Népszava, 2004. április (132. évfolyam, 77–101. sz.)

2004-04-01 / 77. szám

NÉPSZAVA 2004. ÁPRILIS 1., CSÜTÖRTÖK BELFÖLD 3 Medgyessy Péter miniszterelnök szerint a magyar gazdaság erős, jól működik Az év végén indul a panelprogram Az 53. heti nyugdíjakat május 31 -ig kifizetik, ezzel is segítve azokat a nyugdíjasokat, akiket a gyógysze­rek árának emelkedése nehéz hely­zetbe hozott - jelentette ki tegnap Medgyessy Péter Százhalombattán, egy lakossági fórumon. A kormány még az év vége előtt kiírja a panellakások felújítását lehetővé tevő pályázatokat - jelentette be tegnap Medgyessy Péter miniszterelnök Száz­halombattán. A kormányfő a Körösi Csom­a Sándor Általános Iskolában tar­tott lakossági fórumon közölte, ezzel több százezer panellakásban élő gond­jait oldják meg. A miniszterelnök, akit a rendezvény résztvevői biztató tapssal fogadtak, ígéretet tett a százhalombat­­taiaknak arra, hogy az M6-os autópálya kétszer két sávja Dunaújvárosig 2006 végére biztosan el fog készülni, s az ér­di Metalokémia-terület rendezésével az M6-os beköthető lesz a Budapestet kö­rülölelő körgyűrűbe. A kormány támo­gatja az iparűzési adó csökkentésére tett javaslatokat, de megoldásként csak olyan változat jöhet számításba, ami nem jelent bevételkiesést az önkor­mányzatoknak. A kormányfő példa­ként említette, hogy elképzelhetőnek tartja: a jövőben a nyereségadóból a je­lenleginél nagyobb arányban legyen le­vonható az iparűzésre a helyhatóságok­nak befizetett pénz. Az 53. heti nyugdíjakat május 31-ig kifizetik. Ezzel is segítve azokat a nyugdíjasokat, akiket a gyógyszerek árának emelkedése nehéz helyzetbe hozott - fogalmazott a miniszterelnök. Hozzátéve, hogy az 54. heti nyugdíja­kat pedig novemberben viszi majd a pénzes postás. A kormányfő szerint mindenki érdeke, beleértve a gyógy­szergyártókat is, hogy megfékezzék a gyógyszerek árának emelkedését. Magyarországon a gazdaság ma erős, jól működik, ezt mindenki látja, beleértve a Magyar Nemzeti Bankot is, csak az ellenzék nem. Az embere­ket nem szabad félrevezetni, szoron­gást kelteni bennük - fogalmazott Medgyessy, hozzátéve, hogy az or­szágnak békére, nyugalomra, együtt­működésre és sikeres gazdaságra van szüksége ahhoz, hogy létrejöhessen az a modern európai Magyarország, amelyben a fiatalok bízhatnak a jövő­ben. Cs. R. A kormányfő a fórumon megígérte, 2006 végére biztosan el fog készülni az M6-os autópálya Dunaújvárosig Fotó: Szalmás Péter Titkos felmérés az MDF-ben A teljes népesség Dávid Ibolyát, Bo­ross Pétert és Herényi Károlyt tartja az MDF három legrokonszenvesebb politikusának - derül ki abból a titkos felmérésből, amelyet a párt készítte­tett belső használatra. A teljes lakos­ság szerint a legkevésbé rokonszen­ves fórumos politikus Lezsák Sándor, őt Boross és Herényi, Katona Kál­mán, Gémesi György és Font Sándor követi. (Azért lehet valaki egyszerre leginkább és legkevésbé rokonszen­ves, mert a válaszadók három politi­kust nevezhettek meg mindkét kate­góriában.) Az MDF-szavazók ugyan­csak Dávid Ibolyát, Herényit és Bo­rosst tartják a legrokonszenvesebb­nek, míg az általuk legkevésbé ked­velt politikusok sorban: Lezsák, Bo­ross, Font Sándor és Medgyasszay László. A listán - ahol az említések arányát vették figyelembe - nem sze­repel sem Hende Csaba, sem Balsai István, sem pedig Horváth Balázs. Is­meretes, az MDF-ben a Fidesszel való együttműködés mentén törésvonal ala­kult ki. Éppen azok a politikusok, akik a megkérdezettek szerint a legkevésbé rokonszenvesek - illetve nem is emlí­tették őket - ellenezték az MDF Fi­­desztől független indulását az európai parlamenti választásokon S. Z. Kit tart az MDF három legrokonszenvensebb és a három legkevésbé rokonszenves politikusának? Dávid Ibolya Herényi Károly Boross Péter Lezsák Sándor Gémesi György Katona Kálmán Csapody Miklós Medgyasszay László Almássy Kornél Olajos Péter Pongrácz Tibor Font Sándor Csáky András Viniczai Tibor Szőke László Pettkó András Sisák Imre ■LU t­el rokonszenves I I kevésbé rokonszenves az említések aránya az MDF-szavazók százalékában Munkaügyi adatbázisból lesznek ellenőrizhetők a munkáltatók A kormány májustól Egységes Ma­gyar Munkaügyi Adatbázist (Emma) hoz létre, mely révén közel 2,5 millió munkavállaló és az őket foglalkoztató 300 ezer munkáltató munkaviszony­nyal kapcsolatos információkat sze­rezhet be. A központi adatbázist a töb­bi között a munkaerőpiac átláthatósá­ga és a munkavállalók jogbiztonsága miatt hozzák létre. Erről Burány Sán­dor munkaügyi miniszter beszélt a ka­binet tegnapi ülése után. A munkálta­tóknak a május 1. után keletkező, illet­ve megszűnő munkaviszonyt kell be­jelenteniük. A munkavállalóknak nincs ilyen kötelezettségük, számukra az adatbázis munkaviszonyuk és mun­káltatóik ellenőrzésére ad lehetőséget. Az induló adatbázist a nyugdíjfolyósí­tó és az egészségügyi pénztár adatai­val töltik fel, így a jelenleg is meglévő munkaviszonyt nem kell majd beje­lenteni. Az Emma a 185-ös telefonos ügyfélszolgálaton keresztül vagy in­terneten (www.185.hu, www.em­­ma185.hu) érhető el. Draskovics Tibor pénzügyminisz­ter a kormányülés után elmondta, hogy a kabinet módosította korábbi, a telefonadóval kapcsolatos javasla­tát. A cégtelefonok után havi 3000 fo­rintos átalányadó bevezetését már nem indítványozzák, helyette a tele­fonszámlák utáni áfa-visszaigénylést törlik el. Gál J. Zoltán kormányszóvi­vő emlékeztetett arra, hogy a kabinet korábbi döntése értelmében április 1- jétől 15 százalékkal kevesebbe kerül­nek a gyógyszerek, emelkedik a szocpol összege és elindul a nép ügy­védje program. A kabinet döntött arról, hogy a költségvetés tartalékának terhére fe­dezi a titkosszolgálatok és a rendőr­ség pluszkiadásait. A madridi terror­akció miatti fokozott rendvédelmi je­lenlét az utcákon, fontosabb létesít­ményeknél az év végéig 2,6 milliárd forintba kerül. A kormányfő utasítot­ta a honvédelmi, a környezetvédel­mi, a külügyi és az igazságügyi tár­cák vezetőit, hogy alakítsanak mun­kacsoportokat a zengőhegyi lokátor­­állomás ügyében. Mint ismert, Ju­hász Ferenc honvédelmi miniszter támogatta a NATO-létesítmény meg­építését, viszont Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter ellenez­te azt. Gál J. szerint a többi között a környezetvédelmi és a biztonságpo­litikai érdekeket kell összhangba hozni egymással. Elhangzott még, hogy a koppenhágai egyezmény ér­telmében Magyarország hét éven ke­resztül fenntarthatja a külföldiek ter­mőföldszerzési tilalmát. Csak azok a külföldi állampolgárok szerezhetnek majd földet, akik igazolják, hogy há­rom éve Magyarországon laknak, il­letve mezőgazdasággal foglalkoz­nak. P. A. Kulcsár volt főnökét is feljelentették „A gyanúsítást megértettem, ellenve­tést tenni nem kívánok, részben elis­merem a gyanúsításban felsorolt cse­lekményeket.” Szó szerint ezeket mondta Kulcsár Attila keddi kihall­gatásán, amikor arról kérdezték, kí­­ván-e ellenvetést tenni a gyanúsítás ellen. A Népszava tegnap megjelent információját - miszerint Kulcsár részben elismerte a terhére rótt bűn­­cselekményeket - Bánáti János, a bróker ügyvédje és Papp Csaba, az ORFK SZBEI vizsgálati főosztályve­zetője is megerősítette. A rendőrség tegnapi tájékoztatóján nyilvánosságra hozták: a K&H Bank sikkasztás gyanúja miatt 10 ember - köztük Kulcsár Attila ügyfelei - ellen hét újabb feljelentést tett. Arról, hogy pontosan kik ellen szólnak a feljelen­tések, nem kívántak nyilatkozni az ORFK illetékesei. Lapunk egyéb, meg nem erősített forrásból értesült arról, hogy Csuka László, a K&H Equities volt vezetője is a feljelentett szemé­lyek között szerepel. A Népszava még augusztus első napjaiban írt arról, hogy a Budapesti Értéktőzsde és a Kö­zép-európai Brókerképző Alapítvány nevében kiállított hamis bizonyít­vánnyal igazolta bróker szakképesíté­sét Kulcsár Attila a K&H Banknál. A fiktív papíron szereplő sorszámból egyértelműen kiderült, hogy az iga­zolványt a K&H Equities felfüggesz­tett vezetője, Csuka László bizonyít­ványának felhasználásával készítet­ték. A szakértői vizsgálatok alapján ugyanis kiderült, Kulcsár Attila sosem tanult az alapítványi iskolában és nem is vizsgázott ott. Az ügy alapkérdése, a K&H Equities egykori vezetője tu­dott-e arról, hogy visszaéltek az ő bi­zonyítványával. Értesüléseink szerint a K&H Bank sikkasztás gyanúja miatt tett feljelentést a brókercége volt ve­zetője ellen. A rendőrség pillanatnyi­lag vizsgálja, hogy van-e alapja a fel­jelentésben foglaltaknak. Eközben az ORFK újabb személyek meggy­anúsítására készül a­ brókerügy­ben, hangzott el a rendőrség tájékozta­tóján. Papp Csaba alezredes elismerte, nem kizárt, hogy a gyanúsítotti kihall­gatások a bank ügyfélkörét is érintik. Hozzátette: a rendőrség több mint 200 tanút hallgatott meg a nyomozás so­rán. Rövid időn belül elkészül a tőke­piaci szakértői jelentés, amely alapján eldönthető, mely ügyfelek milyen mértékben gazdagodtak. Kulcsár ki­hallgatásával kapcsolatban kiderült, azokat a tényállási elemeket közölték a volt brókerrel, amelyekre a kiadatás kiterjedt, így a 2002 májusa előtt elkö­vetett „kisebb ügyeket”, illetve a 2002 májusa utáni sikkasztásokat és magá­nokirat-hamisításokat. Az ügy jelen ál­lása szerint az ügyfelek felhatalmazása nélkül megforgatott pénz 21 milliárd forintot tesz ki, az okozott kár összesen 10 és fél milliárd forint. P. Gál Judit A BRÓKERBOTRÁNYT VIZSGÁLÓ PARLAMENTI BIZOTTSÁG három el­lenzéki tagjának közlése szerint a titkosszolgálatokat felügyelő államtitkár utasítására a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója nem engedélyezte nekik, hogy bepillantást nyerjenek azokba a jegyzőkönyvekbe, amelyek Kulcsár At­tila és társai lehallgatott telefonbeszélgetéseit tartalmazzák. Demeter Ervin, Répássy Róbert és Szijjártó Péter szerdán jelent meg az NBH-ban, és kérte az iratok rendelkezésre bocsátását, ám - szerintük - Tóth András államtitkár „megtiltotta”, hogy a hivatal vezetője a jegyzőkönyveket átadja. Tóth azonban azt közölte, a fideszesek egyoldalúan ismertették a történteket. Az államtitkár elmondta, a törvény szigorúan szabályozza a műveleti anyagokba való bete­kintés lehetőségét, ezért állásfoglalást kért a belügyminisztertől és a legfőbb ügyésztől, hogy a bizottság általi felhasználása veszélyezteti-e a nyomozást. Utal a médiahatóság Mintegy másfél milliárd forint átutalásáról dön­tött szerdai ülésén a frissen megválasztott Orszá­gos Rádió és Televízió Testület (ORTT). Ezt a summát már március közepén el kellett volna juttatnia a médiahatóságnak. Ismert, Kovács Györgyöt, az ORTT Irodájának főigazgatóját csak hétfőn választotta meg elnöknek az Ország­­gyűlés. A mintegy 1,5 milliárd forintból 1,1 mil­liárd forint az MTV-t, a Magyar Rádiót és a Du­na Tv-t illeti meg. (Népszava) Orbán: szükség van a rotációs elvre Ausztria és Magyarország közös érdeke, hogy az Európai Unióban ne menjen végbe olyan átalakulás, amelynek eredményeként a stratégi­ai döntések a nagy államok szűk körű direktó­riumaiban születnének - mondta a Fidesz elnö­ke a Polgári Magyarországért Alapítvány ta­nácskozásán, ahol az európai uniós integráció osztrák tapasztalatairól tartottak megbeszélést a résztvevők. Orbán Viktor úgy fogalmazott: közös érdek, hogy az uniós elnökség a jövőben is rotációs elven működjön, ahogyan a Balkán biztonsága és Horvátország mielőbbi európai uniós tagsága is. (MTI) Töröcskei vette meg a Hír Tv-t Teljesen átalakult a Hír Tv tulajdonosi szerkeze­te. Töröcskei István, a Hír Tv Rt. felügyelőbi­zottságának eddigi tagja a Pro Aurum Vagyonke­zelő Rt.-vel és az Inforg Rt.-vel közösen meg­szerezte a csatornát működtető részvénytársasá­got. A Népszava a várható változásról már febru­ár elején beszámolt. A cég elnöke továbbra is Borókai Gábor marad, míg a vezérigazgatói fel­adatokat Fazekas Csaba, a Hungister Rt. eddigi vezérigazgatója látja el. A tulajdonosváltás előtt a részvények több mint 50 százalékát a kanadai­magyar Alex Pocsai, Lajos Pocsai, illetve Töröcskei régi üzlettársa, Bálintfy Gábor ügyvéd birtokolta. A kisebb részvényesek egy része szorosan kötődött Bálintfyhoz, akinek lánya egyébként Pocsai Alex felesége. Bálintfy neve korábban több üzletben is felbukkant: a Népsza­va is beszámolt például arról, hogy az ügyvéd éveken át jogászkodott a Magyar Nemzeti Bank bécsi leánybankjának, a CW Banknak az érde­keltségeinél. A távozó tulajdonosi csoport úgy látta, a csatorna további sikereihez újabb, jelen­tős befektetésekre, fejlesztésekre van szükség, ezért a cég eladása mellett döntött. A volt tu­lajdonosok a vételárat elsősorban a szálloda­­iparban kívánják felhasználni, de egy új, temati­kus csatorna létrehozásán is gondolkodnak. (Népszava) Törvényt sértett Magyar Bálint Magyar Bálint okta­tási miniszter tör­vényt sértett, amikor 2002. augusztus 30- án megtagadta a jászladányi alapítvá­nyi iskolától a műkö­déséhez szükséges OM-azonosító szám kiadását - mondta ki a Legfelsőbb Bíró­ság, és megsemmisítette a miniszter e tárgyban hozott határozatát, valamint a Fővárosi Bíróság korábbi, az alapítvány keresetét elutasító dön­tését. Az iskola egy új engedélyezési eljárás le­folytatása után, egyéves késéssel, 2003 őszén kezdhette meg működését. Elismerjük, eljárás­jogi hibát vétett a minisztérium, amikor az elő­készített anyagot nem a közigazgatási államtit­kár, hanem a miniszter írta alá - reagált la­punknak Szüdi János közigazgatási államtitkár. Nem változott ugyanakkor a tárca azon állás­pontja, hogy szakmailag indokolt volt az OM- azonosító kiadásának megtagadása, mert az alapítvány nem rendelkezett az iskola elindítá­sához szükséges engedélyekkel. (Népszava) Mégis vallott Kaiser Ede A Fővárosi Főügyészség ügyészei előtt tett val­lomást tegnap Kaiser Ede, a móri mészárlás egyik gyanúsítottja. Mint lapunknak Dezső Antal, a férfi ügyvédje elmon­dta, Kaiser beis­merte, hogy három nappal a móri mészárlást követően, 2002. május 12-én Ausztriában, az osztrák-magyar határtól nem messze, Eisen­­stadtban ugyanazzal a módszerrel, ahogy ko­rábban már több pénzváltóba betört, 100 ezer eurót (közel 25 millió forintot) zsákmányolt. Korábban megírtuk, hogy a móri ügy bizonyí­tékai között szerepel: a férfi május 13-tól kez­dett költekezésbe, egy lízingcégnek 5 és fél millió forintot fizetett ki, illetve Ausztriában vett egy márkás órát. Mint ismeretes, a móri gyilkosok 7,3 millió forintot vittek el a pénzin­tézetből. (Népszava)

Next