Népszava, 2002. december (130. évfolyam, 280–303. sz.)
2002-12-02 / 280. szám
2 2002. DECEMBER 2., HÉTFŐ RÖVIDEN Erősödő bíróságok A Legfelsőbb Bíróság elnöke szerint Magyarország EU-taggá válása után felértékelődik a bíróságok szerepe. Lomnici Zoltán ma az Európai Közösségek luxemburgi székhelyű Bíróságán vendégeskedik. Úgy vélte, a jogi és a gazdasági biztonság szempontjából kiemelkedően fontos a hatékony bíráskodás, de jogszabály-módosítással csökkenteni kellene az állami bíróságokra zúduló ügyek számát. Deficites önkormányzatok 200 milliárd forint hiányzik az önkormányzatok kasszájából - jelentette ki Szita Károly, a Fidesz képviselője. Szerinte a helyzeten jottányit sem változtat, hogy a belügyminiszter pénteken bejelentette: plusz 6 milliárd forinthoz jutnak jövőre a települések. Szita szerint csak a béremelések hatása kapcsán 120 milliárd forint deficit keletkezett a települések költségvetésében. Népszerűtlen korjelzők__ Népszerűtlenek a tévéműsorok alatt a képernyő alján megjelenő, az ajánlott kort feltüntető piktogramok, melyek használatára (a médiatörvény alapján) az ORTT kötelezte a műsorszolgáltatókat - véli az MSZP médiapolitikusa. Újhelyi István arra kéri a médiahatóságot, változtasson a piktogramok megjelenésnek formáján, hogy azok ne rontsák a műsorok élvezhetőségét. Újjáalakuló kisgazdák A Független Kisgazdapárt új elnöke visszavárja a pártba az öszszes, korábban kizárt tagot. Réti Miklós folyamatosan tárgyal a különböző kisgazda tömörülésekkel, és bízik benne, hogy parlamenti képviselők is visszatérnek a pártba. Mint mondta, demokratikusan, alulról akarja újjáépíteni a pártot, miután eltávolították a korábbi elnököt, Torgyán Józsefet. A képviselő balesete Közlekedési balesetet szenvedett egy fideszes parlamenti képviselő. Papcsák Ferenc autója Bükkábránynál a vizes úton megcsúszott. A képviselő - elkerülendő egy frontális ütközést - félrerántotta a kormányt. Emiatt kocsija lesodródott az útról és felborult. A képviselőt könnyebb sérülésekkel vitték kórházba. BELFÖLD Ma eldőlhet a népszavazás időpontja A parlament integrációs nagybizottsága az uniós csatlakozás hazai menetrendjéről tárgyal A parlament integrációs nagybizottságának kellene ma végleges döntést hoznia az uniós csatlakozásról tervezett népszavazás időpontjáról. Az előzetes nyilatkozatok alapján valamennyi parlamenti pártnak elfogadható, hogy a csatlakozási szerződés április 16-i aláírása előtti hétvégén legyen a népszavazás. NÉPSZAVA-összeállítás A szabad demokraták szerint az egész ország nyert azzal a négypárti megegyezéssel, amely az uniós csatlakozással kapcsolatos alkotmánymódosítás ügyében jött létre. Az SZDSZ Országos Tanácsának ülése után Fodor Gábor elmondta, hogy az ország szuverenitásával kapcsolatban a kormánypártok és az ellenzék is kölcsönös kompromisszumokat kötött, de az egyezség jelentős vitától kíméli meg az integráció folyamatát. Az MSZP elnöke szerint az uniós csatlakozás után javulhat a magyar lakosság életminősége is, hiszen várhatóan felgyorsul a gazdasági növekedés, a technológia és az infrastruktúra fejlődése. Kovács László úgy vélte, a nemzet érdekei ellen cselekszik, aki úgy véli, jobb lenne nem csatlakozni, ha nem lehet jól. A szocialista párt Baloldali Tömörülés Platformjának tanácskozásán a pártelnök-külügyminiszter azzal is érvelt, hogy az uniós tagság esetén több befektető jön Magyarországra. Elmondta azt is, hogy a tárgyalásokat december közepén zárják le, 2003 áprilisában pedig aláírhatják a szerződést. Kovács László a tárgyalások állásáról is tájékoztatja a pártok képviselőit a parlament integrációs nagybizottságának mai ülésén. A testület a négypárti egyeztetésen múlt héten létrejött kompromisszum nyomán határozhatja meg a tervezett népszavazás részleteit. Mint ismert, a kormány ragaszkodik ahhoz, hogy felhatalmazást kapjon a csatlakozási szerződés aláírásához, az ellenzék pedig ahhoz, hogy a szerződés szövegének ismeretében legyen a népszavazás. Medgyessy Péter miniszterelnök az április 12-i, szombati dátumot javasolta, de elfogadható számára a 13. is. A kormányfő által megnevezett időpontot nem utasította el Orbán Viktor sem. A volt kormányfő ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy az a legfontosabb, hogy a népszavazás időpontjában a szerződés szövege már biztos legyen. Az április közepi időpont az MSZP, az SZDSZ, valamint az MDF számára is elfogadható. Medgyessy Péter az április 12-i, szombati dátumot javasolta, de elfogadható a 13. is Kovács László a Baloldali Tömörülés Platformjának tanácskozásán Szalmás Péter felvétele Az ellentétektől a kompromisszumig kompromisszumos javaslat április 12-13. (a szerződés aláírása előtt, de az Európai Parlament már elfogadta) középerős ellenőrzési rendszer (általános ellenőrzési jogot rögzítik, a többit kétharmados törvényben rendezik) átengedni szó törölve, helyette „a közös hatáskörgyakorlás önállóan, az uniós Intézmények útján is megvalósulhat népszavazás a kormány és az Országgyűlés csatlakozás utáni viszonya szuverenitás kormány 1. március 15. 2. csatlakozási szerződés aláírása előtt ellenzék 1. a csatlakozási szerződés után 2. ha a szöveg már biztosan nem változik viszonylag gyenge parlamenti ellenőrzés (nem kell mindig a parlament álláspontját képviselni) egyes hatásköröket átengedi vagy a tagállamokkal közösen gyakorolja erős parlamenti kontroll átengedni szót töröljék (ne adjunk többet annál, amit kérnek) Stumpf István csalást gyanít Patay Gábor NÉPSZAVA A kormánypártok durva kísérletet tesznek arra, hogy az előző kabinet működésének kriminalizálásával kitöröljék az elmúlt négy évet a magyar politikatörténetből. Egyebek között erről beszélt Stumpf István volt kancelláriaminiszter a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület konferenciáján, ahol a választások utáni társadalmi helyzetről volt szó. Keller László közpénzügyi államtitkárra utalva a volt miniszter kijelentette: alkotmányjogi szempontból kétséges, hogy egy politikai államtitkár nem válogat az eszközökben, szítja a hangulatot, átnyúlik a rendőrség és az ügyészség fölött és ezek munkáját befolyásolva próbálja meg bebizonyítani, hogy az elmúlt négy év valójában kudarc. A politikus szerint a jobboldali pártok sokat hibáztak az önkormányzati kampányban, ezért vesztették el a választást. Véleménye szerint határozottabban kellett volna üzeneteket megfogalmazni azoknak, akik a rendszerváltozás veszteseinek érzik magukat, illetve a középen álló bizonytalan szavazóknak. Stumpf István hibának tartja, hogy a Fidesz nem szállt be a szocialisták „licitkampányába”. Megfogalmazása szerint a parlamenti választásoknál nem vették komolyan azt, hogy tudatosan készülnek a törvények szerint választási csalásnak minősíthető részvételösztönzésre. Stumpf szerint az MSZP jól szervezett informatikai hálózata és aktivistái révén beazonosította potenciális szavazóit, a választás napján pedig felkeresték őket és rávették a voksolásra. Erre reagálva az MSZP pártigazgatója elmondta, az országgyűlési választások alatt valóban párhuzamosan számlálta a szavazatokat saját informatikai rendszere segítségével, ahogy minden párt tette. „Ám a különböző szavazókörzetekből származó adatok csak azután kerülhettek fel a párt informatikai hálózatára, miután a pártok delegáltjai összeszámlálták a voksokat és az eredményt az összes párt képviselője által aláírt jegyzőkönyvben rögzítették - szögezte le Tóbiás József. így szerinte képtelenség azt feltételezni, hogy a szavazókörzetekben a választás rendje fölött őrködő szocialista delegáltak - észlelvén, hogy kevés a szocialista szavazó - riasztották a pártközpontot, ahonnan mozgósították a szocialista párti szavazókat. A Fidesz remélhetőleg utoljára melegítette fel a választási csalás rágalmát - áll az MSZP frakcióvezetőjének közleményében. Lendvai Ildikó szerint az ország többsége áprilisban tudatosan döntött a kormányváltás mellett, és az októberi önkormányzati választások fényesen bebizonyították a nemzetközi megfigyelők és a hazai választási bizottságok jelentéseit e döntés tisztaságáról. Lendvai Ildikó sajnálatosnak tartja, hogy az egyik legárnyaltabban gondolkodó Fidesz-politikus sem képes szabadulni a választási csalások fantomjától. Kezd a Hír Tv, de csak műholdról Hatórás kísérleti műsorral ma kezdi meg sugárzását az új magyar hírcsatorna, várhatóan Hír+ néven. Az adás - a kábelszolgáltatókkal való megegyezés híján - azonban egyelőre csak műholdon lesz fogható. Simon Zoltán NÉPSZAVA A Hír Televízió Rt., amely Hír+ néven üzemelteti majd új csatornáját, mától hatórás műsorral jelentkezik, januártól azonban 10- 12 órára szeretnék bővíteni az adást, hogy később áttérjenek az eredeti tervek szerinti napi 17-18 órára. A hírcsatorna, amelynek a CNN és a BBC mellett az Info Rádió szolgál mintául, kezdetben csak az AMOS műholdról lesz fogható, illetve azokon a kábelhálózatokon láthatjuk, ahol van szabad csatorna. A társaság ugyanis még nem jutott megegyezésre a kábelszolgáltatókkal arról, hogy melyik szolgáltatási csomagba kerüljön a csatorna és ezért milyen összeg illesse meg a Hír Tv-t. Korábbi értesülések szerint az Orbán-kormány egykori szóvivője, Borókai Gábor által vezetett társaság azt szeretné elérni, hogy felvegyék az úgynevezett alapcsomagba, amelybe a közszolgálati csatornák is tartoznak. A műholdas adás elől azzal hárult el az akadály, hogy az ORTT múlt kedden nyilvántartásba vette a Hír Tv-t. Borókai lapunk többszöri megkeresésére sem nyilatkozott műsorterveiről, titkárnőjétől annyit sikerült megtudnunk, hogy a tévével kapcsolatos tudnivalókat a mai napilapokban fizetett hirdetés formájában teszik közzé. Információink szerint a Hír Tv háziasszonya Borbás Mária, a köztévé volt bemondója lesz és egyes hírek szerint Papp Endre is itt tér vissza a képernyőre, egy gasztronómiai műsor vezetőjeként. A csatorna arca lesz Pörzse Sándor (az egykori Tv3-ból), és az is korábban kiderült, hogy a Viva tévéből ismert Philip is megjelenik a képernyőn. Ő a két választási forduló közötti Fidesz tömegrendezvények műsorvezetőjeként lett ismert. A Hír Tv stúdiója ugyanakkor még nem készült el, amit Borókai munkatársa is megerősített. Egyelőre nem a készülő stúdióból sugároznak, hanem a cég Szentendrei úti telephelyének egy másik épületéből. Az Index úgy tudja, a formálódó stábot a köztévétől, az Info Rádiótól, a Duna Tv-től, illetve a Magyar ATV-től verbuválták, de helyet kapott a csapatban több, az Orbán-kormány idején a kancellárián dolgozó szakember is. A hírműsorok riportereinek egy része a Magyar Televízió által működtetett „Lovas-akadémia” növedékei közül kerül ki. Az egyik szerkesztő a köztévé volt munkatársa, Kempf Károly lesz, míg a produkciós igazgatói poszt Udvarhelyi Tiborra vár. A csatornáról hétfőtől futó reklám szlogenje: „Egyenesen. Önnek”. Mint ismert, a tavaszi választási vereség után Orbán Viktor bejelentette a polgári oldal igényét az egyik közszolgálati televízióra. A Fidesz ezért törvénymódosítást is készített, amit azonban még nem nyújtottak be a törvényhozásnak. A korábbi hírek, elsősorban a tulajdonosi körön keresztül összefüggésbe hozták a Hír Tv-t a jobboldali párttal, amit azonban Szalai Annamária, a Fidesz médiapolitikusa lapunknak határozottan cáfolt. NÉPSZAVA Még nincs egyezség az átvilágítandókról Pungor András NÉPSZAVA Egyelőre nincs egyezség a parlamenti pártok között arról, hogy kiket világítsanak át a közéleti szerepet betöltő személyek állambiztonsági múltjának nyilvánosságra hozataláról szóló új törvény alapján. A jogszabálytervezet részletes vitája pedig várhatóan holnap kezdődik a parlamentben. A kormány eredeti javaslata a vizsgálat alá vont kört kiterjesztené többek között az egyházi vezetőkre, a polgármesterekre, az állami közalapítványok vezetőire is. A kormányfő által felkért bizottság - amelyet Sólyom László, az Alkotmánybíróság korábbi elnöke vezetett - azonban úgy látta, hogy az országos köztestületek vezetőiről, közalapítványok kurátorairól és az egyházak vezetőiről nem mondható ki általában, hogy a politikai közélet szereplői. Az SZDSZ nem ért egyet a Sólyom-bizottság által javasolt szűkítéssel. Az MSZP - információink szerint - megosztott a kérdésben. A Fidesz pedig a vizsgálat körét kiterjesztené az MSZMP politikai és központi bizottságának volt tagjaira is. A szocialisták elfogadhatatlannak tartják, hogy a volt PB- és KB-tagokat kizárják a közéletből. A másik törvényről - az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló javaslatról - a kormánypártok már megállapodtak. Ezt a törvényt is várhatóan holnap kezdi tárgyalni az országgyűlés. Az MSZP SZDSZ-egyezség szerint a nemzetbiztonsági szakszolgálatok felmérik az általuk tárolt iratokat. Egy jegyzéket készítenek arról, hogy mely dokumentumokat nem lehet - nemzetbiztonsági okok miatt - átadni a Történeti Hivatal jogutódjának, az új levéltárnak. Egy bíró megvizsgálja az át nem adhatónak vélt iratokat, és a végleges döntést ő hozza meg az ügyben. Ezután egy háromtagú bizottság felügyeli az iratátadást. Az SZDSZ korábban azt akarta elérni, hogy ne maguk a szolgálatok szelektálhassák az iratokat. Ez a javaslatuk most teljesülni látszik. Az új levéltárnak az 1944 december 21. és 1990 február 14. között keletkezett állambiztonsági szolgálati iratokat adnák át. Távozik Körmendy-Ékes Folytatás az 1. oldalról Körmendy-Ékes szerint ezt vetíti előre, hogy a bíróság megsemmisítette az ORTT Sláger Rádióval kapcsolatos döntését: a testület ugyanis felfüggesztette az adó működését, mivel az két éve nem fizetett az általa használt frekvenciáért. Az elnököt nemcsak a kormánypártok ellenszenve, hanem egy, az ÁPV Rt.-nél folytatott, személyét érintő vizsgálat is távozásra sarkalhatja. Erről a Népszabadság számolt be. Körmendy-Ékes Judittól és testvérétől két éve az ÁPV Rt. által tulajdonolt Váltó-4 Libra Kft. egy budafoki telket vásárolt 50 millió forintért. Az ügyben a közelmúltban vizsgálatot indító ÁPV Rt. szakértője szerint azonban a terület mindössze 800 ezer forintot kóstál, mivel beépíthetetlen. A telek alatt ugyanis egy korábban gombapinceként hasznosított barlang húzódik, így területre füvet ültetni lehet, de házat építeni nem. Ezzel a cég is tisztában volt, ám a Váltó a vásárlás indokaként mégis azt hozta fel: lakópark épülne a Körmendyek birtokán. A beruházás akkor lenne megvalósítható, ha a terület zöld-egyéb zöld övezetből építkezési övezetté avanzsálna, ez azonban a XXII. kerület önkormányzata szerint leghamarabb 2004-ben lehetséges. Egyes becslések szerint, ha a lakópark megépülhet, a terület értéke 118 millió forintra szökne fel.