Népszava, 2007. január (134. évfolyam, 1-26. szám)
2007-01-02 / 1. szám
2 Bukarest és Szófia az unióban Göncz Kinga külügyminiszter is részt vett vasárnap a bukaresti kormánypalota előtt - több európai ország magas rangú politikusával együtt - Románia EU-csatlakozása alkalmából rendezett ünnepélyes zászlófelvonáson. A kormányhivataloknak otthont adó Victoria-palota előtt helyi idő szerint este fél nyolckor kezdődött a fennkölt ceremónia. Traian Basescu államfő és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök együtt vonult el a katonai díszsorfal előtt. Tariceanu beszédében hangsúlyozta: Románia bizakodással tekint a jövőbe, tudva, hogy elsősorban saját erejére támaszkodva boldogulhat, de számíthat a nagy európai család szolidaritására, támogatására is. Basescu arra hívta fel a figyelmet, hogy az európai integráció legfőbb szempontja a térség békéjének és biztonságának szavatolása. Külön megköszönték Magyarországnak az EU-csatlakozási folyamat támogatását a Bulgáriában zajló csatlakozási ünnepségeken. Erről Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke számolt be, aki Magyarország képviseletében vett részt a Bulgária európai uniós csatlakozása alkalmából megrendezett ünnepségeken. A házelnök úgy vélte, Bulgária - az első balkáni csatlakozó országként - kultúrájával, például a cirill betűk használatával színesíteni fogja az EU palettáját. Szili Katalin Szófiában találkozott Georgi Pirinszki bolgár házelnökkel, Szimeon Szakszkoburggotszki korábbi miniszterelnökkel (II. Simeon volt uralkodóval). (MTI) Ezrek búcsúztak Ford elnöktől Washingtonba érkezett vasárnap a múlt héten, 93 éves korában elhunyt Gerald Ford koporsója. Az elnök földi maradványait az Andrews légibázisról konvoj szállította a Capitoliumba, ahol Dick Cheney alelnök is tisztelgett a ravatalánál. George W. Bush, aki hétfőn tért vissza a Fehér Házba, ugyancsak lerótta kegyeletét a volt elnök koporsója előtt, s kedden beszédet mond Ford gyászszertartásán a washingtoni katedrálisban. Az exelnököt szerdán helyezik örök nyugalomra a michigani Grand Rapidsben, ahol elnöki könyvtára áll. (Népszava) Castro újévi rádióüzenete Szokásának megfelelően az újév és idén a forradalom 48. évfordulója alkalmából az állami rádión keresztül üdvözölte honfitársait a hónapok óta betegeskedő Fidel Castro. A szigetország államfője köszönetet mondott a lakosság iránta megnyilvánuló szeretetéért és támogatásáért. Castro közölte, hogy bár felépülése hosszasnak ígérkezik, de távol van attól, hogy „a csata elveszett volna”. Hangsúlyozta, hogy soha nem is titkolta: a nyáron végrehajtott gyomorműtétét követően lábadozása nem lesz gyors folyamat. (MTI) Megtörte a békefolyamatot az ETA Legalább 500-800 kilogramm robbanóanyag volt abban a kis Renault furgonban, amelyet a madridi Barajas repülőtér négyes termináljának parkolóházában robbantott fel az ETA. A furgon tulajdonosát a terroristák elrabolták, csak a merénylet után engedték szabadon. „Nincs tárgyalás erőszak közepette, s ha nincs párbeszéd, a békefolyamat sem létezik” - jelentette ki a PSOE szervezőtitkára a merénylet után. A madridi Puerta del Solon tüntetők gyűltek össze, tiltakozva a merénylet és a szocialista kormány politikája ellen. José Luis Rodriguez Zapatero kormányfő (képünkön) a merénylet nyomán felfüggesztette a béketárgyalásokat a baszk szeparatista szervezettel. (Népszava) Mínában megkövezték az ördögöt Csaknem hárommillió muzulmán hívő vett részt a hagyományos mekkai zarándoklat, a haddzs keretében az ördög jelképes megkövezésében a szaúd-arábiai Mínában. A zarándokút egyik tetőpontjának számító rítus alatt a korábbi esztendőktől eltérően nem érkezett jelentés súlyosabb incidensekről. Ötvenezer fős biztonsági személyzetet vezényeltek ki a rend fenntartására. A zarándokok ma visszatérnek Mekkába, és búcsúzóul újra körüljárják a Kábát. (MTI) VILÁG 2007. JANUÁR 2., KEDD George W Bush üdvözölte, az Európai Unió bírálta a volt iraki elnök kivégzését Felakasztották Szaddám Huszeint Irakban nem csitult az erőszak azt követően sem, hogy szombaton hajnalban kivégezték a volt iraki elnököt, Szaddám Huszeint. Csupán a kivégzés napján legalább 78-an veszítették életüket különféle erőszakcselekményekben. Az exdiktátort szülőfalujában, a Tikrít közelében fekvő Audzsában temették el egy vallási épületben, közel ahhoz a temetőhöz, ahol Szaddám két fia nyugszik. Udajt és Kuszajt a 2003-as invázió idején ölték meg az amerikaiak. Tikrítet négy napra lezárták az iraki hatóságok, az egész országban megerősítették a biztonsági intézkedéseket. Szaddám Huszeint helyi idő szerint hajnali hat óra öt perckor akasztották fel. A kivégzésről az iraki televízióban csak egy megvágott felvételt tettek közzé, de később az interneten felbukkant egy feltehetőleg mobiltelefonnal készült, rossz minőségű videó, amely végig mutatja az akasztást, s a már halott diktátor arcát is. Fekete kabátot és kifényesített, fekete cipőt viselt az összekötözött kezű halálraítélt, akit három fekete símaszkos férfi kísért az akasztófához. Hóhérairól megállapítható volt, hogy iraki síiták. Tizennégy szemtanú kísérhette figyelemmel személyesen a kivégzést, őket előző este értesítették és két amerikai helikopterrel szállították a helyszínre. Köztük volt Muaffak ar-Rubai, az iraki elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, Szari al-Aszkari, Nuri al-Maliki kormányfő munkatársa és Munir Haddad, az iraki fellebbviteli bíróság bírája. Az ítéletet az iraki hírszerzés laktanyájában hajtották végre. Szaddám védőügyvédjei az utolsó pillanatban egy amerikai bíróhoz is beadványt nyújtottak be, hogy megpróbálják megakadályozni a kivégzést, de a bíró elutasította kérelmüket. A bukott elnök indulatosan kiabált, miközben felolvasták a verdiktet: a 148 áldozatot követelő 1982-es dudzsaili mészárlás miatt ítélték kötél általi halálra. Szaddám elutasította, hogy csuklyát húzzanak a fejére, némi vita után a nyakára tekerték a fekete fejfedőt, s utána helyezték nyakára a kötelet. A halálra készülő exelnök imát mormolt: „Allah az egyedüli isten és Mohamed az ő prófétája.” Eközben a kivégzés résztvevői a síita hitszónok, Moktada al-Szadr nevét kezdték kiáltozni. Szaddám meglepődött, halványan el is mosolyodott. Az ítéletet felolvasó bíró kérlelni kezdte az ott lévőket: „Hagyják abba, ez az ember kivégzés előtt áll!” Ekkor a terem elcsöndesedett. Szaddám még összeszólalkozott az egyik hóhérral, aki azt kiáltotta: „Menj a pokolba!” Alig egy percig tartott Szaddám haláltusája. A kifordult nyakú tetemet Maliki kormányfő irodájába szállították, ahol több szemtanú megtekintette, a lepedőbe burkolt holttestről felvételt mutatott be az iraki tévé. Húszévi jordániai száműzetésben élő leánya Jemenben akarta eltemettetni apját, ám a klán, amelyhez Szaddám tartozik, ragaszkodott hozzá, hogy szülőfalujában helyezzék végső nyugalomra. Az iraki kormányzat ugyan tart attól, hogy sírja zarándokhellyé válik, de végül teljesítették a szunniták kérését. George W. Bush amerikai elnök közölte: Szaddám Huszein kivégzése az iraki nép és az amerikai katonák számára nehéz év végét jelenti, de a volt iraki elnök halála nem állítja meg az erőszakot az arab országban. Az iraki Kurdisztán autonóm régiójának elnöke, Maszud Barzani elégedetten vette szombaton Szaddám Huszein megbuktatott iraki diktátor kivégzésének hírét, de fontosnak mondta, hogy a kurdellenes népirtás miatt Szaddám ellen indított per folytatódjék. „Reméljük, hogy Szaddám kivégzése új fejezetet nyit Irak történetében, és a polgári személyek elleni erőszak alkalmazásának végét jelzi” - áll a Barzani által kiadott közleményben. Az amerikai invázió után betiltott iraki Baath Párt bosszúra szólította fel az irakiakat, de óva intette őket attól, hogy polgárháborúba süllyedjen az ország. Elítélte az Európai Unió soros, finn elnöksége a volt iraki diktátor kivégzését, aggodalmának adva hangot, hogy a fejleménynek negatív következményei lesznek Irak jövőjére nézve. Erkki Tuomioja finn külügyminiszter szerint „a kivégzés a megosztottság hordozójának bizonyulhat Irak jövőjére nézve, nem utolsósorban a súlyos bírálatok miatt, amelyek a per vezetésének módját érintették”. Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője szóvivője, Cristina Gallach útján közölte, hogy „az Európai Unió elítéli a Szaddám által elkövetett bűnöket, de a halálbüntetést is”. Szaddám „kíméletlen bűnöző” volt, de „nem kellett volna megölni” - szögezte le Terry Davis, az Európa Tanács főtitkára. Népszava-összeállítás Három fekete csuklyás férfi kísérte az akasztófához Szaddám Huszeint Fotó: MTI Elesett a háromezredik amerikai Elérte a háromezret az Irakban elesett amerikai katonák száma. A Pentagon vasárnap jelentette be, hogy Bagdadban, tűzharcban életét veszítette a 22 éves Dustin R. Donia a texasi Spring városból. Ő volt az iraki offenzíva kezdete óta a háromezredik amerikai áldozata a konfliktusnak. 2006 decemberében nagy veszteségeket voltak kénytelenek elkönyvelni az amerikaiak, legalább 111 katonájuk halt meg. így látják a világlapok 11 i V Szaddám pere és kivég-MaPENIXNT...................................... -----------------zese keveset tett hozzá a nemzetközi jog megerősítéséhez, mivel a folyamat rendkívül tökéletlen volt, s nagyon szorosan kapcsolódott a megszálló amerikai erőkhöz. Túl könnyen jellemezhető úgy, hogy a győztesek igazsága érvényesült, s ezt nemcsak az iraki szunniták, hanem a Nyugat-ellenes arab és muzulmán világ is így gondolja. je» Angfír*^imri| Nem érte volna sérelem az igazságosságot, ha Huszeint arra ítélték volna, hogy maradék életét börtönben töltse, de szakítást jelentett volna a véres iraki hagyományokkal. És nem lenne rossz, ha az amerikaiak, különösképpen azok,akik támogatták, hogy az iraki társadalmat szakítsák ki Szaddám halálos öleléséből, megtalálnák a módját, hogy kifejezzék ellenérzésüket ezzel az elhamarkodott eljárással szemben. A legtöbb irakit annyira elfoglalja, hogy családját védelmezze a kiterjedő polgárháborútól, hogy úgy tűnik, kevés érzelem maradt a szívükben, amelyet Szaddám Huszeinre pazarolhatnának, sőt még arra sem futja, hogy egy új és szebb Irakról álmodozzanak. Ami vízválasztónak látszott, a jelek szerint újabb elvesztegetett lehetőség lesz. laRepubbi Kail Szaddám Huszein bábként született, amelyet Washington hozott létre és mozgatott, hogy felhasználja az iráni ajatollahok elleni háborúban, és bábként is halt meg, ugyanazzal az amerikai kötéllel a nyakán, amely korábban a lábaira fonódott, és végül a nyakát szegte. Meghalt egy sötét bábfigura, akit összetörtek és elhajítottak, ám az iraki konfliktus itt maradt. H III JinJlfrAilim^l A bukott iraki diktátor uralkodásának alapos feldolgozásában a jelek szerint sem az Egyesült Államok, sem a domináns szerephez jutott síiták nem érdekeltek. Márpedig ha az állam nem vonja felelősségre a bűnösöket, akkor ez az állam elvesztette a játszmát. A merényletek képei már ma is elhomályosítják a Szaddám-rezsim kegyetlenségének és könyörtelenségének az emlékét. Szaddám ma már történelempusztító öröksége azonban még messze nem az. Szaddám halála önmagában csekély hatással lesz a lázadó mozgalmakra. A felkelők nem egy bukott diktátor emlékéért, hanem saját jövőjükért harcolnak. Bush elnök a demokrácia felé tett lépésnek nevezte a kivégzést, de nehéz felfogni, hogyan is történhetne ez anélkül, hogy a Fehér Ház radikális stratégiaváltást hajtana végre. NÉPSZAVA A néhai diktátor pályafutása • 1937 Szaddám Tikrít közelében, Audzsában született április 28-án. • 1957 Csatlakozott a Baath párthoz, részt vett a kormányfő elleni sikertelen felkelésben, egyiptomi emigrációba ment. • 1968 Hatalomra kerül a Baath párt, Szaddám részt vesz a puccsban. • 1979 Ahmed Hasszán al-Bakr lemondása után Szaddám veszi át a hatalmat, azonnal kivégezteti ellenfeleit. • 1980 Háborút indít Irán ellen, nyolc évig tart a konfliktus. • 1982 148 síitát kivégeztet a dudzsaili merényletkísérlet miatt. • 1988 Gáztámadás az észak-iraki kurd város, Halabdzsa ellen. • 1990 Invázió Kuvait ellen, emiatt indult az első öbölháború. • 2003 Bagdad elleni légicsapásokkal március 20-án kezdődött az amerikai offenzíva. • 2006 Szaddámot november 5-én halálra ítélték, december 30-án végrehajtották az ítéletet. A Nemzet Színésze kitüntető címet 2000-ben tizenkét művésznek adományozta a nemzeti kulturális örökség minisztere. Az „aranycsapat”tagja elsőként Agárdy Gábor, Berek Kati, Bessenyei Ferenc, Darvas Iván, Garas Dezső, Kállai Ferenc, Lukács Margit, Máthé Erzsi, Psota Irén, Raksányi Gellért, Sinkovits Imre és Jenicsik Mari telt, az élők sorából távozók helyére került Avar István, Komlós Juci, Zenthe Ferenc, Szabó Gyula és Király Levente. A Nemzet Színészeivel készített interjúkból álló színvonalas, a színésznagyságokhoz valóban méltó, 224 oldalas, 179 fotóval illusztrált könyv a karácsony közeledtével mindenki számára értékes ajándék lehet. A könyv a kiadónál 30% kedvezménnyel megrendelhető, a 06-S0/200 502-es ingyenesen hívható zöldszámon. Ára: 2695 Ft +1075 Ft postaköltség)