Népszava, 2003. április (131. évfolyam, 76-100. sz.)
2003-04-01 / 76. szám
Fogolylátogatáson a Vöröskereszt Első alkalommal látogattak meg iraki hadifoglyokat a Nemzetközi Vöröskereszt illetékesei hétfőn. A szervezet tizenöt fős küldöttsége az Umm-Kászr déli kikötőváros közelében lévő táborban kezdte meg az iraki hadifoglyok meglátogatását. A küldöttségnek tagja egy orvos és hat tolmács. (MTI) Powell Brüsszelbe és Ankarába utazik Az amerikai külügyminiszter kedden Brüsszelbe és Ankarába utazik, hogy az iraki háborúval kapcsolatban tárgyalásokat folytasson a NATO illetékeseivel és a török vezetőkkel. A washingtoni külügyminisztérium tájékoztatása szerint Powell villámlátogatásra készül: kedd reggel indul útnak és csütörtökön már haza is tér Washingtonba. (MTI) Szíria Irak oldalán áll Szíria az iraki népet támogatja az amerikai-brit invázió ellenében - szögezte le hétfőn a damaszkuszi külügyminisztérium szóvivője, válaszként az amerikai külügyminiszter pár órával korábban elhangzott felhívására. Colin Powell felszólította Szíriát: szüntesse be a „terrorcsoportoknak” és az iraki rezsimnek nyújtott támogatását. „Szíria döntő választás előtt áll. Folytathatja terrorcsoportok és Szaddám halódó rendszerének támogatását vagy rátérhet egy reményteljesebb irányvonalra” - hangoztatta Powell. (MTI) Peter Arnettet kirúgta az NBC Elbocsátotta az NBC tévétársaság Bagdadból jelentő haditudósítóját, Peter Arnettet. Az NBC-t és az MSNBC-t tudósító Pulitzer-díjas sztárriporter ezúttal azzal vonta magára munkaadói haragját, hogy interjút adott az iraki televíziónak. Arnett kijelentette: véleménye szerint az amerikaiak első haditerve kudarcot vallott. Az NBC vezetése szerint ugyanakkor nem volt helyénvaló, hogy a riporter a diktatúra szócsövének nyilatkozott s kifejtette személyes véleményét. A veterán haditudósító az első öbölháború idején a CNN alkalmazásában állt, s kollégájával, Bernard Shaw-val együtt a nyugati média egyetlen képviselőjeként jelentett a bombázások megkezdése után Bagdadból. Peter Arnettet már akkor is sok bírálat érte, mondván, túl közel került a bagdadi rezsimhez s nem objektíven tudósított. A 68 éves, új-zélandi születésű Arnett utólag bocsánatot kért az amerikai néptől az interjú miatt, de az NBC döntésén ez már nem változtatott. (Népszava) HÁBORÚ PERCRŐL PERCRE 03:10 Tomahawk rakétákkal támadják Bagdadot; célpont: a tájékoztatási minisztérium 04:00 Colin Powell amerikai külügyminiszter felszólítja Szíriát: hagyjon fel az iraki vezetés támogatásával 06:12 Amerikai tengerészgyalogosok nagy mennyiségű gázmaszkot és vegyvédelmi ruhát találnak egy Násziríja környéki iraki táborban 06:43 Hozzávetőleg 5000 amerikai katonát, köztük a különleges erők egységeit küldték Násziríjához, hogy csatlakozzanak társaikhoz 07:04 Amerikai parancsnokok szerint Nadzsef városát csaknem teljesen körülzárták, éjjel B-52-es bombázók támadtak a kitörő iraki egységekre 07:27 A brit hadsereg nagy mennyiségű lőszertől tisztította meg a rumailai olajmezőktől északra fekvő területet 08:30 A brit tengerészgyalogosok folytatják a hadműveletet a Bászrától délre elhelyezkedő iraki csapatok ellen 10:30 Az iraki állami tévé rövid szünet után újra sugároz 11:21 Násziríjánál az amerikaiak bevetik az AC-130-as repülőt 11:40 Hatezer amerikai tengerészgyalogos halad Bagdad felé, hogy előkészítse az iraki köztársasági gárdával történő összecsapást 13:34 Nádzsi Szabri iraki külügyminiszter szerint ötezer külföldi önkéntes érkezett Bagdadba 14:45 Alacsonyan támadó gépek bombázzák a bagdadi elnöki palotát 15:41 Az amerikai és szövetséges katonák eddig 8000 hadifoglyot ejtettek 16:21 Colin Powell amerikai külügyminiszter Európába indul, Ankarába és Brüsszelbe látogat 2 HÁBORÚ - VILÁG 2003. ÁPRILIS 1., KEDD NÉPSZAVA Nyolcvan kilométerre vannak az iraki fővárostól a szövetséges erők Intenzív légicsapások Bagdadra Intenzív bombázások, több város offenzívája, nagyszabású erőátcsoportosítások jelezték tegnap, hogy folytatódnak a koalíciós hadműveletek Irakban. A brit The Times ugyanakkor ismét megerősítette, több héttel elhalasztották Bagdad ostromát, addig nem rohanják meg az iraki fővárost, amíg nem érkezik meg az amerikai csapaterősítés. Szaddám Huszein palotáit, a tájékoztatási minisztériumot, az iraki tévé átjátszóállomását bombázta a többi között tegnap a szövetséges légierő. Egy harci repülőgép hétfőn két rakétát lőtt ki az egyik bagdadi elnöki palotára. Ez az első eset, hogy fényes nappal érte csapás az elnöki palotaegyüttest. A hétfői bombatámadások következtében meghalt hat civil s többtucatnyian megsérültek. Az amerikai hadsereg több ezer fős erősítést küld a Bagdadtól délre, az utánpótlási vonalak szempontjából stratégiai helyen fekvő Násziríja biztosítására. A BBC híre szerint különleges amerikai egységek és tengerészgyalogosok indultak Násziríja térségébe, ahol a szövetségesek eddig makacs iraki ellenállásba ütköztek. A londoni rádió helyszínen lévő tudósítója ötezer fősre tette az amerikai erősítést; a stratégiai fontosságú városnál jelenleg hétezer amerikai tengerészgyalogos harcol. Amerikai katonai egységek hétfőn behatoltak a Bagdad köré vont vörös vonalon túlra, míg más egységek az Eufrátesz folyó mentén nyomultak előre. Az iraki fővárost övező „vörös zónát” a Köztársasági Gárda egységei védik. Nyugati értékelések szerint ez az övezet lehet az egyik legalattomosabb térség az inváziós csapatok szempontjából. Egyes jelentések szerint Szaddám Huszein iraki elnök engedélyezte vegyi fegyver bevetését, amennyiben a támadók átlépnék a vörös vonalat. Amerikai tájékoztatás szerint a nyugati szövetségesek hétfőn mintegy 100 félkatonai harcost öltek meg Nedzsef körzetében és a Köztársasági Gárda több tucat katonáját ejtették foglyul a Bagdadtól délre eső Hindíja városban. Az amerikai haderő az iraki háború eddigi tizenkét napja alatt már ellőtte Tomahawk rakétáinak egyharmadát. Ezt a CNN jelentette hétfőn a Pentagonra hivatkozva. A haditengerészet pedig már pótlólagos pénzeszközöket kért, hogy meggyorsíthassa új Tomahawkok előállítását. Ezeket a rakétákat hajókról és tengeralattjárókról indítják. A jelentés szerint a rendelkezésre álló kétezer rakétából eddig hétszázat használtak fel. A többszöri hét végi cáfolatok ellenére a hétfői The Times megismételte azt az értesülést, miszerint Bagdad ostromát a szövetségesek több héttel elhalasztották, mert be akarják várni a 120 ezer fős amerikai erősítést. A vezető londoni napilap szerint a Bagdad alatt álló alakulatoknak megmondták, hogy legalább két hétig nem várható az előrenyomulás az iraki főváros felé, sőt az egyik tiszt 45 napos várakozást jósolt embereinek. A lap szerint Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter és Tommy Franks tábornok, a háború katonai irányítója egyaránt kizárta ugyan a szüneteket, de ezt csak az általános hadműveletek egészére értették, nem a Bagdad elleni rohamra. A brit védelmi miniszter hétfő délután a londoni alsóházban kijelentette: a brit kormány mindig is nehéz, erőt próbáló és veszélyes háborúra számított Irakban. Geoff Hoon szerint a szövetségesek figyelemre méltó eredményeket értek el eddig, egyes alakulataik 80 kilométerre vannak Bagdadtól, Irak déli részét „zömmel” ellenőrzésük alatt tartják, jóllehet maradtak ellenállási gócok. Az egyik ilyen fő gócot, a dél-iraki Bászrát csaknem 20 órás ütközet után - a brit királyi tengerészgyalogság hétfőre gyakorlatilag bekerítette, elfoglalva a stratégiai nagyváros legnagyobb déli elővárosát, ahol különösen heves volt az ellenállás. A brit tengerészgyalogosok hétfői londoni közlés szerint reggelre elfoglalták a várostól másfél kilométerre lévő Abu el-Kaszib iraki erősséget és több száz iraki katonát ejtettek foglyul. Bászrától északra 17 iraki T-55-ös harckocsit, hét páncélozott csapatszállítót és több tüzérségi állást semmisített meg a brit légierő. A brit védelmi miniszter elismerte, hogy magas rangú iraki katonatiszt vagy politikus még nem adta meg magát a háború kezdete óta. Hozzátette azonban, hogy a szövetségesek nyolcezer iraki hadifoglyot ejtettek eddig. Nadzsi Szabri iraki külügyminiszter mielőbbi távozást ajánlott a koalíciós erőknek, ha nem akarnak „egy nagy sivatagi temetőbe kerülni”. Bagdadi sajtóértekezletén Szabri gyarmatosítóknak nevezte a koalíciós erőket, amelyek „fel akarják darabolni Irakot”. Hozzátette: az iraki nép „holokausztot” készít elő az amerikaiak és a britek számára. Közlése szerint „immár több mint ötezer arab önkéntes érkezett Irakba, hogy segítsen megvédeni az arabok és a muzulmánok becsületét”. Az iraki tájékoztatási miniszter azt állítja, hogy az iraki csapatok 43 amerikai és brit katonát öltek meg az utóbbi 36 óra leforgása alatt. Muhammad Szaid asz-Szahaf Bagdadban tartott sajtótájékoztatóján hétfőn azt állította, hogy az iraki erők négy Apache helikoptert, két Predator pilóta nélküli kémrepülőt, 13 harckocsit, nyolc csapatszállító járművet és hat páncélozott járművet semmisítettek meg. Iraki katonák a Vörös Félhold mentőautójából tüzet nyitottak amerikai katonákra. Hármat közülük megsebesítettek, egyet súlyosan. MTI Amerikai tengerészgyalogosok vegyi fegyverek elleni védőfelszereléseket, lőszerkészletet találtak az ostromlott Nászirijában Fotó: Reuters VEGYÉSZ ALIRA VADÁSZTAK A TENGERÉSZGYALOGOSOK Rajtaütésszerű támadást intéztek hétfőre virradóra az amerikai tengerészgyalogosok a Násziríjától 35 kilométerre északra fekvő Satra város ellen. A rajtaütés célpontja „Vegyész Ali", azaz Ali Hasszán al-Madzsid tábornok, Szaddám Huszein unokatestvére lett volna. Vegyész Ali volt az, aki 1988-ban az iraki kurdok elleni vegyi támadásokat irányította. A tengerészgyalogosokat azért fordították vissza Sátrába, mert hírszerzési értesüléseket kaptak, hogy a városban tartózkodik a Bath párt számos magas rangú vezetője , Vegyész Ali, akire Szaddám a dél-iraki front irányítását bízta. Az amerikai hadvezetés úgy értesült, hogy a városból szervezik a gerillatámadásokat a koalíciós erők ellen. Az amerikai erők bombázókkal, helikopterekkel, tankokkal támadtak Sátrára, Vegyész Alit azonban nem találták meg. Százmilliót ad humanitárius célokra az Európai Unió Az Európai Unió összesen 100 millió euró humanitárius segélyt nyújt Iraknak. Ebből 21 millió már most a rászorultak rendelkezésre áll, a maradék átutalásáról egy-két héten belül megszületik a döntés. A Brüsszelből érkező pénzt a helyszínen dolgozó nemzetközi segélyszervezetek használják föl. Az Európai Bizottság humanitárius segélyeket koordináló hivatala, az ECHO már a háború kirobbanásának másnapján fölszabadított 21 millió eurót Irak megsegítésére, és arra kérte a Miniszteri Tanácsot, valamint az Európai Parlamentet, hogy járuljanak hozzá további 79 millió felszabadításához a költségvetés tartalékalapjából. Március 21-én az ECHO 3 millió eurót azonnal átutalt az Irakban tevékenykedő Nemzetközi Vöröskeresztnek. A pénzből 75 ezer, otthonából elmenekült ember háromhavi ellátását fedezik, élelmiszert vásárolnak a kórházaknak és támogatják a segélyek célba juttatását. A napokban várhatóan újabb 9,5 millió euró érkezik Brüsszelből a segélyszervezetek számlájára, a pénzt elsősorban az ivóvízellátás megszervezésére, a megrongálódott vízvezeték-hálózat kijavítására fordítják. Ugyancsak előkészületben van egy 5,5 milliós gyorssegély kiutalása a kórházak megsegítésére, a fenyegető járványok megelőzésére. 3 milliót különített el az Európai Bizottság a menekültek segélyezésére, ám ezt az összeget egyelőre visszatartják, mivel a menekültáradat még nem indult meg. Az Európai Parlament április eleji plenáris ülésén várhatóan jóváhagyja az Irak humanitárius megsegítésére kért újabb 79 millió eurót. A parlament döntését követően egy-két hétbe telik, míg az összeg felszabadul és a rászorultakat támogató szervezetek számlájára érkezik. Mivel nehéz megjósolni, hogy a háború meddig tart és milyen pusztítást végez, a brüsszeli szakértők sem tudják megítélni, hogy az összesen 100 millió eurónyi közvetlen támogatás mire lesz elegendő. Az ECHO a közel-keleti országban működő nemzetközi szervezeteken keresztül segélyezi a rászorultakat, a Nemzetközi Vöröskereszten kívül partnere mások mellett az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF), az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR), a francia Premiere Urgence, illetve a brit CARE. A tapasztalatok szerint a szervezetek eddig mindenhová eljutottak, tevékenységüket nem akadályozták a harcoló felek. Az amerikai, illetve a brit katonák által osztott segélyek saját kormányuk adományai, ehhez az EU- nak semmi köze - hangsúlyozzák Brüsszelben, hozzátéve: a humanitárius segítséget külön kell választani a hadműveletektől. Halmai Katalin (Brüsszel) SZADDÁM ÉS FIAI AZ IRAKI TÉVÉBEN Szaddám Huszein iraki elnököt és két fiát mutatta hétfőn az iraki állami televízió, néhány órával egy bagdadi légitámadás után, amelyben találat érte az államfő egyik palotáját. Egy tanácskozás képei voltak láthatók a tévében, Szaddám Huszeint közvetlen munkatársai körében lehetett látni. Ott volt a tanácskozók között a fontos állami tisztségeket viselő Udaj Huszein is, az elnök idősebbik fia, aki a háború kitörése óta nem bukkant fel a televízióban - jelentette a francia AFP hírügynökség. Szaddám Huszeinről több alkalommal is közölt képeket az iraki televízió az első nagy légitámadás óta. Ezúttal sem tudni azonban, hogy mikor készültek a felvételek. Verheugen egységre szólít fel (Folytatás az I. oldalról) A magyar integráció ugyanis nem csak a mostani kormány érdeme, hanem az öt korábbi kabinet egymásra épülő tevékenységének eredménye - hangsúlyozta Kovács. A két politikus egyetértett abban, hogy a 25 tagúra növekvő EU-ban nehezebb lesz közös döntéseket hozni, mint a jelenlegi 15 tagúban. Ám éppen az Irak körüli válság irányította rá a figyelmet arra, hogy szükség van az unió közös kül- és biztonsági politikájára. Ennek kialakításában az új tagállamoknak is fontos szerepük lesz, s Magyarország minden megtesz ennek megvalósulása érdekében - mondta a tájékoztatón Kovács László. Verheugen hangsúlyozta: vendéglátójával teljes mértékben egyetértett abban, hogy ezekben az ügyekben a tagállamok közötti egyszerű koordináció immár nem elég. Ha Európa szerepet kíván játszani a világban, akkor egységes hangon kell megszólalnia. Hatékony kül- és biztonságpolitikára van szükség. A bővítési biztos kiszámíthatónak, stabilnak és egyöntetűnek nevezte a magyar kül- és integrációs politikát. Népszava-információ