Népszava, 2003. szeptember (131. évfolyam, 203–228. sz.)
2003-09-01 / 203. szám
Nem kívánkoznak haza a magyarok „Meggyőződésem, hogy azok az emberek, akik az iraki békefenntartói feladatot vállalták, a mi mindennapi, hétköznapi hőseink. Ezek az emberek nem kéredzkednek haza” - mondta egy budapesti fórumon a honvédelmi miniszter. Juhász Ferenc azon lapértesülésekre reagált, melyek szerint az Irakban szolgáló magyarok közül többen - szolgálatukat megszakítva - haza kívánnak térni. A miniszteri kijelentéssel összhangban az Irakban tartózkodó magyar katonák tájékoztató tisztje szintén teljességgel alaptalannak minősítette a hazakívánkozásról szóló híreket. A Magyar Rádiónak adott interjújában hozzátette: három, Kuvaitban tartózkodó magyar valóban hazatért, miután teljesítette feladatát. Kiss Dezső őrnagy szerint az Irakban szolgálók tökéletesen tisztában vannak a helyzetükkel, minden ellenséges támadásról tájékoztatják őket. A Honvédelmi Minisztérium szerint a magyar katonákat bizonyos vészhelyzetben Kuvaitba evakuálnák. Ami a taszári bázist illeti: Juhász úgy tudja: még nem érkezett hivatalos felkérés az Egyesült Államoktól, hogy ott képezzenek ki iraki rendőröket. „Mi azt szeretnénk, ha a taszári bázist amerikaiak működtetnék” - fűzte hozzá a miniszter, aki szerint nem kell attól tartani, hogy 28 ezer ember ellepi a bázist. Népszava-információ Fegyverraktárra bukkantak az amerikai hadsereg katonái a magyar szállítóalakulat táborának is helyt adó al-Hilla közelében. A rejtekhelyen több mint kétszáz aknát, nyolc páncéltörő gránátvetőt, nagyobb mennyiségű dinamitot és ötven harckocsi-elhárító rakétát találtak. Al-Hilla térségében az utóbbi hetekben másodszor fedeztek fel egy kisebb csapat felfegyverzésére elegendő hadieszközt. NÉPSZAVA 2003. SZEPTEMBER 1., HÉTFŐ BELFÖLD A Divatcsarnokért negyvenhárommillió késedelmi kamatot is fizettek Kihalt a ház, már két éve Az Orbán-kormány megvette, a Medgyessy-kormány eladja a budapesti Divatcsarnokot. Az épület több mint két éve áll kihasználatlanul, noha grandiózus tervek voltak vele. De végül csak az állam pénzügyi veszteségeit növeli. A kormány várhatóan eladja az előző ciklusban 1 ,8 milliárd forintért megvett Divatcsarnokot. Gy. Németh Erzsébet szocialista képviselő az ügy kapcsán úgy vélte, az előző kabinet „grandiózus terveket dédelgetve”, mintegy 4 milliárd forintért úgynevezett becsarnokot kívánt létrehozni a műemlék épületben. A politikus a helyszínen tartott múlt heti tájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy az Orbán-kormány alatta Miniszterelnöki Hivatal (MeH) volt a piszkos ügyek hivatala, a MeH rövidítés akkoriban azt jelentette: milliárdokat elviszünk haza”. A történet röviden: a KVI - a magyar állam képviselőjeként - az államot megillető elővásárlási joggal élve - 2001. július 9-én vásárolta meg a Centrum Áruházak Rt.-től a Divatcsarnok Andrássy úti épületét 1,5 milliárd forint plusz áfa összegért (összesen 1,75 milliárd forintért). Az ingatlant eredetileg az ORCO Project Szervező Rt. akarta megvenni; a Centrum és az ORCO között 2001. március 20- án létre is jött az adásvételi szerződés. A KVI először április 28-án jelezte az állam elővásárlási jogát. A KVI honlapján szereplő információ szerint az ingatlan megvásárlását az Országos Műemlékvédelmi Hivatal kezdeményezte. A KVI a szerződést július 9-én írta alá, de csak július 19-én fizettek érte - a MeH informatikai előirányzatából -, ezért a KVI 10 napra járó késedelmi kamatot is fizetett: 43,75 millió forintot. Az ingatlan hasznosítási céljának az úgynevezett „e-csarnokot” jelölték meg, ám az informatikai hasznosítás azóta sem történt meg. Az ügy érdekessége, hogy az Országgyűlés 5 hónappal később törvényben rendelkezett a Divatcsarnok megvásárlásáról. A 2000. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvény elrendelte, hogy az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. vásárolja meg az ingatlant és adja át térítésmentesen a KVI-nek. A KVI azonban ekkor már a Divatcsarnok tulajdonosa volt, az ÁPV Rt. szerint a KVI 2002. január 22-én tájékoztatta őket arról, hogy az épületet már megvásárolták. Információnk szerint a KVI a vételáron és a késedelmi kamaton túl 97 ezer telefondíjat és 1,85 millió forint költségtérítést is kifizetett. A KVI 2003. március 28-i közleménye szerint ,jelenleg, az NKÖM kérése alapján az épület átmeneti hasznosítása van folyamatban. A Műcsarnok Biennálé Iroda műteremként, valamint alkalmi nyilvános képzőművészeti események és sajtótájékoztatók rendezéséhez hasznosítja az épületet”. Népszava-információ Gy. Németh Erzsébet az előző kormány tevékenysége nyomán „Divatcsarnoknak” nevezte az épületet Fotó: Vajda József Büntethető lesz a gyűlöletbeszéd A jövőben minden nagy nyilvánosság előtt hangoztatott, emberi méltóságot sértő kijelentés büntethető lesz. Akár három évet is lehet majd kapni érte. Az Igazságügyi Minisztériumban a közelmúltban elkészült az úgynevezett gyűlöletbeszédet szankcionáló tervezet, amelyről a Népszava információi szerint a jövő héten tárgyal a kormány. Aki nagy nyilvánosság előtt a magyar nemzet, valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport vagy a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre uszít, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, így szól a hatályos Btk. azóta, hogy az Alkotmánybíróság a véleménynyilvánítás alkotmányos jogára hivatkozva megszüntette a negatív vélemények bizonyos körének büntethetőségét. Azóta azonban állandó vita és kritika tárgya a hatályos törvényi szabályozás - indokolta lapunknak a jogszabály-módosítás szükségességét Bócz Endre, az Igazságügyi Minisztérium miniszteri tanácsadója. Amióta állandósultak a gyalázkodó, gyűlöletkeltő kijelentések, amelyek rendre nagy felháborodást váltottak ki, újra kellett gondolni a hatályos szabályozást. A most elkészült - és véglegesnek szánt — verzió szerint a jövőben alapesetben három évig terjedő szabadságvesztéssel lesz büntethető minden olyan, a nagy nyilvánosság előtt tett kijelentés, amely alkalmas arra, hogy csoportokat emberi méltóságukban sértsen. Büntethető lesz különböző csoportokat érintő, gyűlöletből fakadó és a felsőbbrendűségen alapuló véleménynyilvánítás is. Továbbra is büntetik majd a gyűlöletkeltést, uszítást, felhívást az erőszakos cselekményre. Magyarországon képtelenség lenne úgy megfogalmazni a gyűlöletbeszéd tényállását, hogy valaki ne forduljon az Alkotmánybírósághoz (Ab), hiszen két alkotmányos alapjog konfliktusáról van szó. Ez nem is baj - mondta Bócz Endre. Az, hogy az új szabályozás kiállja-e az alkotmányosság próbáját, kiderül, ha a taláros testület megvizsgálja - tette hozzá. Népszava-információ Túl erélytelennek tartja az MDF a kormányt Az MDF országos választmányának (OV) elnöksége felkéri a párt elnökségét és a frakciót, vizsgálja meg, kezdeményezze-e parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását a K&H-ügyben - közölte Csáky András, az OV elnöke a testület ülése után. Boross Péter volt miniszterelnök a brókerbotrány kapcsán azt mondta, a bűnüldöző szervek feladata kivizsgálni, hogy „ki volt az a disznó”, aki kihasználta a lehetőséget, hogy lopjon-csaljon. A politikus szerint fontos, hogy a K&H-ügyet a minél gyorsabb felderítés érdekében a bűnüldöző szervek vegyék át és ne a politikai támadások uralják. Hozzátette: a jelenlegi helyzet aláássa az ország erkölcsi alapjait. Boross Péter úgy vélte, ha az ügyben létrejönne egy vizsgálóbizottság, annak elsősorban azt kéne földeríteni, hogy mi a politika felelőssége, amikor szervezeteket hoz létre, illetve, hogy ezek a szervezetek megfelelően látják-e el funkcióikat. Csáky András azt mondta, a kormány nem lép fel elég erélyesen a K&H-ügyben. Megjegyezte: a hatalom a vita lényegét próbálja elkendőzni. A párt elnöke közben arról beszélt, hogy reméli, az igazságszolgáltatás minden részletet feltár majd a K&H Equities ügyében. Dávid Ibolya úgy fogalmazott, a közpénzekkel való bánásmód annak fokmérője, hogy ki mennyire érett a közéletre és arra a bizalomra, amit egy választáson az állampolgárok adhatnak egy csoportnak ahhoz, hogy az ország ügyeit intézzék. Egy soproni politikai gyűlésen kifejtette, a korrupciós ügyek arra alkalmasak, hogy megingassák a közéletbe, a pártokba, a demokráciába vetett bizalmat. Kiemelte, hogy az MDF-nek 14 év alatt egyetlen korrupciós ügyhöz sem volt semmi köze. Dávid Ibolya arról is beszélt, hogy ha egy ország elindul az erőltetett kétpártiság felé, annak hosszú távon kárát látja a nemzet. A pártelnök úgy vélte, ha egy országnak két politikai elitje van, akkor hamar megjelenik egy olyan gazdasági elit, amely megkeresi mindkettőhöz a maga bejárását. A kiépített kapcsolatrendszer arra szolgál, hogy bárki van kormányon, a felelősségre vonást elkerülhesse. Népszava-információ Sérült adatok a debreceni hivatalban? László Csaba pénzügyminiszter jelentést kért a sokat kritizált központi illetményszámfejtő rendszer (KIR) működéséről az ügyben illetékes debreceni Területi Államháztartási Hivataltól - értesült lapunk, amely nemrég cikksorozatot közölt az ügyről. Hivatalosan meg nem erősített információnk szerint az intézménynél nemrég rendszerhiba miatt több adat is megsérült, az országos bázis néhány napos mentései pedig el is tűntek. Lapunk több írásában is foglalkozott már az Orbán-kormány idején a költségvetési intézményekre erőszakolt központosított illetményszámfejtő rendszer (KIR) hiányosságairól. Az érintett intézmények vezetői többek között arról panaszkodnak, hogy a KIR-program - amelynek egyes hírek szerint még kész rendszerterve sem volt a bevezetés előtt - gyakorlatilag képtelen ellátni feladatait. A rendszer nem alkalmas a lekérdezésre, így nem lehet például utólag azt sem megtudni, hogy ki mennyit túlórázott. Adatvédelmi aggályok mellett többek között az is hibája a rendszernek, hogy amennyiben a munkavállaló adójóváírást vesz igénybe, előfordul, hogy azt a bérszámfejtés jutalomként tünteti fel. Ezután azonban adókötelezettség terheli a munkavállalót. Előfordult már az is, hogy harmincszázalékos jövedelemadósávba tartozó dolgozók negyvenszázalékos kulccsal adóztak, köszönhetően annak, hogy ismeretlen okból a rendszerben felülírtak adatokat. Az adatokat a debreceni Területi Államháztartási Hivatal (TÁH) tárolja, ahol - hivatalosan meg nem erősített információink szerint - nemrég lefagyott a rendszer és állítólag több adat is megsérült. Az országos adatbázisban ráadásul az előző napi mentések eltűntek, így csak a három-négy nappal korábban elmentett adatokból lehetett dolgozni. Úgy tudjuk, a köztes időszak adatait azóta is keresik. Szerettük volna minderről megkérdezni a debreceni TÁH-ot is, ám az illetékes osztályvezetőt többszöri próbálkozásunk ellenére sem sikerült elérnünk. A KIR hiányosságait többen is jelezték már az illetékes hatóságoknak, legutóbb a programban hátrányosan érintett egészségügyi szféra egyik szakmai szervezete juttatott el levelet a szaktárca vezetőihez. A Légiforgalmi Irányítók Független Szakszervezete (LIFSZ) az adatvédelmi és az állampolgári jogok biztosához is fordult segítségért. Most úgy tűnik, hogy sikerül valamit elérni, ugyanis László Csaba pénzügyminiszter nemrég jelentést kért a debreceni TÁH-tól a rendszer működéséről. Arról, hogy a jelentésben mi szerepel, illetve a pénzügyminiszter milyen lépéseket kíván tenni az ügyben, egyelőre nem tudni, a tárca szerint ugyanis egyelőre nem publikus. Sz. T. L. 3 Orbán félti a gazdaságot A Fidesz elnöke szerint Magyarország nem mondhat le a gazdaságfejlesztésről, a beruházásokról, a hazai vállalkozók támogatásáról, a gazdák megsegítéséről, mert csak rajtuk keresztül lehet munkát adni a dolgozni akaró és tudó embereknek. Orbán Viktor Beregdarócon arról beszélt, be kell látni, hogy bármennyire nagy erény a takarékosság, nem lehet a vetőmagot megtakarítani, mert bajt okoz az aratáskor. Orbán Viktor úgy vélte, ha az ország lemond a gazdaságfejlesztésről, illetve a vállalkozások támogatásáról, akkor felbillen a magyar gazdaság, „akár egy találatot kapott repülőgép”. Az MSZP frakcióvezetője erre reagálva azt mondta, ha a Fidesz elnöke komolyan gondolja ezt, fel kell szólítania párttársait, ne lőjenek többé a repülőre, ne veszélyeztessék felelőtlen követeléseikkel a gazdaság egyensúlyát”. Lendvai Ildikó emlékeztetett rá: az ellenzéki képviselők az elmúlt időszakban 1500 milliárd forint többletkiadást követeltek a legkülönbözőbb célokra. (MTI Fotó: Népszava-archív) Antall-emléktáblát avattak Emléktáblát avattak a rendszerváltozás utáni első szabadon választott kormány miniszterelnökének tiszteletére a Somogy megyei Törökkoppányban. Antall József özvegye nem tudott részt venni az eseményen, a családot a néhai miniszterelnök fiai képviselték. A néhai miniszterelnök özvegye az avatáson felolvasott köszönő levelében azt emelte ki, hogy Antall József emléke nem hozzátartozóinak tulajdona, személyének hiánya nemcsak a családban, hanem a magyar közéletben is pótolhatatlan űrt jelent. (MTI) Nemzeti összefogást sürget Szili A földből élő ember ki van szolgáltatva a természet erőinek, a politikának ezért fokozottan kell törődnie az agráriummal - erről Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke beszélt Battonyán, a civil szervezetek országos találkozóján. A házelnök úgy vélte, a rendszerváltás politikai csatáiban a magyar agrártársadalmat egyes erők eszköznek tekintették saját céljaik eléréséhez - hangsúlyozta. A házelnök ezért a nemzet összefogását sürgette, mert - mint mondta - az agrárium ügye a nemzet egyetértését igénylő kérdés. (MTI/Fotó: Népszava-archív) Már dolgoznak a bizottságok Bár csak mához egy hétre kezdődik az Országgyűlés őszi plenáris ülésszaka, már több parlamenti bizottság is megkezdte a munkát, hogy előkészítse a plenáris tanácskozást. Az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság holnap lefolytatja többek között a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájáról szóló országgyűlési határozati javaslat, a jogi segítségnyújtásról szóló törvényjavaslat és a polgári szolgálatról szóló törvény módosításáról szóló előterjesztés általános vitáját. A gazdasági bizottság elé kerül csütörtökön egyebek mellett az államháztartásról szóló törvény módosításáról szóló javaslat és a társasházakról szóló törvény. (Népszava) Horváth: új roma közélet kell A Roma Polgárjogi Mozgalom (RPM) országos zászlóbontásával egybekötött roma országgyűlést tartottak a Borsod megyei Ónod községben. Horváth Aladár, a mozgalom elnöke arról beszélt, elemezni kell, mitől él megalázva és kirekesztve sok százezer roma és nem roma származású ember Magyarországon. Megfogalmazása szerint minden erővel fel kell lépni a diszkrimináció ellen, javítani szükséges az elszegényedett emberek képzettségét és meg kell valósítani erkölcsi megbecsülésüket. Horváth Aladár szerint új roma közéletet kell teremteni, hogy a roma állampolgárok is olyan tudatban éljenek, hasznos tagjaivá válhatnak a magyar társadalomnak. (MTI/Fotó: Népszavaarchív ) Alapítványi szakiskolát avattak Kalocsán Szakiskolát avatott szombaton Kalocsán a Minisz-terelnöki Hivatal roma ügyekért felelős politikai államtitkára. Teleki László szerint ez a szakiskola, amely azokat a diákokat segíti, akik gyengébb eredményeik vagy hátrányos helyzetük miatt nem tudtak továbbtanulni, a cigánygyerekek esélyegyenlőségének javításához is hozzájárul. Úgy vélte, nem az a cél, hogy legfeljebb segédmunkások legyenek a hátrányos helyzetűek, hanem, hogy az európai uniós csatlakozás után is minél többen szerezzenek versenyképes szakmát. (MTI)