Népszava, 2007. szeptember (134. évfolyam, 204-228. szám)

2007-09-01 / 204. szám

NÉPSZAVA 2007. SZEPTEMBER 1., SZOMBAT BELFÖLD Az államfő bármikor felszólalhat a Házban A köztársasági elnök az alkotmány szerint részt vehet és felszólalhat az Országgyű­lés és az országgyűlési bizottságok ülésein. A házszabály pedig úgy rendelkezik, hogy a köztársasági elnök, a miniszterelnök, valamint a kormány tagjai bármikor felszólalhatnak a parlament ülésén. Sólyom László Szili Katalinnak küldött levelé­ben ezeket a passzusokat említette. A házszabály egyébként a napirenden kívüli felszólalásokkal foglalkozó fejezetben azt írja, hogy „a köztársasági elnök, a minisz­terelnök és a kormány tagjai rendkívüli ügyben napirenden kívül felszólalhatnak". Ilyen kérdésekben szólalhatnak föl napirend előtt a frakcióvezetők is, valamint napirend után bármelyik képviselő. A demokratikus államszervezet értékeinek megerősítését célozza a köztársasági elnök Sólyom beszédével kezdődik az ülésszak Felszólal Sólyom László államfő a parlament szeptember tizedikei első ülésén. A köztársasági elnök - aki erről levélben értesítette Szili Katalin házelnököt - „a demokratikus államszervezet értékeinek meg­erősítéséről" beszél majd. Kumin Ferenc, az elnöki hivatal főosztályve­zetője lapunknak arra a kérdésére, hogy az államfő foglalkozik-e majd a Magyar Gárdával, azt mondta, az elnök minden, a magyar közéletet foglalkoztató kérdést a saját súlyának megfelelően érint. Sólyom László köztársasági elnök beszédével kezdődhet az Országgyű­lés őszi ülésszakának első napja. Az államfő levélben tájékoztatta Szili Katalin házelnököt, hogy a szeptem­ber tizedikei ülésen napirend előtt fel kíván szólalni, és „a demokratikus államszervezet értékeinek megerősí­téséről” beszél majd. A Köztársasági Elnöki Hivatal főosztályvezetője lapunknak el­mondta, Sólyom László azért szólal föl a parlament őszi ülésszakának első napján - amely az őszi politikai szezon nyitányának is tekinthető­­, mert a demokratikus államszervezet értékeivel összefüggő sok alapkér­dés foglalkoztatja a közéletet. Ezen értékek megerősítése a köztársasági elnök feladata - tette hozzá Kumin Ferenc. Arra a kérdésünkre, hogy az államfő beszél-e majd a Magyar Gárdáról, a főosztályvezető azt mondta, minden, a magyar közéletet foglalkoztató kérdést a saját súlyának megfelelően érint majd az államfő. Sólyom László júliusban, az MTV A szólás szabadsága című műsorában beszélt az értékekről. Akkor mindkét politikai oldallal kapcsolatos kritikái előkerültek. Gyurcsány Ferenc kor­mányfő balatonőszödi beszédével összefüggésben azt mondta, „az el­nöknek lehetősége van, hogy az érté­keket képviselje, (...) a demokráciába vetett bizalmat ássa alá, hogyha valaki akár jó cél érdekében is (...) becsapja a választókat”. „Én azt vártam a mi­niszterelnöktől, hogy ezt ismerje be”, nem ismerte be, nem kért bocsánatot, hanem magyarázta, hogy miért tette — közölte. Sólyom László azonban azt is kijelentette, hogy a másik oldal az intézményrendszer hitelét vonja kétségbe. „(...) vitatkoznom kell az ellenzékkel arról, hogy az alkotmány valóban alkalmas-e arra, hogy ennek a rendszernek az alkotmányát, az alapját képezze” - jelentette ki. Sze­rinte tisztességesen kell politizálni, és csak az intézményekben lehet bízni: az alkotmányban, az alapjogokban, amelyeket semmilyen krízisben nem lehet kétségbe vonni. Úgy vélte, megtörtént a rendszerváltás, és a magyar alkotmányos rendszerrel egy kitűnő demokratikus államot lehetne működtetni. Államfővé választása óta Sólyom László összesen háromszor, ebben a ciklusban kétszer beszélt az Ország­­gyűlésben. Először 2005-ös megvá­lasztásakor szólalt föl. Akkor a többi között azt mondta, „fölesküdtem arra, hogy az alkotmányon őrködöm. Ennek szigorúságában senki ne kételkedjen! Az alkotmány azonban nemcsak intéz­ményeket és hatásköröket szabályoz, hanem mindenekelőtt és mindenekfe­­lett erkölcsi értékeket nyilvánít ki (...). Ezek megőrzése és ezek között külö­nösképpen az emberi méltósághoz és az emberi élethez való jog, valamint a véleménynyilvánítás szabadságának biztosítása az egyik legfőbb felada­tom”. Másodszor a jelenlegi parlament alakuló ülésén szólalt föl az államfő. Akkor a többi között azt emelte ki, hogy „a választások után a tények, a döntések és a felelősségvállalás ideje jött el”. Érintette a képviselők „szabad mandátumának” kérdését, valamint kifejtette, hogy az Országgyűlésben megvan minden számottevő támoga­tást élvező politikai irányzat, melyek mindegyike részese a hatalomnak, és minden képviselő egyenlő legitimáci­óval bír. Hozzátette, „a kormányzati felelősség körét és a kormánypártok szerepét egyértelművé kell tenni”, és meg kell különböztetni a képviselők együttes felelősségétől. Kijelentette, hogy „az Országgyűlés közös felelős­sége (...) az alapos, tárgyszerű vitára, az érvek valódi mérlegelésére vonatko­zik”. Tavaly nyáron is beszélt Sólyom a parlamentben az előtt, hogy a képvi­selők leszavazták első legfőbb ü­gyész­­jelöltjét, Horányi Miklóst. Népszava-információ Sólyom László két évvel ezelőtti megválasztása óta háromszor mondott beszédet az Országgyűlésben Fotó: Szalmás Péter Államtitok, ki lövethet le eltérített repülőgépet Ombudsmanhoz fordult a Népsza­va, kérve, vizsgálja meg, jogosan minősül-e államtitoknak, hogy Ma­gyarországon ki dönthet egy polgári repülőgép lelövetéséről. A minősített adatok védelméről szóló, jelenleg egyeztetés alatt álló törvényjavaslat melléklete - „a Magyar Köztársaság szuverenitásának, területi integritá­sának megőrzésével összefüggő mi­nősíthető adatok jegyzéke” - egyik pontja szerint államtitoknak minő­sülnek a „Nemzeti Döntéshozó Sze­mély döntés-előkészítésével kapcso­latos adatok terrorista céllal eltérített polgári légi járművek elleni művele­tek során”. Ez önmagában jogszerű, de nem tudni, ki a döntéshozó. A magyar jogalkotásban a 2001. szeptember 11-i merényletsorozat után merült fel, hogy amennyiben az amerikaihoz hasonló módon ön­gyilkos merénylők esetleg átveszik a repülőgépek feletti irányítást, azo­kat, tekintet nélkül az ártatlan utasok életére - adott esetben - a légvéde­lemnek, illetve a légierőnek le kell lőnie. Erről akkoriban - tudomásunk szerint - 3000-es jelzetű, azaz titkos kormányhatározat született. E jog­szabály értelmében a kormány az úgynevezett Nemzeti Döntéshozó Személy hatáskörébe utalta az uta­sok, illetve a földön megvédendők élete fölötti végső határozat jogát. A Honvédelmi Minisztériumban ér­deklődésünkre azt közölték, hogy e személy kiléte, beosztása államtitok, elsősorban az ő védelme érdekében. Lapunknak név nélkül nyilatkozó illetékesek szerint ez a döntéshozó lehet a miniszterelnök, a honvédelmi miniszter, de akár a vezérkari főnök is. A hadsereg főparancsnoka, az államfő sem zárható ki a listáról, bár egy kormányhatározattal ő nyil­vánvalóan nem jogosítható, illetve kötelezhető semmire. Nem tartható azonban az a helyzet, hogy az illetékes - akár emberéletek százairól, ezreiről is döntő - személy kiléte az ország nyilvánossága előtt titokban maradhasson. Nyilvános jogszabályban egyébként sem szere­pelhet hivatkozás titkos döntésre. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos a Népszava érdeklődésére közölte, ha ilyen beadvány érke­zik, kivizsgálja, hogy jogszerű-e a titkosítás. Lapunk ezért fordult az ombudsmanhoz. Veress Jenő Novemberig értékelheti az ügyészség a történteket Lengyel-ügy: még nyomoznak Meghosszabbították a Lengyel Zoltán (volt fideszes) országgyűlési képviselő ellen indított ügyészségi eljárás határidejét - tájékoztatta la­punkat Keresztes Imre, a Központi Nyomozó Főügyészség vezető fő­ügyésze. A most november 9-ig meg­hosszabbított nyomozással folyama­tosan értékelik az eddig beszerzett bizonyítékokat és tanúvallomásokat, illetve - mint azt Keresztes Imre lapunknak elmondta - pár­huzamosan figye­lemmel kísérik a Budapesti Nyo­mozó Ügyészség­nél (BNYÜ) zajló nyomozást is. Mint ismert, Lengyel Zoltán ellen az I. kerületi rendőrkapitány tett fel­jelentést hivatalos személy elleni erő­szak miatt, miután (a rendőrök állítá­sa szerint) egy utcai igazoltatásnál a képviselő ellenállt az intézkedésnek, nem volt hajlandó igazolni magát és megütötte az egyik járőrt. Lengyel is feljelentést tett ismeretlen tettesek ellen, hivatalos eljárásban elköve­tett bántalmazás miatt; ez ügyben a BNYÜ nyomoz. Lengyelt tanúként (sértettként) már meghallgatták. Keresztes Imre főügyész a Nép­szava kérdésére elmondta: az általuk vizsgált feljelentés ügyében eddig nem hallgatták ki gyanúsítottként Lengyel Zoltánt, egyelőre még a bizo­nyítékok elemzése folyik, ráadásul a képviselő és ügyvédje újabb bizonyí­tási indítvánnyal élt, s ennek szintén helyt adnak. Lengyel Zoltán képvi­selőt mentelmi jogának kikérésére akkor lesz szük­ség, ha gyanúsí­tottként kívánják meghallgatni a vádhatóságnál. Ha a gyanú meg­alapozottá válik, akkor a legfőbb ügyész kérheti ki a képviselő mentel­mi jogát a parlamenttől. Budai Gyula, a politikus ügyvédje elmondta: nincs információjuk arról, hogy az ügyész­ség kezdeményezte volna a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. Lengyel a botrányos eset után kilé­pett a Fidesz parlamenti frakciójából; ez egyúttal azt is jelenti, hogy már nem tagja a pártnak, így várhatóan a nagyobbik ellenzék párt is - adott esetben - támogatni fogja Lengyel mentelmi jogának felfüggesztését. Népszava-információ A képviselő már nem tartozik a Fidesz soraiba, de esete változatlanul rejtélyes 3 Politikai évadot nyit az MSZP Kétnapos frakcióülést tart a jövő hét végén az MSZP. A tapolcai tanácskozás első napján Gyurcsány Ferenc miniszterelnök­pártelnök tart politikai értékelést, valamint beszél az új politikai évad feladatairól. Másnap a képviselő­­csoport munkarendjét vitatják meg a frakciótagok. Lendvai Ildikó frakcióvezető (képünkön) szerint négy feladatot kell megtárgyalni: az egészségügyi szolgálta­tások javítását, a „leszakadók” felzárkóztatását az oktatásban, a 2009-2010-re vonatkozó gazdaságélénkítési lépéseket, illetve a politikai agressziót, radikalizmust. (MTI) Változhat a parlament munkarendje Elképzelhető, hogy változhat az Országgyűlés őszi munkarendje, így a korábban megszokott hétfői és keddi ülésnapok helyett kedden és szerdán lenne plenáris ülés. Az MTI szocia­lista frakcióból származó értesülései szerint a képviselőcsoport egyelőre a frakción belül vé­leményezi a javaslatot, amely szerint a hétfői napokon tartanának hosszabb, több napirendi pont megtárgyalására alkalmas frakcióülést, az Országgyűlés plenáris ülései pedig így keddre és szerdára kerülnének át. Ebben az esetben azonban a kormányülések időpontján is változtatni kellene, mivel jelenleg szerdán - szeptember 7-ig pénteken is - zajlanak a kabinet ülései. (MTI) Hármas államfői találkozó Boris Tadic szerb és Stjepan Mesic horvát államfővel találkozik a Duna-Dráva Nemzeti Park területén Sólyom László köztársasági elnök kedden. A magyar és a horvát államfő még május elején kereste fel a Duna és a Dráva összefolyásánál fekvő Kopácsi Rét Természeti Parkot, és a magyar elnök javasolta partne­rének, hogy a terület védelme és fejlesztése váljék közös magyar-horvát-szerb projektté. Az államfők kedden átadják a „Duna-Dráva ökotáj” természetvédelmi értékeit bemutató, négynyelvű táblát. (MTI) Újabb ítéleteket enyhítettek Jogerősen bűnösnek mondott ki a Fővárosi Bí­róság két férfit pénteken a tavaly őszi zavargá­sokkal összefüggésben; a két külön eljárásban tárgyalt ügyekben csoportosan, társtettesként és felfegyverkezve elkövetett hivatalos személy elleni erőszak miatt mondták ki az ítéleteket, amelyekben enyhítették a korábbi elsőfokú döntéseket. Az egyik eljárásban 2 év 2 hónapnyi börtönbüntetésről 1 év 6 hónapra enyhítették az egyik férfi büntetését, míg a másikban egy 1 év 6 hónapos felfüggesztett szabadságvesztést enyhítettek 1 év 2 hónapra az eredeti, 5 éves próbaidőt 2 évre csökkentve. Az elmúlt héten ez volt a második eset, hogy az őszi zavargásokkal kapcsolatban büntetése­ket enyhített a bíróság. (MTI) Négyen pályáznak az MTI élére Négy pályázat érkezett a Magyar Távirati Iroda Zrt. elnöki posztjára. Ezt Bayer József, a kiíró Tulajdonosi Tanácsadó Testület (TTT) el­nöke mondta a pályázatok felbontása után. Az MTI élére aspirál Belénessy Csaba, a Lánchíd Rádió Budapest főszerkesztője, Kerekes Pál kommunikációs szakember, Váradi Emil, aki 2002-től 2005-ig az MTI általános szakmai alelnöke volt, valamint Vince Mátyás, a hír­­ügynökség jelenlegi elnöke. A TTT júniusban írta ki a pályázatot, a jelenlegi elnök, a posztot 2002 óta betöltő Vince Mátyás mandátuma november végén jár le. (MTI) EP-képviselők a roamingdíjakról Percenként 144 forintra csökkent a külföldről Magyarországra telefonálás díja az Európai Unió roamingdíjakról szóló rendelete követ­keztében - mondta Herczog Edit szocialista európai parlamenti képviselő a szocialista EP-képviselők sajtótájékoztatóján. Kollégája, Hegyi Gyula azt emelte ki: 2010-ig folyamato­san fog csökkeni a roaming, azaz a hazai mo­bil külföldi használatának díja. Mint mondta, szeretnék elérni, hogy csökkenjen a külföldi mobilos internetezés díja is. Lévai Katalin arról beszélt, hogy az Európai Parlament jogi bizottságában nagy vita után győzött az állás­pont, amely szerint ne legyenek különbségek az országok között az árak tekintetében. (MTI)

Next