Népszava, 2004. július (132. évfolyam, 152–178. sz.)

2004-07-19 / 167. szám

NÉPSZAVA Demszky Gábor Karizmatikus européert! Európa történelmi pillanatot él át: elő­ször ül össze a héten a Nyugat- és Ke­­let-Közép-Európa polgárait együtt kép­viselő, új Európai Parlament. Egészen bizonyos, hogy nem mind­egy: elnökéül egy Európa-szerte ismert, karizmatikus személyiséget, avagy egy kevéssé ismert pártpolitikust választ. Az első esetben a jóformán egész Euró­pát képviselő parlament esélyt ad ma­gának, hogy felnőjön törté­nelmi feladatához, a sza­bad európai polgárok való­di képviseletéhez és az eu­rópai demokratikus legiti­máció megteremtéséhez. A második esetben betagozó­dik az európai polgárok számára megfoghatatlanul távoli, bürokratikus intéz­mények közé. Az Európai Parlament li­berális frakciója, a „Demokraták és Li­berálisok Szövetsége Európáért” azért jelöli Bronislaw Geremeket az EP elnö­kéül, mert ő személyesíti meg a legtö­kéletesebben az európaiak szabadság­­vágyát, történelmi-politikai öntudatát és az egységes Európába vetett remé­nyüket. Amint Graham Watson, az Európai Parlament eddigi liberális frakcióveze­tője mondta, a szabadságharcos Gere­mek „az európai demokrácia hőse”. A világhírű történész-politikus ne­gyedszázada a lengyel demokratikus fejlődés emblematikus alakja. Az első kelet-európai független oktatási intéz­mény, az illegális repülőegyetem alapí­tója és tanára, a Szolidaritás és Lech Walesa főtanácsadója volt, aki mind­ezért egy évig internálást is szenvedett. A szabadsághős Geremek ugyanak­kor egyben kivételes reálpolitikus is,­ aki az európai politikában alapvető kompromisszum- és konszenzusterem­tés mestere. Ő volt az a meghatározó személyiség, aki a Jaruzelski-kormány és az ellenzék közötti, 1989-es lengyel­­országi kerekasztal-tárgyalások egyik fő szervezője és lebonyolítója volt. A független Lengyelország parla­mentjének, a szejmnek alelnökeként, majd hazája külügyminisztereként szerzett óriási parlamentvezetési és külpolitikai tapasztalatait is kiválóan kamatoztatná új tisztségében. Mint az európai középkor világhírű kutatója, tíz - franciára, németre, an­golra, olaszra, spanyolra, svédre, portu­gálra, hollandra, szlovénra, szlovákra és japánra fordított - tudományos mű szerzője, huszonegy egyetem díszdok­tora, aki minden képviselőnél jobban ismeri kontinensünk történelmét és an­nak szellemét. Két éve a College of Europe, egy nemzetközi posztgraduális tanulmányi központ „Európai történelem és civili­záció” tanszékét vezeti. Vitathatatlan. A szerző Budapest főpolgármestere hogy most, a kelet-közép-európai or­szágok uniós csatlakozásának történel­mi időszakában kelet-közép-európai politikusként ő képviselné leghitele­sebben a kibővített, új, egységes Euró­pát. Meggyőződésem, hogy az európai képviselőknek mindenekelőtt az euró­pai polgárokat és az egységes Európa eszméjét kell képviselniük, és csak má­sodsorban politikai családjukat. Ezért Strasbourgban arra kérem néppárti és szocialista képviselőtársaimat, hogy ebben a történelmi pillanatban ne alku eredményeképp döntsenek az Európai Parlament elnöki tisztségének betölté­séről. Bronislaw Geremek megválasztása az európai eszmények megvalósításá­nak nagy lendületet adó, jelentős szim­bolikus gesztus lenne. Szocialista riválisa a két legnagyobb frakció, a néppárti és a szocialista kép­viselőcsoport háttéralkujának eredmé­nyeként győzheti csak le Bronislaw Geremeket. A voksolás azonban titkos, és a nép­párti frakció számos tagja ingadozik. A Fidesz-MPSZ „Szabad Európa"­­listáján bejutott magyar néppárti képvi­selők előtt itt a történelmi feladat és le­hetőség, hogy tettekben is kifejezzék elkötelezettségüket a „Szabad Európa" jelszava mögött álló, nemes történelmi tradíció iránt azzal, hogy a szabad Eu­rópa leghitelesebb megszemélyesítője mellé állnak. Az Európai Néppárt frak­ciójában a minap frakcióvezető-helyet­tessé választott, már jó ideje Stras­­bourgban dolgozó Szájer József veze­tésével győzzék meg néppárti képvise­lőtársaikat, hogy ne a nyilván tisztessé­ges és felkészült, de kevésbé ismert, és ezért politikailag még nem eléggé faj­súlyos spanyol szocialista politikusra, hanem a testvéri Lengyelországból kül­dött, óriási tekintéllyel, tapasztalattal és európai vízióval rendelkező és kivéte­les tudású antibolsevista államférfira szavazzanak kedden. Ezzel az évezredes lengyel-magyar barátságot megerősítő, közép-európai szolidaritási megnyilvánulással a fide­­szes EP-kéviselők igazi, történelmi léptékű magyar nemzeti érdeket szol­gálhatnának.­­ Az európai szocialista képviselőcso­port most megválasztott magyar tagjai pedig a bolsevik diktatúra elleni békés politikai küzdelem veteránja, Geremek mellé állva és az ő támogatásáról meggyőzve frakciótársaikat fényes bi­zonyítékát adhatnák, hogy valóban sza­kítottak azzal az utódpártisággal, amely­­lyel ellenfeleik vádolják őket, és való­ban semmi közük immár a hajdani bol­sevik MSZMP eszméihez. Geremek a New Europe Review cí­mű folyóiratnak adott áprilisi interjújá­ban kiegyensúlyozott és távlatos világ­­politikai gondolkodásról tesz tanúsá­got. Rumsfeld amerikai védelmi miniszternek a „régi” és az „új” Euró­pát szembeállító, nagy vihart kavart tavalyi ki­jelentése kapcsán Euró­pa új megosztása ellen foglal állást, ugyanak­kor felhívja a figyelmet az újonnan csatlakozó országoknak a totalitári­­ánizmussal és a nagyha­talmi elnyomással kapcsolatos, nagy és még friss tapasztalataira. Leszögezi, hogy az újonnan csatlakozott „összes országot érdekei és történelme egy­aránt Európához köti”. Elítéli az unila­­teralizmust, az európai elvek és politika szellemében kiáll a Kiotói Egyezmény hatályba léptetéséért és a Nemzetközi Büntetőbíróság univerzális hatásköré­ért - ugyanakkor hitet­ tesz Európa és Amerika szoros szövetsége, „a régi nyugati érdekközösség helyreállítása”, „a nyugati egység eszméjéhez való visszatérés” mellett. Világosan látja, hogy Európa biztonságát a jövőben is komoly kihívások érik majd, mind kül­ső világhatalmak, mind a nemzetközi terrorizmus, mind a „káosz, felfordulás valós veszélyei” felől. Éppen ezért Eu­rópa „lágy erejének" és az Egyesült Ál­lamok „kemény erejének” összjátéká­­ban, valamint az észak-atlanti szerző­dés hatékonyságában látja az Európai Unió biztonságának és békéjének egye­düli garanciáját. Geremek pontosan tudja azt is, mi­lyen rendkívüli feladat áll az Európai Parlament előtt. A jelöltség elfogadása­kor azt nyilatkozta, hogy az EP-nek „ki kell vívnia rangját az uniós intézmé­nyek sorában, és meg kell teremtenie a kapcsolatot a különböző szervezetek és az uniós polgárok között, hogy a vá­lasztók tudják és érezzék: részesei a vi­táknak és a folyamatoknak, az unió az övék, értük van”. Geremek - egyik újabb könyvének címét idézve - „Európa közös történel­mi gyökereit” tartotta szeme előtt egész eddigi tevékenységében. Az új európai alkotmány elfogadtatásának most indu­ló, nehéz folyamatában Bronislaw Ge­remek az a személyiség, aki integrálni tudná a nemzetek, régiók, politikai irányzatok és jövőkoncepciók által megosztott Európát. A megosztottságát és demokratikus deficitjét legyőző, valamint biztonsága hatékony megvédésére képes, sikeres, egységes Európa pedig mindannyiunk legfőbb érdeke. Az Európai Parlament liberális frakciója azért jelöli Geremeket az EP elnökéül, mert ő személyesíti meg a legtökéletesebben az európaiak szabadságvágyát, történelmi-politikai öntudatát Népszerűek legyünk vagy csak sikeresek? Dumapláza Magam is úgy vagyok vele, hogy egy kicsit mindig kétkedve, mondhatni szkeptiku­san fogadom a nép­szerűségi listákat, ha úgy tetszik, a rokon­­szenvindexek min­denkori megjelenését. Különösen így van ez akkor, ha a nyil­vánvalóan és hangsú­lyozottan tudományos alapon készült lajstromok nem társadalmi szervezete­ket vagy történetesen autókat, mosópo­rokat és intimbetéteket tartalmaznak, hanem hús-vér emberekről szólnak. Hozzáteszem azonban sietve, hogy azért nem vagyok ez ügyben sem olyan határozott, mint a politikai vidám szín­padára visszatérését fontolgató Torgyán doktor, aki a minap a tévében gúnyosan felkacagott arra a kérdésre, hogy mit szól a politikusok aktuális népszerűségi listájának élmezőnyéről, mondván, hogy ezt mindig is azok döntötték el, akik az eredményeket büszkén közzéte­szik. Számomra annyi bizonyosnak lát­szik, hogy bár nyilvánvalóan megvan a népszerűség és a rokonszenv mérésé­nek tudományos háttere - nekünk le­gyen mondva, akik e téren szép karriert csináltak és jól meggazdagodtak azért az ilyesmit patikamérlegre tenni nem látszik egyszerű és a hibákat köny­­nyen kiküszöbölni képes eljárásnak. Érzi ezt az ember, bármennyire is tapló, sőt bizonyára kapizsgálja a prob­léma gyökerét egy-két fejlettebb pa­nelproli is. Mert hát tegyük fel a kérdést: mi is a rokonszenv meg a népszerűség? Egy megfoghatatlan villanás, netán olyan, mint az atommag körül felhő­ként keringő elektron, amelynek vagy impulzusát, aktuális energiáját ismer­hetjük egy adott pillanatban, vagy pon­tos helyét, de a kettőt együtt soha? So­kat tudnának erről mesélni a többi közt a médiából, a művészeti életből, egyes szakmák csúcsairól - hogy a politiká­val ne is példálózzak - egyik napról a másikra használt papír zsebkendőként kihajított, nyom nélkül elfelejtett egy­kori sztárok­­ vagy netán néhai politi­kai favoritok (akikre öt-hat év elteltén még a legbennfentesebb politológusok, parlamenti tudósítók is aligha emlékez­nek). Ennyire múlandó valami hát ez a népszerűség, mégis hányan, de hányan igyekeznek feljebb tülekedni a valódi és képzeletbeli rangsorokon. Mondjuk a rockzenészeknél, színészeknél még meg is értem a motívumokat, hiszen nekik a pénztárcájuk vastagságát szo­ros összefüggésben határozza meg, hogy éppen ki van előttük és mögöttük. A politikusokat viszont már nem tudom követni a népszerűségért indított harca­ikban, ha egyáltalán vannak tudatosan ilyenek. Csak kérdezem: nem lenne jobb például az MDF-nek és neki ma­gának is, ha Dávid Ibolya nem a politi­kusi rokonszenvlista standard éllovasa lenne immár időtlen idők óta, hanem mondjuk a szürke középmezőny vége felé mosolyogna oly vonzóan, mint szokott, de a párt tuti parlamenti beju­tóként állna a következő választáso­kon? Mint talán a korábbiakból kitetszik, a népszerűség és a sikeresség korántsem édestestvérek, mi több, gyakorta olyan távol állnak egymástól, mint a Blaha Lujza tér meg a Stadionok metrópótló busszal a csúcsforgalomban. Ezt gyak­ran el szokták feledni az élet számos te­rületén, sőt igyekeznek olyan tévesz­méket ránk erőltetni, hogy aki sikeres, az egyben népszerű is, meg akit kedvel­nek a népek, az máris eredményes. Pe­dig könnyű belátni, hogy nem így van. Valljuk csak be, hogy a sikeres embert - hogy egyen a fene mindent, amit összehozott - jóval könnyebb és szóra­koztatóbb utálni, esetenként kiutálni, semmint elismerni, hogy valamit elért, horribile dictu okosabb, ügyesebb ná­lunk, mint rokonszenvezni vele. Aki pedig alkata, egyénisége, figurája, vele született képességei miatt mégiscsak népszerű, attól még lehet mélységesen sikertelen, ha úgy adódik, kerülhet az éhhalál határára is. Emlékezzünk csak a végül is a bulvársajtó harsány jajkiáltá­sai után és miatt - átmenetileg - meg­menekült, mindig is vékony, de mos­tanra csontig soványodott, közszeretet­nek örvendő, tehetséges színművé­szünkre. Különös, de régóta tudjuk, hallottuk meg tapasztaltuk, hogy nagy hiba az esetleges, netán régóta várt sikereket a népszerűség hamis oltárán feláldozni. Mégis, mégis úgy látni, hogy ha össze­állítanák a fogalmak jelenlegi fontossá­gi listáját, a legtöbb okos kutatónál jó­val előbbre sorolódna a népszerűség, mint a siker. Várnai Iván NÉPSZAVA -----------ALAPÍTVA 1873-BAN------------­Főszerkesztő NÉMETH PÉTER Felelős szerkesztő HORVÁTH ISTVÁN Főszerkesztőszelyetes DÉSI JÁNOS. KATONA JÓZSEF Ügyvezető igazgató NAGY ZSOLT Lapszerkesztők HAHN PÉTER. TÓTH JENŐ ■ Vezető szerkesztők MUZSLAI KATALIN. VERESS JENŐ ■ Vizuális szerkesztő KIS ZOLTÁN ■ Képszerkesztő WEBER LAJOS ■ Belföldi szerkesztőségvezető SEBES GYÖRGY, helyettese HORVÁTH ÉVA, szerkesztők GYÉMÁNT MARIANN PODHORANYI ZSOLT PÓR VILMOS. Kultúra Mozaik VÁRNAI IVÁN ■ Külpolitikai szerkesztőségvezető RÓNAY TAMÁS B Sportszerkesztőség-vezető BALLAI ATTILA B Publicisztika PETRI LUKÁCS ADÁM B Főmunkatársak BÁRSONY ÉVA. ELEKES ÉVA HORVÁTH ILDIKÓ. KEPECS FERENC SZABÓ IRÉNÉ B Szép Szó BOROS ISTVÁN B Magazin, szolgáltatás SZIGETI PIROSKA B Vezető tervezőszerkesztő NAGYNÉ GERGELY FLÓRA. ZSIGOVICS ZSOLT Kiadja az Editorial Kft B Technikai igazgató: TÓTH JENŐ B Kereskedelmi igazgató BARÁTH MAYA B Marketingigazgató: MENCSER ÉVA B Terjesztési igazgató: FODRÓCZY ELVIRA Szerkesztőség: 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 76. B Postacím: 1430 BUDAPEST, PF. 4. Telefon: 477-9000, központi telefax: 477-9020 B Elektronikus levélcím: (e-mail cím): nepszava@nepszava.hu B Hirdetés telefon: 477-9030, telefax: 477-9033 B Terjesztés, telefon 477-9000/130, telefax: 477-9020. B Internet URL- cím: http://www.nepszava.hu B Terjeszti árusításban a LAPKER. Rt., előfizetésben a Magyar Posta Rt. Üzleti és Logisztikai Központja (ÜLK). Belföldi előfizetés: Budapesten a Budapesti Postaigazgatóság kerületi ügyfélszolgálati irodáinál, a hirlapkézbesítőknél, a Hírlap-előfizetési Irodánál (Budapest Vill., Orczy tér 1. Levélcím HELIR 1900) és a kiadónál. Vidéken: a postáknál és a kézbesítőknél. ^ Külföldi előfizetés: a Hirlap-előfizetési Irodánál (Budapest Vill., Orczy tér 1. Levélcím HELIR 1900) Előfizetési dij egy hónapra 1932 Ft, negyedévre 5466 Ft, fél évre 10 764 Ft, egy évre 20 868 Ft. Nyomdai előálítás Magyar Hivatalos Közlönykiadó Kft Lajosmizsei Nyomdája B Felelős vezető BURJÁN NORBERT igazgató B ISSN 0133-1701 Vidék 1 2 4 8 1 6 A NÉPSZAVA példányszámát a MATESZ hitelesíti ! 2004. JÚLIUS 19., HÉTFŐ VÉLEMÉNY Orosz rulett Az orosz rulett egy aljas és gyilkos hazárdjáték. Beteszünk a hatlövetű forgó­­pisztoly tárjába egyetlen golyót, megforgatjuk a dobtárat, azután a „játékosok” halántékukhoz nyomják a fegyvert és meghúzzák a ravaszt. Garantált, hogy a hat próbálkozás egyikén valaki szétlövi a fejét. Játékból gyilkosságot, pontosab­ban öngyilkosságot követ el. Koltai Tamás, fideszes országgyűlési képviselő a hét végén orosz rulettet ját­szott. Bár azt állítja: nem ő, hanem a kormány játszik orosz rulettet az ország népével, vagy legalábbis egy dunántúli megye lakosságával, amikor az Orszá­gos Atomenergia Hivatal engedélyével jóváhagyta a Paksi Atomerőmű kettes blokkjának újraindítását. Az előzmények köztudottak. Az atomerőmű kettes blokkját tavaly márciusban kellett leállítani, mivel az egyik tisztítótartály konst­rukciós hibája miatt üzemzavar történt. A műszaki zavart lokalizálták, szeren­csére egy percig sem állt fenn emberéletet vagy az élő környezetet fenyegető ve­szély. Az természetes, hogy az üzemzavart alapos vizsgálás követte, a szaktárca miniszteri biztost nevezett ki, és abban sincs semmi meglepő, hogy a parlament­­ élén Paks környékének ellenzéki képviselőjével­­ vizsgálóbizottságot állított fel. Vagyis minden megtörtént az egyébként nem kevesebb, mint napi 50 millió forint értékű energiakiesést okozó kettes blokk biztonságos helyreállítása érde­kében. Magyarország azonban nem lenne az, ami - pontosabban a magyar belpoliti­ka nem lenne olyan, amilyen - ha a reaktorblokk újraindításából nem csinálná­nak politikai botrányt. Csináltak! Koltai Tamás fideszes országgyűlési képvise­lő - a Paks ügyével foglalkozó parlamenti bizottság volt elnöke­­ vett egy nagy levegőt, és kijelentette, hogy a Medgyessy-kormány orosz rulettet játszik a ma­gyar családokkal, amikor­­ úgymond „kipréselte” az engedélyt a kettes blokk újraindítására. Bizony, hallottunk mi a Fidesztől már sok tanulságosat. Volt itt hazaárulózás, önakasztásra kötélkínálat, az előző ciklusban megtudtuk, hogy az ellenzék többet árt az országnak, mint a tatár és török dúlás együtt. A Fidesz-ma­­gyar beszéd most újabb ékességgel gazdagodott. Egy felesküdött parlamenti képviselő, kimondva-kimondatlanul, bizony gyilkosságszámba menő cinizmus­sal vádolja a kormányt. Azt mondja, a magyar kormány a paksi erőművel orosz rulettet játszik - egy kattanás, és robban vagy egy kattanás, és - hát ilyen a vak­szerencse - nem robban. Gondoljunk bele: Koltai képviselő úr könnyed kézzel egy várható tömegka­tasztrófa, tíz- vagy százezrek halálát jelentő iszonyat képét vázolja fel! Hogy ez nem más, mint a megszokott kormánybosszantó blöffök egyike? Ek­kora lelketlenséget nehezen tudok elképzelni! Nézzünk szembe vele: ha Koltai képviselő tényleg tud valamit, ha olyan, minden kritikán felül álló szakemberek és profi szakmai jelentések állnak a rendelkezésére, amelyek csak egy lehelet­nyire is alátámasztanák uborkaszezon­ hétvégi szavait, akkor nem hagyatkozhat egy újságnyilatkozatra! Akkor kötelessége, hogy azonnal és teljes súlyával - maga mögé állítva Orbán Viktorral a legnagyobb ellenzéki párt teljes tekintélyét - rohannia kellene a belügyminiszterhez, Kovács pártelnök-külügyminiszter­hez, akkor fel kellene hívnia a szabadságát töltő miniszterelnököt, akkor ki kel­lene teríteni a kormány asztalára - már ha lennének (nincsenek!) - cáfolhatat­lan bizonyítékait, akkor kötelessége, hogy megakadályozza a reaktor beindítá­sát. Ha viszont - és ez bizonyos, hiszen Koltai úr elegendőnek talált egy rövid újságnyilatkozatot - semmivel nem tudja drámai kijelentését megerősíteni, ak­kor nehéz elég súlyos szavakat találni elítélésére. Kíváncsi vagyok, hogyan töl­ti e hétvégéjét Koltai képviselő? Miután atomrobbanást helyezett kilátásba, csa­ládjával elmegy hűsölni a Balatonhoz vagy a kies horvát tengerpartra? Netán felkeresi Tolna megyei választóit, hogy kéznél legyen, ha az általa beígért baj bekövetkezne? Tudja egyáltalán a honatya, hogy mit tett és mit mondott? Hogy ő, és nem más, aki a közvéleménnyel, a választók bizalmával, saját becsületé­vel orosz rulettezik? Szász István 7 -tMTKWW) /HeGy 42 KbSZ-e, cS AZ MBP-Nek 4/WI­­Z MM?-6 Pápai Gábor rajza

Next