Népszava, 2007. január (134. évfolyam, 1-26. szám)

2007-01-02 / 1. szám

2 Bukarest és Szófia az unióban Göncz Kinga külügyminiszter is részt vett va­sárnap a bukaresti kormánypalota előtt - több európai ország magas rangú politikusával együtt - Románia EU-csatlakozása alkalmából rendezett ünnepélyes zászlófelvonáson. A kor­mányhivataloknak otthont adó Victoria-palota előtt helyi idő szerint este fél nyolckor kez­dődött a fennkölt ceremónia. Traian Basescu államfő és Calin Popescu Tariceanu mi­niszterelnök együtt vonult el a katonai dísz­sorfal előtt. Tariceanu beszédében hang­súlyozta: Románia bizakodással tekint a jö­vőbe, tudva, hogy elsősorban saját erejére tá­maszkodva boldogulhat, de számíthat a nagy európai család szolidaritására, támogatására is. Basescu arra hívta fel a figyelmet, hogy az európai integráció legfőbb szempontja a tér­ség békéjének és biztonságának szavatolása. Külön megköszönték Magyarországnak az EU-csatlakozási folyamat támogatását a Bul­gáriában zajló csatlakozási ünnepségeken. Er­ről Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke szá­molt be, aki Magyarország képviseletében vett részt a Bulgária európai uniós csatlakozása al­kalmából megrendezett ünnepségeken. A ház­elnök úgy vélte, Bulgária - az első balkáni csatlakozó országként - kultúrájával, például a cirill betűk használatával színesíteni fog­ja az EU palettáját. Szili Katalin Szófiában ta­lálkozott Georgi Pirinszki bolgár házelnökkel, Szimeon Szakszkoburggotszki korábbi mi­niszterelnökkel (II. Simeon volt uralkodóval). (MTI) Ezrek búcsúztak Ford elnöktől Washingtonba érkezett vasárnap a múlt héten, 93 éves korában elhunyt Gerald Ford koporsója. Az elnök földi maradványait az Andrews légibázisról konvoj szállította a Capitoliumba, ahol Dick Cheney alelnök is tisztelgett a ra­vatalánál. George W. Bush, aki hétfőn tért vis­­­sza a Fehér Házba, ugyancsak lerótta kegyeletét a volt elnök koporsója előtt, s kedden beszédet mond Ford gyászszertartásán a washingtoni ka­­tedrálisban. Az exelnököt szerdán helyezik örök nyugalomra a michigani Grand Rapidsben, ahol elnöki könyvtára áll. (Népszava) Castro újévi rádióüzenete Szokásának megfelelően az újév és idén a for­radalom 48. évfordulója alkalmából az állami rádión keresztül üdvözölte honfitársait a hó­napok óta betegeskedő Fidel Castro. A szi­getország államfője köszönetet mondott a la­kosság iránta megnyilvánuló szeretetéért és támogatásáért. Castro közölte, hogy bár fel­épülése hosszasnak ígérkezik, de távol van attól, hogy „a csata elveszett volna”. Hang­súlyozta, hogy soha nem is titkolta: a nyá­ron végrehajtott gyomorműtétét követően lá­badozása nem lesz gyors folyamat. (MTI) Megtörte a békefolyamatot az ETA Legalább 500-800 kilogramm rob­banóanyag volt ab­ban a kis Renault furgonban, amelyet a madridi Barajas repülőtér négyes termináljának parko­lóházában robbantott fel az ETA. A furgon tulajdonosát a ter­roristák elrabolták, csak a merénylet után engedték szabadon. „Nincs tárgyalás erő­szak közepette, s ha nincs párbeszéd, a bé­kefolyamat sem létezik” - jelentette ki a PSOE szervezőtitkára a merénylet után. A madridi Puerta del Solon tüntetők gyűltek össze, til­takozva a merénylet és a szocialista kormány politikája ellen. José Luis Rodriguez Zapatero kormányfő (képünkön) a merénylet nyomán felfüggesztette a béketárgyalásokat a baszk szeparatista szervezettel. (Népszava) Mínában megkövezték az ördögöt Csaknem hárommillió muzulmán hívő vett részt a hagyományos mekkai zarándoklat, a haddzs keretében az ördög jelképes meg­­kövezésében a szaúd-arábiai Mínában. A za­rándokút egyik tetőpontjának számító rítus alatt a korábbi esztendőktől eltérően nem ér­kezett jelentés súlyosabb incidensekről. Ötven­ezer fős biztonsági személyzetet vezényeltek ki a rend fenntartására. A zarándokok ma vis­­­szatérnek Mekkába, és búcsúzóul újra kö­rüljárják a Kábát. (MTI) VILÁG 2007. JANUÁR 2., KEDD George W Bush üdvözölte, az Európai Unió bírálta a volt iraki elnök kivégzését Felakasztották Szaddám Huszeint Irakban nem csitult az erőszak azt követően sem, hogy szombaton hajnalban kivégezték a volt iraki elnököt, Szaddám Huszeint. Csu­pán a kivégzés napján legalább 78-an veszítették életüket kü­­lönféle erőszakcselekményekben. Az exdiktátort szülőfalujában, a Tikrít közelében fekvő Audzsában temették el egy vallási épületben, közel ahhoz a temetőhöz, ahol Szaddám két fia nyugszik. Udajt és Kuszajt a 2003-as invázió ide­jén ölték meg az amerikaiak. Tikrítet négy napra lezárták az iraki hatóságok, az egész ország­ban megerősítették a biztonsági intézkedéseket. Szaddám Huszeint helyi idő szerint hajnali hat óra öt perckor akasztották fel. A kivégzésről az iraki televízió­ban csak egy megvágott felvételt tet­tek közzé, de később az interneten felbukkant egy feltehetőleg mobilte­lefonnal készült, rossz minőségű vi­deó, amely végig mutatja az akasz­tást, s a már halott diktátor arcát is. Fekete kabátot és kifényesített, fe­kete cipőt viselt az összekötözött kezű halálraítélt, akit három fe­kete símaszkos férfi kísért az akasz­tófához. Hóhérairól megállapítható volt, hogy iraki síiták. Tizennégy szemtanú kísérhette figyelemmel személyesen a kivégzést, őket előző este értesítették és két amerikai he­likopterrel szállították a helyszínre. Köztük volt Muaffak ar-Rubai, az iraki elnök nemzetbiztonsági ta­nácsadója, Szar­i al-Aszkari, Nuri al-Maliki kormányfő munkatársa és Munir Haddad, az iraki fellebbviteli bíróság bírája. Az ítéletet az iraki hírszerzés laktanyájában hajtották végre. Szaddám védőügyvédjei az utolsó pillanatban egy amerikai bí­róhoz is beadványt nyújtottak be, hogy megpróbálják megakadályozni a kivégzést, de a bíró elutasította ké­relmüket. A bukott elnök indulato­san kiabált, miközben felolvasták a verdiktet: a 148 áldozatot követelő 1982-es dudzsaili mészárlás miatt ítélték kötél általi halálra. Szaddám elutasította, hogy csuk­lyát húzzanak a fejére, némi vita után a nyakára tekerték a fekete fejfedőt, s utána helyezték nyakára a kötelet. A halálra készülő exelnök imát mor­molt: „Allah az egyedüli isten és Mo­hamed az ő prófétája.” Eközben a ki­végzés résztvevői a síita hitszónok, Moktada al-Szadr nevét kezdték ki­áltozni. Szaddám meglepődött, hal­ványan el is mosolyodott. Az ítéletet felolvasó bíró kérlelni kezdte az ott lévőket: „Hagyják abba, ez az ember kivégzés előtt áll!” Ekkor a terem el­­csöndesedett. Szaddám még összeszólalkozott az egyik hóhérral, aki azt kiáltotta: „Menj a pokolba!” Alig egy percig tartott Szaddám haláltusája. A kifordult nyakú te­temet Maliki kormányfő irodájába szállították, ahol több szemtanú meg­tekintette, a lepedőbe burkolt holt­testről felvételt mutatott be az iraki tévé. Húszévi jordániai száműzetés­ben élő leánya Jemenben akarta el­­temettetni apját, ám a klán, amely­hez Szaddám tartozik, ragaszkodott hozzá, hogy szülőfalujában helyez­zék végső nyugalomra. Az iraki kor­mányzat ugyan tart attól, hogy sír­ja zarándokhellyé válik, de végül tel­jesítették a szunniták kérését. George W. Bush amerikai elnök közölte: Szaddám Huszein kivégzése az iraki nép és az amerikai katonák számára nehéz év végét jelenti, de a volt iraki elnök halála nem állítja meg az erőszakot az arab országban. Az iraki Kurdisztán autonóm régi­ójának elnöke, Maszud Barzani elé­gedetten vette szombaton Szaddám Huszein megbuktatott iraki diktátor kivégzésének hírét, de fontosnak mondta, hogy a kurdellenes népirtás miatt Szaddám ellen indított per foly­tatódjék. „Reméljük, hogy Szaddám kivégzése új fejezetet nyit Irak tör­ténetében, és a polgári személyek el­leni erőszak alkalmazásának végét jelzi” - áll a Barzani által kiadott közleményben. Az amerikai invázió után betiltott iraki Baath Párt bos­­­szúra szólította fel az irakiakat, de óva intette őket attól, hogy polgárhá­borúba süllyedjen az ország. Elítélte az Európai Unió soros, finn elnöksége a volt iraki diktátor ki­végzését, aggodalmának adva han­got, hogy a fejleménynek negatív kö­vetkezményei lesznek Irak jövőjére nézve. Erkki Tuomioja finn külügy­miniszter szerint „a kivégzés a meg­osztottság hordozójának bizonyulhat Irak jövőjére nézve, nem utolsósorban a súlyos bírálatok miatt, amelyek a per vezetésének módját érintették”. Javier Solana, az EU kül- és biztonságpoli­tikai főképviselője szóvivője, Cristina Gallach útján közölte, hogy „az Eu­rópai Unió elítéli a Szaddám által el­követett bűnöket, de a halálbüntetést is”. Szaddám „kíméletlen bűnöző” volt, de „nem kellett volna megölni” - szögezte le Terry Davis, az Európa Tanács főtitkára. Népszava-összeállítás Három fekete csuklyás férfi kísérte az akasztófához Szaddám Huszeint Fotó: MTI Elesett a háromezredik amerikai Elérte a háromezret az Irakban elesett amerikai katonák száma. A Pentagon vasár­nap jelentette be, hogy Bagdadban, tűzharcban életét veszítette a 22 éves Dustin R. Doni­a a texasi Spring városból. Ő volt az iraki offenzíva kezdete óta a háromezredik amerikai áldozata a konfliktusnak. 2006 decemberében nagy veszteségeket voltak kénytelenek elkönyvelni az amerikaiak, legalább 111 katonájuk halt meg. így látják a világlapok 11 i V Szaddám pere és kivég-M­aPENIXNT...................................... -----------------zese keveset tett hozzá a nemzetközi jog megerősítéséhez, mi­vel a folyamat rendkívül tökéletlen volt, s nagyon szorosan kapcsolódott a meg­szálló amerikai erőkhöz. Túl könnyen jel­lemezhető úgy, hogy a győztesek igaz­sága érvényesült, s ezt nemcsak az iraki szunniták, hanem a Nyugat-ellenes arab és muzulmán világ is így gondolja. je» Angfír*^imr­i| Nem érte volna sérelem az igazságosságot, ha Huszeint arra ítélték volna, hogy ma­radék életét börtönben töltse, de sza­kítást jelentett volna a véres iraki ha­gyományokkal. És nem lenne rossz, ha az amerikaiak, különösképpen azok,akik támogatták, hogy az iraki társadalmat szakítsák ki Szaddám halálos öleléséből, megtalálnák a módját, hogy kifejezzék ellenérzésüket ezzel az elhamarkodott eljárással szemben. A legtöbb irakit annyira elfoglalja, hogy családját védelmezze a kiterjedő polgárháború­tól, hogy úgy tűnik, kevés érzelem ma­radt a szívükben, amelyet Szaddám Huszeinre pazarolhatnának, sőt még ar­ra sem futja, hogy egy új és szebb Irakról álmodozzanak. Ami vízválasztónak lát­szott, a jelek szerint újabb elvesztege­tett lehetőség lesz. laRepu­bbi K­a­il Szaddám Huszein bábként született, amelyet Washington hozott létre és mozgatott, hogy felhasználja az iráni ajatollahok elleni háborúban, és báb­ként is halt meg, ugyanazzal az amerikai kötéllel a nyakán, amely korábban a lá­baira fonódott, és végül a nyakát szeg­te. Meghalt egy sötét bábfigura, akit összetörtek és elhajítottak, ám az iraki konfliktus itt maradt. H­ III JinJlfrAilim^l A bukott iraki dik­tátor uralkodásá­nak alapos feldolgozásában a jelek sze­rint sem az Egyesült Államok, sem a do­mináns szerephez jutott síiták nem ér­dekeltek. Márpedig ha az állam nem vonja felelősségre a bűnösöket, akkor ez az állam elvesztette a játszmát. A me­rényletek képei már ma is elhomályosít­ják a Szaddám-rezsim kegyetlenségé­nek és könyörtelenségének az emlékét. Szaddám ma már történelem­­­pusztító öröksége azonban még messze nem az. Szaddám halála ön­magában csekély ha­tással lesz a lázadó mozgalmakra. A felkelők nem egy bukott diktátor emlékéért, hanem saját jövőjü­kért harcolnak. Bush elnök a demokrácia felé tett lépésnek nevezte a kivégzést, de nehéz felfogni, hogyan is történhetne ez anélkül, hogy a Fehér Ház radikális stra­tégiaváltást hajtana végre. NÉPSZAVA A néhai diktátor pályafutása • 1937 Szaddám Tikrít közelében, Audzsában született április 28-án. • 1957 Csatlakozott a Baath párthoz, részt vett a kormányfő elleni siker­telen felkelésben, egyiptomi emig­rációba ment. • 1968 Hatalomra kerül a Baath párt, Szaddám részt vesz a puccsban. • 1979 Ahmed Hasszán al-Bakr le­mondása után Szaddám veszi át a ha­talmat, azonnal kivégezteti ellenfeleit. • 1980 Háborút indít Irán ellen, nyolc évig tart a konfliktus. • 1982 148 síitát kivégeztet a dudzsaili merényletkísérlet miatt. • 1988 Gáztámadás az észak-iraki kurd város, Halabdzsa ellen. • 1990 Invázió Kuvait ellen, emiatt indult az első öbölháború. • 2003 Bagdad elleni légicsapásokkal március 20-án kezdődött az amerikai offenzíva. • 2006 Szaddámot november 5-én halálra ítélték, december 30-án vég­rehajtották az ítéletet. A Nemzet Színésze kitüntető címet 2000-ben tizenkét művésznek adományozta a nemzeti kulturális örökség minisztere. Az „aranycsapat”tagja elsőként Agárdy Gábor, Berek Kati, Bessenyei Ferenc, Darvas Iván, Garas Dezső, Kállai Ferenc, Lukács Margit, Mát­hé Erzsi, Psota Irén, Raksányi Gellért, Sinkovits Imre és Jenicsik Mari telt, az élők sorából távozók helyére került Avar István, Komlós Juci, Zenthe Ferenc, Szabó Gyula és Király Levente. A Nemzet Színészeivel készített interjúkból álló színvonalas, a színésznagyságokhoz valóban méltó, 224 oldalas, 179 fotóval illusztrált könyv a karácsony közeledtével mindenki számára értékes ajándék lehet. A könyv a kiadónál 30% kedvezménnyel megrendelhető, a 06-S0/200­ 502-es ingyenesen hívható zöldszámon. Ára: 2695 Ft­­ +1075 Ft postaköltség)

Next