Népszava, 2004. június (132. évfolyam, 126–151. sz.)

2004-06-17 / 140. szám

NÉPSZAVA 2004. JÚNIUS 17., CSÜTÖRTÖK A kockázatok hatására ötödével is nőhet a hitelek törlesztőrészlete Devizában nagyobb a rizikó Nagy felelősség lakáshitelt felvenni, ezért mindenképpen tisz­tában kell lenni az abban rejlő kockázatokkal - nyilatkozta lapunk­nak a Földhitel- és Jelzálogbank vezérigazgatója. Gyuris Dániel szerint nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a lakás, azaz a család legnagyobb vagyontárgya a tét. Az alacsonyabb kamatú devizahitelek a nagyobb kockázatot vállalóknak, esetleg rövid időre vagy kiegészítésként ajánlható. Aki viszont el akarja kerülni az árfolyam- és kamatkockázatot, annak az öt-tízéves kamatperi­ódusú, forint alapú konstrukciókat kell választania.­ ­ Önök valamennyi ügyfelüknek átnyújtanak egy dossziét, amely­ben a lakáshitelezés kockázatait foglalják össze. Ez azt jelenti, hogy úgy gondolják, az igénylők, nemigen vannak tisztában a la­káshitelek veszélyeivel, amikor belépnek a bankfiókba? - Mi azt gondoljuk, hogy nagy felelősség lakáshitelt felvenni. Az átlagos futamidő a mai lakás­hiteleknél 14 év. Ilyen hosszú időre szerződni, több mint egy évtizedre kötelezettséget vállalni komoly felelősség. Ez feltétlenül szükségessé teszi, hogy minden lehetséges módon tájékoztassuk az embereket. Úgy látom, hogy Magyarországon hiányzik a pénzügyi kultúrából az igazi ta­nácsadói szerepvállalás, a meg­fizethető tájékoztatás. Ebből adódóan ez a feladat a bankokra hárul, és ezzel a vélt vagy valós felelősséggel élni kell. Úgy vé­lem, a hitelintézetek körében hagy némi kívánnivalót maga után, hogy ki mennyire veszi ko­molyan ezt a szerepet. - Van erre egyébként fogadó­kés­zség az emberek részéről?­­ - Kevésbé veszik komolyan a tájékoztatást azok az ügyfelek, akik korábban már több lakás vásárlásakor vagy ház építése­kor vettek fel hitelt vagy régóta foglalkoznak a jelenlegi ügyük­kel. Közülük sokan úgy hiszik - s egy részük joggal -, hogy fel­készültek. Ők nemigen mérlege­lik azokat a szempontokat, ami­ket mi a kockázatokról össze­állított tájékoztatónkban meg­fogalmaztunk. Tapasztalataink szerint a többség azonban jó né­ven veszi az információt, s szá­mításba veszi azt a döntéskor.­­ Mostanában a kockázatok kapcsán legtöbbször a devizahi­teleket, s azon belül is leggyak­rabban az árfolyamkockázatot emlegetik. Mennyire gondolja ezt veszélyesnek a mai piacon?­­ A három-, illetve hathavon­­ta átárazódó devizahitelek eseté­ben ma a kamatkockázat rendkí­vül nagy, hiszen soha nem látott mélységekben van az euró alap­kamata, s ugyanez igaz a svájci frankra is. Nagy valószínűsség­­gel egy erőteljes kamatemelke­dés várható, és ez a három-, il­letve hathavi kamatperiódussal kínált konstrukciók esetében je­lentősebb összeggel növelheti az ügyfél terhét. Ezt fokozza az árfolyamkockázat mindaddig, amíg a forint nem rögzített áron kötődik az euróhoz. -Mekkora összeggel módosít­hatja ez az adós által fizetendő havi részletet? - Akár 15-20 százalékkal is növelheti azt. A kettő együttes hatásának eredményeképp tehát akár ötödével is növekedhet a bank által kiszámlázott havi összeg, ami már egy átlagos hi­telnagyság esetén - ez ma hoz­závetőlegesen 5 millió forint - is jelentős. S könnyen előfordul­hat, hogy ennyivel növekszik s nem csökken az összeg. A koc­kázatok ellenére persze sokan döntenek a devizahitel mellett, s vállalják a törlesztőrészlet eset­leges változását. Akadnak azon­ban köztük olyanok is, akiknek kockázatviselő képessége nem tudja biztosítani a menekülés út­ját, s ebből később problémák adódnak. Ez az egész jelzáloghi­telezési piac számára fenyegetés lehet, hiszen ha sok a problé­más ügy, sok a végrehajtás, ak­kor nagyon megtörhetnek az in­gatlanárak és alaposan csökken a fedezet értéke.­­ A devizahitelek és azok koc­kázata azonban nem ismeretlen a magyar banki gyakorlatban, hiszen az autófinanszírozásban évek óta ezek konstrukciók jár­nak élen.­­ így van, ám a két dolog kö­zött óriási a különbség, méghoz­zá a mértéket illetően. Egy au­­tóhitel azért valószínűleg nem ugyanolyan leterhelést jelent a családi költségvetés számá­ra, mint a lakáshitel. Ráadásul a gépjármű-finanszírozásban „pusztán” egy autó a tét, s nem a legnagyobb vagyontárgyát zálo­gosítja el a família. Például fél évvel ezelőtt Ausztriában elke­rülhetetlenné vált a komoly álla­mi beavatkozás a jelzálogpia­con: államigazgatási eljárással kellett beépíteni egy féket a túl­zott mértékű hitelezés csökken­tésére. A lakosság ugyanis japán jenben adósodott el, miközben euróban kapta a fizetését. Emiatt egy indokolatlan kockázat kez­dett beépülni a rendszerbe. -Ez a veszély itt is fönnáll? - Én azt gondolom, hogy igen, ráadásul a magyar forint­ban kapott jövedelmek miatt még erőteljesebben ki vagyunk téve a forint-svájci frank kereszt­­árfolyam mozgásának, mint mondjuk egy jövedelmét euró­ban kapó hitelfelvevő, ha svájci frankban adósodik el. - A lakáshitelek hosszú távú eladósodást jelentenek, s ha­zánk néhány éven belül az euró­­zóna részévé válik. Mit gondol, kevésbé kockázatos emiatt az euró, mint a svájci frank? - Az eurónak egyértelműen kisebb a kockázata, talán még a kamatkockázata is. A magyar bankszektor becsületére legyen mondva, hogy nem vezette be a különösen kockázatos japán jen alapú hiteleket, pedig biztosan lenne, aki azt választaná. - Lényegesen kevésbé módo­sulhat a törlesztőrészlet az álla­mi támogatású hitelek esetében, de ma már ez sem jelent bebe­­tonozódott törlesztőrészletet. S mint sok szakértő mondta, épp a lakástámogatás kiszámíthatat­lansága miatt fordultak sokan a devizahitelek felé.­­ Az állami kamattámogatá­sok folyamatos mérséklődése érthető. A forint alapkamatának csökkenése következtében ter­mészetes, hogy az állam egyre inkább kivonul a támogatásból. Ám nálunk tavaly év vége előtt emelkedett a kamatszint, amit az állami támogatások nem ellen­súlyoztak, így a forint hitelka­matok ezeknél a lakástermékek­nél feljebb mentek. Túl nagy lett tehát a távolság az euró- vagy svájcifrank-hitelek és a forinthi­telek kamatai között. Ám a juta­lékokat és a járulékos költséget beleszámítva havonta csak egy­­kétszáz forinttal kedvezőbb a devizahitelek havi részlete, mint a forinthiteleké. - Ám az állami kamattámoga­tás változása is jelentős kocká­zat az embereknek... - Az állami kamattámogatás­nak a kockázatát én annyiban ér­zem kiszámíthatónak, hogy ez esetben 5 vagy 10 éves időszak­ban biztosan változatlan a kamat.­­Vagyis ebből a körből vár­hatóan kevesebben válnak fize­tésképtelenné? - Legalábbis ebben remény­kedünk. Azt gondolom, hogy a kiszámíthatóság különösen ak­kor lényeges, amikor a család legnagyobb vagyontárgya a tét. - Kockázati szempontból ki­nek ajánlja a devizahitelt és ki­nek inkább a forintot? - A devizahitel például annak előnyös, akinek devizában van jövedelme. Ezen kívül általában bátrabban kérelmez devizahitelt az, akinek nagyobb a kockázat­­viselő képessége, tehát rendel­kezik tartalékokkal adott eset­ben arra az időszakra is, amikor a kamatszintek elmozdulnak vagy az árfolyamok változnak hektikusan. Óvakodjon viszont a devizahiteltől az, aki pontosan a teherbíró képességének meg­felelő nagyságú kölcsönt vesz fel, s nem tűr bizonytalanságot. - Futamidőt tekintve? - A lakáscélú hiteleknél hang­súlyozni kell, hogy ez nem egy produktív szféra, éppen ezért mindaddig érdemes a futamidőt nyújtani, amíg azzal a tényleges havi törlesztőrészlet nagysága csökkenthető. Reális a piacon beállt 10-15 év közötti futamidő. Ebben az időszakban az ingatlan értékállósága még a hitelező ré­széről is belátható. Új lakás és fia­tal házaspár esetében még a 20 éves tartozás is magától értetődő.­­ A devizahitel viszont akár kiegészítés is lehet.­­ Létezik olyan konstrukció, aminek segítségével egyesíteni lehet az állam által biztosított tá­mogatásokat és a rövidebb távon belátható árfolyam- és kamat­­kockázati veszélyeket. Ez eset­ben a hitel egyik felét - hosszabb futamidővel - forintban veszi fel az ügyfél, s kihasználja az ehhez járó állami támogatást és az adó­­kedvezményt, a másik felét pedig rövidebb futamidejű devizahitel révén biztosítja. Holubár Zita Gyuris Dániel szerint annak érdemes deviza alapú lakáshitelt felvennie, aki­nek devizában van jövedelme és nagyobb a kockázatviselő képessége Fotó: Vajda József HÁTTÉR 1­ 9 Felmerült annak lehetősége, hogy a Központi Ügyészségi Nyo­mozó Hivatal saját hatáskörébe vonja a megyei főügyészségtől a Debreceni Vagyonkezelő gazdálkodásával kapcsolatban indított rendőrségi eljárást - értesült lapunk. Információinkat a Hajdú-Bi­­har megyei főügyész nem erősítette meg. Időközben a Népszava több mint egy tucat kérdést intézett Kósa Lajos polgármesterhez, a cívis város első embere azonban azt közölte: nem kíván vála­szolni egyetlen kérdésre sem. Lapunk információi szerint el­képzelhető, hogy a Debreceni Vagyonkezelő ügyét hamarosan elveszik a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészségtől (illetve a Sza­­bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányságtól), és sa­ját hatáskörébe vonja azt a Köz­ponti Ügyészségi Nyomozó Hi­vatal. Nagy Kálmán Hajdú-Bi­har megyei főügyésznek - állítá­sa szerint - erről nincsen tudo­mása. Az ügy elvonásának lehe­tősége egyébként azért is furcsa lenne, mert néhány napja éppen a főügyész nyilatkozott úgy, hogy az elhíresült Sutka-levelet állásfoglalás végett megküldték már a Központi Ügyészségi Nyo­mozó Hivatalnak (KÜNYH), ahol akkor nem kívánták elvon­ni az ügyet, mivel a megyei ügyészséggel azonos álláspon­ton voltak. Szerettük volna meg­tudni a főügyésztől azt is, hogy milyen esetekben és milyen in­dokokkal szokta a KÜNYH saját hatáskörébe vonni bizonyos ese­tek vizsgálatát, ám írásos válasza erre már nem terjedt ki. A nyil­vánosan hozzáférhető szabályo­zás szerint a KÜNYH hatásköré­be tartoznak többek között azok az esetek, amelyekben felmerül például országgyűlési képviselő, rendőr, ügyész vagy bíró érin­tettsége. Rövid és egyszerű ér­telmezés szerint tehát, ha a Deb­receni Vagyonkezelő ügyét a KÜNYH a hivatalosan meg nem erősített információknak meg­felelően mégis saját hatásköré­be vonja, az annak lehetőségét is felvetné, hogy az ügyész­ség mégiscsak egyetért Sutka Sándor korábbi rendőrfőkapi­tány Kósa Lajos debreceni pol­gármester, fideszes országgyű­lési képviselő esetleges érintett­ségéről szóló levelének tartal­mával. Nagy Kálmán korábban té­nyekkel kellően alá nem támasz­tott, túlzó jogi következtetéseket tartalmazó, szakmai, belső „mun­kaanyagnak” nevezte egyébként a Sutka-levelet, amelynek erede­tije formailag ugyan több ponton is eltérő a lapunkban korábban közölttől, tartalma azonban min­den részletében azonos. Németh Zsolt kriminológus, a Rendőr­­tiszti Főiskola adjunktusa tegna­pi lapszámunkban a gyakorlatot ismertetve kijelentette: egyetlen rendőri vezető - különösen egy megyei rendőrfőkapitány - sem ír le olyan súlyú kijelentéseket egy hivatalos levélben, mint azt Sutka Sándor tette, ha nincs tisz­tában annak igazolhatóságával. Németh ezredes lapunknak úgy fogalmazott, hogy az általános gyakorlat szerint logikai össze­függések és legalább két konkrét adat kell, hogy rendelkezésére álljon egy ilyen levél megírása­kor. A Népszava ezt követően újabb kérdést intézett Nagy Kál­mán főügyészhez, kérvén a „munkaanyag” értelmezését. Ar­ra, hogy ilyen típusú iratok mi­lyen esetekben születnek és tar­talmuk mennyire megalapozott, a főügyész azt válaszolta: „a munkaanyagon azt kell érteni, hogy abban a nyomozás módjá­val, menetével, jogi kérdésekkel kapcsolatban vetődnek fel egy­értelműen még el, nem döntött kérdések. Ilyen anyagok az ügyek jellegének függvényében természetesen többször is kelet­kezhetnek”. A Népszava tegnap több mint egy tucat kérdést intézett a fide­szes polgármesterhez is. Kósa Lajos némi gondolko­dási idő után az alábbi választ küldte szerkesztőségünknek: „Lapjuk hosszú hetek óta foglal­kozik velem, de ma, 2004. jú­nius 16-án kerestek meg először azzal, hogy néhány kérdést sze­retnének nekem feltenni. Ez a sajtó etikai szabályai szerint szo­katlan eljárás. (Ez valótlan, a polgármesternek már az első cikkünkben megadtuk a válasz­adás lehetőségét, akkor élt is ve­le­­ a szerző.) Személyemmel kapcsolatban több tucat hamis, légből kapott állítást fogalmaz­tak meg, amelyek ugyanakkor alkalmasak jó hírem csorbításá­ra. Több ízben helyreigazítási kérelemmel fordultam önökhöz, amelyeket nem közöltek, sőt vá­laszra sem méltattak. Ezek után úgy gondolom, nem kell eleget tennem annak a kérésnek, hogy válaszoljak az önök kérdéseire. Az általam kért helyreigazítá­sokban egyébként is választ ta­lálnak a kérdéseik zömére.” Szalay Tamás Lajos Debrecen polgármestere elutasította, hogy lapunknak válaszoljon Elvonják a vagyonkezelő vizsgálatát az ügyészségtől? A Népszava kérdései Kósa Lajoshoz - Gratulálunk az EP-választáson Debrecenben elért fideszes eredményhez. Saját sikerként vagy pártja országos mozgósításának sikere­ként könyveli el a fölényes győzelmet? - Mivel a megyei főügyészség nem adhat részletesebb tájékoztatást, az ön meglátása sze­rint milyen indokok alapján indulhatott rendőr­ségi eljárás a Debreceni Vagyonkezelő gazdál­kodásával kapcsolatosan? Ha a feljelentések­nek nincsen alapja, akkor miért húzódik a nyo­mozás több mint egy éve? - A holding Tulajdonosi Tanácsadó Testüle­tének első embereként milyen rálátása, ellenőr­zési jogosítványai voltak/vannak? Ön tapasztalt bármiféle visszaélést vagy akár csak apróbb szabálytalanságokat (erkölcsbe, jogba ütközőt egyaránt) is a vállalkozás működésében? Miért nincsenek a TTT ülésein elhangzottak írásos formában dokumentálva? - Érez bármilyen felelősséget azért, hogy a vagyonkezelő gazdálkodásával kapcsolatban rendőrségi vizsgálat indult? - A helyi lapnak nyilatkozva azt mondta: „Nálunk szigorú a mérce; nem lehet politikus, aki ellen jogerős ítélet van s nem lehet köztiszt­viselő, akinek nincs erkölcsi bizonyítványa.” Sásdi Andrást, a vagyonkezelő igazgatóságá­nak egyik tagját például csalásért jogerősen el­ítélték. Polgármester úr legutóbb azzal vette vé­delmébe Sásdit, hogy ettől még megvan az er­kölcsi bizonyítványa, mert az illetőt csak pénz­büntetésre ítélték. Ezzel együtt nem érzi aggá­lyosnak, hogy a szigorú mérce ellenére is Sásdi igazgatósági tag lehet? Van ennek ahhoz köze, hogy az ön felesége két cégben is együtt szere­pel Sásdival? - Nemcsak Sásdi András, de személyes ta­nácsadója, Korvin Balázs is botrányba kevere­dett. Amikor elnyerte a korábban a vagyonke­zelő holdingba tartozó Fesztiválközpont igaz­gatói posztját, akkor hamisan igazolta felsőfo­kú végzettségét. Információink szerint ráadásul van ugyan megbízási szerződése a holdinggal, de leadott számlái mögött állítólag nincsen visszamenőleg is megnyugtatóan bizonyítható teljesítés.­­ A Debreceni Vagyonkezelő igazgatóságá­nak több tagjáról derült ki, hogy közvetett vagy közvetlen gazdasági kapcsolatban áll a hol­dinggal, olykor magával az önkormányzattal is. Ősz György cége például a holdinghoz tartozó valamennyi vállalat gépjárműparkjának javítá­sát és szervizelését nyerte el egy pályázaton, holott megbízható információink szerint jobb ajánlatok is érkeztek az övénél. Mennyire érzi etikusnak azt, hogy az igazgatóság tagjai is in­dulnak a vagyonkezelő pályázatain? Nyíri László igazgatósági elnök azon válasza, hogy az érintettek ilyenkor nem szavaznak - kétség­telenül sovány érvelés.­­ Az önkormányzattal korábban jó viszonyt ápoló Global City Kft. feljelentése alapján a na­pokban dönt a közbeszerzési döntőbizottság a Dexium Kft. ügyében. Ez a cég kapta meg nemrég az ön előterjesztése alapján a debrece­ni Vásárcsarnok beruházásáról szóló megbízást vevőkijelölés útján, ami a május elseje óta ér­vényes előírások értelmében szabálytalan. A Dexium nem rendelkezik referenciával, törzs­tőkéje is igen alacsony. Egyik alapítója viszont korábban épp az ön házát vásárolta meg jó pénzért. Most is a Dexiumot ajánlaná a közgyű­lésnek? - Komoly botrányt váltott ki a lapunkban be­mutatott Sutka-levél, amelyben a volt megyei rendőrfőkapitány az ön mentelmi jogának fel­függesztését javasolja a megyei főügyészhe­lyettesnek, mondván a vagyonkezelő elleni tit­kos nyomozás során felmerült az ön érintettsé­ge is. A levelet korábban sokan hamisítványnak nevezték, később kiderült: létezik, megegyező tartalommal a lapunkban közölttel. Hogyan ér­tékeli az abban megfogalmazottakat?­­ Számos alkalommal arra hivatkozott, hogy a Cívis Holding megnevezés, amelyet Sutka használ, nem jelöl valódi céget. Időközben a megyei főügyész is elismerte, hogy a Cívis Holding egyenlő a Debreceni Vagyonkezelő­vel, igaz, némileg pontatlan ez a megnevezés. Hogyan értékeli korábbi kijelentéseit ennek megfelelően? - Milyen választ kapott Polt Péter legfőbb ügyésztől a Sutka-levélre vonatkozóan? Ho­gyan értékeli a választ? - Milyen viszonyban van Nagy Kálmán me­gyei főügyésszel, milyen rendszeresen talál­koznak? - A Hajdú-Bihari Naplónak adott legutóbbi nyilatkozatából kiolvasható volt néhány utalás arra, hogy nem szeretne még hosszú évtizede­kig Debrecen polgármestere lenni. Miért válna meg posztjától, illetve mihez kezdene utána? - Debreceni politikusok szűk körben arról beszélnek, hogy az erős és egyébként össze­tartó Fidesz-frakció bizonyos tagjai bizalmat­lanná váltak önnel szemben, sőt a háttérben már szervezkedésekről is hallani. Ön mit érzé­kel ebből?

Next