Népszava, 2003. augusztus (131. évfolyam, 178–202. sz.)

2003-08-18 / 192. szám

NÉPSZAVA A bledi luxus, az isonzói kegyelet völgye és a raftingparadicsom Szomszédolás vízen és szárazon Míg honfitársaink közül egyre többen a horvát Adrián keresnek felüdülést, a szomszédos Szlovéniáról keveseknek jut eszébe, hogy a szabadságidőt ott töltsék. Pedig egy dunántúlnyi területen találunk hegyeket, turista- és kerékpáros utakat, ódon városokat, tavakat, barlangokat és tengert. Nem elhanyagolható a közbizton­ság és a vendégszeretet és a megfizethető árak. Az első, ami feltűnik az ismert és felkapott fürdőhelyen, Bledben, hogy a házak között nincs kerítés, csak egy sövény jelzi: eddig az én birtokom. Az autót nyugodtan nyitva lehet hagyni éjszakára, sőt ha az apartman vagy szállodaszo­ba nyitva marad, ak­kor sem kell lopástól tartani. Bled monarchia­béli hangulatával elvarázsolja az utazót. Igaz, akadnak lepusztult, fel nem újított régi villák, de a környezet és a klíma csodálatos. Hajnalban még csak egy-két lelkes úszót látni a Bledi-tóban, majd hét óra tájban megélénkül a part. Evezősök jönnek, hogy a tó másik felén lévő edzőtáborba la­pátoljanak, ahonnan csak este tér­nek vissza. A tavon egyébként rendszeresen rendeznek evezős­versenyeket. Később feltűnnek az amatőrök kajakkal, majd kilenc óra felé megérkeznek a strando­lok. A tó körül pedig futók, sétá­lók és görkorcsolyások róják a köröket a parti sétányon. Néha egy-egy kerékpáros is feltűnik ott, de Szlovéniában nyugodtan lehet kerekezni az utakon, nem kell félni, hogy az autósok leszo­rítanak, nem anyáznak, ha a bi­ciklis feltartja a kocsisort, hanem kikerülik, avagy ha emelkedőn kapaszkodik fel valaki, kivárják. Nyugodt nép a szlovén. Az utazó­nak sem érdemes aggódni példá­ul a szállás miatt, ha Szlovéniába készül. Jobban járunk, ha nem foglalunk előre szobát. Egy kis keresgélés, és ha nem is tetszik az első szálláshely, biztosan találunk fedelet a fejünk fölé - szobát, szállodát, apartmant. Ez utóbbit 10-12 euróért. Ha pedig sátorral indultunk útnak, a kempingekben biztosan akad férőhely. Igaz, egy­­egy színvonalasabb kempingnek (teniszpálya, uszoda, horgászási lehetőség) elég borsos az ára (7-8 euró). A Bledi-tó környéke már év­századok óta kedvelt üdülőhely. A harmincegy méter mély, 2130 méter hosszú tó nyáron huszon­négy fokos, mert meleg vizű for­rások táplálják. Bled konferen­cia- és gyógyüdülőközpont. A ta­von kis sziget, rajta templom. Gondolával, csónakkal vagy úsz­va is megközelíthető. A környék fejlődését a svájci orvosnak, Arnold Rillnek köszön­hette, ő hozta divatba a víz- és nap­kúrákat és tette ezzel nemzetközi­leg ismertté a hatezer lakosú Bled nevét. A bledi várkastély a tó fö­lött magasodik, az eredeti román stílusú torony ma is látható. Hu­szonöt kilométerre ide a Bohinji­­tó. A nagyvilági, zajos Bled után csöndesebb, nyugodtabb. Fensé­ges a látvány. Sziklafal a tó egyik oldalán, képeslapkék az ég. Már a Trigláv Nemzeti Park területén já­runk. A 2864 méter magas csúcs egykor Jugoszlávia legmagasabb pontja volt. Öt-hat órai gyalogtú­rával elérhető (ugyanennyi visz­­sza, úgyhogy csak gyakorlott tú­rázóknak ajánljuk). A tó másik partján kempingek, szállodák, ét­termek sorakoznak. A Triglávot egyébként több irányból felkeres­hetjük. Délről a Hét tó völgyén keresztül, északról csak hegymá­szóknak ajánlott és Mojstranától, a Vrata völgyéből, ahol a Pericnik vízesés mellett elhaladva 1015 -­­en az Aljazev Dómtól is indulnak turistautak az ország legmaga­sabb pontjára. Szlovénia folyóin kedvelt sport tavasztól őszig a rafting. Igaz, nyáron a vízállás alacsony, de ilyenkor gyerekekkel is bátran útra kelhetünk. A Száva folyón a raftingolás a bátrabbaknak hídról ugrással kezdődik, majd evezés lefelé a folyón. Szürke gémek, vadkacsák a folyó vizén, a kris­tálytiszta vízben halak úszkálnak. Horgászok, strandolok a parton. Mígnem kikötünk egy sziklánál, ahol a vezető megmutatja, honnan biztonságos a folyóba ugrani. Ké­sőbb egy zúgónál kiugrálunk a csónakból, és sodortatjuk magun­kat az árral. Nyáron a háromórás program 20 euróba kerül. Akár a Száván, akár a Szocsán érdemes kipróbálni. A Szocsa völgyében (Isonzó!) ne feledkezzünk meg az első világháború halottairól. A nyugodt, békés zöld tájon kör­benézve félelmetes arra gondol­ni, egykor harcok folytak itt. Szá­mozott hajtűkanyarokkal kacska­­ringózik fel az út a Prisojnik (2457 m) és a Mojstrovka (2332 m) hegyek közé. Az út mellett áll az Orosz-kápolna. A hidegben, hó­viharban utat építő, itt elpusztult orosz hadifoglyokra emlékeztet. Ha kipihentük magunkat, a he­gyekben nézzünk szét egy kicsit a városokban. Csáktornyát 1267- ben említik először az oklevelek mint a Csákok birtokát, akik kirá­lyi adományként kapták. Csák Demeter vára toronnyal magaso­dik itt - innen kapta a nevét a vá­ros. Az osztrák határ közelében, az 1546 méter magas Pohorje hegy lábánál, a Dráva két partján fekszik Maribor, Szlovénia máso­dik legnagyobb városa. A Bécs- Trieszt-vasútvonal itt halad át, már a múlt század közepén for­galmas hely volt. A Ljubljanától 30 km-re lévő Kamnik 10 ezer la­kosú kisváros, középkori jellegét a mai napig megőrizte. Innen ve­zet az út a Kamniki-Alpok vilá­gába. A 13. század elején alapí­tották, a középkor folyamán gaz­dasági és kulturális téren Ljubljana és Kranj méltó vetélytársa volt. Gyakorlott túrázók felmászhatnak a közeli Grintavecre. A Felső- Száva völgyének városa a 36 000 lakosú Kranj. A Száva és a Kokra által alkotott félszigeten egykor a római Camium állt, majd gótok és longobárdok éltek a települé­sen. A XI. században esik szó elő­ször a kranji várról. A XV. század elején kapott városi rangot. A XVIII-XIX században a terüle­ten a vezető szerepet Ljubljana veszi át. Kranj nagyipari, iparvá­rosi jellege a második világhábo­rút követően alakul ki. A mind­össze 900 lakosú Kobarid gyér lélekszáma ellenére már mediter­rán jellegű városka. Illír, kelta, ró­mai település állt a helyén. Nem messze katonai temető áll a hegy oldalában. Szabó Kinga Rafting Szlovéniában - nyáron a háromórás program 20 euróba kerül A SZERZŐ FELVÉTELE Tourinform Szilvásváradon Bélapátfalva és a környező tele­pülések idegenforgalmának fel­lendítése a feladata annak a kis­térségi turisztikai irodának, amely Szilvásváradon nyílt meg a Szalajka-völgyben. A felméré­sek szerint ugyan évről évre mintegy 600 ezer, 1 millió turis­ta keresi fel a nyolc településből álló, 10 ezer lakosú térséget, ám a tartózkodási idő csupán fél vagy egy nap, és az idegenforgalom nyárra, illetve szinte kizárólag Szilvásváradra koncentrálódik. Ezen kívánnak változtatni az in­formációs iroda megnyitásával. Németh Károly, az iroda veze­tője elmondta, hogy az intézmény komplex programokat kínál a tér­ségbe látogatóknak. Most részletre is vásárolhat üdülőhasználati jogot! / hotelt Budapesttől fél órára, a Velencei-tónál, Agárdon, a gyógyfürdő vonzáskörzetében VacSrd/ e9®sz ®v­en m®®dő Napsugár Üdülőszövetkezet Viking Hotelben minden kényelem­­mel felszerelt egy-, másfél és egy + két félszobás apartmanokra szóló 2 hetes, örökös­­ üdülőhasználati jogok korlátozott számban vásárolhatók, típustól függően: 220-300 ezer forintos akciós áron! A terleten étterem, úszómedence, teniszpálya, játszótér és zárt parkírozó található. Üdülési csekket elfogadunk. Érdeklődni lehet: Viking Hotel*** 2484 Agárd, Gallér u. 2. Telefon: 06-22/370-287 Üdülési csekkel a Balatonnál vagy a Bakonyban? IGEN! Válasszon a BALATONTOURIST szuper ajánlataiból! Balatonakarattya, Balatonkenese, Balatonfűzfő, Balatonalmádi, Tihany 7 nap/6 és szálláslehetőség 4 fő részére, 55 000 Ft-ért önálló nyaralókban, apartmanokban, családi házak önálló lakrészeiben a strandoktól maximum 800 méterre, ingyenes strandbelépővel és más grátisz meglepetésekkel. A Bakonyban 2 fő részére 50 000 Ft-ért önálló lakásban (7 éj), fizetővendég-szobákban (10 éj) és még számos lehetőség! Ajánlatainkat kérésére írásban megküldjük, de egyedi ajánlatot is készítünk. Információ: 8200 Veszprém, Kossuth L. u. 25. Tel.: (88) 544-400; (88) 425-422. E-mail: travel@balatontourist.hu Cégeknek még további kedvezményes lehetőségeket ajánlunk! Üdülési csekkel akár fél áron is kempingezhet a Balatonnál: www.balatontourist.hu IDEGENFORGALOM Megjelenés: minden hétfőn NÉPSZAVA ÖSSZEÁLLÍTÁSA A KÖVETKEZŐ MEGJELENÉS TERVEZETT TÉMÁJA: -A hónap régiója: Közép-Dunántúl­­ Heti aktualitások, érdekességek Szerkesztő: Vértes Csaba Termékmenedzser: Kertész Ágnes Telefon: 477-9030/232 2003. AUGUSZTUS 18., HÉTFŐ IDEGENFORGALOM 13 Nem volt öttalálatos Sem a magyar fogadóknak, sem a nálunk nyaraló s igen szívesen ötös lottózó, külföldieknek nem volt telitalálatuk. Hogy Fortuná­nak egyébként mindegy, melyik nációhoz tartozik a nyertes szel­vény beküldője, azt jól jelzi, hogy az egyik lottó-autónyere­­ménysorsoláson, mint lapunk­ban már beszámoltunk erről, kí­nai fogadó nyerte a jutalomau­tót, amit Baján vehetett át. Ezen a héten - köszönhetően a halmozódásnak - 2 milliárd 285 millió forintra nő az ötös lottó jackpotja. Telitalálatos lot­tószelvény hiányában a nyere­mény a jelenlegi forgalommal egy hónap múlva haladja meg minden idők legnagyobb, csak­nem 3 milliárdos magyarországi lottónyereményét - közölte So­­morai László, a Szerencsejáték Rt. kommunikációs igazgatója. Ebben az esztendőben a múlt héten játszottak a legtöbben, az ötös alapjátékra 8,2 millió szel­vény érkezett. (Igaz, a tavalyi csúcsnyereményt megelőző he­tekben 12-14 millió szelvény fo­gyott hetente.) Az ötös lottónál az érvényes jogszabályok sze­rint a nyereményösszeg halmo­zódásának nincs felső határa, de legfeljebb 52 hétig növekedhet a nyeremény. Az igazgató emlékeztetett ar­ra, hogy utoljára március 1-jén találtak telitalálatos szelvényt az ötös lottón. A társaság múlt heti árbevéte­le - valamennyi játékot tekintve - összesen mintegy 2,42 milli­árd forint volt. Ebben - és ezt már mi tesszük hozzá - a külföl­di turisták által megjátszott fo­gadások is benne vannak. S mi­vel a főszezon még ezen a héten is tart, komolyan felvetődhet an­nak a lehetősége, hogy az ötös­­jackpotot végül egy külföldi vendég nyeri meg. Mert nem­csak bármikor, de bárkinek be­jöhet. Népszava-információ Mesterségek Ünnepe a budai Várban Ha valaki közelebbről is meg szeretne ismerkedni a magyar kézművesség és népi iparművé­szet múltjával és napjainkban is alkotó aktív szereplőivel, annak kitűnő alkalmat kínál az augusz­tus 16-án kezdődő és öt napig tartó Mesterségek Ünnepe. A budai Várba ellátogató érdeklő­dők többek között a fafaragó, a fazekas, a hímző, a kékfestő, a csipkeverő, a nemezkészítő, a kosárfonó és a tojásfestő szak­ma fortélyaiba nyerhetnek bete­kintést az idén már 17. alkalom­mal megrendezésre kerülő se­regszemlén, amely évről évre tíz­ezreket vonz a várnegyed törté­nelmi falai közé. A hazai kézművesek mellett az idén algériai, kirgiz, kozák, üzbég, türkmén és tadzsik nép­művészek és kézművesek mun­káival is megismerkedhet a kö­zönség. Ha a szebbnél szebb portékától roskadozó sátrak kö­zötti sétába belefáradunk, és már a bábjátékosok, komédiások kí­nálta szórakozást is eluntuk, a szabadtéri színpadokon népze­nei együttesek koncertjeit hall­gathatjuk, táncegyüttesek műso­raiban gyönyörködhetünk. Két érdekes kísérőrendezvény is kiemelt figyelmet érdemel az idei kézműves-seregszemlén: az Országos Kovácsműves Céh ko­vácstalálkozója, mely a páratlan szépségű kovácsoltvas lakbe­rendezési és használati tárgyak készítésébe enged betekintést, valamint az augusztus 12-től a Nemzeti Galériában megtekint­hető hangszer-, fazekas- és szőt­teskiállítás. A mesterek a hagyo­mányok szerint idén is felvonu­lással és a Mátyás-templom előtti kenyérszenteléssel kö­szöntik államalapító Szent Ist­ván ünnepét. Hazai kaszinóturizmus kicsiben és nagyban A Casino Austria a világ egyik legnagyobb, kaszinókat üzemeltető társasága. A soproni, a győri és a kecskeméti kaszinókat az osztrák cég a Szerencsejáték Rt.-vel közösen üzemelteti. Talán ennek is kö­szönhető, hogy az osztrák vendégek a két nyugati határnál működő magyar kaszinóban annyira otthon érzik magukat. A kaszinóturiz­mus igazi fellendülését azonban fékezi a jelenlegi túlszabályozás. A kaszinóturizmus, idősikerí, ki­tűnően tanulmányozható a sop­roni kaszinóban, olyan napokon, amikor Ausztriában éppen nyug­díjfizetés zajlik. Ismert jelenség - mondja Németh Gábor, a Sze­rencsejáték Rt. szakigazgatója -, hogy a hónap bizonyos napjain idős vendégek érkeznek a sopro­ni kaszinóba, ahol törzsvendég­ként köszöntik őket. Osztrák nyugdíjasok. Akik a nyugdíjfo­lyósítás utáni napokban - fod­rász, fogorvos és bevásárlás után - beülnek egy kicsit játszani a nyerőautomatákhoz vagy rulet­teznek egy-két órácskát. Auszt­riában sokkal felkapottabbak a kaszinók, mint egyelőre nálunk. Ott hasonló gyakorisággal járnak kaszinóba az emberek, mint szín­házba. Ez is a társasági élethez tartozik, és sokkal inkább a szó­rakozás egyik formájának, sem­mint pénznyerési lehetőségnek tekintik. Az igazi kaszinóturizmus azonban - tudtuk meg az igazga­tótól - nem ez, hanem egy koráb­ban jól működő forma, amely­ben a Szerencsejáték Rt. külföl­dieket a saját pénzén utaztatott Magyarországra, például Izrael­ből. S a turistáknak egy előre megszabott összeget a budapesti kaszinóban játékra kellett fordí­taniuk. E kiegyensúlyozott szisztéma néhány évig jövedel­mezően működött s a turizmusra is fellendítő hatást gyakorolt. Azonban a pénzügyi szabályo­zás megváltozásával ma már nem rentábilis a kaszinóturiz­musnak ez a formája. A társaság ezért jelenleg nem alkalmazza a vendégcsalogatásnak ezt a vál­tozatát. Minderről, vagyis az okokról és okozatokról részlete­sen írunk lapunk következő szá­maiban, ugyanis a kaszinókról, a fellendülés lehetőségeiről, a ka­szinóbeli játékokról és a társa­sági életnek erről a formájáról szóló új sorozatot indítunk. Pálóczi Antal A rulett, Fortuna kedvenc játékaFotó: Népszava-archív

Next