Népszava, 2004. június (132. évfolyam, 126–151. sz.)
2004-06-17 / 140. szám
NÉPSZAVA 2004. JÚNIUS 17., CSÜTÖRTÖK A kockázatok hatására ötödével is nőhet a hitelek törlesztőrészlete Devizában nagyobb a rizikó Nagy felelősség lakáshitelt felvenni, ezért mindenképpen tisztában kell lenni az abban rejlő kockázatokkal - nyilatkozta lapunknak a Földhitel- és Jelzálogbank vezérigazgatója. Gyuris Dániel szerint nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a lakás, azaz a család legnagyobb vagyontárgya a tét. Az alacsonyabb kamatú devizahitelek a nagyobb kockázatot vállalóknak, esetleg rövid időre vagy kiegészítésként ajánlható. Aki viszont el akarja kerülni az árfolyam- és kamatkockázatot, annak az öt-tízéves kamatperiódusú, forint alapú konstrukciókat kell választania. Önök valamennyi ügyfelüknek átnyújtanak egy dossziét, amelyben a lakáshitelezés kockázatait foglalják össze. Ez azt jelenti, hogy úgy gondolják, az igénylők, nemigen vannak tisztában a lakáshitelek veszélyeivel, amikor belépnek a bankfiókba? - Mi azt gondoljuk, hogy nagy felelősség lakáshitelt felvenni. Az átlagos futamidő a mai lakáshiteleknél 14 év. Ilyen hosszú időre szerződni, több mint egy évtizedre kötelezettséget vállalni komoly felelősség. Ez feltétlenül szükségessé teszi, hogy minden lehetséges módon tájékoztassuk az embereket. Úgy látom, hogy Magyarországon hiányzik a pénzügyi kultúrából az igazi tanácsadói szerepvállalás, a megfizethető tájékoztatás. Ebből adódóan ez a feladat a bankokra hárul, és ezzel a vélt vagy valós felelősséggel élni kell. Úgy vélem, a hitelintézetek körében hagy némi kívánnivalót maga után, hogy ki mennyire veszi komolyan ezt a szerepet. - Van erre egyébként fogadókészség az emberek részéről? - Kevésbé veszik komolyan a tájékoztatást azok az ügyfelek, akik korábban már több lakás vásárlásakor vagy ház építésekor vettek fel hitelt vagy régóta foglalkoznak a jelenlegi ügyükkel. Közülük sokan úgy hiszik - s egy részük joggal -, hogy felkészültek. Ők nemigen mérlegelik azokat a szempontokat, amiket mi a kockázatokról összeállított tájékoztatónkban megfogalmaztunk. Tapasztalataink szerint a többség azonban jó néven veszi az információt, s számításba veszi azt a döntéskor. Mostanában a kockázatok kapcsán legtöbbször a devizahiteleket, s azon belül is leggyakrabban az árfolyamkockázatot emlegetik. Mennyire gondolja ezt veszélyesnek a mai piacon? A három-, illetve hathavonta átárazódó devizahitelek esetében ma a kamatkockázat rendkívül nagy, hiszen soha nem látott mélységekben van az euró alapkamata, s ugyanez igaz a svájci frankra is. Nagy valószínűsséggel egy erőteljes kamatemelkedés várható, és ez a három-, illetve hathavi kamatperiódussal kínált konstrukciók esetében jelentősebb összeggel növelheti az ügyfél terhét. Ezt fokozza az árfolyamkockázat mindaddig, amíg a forint nem rögzített áron kötődik az euróhoz. -Mekkora összeggel módosíthatja ez az adós által fizetendő havi részletet? - Akár 15-20 százalékkal is növelheti azt. A kettő együttes hatásának eredményeképp tehát akár ötödével is növekedhet a bank által kiszámlázott havi összeg, ami már egy átlagos hitelnagyság esetén - ez ma hozzávetőlegesen 5 millió forint - is jelentős. S könnyen előfordulhat, hogy ennyivel növekszik s nem csökken az összeg. A kockázatok ellenére persze sokan döntenek a devizahitel mellett, s vállalják a törlesztőrészlet esetleges változását. Akadnak azonban köztük olyanok is, akiknek kockázatviselő képessége nem tudja biztosítani a menekülés útját, s ebből később problémák adódnak. Ez az egész jelzáloghitelezési piac számára fenyegetés lehet, hiszen ha sok a problémás ügy, sok a végrehajtás, akkor nagyon megtörhetnek az ingatlanárak és alaposan csökken a fedezet értéke. A devizahitelek és azok kockázata azonban nem ismeretlen a magyar banki gyakorlatban, hiszen az autófinanszírozásban évek óta ezek konstrukciók járnak élen. így van, ám a két dolog között óriási a különbség, méghozzá a mértéket illetően. Egy autóhitel azért valószínűleg nem ugyanolyan leterhelést jelent a családi költségvetés számára, mint a lakáshitel. Ráadásul a gépjármű-finanszírozásban „pusztán” egy autó a tét, s nem a legnagyobb vagyontárgyát zálogosítja el a família. Például fél évvel ezelőtt Ausztriában elkerülhetetlenné vált a komoly állami beavatkozás a jelzálogpiacon: államigazgatási eljárással kellett beépíteni egy féket a túlzott mértékű hitelezés csökkentésére. A lakosság ugyanis japán jenben adósodott el, miközben euróban kapta a fizetését. Emiatt egy indokolatlan kockázat kezdett beépülni a rendszerbe. -Ez a veszély itt is fönnáll? - Én azt gondolom, hogy igen, ráadásul a magyar forintban kapott jövedelmek miatt még erőteljesebben ki vagyunk téve a forint-svájci frank keresztárfolyam mozgásának, mint mondjuk egy jövedelmét euróban kapó hitelfelvevő, ha svájci frankban adósodik el. - A lakáshitelek hosszú távú eladósodást jelentenek, s hazánk néhány éven belül az eurózóna részévé válik. Mit gondol, kevésbé kockázatos emiatt az euró, mint a svájci frank? - Az eurónak egyértelműen kisebb a kockázata, talán még a kamatkockázata is. A magyar bankszektor becsületére legyen mondva, hogy nem vezette be a különösen kockázatos japán jen alapú hiteleket, pedig biztosan lenne, aki azt választaná. - Lényegesen kevésbé módosulhat a törlesztőrészlet az állami támogatású hitelek esetében, de ma már ez sem jelent bebetonozódott törlesztőrészletet. S mint sok szakértő mondta, épp a lakástámogatás kiszámíthatatlansága miatt fordultak sokan a devizahitelek felé. Az állami kamattámogatások folyamatos mérséklődése érthető. A forint alapkamatának csökkenése következtében természetes, hogy az állam egyre inkább kivonul a támogatásból. Ám nálunk tavaly év vége előtt emelkedett a kamatszint, amit az állami támogatások nem ellensúlyoztak, így a forint hitelkamatok ezeknél a lakástermékeknél feljebb mentek. Túl nagy lett tehát a távolság az euró- vagy svájcifrank-hitelek és a forinthitelek kamatai között. Ám a jutalékokat és a járulékos költséget beleszámítva havonta csak egykétszáz forinttal kedvezőbb a devizahitelek havi részlete, mint a forinthiteleké. - Ám az állami kamattámogatás változása is jelentős kockázat az embereknek... - Az állami kamattámogatásnak a kockázatát én annyiban érzem kiszámíthatónak, hogy ez esetben 5 vagy 10 éves időszakban biztosan változatlan a kamat.Vagyis ebből a körből várhatóan kevesebben válnak fizetésképtelenné? - Legalábbis ebben reménykedünk. Azt gondolom, hogy a kiszámíthatóság különösen akkor lényeges, amikor a család legnagyobb vagyontárgya a tét. - Kockázati szempontból kinek ajánlja a devizahitelt és kinek inkább a forintot? - A devizahitel például annak előnyös, akinek devizában van jövedelme. Ezen kívül általában bátrabban kérelmez devizahitelt az, akinek nagyobb a kockázatviselő képessége, tehát rendelkezik tartalékokkal adott esetben arra az időszakra is, amikor a kamatszintek elmozdulnak vagy az árfolyamok változnak hektikusan. Óvakodjon viszont a devizahiteltől az, aki pontosan a teherbíró képességének megfelelő nagyságú kölcsönt vesz fel, s nem tűr bizonytalanságot. - Futamidőt tekintve? - A lakáscélú hiteleknél hangsúlyozni kell, hogy ez nem egy produktív szféra, éppen ezért mindaddig érdemes a futamidőt nyújtani, amíg azzal a tényleges havi törlesztőrészlet nagysága csökkenthető. Reális a piacon beállt 10-15 év közötti futamidő. Ebben az időszakban az ingatlan értékállósága még a hitelező részéről is belátható. Új lakás és fiatal házaspár esetében még a 20 éves tartozás is magától értetődő. A devizahitel viszont akár kiegészítés is lehet. Létezik olyan konstrukció, aminek segítségével egyesíteni lehet az állam által biztosított támogatásokat és a rövidebb távon belátható árfolyam- és kamatkockázati veszélyeket. Ez esetben a hitel egyik felét - hosszabb futamidővel - forintban veszi fel az ügyfél, s kihasználja az ehhez járó állami támogatást és az adókedvezményt, a másik felét pedig rövidebb futamidejű devizahitel révén biztosítja. Holubár Zita Gyuris Dániel szerint annak érdemes deviza alapú lakáshitelt felvennie, akinek devizában van jövedelme és nagyobb a kockázatviselő képessége Fotó: Vajda József HÁTTÉR 1 9 Felmerült annak lehetősége, hogy a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal saját hatáskörébe vonja a megyei főügyészségtől a Debreceni Vagyonkezelő gazdálkodásával kapcsolatban indított rendőrségi eljárást - értesült lapunk. Információinkat a Hajdú-Bihar megyei főügyész nem erősítette meg. Időközben a Népszava több mint egy tucat kérdést intézett Kósa Lajos polgármesterhez, a cívis város első embere azonban azt közölte: nem kíván válaszolni egyetlen kérdésre sem. Lapunk információi szerint elképzelhető, hogy a Debreceni Vagyonkezelő ügyét hamarosan elveszik a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészségtől (illetve a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányságtól), és saját hatáskörébe vonja azt a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal. Nagy Kálmán Hajdú-Bihar megyei főügyésznek - állítása szerint - erről nincsen tudomása. Az ügy elvonásának lehetősége egyébként azért is furcsa lenne, mert néhány napja éppen a főügyész nyilatkozott úgy, hogy az elhíresült Sutka-levelet állásfoglalás végett megküldték már a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatalnak (KÜNYH), ahol akkor nem kívánták elvonni az ügyet, mivel a megyei ügyészséggel azonos állásponton voltak. Szerettük volna megtudni a főügyésztől azt is, hogy milyen esetekben és milyen indokokkal szokta a KÜNYH saját hatáskörébe vonni bizonyos esetek vizsgálatát, ám írásos válasza erre már nem terjedt ki. A nyilvánosan hozzáférhető szabályozás szerint a KÜNYH hatáskörébe tartoznak többek között azok az esetek, amelyekben felmerül például országgyűlési képviselő, rendőr, ügyész vagy bíró érintettsége. Rövid és egyszerű értelmezés szerint tehát, ha a Debreceni Vagyonkezelő ügyét a KÜNYH a hivatalosan meg nem erősített információknak megfelelően mégis saját hatáskörébe vonja, az annak lehetőségét is felvetné, hogy az ügyészség mégiscsak egyetért Sutka Sándor korábbi rendőrfőkapitány Kósa Lajos debreceni polgármester, fideszes országgyűlési képviselő esetleges érintettségéről szóló levelének tartalmával. Nagy Kálmán korábban tényekkel kellően alá nem támasztott, túlzó jogi következtetéseket tartalmazó, szakmai, belső „munkaanyagnak” nevezte egyébként a Sutka-levelet, amelynek eredetije formailag ugyan több ponton is eltérő a lapunkban korábban közölttől, tartalma azonban minden részletében azonos. Németh Zsolt kriminológus, a Rendőrtiszti Főiskola adjunktusa tegnapi lapszámunkban a gyakorlatot ismertetve kijelentette: egyetlen rendőri vezető - különösen egy megyei rendőrfőkapitány - sem ír le olyan súlyú kijelentéseket egy hivatalos levélben, mint azt Sutka Sándor tette, ha nincs tisztában annak igazolhatóságával. Németh ezredes lapunknak úgy fogalmazott, hogy az általános gyakorlat szerint logikai összefüggések és legalább két konkrét adat kell, hogy rendelkezésére álljon egy ilyen levél megírásakor. A Népszava ezt követően újabb kérdést intézett Nagy Kálmán főügyészhez, kérvén a „munkaanyag” értelmezését. Arra, hogy ilyen típusú iratok milyen esetekben születnek és tartalmuk mennyire megalapozott, a főügyész azt válaszolta: „a munkaanyagon azt kell érteni, hogy abban a nyomozás módjával, menetével, jogi kérdésekkel kapcsolatban vetődnek fel egyértelműen még el, nem döntött kérdések. Ilyen anyagok az ügyek jellegének függvényében természetesen többször is keletkezhetnek”. A Népszava tegnap több mint egy tucat kérdést intézett a fideszes polgármesterhez is. Kósa Lajos némi gondolkodási idő után az alábbi választ küldte szerkesztőségünknek: „Lapjuk hosszú hetek óta foglalkozik velem, de ma, 2004. június 16-án kerestek meg először azzal, hogy néhány kérdést szeretnének nekem feltenni. Ez a sajtó etikai szabályai szerint szokatlan eljárás. (Ez valótlan, a polgármesternek már az első cikkünkben megadtuk a válaszadás lehetőségét, akkor élt is vele a szerző.) Személyemmel kapcsolatban több tucat hamis, légből kapott állítást fogalmaztak meg, amelyek ugyanakkor alkalmasak jó hírem csorbítására. Több ízben helyreigazítási kérelemmel fordultam önökhöz, amelyeket nem közöltek, sőt válaszra sem méltattak. Ezek után úgy gondolom, nem kell eleget tennem annak a kérésnek, hogy válaszoljak az önök kérdéseire. Az általam kért helyreigazításokban egyébként is választ találnak a kérdéseik zömére.” Szalay Tamás Lajos Debrecen polgármestere elutasította, hogy lapunknak válaszoljon Elvonják a vagyonkezelő vizsgálatát az ügyészségtől? A Népszava kérdései Kósa Lajoshoz - Gratulálunk az EP-választáson Debrecenben elért fideszes eredményhez. Saját sikerként vagy pártja országos mozgósításának sikereként könyveli el a fölényes győzelmet? - Mivel a megyei főügyészség nem adhat részletesebb tájékoztatást, az ön meglátása szerint milyen indokok alapján indulhatott rendőrségi eljárás a Debreceni Vagyonkezelő gazdálkodásával kapcsolatosan? Ha a feljelentéseknek nincsen alapja, akkor miért húzódik a nyomozás több mint egy éve? - A holding Tulajdonosi Tanácsadó Testületének első embereként milyen rálátása, ellenőrzési jogosítványai voltak/vannak? Ön tapasztalt bármiféle visszaélést vagy akár csak apróbb szabálytalanságokat (erkölcsbe, jogba ütközőt egyaránt) is a vállalkozás működésében? Miért nincsenek a TTT ülésein elhangzottak írásos formában dokumentálva? - Érez bármilyen felelősséget azért, hogy a vagyonkezelő gazdálkodásával kapcsolatban rendőrségi vizsgálat indult? - A helyi lapnak nyilatkozva azt mondta: „Nálunk szigorú a mérce; nem lehet politikus, aki ellen jogerős ítélet van s nem lehet köztisztviselő, akinek nincs erkölcsi bizonyítványa.” Sásdi Andrást, a vagyonkezelő igazgatóságának egyik tagját például csalásért jogerősen elítélték. Polgármester úr legutóbb azzal vette védelmébe Sásdit, hogy ettől még megvan az erkölcsi bizonyítványa, mert az illetőt csak pénzbüntetésre ítélték. Ezzel együtt nem érzi aggályosnak, hogy a szigorú mérce ellenére is Sásdi igazgatósági tag lehet? Van ennek ahhoz köze, hogy az ön felesége két cégben is együtt szerepel Sásdival? - Nemcsak Sásdi András, de személyes tanácsadója, Korvin Balázs is botrányba keveredett. Amikor elnyerte a korábban a vagyonkezelő holdingba tartozó Fesztiválközpont igazgatói posztját, akkor hamisan igazolta felsőfokú végzettségét. Információink szerint ráadásul van ugyan megbízási szerződése a holdinggal, de leadott számlái mögött állítólag nincsen visszamenőleg is megnyugtatóan bizonyítható teljesítés. A Debreceni Vagyonkezelő igazgatóságának több tagjáról derült ki, hogy közvetett vagy közvetlen gazdasági kapcsolatban áll a holdinggal, olykor magával az önkormányzattal is. Ősz György cége például a holdinghoz tartozó valamennyi vállalat gépjárműparkjának javítását és szervizelését nyerte el egy pályázaton, holott megbízható információink szerint jobb ajánlatok is érkeztek az övénél. Mennyire érzi etikusnak azt, hogy az igazgatóság tagjai is indulnak a vagyonkezelő pályázatain? Nyíri László igazgatósági elnök azon válasza, hogy az érintettek ilyenkor nem szavaznak - kétségtelenül sovány érvelés. Az önkormányzattal korábban jó viszonyt ápoló Global City Kft. feljelentése alapján a napokban dönt a közbeszerzési döntőbizottság a Dexium Kft. ügyében. Ez a cég kapta meg nemrég az ön előterjesztése alapján a debreceni Vásárcsarnok beruházásáról szóló megbízást vevőkijelölés útján, ami a május elseje óta érvényes előírások értelmében szabálytalan. A Dexium nem rendelkezik referenciával, törzstőkéje is igen alacsony. Egyik alapítója viszont korábban épp az ön házát vásárolta meg jó pénzért. Most is a Dexiumot ajánlaná a közgyűlésnek? - Komoly botrányt váltott ki a lapunkban bemutatott Sutka-levél, amelyben a volt megyei rendőrfőkapitány az ön mentelmi jogának felfüggesztését javasolja a megyei főügyészhelyettesnek, mondván a vagyonkezelő elleni titkos nyomozás során felmerült az ön érintettsége is. A levelet korábban sokan hamisítványnak nevezték, később kiderült: létezik, megegyező tartalommal a lapunkban közölttel. Hogyan értékeli az abban megfogalmazottakat? Számos alkalommal arra hivatkozott, hogy a Cívis Holding megnevezés, amelyet Sutka használ, nem jelöl valódi céget. Időközben a megyei főügyész is elismerte, hogy a Cívis Holding egyenlő a Debreceni Vagyonkezelővel, igaz, némileg pontatlan ez a megnevezés. Hogyan értékeli korábbi kijelentéseit ennek megfelelően? - Milyen választ kapott Polt Péter legfőbb ügyésztől a Sutka-levélre vonatkozóan? Hogyan értékeli a választ? - Milyen viszonyban van Nagy Kálmán megyei főügyésszel, milyen rendszeresen találkoznak? - A Hajdú-Bihari Naplónak adott legutóbbi nyilatkozatából kiolvasható volt néhány utalás arra, hogy nem szeretne még hosszú évtizedekig Debrecen polgármestere lenni. Miért válna meg posztjától, illetve mihez kezdene utána? - Debreceni politikusok szűk körben arról beszélnek, hogy az erős és egyébként összetartó Fidesz-frakció bizonyos tagjai bizalmatlanná váltak önnel szemben, sőt a háttérben már szervezkedésekről is hallani. Ön mit érzékel ebből?