Népszava, 2005. szeptember (132. évfolyam, 204-229. szám)
2005-09-08 / 210. szám
6 Művészeti szervezetek tiltakoznak 39 művészeti szervezet nyűt levelet juttatott el tegnap Gyurcsány Ferenchez, melyben arra hívják fel a miniszterelnök figyelmét, hogy a 2005. évre szóló, működési költségeikre megítélt teljes összeget a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma számukra a mai napig nem utalta át. László Boglár kormányszóvivő közlése szerint Gyurcsány Ferenc tájékozódik az ügyben. A kulturális tárca a levéllel kapcsolatban azt közölte a távirati irodával, hogy Bozóki András miniszter jövő szerdára találkozót hívott össze az őt megkereső országos egyesületek és szövetségek vezetőivel. A dokumentum szerint az is súlyosbítja a művészeti szervezetek helyzetét, hogy a Nemzeti Kulturális Alapprogram is visszatartja nyertes pályázataik kifizetését, így tervezett programjaikat nem tudják megvalósítani. A többek között a Magyar Írószövetség, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége, a Magyar Szobrász Társaság, a Magyar Táncművészek Szövetsége, a MASZK Országos Színészegyesület, a Symposion Társaság és a Szentendrei Vajda Lajos Stúdió által aláírt nyílt levél bírálja a Nemzeti Kulturális Alapprogram „a művészeti területek szervezeteinek megkérdezése nélküli” átalakítását is, melyet ésszerűtlennek nevez. Hozzáfűzi: „a megoldást sürgető kérdéseinket, tiltakozásainkat a (kulturális) minisztérium válaszra sem méltatja vagy olyan javaslatokat tesz a nonprofit feladatokat vállaló közhasznú szervezeteknek, amelyeket azok teljesíteni nem tudnak.” (Népszava) Makavejev művei az Örökmozgóban Dusán Makavejev filmjeit retrospektív sorozatban mutatja be a Magyar Nemzeti Filmarchívum az Örökmozgóban. A hatvanas-hetvenes évek európai filmművészetének kultikus alkotója a szerb származású rendező, aki filmesként végigjárta a világrészeket, rendezett Európa több országától kedve Ausztrálián át Észak-Amerikáig. A szeptemberi retrospektív sorozat tíz művét mutatja be a ma kezdődő programban. A 68-as nemzedék kultikus filmrendezője eddig egyszer járt Magyarországon. Most elfogadta a filmarchívum meghívását, s személyesen is részt vesz legutolsó, önéletrajzi filmje, az 1994-es amerikai produkcióban készült Hole in the Soul szeptember 10-i bemutatóján. Az 1932-ben született nagy jugoszláv „fekete filmes” - aki a hetvenes években már külföldön kényszerült kivívni nemzetközi elismertségét - azzal vált provokatív, formabontó alkotóvá, hogy nagy folyamatokról mert gondolkozni. A retrospektív programban látható lesz A Coca- Cola kölyök (1985), A gorilla délben fürdik (1992 - képünkön), Az ember nem madár (1965), a Manifesto (1988), a Montenegró (1981), a Sweet Movie (1974), a Védtelen ártatlanság (1968) és a W. R. Az organizmus misztériuma (1971) című alkotása. (Népszava) A szél szalagjai Paál Zsuzsanna képzőművész alkotásaiból nyílik kiállítás A szél szalagjai címmel ma este hat órakor a Scheffer Galériában (Bp. XI. ker., Kosztolányi Dezső tér 4.). A szeptember 26-ig látható tárlatot Macskássy Katalin filmrendező nyitja meg. (Népszava) TÉVÉNÉZŐ ★ [UNK] [UNK] [UNK] Négycsillagos Szuperman Fárad, strapálódik a Kultúrház. Úgy általában. Várható volt, hogy amint intézményesül, óhatatlanul elkezdi a darálógép jellegzetességeit felvenni. Beül valaki, megkérdezik, elmondja, kész, jöhet a következő, azt is kérdezik, az is elmondja, az is mehet. Futószalagon jönnek-mennek az emberek, a kultúra és a művészet teremtői meg napszámosai, sok idő nem jut arra, hogy ha valami érdekes dolog felvillan, ott megálljunk, belenézzünk, elidőzzünk. A menetrend szigorú, és csak attól függ, hogy érdemes-e felszállnunk a vonatra, hogy ki ül éppen a műsorvezetői székben. Szupermant alighanem azért találták ki a Kultúrházhoz, hogy lazítsanak ezen az unalmas meneten. Szuperman üdítő is a maga módján, tud vadakat mondani, mer szubjektív lenni, neki egy panelház falára festett óriásfreskó olyan, mint Van Gogh levágott füle, és ez azért nem semmi. Szupermant meg kéne becsülni és nem kéne koptatni. Amikor az MTV 1-esére átköltöző Kultúrház szétvagdossa, be-bejátssza mintegy előzetesként az az esti adagot belőle, sikerül bosszantóan értelmetlenné tenni és közben jól lestrapálni. Minek? Hogy ez se legyen jó? Pedig ő még így is négycsillagos. B. É. KULTÚRA 2005. SZEPTEMBER 8., CSÜTÖRTÖK NÉPSZAVA Derdák András, a Párizsi Magyar Kulturális Intézet új igazgatója pályázatáról és terveiről „Meg kell tanulnom A harminchárom éves fiatalember a rendszerváltás óta kulturális szervezőként ismert. Párizsban nyitott, elsősorban a kortárs magyar kultúrát bemutató intézménnyé szeretné átalakítani a magyar intézetet. Derdák András szerint nagyobb kooperációra volna szükség a külföldi magyar intézetek között, melyek feladata a kulturális turizmus élénkítése is volna. Ehhez nem állami források bevonására is szükség van a szakember szerint. Sokan politikai kinevezettnek tartják, mit szól ehhez? - Úgy tudom, hogy a miniszter elé négy pályázatot bocsátott a bírálóbizottság, s Bozóki András - közlése szerint - két pályázattal foglalkozott komolyan, Rockenbauer Zoltánéval és az enyémmel. Hogy végül mi döntött az én javamra, azt nem tudom, s nem is nekem kell válaszolnom rá. A miniszter szerint közelebb állt hozzá az általam képviselt, nyitottabb kultúrafelfogás, mint az egykori kulturális miniszter által felvázolt elképzelés. De visszatérve a kérdésére, azt hiszem, Rockenbauer Zoltán választása lett volna politikai döntés, hiszen ő politikus, én pedig nem. Politikus és egy szakember között kellett tehát választani, s a kulturális miniszter a szakembert választotta. - Ön a kulturális miniszter által elindított PANKKK (Program a Nemzeti Kortárs Könnyűzenei Kultúráiért) főkoordinátoraként is működött... A PANKKK jóval korábban indult, mint hogy Bozóki András miniszter lett. Az egész két évvel ezelőtt, Lovasi András „Idő van” című kiáltványával kezdődött. Itt fogalmazódott meg először, hogy kortárs magyar könnyűzene is érdemes volna az állami támogatásra - hisz nemzeti kultúránk része. A PANKKK-programot még ősszel kezdtük el kidolgozni, Pierrot-val, Gerendás Károllyal, Lang Andrissal, Hajós Andrással, Novák Péterrel és még legalább negyven más emberrel. Az ötlet iránt pedig Gyurcsány Ferenc - akkori ifjúsági és sportminiszter - is érdeklődött. Bozóki András aztán kulturális miniszterként ezt a tisztán szakmai törekvést kapta meg mint feladatot. - Hogyan jut el az ember Gyurcsány Ferenchez? - Ő keresett meg minket, amikor miniszterelnök lett. Megkérdezte, miben tudna segíteni ennek a szférának. - Térjünk vissza a pályázatára: milyen lesz az intézet az ön igazgatása alatt? - Egy nyitott házat szeretnék, ahová napközben bármikor betérhet az ember. Akárhányszor a párizsi magyar intézetben jártam, ha nem volt épp rendezvény, mindig zárt ajtók fogadtak. Szeretném például, ha az intézetben egy kávézó üzemelne, ami napközben is „behozza” a közönséget. Nem olyan forradalmi dolog ez, hiszen a budapesti Goethe Intézet vagy a Francia Intézet is aktív része a fővárosiak mindennapjainak. Valóban, mi is épp a Goethe Intézet trendi kávézójában ülünk, az Andrássy úton. De vajon alkalmas ennek a funkciónak a betöltésére a párizsi magyar intézet? - Tudni kell, hogy a kívülről impozáns épület a francia főváros legelegánsabb negyedében áll. Gondot okoz a ház kinyitásában, hogy ott működik a magyar konzulátus is, ez megoldandó feladat, vélelmezem, új helyet kellene keresni a diplomáciai testületnek. Kétségtelen, hogy ráfér némi újrafazonírozás az épület belső desingjára, jelenleg komor és divatjamúlt a hangulata. Az tehát világos, hogy nyitott ház várja a franciákat az ön vezetése alatt. S a kávé mellé vajon mit ad? Változik az eddigi programkínálat? - Sok program volt eddig is. Nem az a feladat tehát, hogy növeljem a rendezvények számát. Talán ami leginkább elüt az eddigi gyakorlattól, az a kortárs kultúra fokozottabb szerepeltetése lesz. Egy olyan pörgős városban, mint Párizs szerintem arra kíváncsiak az emberek, hogy most, napjainkban mi történik nálunk. Az intézetnek ezzel generálhat például kulturális turizmust. A Sziget Fesztiválra ellátogató majd’ nyolcezer francia fiatalra is kell építeni. - Mennyi pénz jut erre? - Nem tudom. S ezt komolyan mondom. Pályázóként sem jutottam hozzá a ház költségvetéséhez. De bármennyi is, külső forrásokat biztosan be kell vonni a működésbe. - A párizsi intézet Collegium Hungáriáim, azaz nemcsak kulturális, hanem hangsúlyozottan tudományos intézet is. Elődje, Csernus Sándor a kitűnő történész személyében tudós állt az intézmény élén. A tudomány felkentjei nyilván szent borzalommal nézik, hogy egy magafajta művelődésszervező kerül az intézmény élére. A jogszabály szerint lesz egy tudományos ügyekkel foglalkozó helyettesem. Azt hiszem, a ház igazgatójának jó szervezőnek kell lennie, nem feltétlenül tudósnak vagy zenésznek. - Vagy jó diplomatának. Nem láttam még önt öltönyben, nyakkendőben. - Majd nyilván meg kell tanulnom nyakkendőt kötni... Hamvay Péter nyakkendőt kötni” Derdák András a kortárs kultúra fokozottabb szerepeltetésére törekszik majd a párizsi magyar intézetben Fotó: Demecs Zsolt A HÉT FILMJEI A remény hal meg utoljára Óriási nemzetközi visszhang kíséri az Éjszakai őrség című orosz film, Timur Bekmambetov vizuális effektekkel zsúfolt fantazyia pályafutását. Nemcsak hogy Oroszországban minden idők legnézettebb filmje lett a hírek szerint, hanem olyan rendezőket sarkallt elragadtatásra, mint az angol Danny Boyle és az amerikai Quentin Tarantino. Még egy kockát sem láttunk belőle, de már tudtuk, hogy Tarantino a hódolata mellé saját szereplői részvételét is felajánlotta a trilógiának tervezett sorozat folytatásához. Jelzésértékű tény, hogy hozzánk is amerikai forgalmazó révén jutott el. Mindennek az az eredendő oka, hogy a film olyan technikai trükkökkel és vizuális elemekkel építi fel fantasyvilágát, amilyenekkel eddig a hollywoodi szuperprodukciók ámították a világot. Ugyanazt használja, de másképpen. A múlt ködbe vesző legendáiból indítja a történet a jó és a rossz harcát, amely a bevezető fantasyképek után a mai Moszkvába repíti a nézőt. A modern metropolis utcáin a fegyverszünet szellemében a két erő, a fény és a sötétség harcosai - teljesen hétköznapi emberek, illetve vámpírok vigyáznak a kényes egyensúlyra, nehogy valamelyikük a maga javára billentse a hatalmat, még mielőtt megérkezne az a titokzatos személy, aki eldönteni hivatott az emberiség sorsát a jó és a rossz között. A főhős véletlenül ismeri fel hétköznapi önmagában a másságot, azt, hogy a fény harcosa, s ettől fogva tagja lesz a jó nevében az egyensúlyra vigyázó éjszakai őrségnek. Ízlés kérdése, hogy az Éjszakai őrség című film kinek magával ragadó csúcsélmény és kinek inkább figyelemre méltó kísérlet a szupermodern technikai látványelemek humanizálására. Bekmambetov ez utóbbival lepi meg azt is, akitől idegen a fantasy műfaja és a vele járó vizuális tűzijáték. A videoklipek gyors ritmusú, villanásosasszociatív látványelemeit, tehát magát a technikai trükköt végre annak használja, ami: eszköznek valami belső lényeg kifejezésére. Nem egyszerűen a szemet és a figyelmet akarja elkápráztatni, mert a magukban nem értelmezhető bevillanó képei, vizuális effektjei összhatásukban érzelmi és tartalmi jelentést közvetítenek: a félelem, a bátorság, a fájdalom, a megbánás, a bánat, a remény hullámzó állapotait adják tovább a nézőnek. Hősei mintha elsősorban nem is egymással, hanem saját sötét démonaikkal, múltbeli bűneikkel küzdenének, főként ez tölti fel humánummal a hideg fantasyvilágot. A vizuális zsúfoltság és az alig követhető, túlbonyolított mesélés ellenére az Éjszakai őrség emberi vonásai miatt több, mint az üres technikai gőgben fogant hollywoodi klisék. Megbízhatóan közepes színvonalú életrajzi film lenne A remény bajnoka Amerika egyik öklözőlegendájáról, ha nem Russell Crowe alakítaná a nagy gazdasági válság idején az egész országnak reményt adó James J. Braddock alakját. Crowe megint megmutatja, milyen átütő erejű tehetséggel és finom érzékkel teremt árnyalt, hiteles figurát egy giccsveszélyes szerepből. Nyúlósan hosszú a film, Renée Zellweger csak statiszta a feleség szerepében, Crowe azonban eléri, hogy a filmen már ezerszer elkoptatott ökölharcok képsoraiban is egy kivételes belső tartású ember soha nem látott küzdelmének drámáját éljük át. Bársony Éva Éjszakai őrség **** A remény bajnoka *** A remény bajnoka című filmben Russell Crowe és Renée Zellweger Forrás: Forum Hungary Konferencia tiszteleg Arthur Koestler előtt Idén lenne százéves a Sötétség délben szerzője, a magyar származású Arthur Koestler. A centenárium előtt tiszteleg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tegnap kezdődött kétnapos konferenciája is, melyen Göncz Árpád és Fejtő Ferenc gondolatait is hallhatta a közönség. A konferenciát Bozóki András kulturális miniszter nyitotta meg, aki hangsúlyozta, Koestler műveiben elsőként nézett szembe a totalitárius rendszerekkel. Bár elhagyta az országot, s nem magyarul publikálta leghíresebb könyveit, nincs okunk arra, hogy ne tekintsük magyarnak - hangoztatta a miniszter. Göncz Árpád, a konferencia fővédnöke betegsége miatt nem tudott jelen lenni, üzenetében hangsúlyozta: „Álmodjatok nagyot és merészet, lelkesedjetek új, számotokra fontos dolgokért, de azután ébredjetek fel időben, és mindig nézzetek józanul szembe a valósággal!” A tegnapi ülést a tervek szerint Fejtő Ferenc előadása nyitotta volna meg, ám a Párizsban élő író betegsége miatt nem tudott Magyarországra utazni, csak előadásának szövegét juttatta el. Fejtő Ferenc írásában Koestlerrel történő találkozásait idézte fel. Hangsúlyozta, Koestler Szent-Györgyi Alberttel és Polányi Mihállyal együtt hozzájárult világszerte az új tudományszemlélet kialakulásához. Rejtő Ferenc elsőként 1936-ban találkozott Koestlerrel Budapesten. 1938-ban, Párizsban vált szorosabbá az ismeretség, amikor az író fő művét, a Sötétség délbent írta. Majd Londonban folytattak hosszú beszélgetéseket, melyeket Fejtő a Mégiscsak szociáldemokrácia című művében összegzett. Népszava-információ