Népszava, 2007. május (134. évfolyam, 101-125. szám)

2007-05-17 / 114. szám

NÉPSZAVA 2007. MÁJUS 17., CSÜTÖRTÖK GAZDASÁG Még nem tudni, mennyibe kerülhet a lakosságnak a teljes árampiaci nyitás Januártól egységes állami vagyonkezelő Liberalizálják a villamos energia piacát - döntött a kormány. 2008 januárjától az ipari fogyasztók a mainál olcsóbban jutnak ener­giához, a lakosság pedig csak reménykedhet, hogy nem nő emiatt jelentősen a rezsije. A kabinet egységes vagyonkezelő szervezetet hoz létre, amely ugyancsak jövő januártól kezdi meg a működését. 2008. január 1-jével megvalósul a villamosenergia-piac teljes liberali­zációja Magyarországon - jelentette be tegnap a kormány ülése után Kóka János gazdasági miniszter. Úgy tudjuk, a kabinet ülésén hosszas és karakteres vita folyt a piac ilyen gyors és teljes megnyitásáról. Az egyik legfontosabb kérdésben, vagy­is abban, hogy mi legyen a hosszú távú áramszállítási megállapodások­kal (htm), amelyeket uniós előírások miatt fel kell bontani, nem született döntés. Kóka kérdésünkre azt mond­ta, maga részéről a felbontás mellett van, „ez azonban nem a kormány álláspontja”, mert a kabinet dönté­se előtt még számos egyeztetést és háttérszámítást kell elvégezni. Úgy tudjuk, hogy a felbontandó szerző­dések összesen 2100 milliárd forint értékű áram szállításáról szónak. A felbontás miatti kártérítési igény pedig több tíz-, esetleg százmilliárd forintos kiadást jelenthet a költség­­vetésnek. A kabinet várhatóan június közepén dönt a htm-ek sorsáról. Az árampiac liberalizálása ver­senyképességi kérdés. A nagy ipari fogyasztók ma kétszer annyit fizetnek az áramért, mint például Németországban vagy Belgiumban, mert idehaza a keresztfinanszírozási rendszer miatt a nagy ipari cégek finanszírozzák az olcsó lakossági energiát - érvelt Kóka. Ez a rendszer megszűnik. A miniszter kitérő vá­laszt adott arra a kérdésünkre, hogy a kormány számításai szerint miként alakul majd a piacnyitás után a kis­lakásban élők áramszámlája. Mint mondta, abban reménykedik, hogy az árak nemcsak a nagyfogyasztók, de a lakosság számára is csökkennek, de biztosan nem nőnek jelentősen, 20-30 százalékkal semmiképp. A kormány döntése szerint egysé­ges állami vagyonkezelő szervezet alakul - jelentette be Veres János. A 2008. január 1-jén létrejövő szer­vezetbe beolvad az Állami Privati­zációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Zrt., a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) és a Nemzeti Földalap, és az általuk kezelt vagyon. Veres kérdé­sünkre közölte, ha az Országgyűlés elfogadja a kormány javaslatát, akkor a jelenlegi minisztériumi vagyonke­zelői szerződések megszűnnek, az új vagyonkezelő azonban, ha így hatékonyabb a vagyon hasznosítása, „köthet” új vagyonkezelői szer­ződéseket a tárcákkal. A Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-ben a tulajdonosi jogokat a pénzügyminiszter gyako­rolja, gazdálkodása felett a héttagú Nemzeti Vagyongazdálkodási Ta­nács, illetve egy 11 tagú ellenőrző testület őrködik. Ezekbe a pártok, az érdekegyeztető tanács tagjai, illetve az Állami Számvevőszék javasolhat majd tagokat. Szűkíti a vagyontör­­vény tervezete a tartósan állami tulajdonban lévő cégek listáját is. Veres szerint ez nem jelenti majd automatikusan azt, hogy a listáról lekerülő vállalatokat értékesítik. A kormány kezdeményezi az agrárkár-enyhítési törvény módosí­tását, annak érdekében, hogy azok a gazdák, akik fagykárokat szenved­tek május elején, július 15-ig csatla­kozhassanak a kárenyhítést biztosító alaphoz - jelentette be Gál J. Zol­tán, hozzátéve, hogy ha az Európai Bizottság hozzájárul, a kormány a költségvetés terhére megnöveli befi­zetéseit az alapba. A kormány tegnapi ülésén hosszas vita folyt az árampiac ilyen gyors, teljes megnyitásárólFotó: Vajda József Eladó a szerencse A tartósan állami tulajdonú javak listájáról kikerül a Szerencsejáték Zrt., a Herendi Porcelánmanufaktúra és a Tokaj Kereskedőház is. Az Állami Autópálya Kezelő Zrt.­­ben és a Budapest Airport Zrt.-ben pedig megszűnhet a 25 százalék plusz egy szavazat tartós állami tulajdon. A Magyar Villamos Művek Zrt.-ben a 99 százalékos tartós állami tulajdon 75 százalék plusz egy szavazatra csökken. Értékesíthető lesz a Magyar Posta Zrt. közel 25 százaléka. A Magyar Államvasutak tartós állami tulajdon­ban marad csakúgy, mint a Paksi Atomerőmű, illetve az erdőgazdaságok. Brüsszeli mentőöv a Galileónak Magánbefektetések híján közpén­zekből finanszírozná az EU a 2012-re kiépítendő Galileo rádiónavigációs rendszer infrastruktúrájának kiala­kítását -javasolja az Európai Bizott­ság, amely hat év alatt 2,4 milliárd euró közösségi forrást biztosítana a célra. Közpénzekből a program ki­építését végeznék, az üzemeltetését koncesszió keretében magáncégekre bíznák. A Galileo hatékonyabb és nagyobb teljesítményű lehet, mint az amerikai GPS, és akár katonai célok­ra is felhasználható. H. K. V OLÁNBUSZ AJÁNLATI FELHÍVÁS A VOLÁNBUSZ Zrt., mint kiíró — székhelye: 1091 Budapest, Üllői út 131. - egyfordulós nyilvános pályázaton értékesíteni kí­vánja a 1119 Budapest, Andor utca 27-31. szám alatti Budapest XI. 3120 hrsz, 47 852 m2 /4 ha, 7852 m2/, „kivett te­lephely” megjelölésű ingatlant. A pályázaton részt vehet bármely, a Magyar Köztársaság terüle­tén bejegyzett jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdálkodó szervezet, természetes személy, illetve az 1994. évi LV. törvény szerinti külföldi magánszemély és külföldi bejegyzésű gazdasági társaság a rá vonatkozó jogszabályok szerint, aki a pályázati ki­írásban közölt feltételeknek eleget tesz. Az ajánlati biztosíték összege: 300 000 000 Ft, azaz háromszáz­­millió Ft. A részletes pályázati anyag megvásárolható 2007. május 21. nap­tól 2007. május 25. napig, munkanapokon 10.00-14.00 óra között az 1091 Budapest, Üllői út 131., II. emelet 216. számú irodában 500 000 Ft + áfa, azaz ötszázezer forint + áfa összegért. VOLÁNBUSZ Zrt. Csík Rita Nem vetik vissza a költözési kedvet a megszorítások Az előzetes várakozással szemben mind többen tervezik, hogy lakást vásárolnak vagy építkeznek a következő időszakban annak ellenére, hogy sokan attól tartottak: a megszorító intézkedések visszavetik a költözési kedvet. A GKI Gazdaságkutató Zrt. és az AL Holding prognó­zisából azonban kiderül: a közeljövőben kétharmadával növekedett azok száma, akik rövid időn belül valószínűleg lakóhelyet váltanak. A prognózis szerint 2007-ben 32 ezer új lakást adnak át országszerte. Jóval optimistábbak az emberek a há­rom hónapnál korábbinál - legalább­is erre utal, hogy lényegesen többen fontolgatják a lakásvásárlást, illetve az építkezést, mint az előző negyed­évben. A GKI Gazdaságkutató Zrt. és az AL Holding közös felmérése szerint 34 ezer család biztosan költö­zik majd a követ­kező időszakban, s további 150 ezer valószínűleg belevág a családi kasszát nem kis mértékben igény­be vevő beru­házásba. Utóbbi szám azért figye­lemre méltó, mert három hónappal ezelőtt kétéves mélypontot ért el ez az adat, s akkor mindössze 94 ezer háztartás döntött így.­­ Mindebből jól látszik, hogy az emberek ti­t vannak az első ijedtségen, s világossá vált számukra: a kiigazító intézkedések nyomán nem vált oly mértékben ros­­­szabbá a helyzetük, mint amennyire tartottak tőle. Ma már reálisan látják az emberek, hogy mennyi pénzből gazdálkodhatnak, s visszatért a vá­sárlási kedvük is - összegezte Akar László, a GKI vezérigazgatója. A gazdaságkutató cég előrejelzése sze­rint az idei esztendőben egyébként 32 ezer lakás építése várható. Jelenleg 1500-1600 már elkészült lakás eladatlan Budapesten, ami azt jelenti, hogy a túlkínálat ellenére nem növekedett az értékesíthetetlen otthonok száma - fejtette ki Illy Péter, az AL Holding vezérigazga­tója. Ugyanakkor mivel csökkent az átadott lakások száma, ezért az ugyanolyan mértékű készlet nagyobb arányt tesz ki. Ám az üresen álló, tu­lajdonos nélküli otthonok köre folyamatosan változik, nem kell tehát attól tartani, hogy a rossz minőségük miatt vagy más okból gazdára nem találó ingat­lanok végleg „beragadnak”. Figyelemre méltó, hogy egyre nagyobb projektekbe vágnak bele a cégek, már ami a lakások számát illeti. Egy esztendő alatt 25-ről 33- ra emelkedett az átlagos lakásszám a vállalkozói lakásépítés esetében, ami azt jelzi, hogy a beruházók felis­merték: a kereslet-kínálati viszonyok közepette a gazdaságosságra kell tö­rekedniük. Illy Péter szerint ez még csak a folyamat kezdete, a későbbi­ekben még inkább vonzó lesz a cégek számára a lakásszám növelése. Ez azonban nem jár a kis projektek ki­szorulásával, de elképzelhető, hogy ahová eredetileg 6 lakásos projektet terveztek, ott majd 10 otthont adnak át. Holubár Zita Egy év alatt 25-ről 33-ra nőtt az átlagos lakásszám a vállalkozói lakásépítések esetében 5 25 546,81 -1,31% 249,38 I -0,47% | ■ty Május 16­) adatok, melyeket 17.00-kor rögzítettünk (a nyilak a forint erősödésére vagy gyengülésére utalnak az euróval, illetve a dollárral szemben) (Devizapiaci középárfolyam) 183,72 -0,68% Két taggal bővülhet jövőre az eurózóna 2008. január 1-jén bevezetheti az eurót Ciprus és Málta - döntött szerdán az Európai Bizottság. A testület értékelése szerint mindkét tagállam teljesíti a valutaunióhoz való csatlakozás felté­teleit. A bizottsági javaslatot először a tagálla­mi pénzügyminisztereknek kell jóváhagyniuk, majd az uniós vezetőkből álló Európai Tanács­nak. A végső szót júliusi ülésükön mondják ki a valutaunió országainak tárcavezetői, és ekkor határozzák meg a ciprusi font és a máltai líra hivatalos átváltási árfolyamát is. A 2004 májusában belépett tíz országból elsőként Szlovénia vezette be az eurót ez év januárjában. Szlovákia 2005 novemberében csatlakozott a valutaunió előszobájának tekint­hető valutaátváltási árfolyamhoz (ERM II), és 2009-ben szeretne az eurózóna tagjává válni. A három balti ország módosította eredeti céldátu­mát, és még nem jelentett be újat. Észtország és Litvánia 2004 júniusa, Lettország 2005 má­jusa óta az ERM II tagja. Nem határozott még a közös valuta bevezetésének menetrendjéről Csehország, Lengyelország és Magyarország. Mindhárman csak 2008 utánra ígérik államház­tartási hiányuk lefaragását a GDP megengedett 3 százalékára. Az idén taggá vált Bulgária és Románia konvergenciaprogramjáról 2008-ban készül majd az első bizottsági értékelés. Halmai Katalin (Brüsszel) Paks: folytatódnak a bértárgyalások A Paksi Atomerőműben a szakszervezetek által május 9-én bejelentett konfliktushelyzet kapcsán megkezdődött egyeztető eljárás a to­vábbiakban közvetítő bevonásával folytatódik. A közvetítő Kovács Géza, a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium munkaügyi köz­vetítői és döntőbírói szolgálat tagja, a felkérő levelet szerdán küldik el. Az újabb tárgyalási szakasznak nincs határideje. (MTI) Súlyos bírságokat rótt ki tavaly a GVH A Gazdasági Versenyhivatal tavaly 207 verseny-felügyeleti eljárást folytatott le, ebből 178 ügy zárult versenytanácsi határozattal, amelyből 85 a fogyasztói döntések tisztesség­telen befolyásolásával kapcsolatos, 93 pedig antitröszt ügy volt - erről számolt be szerdán Nagy Zoltán, a hivatal elnöke az Országgyűlés előtt. A GVH verseny-felügyeleti beavatkozá­sainak mind a száma, mind az aránya megnőtt a 2005. évhez képest. (Népszava) És még... • Júniusban lezárható az egyeztetés az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) operatív programjairól Magyarország és az Európai Unió között, mivel a tárgyalá­sokon nincs stratégiai véleménykülönbség - hangoztatta Bajnai Gordon fejlesztés­­politikáért felelős kormánybiztos. • Az utolsó két év legalacsonyabb GDP-arányos hiánya lett a 2007 első negyedévi, az ál­lamháztartás szezonálisan kiigazított nettó finanszírozási igénye (az államháztartási hiány) a pénzügyi számlák adatai szerint 2007 első negyedévében a GDP 6,8 szá­zalékát érte el - közölte szerdán a Magyar Nemzeti Bank.

Next