Népszava, 2003. szeptember (131. évfolyam, 203–228. sz.)

2003-09-01 / 203. szám

Nem kívánkoznak haza a magyarok „Meggyőződésem, hogy azok az em­berek, akik az iraki békefenntartói feladatot vállalták, a mi mindennapi, hétköznapi hőseink. Ezek az embe­rek nem kéredzkednek haza” - mond­ta egy budapesti fórumon a honvé­delmi miniszter. Juhász Ferenc azon lapértesülésekre reagált, melyek sze­rint az Irakban szolgáló magyarok közül többen - szolgálatukat meg­szakítva - haza kívánnak térni. A miniszteri kijelentéssel összhang­ban az Irakban tartózkodó magyar ka­tonák tájékoztató tisztje szintén teljes­séggel alaptalannak minősítette a haza­­kívánkozásról szóló híreket. A Magyar Rádiónak adott interjújában hozzátette: három, Kuvaitban tartózkodó magyar valóban hazatért, miután teljesítette feladatát. Kiss Dezső őrnagy szerint az Irakban szolgálók tökéletesen tisztában vannak a helyzetükkel, minden ellen­séges támadásról tájékoztatják őket. A Honvédelmi Minisztérium szerint a magyar katonákat bizonyos vészhely­zetben Kuvaitba evakuálnák. Ami a taszári bázist illeti: Juhász úgy tudja: még nem érkezett hivatalos felkérés az Egyesült Államoktól, hogy ott képezzenek ki iraki rendőröket. „Mi azt szeretnénk, ha a taszári bázist amerikaiak működtetnék” - fűzte hoz­zá a miniszter, aki szerint nem kell at­tól tartani, hogy 28 ezer ember ellepi a bázist. Népszava-információ Fegyverraktárra bukkantak az amerikai hadsereg katonái a magyar szállítóalakulat tábo­rának is helyt adó al-Hilla kö­zelében. A rejtekhelyen több mint kétszáz aknát, nyolc páncéltörő gránátvetőt, na­gyobb mennyiségű dinamitot és ötven harckocsi-elhárító rakétát találtak. Al-Hilla térsé­gében az utóbbi hetekben másodszor fedeztek fel egy kisebb csapat felfegyverzésé­re elegendő hadieszközt. NÉPSZAVA 2003. SZEPTEMBER 1., HÉTFŐ BELFÖLD A Divatcsarnokért negyvenhárommillió késedelmi kamatot is fizettek Kihalt a ház, már két éve Az Orbán-kormány megvette, a Medgyessy-kormány eladja a buda­pesti Divatcsarnokot. Az épület több mint két éve áll kihasználatla­nul, noha grandiózus tervek voltak vele. De végül csak az állam pénz­ügyi veszteségeit növeli. A kormány várhatóan eladja az előző ciklusban 1 ,8 milliárd forintért meg­vett Divatcsarnokot. Gy. Németh Er­zsébet szocialista képviselő az ügy kapcsán úgy vélte, az előző kabinet „grandiózus terveket dédelgetve”, mintegy 4 milliárd forintért úgyneve­zett be­csarnokot­ kívánt létrehozni a műemlék épületben. A politikus a helyszínen tartott múlt heti tájékozta­tóján úgy fogalmazott, hogy az Or­bán-kormány alatt­­a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) volt a piszkos ügyek hivatala, a MeH rövidítés akkoriban azt jelentette: milliárdokat elviszünk haza­”. A történet röviden: a KVI - a ma­gyar állam képviselőjeként - az álla­mot megillető elővásárlási joggal élve - 2001. július 9-én vásárolta meg a Centrum Áruházak Rt.-től a Divat­csarnok Andrássy úti épületét 1,5 mil­liárd forint plusz áfa összegért (össze­sen 1,75 milliárd forintért). Az ingat­lant eredetileg az ORCO Project Szer­vező Rt. akarta megvenni; a Centrum és az ORCO között 2001. március 20- án létre is jött az adásvételi szerződés. A KVI először április 28-án jelezte az állam elővásárlási jogát. A KVI honlapján szereplő infor­máció szerint az ingatlan megvásár­lását az Országos Műemlékvédelmi Hivatal kezdeményezte. A KVI a szerződést július 9-én írta alá, de csak július 19-én fizettek érte - a MeH informatikai előirányzatából -, ezért a KVI 10 napra járó késedelmi kamatot is fizetett: 43,75 millió fo­rintot. Az ingatlan hasznosítási céljának az úgynevezett „e-csarnokot” jelöl­ték meg, ám az informatikai haszno­sítás azóta sem történt meg. Az ügy érdekessége, hogy az Országgyűlés 5 hónappal később törvényben rendel­kezett a Divatcsarnok megvásárlásá­ról. A 2000. évi költségvetés végre­hajtásáról szóló törvény elrendelte, hogy az Állami Privatizációs és Va­gyonkezelő (ÁPV) Rt. vásárolja meg az ingatlant és adja át térítésmente­sen a KVI-nek. A KVI azonban ek­kor már a Divatcsarnok tulajdonosa volt, az ÁPV Rt. szerint a KVI 2002. január 22-én tájékoztatta őket arról, hogy az épületet már megvásárolták. Információnk szerint a KVI a vé­teláron és a késedelmi kamaton túl 97 ezer telefondíjat és 1,85 millió fo­rint költségtérítést is kifizetett. A KVI 2003. március 28-i közle­ménye szerint ,jelenleg, az NKÖM kérése alapján az épület átmeneti hasznosítása van folyamatban. A Műcsarnok­ Biennálé Iroda műterem­ként, valamint alkalmi nyilvános képzőművészeti események és sajtó­­tájékoztatók rendezéséhez hasznosít­ja az épületet”. Népszava-információ Gy. Németh Erzsébet az előző kormány tevékenysége nyomán „Divatcsarnoknak” nevezte az épületet Fotó: Vajda József Büntethető lesz a gyűlöletbeszéd A jövőben minden nagy nyilvánosság előtt hangoztatott, emberi méltósá­got sértő kijelentés büntethető lesz. Akár három évet is lehet majd kapni érte. Az Igazságügyi Minisztériumban a közelmúltban elkészült az úgyne­vezett gyűlöletbeszédet szankcionáló tervezet, amelyről a Népszava infor­mációi szerint a jövő héten tárgyal a kormány. Aki nagy nyilvánosság előtt a ma­gyar nemzet, valamely nemzeti, etni­kai, faji, vallási csoport vagy a lakos­ság egyes csoportjai ellen gyűlöletre uszít, bűntett miatt három évig terje­dő szabadságvesztéssel büntetendő, így szól a hatályos Btk. azóta, hogy az Alkotmánybíróság a vélemény­­nyilvánítás alkotmányos jogára hi­vatkozva megszüntette a negatív vé­lemények bizonyos körének büntet­hetőségét. Azóta azonban állandó vi­ta és kritika tárgya a hatályos törvé­nyi szabályozás - indokolta lapunk­nak a jogszabály-módosítás szüksé­gességét Bócz Endre, az Igazságügyi Minisztérium miniszteri tanácsadója. Amióta állandósultak a gyalázkodó, gyűlöletkeltő kijelentések, amelyek rendre nagy felháborodást váltottak ki, újra kellett gondolni a hatályos szabályozást. A most elkészült - és véglegesnek szánt — verzió szerint a jövőben alapesetben három évig terjedő sza­badságvesztéssel lesz büntethető minden olyan, a nagy nyilvánosság előtt tett kijelentés, amely alkalmas arra, hogy csoportokat emberi méltó­ságukban sértsen. Büntethető lesz különböző csoportokat érintő, gyűlö­letből fakadó és a felsőbbrendűségen alapuló véleménynyilvánítás is. To­vábbra is büntetik majd a gyűlölet­keltést, uszítást, felhívást az erősza­kos cselekményre.­­ Magyarországon képtelenség lenne úgy megfogalmazni a gyűlölet­beszéd tényállását, hogy valaki ne forduljon az Alkotmánybírósághoz (Ab), hiszen két alkotmányos alapjog konfliktusáról van szó. Ez nem is baj - mondta Bócz Endre. Az, hogy az új szabályozás kiállja-e az alkotmá­nyosság próbáját, kiderül, ha a talá­ros testület megvizsgálja - tette hoz­zá. Népszava-információ Túl erélytelennek tartja az MDF a kormányt Az MDF országos választmányának (OV) elnöksége felkéri a párt elnök­ségét és a frakciót, vizsgálja meg, kez­deményezze-e parlamenti vizsgálóbi­zottság létrehozását a K&H-ügyben - közölte Csáky András, az OV elnöke a testület ülése után. Boross Péter volt miniszterelnök a brókerbotrány kap­csán azt mondta, a bűnüldöző szervek feladata kivizsgálni, hogy „ki volt az a disznó”, aki kihasználta a lehetőséget, hogy lopjon-csaljon. A politikus sze­rint fontos, hogy a K&H-ügyet a mi­nél gyorsabb felderítés érdekében a bűnüldöző szervek vegyék át és ne a politikai támadások uralják. Hozzátet­te: a jelenlegi helyzet aláássa az or­szág erkölcsi alapjait. Boross Péter úgy vélte, ha az ügyben létrejönne egy vizsgálóbizottság, annak elsősorban azt kéne földeríteni, hogy mi a politi­ka felelőssége, amikor szervezeteket hoz létre, illetve, hogy ezek a szerve­zetek megfelelően látják-e el funkciói­kat. Csáky András azt mondta, a kor­mány nem lép fel elég erélyesen a K&H-ügyben. Megjegyezte: a hatalom a vita lényegét próbálja elkendőzni. A párt elnöke közben arról beszélt, hogy reméli, az igazságszolgáltatás minden részletet feltár majd a K&H Equities ügyében. Dávid Ibolya úgy fogalmazott, a közpénzekkel való bá­násmód annak fokmérője, hogy ki mennyire érett a közéletre és arra a bi­zalomra, amit egy választáson az ál­lampolgárok adhatnak egy csoportnak ahhoz, hogy az ország ügyeit intézzék. Egy soproni politikai gyűlésen kifej­tette, a korrupciós ügyek arra alkalma­sak, hogy megingassák a közéletbe, a pártokba, a demokráciába vetett bizal­mat. Kiemelte, hogy az MDF-nek 14 év alatt egyetlen korrupciós ügyhöz sem volt semmi köze. Dávid Ibolya ar­ról is beszélt, hogy ha egy ország elin­dul az erőltetett kétpártiság felé, annak hosszú távon kárát látja a nemzet. A pártelnök úgy vélte, ha egy országnak két politikai elitje van, akkor hamar megjelenik egy olyan gazdasági elit, amely megkeresi mindkettőhöz a ma­ga bejárását. A kiépített kapcsolatrend­szer arra szolgál, hogy bárki van kor­mányon, a felelősségre vonást elkerül­hesse. Népszava-információ Sérült adatok a debreceni hivatalban? László Csaba pénzügyminiszter jelentést kért a sokat kritizált központi illetményszámfejtő rendszer (KIR) mű­ködéséről az ügyben illetékes debreceni Területi Állam­­háztartási Hivataltól - értesült lapunk, amely nemrég cikksorozatot közölt az ügyről. Hivatalosan meg nem erősített információnk szerint az intézménynél nemrég rendszerhiba miatt több adat is megsérült, az országos bázis néhány napos mentései pedig el is tűntek. Lapunk több írásában is foglalkozott már az Orbán-kormány idején a költ­ségvetési intézményekre erőszakolt központosított illetményszámfejtő rendszer (KIR) hiányosságairól. Az érintett intézmények vezetői többek között arról panaszkodnak, hogy a KIR-program - amelynek egyes hí­rek szerint még kész rendszerterve sem volt a bevezetés előtt - gyakor­latilag képtelen ellátni feladatait. A rendszer nem alkalmas a lekérdezés­re, így nem lehet például utólag azt sem megtudni, hogy ki mennyit túl­órázott. Adatvédelmi aggályok mel­lett többek között az is hibája a rend­szernek, hogy amennyiben a munka­­vállaló adójóváírást vesz igénybe, előfordul, hogy azt a bérszámfejtés jutalomként tünteti fel. Ezután azon­ban adókötelezettség terheli a mun­kavállalót. Előfordult már az is, hogy harmincszázalékos jövedelemadó­sávba tartozó dolgozók negyvenszá­zalékos kulccsal adóztak, köszönhe­tően annak, hogy ismeretlen okból a rendszerben felülírtak adatokat. Az adatokat a debreceni Területi Ál­lamháztartási Hivatal (TÁH) tárolja, ahol - hivatalosan meg nem erősített információink szerint - nemrég lefa­gyott a rendszer és állítólag több adat is megsérült. Az országos adatbázis­ban ráadásul az előző napi mentések eltűntek, így csak a három-négy nap­pal korábban elmentett adatokból le­hetett dolgozni. Úgy tudjuk, a köztes időszak adatait azóta is keresik. Sze­rettük volna minderről megkérdezni a debreceni TÁH-ot is, ám az illetékes osztályvezetőt többszöri próbálkozá­sunk ellenére sem sikerült elérnünk. A KIR hiányosságait többen is je­lezték már az illetékes hatóságoknak, legutóbb a programban hátrányosan érintett egészségügyi szféra egyik szakmai szervezete juttatott el levelet a szaktárca vezetőihez. A Légiforgalmi Irányítók Független Szakszervezete (LIFSZ) az adatvédelmi és az állam­­polgári jogok biztosához is fordult se­gítségért. Most úgy tűnik, hogy sikerül valamit elérni, ugyanis László Csaba pénzügyminiszter nemrég jelentést kért a debreceni TÁH-tól a rendszer működéséről. Arról, hogy a jelentés­ben mi szerepel, illetve a pénzügymi­niszter milyen lépéseket kíván tenni az ügyben, egyelőre nem tudni, a tárca szerint ugyanis egyelőre nem pub­­likus. Sz. T. L. 3 Orbán félti a gazdaságot A Fidesz elnöke sze­rint Magyarország nem mondhat le a gazdaságfejlesztésről, a beruházásokról, a hazai vállalkozók tá­mogatásáról, a gazdák megsegítéséről, mert csak rajtuk keresztül lehet munkát adni a dolgozni akaró és tudó embereknek. Orbán Viktor Beregda­­rócon arról beszélt, be kell látni, hogy bármennyire nagy erény a takarékosság, nem lehet a vetőmagot megtakarítani, mert bajt okoz az aratáskor. Orbán Viktor úgy vélte, ha az ország lemond a gazdaság­­fejlesztésről, illetve a vállalkozások támogatásáról, akkor felbillen a magyar gazdaság, „akár egy talá­latot kapott repülőgép”. Az MSZP frakcióvezetője erre reagálva azt mondta, ha a Fidesz elnöke ko­molyan gondolja ezt, fel kell szólítania párttár­sait, ne lőjenek többé a repülőre, ne veszélyez­tessék felelőtlen követeléseikkel a gazdaság egyensúlyát”. Lendvai Ildikó emlékeztetett rá: az ellenzéki képviselők az elmúlt időszakban 1500 milliárd forint többletkiadást követeltek a legkü­lönbözőbb célokra. (MTI­ Fotó: Népszava-archív) Antall-emléktáblát avattak Emléktáblát avattak a rendszerváltozás utáni el­ső szabadon választott kormány miniszterelnö­kének tiszteletére a Somogy megyei Törökkop­­pányban. Antall József özvegye nem tudott részt venni az eseményen, a családot a néhai minisz­terelnök fiai képviselték. A néhai miniszterelnök özvegye az avatáson felolvasott köszönő levelé­ben azt emelte ki, hogy Antall József emléke nem hozzátartozóinak tulajdona, személyének hiánya nemcsak a családban, hanem a magyar közéletben is pótolhatatlan űrt jelent. (MTI) Nemzeti összefogást sürget Szili A földből élő ember ki van szolgáltatva a termé­szet erőinek, a politiká­nak ezért fokozottan kell törődnie az agráriummal - erről Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke be­szélt Battonyán, a civil szervezetek országos ta­lálkozóján. A házelnök úgy vélte, a rendszervál­tás politikai csatáiban a magyar agrártársadalmat egyes erők eszköznek tekintették saját céljaik eléréséhez - hangsúlyoz­ta. A házelnök ezért a nemzet összefogását sür­gette, mert - mint mondta - az agrárium ügye a nemzet egyetértését igénylő kérdés. (MTI/Fotó: Népszava-archív) Már dolgoznak a bizottságok Bár csak mához egy hétre kezdődik az Ország­­gyűlés őszi plenáris ülésszaka, már több parla­menti bizottság is megkezdte a munkát, hogy elő­készítse a plenáris tanácskozást. Az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság holnap lefoly­tatja többek között a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájáról szóló országgyűlési határo­zati javaslat, a jogi segítségnyújtásról szóló tör­vényjavaslat és a polgári szolgálatról szóló tör­vény módosításáról szóló előterjesztés általános vitáját. A gazdasági bizottság elé kerül csütörtö­kön egyebek mellett az államháztartásról szóló törvény módosításáról szóló javaslat és a társashá­zakról szóló törvény. (Népszava) Horváth: új roma közélet kell A Roma Polgárjogi Moz­galom (RPM) országos zászlóbontásával egybe­kötött roma országgyűlést tartottak a Borsod megyei Ónod községben. Hor­váth Aladár, a mozgalom elnöke arról beszélt, ele­mezni kell, mitől él meg­alázva és kirekesztve sok százezer roma és nem ro­ma származású ember Magyarországon. Megfogalmazása szerint minden erővel fel kell lépni a diszkrimináció ellen, javíta­ni szükséges az elszegényedett emberek képzett­ségét és meg kell valósítani erkölcsi megbecsülé­süket. Horváth Aladár szerint új roma közéletet kell teremteni, hogy a roma állampolgárok is olyan tudatban éljenek, hasznos tagjaivá válhatnak a magyar társadalomnak. (MTI/Fotó: Népszava­­archív ) Alapítványi szakiskolát avattak Kalocsán Szakiskolát avatott szombaton Kalocsán a Minisz-­­­terelnöki Hivatal roma ügyekért felelős politikai államtitkára. Teleki László szerint ez a szakiskola, amely azokat a diákokat segíti, akik gyengébb eredményeik vagy hátrányos helyzetük miatt nem tudtak továbbtanulni, a cigánygyerekek esély­­egyenlőségének javításához is hozzájárul. Úgy vélte, nem az a cél, hogy legfeljebb segédmunká­sok legyenek a hátrányos helyzetűek, hanem, hogy az európai uniós csatlakozás után is minél többen szerezzenek versenyképes szakmát. (MTI)

Next