Népszava, 2005. szeptember (132. évfolyam, 204-229. szám)
2005-09-01 / 204. szám
2 Visszafelé sült el az intrika Szándékaival ellentétes eredményt ért el az a román újságíró, aki a Cotidianul című lapban egy nappal korábban azt írta róla, hogy együttműködött a román kommunista rendszer titkosszolgálatával, a Securitatével - nyilatkozta tegnap Markó Béla RMDSZ-elnök (képünkön), román miniszterelnök-helyettes. A cikk adataiból is kiderül ugyanis - mutatott rá -, hogy ő nem a Securitate cinkosa, hanem áldozata volt. A titkosszolgálat folyamatosan követte, lehallgatta, számadásra kötelezte és nem engedte ki az országból. Egy sepsiszentgyörgyi útja után „magyarázó jegyzéket” írattak vele, melynek végére oda kellett biggyesztenie, hogy ha „bármilyen törvényellenes cselekedetről” hall, értesíteni fogja a „szerveket”. Ezzel kapcsolatban Gazda Árpád a Krónika című erdélyi lapban rámutatott: ez az „ígéret” üres formalitás volt. Az átvilágítások során ugyanis kiderült, hogy Markó nem írt alá beszervezési nyilatkozatot s általa írt besúgói jelentések sem léteztek. (Népszava) Saron sokkal népszerűbb Netanjahunál A Jediót Ahronót című lapban közölt felmérés szerint Ariel Saront sokkal többen tartják alkalmasnak a miniszterelnökségre, mint pártbeli régi-új vetélytársát, Benjamin Netanjahut. Saronra a válaszadók 54 százalék szavazott, Netanjahura csak 21. Még a kormányzó Likudszavazók körében is 51:26 az arány Saron javára. Saron tegnap Jeruzsálemben találkozott az egyiptomi biztonsági szolgálat vezetőjével, Omar Szulejmannal és az egyiptomi határőrök elhelyezéséről beszélt vele az Egyiptom és Gáza közötti határövezetben. Az izraeli parlament tegnap megszavazta a határ menti úgynevezett „Filadelfi vonal” kiürítését, amelyet két héttel az egyiptomi határőrök állásainak elfoglalása után fognak befejezni. (Yehuda Lahav, Tel-Aviv) Schröder a vendégmunkásokról Németország nem tudja és nem is akarja kikerülni a kelet-európai szolgáltatók megjelenését piacán, de tevékenységüket nem szabad „kétes üzleti praktikákra” alapozni - jelentette ki a német kancellár a szociáldemokrata párt szerdai berlini választási kongresszusán. Gerhard Schröder méltatta, hogy kormánya fellépett „a kétes üzleti praktikák” ellen, amelyekkel „szegény ördögöket zsákmányoltak ki”. (MTI) Hodorkovszkij politizál Indul a decemberi moszkvai parlamenti pótválasztáson Mihail Hodorkovszkij - közölte szerdán az orosz fővárosban a hatóságilag tönkretett Yukos olajcég alapítója. Interneten közzétett nyilatkozata szerint az exoligarcha a moszkvai 201-es választói kerületben jelölteti magát képviselőnek. Döntését azt követően hozta meg, hogy Oroszország különböző részeiből bátorító támogatást kapott. (MTI) Engedtek a boszniai szerbek A boszniai szerbek parlamentje többségi döntéssel átruházta a szerb haderő parancsnokságát a bosznia-hercegovinai államelnökségre, ami az első lépés a többnemzetiségű boszniai hadsereg létrehozása felé. A szavazáson a Banja Luka-i képviselők nagy többsége támogatta a lépést. Mindössze a veteránok képviselői, valamint az egykori hadifoglyok szövetsége tiltakozott ellene. - Ez a döntés végleges szakítást jelent a háborús múlttal - hangoztatta a parlament ülése után Dragán Csavics, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke. (MTI) Rugová állapota válságos „Nagyon súlyos állapotban” van Ibrahim Rugova koszovói elnök - közölte tegnap egy albán diplomata. A függetlenségpárti politikust egy Németországban fekvő amerikai katonai kórházban ápolják. A 60 éves elnököt szombaton szállították Németországba, hírek szerint tüdőrákja van. Múlt hét elején Rugová kénytelen volt lemondani hivatalos programjait, miután az influenzaszerű tünetek a tüdejére is átterjedtek. (Népszava) Acehi felkelőket engedtek szabadon A forrongó Aceh tartomány helyzetét rendező békeegyezmény aláírása után mintegy két héttel több száz bebörtönzött felkelőt engedett szabadon az indonéz kormány. A szabadon bocsátásokról szóló rendeletet előző nap látta el kézjegyével Susilo Bambang Yodhoyono köztársasági elnök. Az augusztus 15-én Helsinkiben megkötött békeegyezmény részeként az olaj- és gázlelőhelyekben gazdag tartomány elszakadásáért küzdő Szabad Aceh Mozgalom összesen 1400 tagja nyerheti vissza szabadságát. (MTI) VILÁG 2005. SZEPTEMBER 1., CSÜTÖRTÖK NÉPSZAVA Egészségügyi források ezernél is több áldozattal számolnak Bagdadban Tömegkatasztrófa a síita szentélynél Hivatalos adatok szerint legalább 841-en vesztették életüket tegnap Bagdadban (egészségügyi források ezernél is több áldozattal számolnak), amikor tömeges pánik tört ki egy síita szentély melletti hídon. A zarándokok között ugyanis híre terjedt, hogy két öngyilkos merénylő vegyült el a tömegben. A több ezer ember egymást taposva próbált elmenekülni, helyszíni jelentések szerint az al-Aima híd korlátja kiszakadt a terhelés alatt. A BBC brit közszolgálati adó úgy értesült, hogy ismeretlen támadók aknavetővel lőttek a tömegbe, megölve tucatnyi zarándokot. A 2001. szeptember 11-i merényletek óta nem eredményezett terrortámadás (illetőleg merénylettel fenyegetés) ennyi áldozatot. Férfiak százai próbálták a Tigris folyó mocsaras partján felkutatni hozzátartozóikat, sokan a vízben úszva keresték szeretteiket. Iraki biztonsági források szerint két tucat ember halálát a helyszínen osztott szándékosan mérgezett étel okozta. A sebesültek száma több mint 300. Legalább egy tucat további személy azokban az aknavetős támadásokban vesztette életét, amelyeket a Musza al-Kázím, a síiták hetedik imámjának emelt mauzóleum közelében hajtottak végre. A tömeghisztéria kitörésének pontos oka egyelőre nem ismert. Egyes értesülések szerint a pánikot az váltotta ki, hogy a mauzóleumhoz vezető al-Aima hídon átvonuló tömegben elterjedt a híre annak: a Musza al-Kázím imám mártírhalálának évfordulójára emlékező emberáradatban két öngyilkos merénylő vegyült el és robbantásra készültek. Rengetegen vetették magukat a Tigris-folyóba vagy zuhantak a vízbe. Az iraki védelmi minisztérium szerint csak az aknavetős támadások halálos áldozatai írhatóak a vallási torzsalkodások számlájára. Ezekért az akciókért egyébként később egy, az al-Kaida nemzetközi terrorhálózathoz kötődő szervezet vállalta magára a felelősséget. A síita és szunnita muzulmán közösség közti régi keletű feszültségek kiéleződtek az utóbbi napokban az új iraki alkotmányról tartandó népszavazás előtt. Az Európai Unió Londonban ülésező elnöksége annak a véleményének adott hangot, hogy aknavetős támadás okozta a rendezvényen kitört tömegpánikot. Ibrahim Dzsaafari iraki kormányfő háromnapos országos gyászt rendelt el. Egy hónapos átlaggal számítva már drágább az iraki háború, mint a vietnami volt - derül ki a két liberális, háborúellenes intézmény, a Policy Studies és a Foreign Policy in Focus tanulmányából. Eszerint a beavatkozás havonta 5,6 milliárd dollárral rövidíti meg az amerikai költségvetést. Naponta tehát 186 millió dollárba kerül a katonai beavatkozás. A vietnami háború ezzel szemben havonta (mai áron számítva, tehát az inflációt is beleértve) 5,1 milliárd dollárt emésztett fel. Tény ugyanakkor - derül ki a tanulmányból -, hogy a vietnami katonai beavatkozás jelentősebb terhet rótt a költségvetésre, hiszen az éves GDP 12 százalékát emésztette fel, az iraki háború esetében ez az arány mindössze két százalék. Kutatók ugyanakkor rámutatnak, hogy hatalmasra duzzadhat az amerikai költségvetés amúgy is igencsak tetemes hiánya: tíz éven belül a jelenlegi kétszeresére. Az amerikai kongresszus törvényben fektette le, hogy 204 milliárd dolláros alappal támogatja a katonai beavatkozást, amelyet aztán további 45,3 milliárddal toldottak meg. A tanulmány szerzői, Phyllis Bennis és Erik Seaver azt is megemlítették, hogy egy főre lebontva az iraki háború költsége 727 dollár, vagyis az utolsó hatvan év legköltségesebb katonai beavatkozásáról van szó. Az amerikai közvélemény nagyobbik fele már nem ért egyet az iraki beavatkozással, illetve George W. Bushnak a közel-keleti állammal szembeni politikájával olyannyira, hogy már egyes republikánus politikusok is a vietnami háborúhoz hasonlítják. Mai áron számítva az ázsiai állammal szembeni háború összköltsége 600 milliárd dollár körüli volt. Szakértők szerint az iraki beavatkozás ezt az összeget is túlszárnyalja majd. Népszava-összeállítás Ebben a zsúfolt tömegben taposták egymást halálra a zarándokokFotó: Reuters Megünnepelték a Szolidaritás születésének 25. évfordulóját Mintegy húsz állam- és kormányfő - közöttük Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke - emlékezett meg szerdán az észak-lengyelországi Gdanskban a keleti tömb első független szakszervezete létrejöttének 25. évfordulójáról, amely kulcsszerepet játszott a kommunizmus megdöntésében. A kommunizmus megdöntése „egyetlen puskalövés, vérontás nélkül” történt - hangsúlyozta Lech Walesa, a Szolidaritás szakszervezet első elnöke, Lengyelország első demokratikusan megválasztott államfője a Szolidaritástól a szabadságig elnevezésű konferencia utolsó napján. A nemzetközi konferencián angol nyelven elmondott beszédében Sólyom László kiemelte: 1980 augusztusa megmutatta, hogy Közép- és Kelet-Európa országaiban is életre kelhet a civil társadalom, amely egységben és szolidaritásban tud fellépni az elnyomó politikai hatalommal szemben. „Napjainkban a Szolidaritás szakszervezet üzenete az egész világra eljutott, a szolidaritás eszméje az egyik legfontosabb válasz a globalizációra és a XXI. század kihívásaira” - hangsúlyozta Aleksander Kwasniewski lengyel elnök nagy ívű beszédében, melyben külön méltatta egykori ellenfele, Lech Walesa és az elhunyt lengyel pápa, II. János Pál érdemeit. „A (Szolidaritás megalapítását engedélyező) gdanski megállapodás nem csak a lengyel nép, nem csak az európaiak számára volt fontos esemény” - fűzte hozzá a lengyel elnök. „A Szolidaritás a szabadság győzelmét jelentette” - mondta beszédében José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke, aki szerint „egy új világot teremtett, új távlatokat kínált, új kapcsolatokat kovácsolt a népek között, és helyreállította egy nemzet méltóságát. „Az a tény, hogy Lengyelország levetette magáról a kommunizmus igáját, Európa egyesítéséhez vezetett - mutatott rá Horst Köhler német elnök. „A lengyelek saját magukat szabadították meg... olyan folyamatot indítottak el, amely hatásai napjainkig kisugárzik” - mondta Köhler, hozzátéve, hogy ezt a jelen lévő Mihail Szaakasvili grúz és Viktor Juscsenko ukrán elnök is megerősítheti. Szaakasvili hangsúlyozta: a mozgalom, amely őt 2003 végén a hatalomba segítette és a tavalyi ukrajnai „narancsszínű forradalom” a „Szolidaritás második hulláma” volt. Sólyom a német elnökkel tartott találkozójáról szólva megállapította, hogy az előző, Viktor Juscsenko ukrán elnökkel tartott kétoldalú találkozóhoz hasonlóan itt is bebizonyosodott, milyen jók a kapcsolataink. Sólyom budapesti látogatásra hívta meg ukrán és német kollégáját, és ő is meghívást kapott Berlinbe. MTI-információ Barroso beszédét a Lech Walesát ábrázoló korabeli poszter előtt mondta Fotó: Reuters Magyar szál a Rusko-ügyben Egy CS. G. nevű magyarországi vállalkozótól is kölcsönvett harmincmillió koronát Pavol Rusko, a szlovák kormány leváltott gazdasági minisztere. Mikulás Dzurinda kormányfő azért menesztette, mert kiderült róla: olyan, a rendőrség látókörébe került vállalkozópárostól vett fel több mint százmillió korona magánkölcsönt, akik közül az egyik épp a Rusko vezette gazdasági tárcától kapott százhúszmillió korona vállalkozásfejlesztési támogatást. Rusko 180 millió forintot kitevő magyarországi eredetű kölcsönéről a pozsonyi Pravda számolt be szerdán. A cikkíró az érintettre hivatkozva azt írta, hogy a volt miniszter épp a CS. G.-től kapott pénzből fizette vissza százmilliós váltóügyletének egy részét, majd - miniszterként - Cs. G.-vel kezdett vállalkozni. Rusko azonban Cs. G.-nek máig nem fizette vissza a 30 millió koronát. Rusko távozása óta az egyébként is kisebbségben kormányzó koalícióban igencsak rendhagyó helyzet áll fenn: vitás, vajon Rusko pártja a koalíció tagjának számít-e, vagy sem. MTI-információ