Népszava, 2004. január (132. évfolyam, 1–26. sz.)
2004-01-02 / 1. szám
NÉPSZAVA Sokat kell tennünk azért, hogy az európai integrációnak mi is nyertesei lehessünk Mádl: történelmi esély a felemelkedésre Itthon lassan, alig észrevehetően mintha ritkulna a megértés, a szolidaritás levegője, és gyengülnének az összetartozás szálai, az eluralkodó bizalmatlansággal, szeretetlenséggel azonban szembe lehet és szembe is kell fordulni - mondta újévi köszöntőjében Mádl Ferenc köz társasági elnök. Az államfő szerint Magyarország közelgő EU-csatlakozásával történelmi esély valósulhat meg gazdaságunk, anyagi és erkölcsi életviszonyaink felemelkedéséhez, (...) „de rajtunk áll, és sokat kell érte tennünk, hogy az európai integrációnak mi is nyertesei lehessünk”. „Sok minden megváltozott bennünk és körülöttünk azóta, hogy tavaly ilyenkor poharat emeltünk az új esztendőre. Nem vagyunk egészen ugyanazok, mint voltunk” - jelentette ki Mádl Ferenc újévi köszöntőjében. A köztársasági elnök kitért arra, hogy a minket körülvevő világ sem ugyanaz. Tőlünk több ezer kilométerre háború van, amiről akkor is tudomást kell vennünk, ha legszívesebben elfordulnánk tőle. Hozzátette: itthon is lassan, alig észrevehetően, mintha ritkulna a megértés, a szolidaritás levegője, és gyengülnének az összetartozás szálai. „Mintha kevésbé hinnénk el a másikról, hogy ő is jót akar. Sokszor érezzük úgy, hogy szinte kizárólag az anyagi javak kerülnek előtérbe” - fogalmazott Mádl, aki szerint a magyarok mintha túlságosan is beletörődnének abba, hogy sokan nemcsak az anyagi emelkedésből maradnak ki, hanem a legszükségesebb javakhoz sem tudnak hozzájutni. Hangsúlyozta: az ő napjaikat a mindennapi kenyérért, gyermekeik jövőjéért való aggodalom teszi nehézzé. „Az eluralkodó bizalmatlansággal, szeretetlenséggel szembe lehet és szembe is kell fordulni” - emelte ki az államfő. A köztársasági elnök köszöntőjében szólt a szabadság fontosságáról, leszögezve: az 1990-ben visszanyert szabadság nem ajándék, nemcsak esély, hanem kötelezettség is mindannyiunk számára. Mádl Ferenc elmondta, hogy személyesen is felelősek vagyunk életünkért, családunkért, szűkebb közösségünkért, a faluért, a városért, a közélet alakulásáért. „Befolyásolhatjuk a politikai döntéseket, segíthetjük az ország és a határon túli magyarság, hazai kisebbségeink, nehéz helyzetben lévő embertársaink anyagi és szellemi-lelki felemelkedését” - hangsúlyozta. Az államfő köszöntőjében felvetette az együvé tartozás gondolatát, amely - mint mondta - a néhány hónap múlva bekövetkező EU-tagság miatt most kicsit többet jelent, mint más évek fordulóján: a tagsággal véglegessé válik Magyarország biztonsága, politikai és gazdasági helye Európában. Mádl Ferenc megfogalmazása szerint az uniós tagság bizonnyal jobban segíti a nemzet megmaradását, a határon innen és túl élő magyarok jövőjét, nyelvünk, kultúránk megőrzését, mint a kívül maradás. „E soknemzetiségű, sok kultúrát keretbe foglaló közösségbe nem azért lépünk, hogy a magunk örökségéből veszítsünk. Nemzeti és európai örökségünk együtt hozhatják jobb holnapjainkat” - hangsúlyozta Mádl Ferenc. Újévi köszöntőjében az államfő Deák Ferenc szavait idézve azt mondta: „boldogságunk elsősorban önmagunktól függ". Mádl Ferenc szerint a közösség az igazi ünnepek alkalmával mutatja meg, hogy mindenkit, minden jó hitet befogad, és ilyenkor „együtt vagyunk mindnyájan, azokkal is, akik most egyedül vannak, és azokkal is, akik nem tudják, hogy rájuk is gondolunk. Emlékezzünk azokra is, akik elmentek”. Kiemelte: ebből az ünnepi érzésből lehet erőt, bizakodást és a szeretet melegét menteni a most következő év hétköznapjaira is. „Erre emelem poharam. Isten éltesse Mindnyájukat! Isten áldja meg Magyarországot” - zárta köszöntőjét a köztársasági elnök. MTI Mádl Ferenc államfő újévi köszöntőjében úgy fogalmazott: személyesen is felelősek vagyunk életünkért, családunkért, a közélet alakulásáért Fotó: Szalmás Péter Egyelőre nem hallgathatják ki gyanúsítottként Szász Károlyt A Fővárosi Főügyészség december 1 - jén megadta állásfoglalását a rendőrségnek Szász Károly gyanúsítottkénti kihallgatásával kapcsolatban, melynek lényege, hogy az idő előtti volna, egyúttal előírta, milyen nyomozást kell a rendőrségnek elvégeznie - közölte az MTI-vel a főügyészség magát megnevezni nem kívánó munkatársa szerdán. Hangsúlyozta: az ügyészség nem akadályozza Szász kihallgatását. Az MTI a Népszava szerdai cikke kapcsán kereste meg a főügyészséget, mert lapunk azt írta: a főügyészség mindeddig nem reagált a rendőrség októberi megkeresésére, hogy járuljon hozzá a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) elnökének gyanúsítottkénti kihallgatásához. „Politikusi értesülések szerint hamarosan felmerül Szász Károly felelőssége, így ahhoz, hogy a PSZÁF elnökét gyanúsítottként hallgathassák ki, a rendőrség az ügyészség hozzájárulását kérte” - állítottuk a cikkben, „ám az ügyészség december végéig nem reagált”. Garamvölgyi László, az ORFK kommunikációs igazgatója az MTI-nek megerősítette: a rendőrség megkapta az ügyészség állásfoglalását, s „tart az abban előírt nyomozási cselekmények végrehajtása”. Hozzátette: a nyomozás végeztével a rendőrség és a főügyészség újra egyeztet majd a kérdésről. A nyomozás Keller László közpénzügyi államtitkár feljelentése alapján indult tavaly júliusban. A nyomozást ismeretlen tettes ellen folytatják. Népszava-MTI Az ügyészség szerint idő előtti volna Szász Károly gyanúsított kihallgatása 2004. JANUÁR 2., PÉNTEK BELFÖLD Több mint 200 millió óvadékra Eddig legkevesebb 200 ezer és legfeljebb 30 millió forintot ért a szabadság a Fővárosi Bíróságon. Ennyibe került az előzetes letartóztatás kiváltása óvadékkal Budapest bíróságain. Mint ismert, erre 2003 július 1 -je, az új büntetőeljárási törvény hatályba lépése óta van lehetőség Magyarországon is. Óvadékkal kizárólag azok szabadulhatnak, akiket azért tartóztattak le vagy tartóztatnának le, mert esetükben fennáll annak a veszélye, hogy szabadlábon megszöknének vagy elrejtőznének. Semmiképpen sem szabadulhatnak óvadékkal azok, akik esetleg szabadlábon újabb bűncselekményt követnének el, vagy a bizonyítékok eltüntetésével, a tanúk megfélemlítésével, összebeszéléssel megpróbálnák meghiúsítani a büntetőeljárást. A kifizetendő óvadék összegét minden esetben bíró határozza meg, mindig személyhez mérten. Az összegnek sem alsó, sem pedig felső határát nem írták elő, csak azt, hogy annak olyan magasnak kell lennie, ami reálissá teszi, hogy a gyanúsított nem bújik ki a büntetőeljárás alól. Az óvadék - kamatok nélkül - minden esetben visszajár, persze csak akkor, ha az érintett betartja a szabályokat, és nem próbál megszökni. Akit jogerősen is szabadságvesztésre ítélnek, azután kapja vissza pénzét, hogy bevonult a börtönbe. 2003 júliusától december 23-ig 239 millió forintot fizettek be a Fővárosi Bíróság letéti számlájára — tudtuk meg a bíróság sajtótitkárságán. Ennyi pénzzel összesen 88-an váltották meg - legalábbis ideiglenesen — szabadságukat. A július elseje óta kiszabott legmagasabb összeg ellenében - vagyis 30 millióért - került például szabadlábra Garamszegi Gábor, a Betonút Rt. volt vezérigazgató-helyettese, Bitvai Miklós, az Állami Autópálya-kezelő Rt. volt vezérigazgatója és egy csempészettel gyanúsított férfi is. P. E. Eddig meglehetősen széles körben alkalmazták az óvadék jogintézményét a bíróságok, leggyakrabban a kábítószerrel való visszaélés és rablás miatt indult ügyekben. De emellett kiszabtak már óvadékot hivatali vesztegetés, csalás, sikkasztás, pénzhamisítás, zsarolás, csempészet, lopás és garázdaság meg életveszélyt okozó testi sértés, önbíráskodás miatt indult ügyekben is. Munkás év vár a polgári körökre Komoly szerepet szánnak a legnagyobb ellenzéki párt vezetésében a polgári köröknek 2004-ben - értesült a Népszava. Lapunk információi szerint számos feladat vár az Orbán Viktor által életre hívott bázis tagjaira. Az aktivistáknak elsősorban az európai parlamenti választásokon lesz feladatuk, de az azt követő - az ellenzékiek szerint győztes - időszakban is „mozdulniuk kell majd”. A készülődés egyik jele, hogy az egyébként mindig elérhetetlennek mutatkozó Orbán egyre többet szólítja meg közvetlenül a polgári köröket. A Fidesz számára komoly bázist jelentő polgári körök megalakulásuk óta kifogásolták, hogy a legnagyobb ellenzéki párt és annak vezetője nem szólítja meg az aktivistákat, nem ad nekik behatárolt célokat és feladatokat a korábban megfogalmazottakkal ellentétben. A szakértők által is képlékeny masszának és olykor időzített bombának nevezett polgári körös bázis az elmúlt egy évben rátalált saját hangjára és több szakadár, önálló radikális csoport kiválásával erős aktivitást mutatott. Egyes szekciók még az ultraradikálisnak tartott Lelkiismeret ’88 csoporttal és MIÉP-közeli formációkkal is szimpatizáltak és szimpatizálnak jelenleg is. Kétségtelen azonban, hogy a Lelkiismeret ’88 csoport a sokak által neonácinak tartott Vér és Becsület Kulturális Egyesülettel kötött hallgatólagos szövetsége egyes polgári csoportokat már elriasztott a szélsőjobboldali platformról. A polgári körös bázis egyre nagyobb szétszakadását csak súlyosbította a szintén szélsőjobboldali Jobbik párttá alakulása, amely ráadásul nem titkolt módon igyekszik szavazókat gyűjteni a könnyen meggyőzhető és tenni akaró polgári körökből. A veszélyt és a bázis gyengülését a Fidesz is igyekezett még időben orvosolni, ennek köszönhetően a jobboldalról is gyakran hatszontalannak nevezett Demokráciaközpont egyre-másra küldte a polgári körök levelezési címére azon üzeneteket, amelyeket a Fidesz felső vezetői, nem egy alkalommal maga Orbán Viktor fogalmazott meg számukra. A volt miniszterelnök korábban megközelíthetetlenségéről volt híres, az elmúlt hónapokban azonban közvetlenül igyekezett megszólítani az általa életre hívott polgári köröket. Ezt egyesek annak tudják be, hogy a körök koordinálásával megbízott MDF-es Hende Csaba hibát hibára halmoz (pl. a botrányt okozó ötlettár nyilvánossá tétele) és a körök tagjai között sem támogatják egyértelműen. Orbán először az Éjjeli Menedék című műsor védelmében kérte a körök támogatását, majd legutóbb a Széna téren, október 23-án szólt a körökhöz, mondván: mozdulni kell, de még nincs itt az idő. A mozgósító üzenet azonban nem váratott sokáig magára. Orbán az elmúlt hetekben a Demokrácia-központ közvetítésével hírnökök jelentkezésére szólított fel. Levelében arra kérte a körök tagjait, hogy legyenek a „Szabad Európa Hírnökei”, akik segítik a Fidesz európai parlamenti választási kampányát. Az aktivistáknak a Szabad Európa-irodában kell jelentkezni és a felhívás értelmében „mindenki személyre szabott feladatot kap majd”. Lapunk információi szerint a felhívás sikeresnek minősíthető, a polgári körök jelentős számban jelentkeznek a feladatokra. Megbízható forrásaink szerint az európai parlamenti választások egyfajta főpróbaként szolgálnak majd a körök számára, itt mérik le ugyanis ellenzéki oldalon, hogy kikre és milyen minőségben számíthatnak, illetve hogyan és miként lehet hasznosan mozgósítani a bázist. Úgy tudjuk, hogy amennyiben a kampány sikeréhez a körök aktívan hozzájárulnak majd, úgy a jobboldali várakozásoknak megfelelően „győztes” időszakban is számos feladatot kapnak. Értesüléseink szerint ilyen lesz majd egy átfogó, az MSZP- aktivistákéhoz hasonló szórólapos kampány is, amelyre csak jövő ősszel kerülhet sor. Szalay Tamás Lajos Pihenőnapra eső ünnepnapok A tíz munkaszüneti nap közül négy heti pihenőnapra esik 2004-ben, így ennyivel nő az általános munkarendben üzemelő vállalkozásoknál a munkaidőalap. A tíz munkaszüneti nap közül május, október 23., december 25. és december 26. esik szombatra vagy vasárnapra. A négy plusznap az országos összesített termelési értékben is kimutatható majd, illetve nő az energiafogyasztás. A munkaszüneti napokhoz képest hétköznapokon az országos villamosenergia-felhasználás 20 százalékos többletet mutat. A munkaadói érdekképviseletek többször is nyilvánosságra hozott számításai szerint a tíz munkaszüneti napon túli újabb fizetett ünnepnap törvénybe iktatása 15 milliárd forint bevétel nélküli kereseti és járulékkiadást jelentene a vállalkozásoknak, a termeléskiesés piaci hatásain kívül. Az általános munkarendben dolgozó cégeknél a szombat, illetve a vasárnap egyébként is heti pihenőnap, így az ezekre a napokra eső munkaszüneti napoknál nem jelentkezik majd ez a napi 15 milliárd forintos kiadás. A szakszervezetek évek óta követelik a jelenlegi 40 órás munkahét fokozatosan 38 órára csökkentését. Ezt a jelenlegi kormányzati időszakban évente félórás csökkentéssel javasolták, de elfogadnák a kétszer egyórás csökkentést is. A szakszervezetek követelései között szerepel továbbá, hogy december 24-vel 11 legyen a munkaszüneti napok száma. A munkaadói érdekképviseletek rendre visszautasítják ezt a követelést termelési érdekekre hivatkozva. Indoklásuk szerint csupán a heti félórás munkaidő-csökkentés 40-45 milliárd forinttal növelné a vállalkozások bevétel nélküli kiadásait. A nyugati országok többségében már 35 órás a heti munkaidő. A munkaszüneti napok száma pedig például Ausztriában 15, Németországban 12, Angliában pedig 11 - érvelnek a szakszervezetek. A munkaidőalap és az ország gazdasági teljesítménye közötti összefüggésre utalnak német elemzők is. Egy közelmúltban nyilvánosságra hozott elemzés szerint például ha egy órával növelnék a németországi heti 35 órás munkaidőt, ez 3 százalékot meghaladó gazdasági növekedést eredményezne, amely többszöröse a jelenleg feltételezettnek. Rendőrök, tűzoltók juttatásai Január 1-jétől a költségvetési törvény szerint nő a rendészeti szervek helyi szintű szerveinél a hivatásos állomány illetménykiegészítése és a tűzoltók veszélyességi pótléka. Ez azt jelenti, hogy középfokú iskolai végzettségűek esetében a jelenlegi 6 százalékról 10-re, felsőfokú végzettséggel rendelkezőknél 8-ról 15 százalékra emelkedik a helyi rendőri szervek hivatásos állományának illetménykiegészítése. Az Országgyűlés még júniusban fogadta el azt a törvénymódosítást, hogy a hivatásos rendőri állomány tagjai a szervezeti hovatartozástól függően illetménykiegészítésre jogosultak július 1-jétől. Ez felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők esetében megyei illetékességű középirányító szervnél- főkapitányságnál, parancsnokságnál, igazgatóságnál - dolgozók esetében a beosztási illetmény 25 százaléka, helyi szerveknél, alegységeknél a beosztási illetmény 8 százaléka volt. A középfokú iskolai végzettséggel rendelkező hivatásos állomány illetménykiegészítésének mértéke a megyei szerveknél 10, a helyi szerveknél, alegységeknél a beosztási illetmény 6 százaléka volt eddig. Ez a tiszteknek havi 8-10 ezer, a tiszthelyetteseknek pedig 6-7 ezer forintos többletjuttatást jelentett. Szintén július 1-jétől, januárig visszamenőleg, alanyi jogon, minden tűzoltónak megadta a kormány az illetményalap 22,5 százalékát kitevő, az előző kormányzati ciklusban megvont veszélyességi pótlékot. 2004-től a veszélyességi pótlék nagysága a költségvetési törvény szerint visszaáll az eredeti szintre, az illetményalap 45 százalékára, ez havi bruttó nyolcezer forintot jelent. A Belügyminisztérium kifizeti a rendőrségnél 24 ezer dolgozót érintő, 1,7 milliárd forintot jelentő, 2001-2002-ben szabálytalanul visszatartott ruházati illetményeket. A tárca vezetése azután döntött így, hogy“ egy hivatásos állományú belügyi dolgozó pert nyert a tárca ellen az ügyben. A BM vezetése januárban tesz javaslatot arra, milyen pénzekből fizessék ki az elmaradt ruházati illetményeket. (MTI) 3