tételeket a kiállítás további mű­ködéséhez - tudatta Gál J. Zoltán kormányszóvivő pénteken közle­ményben. A közlemény ugyanak­kor leszögezi: a Miniszterelnöki Hivatal megvizsgálja, mire fordí­tották a Millenáris Kht. korábbi vezetői azt a több milliárd forin­tot, amelyet az előző kormány juttatott az intézménynek. „A je­lentős ráfordítások ellenére a ki­állítás a pénzhiány miatt került veszélybe” - áll a közleményben. A dokumentum szerint az új kor­mány a közeli napokban új ügy­vezetőt nevez ki a 32 millió forint végkielégítéssel távozott ügyve­zető helyére. Az egykori Ganz-gyár helyén létesített budai Millenáris Park tulajdonosa, a Kisrókus 2000 Kft. nem zárja be idő előtt a parkot, ha az üzemeltető Millená­ris Kht. költségveté­si forráshiány miatt nem tudja finanszí­rozni a bérleti díjat - közölte Ocskó Ist­ván, a magántársa­ság ügyvezető igaz­gatója. A Kisrókus 2000 Kft. a Millenáris Park kiál­­lítócsarnokában berendezett Ál­mok álmodói - világraszóló ma­gyarok című kiállítás befejeztéig, de legkésőbb 2002. december 31- ig adta bérbe a létesítményt a Millenáris Kht.-nak. A Kisrókus 2000 Kft. a parkot, illetve az épületeket a jövőben is bérleti jogviszony alapján kívánja működtetni. Átadták üzemelte­tésre a parkot és az épületeket, amelyeket a szerződés lejártakor vissza kell kapniuk kitatarozva és felújítva. A terület üzleti célú hasznosítása sokféle lehet, akár fel is darabolhatják a telekkönyv szerint és eladhatják épületen­ként, telkenként, de egyben is tarthatják az egészet, s az önkor­mányzat támogatásával közcélú programokra rendelkezésre bo­csáthatják. A tulajdonos nem zárja be idő előtt a Millenáris Parkot akkor sem, ha a bérleti díjat a kht. nem tudja kiegyenlíteni BELFÖLD A javaslat: a nagyközönség számára is látogathatóvá kell tenni az épületet Államfői hivatalnak javasolják a budavári Sándor-palotát Államfői hivatalnak javasolja a 2,2 milliárd forintból felújított Sándor-palotát az a háromtagú bizottság, amely Medgyessy Péter miniszterelnök felkérésére alakította ki álláspontját e kérdésben. A szakértői javaslat nem zárja ki a nagyközönséget sem. Az állásfoglalással kapcsolatban hivatalos megkeresés még nem érkezett Mádl Ferenc köztársasági elnökhöz. NÉPSZAVA-MTI-információ A Sándor-palota jelenlegi restau­rált formájában méltóan jeleníti meg a magyar történelmi állami­ságot. A számba vehető lehetősé­gek közül - kormányzati hivatal, közgyűjteményi, illetve közmű­velődési célok, az államelnök hi­vatala - egyértelműen államelnö­ki hivatalnak felel meg a legjob­ban. Ezért a bizottság, figyelem­be véve az európai demokráciák gyakorlatát, szerencsésnek tarta­ná, ha a köztársasági elnököt, mint a nemzeti egyetértést és a politikai konszenzust szimbolizá­ló személyt az államunk és nem­zetünk történelmét reprezentáló palotában helyeznék el - mondta Glatz Ferenc történész, akadémi­kus, aki lapunk megkeresésére is­mertette a miniszterelnök által felkért szakértői bizottság javas­latát a Budavári Palota hasznosí­tására. A bizottság tagjai - Glatz Fe­renc, az MTA volt elnöke, Kato­na Tamás történész és Ráday Mi­hály városvédő - egybehangzóan fogalmazták meg javaslatukat akkor, amikor a palota megte­kintése után mérlegeltek minden lehetőséget, amely a Sándor-pa­lota hasznosítása kapcsán fel­merült. Véleményük szerint az épület szerencsésen kialakított tagolása lehetővé teszi, hogy a köztársa­sági elnök az állami reprezentá­ciós, a nemzetközi diplomáciai, valamint hazai politikai és társa­dalmi feladatait teljes mértékben ellássa. A palota jelenlegi beosz­tása ideális két- vagy többoldalú legmagasabb szintű államközi találkozók megrendezésére, a hazánkban tartózkodó diplomá­ciai vezetőkkel való találkozók­ra, nemzetközi és hazai sajtótájé­koztatók rendezésére, valamint szűk körű magas szintű politikai konzultációk folytatására. A res­taurált műemlék épületben he­lyet kaphatnának olyan közmű­velődési rendezvények és olyan közgyűjteményi egységek, ame­lyek a köztársasági elnökhöz köthetőek. Ugyanakkor a palota ideálisan otthont tud adni szűk körű koncerteknek, művészek­­tudósok találkozójának és a ma­gyar államiság, a budai Vár, va­lamint az épület történetét bemu­tató kamarakiállításnak is. A bizottság tagjai számoltak a nagyközönséggel is. Javasolták, hogy amennyiben a palotában kap elhelyezést a köztársasági el­nök hivatala, úgy a nyugati de­mokratikus államok mintájára, adott időszakokban, rövid időre nyissák meg annak egy részét a széles közönség előtt. Vélemé­nyük szerint az épület jelenlegi tagolása ezeknek az elvárásoknak eleget tesz. Glatz Ferenc hozzátette, hogy noha a bizottság feladata csakis a Sándor-palota épületének hasz­nosítására vonatkozó javaslat ki­dolgozása volt, mégis szükséges­nek tartják megjegyezni: a Sán­dor-palota közvetlen épületkör­nyezetének kialakítására és rend­be hozására a kormánynak mi­előbb javaslatot kellene tennie. Várhatóan ma reagál a Köztár­sasági Elnöki Hivatal a bizottság állásfoglalására, bár hivatalos megkeresés még nem érkezett Mádl Ferenchez. Úgy tudjuk, ko­rábban is csupán informális be­szélgetés történt a témával kap­csolatban Mádl Ferenc és az or­szággyűlés elnöke között. A javaslat szerint időszaki kiállítások révén a nagyközönség is látogathatná a palotát Győri lehallgatás: az MSZP visszautasítja a Fidesz vádjait MTI-információ Szánalmasnak, tisztességtelen­nek tartja a győri Fidesznek a városvezetők ellen a városházi lehallgatási üggyel kapcsolatos lejáratási törekvését az MSZP helyi szervezete. Erről nyilatko­zott pénteki sajtótájékoztatóján Eredics Imre MSZP-s alpolgár­mester, a párt Győr-Moson-Sop­­ron megyei alelnöke. A Fidesz győri alelnöke egy nappal ko­rábban tartott sajtótájékoztató­ján kérdés formájában sejtetni engedte, hogy esetleg gazdasá­gi-pénzügyi természetű ügy áll­hat a lehallgatás hátterében. (Mint ismert, a lehallgatókészü­lékeket az MSZP-s polgármes­ter és a jegyző irodájában talál­ták.) Az MSZP-s alpolgármester pénteken kérdéssel válaszolt, miszerint: csak nem egy Fidesz közeli szervezetnek lehetett kö­ze a milliós értékű professzio­nális lehallgatórendszer haszná­latára? Az MSZP visszautasítja a Fi­desz vádaskodását. A rendőrség állásfoglalása szerint a lehallgatókészülékeket tavaly ősszel helyezhették el is­meretlenek, akik szakszerű munkát végeztek. A lehallgató­készülék telepítésével kapcsola­tos gyanú akkor merült fel a vá­ros vezetőiben, amikor a megbe­széléseikről kiszivárgott infor­mációk kerültek vissza a város­házára. Az ügy vizsgálatával kapcso­latban új fejleményről Eredics Imre nem tudott beszámolni. Ki­jelentette: a rendőrség elzárkó­zik az információadástól a nyo­mozás eredményességére hivat­kozva. Őszi választás a reformátusoknál Két év haladék a nyugdíjkorhatár leszállítására NÉPSZAVA-MTI-információ A Magyarországi Református Egyház Zsinata elrendelte az ősz­szel esedékes választásokat. A zsi­nat utolsó ülése után Bölcskei Gusztáv lelkészi elnök elmondta: a tisztségviselők hat évre szóló megbízatása december 31-én le­jár. A zsinati tagokra és püspökök­re is kiterjedő választások jelölési eljárását szeptember 30-ig kell megindítani, az újonnan felálló zsinatnak 2003. február végéig kell megtartania alakuló ülését. A püspök az egyházi nyugdíj­­törvény kapcsán beszámolt arról, hogy a felső nyugdíjkorhatárt 2005-től egységesen 70 évben álla­pították meg, ez a férfi lelkészek esetében ötéves korhatárcsökken­tést jelent. A döntéssel párhuza­mosan a lelkész nők nyugdíjba vo­nulásának alsó korhatárát 55-ről 62 évre emelték. Bölcskei a mó­dosítást azzal indokolta, hogy a korábbi szabályozás megszületé­sekor még nagy volt a lelkész­hiány, mára azonban megváltozott a helyzet. Mint mondta, méltá­nyosnak tartja, hogy a módosítást csak 2005-ben - az eredetileg ter­vezettnél két évvel később­­ ve­zessék be, mert így az idős lelké­szeknek lesz két évük a felkészü­lésre. Arra a kérdésre, összefügg-e ez a politikai változásokkal, a püs­pök azt mondta: „olyan helyzet­ben vagyunk most, amelyikről még nem tudjuk, hogy milyen”. Hozzátette: „a kormányprogram­ban három mondat szerepel az egyházakról, amelyek alapelvnek tökéletesen elegendőek”. Bölcskei közölte, várhatóan június első fe­lében találkoznak egymással az új kormány és a református egyház vezetői. A nyugdíjkorhatárról hozott zsinati döntés érinti Hegedűs Ló­ránt dunamelléki püspököt is, akit az egyházon belül is sokan a MIÉP-pel való túlzott együttmű­ködéssel vádoltak. A püspöknek, aki betöltötte 70. életévét, így csak 2005-ben kell majd nyugdíj­ba vonulnia. ­ Az adatvédelem felemás éve Az adatvédelmi biztos elé kerülő ügyek tavalyi, mintegy 10 száza­lékos csökkenését vélhetően a poszt 2001. júliustól december 11-ig tartó betöltetlensége okoz­ta; nem elsősorban a polgárok, hanem az állami szervek, adatke­zelő szervezetek „feledkeztek” meg az intézményről - derül ki Péterfalvi Attila adatvédelmi biz­tos 2001. évi beszámolójából. Az év első felében - amíg Maj­­tényi volt az intézmény élén - há­romszor annyi új ügy érkezett, mint a második félévben, amikor elmaradtak a hivatalból indított, továbbá a megyei vizsgálatok is. Az első félévben indult a panasz­ügyek 63 százaléka, a konzultá­ciós beadványok 89 százaléka, a jogszabálytervezetek 85 százalé­ka, a hivatalból kezdeményezett vizsgálatok 87 százaléka. A beszámoló tartalmazza, hogy a budapesti és a vidéki indítvá­nyozók korábbi kétharmad-egy­­harmad aránya megfordulni lát­szik. A dokumentum megállapít­ja, hogy a panaszok 30 százaléka jogos, 10 százaléka részben jo­gos, 35 százaléka viszont nem volt jogos. A többi ügyben vagy nem volt eldönthető a probléma, vagy nem volt hatásköre az adat­védelmi biztosnak. A beszámoló részletesen tár­gyalja többek között a Millenniu­mi Országjáró ügyét, ahol a biz­tos megállapította, hogy az Or­­szágimázs Központ (OK) jogi felhatalmazás nélkül igényelte több millió polgár név- és lak­címadatát, a Belügyminisztérium Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatala pedig jogel­lenesen továbbította az adatokat. 2002. JÚNIUS 1., SZOMBAT 3 Hárman egy tisztségért NÉPSZAVA-információ A pillanatnyi állás szerint három jelölt száll versenybe az őszi ön­­kormányzati választásokon a fő­polgármesteri tisztségért, miután az SZDSZ és a Fidesz mellett vár­hatóan az MSZP is önálló jelöltet indít. Az MSZP kerületi elnökei és a küldöttcsoportok csütörtökön egyhangúan Gy. Németh Erzsébet elindítása mellett voksoltak. Dön­tésüket azzal is alátámasztották, hogy a párt felső vezetése már előzőleg támogatta­ a Fővárosi Közgyűlés "szocialista frakcióve­zetőjét, a párt országgyűlési kép­viselőcsoportjának helyettes ve­zetőjét nevezzék meg a posztért versenybe szálló politikusként. A kerületi elnökök tanácskozásán leszögezték azt is, nem tartanák célszerűnek, hogy az MSZP visszaléptesse saját jelöltjét. A fő­polgármester-jelöltről hétfőn tár­gyal az MSZP budapesti elnöksé­ge, június 12-én a budapesti párt­tanács véglegesíti a 22-én a buda­pesti küldöttgyűlés elé kerülő ja­vaslatot. Az SZDSZ budapesti választ­mánya szerdán hivatalosan is a párt főpolgármester-jelöltjévé vá­lasztotta Demszky Gábort. A tisztséget 12 éve betöltő politikus indítását a párt vezetése is egyér­telműen támogatja, így nemigen képzelhető el visszalépése. Úgy tűnik tehát, hogy a Fidesz jelöltje - aki várhatóan a hivatalosan még meg nem nevezett Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke lesz - egy megosztott bal­oldallal kerül szembe az egyfor­dulós választásokon. (A kérdésről bővebben a 6. ol­dalon)

Next