Népszava, 2006. március (133. évfolyam, 51-76. szám)

2006-03-01 / 51. szám

2 Történelmien rossz Bush megítélése Történelmien alacsony szintre süllyedt George W. Bush amerikai elnök megítélése. A CBS amerikai televízió által készített felmérés szerint a megkér­dezettek mindössze 34 százaléka elégedett mun­kájával. Ez egy százalékkal még a tavaly októbe­ri értéknél is alacsonyabb, amikor az amerikaiak részint Busht tették felelőssé a hatóságoknak a Katrina hurrikán pusztítása alatti erélytelen fellé­péséért. Az amerikai elnök megítélése kilenc százalék­kal esett vissza az előző hónapban mért adathoz képest. Még Bushnál is rosszabb véleményt alakí­tottak ki az amerikaiak Dick Cheney alelnökről: a felmérés szerint 18 százalék elégedett vele. Che­ney mostanság a figyelem középpontjába került azután, hogy egy vadászaton sörétes puskájával rálőtt egy ügyvéd barátjára, akit időközben kien­gedtek a kórházból. Népszava-információ Kohl nem Berlusconit támogatja Meglepő bejelen­tést tett Helmut Kohl egykori né­met kancellár. Mint közölte, az április 9-én megrendezen­dő olasz parlamenti választásokon nem Silvio Berlusconi jobboldali koalíció­ját pártfogolja, ha­nem a Romano Prodi fémjelezte baloldali „Unio­­nét”. A CDU egykori első embere római útja so­rán így fogalmazott: „Látogatásommal Romano Prodit kívánom támogatni, mert nagy, európai formátumú politikusnak tartom.” Közölte továb­bá, Prodi olyan kozmopolita személyiség, aki olasz származását kiválóan ötvözi európaiságá­val. Hozzátette: az Európai Bizottság elnökét ré­gi barátjának tartja, s - mint fogalmazott - „ezzel a szóval sosem szoktam játszani”. (Népszava) Vérengző maoisták Legalább félszázan haltak meg egy indiai maois­ták által elkövetett merényletben - közölte a he­lyi rendőrség. Más források 25 halottról írnak. A lázadók többek között egy teherautót repítet­tek a levegőbe. Az áldozatok egy, az újdelhi kor­mány által finanszírozott maoista csoport tagjai voltak. Az eset Darmagura régióban történt, Rai­pur városától 500 kilométerre délre. A terület az indiai maoisták fellegvárának számít. George W. Bush amerikai elnök ma érkezik Indiába, csütör­tökön pedig Pakisztán vendége lesz. (Népszava) Peking a tajvani elnököt vádolja Kína kedden azzal vádolta Csen Suj-pien (Chen Shui-bian) tajvani elnököt, hogy „súlyosan ve­szélyezteti a békét és a stabilitást” a Tajvani­szorosban és az ázsiai-csendes-óceáni térségben. A pekingi kormány tajvani ügyekkel foglalkozó hivatalának közleménye az első kínai reakció volt Csen hétfői döntésére, amellyel megszüntet­te az egyébként szimbolikus jelentőségű Nemzeti Egyesítés Tanácsa működését. A testület Kína és Tajvan távlati újraegyesítését szorgalmazta. Csen a döntést azzal indokolta, hogy állandósult Kína katonai fenyegetése és azok a nem békés kísérle­tei, amelyekkel „egyoldalúan módosítani akarja a fennálló status quót a Tajvani-szorosban”. A taná­csot még 1990-ben, a Kuomintang-kormány ide­jén hozták létre, de 2000, Csen hatalomra jutása óta gyakorlatilag nem működött. (Népszava) Nincs bizonyítéka a Pentagonnak Az amerikai védelmi minisztériumnak nin­csenek bizonyítékai arra, hogy helytálló lenne az a The New York Times interne­tes kiadásában meg­jelent állítás, misze­rint német ügynökök Bagdad védelmi ter­vének a megszerzé­sével segítették az Irak elleni amerikai háborús készülődést - közölte a tárca szóvivője. „Nem tudjuk, miről beszél” - mondta a The New York Times cikkírójára utalva Jim Krohne, az amerikai hadsereg azon részlegének szóvivő­je, amelyiktől a lap hétfői internetes kiadásában megjelent cikkben információforrásként megje­lölt titkos tanulmány származik. (MTI) Montenegró májusban dönt Május 21-én tartják meg Montenegróban a füg­getlenségi népszavazást - az időpontban kedden állapodott meg Podgoricában a kormányoldal és az ellenzék egyetértésben Miroslav Lajcakkal, az EU montenegrói különmegbízottjával. Egyben közölték, hogy a helyhatósági választást pedig az ősszel esedékes parlamenti választással egy időben tartják meg. (MTI) VILÁG Több kétoldalú megállapodást írtak alá Vlagyimir Pu­tyin és Gyurcsány Ferenc jelenlétében • Áttörés a magyar-orosz kapcsolatokban Még idén elkezdjük egy olyan projekt megtervezését, melynek keretében dél felől is érkezhetne orosz gáz Magyarországra, s hazánk e gáz európai elosztóközpontja lehetne - jelentette be Gyurcsány Ferenc miniszterelnök azon a tegnapi sajtóértekezleten, melyet vendégével, Vlagyimir Putyin orosz elnökkel közösen tartott. A másik nagyszabású terv értelmében mintegy „meghosszabbítanák” Ma­gyarország felé a transzszibériai vasút­vonalat, s ily módon Európa közvetlen vasúti összeköttetéshez jutna Kelet- Ázsia, illetve a Távol-Kelet felé. Ma­gyarország ebben az esetben is egyfaj­ta európai elosztóközpontként funkci­onálhatna - mondta Gyurcsány. A magyar miniszterelnök szerint a két ország kapcsolatában kevesebb ideológiára és több üzletre, kevesebb beszédre és több tettre van szükség. Putyin elnök mostani látogatásával a múlt, illetve annak problematikus feje­zete lezárult - szögezte le a magyar kormányfő. A sárospataki könyvek visszaadását a miniszterelnök az 1848- 49-es zászlók, illetve a Szent Korona múlt századi visszaadásához hasonlí­totta. Emlékeztetett: annak idején Ma­gyarország üzent hadat a Szovjetunió­nak, és sohasem mondta, hogy a ma­gyar katonáknak semmi keresnivaló­juk sem volt szovjet területen. Nos, én most ezt mondom - jelentette ki Gyur­csány párhuzamot vonva e közé és Borisz Jelcin orosz elnök gesztusa kö­zé, amellyel 1992-es budapesti látoga­tása idején bocsánatot kért 1956-os forradalmunk eltiprásáért. A magyar miniszterelnök a további­akban leszögezte: országunk hibázott, amikor - 1990 után - politikai okokból kivonult az orosz piacról. A jelenlegi magyar vezetés azonban helyreállította azt, amit elődei leromboltak. Vlagyimir Putyin, aki Sólyom Lász­ló köztársasági elnök és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök közös meghívá­sára kétnapos látogatást tesz hazánk­ban, megerősítette mindazt, amit a ma­gyar kormányfő mondott a kapcsola­tok helyreállásáról, a déli gázvezeték­ről, a transzszibériai vasút „meg­hosszabbításáról”, és ebben Magyaror­szág lehetséges szerepéről. Elmondta, hogy Oroszország garantálja ügyfelei energiaellátását, továbbá azt a moszk­vai szándékot, hogy Oroszország Ma­gyarországgal a jövőben olyan rend­szeresen konzultáljon, mint ahogy ezt legfontosabb partnereivel teszi. Moszkva mindent elkövet azért, hogy az orosz piac nyitott legyen a magyar termékek, köztük a mezőgazdasági termékek előtt. Kérdésekre válaszolva Putyin el­mondta: zavaró, ha a politikusok szembenálló táborokban gondolkod­nak. Értjük 1956 erkölcsi aspektusait, de a magyar néppel együtt igyekszünk elsősorban a jövőre gondolni. Ami a táborokban való gondolko­dást illeti, Gyurcsány is elmondta: az „egy a tábor, egy a zászló” (orbáni) jel­szava sehova sem vezet. Putyin a sajtótájékoztatót megelőző tárgyalásokon kifejtette: az elmúlt há­rom és fél évben pozitívan és minősé­gi módon változtak a magyar-orosz kapcsolatok, és ebben a két legutóbbi magyar kormánynak - Medgyessy Pé­terének és Gyurcsány Ferencének - döntő szerepe volt. Csak a legutóbbi két évben kétszeresére nőtt a kereske­delmi forgalom volumene, elérve a hatmilliárd dollárt. A magyar és az orosz delegáció tárgyalásai alaposan elhúzódtak, a politikusok nyilatkozataiból kiderült, meg is volt az eredményük. A plená­ris megbeszélések után a két küldött­ség vezető tagjai összesen tíz megál­lapodást írtak alá - egyebek közt a gazdasági, az oktatási, a migráció szabályozását érintő, a távközlési és a regionális együttműködésről. Míg az aláírások zajlottak, Gyurcsány és Pu­tyin hátrahúzódva tovább folytatta megbeszéléseit. Kepecs Ferenc Putyin látogatása kezdetén Sólyom László államfővel találkozott Fotó: Reuters Orbánnal külön nem beszél Putyin Jobboldali részről azzal vádolják a magyar kormányszerveket, hogy megakadályozták Putyin elnök és Orbán Viktor különtalálkozóját. Hi­vatalos forrásból a Népszava megtudta, hogy ez nem igaz. Pu­tyin elnök találkozik valamennyi parlamenti párt vezetőjével, de hogy Orbánnal külön nem folytat megbeszélést, az az orosz fél döntése volt. Erre a magyar kor­mánynak nem volt befolyása - mondta forrásunk. Azt már csak mi tesszük hozzá, hogy az Orbán­­kormánnyal szerzett tapasztalatok után Putyin elnöknek oka sem volt arra, hogy a volt miniszterelnökkel kivételt tegyen. 2006. MÁRCIUS 1., SZERDA NÉPSZAVA Kiváló lehetőségek a fejlesztésre Az orosz és a magyar köztársasági elnök Sándor-palotában tartott közös találkozóján kedvezőnek értékelték a kétoldalú kapcsolatok helyzetét. A megbeszéléseiket követő sajtónyilat­kozatukban mindketten úgy foglaltak állást, elsősorban a gaz­daság és a kereskedelem terén kedvezőek a fejlesztések le­hetőségei. Vlagyimir Putyin és Sólyom László megállapította, hogy a kétoldalú gazdasági kapcsolatok rendkívüli mértékben fejlődtek az utóbbi években. Sólyom László kifejtette: megelégedéssel nyugtázta, hogy ha­zatértek a sárospataki református kollégium kötetei. Rámuta­tott, hogy Magyarország nagy jelentőséget tulajdonít az együttműködésnek a globális kérdésekben. Külön üdvözölte, hogy Oroszország is ratifikálta a kiotói egyezményt. A két ál­lamfő egyetértett abban, hogy a finnugor kisebbségek kérdése Oroszországban nem politikai kérdés, a kétoldalú együttmű­ködés körébe tartozik. Magyarország kulturális és gazdasági segítséget szeretne nyújtani ottani rokonainak, együttműködve az orosz hatóságokkal. Sólyom László közölte Putyin elnökkel, kizártnak tartja, hogy az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulója alkalmából oroszellenes hangulat üsse fel a fejét Magyarországon. Vlagyimir Putyin oroszországi látogatásra hívta meg Só­lyom Lászlót. Az orosz államfő külön kiemelte: mostani bu­dapesti vizitje azért jöhetett létre, mert „az utóbbi négy év alatt alapvetően változott meg az orosz-magyar együttmű­ködés jellege”. Nőtt a terrorfenyegetettség Az emberek többsége úgy érzi, hogy nőtt a terrorfenyegetettség a világban - derül ki a BBC által készített felmé­résből. A kutatást 35 államban végez­ték, s 33 országban látták úgy, hogy a 2003 márciusa előtti időszakhoz ké­pest nőtt a terrorcselekmény esélye. Az összesített eredmények igen egyértelmű képet mutatnak, hiszen hatvan százalék vélekedik így, s csak 12 százalék látja úgy, hogy nem na­gyobb a terrorfenyegetettség a három évvel ezelőttihez viszonyítva. Tizen­öt százalék szerint pedig e tekintet­ben semmit sem változott a helyzet. A két állam, amely nem osztotta a többi nézeteit, Nigéria és Mexikó. Kínában ugyanakkor 85 százalék látja bizonytalanabbnak a helyzetet, s hasonlóan nagy többség vélekedik erről így Dél-Koreában (84 százalék) és Egyiptomban (83 százalék). Nagy- Britanniában is hasonlóan magas a terrortámadástól jobban félők aránya (77 százalék). A „legérintettebb” or­szágban, Irakban 75 százalék, az Egyesült Államokban pedig 55 szá­zalék osztotta ezt a véleményt. Franciaországban 67 százalék látja úgy, hogy nőtt a terrorfenyegetettség, s csak 27 százalék érzi másként. Spa­nyolországban az arány 79-12 száza­lék, Németországban 80-14 százalék, Olaszországban 81-15 százalék. A megkérdezett országok közül húsz­ban a lakosság többsége szerint a szövetségeseknek az elkövetkezendő hónapokban ki kell vonulniuk Irak­ból. Csak kilenc országban véleked­nek másként. Az iraki közvélemény rendkívül megosztott a kérdésben. Negyvenkilenc százalék szerint a külföldi csapatok ne távozzanak az országból, s majdnem ugyanennyien követelik az ellenkezőjét. Az ameri­kai és a brit közvélemény ugyanak­kor katonái Irakban maradása mellett foglalt állást. A felmérés 41 856 személy meg­kérdezése alapján készült 2005 októ­bere és 2006 januárja között. Népszava-információ Több mint félszáz áldozat Újabb véres merényletek színhelye volt Irak. A délelőtti órákban öt, összesen legkevesebb 41, halálos áldozatokat követelő robbantásos merényletet követtek el Bagdadban. A sérültek száma többtucatnyi - közölte a rendőrség. Súlyos, 16 halálos áldozatot követelő merényletet követtek el kedd délután Bagdadban egy síita mecsetnél, egy piac mellett, az északi városrészben. 64-EN ORBÁN MAROKKÓI MECCSÉN! 16 szenzációs felvétel Gy­u­rcsány ti úgy hu­racska a lu­xus kacsa- la kíniá­járól! 19 még szenzációsabb felvétel arról, hogy Orbán az ügyvédek közép­­csatáraként hogyan vetette meg lábát a­ Maghreb-térségben! Megyesi Gusztáv, egy Deutsch, egy hülye, egy párt! Pata-Kov­ács megtanult karikás ostorral csatornát váltani! Farka­siiázy a független Friz­erikus­ról és egy neveletlen anarchistáról! Méray Tibor kétszeri találkozása egy kínai kapitalistával. Moldova szatirikus kisregény­ének újabb része! Makai azt ajánlja a kampányra, együnk fokhagymát, és békén hagy mindenki! A Vili a nyál­lat tu­dósítása az emberinfluenzás parasztra támadó csirkékről! Valamint a világ első, csak nyomtatás­ban megjelenő internetes lapja! A magyar ú­jságok közül elsőként a HÓCIPŐ készített akkora hun lapul, ami egy tenyérre is ráfér kis és nagy kijelzős mobilra, vagy kéziszámítógép­re egyaránt! jimj m blllmlMrioi d'MMi üümflggMiij ml

Next