Népszava, 2002. december (130. évfolyam, 280–303. sz.)

2002-12-02 / 280. szám

2 2002. DECEMBER 2., HÉTFŐ RÖVIDEN Erősödő bíróságok A Legfelsőbb Bíróság elnöke szerint Magyarország EU-taggá válása után felértékelődik a bíró­ságok szerepe. Lomnici Zoltán ma az Európai Közösségek lu­xemburgi székhelyű Bíróságán vendégeskedik. Úgy vélte, a jogi és a gazdasági biztonság szem­pontjából kiemelkedően fontos a hatékony bíráskodás, de jogsza­bály-módosítással csökkenteni kellene az állami bíróságokra zú­duló ügyek számát. Deficites önkormányzatok 200 milliárd forint hiányzik az önkormányzatok kasszájából - jelentette ki Szita Károly, a Fi­desz képviselője. Szerinte a helyzeten jottányit sem változ­tat, hogy a belügyminiszter pén­teken bejelentette: plusz 6 mil­liárd forinthoz jutnak jövőre a települések. Szita szerint csak a béremelések hatása kapcsán 120 milliárd forint deficit keletkezett a települések költségvetésében. Népszerűtlen korjelzők__ Népszerűtlenek a tévéműsorok alatt a képernyő alján megjele­nő, az ajánlott kort feltüntető piktogramok, melyek használa­tára (a médiatörvény alapján) az ORTT kötelezte a műsorszolgál­tatókat - véli az MSZP médiapo­litikusa. Újhelyi István arra kéri a médiahatóságot, változtasson a piktogramok megjelenésnek for­máján, hogy azok ne rontsák a műsorok élvezhetőségét. Újjáalakuló kisgazdák A Független Kisgazdapárt új el­nöke visszavárja a pártba az ösz­­szes, korábban kizárt tagot. Réti Miklós folyamatosan tárgyal a különböző kisgazda tömörülé­sekkel, és bízik benne, hogy par­lamenti képviselők is visszatér­nek a pártba. Mint mondta, de­mokratikusan, alulról akarja újjá­építeni a pártot, miután eltávolí­tották a korábbi elnököt, Torgyán Józsefet. A képviselő balesete Közlekedési balesetet szenvedett egy fideszes parlamenti képvise­lő. Papcsák Ferenc autója Bükk­­ábránynál a vizes úton megcsú­szott. A képviselő - elkerülendő egy frontális ütközést - félrerán­totta a kormányt. Emiatt kocsija lesodródott az útról és felborult. A képviselőt könnyebb sérülé­sekkel vitték kórházba. BELFÖLD Ma eldőlhet a népszavazás időpontja A parlament integrációs nagybizottsága az uniós csatlakozás hazai menetrendjéről tárgyal A parlament integrációs nagybizottságának kellene ma végleges döntést hoznia az uniós csatlakozásról tervezett népszavazás időpontjáról. Az előzetes nyilatkozatok alapján valamennyi parlamenti pártnak elfogadható, hogy a csatlakozási szerződés április 16-i aláírása előtti hétvégén legyen a népszavazás. NÉPSZAVA-összeállítás A szabad demokraták szerint az egész ország nyert azzal a négy­­párti megegyezéssel, amely az uniós csatlakozással kapcsolatos alkotmánymódosítás ügyében jött létre. Az SZDSZ Országos Tanácsának ülése után Fodor Gábor elmondta, hogy az ország szuverenitá­sával kapcsolatban a kormánypártok és az ellenzék is köl­csönös kompro­misszumokat kötött, de az egyezség je­lentős vitától kíméli meg az integráció folyamatát. Az MSZP elnöke szerint az uniós csatlakozás után javulhat a magyar lakosság életminősége is, hiszen várhatóan felgyorsul a gazdasági növekedés, a techno­lógia és az infrastruktúra fejlő­dése. Kovács László úgy vélte, a nemzet érdekei ellen cselekszik, aki úgy véli, jobb lenne nem csatlakozni, ha nem lehet jól. A szocialista párt Baloldali Tömö­rülés Platformjának tanácskozá­sán a pártelnök-külügyminiszter azzal is érvelt, hogy az uniós tagság esetén több befektető jön Magyarországra. Elmondta azt is, hogy a tárgyalásokat decem­ber közepén zárják le, 2003 áp­rilisában pedig aláírhatják a szerződést. Kovács László a tárgyalások állásáról is tájékoztatja a pártok képviselőit a parlament integ­rációs nagybizottságának mai ülésén. A testület a négypár­­­­ti egyeztetésen múlt héten létrejött kom­promisszum nyo­mán határozhatja meg a tervezett népszavazás rész­leteit. Mint ismert, a kormány ragasz­kodik ahhoz, hogy felhatalmazást kap­jon a csatlakozási szerződés aláírásához, az ellen­zék pedig ahhoz, hogy a szerző­dés szövegének ismeretében le­gyen a népszavazás. Medgyessy Péter miniszterelnök az április 12-i, szombati dátumot javasol­ta, de elfogadható számára a 13. is. A kormányfő által megneve­zett időpontot nem utasította el Orbán Viktor sem. A volt kor­mányfő ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy az a legfonto­sabb, hogy a népszavazás idő­pontjában a szerződés szövege már biztos legyen. Az április kö­zepi időpont az MSZP, az SZDSZ, valamint az MDF szá­mára is elfogadható. Medgyessy Péter az április 12-i, szombati dátumot javasolta, de elfogadható a 13. is Kovács László a Baloldali Tömörülés Platformjának tanácskozásán Szalmás Péter felvétele Az ellentétektől a kompromisszumig kompromisszumos javaslat április 12-13. (a szerződés aláírása előtt, de az Európai Parlament már elfogadta) középerős ellenőrzési rendszer (általános ellenőrzési jogot rögzítik, a többit kétharmados törvényben rendezik) átengedni szó törölve, helyette „a közös hatáskörgyakorlás önállóan, az uniós Intézmények útján is megvalósulhat népszavazás a kormány és az Országgyűlés csatlakozás utáni viszonya szuverenitás kormány 1. március 15. 2. csatlakozási szerződés aláírása előtt ellenzék 1. a csatlakozási szerződés után 2. ha a szöveg már biztosan nem változik viszonylag gyenge parlamenti ellenőrzés (nem kell mindig a parlament álláspontját képviselni) egyes hatásköröket átengedi vagy a tagállamokkal közösen gyakorolja erős parlamenti kontroll átengedni szót töröljék (ne adjunk többet annál, amit kérnek) Stumpf István csalást gyanít Patay Gábor NÉPSZAVA A kormánypártok durva kísérletet tesznek arra, hogy az előző kabi­net működésének kriminalizálá­sával kitöröljék az elmúlt négy évet a magyar politikatörténetből. Egyebek között erről beszélt Stumpf István volt kancelláriami­niszter a Magyar Polgári Együtt­működés Egyesület konferenciá­ján, ahol a választások utáni tár­sadalmi helyzetről volt szó. Keller László közpénzügyi ál­lamtitkárra utalva a volt minisz­ter kijelentette: alkotmányjogi szempontból kétséges, hogy egy politikai államtitkár nem válo­gat az eszközökben, szítja a han­gulatot, átnyúlik a rendőrség és az ügyészség fölött és ezek munkáját befolyásolva próbálja meg bebizonyítani, hogy az el­múlt négy év valójában kudarc. A politikus szerint a jobboldali pártok sokat hibáztak az önkor­mányzati kampányban, ezért vesztették el a választást. Véle­ménye szerint határozottabban kellett volna üzeneteket megfo­galmazni azoknak, akik a rend­szerváltozás veszteseinek érzik magukat, illetve a középen álló bizonytalan szavazóknak. Stumpf István hibának tartja, hogy a Fidesz nem szállt be a szocialisták „licitkampányába”. Megfogalmazása szerint a parlamenti választásoknál nem vették komolyan azt, hogy tuda­tosan készülnek a törvények szerint választási csalásnak mi­nősíthető részvételösztönzésre. Stumpf szerint az MSZP jól szervezett informatikai hálózata és aktivistái révén beazonosítot­ta potenciális szavazóit, a vá­lasztás napján pedig felkeresték őket és rávették a voksolásra. Erre reagálva az MSZP párt­­igazgatója elmondta, az ország­­gyűlési választások alatt való­ban párhuzamosan számlálta a szavazatokat saját informatikai rendszere segítségével, ahogy minden párt tette. „Ám a külön­böző szavazókörzetekből szár­mazó adatok csak azután kerül­hettek fel a párt informatikai há­lózatára, miután a pártok dele­gáltjai összeszámlálták a vokso­­kat és az eredményt az összes párt képviselője által aláírt jegy­zőkönyvben rögzítették - szö­gezte le Tóbiás József. így sze­rinte képtelenség azt feltételez­ni, hogy a szavazókörzetekben a választás rendje fölött őrködő szocialista delegáltak - észlel­vén, hogy kevés a szocialista szavazó - riasztották a pártköz­pontot, ahonnan mozgósították a szocialista párti szavazókat. A Fidesz remélhetőleg utoljára melegítette fel a választási csalás rágalmát - áll az MSZP frak­cióvezetőjének közleményében. Lendvai Ildikó szerint az ország többsége áprilisban tudatosan döntött a kormányváltás mellett, és az októberi önkormányzati vá­lasztások fényesen bebizonyítot­ták a nemzetközi megfigyelők és a hazai választási bizottságok je­lentéseit e döntés tisztaságáról. Lendvai Ildikó sajnálatosnak tartja, hogy az egyik legárnyal­­tabban gondolkodó Fidesz-poli­­tikus sem képes szabadulni a vá­lasztási csalások fantomjától. Kezd a Hír Tv, de csak műholdról Hatórás kísérleti műsorral ma kezdi meg sugárzását az új ma­gyar hírcsatorna, várhatóan Hír+ néven. Az adás - a kábelszol­gáltatókkal való megegyezés híján - azonban egyelőre csak mű­holdon lesz fogható. Simon Zoltán NÉPSZAVA A Hír Televízió Rt., amely Hír+ néven üzemelteti majd új csator­náját, mától hatórás műsorral je­lentkezik, januártól azonban 10- 12 órára szeretnék bővíteni az adást, hogy később áttérjenek az eredeti tervek szerinti napi 17-18 órára. A hírcsatorna, amelynek a CNN és a BBC mellett az Info Rádió szolgál mintául, kezdetben csak az AMOS műholdról lesz fogható, illetve azokon a kábel­­hálózatokon láthatjuk, ahol van szabad csatorna. A társaság ugyanis még nem jutott meg­egyezésre a kábelszolgáltatókkal arról, hogy melyik szolgáltatási csomagba kerüljön a csatorna és ezért milyen összeg illesse meg a Hír Tv-t. Korábbi értesülések szerint az Orbán-kormány egy­kori szóvivője, Borókai Gábor által vezetett társaság azt szeret­né elérni, hogy felvegyék az úgy­nevezett alapcsomagba, amelybe a közszolgálati csatornák is tar­toznak. A műholdas adás elől az­zal hárult el az akadály, hogy az ORTT múlt kedden nyilvántar­tásba vette a Hír Tv-t. Borókai lapunk többszöri meg­keresésére sem nyilatkozott mű­sorterveiről, titkárnőjétől annyit sikerült megtudnunk, hogy a tévé­vel kapcsolatos tudnivalókat a mai napilapokban fizetett hirdetés formájában teszik közzé. Infor­mációink szerint a Hír Tv házi­asszonya Borbás Mária, a közté­vé volt bemondója lesz és egyes hírek szerint Papp Endre is itt tér vissza a képernyőre, egy gasztro­nómiai műsor vezetőjeként. A csatorna arca lesz Pörzse Sándor (az egykori Tv3-ból), és az is ko­rábban kiderült, hogy a Viva tévé­ből ismert Philip is megjelenik a képernyőn. Ő a két választási for­duló közötti Fidesz tömegrendez­vények műsorvezetőjeként lett is­mert. A Hír Tv stúdiója ugyanak­kor még nem készült el, amit Bo­rókai munkatársa is megerősített. Egyelőre nem a készülő stúdió­ból sugároznak, hanem a cég Szentendrei úti telephelyének egy másik épületéből. Az Index úgy tudja, a formá­lódó stábot a köztévétől, az Info Rádiótól, a Duna Tv-től, illetve a Magyar ATV-től verbuválták, de helyet kapott a csapatban több, az Orbán-kormány idején a kan­cellárián dolgozó szakember is. A hírműsorok riportereinek egy része a Magyar Televízió által működtetett „Lovas-akadémia” növedékei közül kerül ki. Az egyik szerkesztő a köztévé volt munkatársa, Kempf Károly lesz, míg a produkciós igazgatói poszt Udvarhelyi Tiborra vár. A csatornáról hétfőtől futó reklám szlogenje: „Egyenesen. Önnek”. Mint ismert, a tavaszi választá­si vereség után Orbán Viktor be­jelentette a polgári oldal igényét az egyik közszolgálati televízió­ra. A Fidesz ezért törvénymódo­sítást is készített, amit azonban még nem nyújtottak be a tör­vényhozásnak. A korábbi hírek, elsősorban a tulajdonosi körön keresztül összefüggésbe hozták a Hír Tv-t a jobboldali párttal, amit azonban Szalai Annamária, a Fi­desz médiapolitikusa lapunknak határozottan cáfolt. NÉPSZAVA Még nincs egyezség az átvilágítandókról Pungor András NÉPSZAVA Egyelőre nincs egyezség a par­lamenti pártok között arról, hogy kiket világítsanak át a köz­életi szerepet betöltő személyek állambiztonsági múltjának nyil­vánosságra hozataláról szóló új törvény alapján. A jogszabály­­tervezet részletes vitája pedig várhatóan holnap kezdődik a parlamentben. A kormány eredeti javaslata a vizsgálat alá vont kört kiterjeszte­né többek között az egyházi veze­tőkre, a polgármesterekre, az ál­lami közalapítványok vezetőire is. A kormányfő által felkért bi­zottság - amelyet Sólyom László, az Alkotmánybíróság korábbi el­nöke vezetett - azonban úgy lát­ta, hogy az országos köztestüle­tek vezetőiről, közalapítványok kurátorairól és az egyházak veze­tőiről nem mondható ki általában, hogy a politikai közélet szereplői. Az SZDSZ nem ért egyet a Só­lyom-bizottság által javasolt szű­kítéssel. Az MSZP - informá­cióink szerint - megosztott a kér­désben. A Fidesz pedig a vizsgá­lat körét kiterjesztené az MSZMP politikai és központi bizottságá­nak volt tagjaira is. A szocialisták elfogadhatatlannak tartják, hogy a volt PB- és KB-tagokat kizárják a közéletből. A másik törvényről - az Ál­lambiztonsági Szolgálatok Törté­neti Levéltára létrehozásáról szó­ló javaslatról - a kormánypártok már megállapodtak. Ezt a tör­vényt is várhatóan holnap kezdi tárgyalni az országgyűlés. Az MSZP SZDSZ-egyezség szerint a nemzetbiztonsági szakszolgála­tok felmérik az általuk tárolt ira­tokat. Egy jegyzéket készítenek arról, hogy mely dokumentumo­kat nem lehet - nemzetbiztonsági okok miatt - átadni a Történeti Hivatal jogutódjának, az új levél­tárnak. Egy bíró megvizsgálja az át nem adhatónak vélt iratokat, és a végleges döntést ő hozza meg az ügyben. Ezután egy háromta­gú bizottság felügyeli az irat­átadást. Az SZDSZ korábban azt akarta elérni, hogy ne maguk a szolgálatok szelektálhassák az iratokat. Ez a javaslatuk most tel­jesülni látszik. Az új levéltárnak az 1944 december 21. és 1990 február 14. között keletkezett ál­lambiztonsági szolgálati iratokat adnák át. Távozik Körmendy-Ékes Folytatás az 1. oldalról Körmendy-Ékes szerint ezt vetíti előre, hogy a bíróság megsemmi­sítette az ORTT Sláger Rádióval kapcsolatos döntését: a testület ugyanis felfüggesztette az adó működését, mivel az két éve nem fizetett az általa használt frek­venciáért. Az elnököt nemcsak a kor­mánypártok ellenszenve, hanem egy, az ÁPV Rt.-nél folytatott, személyét érintő vizsgálat is tá­vozásra sarkalhatja. Erről a Népszabadság számolt be. Kör­mendy-Ékes Judittól és testvé­rétől két éve az ÁPV Rt. által tulajdonolt Váltó-4 Libra Kft. egy budafoki telket vásárolt 50 millió forintért. Az ügyben a közelmúltban vizsgálatot indító ÁPV Rt. szakértője szerint azonban a terület mindössze 800 ezer forintot kóstál, mi­vel beépíthetetlen. A telek alatt ugyanis egy korábban gomba­pinceként hasznosított barlang húzódik, így területre füvet ül­tetni lehet, de házat építeni nem. Ezzel a cég is tisztában volt, ám a Váltó a vásárlás indo­kaként mégis azt hozta fel: la­kópark épülne a Körmendyek birtokán. A beruházás akkor len­ne megvalósítható, ha a terület zöld-egyéb­ zöld övezetből épít­kezési övezetté avanzsálna, ez azonban a XXII. kerület önkor­mányzata szerint leghamarabb 2004-ben lehetséges. Egyes becslések szerint, ha a lakópark megépülhet, a terület értéke 118 millió forintra szökne fel.

Next