Népszava, 2007. május (134. évfolyam, 101-125. szám)
2007-05-17 / 114. szám
6 Sziget-jegyek kedvezményesen A Sziget Fesztivál történetében először az idén nemcsak hetijegyet, hanem napijegyet is árusítanak kedvezményes, hétezer forintos áron elővételben. Az óbudai Frajógyári-szigeten augusztus 7. és 15. között megrendezendő fesztivált a „nulladik napon” az LGT zenekar nyitja meg. Az egyebek mellett Pinket (képünkön) és a Faithlesst felsorakoztató fellépők sztárcsapata Chris Cornellel gyarapodott. (MTI) Finanszírozás hosszú távra Erre az időszakra úgy fognak visszatekinteni, mint az irodalom remek korszakára - mondta Friller István kultuszminiszter tegnap a Digitális Irodalmi Akadémia finanszírozási átalakításával kapcsolatban. Az eddigi gyakorlattól eltérően a 66 tag mostantól nem évről évre köti majd a szerzői jogokkal kapcsolatos szerződéseket, hanem a jogdíj teljes időtartamára, azaz a szerző halálától számított 70 évre, így Hiller István szerint a költségvetésből erre a célra elkülönített források révén az írók díjazása biztossá válik. (Népszava) Gyermekszínházi díjak A Budapest Bábszínház Hamuban sült mese, a Tintaló Társulás Nem akarok többé boszorkány lenni!, valamint a Stúdió K Diótörő Ferenc és a nagy szalonnaháború című előadásának ítélték a IV. Országos Gyermekszínházi Szemle fődíjait. (Népszava) Boleró kétszer Markó Iván két koreográfiájából készült előadást mutat be a Művészetek Palotája május 17-én és 18-án. A két alkotás a 22 éve keletkezett, és azóta az egész világot bejárt Boleró, valamint a fellépő Magyar Fesztivál Balett fennállásának tizedik évfordulójára írt Angyalok Üzenete lesz. (Népszava) Biztos a debreceni színházban Önkormányzati biztost nevezett ki a debreceni önkormányzat a Csokonai Színház élére, ezt a pozíciót Mádi Zoltán, a Vígszínház ügyvezető igazgatója tölti be. Vidnyánszky Attila, a színház megbízott igazgatója április 24-én levélben jelezte az önkormányzatnak, hogy az intézmény 30 napon túli tartozása meghaladta az 50 millió forintot, s ez önkormányzati biztos kinevezését teszi szükségessé. A 30 napon túli kifizetetlen adósságállomány azóta meghaladta a 70 millió forintot. (Népszava) Elhunyt Fazekas Patrik akadémikus Életének 63. évében szerdán meghalt Fazekas Patrik fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) levelező tagja. A tudós munkájának középpontjában az elméleti szilárdtestfizika állt, ő hozta létre a mágnesség modern kutatásának hazai iskoláját. (MTI) TÉVÉNÉZŐ ★ [UNK] [UNK] [UNK] A halállal az ölében ! Polcz Alaine nagyszerű ember. VhTtjA Valószínűleg. Mint egy jó pap, békességben átvezeti a haldoklókat a túlsó partra, amihez olyan mértékű beleérzőkészség és bölcsesség szükségeltetik, mint talán semmi máshoz e világon. Nagyszerű ember, ezt értjük, de igazán nehezen érezhetjük át Jelenczki István hosszúra nyúlt, 110 perces dokumentumfilmjét látva, ami most a Duna tévében, elkészülte után 11 évvel, ismét a képernyőre került. Hiába szólal meg Berta, az erdélyi Kidén, az egykori barátnő, a második férj: Mészöly Miklós, Kass János, legtöbbet talán Göncz Árpád próbál elmondani, megeleveníteni erről az egyedülálló asszonyról, akinek a saját szavai sem adnak igazán eligazítást ahhoz, hogy a személyiségéhez közel kerüljünk. Egyetlen részlete van a filmnek, ahol megrendülten nézzük, hallgatjuk háborús visszaemlékezését, megerőszakolásának történetét. Mintha egy monodrámát látnánk, a rendezés stílusa is ilyen: a közeledő nőalak, lobogó lángú gyertyával egy hosszú, boltíves folyosón, mintha egy másik filmből került volna ide. Sok évtizeddel ezelőtt láthattam Polcz Alaine Világjáték című filmjét, ahol pszichésen beteg gyerekekkel rendeztetett be egy terepasztalt, amelyre mindegyik azokat a szimbolikus értelmű játékokat rakhatta ki, amelyek aztán árulkodtak félelmeikről, személyes kis világukról. Most - ennek a filmnek a készítése idején - arról beszél, hogy a halált tartja az ölében. Döbbenetes lehetett évtizedeken át így élni, de a rendező bőbeszédű felszínessége miatt ezt nem nagyon tudjuk átélni. Megérteni is nehezen. Bernáth László KULTÚRA 2007. MÁJUS 17., CSÜTÖRTÖK NÉPSZAVA Soha nem volt ilyen átfogó prekolumbián tárlat hazánkban Százötvenezer látogatót várnak Inka civilizáció hódíthatja meg Pestet Pénteken nyílik és szombaton máris fergeteges partival folytatódik az „...és akkor megérkeztek az inkák" című kiállítás a Szépművészeti Múzeumban. A több mint háromszáz műtárgy, mely zömében a madridi Museo de Americából érkezett, szeptember 9-ig tekinthető meg. A százötvenmillió forintba került tárlatra 100- 150 ezer látogatót várnak, akik immár üdülési csekkel is fizethetik a 2400 forintos belépőjegyet. Van Gogh önarcképe helyén most Chavin de Huántar megközelítőleg háromezer éves főtemplomából származó öt méter magas kőoszlop pontos másolata áll a Szépművészeti Múzeumban. A monumentális emberarc jaguárfogakkal ékes, és kígyók tekeregnek a szeme körül, összefoglalva az andesi vallás kedvelt szimbólumait - magyarázta Lantos Adriána, az „...és akkor megérkeztek az inkák” című kiállítás egyik kurátora. A jelképek a Jón csarnokban kiállított csaknem száz rituális agyagedényen is visszaköszönnek, néhányan a sziklavölgybe hulló emberáldozatok gyerekesen ügyetlen, mégis ijesztő megformálása rettenti a látogatót. De leginkább a mindennapi élet örömeit szerették viszontlátni az indiánok csőrös edényeiken, amelyekből szent napokon a kukoricasört, a chichát hörpölték. A chicheriákban ma is hatalmas üstökből mérik a hazatérő perui földműveseknek a népszerű nedűt, s akár az inkák alatt, az első korty most is az isteneké. Merész szeretkező jeleneteket, önfeledt kokacserjerágcsálást látunk az inkák előtti máz nélküli, festett kerámiákon. Lantos Adriána azt is elmondta, hogy a koka mellé meszet is falatoztak az indiánok, hogy fokozzák a bódulatot. A mészkőkaparó bronz célszerszámot és az edényen ábrázolt mását is megcsodálhatjuk egy tárlóban. A leglátványosabbak persze - főként férfiak által viselt - az ékszerek. Mint a kéttenyérnyi arany orrdísz vagy a tíz centiméter átmérőjű drágakövekkel díszített ékszer, melyet a kitágított fülcimpájukba helyeztek az előkelők. Persze csak ünnepekkor, s gondosan a fejdíszhez erősítve a súlyos fülbevalókat. A félhomályos termekben finoman megvilágított tárgyak sejtelmesen megsokszorozódnak a vitrinek üvegében visszacsillogva, a falakon kézzel festett istenábrázolások, amott egy inka piramis épp készülő félben lévő színes fala látható. Igazat kell adnunk Baán László főigazgatónak, hogy aki ide belép, nem steril múzeumot lát, hanem parányi impressziót is az indián civilizáció sejtelmességéből. Talán ehhez a hangulathoz tartozik, hogy a műkincsek biztosítási összege és az állami garancia nagysága is titkos. Valójában persze a kölcsönző partnerek kérése miatt hallgat a főigazgató. A tárlat egyébként 150 millió forintba került, és Baán László szomorú lenne, ha százezer alatt lenne a kíváncsiak száma. Egyáltalán nem aggódik amiatt, hogy a Nemzeti Múzeumban néhány nap múlva szintén titokzatos aranytárgyakkal zsúfolt tárlat nyílik, méghozzá Dzsingisz kán birodalmáról. „Nem vagyunk egymás versenytársai, ellenkezőleg, egy jó tárlat kedvet csinál egy másik megtekintéséhez.” Ezt bizonyítandó tárgyal arról a két nemzeti intézmény, hogy a két tárlatra érvényes belépőjegyet bocsássanak ki. Talán egy hónap múlva már ilyet is vehetünk. A műtárgyak zöme egyébként a madridi Museo de America két évvel ezelőtti tárlatán alapul, melyet Gyarmati János és Lantos Adriána kurátor hat másik hazai és külföldi múzeumokból származó alkotással egészített ki, hogy átfogóbb képet kapjanak a magyar látogatók az inkák előtti indián civilizációk művészetéről. Mert az inkák, a hódítók jó szokása szerint, előszeretettel terjesztették azt magukról, hogy ők képviselik a civilizálót, valójában a spanyolokat egy évszázaddal megelőző hódításuk virágzó kultúrákat olvasztott eggyé. És gyengített meg éppen akkor, amikor a conquistádorok ellen szükség lett volna minden erőre. De ez már egy másik kiállítás témája lenne. Hamvay Péter A látogatók mintha egy korabeli indián civilizációba csöppennének - az érdeklődőket 300 műtárgy várjaFotó: Demecs Zsolt Perui parti Hajnalig tartó Perui partival ünnepli a Szépművészeti a Múzeumok Világnapját szombaton. Az „...és akkor megérkeztek az inkák" pénteken nyíló tárlathoz kapcsolódó, este 6 órakor kezdődő különleges parti során nem csak a tárlat tekinthető meg. A tatari indiánok adnak elő andokbeli népzenét, a Tumba Y Quema együttes afro-karibi ritmusokat játszik, kézműves foglalkozások, tárlatvezetés, koktélbár, latin táncparti, dél-amerikai ízek, tűzijáték és máglyagyújtás is dukál a 3000 ezer forintos belépőjegy mellé. A HÉT FILMJE ★ [UNK] [UNK] [UNK] Húszezer közül egy Megtörténik, nem is ritkán, hogy nem a film ereje, hanem a választott téma érzékenysége üti szíven a nézőt. S ez a szívenütöttség marad az alapélmény, már nem szálazva szét a pőre történet és a művészi megjelenítés érdemeit egymástól. A Berlinalén Arany Medvét nyert elsőfilmes bosnyák író-rendező, Jasmila Zbanic munkája, a Szerelmem, Szarajevó így hagy visszhangos nyomot maga után. Miközben az alkotói érzékenység, vagy mondhatunk merészséget is, valójában a téma megválasztásában jut érvényre, ez az érzékenység a megformálásban meglehetős szerény keretek között marad. A benne rejlő lehetőség drámai erejű, emlékezetes műre is elég, nem csak egy tisztes melodrámára, amivé lett. „.. .1992-ben minden megváltozott és rádöbbentem, hogy olyan háborúban élek, amelyben a szex arra szolgál, hogy a háborús stratégia részeként nőket alázzanak meg és ezáltal előidézzék egy etnikai csoport széthullását. Boszniában húszezer nőt erőszakoltak meg módszeresen a háború alatt.” Jasmila Zbanic a filmje hátterét megvilágító vallomása magáért beszél, ő pedig a húszezer nő közül egynek a történetét mondja el, a többiek helyett is beszélve. Hősnője egyedül neveli kamaszodó lányát a jóval a háború utáni, de a háború nyomait magán viselő Szarajevóban, a megélhetéssel és lázongó lánya vadócságával küszködve. A film legjobb pillanataiban nem csak a bosnyák főváros Grbavica nevű negyede (a film eredeti címe) mutatja fel az évekkel korábban rajta esett sebeket, hanem a szereplők mindennapjaiban is érzékletesen jelen vannak a zsigerekbe ivódott emlékek. Amikor Zbanic hősnőjének háta egy villanásnyira a látótérbe kerül, s a kép, mintegy véletlenül, látni engedi a bőrt átszabdaló irtózatos hegeket, vagy amikor kamaszlányával hancúrozva annak egy zabolátlan mozdulatára az asszony úgy merevedik le, mint akit valami erőszakos inzultus emléke zavar meg, akkor a filmképek az egyedin túli általánosabb jelentést kapnak. Ezek a finom utalások kevéssel sokat tudnak elmondani arról, hogy a jelenben még mindig milyen kiszolgáltatottan áll az emberi lélek a háborús múlt kísértetei előtt. Amikor ugyanezt a feldolgozhatatlan traumát Zbanic a maga által írt dialógusokba szuszakolja bele, tele jó szándékú didaktikával, egyszerűen kioltja a drámát. Legbántóbban éppen az „etnikai tisztogatásnak” becézett népirtás női túlélőinek pszichoterápiás csoportfoglalkozásán. Az erős drámai felütésnek szánt befejezés, amikor az anya végül szembesíti a bosnyák mártír apáról álmodozó lányát a pőre valósággal, éppen hogy melodrámává lapítja a megrendítő drámát. Megrendülésnek marad a nézőben sikoltozó kérdés: hogyan lehet tovább folytatnia az életet anyának és lányának a valósággal való szembesülés után? Mert itt kezdődik az igazi, szörnyűséges történet. Bársony Éva Jasmila Zbanic Szerelmem Szarajevó Filmpremierek a 12. oldalon Zorán titkos meglepetésekkel készül a Sportarénában Országjáró lemezbemutató turnéját követően május 18-án, pénteken fél nyolckor a Budapest Sportaréna színpadára lép ismét friss műsorával Zorán. Az ősszel megjelent Közös szavakból című albuma adta a turné és az est címét is. Mint hagyományosan, Zorán műsorában felhangzanak az elmaradhatatlan, évtizedek óta a legkedveltebbek között számon tartott dalok, mellettük nemcsak az újak, hanem - ahogy ez a legendás előadónál már hagyomány -, néhány a ritkábban játszott dalok közül is megszólal majd. „Erre az estére - mint ahogy eddig mindig - vendégeket is hívtam - mondta lapunknak Zorán köztük lesz egy külföldi művész is, de nem ez lesz az egyetlen meglepetés.” Közelebbit erről nem árult el, de nem kizárt, hogy a meglepetésekbe belejátszik az is, hogy az est egy ritka évfordulóra is ráirányítja a figyelmet. A Közös szavakból című CD tizenegy vadonatúj dalához ugyanúgy Presser Gábor írta a zenét és Zorán testvére, Dusán a szöveget, ahogy Zorán első önálló nagylemezéhez, és azóta is számos dalához. Ennek éppen most harminc éve, a Presser-Dusán-Zorán hármas tehát párját ritkító alkotói együttműködés évfordulóját is ünnepelhetjük. A Sportarénában Zoránnal megszokott csapata lép fel: Horváth Kornél az ütőhangszerek mellett lesz, Orosz Zoltán harmonikázik, Sipeki Zoltán gitárokon játszik, Lattman Béla basszusgitározik, Kovács Péter Kovax billentyűzik, Gyenge Lajos pedig dobol. A vokál tagjai: Óvári Éva, Kabelács Rita és Péter Barbara. Zorán és zenésztársai hétfőn már indulnak is Erdélybe, ahol öt városban adnak koncertet. „De ez már nem az új lemez köré épül, hanem teljes életmű-válogatással lépünk fel Gyergyószentmiklóson, Székelyudvarhelyen, Csíkszeredán, Sepsiszentgyörgyön és Marosvásárhelyen. Lapunk arról is tudomást szerzett, hogy hosszas baráti unszolásra Dusán végre beadta a derekát, és kötetbe válogatta-szerkesztette szövegeit, Csak szöveg címmel. A könyv a mostani ünnepi könyvhét újdonsága lesz. B. É. Zorán budapesti koncertjét jövő héten erdélyi turné követi Fotó: Szalmás Péter