Népszava, 2002. október (130. évfolyam, 229–254. sz.)

2002-10-01 / 229. szám

2 2002. OKTÓBER 1., KEDD BELFÖLD RÖVIDEN Várhegyi-per: jövő hétfőn ítélet várható Jövő hétfőn hirdet jogerős ítéle­tet Várhegyi Attila büntetőperé­ben a Pest Megyei Bíróság. A fi­­deszes politikus ellen különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és vezető beosz­tású hivatalos személy által el­követett vesztegetés vádjával in­dult eljárás a még 1994-95-ben, szolnoki, polgármesteri megbí­zatása idején történtek miatt. Az elsőfokú ítélet Várhegyit a vesz­tegetés vádja alól felmentette, és csupán a hanyag kezelés vétsé­gében találta bűnösnek, amiért nem jogerősen 300 ezer forintos pénzbüntetést szabott ki. A fő­ügyészség azonban fellebbezé­sében a vád súlyosítását kérte. Nyomozás Tolnán választási csalás ügyében Választási csalás gyanúja miatt nyomozást folytat a rendőrség ismeretlen tettes ellen Tolnán. A napokban valaki levelet juttatott el az Országos Választási Irodá­hoz, és azt állítja: egy tolnai cég vezetője arra kényszerítette dol­gozóit, hogy ajánlószelvényeik­kel az általa megjelölt városi képviselőjelölteket támogassák. A rendőrség a levélben említett vállalat több alkalmazottját is kihallgatta, ennek alapján azon­ban nem erősödött a gyanú, hogy valóban csalás történt. 50 százalékos a Nap-kelte nézettsége A Nap-kelte belépésével majd­nem kétszeresére nőtt a Magyar Televízió (MTV) reggeli műso­rának nézőszáma. Az AGB Hun­gary adatai alapján hétköznap a műsor országos közönségará­nya: 50,4 százalék. Hét végén ez az arány kisebb, de a Nap-kelte így is az legnézettebb műsor. Azokon a helyeken ahol vala­mennyi csatorna fogható, az MTV közönségaránya 47,8, az RTL Klubé 12,7, a tv2-é 9,4, a Magyar ATV-é 5,6 és a Duna Tv-é 3,5 százalékos. Kisebbségi vezetők a kultusztárcánál Az országos kisebbségi önkor­mányzatok elnökeit fogadta teg­nap a kulturális tárca vezetése. A találkozóval a minisztériumok közül elsőként tette meg a lépést afelé, hogy folytonossá tegye a párbeszédet a kisebbségi veze­tők és a kormányzat között. Megállapodtak abban, hogy két héten belül szakértői delegáció­kat hoznak létre, továbbá meg­fogalmazták egy állandó kisebb­ségi kulturális bizottság megala­kításának fontosságát. Mit gondol? Hogyan (ne) nyaraljunk külföldön? Erről olvashatnak a NÉPSZAVA Online oldalain. www.nepszava.hu Nem derült ki, hova lett a karton Szalay Gábor eltűnt dokumentumáról tárgyalt a nemzetbiztonsági bizottság A nemzetbiztonsági bizottság­nak harmadszori próbálko­zásra sikerült meghallgatni azokat, akiket Szalay Gábor eltűnt kartonjáról akartak kérdezni. A gazdasági minisz­térium szabad demokrata po­litikai államtitkárának állam­biztonsági múltjával kapcsola­tos iratot a Belügyminisztéri­umban őrizték. Arató Judit NÉPSZAVA A parlament nemzetbiztonsági bizottsága Markó Györgyöt, a Történeti Hivatal (TH) elnökét, Gondos Imrét, az átvilágítóbírák soros elnökét, Sersli Sándort, az átvilágítóbírák hivatalvezetőjét, Mécs Imrét (SZDSZ), a rendszer­­váltás utáni kormánytagok állam­biztonsági múltját vizsgáló bi­zottság elnökét és Kuncze Gábort (SZDSZ), a Horn-kormány bel­ügyminiszterét kérdezte. Az ülést immár harmadszor hirdették meg, és tegnap azért sikerült megtarta­ni, mert nyilvánossá tették. Markó György szerint a TH nem kapott Szalayról szóló kar­tont. A hivatal 1997-es megalaku­lásakor a BM-ből átvett iratok kö­zött tíz olyan dokumentum volt, aminek a helyén akkor helyettesí­tő cédulát (őrjegy) találtak, Szalay adatlapja helyett pedig egy nem hitelesített fénymásolatra is leltek. A tíz közül nyolc később vissza­került a TH-hoz, ezek addig az át­világítóbírói testületnél voltak. A két hiányzó közül egyik Szalayé, a másik pedig egy folyamatban lévő közigazgatási per miatt az át­világítóbírói testületnél van. Mar­kó beszámolt arról, hogy az őrje­gyen Szalay személyes adatai, egy úgynevezett B-dosszié (be­szervezési dosszié) száma és egy úgynevezett H-szám (hálózati szám) szerepel, illetve Sersli Sán­dor neve. Markó lapunkkal közöl­te, az őrjegyen azt is feltüntették, hogy 1995 nyarán a képviselők átvilágítása miatt az akkori osz­tály vezetőjéhez került az anyag. • A karton további sorsa azonban nem ismert. Szerinte az egykori iratkezelőknek kell választ adniuk a dokumentum eltűnésére. Gondos annyit mondott, az át­világítóbírák Szalayról soha nem kaptak adatokat, mivel a III/II-es, ügyosztály nem tartozik az illeté­kességi körükbe. Sersli Sándor - aki az irat eltűnése idején a volt állambiztonsági szervek iratanya­gát kezelő osztály vezetője volt a BM-ben - úgy nyilatkozott, hogy a neve ugyan valóban szerepel az őrjegyen, de az nem az aláírása, valaki más írta oda. A bizottsági meghallgatás későbbi szakaszá­ban Sersli már azt mondta, elkép­zelhető, hogy aláírta a papírt, bár sok helyen szerepelt a neve, és az iratkiemelésekkor gyakorlat volt, hogy a „Sersli” felirat került az őrjegyekre. Elmondta, az átvilá­gítás úgy történt, hogy a bírák húszfős csoportokként kértek ki adatokat a képviselőkről. Elkép­zelhetőnek tartja, hogy egy ilyen csoportba keveredett be Szalay kartonja, és az azt kiemelő kollé­ga csak később vette észre, hogy nem III/III-as kartonról van szó, amit értelemszerűen nem küldött tovább az átvilágítóbíráknak. Sersli közölte, soha senkitől nem kapott utasítást vagy kérést arra, hogy kivegyen vagy megsemmi­sítsen iratot, és ilyet soha nem is tett. Úgy vélte, a BM-ben vezetett iktatókartonok valamelyikében szerepelnie kell, hova került a szóban forgó karton, ezek azon­ban már a TH-ban vannak. Mécs Imre kijelentette, a Nem­zetbiztonsági Hivatalnál őrzött mikrofilmeken is szerepel Szalay kartonja, így a fénymásolatot hi­telesnek tekintették. Kövér László, a testület fideszes elnöke szerint azonban a fénymásolat nem te­kinthető hitelesnek. Kuncze Gábor úgy látja, eddig nem követtek el mindent, hogy a hiányzó papírt megtalálják. Meg­jegyezte, azt az állítását még sen­ki sem cáfolta, hogy 1994 és 1998 között nem manipulálták az adatokat a belügyi tárcánál és a titokszabályoknak megfelelően kezelték őket. A vita főleg Kövér és Kuncze személyeskedését hozta, s a volt tárcavezető úgy vélte, a bizottsági ülésen folyó sejtetés arról szól, hogy megkér­dőjelezzék a minisztersége alatti iratfeltáró bizottságban dolgozó levéltárosok és történészek tisz­tességét. Mint mondta, Kövér vé­leményével ellentétben ők nem egy párt holdudvarába tartoznak, hanem a köz érdekében végzik munkájukat, és nem vonható két­ségbe szakmai elhivatottságuk. Kövér László az ülés végén új­ságíróknak úgy nyilatkozott, hogy a testület várhatóan bekér majd kartonokat. Az elnök a Népszava azon kérdésére, hogy lépett-e elő­re a bizottság a tegnapi ülésen, nem volt hajlandó válaszolni, mert szerinte lapunk nem tájékoz­tat, hanem uszít, ezért nem nyilat­kozik sem most, sem máskor. Markó beszél, Gondos hallgatja, Kuncze és Sersli a sorára vár az ülésen Csere Csilla felvétele Demszky­­t imádja a fidelitas Besenyei Zsolt NÉPSZAVA Demszky Gábor elvárja Schmitt Páltól, hogy határolódjon el a jobboldal negatív kampányától - jelentette ki Böhm András, a főpolgármester kampányfőnöke annak kapcsán, hogy a Fidelitas elkészítette a www.fopolgar­­mester.hu című honlapot. Ezen Demszky 12 éves tevékenységét 12 pontban összefoglalva sze­retnék leleplezni. Rogán Antal, a Fidelitas budapesti elnöke sze­rint a főpolgármester már „ré­gen elmenekült” a fővárosból. A „Demszky sötét oldalaként” jel­lemzett honlap a főpolgármester bűnei között megemlíti a buda­pesti közlekedés és a köztiszta­ság állapotát, felrója a levegő­­szennyezést és a romló lakás­­helyzetet. Bőhm András szerint a Fideli­tas a honlap indításával negatív kampányba kezdett a főpolgár­mester ellen, ami nem egyeztet­hető össze azzal az etikai nyilat­kozattal, amit Schmitt Pál is alá­írt. A kampányfőnök a Népsza­vának nyilatkozva úgy vélte: Schmitt függetlenként indul, de a jobboldali pártok támogatják, ezért elvárható tőle, hogy elha­tárolódjon egy másik jobboldali szervezet negatív kampányától. Kiss Antal, Schmitt szóvivője szerint a főpolgármester-jelölt minden negatív kampányt visszautasít. Ebben az esetben azonban a szóvivő Nyáry Krisz­tiánt, Demszky sajtófőnökét idézte, aki szerint „ez egy jópo­fa ötlet, belefér a kampányba”. Demszky ugyanakkor várha­tóan bíróság elé citálja a Fideli­­tast, mivel a www.fopolgarmes­­ter.hu felépítése nagyon hasonlít a www.demszky.hu-ra, mellyel az SZDSZ jelöltjeként kampá­nyol a főpolgármester. Ezzel és a főpolgármester fényképének felhasználásával Bőhm szerint hamis látszatot keltenek, úgy tüntetve fel a honlapot, mintha az Demszkyhez tartozna. A főpolgármesteri hivatal egy másik ügyben már a bírósághoz fordult: rágalmazás miatt bepe­relte Katona Kálmánt, a polgári erők budapesti listavezetőjét és Deák Andrást, a Fidesz fővárosi képviselőjét. A két politikus azt állította, hogy az útfelújításokat néhány cég - a városvezetés jóvá­hagyásával - elosztotta egymás között. Az önkormányzat tagadja a visszaélést, és igazolásul a köz­­beszerzési eljárások dokumentu­mait elküldte az ügyészségnek, az Állami Számvevőszéknek és a Gazdasági Versenyhivatalnak is. ­ Új elnöki pályázat a köztévében Folytatás az 1. oldalról A többségében jobboldali beállí­tottságú kurátorokra hatással le­hetett, hogy Siklósi a sajtósza­badság védelmében szervezett jobboldali tüntetések emblemati­­kus szereplőjévé vált az elmúlt hónapokban. Friderikusz Sándor ugyanakkor bírósághoz fordul a döntés miatt, mert szerinte a ku­ratóriumi elnökség Fidesz által delegált tagja, Tátrai Eszter sze­rinte befolyással üzérkedett. Mint a Klub Rádiónak elmondta, szá­mos tárgyi bizonyítéka van arra, hogy Tátrai több civil kurátort is megkeresett. Pós Péter, az említett levél egyik aláírója és a civil kurátorok egy részének hangadója lapunk kérdésére úgy vélte, Baló pályá­zatából nem sütött eléggé a köz­­szolgálatiságra és a függetlenség­re való igény, ezért nem támogat­ta. Ugyanakkor Siklósinál egyik párt sem számíthat feltétlen hű­ségre, „pályája során nem volt szolgalelkű soha”. Ékes Ilona ku­rátor a Népszavának úgy nyilat­kozott: nem a tegnapi meghallga­tás, hanem a pályázatok alapján nem támogatta Balót. Szerinte egyedül Siklósi Beatrixnak lett volna esélye arra, hogy kéthar­mados többséget szerezzen. In­formációink szerint a kurátorok egy része a tegnapi szavazás előtt egyeztetett, hogy kit támogatná­nak, ahogyan az elnökségi tagok is megkeresték a civileket. Pós Péter elismerte, hogy több civil kurátor kénytelen Tátrai Eszter, a Fidesz delegáltja irodájából intézi a hivatalos levelezéseit, miután a civileknek nem biztosítanak kü­löntermet és infrastruktúrát. Még­is hozzátette: nem befolyásolta döntésében, hogy több elnökségi tag, így Tátrai is megkereste a szavazás előtt. Sasvári Szilárd, a kuratórium elnökségének fideszes tagja sze­rint a társadalmi kurátorok azért nem támogatták az elnökjelöltet, mert nem akartak a bizonytalan gazdasági helyzetű szervezet élé­re elnököt választani. A fideszes politikus szerint addig tart a bi­zonytalan helyzet az MTV-nél, ameddig a zárszámadási törvény­ben el nem fogadják az idei, illet­ve a 2003-as költségvetésben a tévé jövő évi költségvetését. Ha­raszti Miklós SZDSZ-es elnöksé­gi tag szerint rossz a jobboldal lo­gikája, mert csak akkor lehet és érdemes meghatározni az MTV költségvetési támogatását, ha már van elnöke és lehet tudni, hogy mire költik a megszavazott pénzt. Miután a civil kurátorok lesza­vazták Baló Györgyöt, az elnök­ség rendkívüli ülést tartott az újabb elnöki pályázat feltételei­nek egyeztetésére. Úgy döntöt­tek, hogy már a jövő héten kiírják az új pályázatot, így elméletileg elképzelhető, hogy még az idén lesz új elnöke a köztévének. NÉPSZAVA Más vezetést ígér a polgári összefogás a fővárosnak NÉPSZAVA-információ Az új fővárosnak új vezetés kell, jelentette ki a polgári összefogás budapesti listavezetője tegnap a bel-budai kerületek által rende­zett fórumon. Katona Kálmán ezt - csakúgy, mint a két héttel ezelőtti kampánynyitón­­ azzal indokolta, hogy az elmúlt 12 év­ben 8 ezerrel csők­ _____ kent a fák, 70 ezer­rel pedig a BKV- férőhelyek száma, valamint ez idő alatt két és félszer több az asztmás be­teg a fővárosban. A jobboldal listaveze­tője többek közt felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt években épült létesítmények - Nemzeti Színház, Lágymányosi híd, nép­ligeti autóbusz-pályaudvar - mind állami beruházásból léte­sültek, és amíg a főváros „pók­­hálósodik”, a vidéki városok nagy ütemben fejlődnek. Kato­na a rendezvényen - melyen lapzártánk után beszédet mon­dott Orbán Viktor exkormányfő is - tényként közölte, a gondok fő forrása az, hogy Demszky Gábort nem tud közös nevezőre jutni senkivel. Itt megemlítette az elmúlt 12 év mindhárom kor­mányát, a kerületeket, valamint Pest megyét is. A Fidesz nem konkrét témák, sokkal inkább a volt miniszter­­elnök személye köré építi kam­pányát - jelentette ki korábban lapunknak a párt budapesti elnö­ke. Deutsch Tamás úgy fogal­mazott: Orbán Viktor - formális posztjától függetlenül - a párt első számú embere, így igen hangsúlyos szerep hárul rá a kampányban. Az exkormányfő ennek megfelelően járja az or­szágot, időnként pedig a fővá­rosban is „feltűnik”. A mostani rendezvényt megelőzően két he­te az Erzsébet téren mondott be­szédet, ahol a jobboldali össze­fogás belső pesti polgármester­jelöltjei mellett korteskedett. Ott kijelentette, csak önbecsülés­_________ ben, önbizalomban megerősödve érde­mes belevágni az önkormányzati vá­lasztások kampá­nyába. Kampány­beszédeiben ki­emelt szerepet kap az elmúlt négy év méltatása, kiemel­­ve, hogy kormánya megerősítette a családot és fon­tos értékké vált a gyermek, ma­gyar vállalkozó is lehetett nagy­­beruházások fővállalkozója, a minimálbér 19 500 forintról 50 ezer, az átlagfizetés pedig 67 ezerről 114 ezer forintra emel­kedett. Ugyancsak hangsúlyo­san szerepel beszédeiben a mos­tani kormány munkálkodásának „értékelése”, valamint az EU- csatlakozás is. Többször kijelen­tette, hogy a csatlakozási felké­szülés az elmúlt három hónap­ban zsákutcába jutott, amit a Medgyessy-kormány sugárúttá próbál szélesíteni. Ennek igazo­lására a Széchenyi-terv „meg­fojtását", a gazdahitelek ügyét­ és a jövőre tervezett háromszá­zalékos béremelést említi. A vá­lasztási siker érdekében bátor­ságra és éberségre szólítja fel hí­veit, valamint arra, hogy a balol­dal „gyűlöletre építő” kampánya ellenére őrizzék meg higgadtsá­gukat, a mocskolódásra ne öklü­ket, hanem fejüket emeljék fel. Katona Kálmán tényként közölte, a gondok fő forrása az, hogy Demszky Gábor nem tud közös nevezőre jutni senkivel ­ Számítógép nélkül a bíráknak sem megy Pálmai Erika NÉPSZAVA Csaknem 900 millió forint érté­kű, PHARE-támogatással meg­valósuló bírósági informatikai fejlesztésről szóló szerződést írt alá az Országos Igazságszolgál­tatási Tanács (OIT) képviselője a pályázaton nyertes cégek képvi­selőivel. Ezáltal elérhető közel­ségbe került, hogy hatékonyan támogassa az informatika az ítél­kezési munkát - hangzott el a szerződés ünnepélyes aláírása alkalmából tartott sajtótájékozta­tón. Lomnici Zoltán, a Legfel­sőbb Bíróság és az OIT elnöke azt emelte ki, hogy a tisztességes és időben el nem húzódó tárgya­láshoz való jog alapvető emberi jog, de ilyen túlterhelten nehéz gyorsan és hatékonyan intézni az ügyeket. A magyar bíróknak a napi munkához a mintegy 10 ezer magyar jogszabály mellett csaknem 100 ezer oldalnyi EU- joganyagot is figyelembe kell majd venniük. Ez pedig csak az informatika segítségével oldható meg - tette hozzá. Az eddigi legnagyobb értékű, 2 milliárd forintos informatikai fejlesztés eredményeképp hama­rosan körvonalazódik az elektro­nikus igazságszolgáltatás is - ígé­rik az érintettek. Pillanatnyilag 5 ezer számítógép üzemel, és most körülbelül 500-an férnek internethez és tudnak elektroni­kusan levelezni. A PHARE-beru­­házás segítségével mintegy 1200 újabb számítógépes munkahelyet alakítanak ki a helyi bíróságo­kon, így elérhetők lesznek az eu­rópai igazságügyi információs rendszerek. Minden helyi bíróság kapcsolódik majd az országos hálózatba, minden bíró használ­hatja a világhálót és az e-mailt is. De jó lesz mindez az átlagembe­reknek is. Ők ugyanis azt érzik majd, hogy lecsökken a bírósági eljárás ideje, és azt is, hogy elér­hetővé válnak az országos bíró­sági adatbázisok.

Next