Népszava, 2005. szeptember (132. évfolyam, 204-229. sz.)
2005-09-08 / 210. szám
6KULTÚRA2005. SZEPTEMBER 8., CSÜTÖRTÖKNÉPSZAVA TÉVÉNÉZÔ ★★★★★ Négycsillagos Szuperman Fárad, strapálódik a Kultúrház. Úgy általában. Várható volt, hogy amint intézményesül, óhatatlanul elkezdi a darálógép jellegzetességeit felvenni. Beül valaki, megkérdezik, elmondja, kész, jöhet a következô, azt is kérdezik, az is elmondja, az is mehet. Futószalagon jönnek-mennek az emberek, a kultúra és a mûvészet teremtôi meg napszámosai, sok idô nem jut arra, hogy ha valami érdekes dolog felvillan, ott megálljunk, belenézzünk, elidôzzünk. A menetrend szigorú, és csak attól függ, hogy érdemes-e felszállnunk a vonatra, hogy ki ül éppen a mûsorvezetôi székben. Szupermant alighanem azért találták ki a Kultúrházhoz, hogy lazítsanak ezen az unalmas meneten. Szuperman üdítô is a maga módján, tud vadakat mondani, mer szubjektív lenni, neki egy panelház falára festett óriásfreskó olyan, mint Van Gogh levágott füle, és ez azért nem semmi. Szupermant meg kéne becsülni és nem kéne koptatni. Amikor az MTV1-esére átköltözô Kultúrház szétvagdossa, be-bejátssza mintegy elôzetesként az azesti adagot belôle, sikerül bosszantóan értelmetlenné tenni és közben jól lestrapálni. Minek? Hogy ez se legyen jó? Pedig ô még így is négycsillagos. B. É. AHÉTFILMJEI Mûvészeti szervezetek tiltakoznak 39 mûvészeti szervezet nyílt levelet juttatott el tegnap Gyurcsány Ferenchez, melyben arra hívják fel a miniszterelnök figyelmét, hogy a 2005. évre szóló, mûködési költségeikre megítélt teljes összeget a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma számukra a mai napig nem utalta át. László Boglár kormányszóvivô közlése szerint Gyurcsány Ferenc tájékozódik az ügyben. Akulturális tárca a levéllel kapcsolatban azt közölte a távirati irodával, hogy Bozóki András miniszter jövô szerdára találkozót hívott össze az ôt megkeresô országos egyesületek és szövetségek vezetôivel. Adokumentum szerint az is súlyosbítja a mûvészeti szervezetek helyzetét, hogy a Nemzeti Kulturális Alapprogram is visszatartja nyertes pályázataik kifizetését, így tervezett programjaikat nem tudják megvalósítani. Atöbbek között a Magyar Írószövetség, a Magyar Képzômûvészek és Iparmûvészek Szövetsége, a Magyar Szobrász Társaság, a Magyar Táncmûvészek Szövetsége, a MASZK Országos Színészegyesület, a Symposion Társaság és a Szentendrei Vajda Lajos Stúdió által aláírt nyílt levél bírálja a Nemzeti Kulturális Alapprogram „a mûvészeti területek szervezeteinek megkérdezése nélküli” átalakítását is, melyet ésszerûtlennek nevez. Hozzáfûzi: „a megoldást sürgetô kérdéseinket, tiltakozásainkat a (kulturális) minisztérium válaszra sem méltatja vagy olyan javaslatokat tesz a nonprofit feladatokat vállaló közhasznú szervezeteknek, amelyeket azok teljesíteni nem tudnak.” (Népszava) Makavejev mûvei az Örökmozgóban Dusan Makavejev filmjeit retrospektív sorozatban mutatja be a Magyar Nemzeti Filmarchívum az Örökmozgóban. Ahatvanas-hetvenes évek európai filmmûvészetének kultikus alkotója a szerb származású rendezô, aki filmesként végigjárta a világrészeket, rendezett Európa több országától kedve Ausztrálián át Észak-Amerikáig. Aszeptemberi retrospektív sorozat tíz mûvét mutatja be a ma kezdôdô programban. A68-as nemzedék kultikus filmrendezôjeeddig egyszer járt Magyarországon. Most elfogadta a filmarchívum meghívását, s személyesen is részt vesz legutolsó, önéletrajzi filmje, az 1994-es amerikai produkcióban készült Hole in the Soul szeptember 10-i bemutatóján. Az 1932-ben született nagy jugoszláv „fekete filmes” – aki a hetvenes években már külföldön kényszerült kivívni nemzetközi elismertségét – azzal vált provokatív, formabontó alkotóvá, hogy nagy folyamatokról mert gondolkozni. Aretrospektív programban látható lesz ACocaCola kölyök (1985), Agorilla délben fürdik (1992 – képünkön), Az ember nem madár (1965), a Manifesto (1988), a Montenegró (1981), a Sweet Movie (1974), a Védtelen ártatlanság (1968) és a W. R. Az organizmus misztériuma (1971) címû alkotása. (Népszava) A szél szalagjai Paál Zsuzsanna képzômûvész alkotásaiból nyílik kiállítás Aszél szalagjai címmel ma este hat órakor a Scheffer Galériában (Bp. XI. ker., Kosztolányi Dezsô tér 4.). Aszeptember 26-ig látható tárlatot Macskássy Katalin filmrendezô nyitja meg. (Népszava) Óriási nemzetközi visszhang kíséri az Éjszakai ôrség címû orosz film, Timur Bekmambetov vizuális effektekkel zsúfolt fantazyja pályafutását. Nemcsak hogy Oroszországban minden idôk legnézettebb filmje lett a hírek szerint, hanem olyan rendezôket sarkallt elragadtatásra, mint az angol Danny Boyle és az amerikai Quentin Tarantino. Még egy kockát sem láttunk belôle, de már tudtuk, hogy Tarantino a hódolata mellé saját szereplôi részvételét is felajánlotta a trilógiának tervezett sorozat folytatásához. Jelzésértékû tény, hogy hozzánk is amerikai forgalmazó révén jutott el. Mindennek az az eredendô oka, hogy a film olyan technikai trükkökkel és vizuális elemekkel építi fel fantazyvilágát, amilyenekkel eddig a hollywoodi szuperprodukciók ámították a világot. Ugyanazt használja, de másképpen. Amúlt ködbe veszô legendáiból indítja a történet a jó és a rossz harcát, amely a bevezetô fantazyképek után a mai Moszkvába repíti a nézôt. Amodern metropolis utcáin a fegyverszünet szellemében a két erô, a fény és a sötétség harcosai – teljesen hétköznapi emberek, illetve vámpírok – vigyáznak a kényes egyensúlyra, nehogy valamelyikük a maga javára billentse a hatalmat, még mielôtt megérkezne az a titokzatos személy, aki eldönteni hivatott az emberiség sorsát a jó és a rossz között. Afôhôs véletlenül ismeri fel hétköznapi önmagában a másságot, azt, hogy a fény harcosa, s ettôl fogva tagja lesz a jó nevében az egyensúlyra vigyázó éjszakai ôrségnek. Ízlés kérdése, hogy az Éjszakai ôrség címû film kinek magával ragadó csúcsélmény és kinek inkább figyelemre méltó kísérlet a szupermodern technikai látványelemek humanizálására. Bekmambetov ez utóbbival lepi meg azt is, akitôl idegen a fantazy mûfaja és a vele járó vizuális tûzijáték. A videoklipek gyors ritmusú, villanásosasszociatív látványelemeit, tehát magát a technikai trükköt végre annak használja, ami: eszköznek valami belsô lényeg kifejezésére. Nem egyszerûen aszemet és a figyelmet akarja elkápráztatni, mert a magukban nem értelmezhetô bevillanó képei, vizuális effektjei összhatásukban érzelmi és tartalmi jelentést közvetítenek: a félelem, a bátorság, a fájdalom, a megbánás, a bánat, a remény hullámzó állapotait adják tovább a nézônek. Hôsei mintha elsôsorban nem is egymással, hanem saját sötét démonaikkal, múltbeli bûneikkel küzdenének, fôként ez tölti fel humánummal a hideg fantazyvilágot. Avizuális zsúfoltság és az alig követhetô, túlbonyolított mesélés ellenére az Éjszakai ôrség emberi vonásai miatt több, mint az üres technikai gôgben fogant hollywoodi klisék. Megbízhatóan közepes színvonalú életrajzi film lenne Aremény bajnoka Amerika egyik öklözôlegendájáról, ha nem Russell Crowe alakítaná a nagy gazdasági válság idején az egész országnak reményt adó James J. Braddock alakját. Crowe megint megmutatja, milyen átütô erejû tehetséggel és finom érzékkel teremt árnyalt, hiteles figurát egy giccsveszélyes szerepbôl. Nyúlósan hosszú a film, Renée Zellweger csak statiszta afeleség szerepében, Crowe azonban eléri, hogy a filmen már ezerszer elkoptatott ökölharcok képsoraiban is egy kivételes belsô tartású ember soha nem látott küzdelmének drámáját éljük át. Bársony Éva Éjszakai ôrség **** Aremény bajnoka *** – Sokan politikai kinevezettnek tartják, mit szól ehhez? – Úgy tudom, hogy a miniszter elé négy pályázatot bocsátott a bírálóbizottság, s Bozóki András – közlése szerint – két pályázattal foglalkozott komolyan, Rockenbauer Zoltánéval és az enyémmel. Hogy végül mi döntött az én javamra, azt nem tudom, s nem is nekem kell válaszolnom rá. Aminiszter szerint közelebb állt hozzá az általam képviselt, nyitottabb kultúrafelfogás, mint az egykori kulturális miniszter által felvázolt elképzelés. De visszatérve a kérdésére, azt hiszem, Rockenbauer Zoltán választása lett volna politikai döntés, hiszen ô politikus, én pedig nem. Politikus és egy szakember között kellett tehát választani, s a kulturális miniszter a szakembert választotta. – Ön a kulturális miniszter által elindított PANKKK (Program a Nemzeti Kortárs Könnyûzenei Kultúráért) fôkoordinátoraként is mûködött… – APANKKK jóval korábban indult, mint hogy Bozóki András miniszter lett. Az egész két évvel ezelôtt, Lovasi András „Idô van” címû kiáltványával kezdôdött. Itt fogalmazódott meg elôször, hogy kortárs magyar könnyûzene is érdemes volna az állami támogatásra – hisz nemzeti kultúránk része. APANKKK-programot még ôsszel kezdtük el kidolgozni, Pierrot-val, Gerendai Károllyal, Lang Andrissal, Hajós Andrással, Novák Péterrel és még legalább negyven más emberrel. Az ötlet iránt pedig Gyurcsány Ferenc – akkori ifjúsági és sportminiszter – is érdeklôdött. Bozóki András aztán kulturális miniszterként ezt a tisztán szakmai törekvést kapta meg mint feladatot. – Hogyan jut el az ember Gyurcsány Ferenchez? – Ô keresett meg minket, amikor miniszterelnök lett. Megkérdezte, miben tudna segíteni ennek a szférának. – Térjünk vissza a pályázatára: milyen lesz az intézet az ön igazgatása alatt? – Egy nyitott házat szeretnék, ahová napközben bármikor betérhet az ember. Akárhányszor a párizsi magyar intézetben jártam, ha nem volt épp rendezvény, mindig zárt ajtók fogadtak. Szeretném például, ha az intézetben egy kávézó üzemelne, ami napközben is „behozza” a közönséget. Nem olyan forradalmi dolog ez, hiszen a budapesti Goethe Intézet vagy a Francia Intézet is aktív része a fôvárosiak mindennapjainak. – Valóban, mi is épp a Goethe Intézet trendi kávézójában ülünk, az Andrássy úton. De vajon alkalmas ennek afunkciónak a betöltésére a párizsi magyar intézet? – Tudni kell, hogy a kívülrôl impozáns épület a francia fôváros legelegánsabb negyedében áll. Gondot okoz a ház kinyitásában, hogy ott mûködik a magyar konzulátus is, ez megoldandó feladat, vélelmezem, új helyet kellene keresni a diplomáciai testületnek. Kétségtelen, hogy ráfér némi újrafazonírozás az épület belsô desingjára, jelenleg komor és divatjamúlt a hangulata. – Az tehát világos, hogy nyitott ház várja a franciákat az ön vezetése alatt. S a kávé mellé vajon mit ad? Változik az eddigi programkínálat? – Sok program volt eddig is. Nem az a feladat tehát, hogy növeljem a rendezvények számát. Talán ami leginkább elüt az eddigi gyakorlattól, az a kortárs kultúra fokozottabb szerepeltetése lesz. Egy olyan pörgôs városban, mint Párizs szerintem arra kíváncsiak az emberek, hogy most, napjainkban mi történik nálunk. Az intézetnek ezzel generálhat például kulturális turizmust. ASziget Fesztiválra ellátogató majd’nyolcezer francia fiatalra is kell építeni. – Mennyi pénz jut erre? – Nem tudom. S ezt komolyan mondom. Pályázóként sem jutottam hozzá a ház költségvetéséhez. De bármennyi is, külsô forrásokat biztosan be kell vonni a mûködésbe. – Apárizsi intézet Collegium Hungaricum, azaz nemcsak kulturális, hanem hangsúlyozottan tudományos intézet is. Elôdje, Csernus Sándor a kitûnô történész személyében tudós állt az intézmény élén. Atudomány felkentjei nyilván szent borzalommal nézik, hogy egy magafajta mûvelôdésszervezô kerül az intézmény élére. – Ajogszabály szerint lesz egy tudományos ügyekkel foglalkozó helyettesem. Azt hiszem, a ház igazgatójának jó szervezônek kell lennie, nem feltétlenül tudósnak vagy zenésznek. – Vagy jó diplomatának. Nem láttam még önt öltönyben, nyakkendôben. – Majd nyilván meg kell tanulnom nyakkendôt kötni… Hamvay Péter Derdák András, a Párizsi Magyar Kulturális Intézet új igazgatója pályázatáról és terveirôl „Meg kell tanulnom nyakkendôt kötni” A remény hal meg utoljára Aremény bajnoka címû filmben Russell Crowe és Renée ZellwegerFORRÁS: FORUMHUNGARY Derdák András a kortárs kultúra fokozottabb szerepeltetésére törekszik majd a párizsi magyar intézetben FOTÓ: DEMECSZSOLT A harminchárom éves fiatalember a rendszerváltás óta kulturális szervezôként ismert. Párizsban nyitott, elsôsorban a kortárs magyar kultúrát bemutató intézménnyé szeretné átalakítani a magyar intézetet. Derdák András szerint nagyobb kooperációra volna szükség a külföldi magyar intézetek között, melyek feladata a kulturális turizmus élénkítése is volna. Ehhez nem állami források bevonására is szükség van a szakember szerint. Konferencia tiszteleg Arthur Koestler elôtt Idén lenne százéves a Sötétség délben szerzôje, a magyar származású Arthur Koestler. Acentenárium elôtt tiszteleg a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tegnap kezdôdött kétnapos konferenciája is, melyen Göncz Árpád és Fejtô Ferenc gondolatait is hallhatta a közönség. Akonferenciát Bozóki András kulturális miniszter nyitotta meg, aki hangsúlyozta, Koestler mûveiben elsôként nézett szembe a totalitárius rendszerekkel. Bár elhagyta az országot, s nem magyarul publikálta leghíresebb könyveit, nincs okunk arra, hogy ne tekintsük magyarnak – hangoztatta a miniszter. Göncz Árpád, a konferencia fô védnöke betegsége miatt nem tudott jelen lenni, üzenetében hangsúlyozta: „Álmodjatok nagyot és merészet, lelkesedjetek új, számotokra fontos dolgokért, de azután ébredjetek fel idôben, és mindig nézzetek józanul szembe a valósággal!” Ategnapi ülést a tervek szerint Fejtô Ferenc elôadása nyitotta volna meg, ám a Párizsban élô író betegsége miatt nem tudott Magyarországra utazni, csak elôadásának szövegét juttatta el. Fejtô Ferenc írásában Koestlerrel történô találkozásait idézte fel. Hangsúlyozta, Koestler Szent-Györgyi Alberttel és Polányi Mihállyal együtt hozzájárult világszerte az új tudományszemlélet kialakulásához. Fejtô Ferenc elsôként 1936-ban találkozott Koestlerrel Budapesten. 1938-ban, Párizsban vált szorosabbá az ismeretség, amikor az író fô mûvét, a Sötétség délbent írta. Majd Londonban folytattak hosszú beszélgetéseket, melyeket Fejtô a Mégiscsak szociáldemokrácia címû mûvében összegzett. Népszava-információ FOTÓ : MAGYAR NEMZETIFILMARCHÍVUM