Népszava, 2003. január (131. évfolyam, 1-26. sz.)
2003-01-13 / 10. szám
2 2003. JANUÁR 13., HÉTFŐ RÖVIDEN Ma döntenek a drogtörvényről Még nem döntötte el a köztársasági elnök, hogy aláírja vagy megfontolásra visszaküldi a parlamentnek a drogtörvényt, vagyis a büntető törvények módosításáról szóló törvényt is. A határidő információink szerint már szombaton lejárt. A köztársasági elnök sajtófőnöke mára ígért tájékoztatást az ügyben. Reform a rendőrségnél___ A belügyminiszter a közeljövőben nem tervez személycseréket a rendőrség felső vezetésében. Lamperth Mónika elismerte, hogy vannak olyan területek, ahol - szavai szerint - további erőfeszítésekre van szükség, s a változások érdekében megteszi a szükséges lépéseket. Év eleji nyilatkozatában a miniszter nagyra értékelte, hogy elkezdődött a rendőrség reformértékű átalakítása. Az átvilágítás fő céljának nevezte, hogy erősítsék a kapitányságokat, az őrsöket, vagyis „oda kerüljön a több pénz, ahol a konkrét intézkedések történnek". Magánemberi cáfolat Az Akció Reklámügynökség és az @RC Kft. nem vett részt az SZDSZ kampányában és kormányzati megrendelést sem kaptak. Ezt közölte Geszti Péter, válaszul arra, hogy Áder János frakcióvezető azt állította, e cégek kormányzati „hálából” kaptak megrendeléseket. A neves szövegíró arra is emlékeztet, hogy ő tanácsadója volt az SZDSZ kampányának, s magánemberként végzett munkát. Azt pedig szakmai sikernek tartja, hogy öt pályázó közül az ARC tervét választotta az Európai Unió Kommunikációs Közalapítvány kuratóriuma. Kiálltak Csurka mellett A Magyar Igazság és Élet Pártja megyei és budapesti elnökeinek értekezletén kiálltak a párt elnöke mellett. Csurka István a tanácskozás után közölte, hogy pártja megújítja magát minden külső segítség nélkül. Úgy vélte, a reformokat követelő emberek a MIÉP meggyengítését és szétverését akarják elérni, kívülről irányítják őket és magyarellenesek. Terror Háza: itt a pénz, hol a pénz? 1. Másképp értelmezi a miniszterelnök ígéretét a Fidesz és Schmidt Mária, mint a kormány Válságtanácskozásra hívta mára a Terror Háza (TH) múzeumot fenntartó közalapítvány kuratóriumának tagjait az intézmény főigazgatója. Schmidt Mária úgy véli: ismét veszélybe kerülhet a TH működése. A kabinet ugyanis nem adta vissza teljes egészében a múzeumtól tavaly decemberben elvont 150 millió forintot, a kormány az idén csupán 100 millió forint kiegészítő támogatást szán az intézménynek. Egyelőre az is kérdéses, hogy ebből a summából mennyi folyhat be a TH kasszájába. Nagy B. György NÉPSZAVA Röpke kéthétnyi béke után újra kavarognak az indulatok a Terror Háza (TH) körül. Az intézmény főigazgatója, Schmidt Mária szerint elképzelhető, hogy működésképtelenné válhat a múzeum, Halász János fideszes honatya pedig azzal vádolja a kormányt, hogy a TH-val kapcsolatosan megszegte adott szavát. December végén úgy tűnt, pont kerül a TH-ügy végére. Bár a parlament a szabad demokrata Pető Iván javaslatára 330 millió forintról 180 millió forintra faragta le a TH költségvetését, ám pár nappal később Medgyessy Péter bejelentette: a kormány biztosítja a múzeum működéséhez szükséges summát. A legújabb vita a miniszterelnöki ígéret értelmezése kapcsán robbant ki. Schmidt Mária, illetve az ellenzék a kormányfő szavait az elvont 150 millió forint automatikus visszaadásaként értékelte. A kormányszóvivő szerint Medgyessy viszont csupán a működéshez valóban szükséges kiadások fedezését vállalta, konkrét összegről nem beszélt, így a kabinet 2003-ban 100 millió forintot különített el a TH-nak. Ez a summa a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) szerint bőségesen elegendő. Annál is inkább - érvelt a NKÖM - mivel az országgyűlés által jóváhagyott 150 millió forintos támogatást megfejeli az idén mintegy 138 millió forintra taksált jegyárbevétel, melyet Schmidt a TH idei költségvetésének első tervezetében figyelmen kívül hagyott. Tehát a TH csupán 12 millió forintnyi hiánnyal vág neki a 2003-as évnek, így - véli a kultusztárca - semmiképpen nem fenyegeti a működésképtelenség. Tény, a TH egy másik, a NKÖM-höz benyújtott költségvetési tervezetében Schmidt már úgy kalkulált: 2003-ban az intézmény kiadásai 460 millió forintra rúgnak. A NKÖM egyelőre értetlenül áll a működési költségek 30 százalékos megugrása előtt. (Az érintetlen 330 millió forintos támogatás és a jegyárbevétel együttesen mintegy 460 millió forintot tesz ki.) Schmidt Mária különösen nehezményezi, hogy a 100 millió forint sem folyik be automatikusan a TH kasszájába, a summa elköltését a NKÖM felügyeli. Ebből az összegből a kultusztárca ugyanis csak azokat a működési költségeket hajlandó finanszírozni, melyeket a múzeum képtelen más támogatásokból vagy saját bevételeiből fedezni. Tehát megeshet, hogy a 100 millió forintos keretnek csupán egy részét használhatja fel a TH, amely így - véli Schmidt - működésképtelenné is válhat. A TH-t működtető a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalomkutatásért Közalapítvány alapítójának, a NKÖM-nek a nevében Görgey Gábor kultuszminiszter javasolni kívánja a közalapítvány alapító okiratának módosítását, illetve a közalapítványt irányító kuratórium kiegészítését. A múzeum főigazgatója a kuratórium kibővítésével, illetve az alapító okirat módosításával kapcsolatos kormányzati javaslatok miatt mára összehívta a közalapítvány kuratóriumát. A közalapítvány átalakítására a TH működésének hatékonyabb ellenőrzésén kívül azért is szükség lehet, mivel felvetődött a TH bővítésének gondolata. A múzeum esetleges terjeszkedését a kormányszóvivő azzal indokolta, hogy egyes történészek szerint a XX. századi magyar diktatúrák következményeinek bemutatására vállalkozó TH elsősorban a kommunizmus idején elkövetett bűntettekre koncentrál, illetve nem megfelelően tárgyilagos a nácizmus bűntetteivel kapcsolatban. A múzeum bővítésére az Andrássy út 62. szám alatti épület lehet alkalmas. A TH-hoz kapcsolódó esetleges beruházások költségeit az állam állja. A főigazgató főleg azt nehezményezi, hogy a summa elköltését a NKÖM felügyeli Februártól nyilvánosak a vagyonnyilatkozatok Pungor András NÉPSZAVA Eddig 26 képviselő adta le saját, illetve vele egy háztartásban élő hozzátartozója vagyonnyilatkozatát a mentelmi bizottságnál. Mint ismert, a törvényhozóknak hétfő óta kell kitöltött dokumentumaikat az országgyűlési testülethez beadniuk. A leadási határidő január 31. péntek, este nyolc óra. Aki nem tesz eleget kötelezettségének, az a mulasztás pótlásáig nem gyakorolhatja képviselői jogait, nem szólalhat fel, nem szavazhat a parlamentben, valamint nem kapja meg a fizetését. Információink szerint a képviselők vagyonnyilatkozatait egyszerre, február 3-án, hétfőn hozzák nyilvánosságra. A 386 országgyűlési képviselő nyilatkozata az Országgyűlés könyvtárában, a parlament sajtóirodáján, illetve a képviselői irodaházban lesz hozzáférhető. A képviselők jogállásáról szóló törvény tavaly márciusi módosítása után az országgyűlési képviselőknek és családtagjaiknak a ciklus elején és végén, valamint minden év januárjában vagyonnyilatkozatot kell tenniük. Saját bevallásaikon kívül a velük egy háztartásban élő családtagjaiknak is nyilatkozniuk kell vagyoni helyzetükről. A képviselők bevallása nyilvános, minden érdeklődő beletekinthet, a családtagoké azonban titkos. Ha valaki úgy érzi, hogy egy képviselő nem a valóságnak megfelelő helyzetképet adott, akkor kezdeményezheti a vagyonbevallás vizsgálatát az országgyűlés elnökénél. Az idén nyáron Orbán Viktor volt kormányfő és Medgyessy Péter jelenlegi miniszterelnök nyilatkozata ellen érkezett kifogás. Eljárás ügyükben nem indult, mivel mindketten tisztázták dokumentumuk vitatott pontjait. BELFIÍID Egymillió forint tényfeltárásért Nagy B. György NÉPSZAVA Az Országimázs Központ és a Happy End Kft.háza táján kutakodó Haszán Zoltán, a Népszabadság újságírója érdemelte ki az idén az egymillió forinttal járó Göbölyös Soma-díjat. A 2001- ben alapított, a 37 évesen meghalt Göbölyös József „Soma” újságírónak emléket állító alapítvány díja az előző év legjobb tényfeltáró cikkét közreadó fiatal zsurnalisztának dukál. A díj átadása előtt a legbefolyásosabb holland napilap, az NRC Handelblad munkatársát faggatták az oknyomozó újságírás rejtelmeiről. Többek között azt tudakolták Tom-Jan Meeustól, a holland kormányfő privát nyaralásából ott ugyanúgy úgy lett-e volna, mint Magyarországon Medgyessy Péter kubai útjából. Meeus azt mondta, ha Hollandia valaha is kommunista állam lett volna, az újságírók magától értetődően cikkeztek volna a témáról. Emlékezés a doni tragédiára NÉPSZAVA-összeállítás A Hadtörténeti Múzeumban ma Medgyessy Péter kormányfő nyitja meg azt a kiállítást, amely a 2. magyar hadsereg doni katasztrófájának állít emléket. A 120 ezer magyar áldozatot követelő eseményekre emlékezve a Miniszterelnöki Hivatal és a kultusztárca egy doni emlékmű elkészítésére ír ki pályázatot. A kormányszintű megemlékezések sorában január végén Magyar Bálint oktatási miniszter ellátogat a helyszínre. Tegnap volt hatvan éve a II. világháború tragikus eseményének, a 2. magyar hadsereg ellen megsemmisítő erejű támadást indított a szovjet Vörös Hadsereg. Erre emlékeztek a budai Várban, a Hadtörténeti Intézet és Múzeumudvarán lévő emlékműnél. - Talán nincs olyan család Magyarországon, amely ne veszített volna el egy apát, egy fiút, egy testvért vagy egy barátot a magyar történelem nemzetet próbáló háborújában - mondta a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója. Holló József dandártábornok kiemelte, hogy a történelem megváltoztathatatlan, múlt nélkül pedig nincs jövő: meg kell tanítani az új évszázad nemzedékét is a múlt tiszteletére, az értékek megőrzésére. Emlékeztetett arra, hogy a katonák emberek maradtak a hideg orosz télben és az embertelenségben is. Horváth Gyula dandártábornok, a doni események túlélője idézte fel, hogy 60 évvel ezelőtt ezen a napon a Don-kanyarban mínusz 30 és 40 fokot mutatott a hőmérő. A téli ruházattal, harckocsikkal és hatalmas tüzérséggel felszerelt szovjet hadsereg ilyen körülmények között törte át a második magyar hadsereg vonalát. - Védekeztünk, és csaknem 130 ezer bajtársunk veszett el az egyenlőtlen harcban - mondta Horváth Gyula. Ezután Csuka Tamás protestáns tábori püspök mondott emlékimát, majd a helyszínről származó földet szórtak szét az emlékmű előtt. Az emlékműnél koszorút helyeztek el az Országgyűlés elnöke, a Honvédelmi Minisztérium, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum nevében. Ugyancsak elhelyezték a megemlékezés virágait a Nemzeti Kegyeleti Bizottság, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a Bolyai Bajtársi Kör, a Horthy Miklós Társaság, a Doni Bajtársak Szövetsége, a Honvéd Hagyományőrző Egyesület és a Vitézi Rend képviselői. Az ünnepi szentmisét a Mátyás templomban Kocsis István tábori esperes celebrálta. Kiskunfélegyházán és Kaposváron is tisztelegtek azoknak a katonáknak az emléke előtt, akik a Don-kanyarnál vesztették életüket. Az alföldi városban az Öreglaktanya falán álló emléktáblánál Deli József nyugalmazott ezredes emlékeztetett arra, hogy az igazságtalan, véres háborúban feláldozott magyar katonák parancsot teljesítettek. A doni tragédiában az is közrejátszott, hogy az akkori politikai vezetés bár előre látta, hogy esélytelen a küzdelem, mégis a frontra küldött 240 ezer magyar katonát, akik a dermesztő hidegben hiányos öltözetben és lőszer nélkül voltak kénytelenek harcba szállni. Koszorúzás a budai Várban NÉPSZAVA Fővárosi „vízfejű” pártok Gyenge a vidékiek érdekérvényesítése A tavalyi választások után a jobboldali pártok vezetői keserűen jegyezték meg, hogy a „főváros elveszett”. Kétségtelen - és erre utalnak az elemzők kimutatásai is Budapesten többségben vannak az MSZP szimpatizánsai, míg a polgári oldal inkább vidéken tudhat magáénak erősebb szavazóbázist. Az elmúlt időszak árokásása nemcsak a politikai jobb- és baloldal között szélesítette a szakadékot, hanem a főváros és a vidék között is egyre nőtt a feszültség. A politológus szerint az, hogy a parlamenti pártoknak budapesti „vízfejük” van, gyakran meggyengíti a vidéki szervezetek érdekérvényesítésének lehetőségeit. Szalay Tamás Lajos NÉPSZAVA - Bár mindegyik párt eltérő módon helyez kisebb vagy nagyobb hangsúlyt a vidéki bázisaira, legtöbbjük mégis budapesti vízfejjel rendelkezik - nyilatkozta lapunknak Vasali Zoltán politológus. A szakember szerint az önkormányzati választások bebizonyították, hogy sikeres kampányt nem lehet a vidéki szervek nélkül folytatni. Orbán Viktor, a Fidesz vezéralakja is utolsó reményként már csak a vidéki szervezetek sikereiben bízhatott, miután világossá vált, hogy Budapesten egyszerűen nem szerezhet többséget. Ezzel együtt a Fideszt is megvádolták időnként azzal, hogy nem ad kellő támogatást vidéki bázisainak, erre a tényre a választások idején - a már említett okokból - azonban jelentősen rácáfolt. -Az, aki vidéken pártpolitizál, a helyi érdekeket tartja elsődlegesen szem előtt. Mégis az a célja, hogy előbb-utóbb felkerüljön a nagypolitikába, ami viszont a fővárosban, azaz Budapesten van - mondta Vasali, aki szerint a jelenlegi parlamenti pártok közül a Szabad Demokraták Szövetsége igyekszik a legjobban a fővárosra koncentrálni. A politológus úgy véli, bár a rendszerváltást követően az SZDSZ stabil vidéki bázist tudhatott magáénak, a folyamatos gyarapodás hamar visszafordult, és a párt azóta is inkább csak Budapestre összpontosít. Kuncze Gábor azonban nem ért ezzel egyet. Az SZDSZ elnöke és frakcióvezetője lapunknak kifejtette, hogy szerinte „Vasali úr feltehetően a fővárosban lakik és neki is budapesti vízfeje van”. Emlékeztetett arra, hogy az SZDSZ tizenkét tagból álló ügyvivői testületébe hat fővárosi és hat vidéki ügyvivőt kapott helyet. Vagyis a szabad demokraták ügyvivői testülete félig vidéki. - Ettől függetlenül én is úgy érzem, hogy az SZDSZ egyre városiasodig, aminek én magam sem örülök - nyilatkozta lapunknak Kuncze, majd hozzátette, a vidéki pártpolitikusok kétségtelenül nehezebb helyzetben vannak, hiszen az általuk fontosnak ítélt üzenetek nem tudnak mindig eljutni az országos médiához. Font Sándor, az MDF frakcióvezető-helyettese úgy nyilatkozott, hogy pártja már sokszor felvetette a főváros és a vidék között lévő ellentéteket és kiegyensúlyozatlanságot. Font szerint az MDF-re mindig is jellemző volt az erős vidéki bázis és kötődés, elég csak Lakitelekre gondolni. - Nem szívesen kutakodok más pártok valós vízfejeiben, elég megemlítenem, hogy az MDF frakciójában mindösszesen két budapesti képviselő van, a többiek mind kisebb-nagyobb vidéki településeket, városokat képviselnek. Igaz ugyan, hogy az MDF országos listáján is főleg olyan nevek szerepeltek, akik leginkább a fővároshoz köthetőek. Dávid Ibolyát is sokan Budapesthez kötik a munkássága és betöltött pozíciói révén, holott ő maga is Tamási lakóit képviseli - mondta lapunknak Font. Az MDF frakcióvezető-helyettese szerint túldimenzionált, Budapest-központú gondolkodás jellemzi a mostani politikai életet és gyakran háttérbe szorulnak a vidéki problémák. Mint ahogyan azt már korábban is jeleztük, leginkább a vezető kormánypárt, az MSZP dicsekedhet erős fővárosi bázissal, ez a választásokon is megmutatkozott. Keleti György lapunknak mégis azt mondta, nem érzi, hogy túlkoncentrált lenne a fővárosi jelenlét. Igaz ugyan, hogy az MSZP-szervezetek a kisebb megyékhez képest túlsúlyban vannak Budapesten, mégis úgy látom, hogy a megyeiek is kellő erővel és határozottsággal tudják képviselni az érdekeiket. Azt gondolom, hogy a fővárosnak meghatározó szerepe van az MSZP-n belül, nagyobb létszámmal vagyunk jelen Budapesten, hiszen itt működik az országos elnökség is. A szocialista párt rendszere kiküszöböli a vélt ellentétet, hiszen a megyei elnökök havi rendszerességgel - olykor gyakrabban - értekezletet tartanak, ahol a helyi problémák is szóba kerülnek. Úgy vélem, ahol normális pártélet folyik, ott meg lehet oldani minden problémát - tette hozzá Keleti György.