Népszava, 2007. május (134. évfolyam, 101-125. szám)

2007-05-17 / 114. szám

6 Sziget-jegyek kedvezményesen A Sziget Fesztivál történeté­ben először az idén nemcsak hetijegyet, hanem napijegyet is árusítanak kedvezményes, hét­ezer forintos áron elővételben. Az óbudai Frajógyári-szigeten augusztus 7. és 15. között megrendezendő fesztivált a „nulladik napon” az LGT ze­nekar nyitja meg. Az egyebek mellett Pinket (képünkön) és a Faithlesst felsorakoztató fellépők sztárcsapata Chris Cornellel gyarapodott. (MTI) Finanszírozás hosszú távra Erre az időszakra úgy fognak visszatekinteni, mint az irodalom remek korszakára - mondta Friller István kultuszminiszter tegnap a Digitális Irodalmi Akadémia finanszírozási átalakításával kapcsolatban. Az eddigi gya­korlattól eltérően a 66 tag mostantól nem évről évre köti majd a szerzői jogokkal kapcsolatos szerződéseket, hanem a jogdíj teljes időtarta­mára, azaz a szerző halálától számított 70 évre, így Hiller István szerint a költségvetés­ből erre a célra elkülönített források révén az írók díjazása biztossá válik. (Népszava) Gyermekszínházi díjak A Budapest Bábszínház Hamuban sült mese, a Tintaló Társulás Nem akarok többé boszor­kány lenni!, valamint a Stúdió K Diótörő Ferenc és a nagy szalonnaháború című előadá­sának ítélték a IV. Országos Gyermekszínházi Szemle fődíjait. (Népszava) Boleró kétszer Markó Iván két koreográfiá­jából készült előadást mutat be a Művészetek Palotája május 17-én és 18-án. A két alkotás a 22 éve keletkezett, és azóta az egész világot bejárt Boleró, valamint a fellépő Magyar Fesztivál Balett fennállásának tizedik évfordulójára írt Angyalok Üzenete lesz. (Népszava) Biztos a debreceni színházban Önkormányzati biztost nevezett ki a debreceni önkormányzat a Csokonai Színház élére, ezt a pozíciót Mádi Zoltán, a Vígszínház ügyvezető igazgatója tölti be. Vidnyánszky Attila, a színház megbízott igazgatója április 24-én levélben jelezte az önkormányzatnak, hogy az intézmény 30 napon túli tartozása meghaladta az 50 millió forintot, s ez önkormányzati biztos kinevezését teszi szükségessé. A 30 napon túli kifizetetlen adósságállomány azóta meghaladta a 70 millió forintot. (Népszava) Elhunyt Fazekas Patrik akadémikus Életének 63. évében szerdán meghalt Faze­kas Patrik fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) levelező tagja. A tudós munkájának középpontjában az elméleti szilárdtestfizika állt, ő hozta létre a mágnesség modern kutatásának hazai iskoláját. (MTI) TÉVÉNÉZŐ ★ [UNK] [UNK] [UNK] A halállal az ölében ! Polcz Alaine nagyszerű ember. VhTtjA Valószínűleg. Mint egy jó pap, békességben átvezeti a haldok­lókat a túlsó partra, amihez olyan mértékű beleérzőkészség és bölcsesség szükségeltetik, mint talán semmi máshoz e világon. Nagyszerű ember, ezt értjük, de igazán nehezen érezhetjük át Jelenczki István hosszúra nyúlt, 110 perces dokumentumfilmjét látva, ami most a Duna té­vében, elkészülte után 11 évvel, ismét a képer­nyőre került. Hiába szólal meg Berta, az erdé­lyi Kidén, az egykori barátnő, a második férj: Mészöly Miklós, Kass János, legtöbbet talán Göncz Árpád próbál elmondani, megeleveníte­ni erről az egyedülálló asszonyról, akinek a sa­ját szavai sem adnak igazán eligazítást ahhoz, hogy a személyiségéhez közel kerüljünk. Egyet­len részlete van a filmnek, ahol megrendülten nézzük, hallgatjuk háborús visszaemlékezését, megerőszakolásának történetét. Mintha egy monodrámát látnánk, a rendezés stílusa is ilyen: a közeledő nőalak, lobogó lángú gyer­tyával egy hosszú, boltíves folyosón, mintha egy másik filmből került volna ide. Sok évtized­del ezelőtt láthattam Polcz Alaine Világjáték című filmjét, ahol pszichésen beteg gyerekekkel rendeztetett be egy terepasztalt, amelyre mind­egyik azokat a szimbolikus értelmű játékokat rakhatta ki, amelyek aztán árulkodtak félelme­ikről, személyes kis világukról. Most - ennek a filmnek a készítése idején - arról beszél, hogy a halált tartja az ölében. Döbbenetes lehetett évtizedeken át így élni, de a rendező bőbeszédű felszínessége miatt ezt nem nagyon tudjuk átél­ni. Megérteni is nehezen. Bernáth László KULTÚRA 2007. MÁJUS 17., CSÜTÖRTÖK NÉPSZAVA Soha nem volt ilyen átfogó prekolumbián tárlat hazánkban Százötvenezer látogatót várnak Inka civilizáció hódíthatja meg Pestet Pénteken nyílik és szombaton máris fergeteges partival folyta­tódik az „...és akkor megérkeztek az inkák" című kiállítás a Szép­­művészeti Múzeumban. A több mint háromszáz műtárgy, mely zömében a madridi Museo de Americából érkezett, szeptember 9-ig tekinthető meg. A százötven­­millió forintba került tárlatra 100- 150 ezer látogatót várnak, akik immár üdülési csekkel is fizethetik a 2400 forintos belépőjegyet. Van Gogh önarcképe helyén most Chavin de Huántar megközelítőleg háromezer éves főtemplomából származó öt méter magas kőoszlop pontos másolata áll a Szépművé­szeti Múzeumban. A monumentális emberarc jaguárfogakkal ékes, és kígyók tekeregnek a szeme körül, összefoglalva az andesi vallás ked­velt szimbólumait - magyarázta Lantos Adriána, az „...és akkor megérkeztek az inkák” című kiállí­tás egyik kurátora. A jelképek a Jón csarnokban kiállított csaknem száz rituális agyagedényen is visszakö­szönnek, néhányan a sziklavölgybe hulló emberáldozatok gyerekesen ügyetlen, mégis ijesztő megformálá­sa rettenti a látogatót. De leginkább a mindennapi élet örömeit szerették viszontlátni az indiánok csőrös edé­nyeiken, amelyekből szent napokon a kukoricasört, a chichát hörpölték. A chicheriákban ma is hatalmas üstökből mérik a hazatérő perui földműveseknek a népszerű nedűt, s akár az inkák alatt, az első korty most is az isteneké. Merész szeretke­ző jeleneteket, önfeledt kokacserje­­rágcsálást látunk az inkák előtti máz nélküli, festett kerámiákon. Lantos Adriána azt is elmondta, hogy a koka mellé meszet is falatoztak az indiánok, hogy fokozzák a bódula­tot. A mészkőkaparó bronz célszer­számot és az edényen ábrázolt mását is megcsodálhatjuk egy tárlóban. A leglátványosabbak persze - főként férfiak által viselt - az ékszerek. Mint a kéttenyérnyi arany orrdísz vagy a tíz centiméter átmérőjű drá­gakövekkel díszített ékszer, melyet a kitágított fülcimpájukba helyeztek az előkelők. Persze csak ünnepek­kor, s gondosan a fejdíszhez erősítve a súlyos fülbevalókat. A félhomályos termekben finoman megvilágított tárgyak sejtelmesen megsokszorozódnak a vitrinek üvegében visszacsillogva, a fala­kon kézzel festett istenábrázolások, amott egy inka piramis épp készülő félben lévő színes fala látható. Igazat kell adnunk Baán László főigaz­gatónak, hogy aki ide belép, nem steril múzeumot lát, hanem parányi impressziót is az indián civilizáció sejtelmességéből. Talán ehhez a han­gulathoz tartozik, hogy a műkincsek biztosítási összege és az állami ga­rancia nagysága is titkos. Valójában persze a kölcsönző partnerek kérése miatt hallgat a főigazgató. A tárlat egyébként 150 millió forintba került, és Baán László szomorú lenne, ha százezer alatt lenne a kíváncsiak száma. Egyáltalán nem aggódik amiatt, hogy a Nemzeti Múzeumban néhány nap múlva szintén titokzatos aranytárgyakkal zsúfolt tárlat nyílik, méghozzá Dzsingisz kán birodalmá­ról. „Nem vagyunk egymás verseny­társai, ellenkezőleg, egy jó tárlat kedvet csinál egy másik megtekin­téséhez.” Ezt bizonyítandó tárgyal arról a két nemzeti intézmény, hogy a két tárlatra érvényes belépőjegyet bocsássanak ki. Talán egy hónap múlva már ilyet is vehetünk. A műtárgyak zöme egyébként a madridi Museo de America két év­vel ezelőtti tárlatán alapul, melyet Gyarmati János és Lantos Adriána kurátor hat másik hazai és külföldi múzeumokból származó alkotással egészített ki, hogy átfogóbb képet kapjanak a magyar látogatók az inkák előtti indián civilizációk mű­vészetéről. Mert az inkák, a hódítók jó szokása szerint, előszeretettel terjesztették azt magukról, hogy ők képviselik a civilizálót, valójában­­ a spanyolokat egy évszázaddal megelőző hódításuk­­ virágzó kul­túrákat olvasztott eggyé. És gyen­gített meg éppen akkor, amikor a conquistádorok ellen szükség lett volna minden erőre. De ez már egy másik kiállítás témája lenne. Hamvay Péter A látogatók mintha egy korabeli indián civilizációba csöppennének - az érdeklődőket 300 műtárgy várja­Fotó: Demecs Zsolt Perui parti Hajnalig tartó Perui partival ünnepli a Szépművészeti a Múzeumok Világnapját szombaton. Az „...és akkor megérkeztek az inkák" pénteken nyíló tárlathoz kap­csolódó, este 6 órakor kezdődő különleges parti során nem csak a tárlat tekinthető meg. A tatari indiánok adnak elő andokbeli népzenét, a Tumba Y Quema együttes afro-karibi ritmusokat játszik, kézműves foglalkozások, tárlatvezetés, koktélbár, latin táncparti, dél-amerikai ízek, tűzijáték és máglyagyújtás is dukál a 3000 ezer forintos belépőjegy mellé. A HÉT FILMJE ★ [UNK] [UNK] [UNK] Húszezer közül egy Megtörténik, nem is ritkán, hogy nem a film ereje, hanem a választott téma érzékenysége üti szíven a né­zőt. S ez a szívenütöttség marad az alapélmény, már nem szálazva szét a pőre történet és a művészi megjelení­tés érdemeit egymástól. A Berlinalén Arany Medvét nyert elsőfilmes bos­­nyák író-rendező, Jasmila Zbanic munkája, a Sze­relmem, Szaraje­vó így hagy vissz­­hangos nyomot maga után. Mi­közben az alkotói érzékenység, vagy mondha­tunk merészséget is, valójában a téma megválasztásá­ban jut érvényre, ez az érzékenység a megformálásban meglehetős szerény keretek között marad. A benne rejlő lehetőség drámai erejű, emlékezetes műre is elég, nem csak egy tisztes melodrámára, amivé lett. „.. .1992-ben minden megváltozott és rádöbbentem, hogy olyan hábo­rúban élek, amelyben a szex arra szolgál, hogy a háborús stratégia ré­szeként nőket alázzanak meg és ez­által előidézzék egy etnikai csoport széthullását. Boszniában húszezer nőt erőszakoltak meg módszeresen a háború alatt.” Jasmila Zbanic a film­je hátterét megvilágító vallomása magáért beszél, ő pedig a húszezer nő közül egynek a történetét mond­ja el, a többiek helyett is beszélve. Hősnője egyedül neveli kamaszodó lányát a jóval a háború utáni, de a háború nyomait magán viselő Szara­jevóban, a megélhetéssel és lázongó lánya vadócságával küszködve. A film legjobb pillanataiban nem csak a bosnyák főváros Grbavica nevű negyede (a film eredeti címe) mutat­ja fel az évekkel korábban rajta esett sebeket, hanem a szereplők minden­napjaiban is érzékletesen jelen van­nak a zsigerekbe ivódott emlékek. Amikor Zbanic hősnőjének háta egy villanásnyira a látótérbe kerül, s a kép, mintegy véletlenül, látni engedi a bőrt átszabdaló irtózatos hegeket, vagy amikor ka­­maszlányával hancúrozva an­nak egy zabolát­lan mozdulatára az asszony úgy merevedik le, mint akit valami erőszakos inzul­tus emléke zavar meg, akkor a film­képek az egyedin túli általánosabb jelentést kapnak. Ezek a finom utalá­sok kevéssel sokat tudnak elmondani arról, hogy a jelenben még mindig milyen kiszolgáltatottan áll az em­beri lélek a háborús múlt kísértetei előtt. Amikor ugyanezt a feldolgoz­hatatlan traumát Zbanic a maga által írt dialógusokba szuszakolja bele, te­le jó szándékú didaktikával, egysze­rűen kioltja a drámát. Legbántóbban éppen az „etnikai tisztogatásnak” becézett népirtás női túlélőinek pszi­choterápiás csoportfoglalkozásán. Az erős drámai felütésnek szánt befejezés, amikor az anya végül szembesíti a bosnyák mártír apáról álmodozó lányát a pőre valósággal, éppen hogy melodrámává lapítja a megrendítő drámát. Megrendülésnek marad a nézőben sikoltozó kérdés: hogyan lehet tovább folytatnia az életet anyának és lányának a való­sággal való szembesülés után? Mert itt kezdődik az igazi, szörnyűséges történet. Bársony Éva Jasmila Zbanic Szerelmem Szaraj­evó Filmpremierek a 12. oldalon Zorán titkos meglepetésekkel készül a Sportarénában Országjáró lemezbemutató turnéját követően május 18-án, pénteken fél nyolckor a Budapest Sportaréna színpadára lép ismét friss műsorával Zorán. Az ősszel megjelent Közös szavakból című albuma adta a turné és az est címét is. Mint hagyományo­san, Zorán műsorában felhangzanak az elmaradhatatlan, évtizedek óta a legkedveltebbek között számon tartott dalok, mellettük nemcsak az újak, hanem - ahogy ez a legendás előadónál már hagyomány -, néhány a ritkábban játszott dalok közül is megszólal majd. „Erre az estére - mint ahogy ed­dig mindig - vendégeket is hívtam - mondta lapunknak Zorán köz­tük lesz egy külföldi művész is, de nem ez lesz az egyetlen meglepetés.” Közelebbit erről nem árult el, de nem kizárt, hogy a meglepetésekbe bele­játszik az is, hogy az est egy ritka év­fordulóra is ráirányítja a figyelmet. A Közös szavakból című CD tizenegy vadonatúj dalához ugyanúgy Presser Gábor írta a zenét és Zorán testvére, Dusán a szöveget, ahogy Zorán első önálló nagylemezéhez, és azóta is számos dalához. Ennek éppen most harminc éve, a Presser-Dusán-Zo­­rán hármas tehát párját ritkító alko­tói együttműködés évfordulóját is ünnepelhetjük. A Sportarénában Zoránnal meg­szokott csapata lép fel: Horváth Kor­nél az ütőhangszerek mellett lesz, Orosz Zoltán harmonikázik, Sipeki Zoltán gitárokon játszik, Lattman Béla basszusgitározik, Kovács Péter Kovax billentyűzik, Gyenge Lajos pedig dobol. A vokál tagjai: Óvári Éva, Kabelács Rita és Péter Barbara. Zorán és zenésztársai hét­főn már indulnak is Erdélybe, ahol öt városban adnak koncertet. „De ez már nem az új lemez köré épül, hanem teljes életmű-válogatással lépünk fel Gyergyószentmiklóson, Székelyudvarhelyen, Csíksze­redán, Sepsiszentgyörgyön és Marosvásárhelyen. Lapunk arról is tudomást szerzett, hogy hosszas baráti unszolásra Du­sán végre beadta a derekát, és kötet­be válogatta-szerkesztette szövegeit, Csak szöveg címmel. A könyv a mostani ünnepi könyvhét újdonsága lesz. B. É. Zorán budapesti koncertjét jövő héten erdélyi turné követi Fotó: Szalmás Péter

Next