Népszava, 2002. november (130. évfolyam, 255–279. sz.)
2002-11-02 / 255. szám
2 2002. NOVEMBER 2., SZOMBAT RÖVIDEN Gyertyagyújtás a családon belüli erőszak áldozataiért Gyertyagyújtással és kiállítással emlékezett a családon belüli erőszak áldozataira a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület (NANE) halottak napja alkalmából pénteken a fővárosban. Wirth Judit, az egyesület munkatársa elmondta: a rendőrségi adatok évi 110-120, családtagokon elkövetett gyilkosságról szólnak, ám kutatások szerint átlagosan hetente van halálos áldozata a családon belüli erőszaknak. November 24-én, a nők ellen elkövetett erőszak elleni küzdelem világnapjának előestéjén felvonulást tartanak Budapesten a Legfelsőbb Bíróság s a Parlament épülete között. Földváry-Boér Elemér-szobrot avattak Péteriben Mandur László, az Országgyűlés alelnöke felavatta az 56-os forradalmár, hősi halált halt költő, Földváry-Boér Elemér Endre szobrát pénteken szülőhelyén, a Pest megyei Péteriben. Földváry filozófia szakon tanult az egyetemen, ám 1948-ban, kilátástalannak találva az itthoni politikai helyzetet, elhagyta az országot, majd honvágyának engedve egy év múlva hazatért. Ekkor kémkedés gyanújával letartóztatták és meghurcolták. Kistarcsán, majd Recsken raboskodott. Tanulmányait nem folytathatta, szénhordóként, kazánfűtőként volt kénytelen megélni. Közben sorra írta szebbnél szebb verseit. A forradalom kitörésekor csatlakozott a többi fiatalhoz, s 1956. október 24-én a rádiónál, 26 évesen érte az ávósok gyilkos golyója. Duray perét harmadszor is elhalasztották A harmadik kitűzött tárgyalást kellett elhalasztani a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) kontra Duray Miklós személyiségi jogi perben a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (PKKB) csütörtökön, miután a szlovákiai magyar politikusnak a tárgyalásra idézése ismét nehézségbe ütközött. Az MVSZ azért indított személyiségi jogi pert a politikus ellen, mert 2000 decemberében Duray Miklós úgy nyilatkozott, hogy az MVSZ ma jóhiszemű naivak, őrültek és gazemberek világszervezete. Miután a bíróság nem bizonyosodhatott meg arról, hogy az alperes tud az ellene indított eljárásról, el kellett halasztania a csütörtöki tárgyalást. BELFÖLD Februárig kapott időt a parlament Mulasztásos alkotmánysértést állapítottak meg az időközi választások kapcsán A kormány igyekszik betartani a törvényalkotási határidőket és várhatóan módosítást nyújt majd be a választási törvényhez az időközi választások kérdésében, nyilatkozta lapunknak Gál J. Zoltán. A kormányszóvivőt azután kérdeztük, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) egy múlt heti döntése mulasztásos alkotmányellenességet állapított meg, ugyanis a törvényhozás nem határozta meg az egyéni választókerületekben az országgyűlési képviselők időközi választása kitűzésének határidejét. Az Ab jövő év február végéig adott időt a parlamentnek, hogy tegyen eleget jogalkotási kötelezettségének és szűntesse meg a mulasztásos alkotmánysértést. Simon Zoltán NÉPSZAVA Sem a parlament elnökének titkárságán, sem pedig a Belügyminisztériumban nem értesültek még hivatalosan a határozatról, így nem is tudtak válaszolni arra, hogy tervezik-e a jogszabály módosítását. Mint az Ab irodájától megtudtuk, csak a indítványozóknak küldik el a határozatot, egyébként pedig a Magyar Közlönyben hozzák nyilvánosságra. Ismertes, hogy időközi választás kitűzésére az Országos Választási Bizottság (OVB) jogosult, de a testület számára sem a választási eljárási, sem a választójogi törvény nem állapít meg határidőt az időközi választás kitűzésére vonatkozóan. Az Ab indoklása szerint az időközi választás kitűzése nem lehet az OVB szabad mérlegelésének tárgya, ezért az időközi választás határidejének törvényi meghatározása szükséges. A taláros testület kimondta azt is, hogy az időközi választás szükségessége már az általános választás évében felmerülhet, ha nem volt jelölt vagy ha a választás második fordulója érvénytelen volt, valamint a képviselői megbízatás megszűnése esetén is. A választások évét követően pedig a már megtartott időközi választás második fordulójának érvénytelensége és a képviselői megbízatás megszűnése miatt válhat szükségessé időközi választás. Az Ab emlékeztetett, hogy a listás mandátumok megüresedése esetén a pártok azok felmerülésétől számított 30 napon belül betöltik a képviselői helyet, míg az egyéni képviselői megbízás megszűnésekor akár több hónap ________pig gazdára vár a mandátum. Az Ab határozata szerint még az is előfordulhat, hogy rendkívüli esemény folytán jelentős számban üresednek meg az egyéni választókerületi megbízatások, ekkor az Országgyűlés működőképessége, határozatképessége is veszélybe kerülhet. Egy másik ügyben is döntött az Ab még október elején. Emlékezetes, hogy a Fidelitas 2002. június 27-én országos népi kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát nyújtotta be az OVB-hez hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven szereplő kérdés arra várt választ, hogy a szavazók támogatják-e a választási törvény olyan módosítását, amely lehetővé tenné, hogy az idei és a követő országgyűlési választások szavazólapjait megőrizzék és levéltárba helyezzék. Az OVB hitelesítette az aláírásgyűjtő ívet, de a bizottság határozatát ketten is kifogásolták az Ab előtt. Az egyik indítványozó úgy ítélte meg, hogy a népi kezdeményezés lehetetlenre irányul, mert a választások iratait az OVB kérdést hitelesítő határozatának jogerőre emelkedését megelőzően már meg kellett semmisíteni. A másik indítványozó szerint ellentétes volna a törvénnyel, ha a 2002. évi országgyűlési választások szavazólapjait levéltárba helyeznék, mivel a hatályos jogszabályok nem tartalmaznak garanciális elemeket arra, hogy a szavazólapok későbbi állapota megegyezzen a szavazatszámlálás idején meglévő állapotával. Az Ab soron kívüli eljárásban mindkét kifogást elutasította, és helybenhagyta az OVB döntését. Indoklásuk szerint a kérdés összhangban áll az alkotmánnyal és törvény módosítására, illetve alkotására irányul. Az Ab-nek nincs hatásköre arra, hogy célszerűségi vagy időszerűségi szempontok alapján hozzon döntést a népi kezdeményezésre szánt kérdésről, áll az indoklásban. A testület kimondta, az időközi választás szükségessége már az általános választás évében felmerülhet Országos ünnepély az egyházi reformáció napján A teljes Biblia ma 383 nyelven olvasható MTI-információ A reformáció emléknapján, csütörtökön - az idén tizedik alkalommal megrendezett Országos Protestáns napok keretében - országos emlékünnepélyt tartott a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa Budapesten, a Kálvin téri református templomban. Harmati Béla evangélikus püspök igehirdetésében megemlékezett arról, hogy Luther Márton német Ágoston-rendi szerzetes és egyetemi tanár, a reformáció megindítója 485 éve, 1517. október 31-én tűzte ki híres 95 tételét a wittembergi vártemplomra. (Tételeivel a búcsúcédula-árusítások körüli visszaélések ellen tiltakozott; kétségbe vonta a pápa jogát a bűnök megbocsátására.) - Lola Scriptura, egyedül a Szentírás - hangoztatta a püspök a reformáció egyik alapelvét, és hangsúlyozta: Luther Márton nem új egyházat akart létrehozni, a reform az Isten igéjéhez való visszatérést jelentette. A reformáció ágai azért indultak el, mert Isten igéjéhez hozzátettek emberi szabályokat, amelyek sokszor fontosabbnak bizonyultak Isten igéjénél - jelentette ki Harmati Béla. A reform eredményének nevezte, hogy 1590-ben, Károli Gáspár fordítása nyomán magyarul is megjelenhetett a Biblia, és Isten igéje nemcsak latinul, hanem anyanyelven is megszólalhatott. A teljes Biblia ma már 383 nyelven olvasható - tette hozzá. A püspök arról is szólt: a magyarországi egyházaknak hálásaknak kell lenniük azért, hogy Isten úgy nyitott utat 12-13 évvel ezelőtt a vasfüggönyön, hogy háború nélkül köszöntött be egy új, nem remélt világ. Az emlékünnepélyen felolvasták Hegedűs Lóránt Duna melléki református püspök köszöntőjét; a püspök erdélyi szolgálatai miatt nem tudott jelen lenni a Kálvin téri országos ünnepségen. A reformáció ünnepén ökumenikus ünnepi istentiszteletet tartottak csütörtökön a debreceni református nagytemplomban. Nagy Zoltán evangélikus lelkész apostoli köszöntését követően Bölcskei Gusztáv tiszántúli püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke hirdetett igét. Bölcskei hangsúlyozta: a reformáció az egész kereszténység ügye, a reformáció nem egy templomban kezdődött és nem is ott végződik. Utalt az egyház megújításának igényére, amikor a wittenbergi várkapu falára kerültek Luther tézisei. Végezetül a püspök arról beszélt, hogy a reformáció ünnepén nem hátrafelé kell nézni, hanem előre s tudva azt: a legnagyobb szabadságot kaptuk, ami az élő Isten szolgálata. KDNP: leszámolás és elszámolás MTI-információ Összehívták mára a Kereszténydemokrata Néppárt országos választmányát a Legfelsőbb Bíróság szeptemberi ítélete alapján meghatározott módon: a budapesti tanácskozásra azok kaptak meghívást, akik tagjai voltak az 1997. június 21-22-én ülésezett választmánynak. Varga László fideszes országgyűlési képviselő, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) elnökségi tagja, akit 2000. november 4-én a magát törvényes KDNP-nek nevező szervezet pártelnöknek választott, rámutatott arra, hogy a jogerős bírósági ítéletben meghatározták az ülésre meghívandók körén túl a tanácskozás napirendjét is. Ez alapján várhatóan megválasztják a KDNP új elnökét és elnökségét. A tervek szerint az országos választmány dönt a KDNP-ből kizárt személyek visszavételéről, és várhatóan módosításokat hajtanak végre a párt alapszabályán is. Varga bízik benne, hogy a választmány határozatképes lesz, ehhez legalább az 1997-es testület tagjai felének, plusz egy főnek, azaz 111 tagnak kellene részt vennie az ülésen. A politikus hangsúlyozta: az a fő céljuk, hogy újraélesszék a pártot, amelynek politikai tevékenysége szerinte az utóbbi években lényegében megszűnt. Bartók Tivadar, a KDNP jelenleg bejegyzett elnöke elmondta: ez nem igazi KDNP- ülés lesz, hanem inkább MKDSZ-esek tanácskozásának lehetne nevezni. Hangsúlyozta, hogy a KDNP vezetése megtette a szükséges jogi lépéseket a szerintük téves, törvényellenes ítélettel szemben, amely alapján a választmányi ülést összehívták. Mint elmondta, kérték az ítélet végrehajtásának felfüggesztését és felülvizsgálatát. Bartók Tivadar úgy vélte, hogy az összehívott választmánynak lejárt a legitimitása, többen közülük már más pártnak a tagjai. A pártelnök leszögezte, hogy nem veszi tudomásul azokat a döntéseket, amelyek a szombati választmányi ülésen fognak születni. Varga László ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy a KDNP- vezetők bírósági beadványának nincs halasztó hatálya az ítélet végrehajtására nézve. Hozzátette, amennyiben az országos választmány megalakul és határozatképes lesz, a mostani KDNP- vezetésnek „már hétfőn mindenről el kell számolnia". NÉPSZAVA Károlyira és az első magyar köztársaságra emlékeztek A köztársaság sokkal több, mint egy államforma, olyan eszme és értékrend, amely meghatározza a gondolkodásmódot és magatartást - mondta Kovács László az első magyar köztársaság kikiáltásának alkalmából csütörtökön, Budapesten tartott ünnepségen a Kossuth téri Károlyi-szobornál. MTI-információ Kovács László szocialista pártelnök, külügyminiszter rámutatott: aki a köztársaság híve, az a demokrácia, a jogállam, a parlamentarizmus, az önkormányzatiság és a civil társadalom elkötelezettje, tiszteli és betartja a törvényeket. Utalt rá: a május végén hivatalba lépett szocialistaszabad demokrata kormány visszaállította a demokratikus elvek maradéktalan érvényesülését, a jogállam és a demokrácia intézményeinek normális működését, a szociális párbeszédet, az érdekegyeztetést. Károlyi Mihályról, az első magyar köztársaság elnökéről mint a francia forradalom szellemében gondolkodó és cselekvő polgárról szólva Kovács László kiemelte: a polgár nem az, aki önmagát annak nyilvánítja azért, hogy megkülönböztesse magát azoktól, akiket nem tekint annak. A megkülönböztetés, a kirekesztés, a gyűlölködés nem polgári erény. A polgár az, aki hisz a szabadságban, az egyenlőségben, a testvériségben, és ha politikus, akkor ennek szellemében cselekszik - vélekedett a szocialista pártelnök. Fodor Gábor szabad demokrata ügyvivő a köztársaság, a demokrácia védelmének szükségességéről szólva az elesettek iránti felelősséget és a szabadság mellett való szilárd kiállást hangsúlyozta. Kiemelte: vissza kell adni a politika becsületét. A megemlékezés résztvevői a Károlyi-szobortól átvonultak Nagy Imre szobrához, ahol ifjabb Donáthi Ferenc, a Nagy Imre Társaság budapesti szervezetének vezetője úgy vélte: forradalom volt Magyarországon 1918, 1945 és 1956, ezért éppen úgy kegyelettel kellene emlékezni Károlyi Mihályra és Nagy Imrére, mint Kossuth Lajosra és Batthyány Lajosra. A Károlyi-szobornál sok civil is elhelyezte a megemlékezés virágait Csekk Csilla felvétele Százmilliós van Schmitt kampánya MTI-információ A budapesti szavazók kegyeinek elnyerésére 96,8 millió forintot költött az októberi önkormányzati választásokon Schmitt Pál, aki a parlamenti ellenzék támogatásával, de függetlenként szállt harcba a főváros polgármesteri címéért - derült ki Schmitt pénteken nyilvánosságra hozott kampányköltségvetéséből. A voksoláson a szavazatok közel 36 százalékát besöprő és ezzel a második helyen végző Schmitt kampányköltségeinek zömét - 90 millió forintot - támogatóitól kalapozta össze. Schmitt támogatói vonalára érkező telefonhívásokból és SMS- ekből további 4,8 millió forint jött össze, míg a főpolgármester-jelölt nevével épített, darabonként ezer forintért megvehető pólók értékesítéséből 2 millió forint folyt be a kampánykasszába. Schmitt televízióban, rádióban, köztéri plakátokon, illetve szórólapokon történő népszerűsítése emésztette fel a legtöbb pénzt, 60 millió forintot. A reklámok előállítása pedig 19 millió forintot kóstált. A jelölt támogatására rendezett, többek közt Vikidál Gyulát, Deák Bill Gyulát vagy Gulyás Dénes operaénekest felvonultató koncert, illetve az összes többi rendezvény együttes büdzséje 15 millió forint volt, a főpolgármesterjelölt kampányát levezénylő Összefogás Budapestért Támogatói Központ működtetési költsége pedig 2,8 millió forintra rúgott.