Népszava, 2003. július (131. évfolyam, 151–177. sz.)
2003-07-01 / 151. szám
NÉPSZAVA 2003. JÚLIUS H, KEDD BELFÖLD Nemzetközi összefogást sürgettek a legnagyobb kisebbség integrációjáért a budapesti konferencián 2005-től a romák évtizede következik Európa és az unióhoz csatlakozó országok érdeke is, hogy a régió legnagyobb kisebbségének integrációja mielőbb és minél sikeresebben vég, bemenjen. Ebben kivétel nélkül egyetértenek a Budapesten rendezett romaügyi konferencia résztvevői és felszólalói. Medgyessy Péter össznemzeti és nemzetközi összefogást sürgetett, az esélyegyenlőségi miniszter roma évtizedről beszélt. A Romák a bővülő Európában címmel rendezett nemzetközi konferencia hivatalos megnyitóján minden felszólaló nemzetközi összefogást sürgetett a roma kisebbség integrációjának érdekében. Medgyessy Péter miniszterelnök megnyitóbeszédében Orbán Viktor egyik választási kampányszlogenjére utalva úgy fogalmazott: ez a konferencia bizonyítja azt, hogy a romák integrációjában ezúttal a szavakat végre tettek követik majd. A kormányfő idézte a Világbank korábbi felmérését, amely szerint Európában a romák a legnagyobb és legsebezhetőbb kisebbség tagjai. Medgyessy Péter szerint minden államnak adóssága van a romákkal szemben, ezt pedig haladéktalanul törleszteni illik. - A cigányság nem tud majd Európához csatlakozni, ha a kormányzatok ebben nem segítik. A romák integrációja nem csak kötelesség, hanem egyértelmű érdek is - fogalmazott beszédében a kormányfő. Medgyessy Péter kiemelte, hogy a kormányzatok hiába tesznek meg mindent a cigányság integrációjáért, a civil szervezetek együttműködése nélkül az akciótervek elszakadnak majd a való élettől. James Wolfensohn, a Világbank elnöke arra emlékeztetett, hogy a romák évszázadok óta remények és esélyek nélkül élnek. A konferencia időszerűségét kiemelve megjegyezte: a roma népességen belül felnőtt már egy olyan vezető generáció, amely akar és tud is változtatni, a Világbank pedig ebben partner kíván lenni. Anna Diamantopoulou, az Európai Bizottság munka- és szociális ügyek biztosa - utalva az Országos Cigány Önkormányzat belső vitáira - a nemzeti roma politikák koordinációjának szükségességét, az együttműködés, valamint a megbízható adatok fontosságát emelte ki. Problémának nevezte, hogy jelenleg nincsenek megfelelő adatok a romák helyzetéről, így a gondok valós mélységét nem is ismerik. Lévai Katalin, az esélyegyenlőségért felelős miniszter szerint nemcsak pénz, hanem szemléleti kérdés is a romák sikeres integrációja. Ennek egyik elősegítője lehet az esélyegyenlőségi tárca, amelyet a régióban elsőként a Medgyessy-kabinet hozott létre. Lévai Katalin csatlakozott Soros György, a konferenciát szervező Nyílt Társadalom Intézet alapítójának azon célkitűzéséhez, miszerint a 2005 és 2015 közötti időszak a romák évtizede kell hogy legyen. Szalay Tamás Lajos Teleki, Medgyessy, Lévai, Wolfensohn, Diamantopoulou és Soros a megnyitó előtt Fotó: Vajda József Holló Andrást választották az Alkotmánybíróság új elnökévé (Folytatás az 1. oldalról) Az Alkotmánybíróság azért választott tegnap elnököt, mert a most hivatalban lévő Németh János július 31-én betölti 70. életévét, így megszűnik alkotmánybírói tisztsége. Azon túl, hogy a teljes ülés már választott elnököt, a parlamentnek új alkotmánybíró személyéről kell döntenie, elvben az őszi ülésszak kezdetén. Holló Andrást az MSZP javaslatára választották meg alkotmánybírónak még 1996-ban, így elnöki - és bírói - megbízatása 2005. november 12-ig szól. Holló András kutatási területe az alkotmányosság és törvényesség elméleti és gyakorlati problémái, illetve az állampolgári alapjogok kérdésköre. A polgárbarátnak nevezett közjogász az egyik legaktívabb tagja az Alkotmánybíróságnak, bár az elmúlt években több nagy ügyben is kisebbségbe szorult véleményével. Az eutanázia döntéshez fűzött különvéleménye szerint például az egészségügyi törvény hivatkozott rendelkezései jelentős, alkotmányosan nem indokolható ellensúlyt képezve aránytalanul és indokolatlanul korlátozzák az élet méltó befejezésére irányuló önrendelkezési jogot. Emiatt pedig szerinte meg kellett volna semmisíteni az egészségügyi törvény két bekezdését és az egész kérdést újra kellene szabályozni. Az elnöknek fontos szerepe van az Alkotmánybíróság működtetésében: ő jelöli ki az egyes ügyeket előadó bírákat, javasolhatja, hogy hivatalból induljon eljárás. Szavazategyenlőség esetén az ő kezében van a döntés. A magyar Alkotmánybíróság nemzetközi viszonylatban is rendkívül széles hatáskörrel rendelkezik, amely a jövőben tovább bővülhet. Ezért is tekintik az Alkotmánybíróság elnöki tisztségét az egyik legerősebb hatalmi posztnak. Holló András 1943. április 2-án született. 1971-től 1979-ig ügyész a Legfőbb Ügyészségen. 1981-től alapító tanárként tagja a Miskolci Jogi Kar Államtudományi Intézete Alkotmányjogi Tanszékének, amelynek 1993-ig tanszékvezetője. 1989 és 1990 között az Igazságügyi Minisztérium Alkotmány-előkészítő Kodifikációs titkárságának munkatársa. 1990-96 között az Alkotmánybíróság főtitkára, azóta a taláros testület tagja, 1998 óta elnökhelyettese. MDF-Fidesz-csúcs: együtt a mosolyszünet után Információink szerint ma délelőtt az MDF Szilágyi Erzsébet fasori székházában találkozik Orbán Viktor, a Fidesz és Dávid Ibolya, az MDF elnöke. A megbeszélést a Fidesz május 17-i kongresszusa után írt levelében Dávid Ibolya kezdeményezte, hogy - mint fogalmazott - „induljon meg egy közös gondolkodás a jobb stratégia kidolgozására”. Ezt azzal is indokolta, hogy rendezett, szabályozott együttműködésre törekszik a Fidesszel. Úgy tudjuk, Dávid és Orbán a választások óta hivatalosan nem beszél egymással. A mélypont a Magyar Televízió kuratóriumi elnökségének megválasztása volt, mikor a Fidesz helyett az MDF delegált tagokat a médiatestületbe. Dávid a Fidesz uniópárti ötletét is élesen bírálta: „Remélhetőleg véget érnek az elmúlt egy évben tapasztalható, akár a közös frakció, akár az uniópárt ötletében megnyilvánuló homogenizálási törekvések”. Herényi Károly MDF-frakcióvezetőkorábban úgy nyilatkozott: a többi között a választási vereség okairól és a jövőbeli együttműködésről is tárgyal majd a két pártelnök. Információink szerint a mai tárgyaláson várhatóan szó esik majd az európai parlamenti választásokra való készülésről. Bár az MDF egyedül indul a választáson, a Fideszben erről úgy gondolkodnak, hogy a lépés öngyilkosság lenne. Úgy tudjuk, Orbán Viktor azt szeretné, ha őszre véglegesítenék az ellenzék jelöltjeit. Dávid úgy véli, hogy a leendő európai képviselők kiválasztásában a legfontosabb: miként képesek majd hatékonyan dolgozni nemzeti érdekképviseletért Brüsszelben. Az egyeztetés másik fontos kérdése lehet a választókerületi elnökök ügye. Orbán ugyanis bízva az MDF-fel való megegyezésben, egy zárt ülésen arról beszélt, hogy abban a több mint húsz körzetben, ahol a választásokon közös jelöltet indított a Fidesz és az MDF, egyelőre nem nevez ki választókerületi elnököket. Orbán az év végéig tisztázni szeretné, kik indulnak a választáson, ugyanis szerinte a következő voksolást az adott párt helyi szervezettsége dönti majd el. Ezért a Fidesz mielőbb neki akar állni a pártépítésnek. A mai egyeztetésen az elnökök mellett a Fideszt Pokorni Zoltán és Schmitt Pál, az MDF-et pedig Katona Kálmán és Font Sándor képviseli. Font Sándor a Népszavának elmondta, hogy a későbbi egyeztetéseknek több formája képzelhető el: lehet ez rendszeres időközönként folytatott megbeszélés, de lehet egyes kérdések megvitatása. Népszava-információ Mától négyszintű a bíróság Ötven év után ma újra megkezdik munkájukat az ítélőtáblák, a törvény értelmében egyelőre három helyen: Budapesten, Pécsett és Szegeden. A régi-új táblabíróságok most ott kezdenek majd működni, ahol 1890 és 1950 között elődeik. A törvény értelmében Győrben és Debrecenben 2004. július 1-jén létesülhetnek ítélőtáblák, amelyek 2005. január 1-jén kezdhetik meg működésüket. A visszaállított jogintézménytől az ítélkezés felgyorsítását várják, de azt is, hogy a fellebbezési ügyek terhe alól mentesülő Legfelsőbb Bíróság maradéktalanul eleget tud tenni alkotmányos feladatának, azaz az egységes ítélkezés elősegítésének. Mától ugyanis valamennyi bonyolultabb, éppen ezért időigényesebb ügyet a megyei bíróságok tárgyalnak majd első fokon, ezeket a döntéseket pedig a táblákon bírálják felül. Ezek tisztán fellebbezési bíróságok lesznek, így feltehetően gyorsabban megszületnek a jogerős határozatok. Igaz, szakértők szerint átmenetileg nem a bírósági eljárások felgyorsulását, hanem éppen ellenkezőleg: azok elhúzódását és esetleg minőségromlást is eredményezhetnek a táblabíróságok. Legalábbis a Fővárosi, a Csongrád, valamint a Baranya Megyei Bíróságon. Ezek a tisztán fellebbviteli bíróságok ugyanis e megyei bíróságokról „szívják el” a legfelkészültebb és legtapasztaltabb bíró kollégákat. Az ő helyettesítésük pedig komoly nehézséget okoz. A kedvező hatás, vagyis a bírósági eljárások felgyorsulása pedig két év múlva mutatkozik meg - állítják az érintettek. Népszava-információ Több helyet akarnak, mint amennyit a rendőrök kijelöltek (Folytatás az 1. oldalról) Ennek gyülekezőjét az Erzsébet híd budai lábánál tartják, s onnan vonulnak át gyalogosan síp-, duda- és dobszó kíséretében a parlament elé. Az némi aggodalomra adhat okot, hogy az SZMM rendőrségi beadványában igen tágan határozzák meg a résztvevők számát. Beadványuk szerint ugyanis kétezer és húszezer fő közötti embersereg vesz majd részt a megmozduláson. A rendőrség a forgalom biztosítása érdekében csak a híd egyik oldali járdáját jelölte ki a tüntetőknek. A Lelkiismeret ’88 a rendőrség felajánlásával szemben továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a híd mindkét járdáját teljes terjedelmében használhassák, további egyeztetésre pedig nem hajlandók. Az SZMM és a Fidesz esetleges kötődését számos fórumon cáfolták már. Az azonban tény, hogy a mozgalom nemrégiben hivatalosan is támogatta a Fideszt, mégpedig a botrányt kiváltó lisszaboni nyilatkozat elfogadása után. Az SZMM az ügy kirobbanása után nyilatkozatban támogatta a Magyarországot elítélő dokumentumot. Takács András, az SZMM nevében a tüntetést szervező koordinátor pedig már korábban - május 20-án - az Országgyűlési Biztosok Hivatalához fordult egy, a lisszaboni nyilatkozat tartalmával szinte megegyező beadvánnyal. A Lelkiismeret ’88 csoport egyik közleményében felkéri a MIÉP vezetőségét is, hogy részvételükkel támogassák a pénteki rendezvényt. Győri Béla, a Magyar Igazság és Élet Pártjának szóvivője a Népszava kérdésére elmondta: hallottak a Szabad Magyarországért Mozgalom és a Lelkiismeret ’88 csoport felhívásáról, de kifejezetten elhatárolódnak a részvételtől. A pártszóvivő úgy fogalmazott: egy éve sem vettek részt az Erzsébet hídi demonstrációban, most sem fognak. Győri tájékoztatása szerint ennek oka a szervezetlenség, illetve a háttérérdekek tisztázatlansága. A MIÉP politikusa úgy véli: akárcsak tavaly, most sem lehet tudni, hogy ki a megrendelője a pénteki demonstrációnak. Mivel a MIÉP saját szervezőgárdával rendelkezik, a hídra vonuló csoportokban pedig nem bízik, így távol marad a rendezvénytől. Akárcsak számos polgári kör, amelyek értesüléseink szerint a lapunk által kirobbantott botrány kapcsán inkább visszavonulót fújtak, s lemondták a részvételt. A Lelkiismeret Csoport első megmozdulása 1988-ban volt, az erdélyi falurombolások elleni tiltakozó akciók megszervezésével. A mozgalom saját magát a pártoktól független, azok felett álló társadalmi érdeket képviselő összefogásként aposztrofálja. Ehhez képest eleddig kizárólag a politikai baloldalt és a jelenlegi kormányzatot kritizálta, illetve támadta. A csoport hitvallása szerint a tagok kizárólag törvényes és alkotmányos eszközöket használnak céljaik elérésére. Ehhez képest a tavalyi Erzsébet hídi útzár egyértelműen törvénybe ütköző volt. Legutóbb Kossuth Lajos születésének megünneplése ellen tiltakoztak, mondván a jelenlegi kormány kisajátítja magának a nemzet politikusát. Az előző kabinet Széchenyi-kampánya alatt egyszer sem tiltakoztak. 3 A kedvezménytörvény alkalmazásáról Magyarország kész tárgyalni - akár külügyminiszteri szinten is - a kedvezménytörvényről a szomszédos országokkal - mondta Kovács László (képünkön). A külügyminiszter erről a kérdésről Rolf Ekeusszal, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nemzeti kisebbségekkel foglalkozó főmegbízottjával beszélgetett. Kovács állítja: a módosított kedvezménytörvény teljes mértékben összhangban van az uniós normákkal. E témában a román-magyar vegyes bizottság miniszteri szintű ülése július 18-án Bukarestben lesz. (MTI) . Köztisztviselők ünnepe „A polgárok a köztisztviselőkkel találkoznak, amikor a köztársasággal kerülnek kapcsolatba. Ők adják a hivatalok, a közigazgatás, az önkormányzatok arcát, hangját, személyiségét” - áll a miniszterelnök köztisztviselők napja - július 1. - alkalmából küldött köszöntőjében. Medgyessy Péter szerint csak az erkölcsileg és anyagilag megbecsült köztisztviselőktől és a megfelelően szabályozott közigazgatástól várható el, hogy a köztársaság polgárbarát és hatékony legyen. (Népszava) Kormányülés Tihanyban Többek között a Balaton helyzetéről tárgyal a kormány szerdai kihelyezett ülésén. A kabinet ezúttal Tihanyban ül majd össze. A kabinet ebben a hónapban ezenkívül még kétszer tanácskozik, két ülés pedig a miniszterek szabadsága miatt elmarad. A jövő héten azt vitatják meg, hogyan orvosolhatók az aszály okozta problémák. A miniszteri nyaralások befejezése után a kabinet augusztus 6-án folytatja a munkát. (Népszava) Vita a kulturális bizottságban SZDSZ-pártkatonának titulálták az Országgyűlés kulturális bizottságának ülésén atestület ellenzéki tagjai Gyekiczki Andrást, a Kormányzati Ellenőrző Hivatal jelenlegi elnökhelyettesét. A testület arról döntött: támogatja-e Gyekiczki kinevezését az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára főigazgató-helyettesi posztjára. A fideszes Isépy Tamás arra kérte a bizottságot: halassza el ülését, ugyanis a levéltár főigazgatója nem Gyekiczkit szeretné helyetteseként látni. A kormánypárti honatyák elvetették Isépy javaslatát, ezután az ellenzéki tagok kivonultak a bizottság üléséről, ám az SZDSZ-s, MSZP-s többségű bizottság így is támogatta Gyekiczki kinevezését. (MTI) Megszűnő nyomozások Információink szerint várhatóan ezen a héten megszűnik a nyomozás a martinsalakos házak újjáépítése és helyreállítása, illetve a stadionbeléptető rendszer ügyében. Az előbbi ügyben Keller László közpénzügyi államtitkár és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, az utóbbiban pedig a sporttárca új vezetése tett feljelentést hűtlen kezelés bűntett alapos gyanúja miatt. (Népszava) Civilek demonstrációja Az Alkotmánybíróság (AB) épülete előtt tüntetett a Civilek a Békéért mozgalom. Az ok: az AB nem vizsgálta meg az Országgyűlésnek az iraki háborút támogató, a mozgalom szerint az alkotmánnyal és a nemzetközi joggal összeférhetetlen határozatát. Azaz: a parlament az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazása nélkül engedte át az ország légterét a háborúban részt vevő államoknak, és az Országgyűlés csak határozatot hozott a kérdésben, holott törvényre lett volna szükség. Az utóbbi kapcsán az Alkotmánybíróság úgy döntött: a háborúval összefüggő tevékenység támogatásáról az Országgyűlés dönthet határozati formában is. (MTI) Munkahely épül Komáromban Újabb munkahelyteremtő beruházás kezdődik a komáromi ipari parkban. A tajvani tulajdonú Foxconn Hungary Kft. számítógépekhez, mobiltelefonokhoz és szórakoztatóipari elektronikai termékekhez gyárt alkatrészeket a jövőben. A gyár vezetői már augusztusban húsz, főleg pályakezdő mérnököt, menedzsert, januártól pedig további száz munkavállalót alkalmaznak. A munkaerőtoborzást a Komárom-Esztergom megyei munkaügyi központok végzik, az érdeklődők itt jelentkezhetnek. A beruházás befejeztekor a Győr-Moson-Sopron megyei munkaügyi központok is bekapcsolódnak az állásközvetítésbe, hiszen további 1700 főt alkalmaz majd a vállalat. (Népszava)