Népszava, 2002. november (130. évfolyam, 255–279. sz.)

2002-11-02 / 255. szám

2 2002. NOVEMBER 2., SZOMBAT RÖVIDEN Gyertyagyújtás a családon belüli erőszak áldozataiért Gyertyagyújtással és kiállítással emlékezett a családon belüli erőszak áldozataira a Nők a Nő­kért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület (NANE) halottak napja alkalmából pénteken a fő­városban. Wirth Judit, az egye­sület munkatársa elmondta: a rendőrségi adatok évi 110-120, családtagokon elkövetett gyil­kosságról szólnak, ám kutatások szerint átlagosan hetente van ha­lálos áldozata a családon belüli erőszaknak. November 24-én, a nők ellen elkövetett erőszak el­leni küzdelem világnapjának előestéjén felvonulást tartanak Budapesten a Legfelsőbb Bíró­ság s a Parlament épülete között. Földváry-Boér Elemér-szobrot avattak Péteriben Mandur László, az Országgyűlés alelnöke felavatta az 56-os forra­dalmár, hősi halált halt költő, Földváry-Boér Elemér Endre szobrát pénteken szülőhelyén, a Pest megyei Péteriben. Földváry filozófia szakon tanult az egyete­men, ám 1948-ban, kilátástalan­nak találva az itthoni politikai helyzetet, elhagyta az országot, majd honvágyának engedve egy év múlva hazatért. Ekkor kémke­dés gyanújával letartóztatták és meghurcolták. Kistarcsán, majd Recsken raboskodott. Tanulmá­nyait nem folytathatta, szénhor­dóként, kazánfűtőként volt kény­telen megélni. Közben sorra írta szebbnél szebb verseit. A forra­dalom kitörésekor csatlakozott a többi fiatalhoz, s 1956. október 24-én a rádiónál, 26 évesen érte az ávósok gyilkos golyója. Duray perét harmadszor is elhalasztották A harmadik kitűzött tárgyalást kellett elhalasztani a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) kontra Duray Miklós személyiségi jogi perben a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (PKKB) csütörtökön, miután a szlovákiai magyar poli­tikusnak a tárgyalásra idézése is­mét nehézségbe ütközött. Az MVSZ azért indított személyisé­gi jogi pert a politikus ellen, mert 2000 decemberében Duray Mik­lós úgy nyilatkozott, hogy az MVSZ ma jóhiszemű naivak, őrültek és gazemberek világszer­vezete. Miután a bíróság nem bi­zonyosodhatott meg arról, hogy az alperes tud az ellene indított eljárásról, el kellett halasztania a csütörtöki tárgyalást. BELFÖLD Februárig kapott időt a parlament Mulasztásos alkotmánysértést állapítottak meg az időközi választások kapcsán A kormány igyekszik betartani a törvényalkotá­si határidőket és várhatóan módosítást nyújt majd be a választási törvényhez az időközi vá­lasztások kérdésében, nyilatkozta lapunknak Gál J. Zoltán. A kormányszóvivőt azután kér­deztük, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) egy múlt heti döntése mulasztásos alkotmányelle­nességet állapított meg, ugyanis a törvényhozás nem határozta meg az egyéni választókerületek­ben az országgyűlési képviselők időközi válasz­tása kitűzésének határidejét. Az Ab jövő év feb­ruár végéig adott időt a parlamentnek, hogy te­gyen eleget jogalkotási kötelezettségének és szűntesse meg a mulasztásos alkotmánysértést. Simon Zoltán NÉPSZAVA Sem a parlament elnökének tit­kárságán, sem pedig a Belügy­minisztériumban nem értesültek még hivatalosan a határozatról, így nem is tudtak válaszolni ar­ra, hogy tervezik-e a jogszabály módosítását. Mint az Ab irodá­jától megtudtuk, csak a indítvá­nyozóknak küldik el a határoza­tot, egyébként pedig a Magyar Közlönyben hozzák nyilvános­ságra. Ismertes, hogy időközi vá­lasztás kitűzésére az Országos Választási Bizottság (OVB) jo­gosult, de a testület számára sem a választási eljárási, sem a vá­lasztójogi törvény nem állapít meg határidőt az időközi válasz­tás kitűzésére vonatkozóan. Az Ab indoklása szerint az időközi választás kitűzése nem lehet az OVB szabad mérlegelésének tárgya, ezért az időközi válasz­tás határidejének törvényi meg­határozása szükséges. A taláros testület kimondta azt is, hogy az időközi választás szükségessége már az általános választás évében felmerülhet, ha nem volt jelölt vagy ha a válasz­tás második fordulója érvényte­len volt, valamint a képviselői megbízatás megszűnése esetén is. A választások évét követően pedig a már megtartott időközi választás második fordulójának érvénytelensége és a képviselői megbízatás megszűnése miatt válhat szükségessé időközi vá­lasztás. Az Ab emlékeztetett, hogy a listás mandátumok meg­­üresedése esetén a pártok az­ok felme­­rü­lésétől számított 30 napon belül be­töltik a képviselői helyet, míg az egyé­ni képviselői meg­bízás megszűnése­kor akár több hónap ________­pig gazdára vár a mandátum. Az Ab határozata szerint még az is előfordulhat, hogy rendkívüli esemény folytán jelentős számban üresednek meg az egyéni választókerületi meg­bízatások, ekkor az Országgyű­lés működőképessége, határozat­­képessége is veszélybe kerülhet. Egy másik ügyben is döntött az Ab még október elején. Em­lékezetes, hogy a Fidelitas 2002. június 27-én országos népi kez­deményezés aláírásgyűjtő ívé­nek mintapéldányát nyújtotta be az OVB-hez hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven szereplő kérdés arra várt választ, hogy a szavazók támogatják-e a válasz­tási törvény olyan módosítását, amely lehetővé tenné, hogy az idei és a követő országgyű­lési választások szavazólapjait megőrizzék és le­véltárba helyezzék. Az OVB hitelesí­tette az aláírásgyűjtő ívet, de a bizottság határozatát ketten is kifogásolták az Ab előtt. Az egyik indítványozó úgy ítélte meg, hogy a népi kezdeménye­zés lehetetlenre irányul, mert a választások iratait az OVB kér­dést hitelesítő határozatának jogerőre emelkedését megelőző­en már meg kellett semmisíteni. A másik indítványozó szerint ellentétes volna a törvénnyel, ha a 2002. évi országgyűlési vá­lasztások szavazólapjait levél­tárba helyeznék, mivel a hatá­lyos jogszabályok nem tartal­maznak garanciális elemeket ar­ra, hogy a szavazólapok későbbi állapota megegyezzen a szava­zatszámlálás idején meglévő ál­lapotával. Az Ab soron kívüli eljárásban mindkét kifogást elutasította, és helybenhagyta az OVB dönté­sét. Indoklásuk szerint a kérdés összhangban áll az alkot­mánnyal és törvény módosításá­ra, illetve alkotására irányul. Az Ab-nek nincs hatásköre arra, hogy célszerűségi vagy idősze­­rűségi szempontok alapján hoz­zon döntést a népi kezdeménye­zésre szánt kérdésről, áll az in­doklásban. A testület kimondta, az időközi választás szükségessége már az általános választás évében felmerülhet Országos ünnepély az egyházi reformáció napján A teljes Biblia ma 383 nyelven olvasható MTI-információ A reformáció emléknapján, csü­törtökön - az idén tizedik alka­lommal megrendezett Országos Protestáns napok keretében - or­szágos emlékünnepélyt tartott a Magyarországi Egyházak Öku­menikus Tanácsa Budapesten, a Kálvin téri református templom­ban. Harmati Béla evangélikus püspök igehirdetésében meg­emlékezett arról, hogy Luther Márton német Ágoston-rendi szerzetes és egyetemi tanár, a re­formáció megindítója 485 éve, 1517. október 31-én tűzte ki hí­res 95 tételét a wittembergi vár­templomra. (Tételeivel a búcsú­­cédula-árusítások körüli vissza­élések ellen tiltakozott; kétségbe vonta a pápa jogát a bűnök meg­bocsátására.) - Lola Scriptura, egyedül a Szentírás - hangoztatta a püs­pök a reformáció egyik alapel­vét, és hangsúlyozta: Luther Márton nem új egyházat akart létrehozni, a reform az Isten igé­jéhez való visszatérést jelentet­te. A reformáció ágai azért in­dultak el, mert Isten igéjéhez hozzátettek emberi szabályokat, amelyek sokszor fontosabbnak bizonyultak Isten igéjénél - je­lentette ki Harmati Béla. A reform eredményének ne­vezte, hogy 1590-ben, Károli Gáspár fordítása nyomán ma­gyarul is megjelenhetett a Bib­lia, és Isten igéje nemcsak lati­nul, hanem anyanyelven is meg­szólalhatott. A teljes Biblia ma már 383 nyelven olvasható - tette hozzá. A püspök arról is szólt: a ma­gyarországi egyházaknak hálá­saknak kell lenniük azért, hogy Isten úgy nyitott utat 12-13 év­vel ezelőtt a vasfüggönyön, hogy háború nélkül köszöntött be egy új, nem remélt világ. Az emlékünnepélyen felolvasták Hegedűs Lóránt Duna melléki református püspök köszöntőjét; a püspök erdélyi szolgálatai mi­att nem tudott jelen lenni a Kál­vin téri országos ünnepségen. A reformáció ünnepén öku­menikus ünnepi istentiszteletet tartottak csütörtökön a debrece­ni református nagytemplomban. Nagy Zoltán evangélikus lelkész apostoli köszöntését követően Bölcskei Gusztáv tiszántúli püs­pök, a Magyarországi Reformá­tus Egyház Zsinatának lelkészi elnöke hirdetett igét. Bölcskei hangsúlyozta: a reformáció az egész kereszténység ügye, a re­formáció nem egy templomban kezdődött és nem is ott végző­dik. Utalt az egyház megújításá­nak igényére, amikor a witten­bergi várkapu falára kerültek Luther tézisei. Végezetül a püs­pök arról beszélt, hogy a refor­máció ünnepén nem hátrafelé kell nézni, hanem előre s tudva azt: a legnagyobb szabadságot kaptuk, ami az élő Isten szol­gálata. KDNP: leszámolás és elszámolás MTI-információ Összehívták mára a Keresztény­­demokrata Néppárt országos vá­lasztmányát a Legfelsőbb Bíró­ság szeptemberi ítélete alapján meghatározott módon: a buda­pesti tanácskozásra azok kaptak meghívást, akik tagjai voltak az 1997. június 21-22-én ülésezett választmánynak. Varga László fideszes ország­­gyűlési képviselő, a Magyar Ke­reszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) elnökségi tagja, akit 2000. november 4-én a magát törvényes KDNP-nek nevező szervezet pártelnöknek válasz­tott, rámutatott arra, hogy a jog­erős bírósági ítéletben meghatá­rozták az ülésre meghívandók körén túl a tanácskozás napirend­jét is. Ez alapján várhatóan meg­választják a KDNP új elnökét és elnökségét. A tervek szerint az országos választmány dönt a KDNP-ből kizárt személyek visszavételéről, és várhatóan mó­dosításokat hajtanak végre a párt alapszabályán is. Varga bízik benne, hogy a választmány hatá­rozatképes lesz, ehhez legalább az 1997-es testület tagjai felének, plusz egy főnek, azaz 111 tagnak kellene részt vennie az ülésen. A politikus hangsúlyozta: az a fő céljuk, hogy újraélesszék a pár­tot, amelynek politikai tevékeny­sége szerinte az utóbbi években lényegében megszűnt. Bartók Tivadar, a KDNP je­lenleg bejegyzett elnöke el­mondta: ez nem igazi KDNP- ülés lesz, hanem inkább MKDSZ-esek tanácskozásának lehetne nevezni. Hangsúlyozta, hogy a KDNP vezetése megtette a szükséges jogi lépéseket a sze­rintük téves, törvényellenes íté­lettel szemben, amely alapján a választmányi ülést összehívták. Mint elmondta, kérték az ítélet végrehajtásának felfüggesztését és felülvizsgálatát. Bartók Tiva­dar úgy vélte, hogy az összehí­vott választmánynak lejárt a le­gitimitása, többen közülük már más pártnak a tagjai. A pártel­nök leszögezte, hogy nem veszi tudomásul azokat a döntéseket, amelyek a szombati választmá­nyi ülésen fognak születni. Varga László ezzel kapcsolat­ban kijelentette, hogy a KDNP- vezetők bírósági beadványának nincs halasztó hatálya az ítélet végrehajtására nézve. Hozzátet­te, amennyiben az országos vá­lasztmány megalakul és határo­zatképes lesz, a mostani KDNP- vezetésnek „már hétfőn minden­ről el kell számolnia". NÉPSZAVA Károlyira és az első magyar köztársaságra emlékeztek A köztársaság sokkal több, mint egy államforma, olyan eszme és értékrend, amely meghatározza a gondolkodásmódot és maga­tartást - mondta Kov­ács László az első magy­ar köztársaság ki­kiáltásának alkalmából csütörtökön, Budapesten tartott ünnep­ségen a Kossuth téri Károlyi-szobornál. MTI-információ Kovács László szocialista párt­elnök, külügyminiszter rámuta­tott: aki a köztársaság híve, az a demokrácia, a jogállam, a parla­mentarizmus, az önkormányzati­ság és a civil társadalom elköte­lezettje, tiszteli és betartja a tör­vényeket. Utalt rá: a május vé­gén hivatalba lépett szocialista­szabad demokrata kormány visszaállította a demokratikus elvek maradéktalan érvényesü­lését, a jogállam és a demokrá­cia intézményeinek normális működését, a szociális párbe­szédet, az érdekegyeztetést. Károlyi Mihályról, az első ma­gyar köztársaság elnökéről mint a francia forradalom szellemében gondolkodó és cselekvő polgár­ról szólva Kovács László kiemel­te: a polgár nem az, aki önmagát annak nyilvánítja azért, hogy megkülönböztesse magát azok­tól, akiket nem tekint annak. A megkülönböztetés, a kirekesztés, a gyűlölködés nem polgári erény. A polgár az, aki hisz a szabadság­ban, az egyenlőségben, a testvé­riségben, és ha politikus, akkor ennek szellemében cselekszik - vélekedett a szocialista pártelnök. Fodor Gábor szabad demok­rata ügyvivő a köztársaság, a de­mokrácia védelmének szüksé­gességéről szólva az elesettek iránti felelősséget és a szabad­ság mellett való szilárd kiállást hangsúlyozta. Kiemelte: vissza kell adni a politika becsületét. A megemlékezés résztvevői a Károlyi-szobortól átvonultak Nagy Imre szobrához, ahol if­jabb Donáthi Ferenc, a Nagy Imre Társaság budapesti szerve­zetének vezetője úgy vélte: for­radalom volt Magyarországon 1918, 1945 és 1956, ezért éppen úgy kegyelettel kellene emlé­kezni Károlyi Mihályra és Nagy Imrére, mint Kossuth Lajosra és Batthyány Lajosra. A Károlyi-szobornál sok civil is elhelyezte a megemlékezés virágait Csekk Csilla felvétele Százmilliós van Schmitt kampánya MTI-információ A budapesti szavazók kegyeinek elnyerésére 96,8 millió forintot költött az októberi önkormány­zati választásokon Schmitt Pál, aki a parlamenti ellenzék támo­gatásával, de függetlenként szállt harcba a főváros polgár­­mesteri címéért - derült ki Schmitt pénteken nyilvánosság­ra hozott kampányköltségveté­séből. A voksoláson a szavaza­tok közel 36 százalékát besöprő és ezzel a második helyen végző Schmitt kampányköltségeinek zömét - 90 millió forintot - tá­mogatóitól kalapozta össze. Schmitt támogatói vonalára ér­kező telefonhívásokból és SMS- ekből további 4,8 millió forint jött össze, míg a főpolgármes­ter-jelölt nevével épített, dara­bonként ezer forintért megvehe­tő pólók értékesítéséből 2 millió forint folyt be a kampány­kasszába. Schmitt televízióban, rádióban, köztéri plakátokon, il­letve szórólapokon történő nép­szerűsítése emésztette fel a leg­több pénzt, 60 millió forintot. A reklámok előállítása pedig 19 millió forintot kóstált. A jelölt támogatására rendezett, többek közt Vikidál Gyulát, Deák Bill Gyulát vagy Gulyás Dénes ope­raénekest felvonultató koncert, illetve az összes többi rendez­vény együttes büdzséje 15 mil­lió forint volt, a főpolgármester­jelölt kampányát levezénylő Összefogás Budapestért Támo­gatói Központ működtetési költ­sége pedig 2,8 millió forintra rú­gott.

Next