Népszava, 2004. április (132. évfolyam, 77–101. sz.)
2004-04-01 / 77. szám
NÉPSZAVA 2004. ÁPRILIS 1., CSÜTÖRTÖK BELFÖLD 3 Medgyessy Péter miniszterelnök szerint a magyar gazdaság erős, jól működik Az év végén indul a panelprogram Az 53. heti nyugdíjakat május 31 -ig kifizetik, ezzel is segítve azokat a nyugdíjasokat, akiket a gyógyszerek árának emelkedése nehéz helyzetbe hozott - jelentette ki tegnap Medgyessy Péter Százhalombattán, egy lakossági fórumon. A kormány még az év vége előtt kiírja a panellakások felújítását lehetővé tevő pályázatokat - jelentette be tegnap Medgyessy Péter miniszterelnök Százhalombattán. A kormányfő a Körösi Csoma Sándor Általános Iskolában tartott lakossági fórumon közölte, ezzel több százezer panellakásban élő gondjait oldják meg. A miniszterelnök, akit a rendezvény résztvevői biztató tapssal fogadtak, ígéretet tett a százhalombattaiaknak arra, hogy az M6-os autópálya kétszer két sávja Dunaújvárosig 2006 végére biztosan el fog készülni, s az érdi Metalokémia-terület rendezésével az M6-os beköthető lesz a Budapestet körülölelő körgyűrűbe. A kormány támogatja az iparűzési adó csökkentésére tett javaslatokat, de megoldásként csak olyan változat jöhet számításba, ami nem jelent bevételkiesést az önkormányzatoknak. A kormányfő példaként említette, hogy elképzelhetőnek tartja: a jövőben a nyereségadóból a jelenleginél nagyobb arányban legyen levonható az iparűzésre a helyhatóságoknak befizetett pénz. Az 53. heti nyugdíjakat május 31-ig kifizetik. Ezzel is segítve azokat a nyugdíjasokat, akiket a gyógyszerek árának emelkedése nehéz helyzetbe hozott - fogalmazott a miniszterelnök. Hozzátéve, hogy az 54. heti nyugdíjakat pedig novemberben viszi majd a pénzes postás. A kormányfő szerint mindenki érdeke, beleértve a gyógyszergyártókat is, hogy megfékezzék a gyógyszerek árának emelkedését. Magyarországon a gazdaság ma erős, jól működik, ezt mindenki látja, beleértve a Magyar Nemzeti Bankot is, csak az ellenzék nem. Az embereket nem szabad félrevezetni, szorongást kelteni bennük - fogalmazott Medgyessy, hozzátéve, hogy az országnak békére, nyugalomra, együttműködésre és sikeres gazdaságra van szüksége ahhoz, hogy létrejöhessen az a modern európai Magyarország, amelyben a fiatalok bízhatnak a jövőben. Cs. R. A kormányfő a fórumon megígérte, 2006 végére biztosan el fog készülni az M6-os autópálya Dunaújvárosig Fotó: Szalmás Péter Titkos felmérés az MDF-ben A teljes népesség Dávid Ibolyát, Boross Pétert és Herényi Károlyt tartja az MDF három legrokonszenvesebb politikusának - derül ki abból a titkos felmérésből, amelyet a párt készíttetett belső használatra. A teljes lakosság szerint a legkevésbé rokonszenves fórumos politikus Lezsák Sándor, őt Boross és Herényi, Katona Kálmán, Gémesi György és Font Sándor követi. (Azért lehet valaki egyszerre leginkább és legkevésbé rokonszenves, mert a válaszadók három politikust nevezhettek meg mindkét kategóriában.) Az MDF-szavazók ugyancsak Dávid Ibolyát, Herényit és Borosst tartják a legrokonszenvesebbnek, míg az általuk legkevésbé kedvelt politikusok sorban: Lezsák, Boross, Font Sándor és Medgyasszay László. A listán - ahol az említések arányát vették figyelembe - nem szerepel sem Hende Csaba, sem Balsai István, sem pedig Horváth Balázs. Ismeretes, az MDF-ben a Fidesszel való együttműködés mentén törésvonal alakult ki. Éppen azok a politikusok, akik a megkérdezettek szerint a legkevésbé rokonszenvesek - illetve nem is említették őket - ellenezték az MDF Fidesztől független indulását az európai parlamenti választásokon S. Z. Kit tart az MDF három legrokonszenvensebb és a három legkevésbé rokonszenves politikusának? Dávid Ibolya Herényi Károly Boross Péter Lezsák Sándor Gémesi György Katona Kálmán Csapody Miklós Medgyasszay László Almássy Kornél Olajos Péter Pongrácz Tibor Font Sándor Csáky András Viniczai Tibor Szőke László Pettkó András Sisák Imre ■LU tel rokonszenves I I kevésbé rokonszenves az említések aránya az MDF-szavazók százalékában Munkaügyi adatbázisból lesznek ellenőrizhetők a munkáltatók A kormány májustól Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázist (Emma) hoz létre, mely révén közel 2,5 millió munkavállaló és az őket foglalkoztató 300 ezer munkáltató munkaviszonynyal kapcsolatos információkat szerezhet be. A központi adatbázist a többi között a munkaerőpiac átláthatósága és a munkavállalók jogbiztonsága miatt hozzák létre. Erről Burány Sándor munkaügyi miniszter beszélt a kabinet tegnapi ülése után. A munkáltatóknak a május 1. után keletkező, illetve megszűnő munkaviszonyt kell bejelenteniük. A munkavállalóknak nincs ilyen kötelezettségük, számukra az adatbázis munkaviszonyuk és munkáltatóik ellenőrzésére ad lehetőséget. Az induló adatbázist a nyugdíjfolyósító és az egészségügyi pénztár adataival töltik fel, így a jelenleg is meglévő munkaviszonyt nem kell majd bejelenteni. Az Emma a 185-ös telefonos ügyfélszolgálaton keresztül vagy interneten (www.185.hu, www.emma185.hu) érhető el. Draskovics Tibor pénzügyminiszter a kormányülés után elmondta, hogy a kabinet módosította korábbi, a telefonadóval kapcsolatos javaslatát. A cégtelefonok után havi 3000 forintos átalányadó bevezetését már nem indítványozzák, helyette a telefonszámlák utáni áfa-visszaigénylést törlik el. Gál J. Zoltán kormányszóvivő emlékeztetett arra, hogy a kabinet korábbi döntése értelmében április 1- jétől 15 százalékkal kevesebbe kerülnek a gyógyszerek, emelkedik a szocpol összege és elindul a nép ügyvédje program. A kabinet döntött arról, hogy a költségvetés tartalékának terhére fedezi a titkosszolgálatok és a rendőrség pluszkiadásait. A madridi terrorakció miatti fokozott rendvédelmi jelenlét az utcákon, fontosabb létesítményeknél az év végéig 2,6 milliárd forintba kerül. A kormányfő utasította a honvédelmi, a környezetvédelmi, a külügyi és az igazságügyi tárcák vezetőit, hogy alakítsanak munkacsoportokat a zengőhegyi lokátorállomás ügyében. Mint ismert, Juhász Ferenc honvédelmi miniszter támogatta a NATO-létesítmény megépítését, viszont Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter ellenezte azt. Gál J. szerint a többi között a környezetvédelmi és a biztonságpolitikai érdekeket kell összhangba hozni egymással. Elhangzott még, hogy a koppenhágai egyezmény értelmében Magyarország hét éven keresztül fenntarthatja a külföldiek termőföldszerzési tilalmát. Csak azok a külföldi állampolgárok szerezhetnek majd földet, akik igazolják, hogy három éve Magyarországon laknak, illetve mezőgazdasággal foglalkoznak. P. A. Kulcsár volt főnökét is feljelentették „A gyanúsítást megértettem, ellenvetést tenni nem kívánok, részben elismerem a gyanúsításban felsorolt cselekményeket.” Szó szerint ezeket mondta Kulcsár Attila keddi kihallgatásán, amikor arról kérdezték, kíván-e ellenvetést tenni a gyanúsítás ellen. A Népszava tegnap megjelent információját - miszerint Kulcsár részben elismerte a terhére rótt bűncselekményeket - Bánáti János, a bróker ügyvédje és Papp Csaba, az ORFK SZBEI vizsgálati főosztályvezetője is megerősítette. A rendőrség tegnapi tájékoztatóján nyilvánosságra hozták: a K&H Bank sikkasztás gyanúja miatt 10 ember - köztük Kulcsár Attila ügyfelei - ellen hét újabb feljelentést tett. Arról, hogy pontosan kik ellen szólnak a feljelentések, nem kívántak nyilatkozni az ORFK illetékesei. Lapunk egyéb, meg nem erősített forrásból értesült arról, hogy Csuka László, a K&H Equities volt vezetője is a feljelentett személyek között szerepel. A Népszava még augusztus első napjaiban írt arról, hogy a Budapesti Értéktőzsde és a Közép-európai Brókerképző Alapítvány nevében kiállított hamis bizonyítvánnyal igazolta bróker szakképesítését Kulcsár Attila a K&H Banknál. A fiktív papíron szereplő sorszámból egyértelműen kiderült, hogy az igazolványt a K&H Equities felfüggesztett vezetője, Csuka László bizonyítványának felhasználásával készítették. A szakértői vizsgálatok alapján ugyanis kiderült, Kulcsár Attila sosem tanult az alapítványi iskolában és nem is vizsgázott ott. Az ügy alapkérdése, a K&H Equities egykori vezetője tudott-e arról, hogy visszaéltek az ő bizonyítványával. Értesüléseink szerint a K&H Bank sikkasztás gyanúja miatt tett feljelentést a brókercége volt vezetője ellen. A rendőrség pillanatnyilag vizsgálja, hogy van-e alapja a feljelentésben foglaltaknak. Eközben az ORFK újabb személyek meggyanúsítására készül a brókerügyben, hangzott el a rendőrség tájékoztatóján. Papp Csaba alezredes elismerte, nem kizárt, hogy a gyanúsítotti kihallgatások a bank ügyfélkörét is érintik. Hozzátette: a rendőrség több mint 200 tanút hallgatott meg a nyomozás során. Rövid időn belül elkészül a tőkepiaci szakértői jelentés, amely alapján eldönthető, mely ügyfelek milyen mértékben gazdagodtak. Kulcsár kihallgatásával kapcsolatban kiderült, azokat a tényállási elemeket közölték a volt brókerrel, amelyekre a kiadatás kiterjedt, így a 2002 májusa előtt elkövetett „kisebb ügyeket”, illetve a 2002 májusa utáni sikkasztásokat és magánokirat-hamisításokat. Az ügy jelen állása szerint az ügyfelek felhatalmazása nélkül megforgatott pénz 21 milliárd forintot tesz ki, az okozott kár összesen 10 és fél milliárd forint. P. Gál Judit A BRÓKERBOTRÁNYT VIZSGÁLÓ PARLAMENTI BIZOTTSÁG három ellenzéki tagjának közlése szerint a titkosszolgálatokat felügyelő államtitkár utasítására a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója nem engedélyezte nekik, hogy bepillantást nyerjenek azokba a jegyzőkönyvekbe, amelyek Kulcsár Attila és társai lehallgatott telefonbeszélgetéseit tartalmazzák. Demeter Ervin, Répássy Róbert és Szijjártó Péter szerdán jelent meg az NBH-ban, és kérte az iratok rendelkezésre bocsátását, ám - szerintük - Tóth András államtitkár „megtiltotta”, hogy a hivatal vezetője a jegyzőkönyveket átadja. Tóth azonban azt közölte, a fideszesek egyoldalúan ismertették a történteket. Az államtitkár elmondta, a törvény szigorúan szabályozza a műveleti anyagokba való betekintés lehetőségét, ezért állásfoglalást kért a belügyminisztertől és a legfőbb ügyésztől, hogy a bizottság általi felhasználása veszélyezteti-e a nyomozást. Utal a médiahatóság Mintegy másfél milliárd forint átutalásáról döntött szerdai ülésén a frissen megválasztott Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT). Ezt a summát már március közepén el kellett volna juttatnia a médiahatóságnak. Ismert, Kovács Györgyöt, az ORTT Irodájának főigazgatóját csak hétfőn választotta meg elnöknek az Országgyűlés. A mintegy 1,5 milliárd forintból 1,1 milliárd forint az MTV-t, a Magyar Rádiót és a Duna Tv-t illeti meg. (Népszava) Orbán: szükség van a rotációs elvre Ausztria és Magyarország közös érdeke, hogy az Európai Unióban ne menjen végbe olyan átalakulás, amelynek eredményeként a stratégiai döntések a nagy államok szűk körű direktóriumaiban születnének - mondta a Fidesz elnöke a Polgári Magyarországért Alapítvány tanácskozásán, ahol az európai uniós integráció osztrák tapasztalatairól tartottak megbeszélést a résztvevők. Orbán Viktor úgy fogalmazott: közös érdek, hogy az uniós elnökség a jövőben is rotációs elven működjön, ahogyan a Balkán biztonsága és Horvátország mielőbbi európai uniós tagsága is. (MTI) Töröcskei vette meg a Hír Tv-t Teljesen átalakult a Hír Tv tulajdonosi szerkezete. Töröcskei István, a Hír Tv Rt. felügyelőbizottságának eddigi tagja a Pro Aurum Vagyonkezelő Rt.-vel és az Inforg Rt.-vel közösen megszerezte a csatornát működtető részvénytársaságot. A Népszava a várható változásról már február elején beszámolt. A cég elnöke továbbra is Borókai Gábor marad, míg a vezérigazgatói feladatokat Fazekas Csaba, a Hungister Rt. eddigi vezérigazgatója látja el. A tulajdonosváltás előtt a részvények több mint 50 százalékát a kanadaimagyar Alex Pocsai, Lajos Pocsai, illetve Töröcskei régi üzlettársa, Bálintfy Gábor ügyvéd birtokolta. A kisebb részvényesek egy része szorosan kötődött Bálintfyhoz, akinek lánya egyébként Pocsai Alex felesége. Bálintfy neve korábban több üzletben is felbukkant: a Népszava is beszámolt például arról, hogy az ügyvéd éveken át jogászkodott a Magyar Nemzeti Bank bécsi leánybankjának, a CW Banknak az érdekeltségeinél. A távozó tulajdonosi csoport úgy látta, a csatorna további sikereihez újabb, jelentős befektetésekre, fejlesztésekre van szükség, ezért a cég eladása mellett döntött. A volt tulajdonosok a vételárat elsősorban a szállodaiparban kívánják felhasználni, de egy új, tematikus csatorna létrehozásán is gondolkodnak. (Népszava) Törvényt sértett Magyar Bálint Magyar Bálint oktatási miniszter törvényt sértett, amikor 2002. augusztus 30- án megtagadta a jászladányi alapítványi iskolától a működéséhez szükséges OM-azonosító szám kiadását - mondta ki a Legfelsőbb Bíróság, és megsemmisítette a miniszter e tárgyban hozott határozatát, valamint a Fővárosi Bíróság korábbi, az alapítvány keresetét elutasító döntését. Az iskola egy új engedélyezési eljárás lefolytatása után, egyéves késéssel, 2003 őszén kezdhette meg működését. Elismerjük, eljárásjogi hibát vétett a minisztérium, amikor az előkészített anyagot nem a közigazgatási államtitkár, hanem a miniszter írta alá - reagált lapunknak Szüdi János közigazgatási államtitkár. Nem változott ugyanakkor a tárca azon álláspontja, hogy szakmailag indokolt volt az OM- azonosító kiadásának megtagadása, mert az alapítvány nem rendelkezett az iskola elindításához szükséges engedélyekkel. (Népszava) Mégis vallott Kaiser Ede A Fővárosi Főügyészség ügyészei előtt tett vallomást tegnap Kaiser Ede, a móri mészárlás egyik gyanúsítottja. Mint lapunknak Dezső Antal, a férfi ügyvédje elmondta, Kaiser beismerte, hogy három nappal a móri mészárlást követően, 2002. május 12-én Ausztriában, az osztrák-magyar határtól nem messze, Eisenstadtban ugyanazzal a módszerrel, ahogy korábban már több pénzváltóba betört, 100 ezer eurót (közel 25 millió forintot) zsákmányolt. Korábban megírtuk, hogy a móri ügy bizonyítékai között szerepel: a férfi május 13-tól kezdett költekezésbe, egy lízingcégnek 5 és fél millió forintot fizetett ki, illetve Ausztriában vett egy márkás órát. Mint ismeretes, a móri gyilkosok 7,3 millió forintot vittek el a pénzintézetből. (Népszava)