Népszava, 2007. szeptember (134. évfolyam, 204-228. szám)
2007-09-21 / 221. szám
Három témában is kétharmados egyezségre jutnak a parlamenti pártok Szili Katalin: más ez a házszabály Három, kétharmados döntést igénylő kérdésben is konszenzus alakulhat ki a parlamenti pártok között. Ezt Szili Katalin házelnök mondta a Népszava szerkesztőségében tett látogatásán. Ilyen szerinte a jövő nemzedék országgyűlési biztosáról szóló javaslat, a házszabály módosítása, valamint az Országgyűlés és a kormány együttműködéséről szóló indítvány. A szocialista politikus szerint a kormányzati reformokat végig kell vinni, de nyitni kell, társadalmi párbeszédre van szükség. Leltárt kell készíteni a változtatások eddigi eredményeiről, és fel kell mutatni, hogy a reformok révén hova jut el Magyarország. Erről is beszélt Szili Katalin, az Országgyűlés szocialista elnöke lapunk szerkesztőségében. Kiemelte, a reformokat végig kell vinni, de nyitni kell, társadalmi párbeszédre van szükség. Szerinte ugyanis a változtatásokat társadalmi támogatottság nélkül nem lehet megvalósítani. Szili Katalin úgy fogalmazott: „több energiát kell fordítanunk az előrehaladásra, mint a sípra”. A politikusi ambícióira vonatkozó kérdésre úgy reagált, jól érzi magát a házelnöki szerepben. Abban érdekelt, hogy pártja a következő választás után is kormányzati szerepben dolgozzon. Szili Katalin szóba hozta a Magyar Rádió Vasárnapi Újság című műsorában elhangzott nyilatkozatát, mely szerint a rendszerváltásig visszamenően meg kellene vizsgálni, ki mennyire tartotta be a privatizációs szerződéseket. A házelnök szerint félremagyarázták a szavait, ő ugyanis arra utalt, hogy a privatizációnál az állami vagyont vásárló cégek foglalkoztatási, munkahely-teremtési, beruházási és hazai beszállítói vállalásokat tettek. Szerinte azt kellene vizsgálni, hogy a privatizációs szerződésben is rögzített elemeket mennyiben tartották be. Arról is beszélt, hogy a Kárpátmedencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) egy hete elfogadta a nemzetpolitikai stratégiát. Ezt szerinte néhányan fanyalogva fogadták. Mint fogalmazott: miért nem lehet örülni annak, ha konszenzus alakul ki az anyaországi frakciók és a KMKF határon túli tagjai között nemzetpolitikai kérdésekben? A házelnök elmondta, a pártközi egyeztetéseken három, kétharmados döntést igénylő kérdésben is konszenzus alakulhat ki a parlamenti erők között. Ilyen a jövő nemzedék országgyűlési biztosáról szóló javaslat, a házszabály módosítása, valamint az Országgyűlés és a kormány együttműködéséről szóló indítvány. Az új ombudsman feladata a gyermeki jogok és a környezetvédelem felügyelete lenne. A biztosnak a környezetkárosítás kérdésében egyfajta megelőző funkciója lenne, hatósági jogkört nem kapna, és nemcsak az állami, hanem a piaci szereplőket is ellenőrizné. A javaslat várhatóan októberben kerül a parlament elé. Ugyancsak akkor terjesztik be a házszabály módosítását. A pártok három, az Alkotmánybíróság által a kilencvenes években előírt kérdésben megállapodtak: így a frakcióalakítás létszámminimumában, a független képviselők bizottsági tagsághoz juttatásában, illetve a felszólalások időkeretében. Ez utóbbi esetben rögzítik, hogy milyen típusú felszólalás mennyi ideig tarthat. Nem született konszenzus a taláros testület által előírt két másik kérdésben, arról, hogy a parlament milyen időközönként ülésezzen, illetve a vizsgálóbizottság szabályait sem rendezik. Konszenzus alakult ki a pártok között abban is, hogy a kormány és a parlament együttműködéséről szóló törvényt úgy módosítsák, hogy bővítik az úgynevezett uniós nagybizottság hatáskörét. Erre azért van szükség, mert 2011-től Magyarország lesz az unió soros elnöke. A módosítás szerint a kormány meghatározott időközönként beszámol a parlamenti vezetőknek az elnökségre való felkészülésről. Szili Katalin abban érdekelt, hogy pártja a következő választás után is kormányzati szerepben dolgozzon Fotó: Vajda József MSZP-egyeztetés a biztosítási reformról Szűk körű egyeztetést tart ma Gyurcsány Ferenc kormányfő az MSZP szakpolitikusaival a társadalombiztosítás átalakításáról; a koalíciós egyeztetés hétfőn folytatódik - tudta meg lapunk. A kormánypártok vezetői a hét elején tárgyaltak a kérdésről, amelynek legkritikusabb pontja, hogyan alakítsák ki a biztosítási régiókat, az MSZP ugyanis egybefüggő, az SZDSZ pedig széttagolt területekben gondolkodik. A liberálisok hétfőn kompromisszumos javaslatot tettek, miszerint a megyéket osztanák fel a jövőben létrejövő 5-8 egészségpénztár között úgy, hogy egyik biztosító sem kap egymással határos területeket, de megegyezés nem született. Hivatalosan mégis erről a javaslatról kell egyeztetnie az MSZP vezetésének a frakcióval, amely korábban azt kérte Gyurcsánytól, hogy ragaszkodjon az egybefüggő területek kialakításához. A szabad demokrata Ungár Klára ugyanakkor felvetette: a megoldás az is lehetne, ha három régióra - Dunántúl, Duna-Tisza köze, Tiszántúl - bontanák az országot, de az egyes területeken két pénztár működne, kivéve a középső országrészt, ahol három. A liberális politikus lapunknak azt mondta, javaslata nem zárja ki, hogy a biztosítók országosan versengjenek az ügyfelekért, de helyi szinten is versenyhelyzetet generál, miközben megmaradnának az egybefüggő régiók - e kompromisszum szerinte mindkét pártnak elfogadható. A kérdésről az SZDSZ is egyeztet szombaton az országos tanács ülésén. A kormánypártok már július elején megállapodtak a biztosítási reform keretfeltételeiben, a részletekről azonban máig vita van. Az átalakítást szabályozó törvényjavaslatot a koalíció saját magának szabott határideje alapján szeptember közepéig kellett volna benyújtani az Országgyűlésnek, a mostani állás szerint ez októberben történhet meg. L. G. NÉPSZAVA 2007. SZEPTEMBER 21., PÉNTEK BELFÖLD P. A. Mindent a népszavazás alá rendel a Fidesz elnöke - állítja a politológus Fenntartani a cselekvés látszatát A népszavazás meghirdetése óta eltelt egy évben sem adta fel a Fidesz elnöke a rejtett, illetve nyílt ellenállás politikáját. Nyoma sincs tehát annak, hogy osztaná az államfő véleményét, miszerint a jelenlegi politikai helyzetből a kormány és az ellenzék megegyezése jelentené a kiutat. Szinte minden megszólalása a népszavazásról szólt, és ezután is így lesz, hiszen fenn kell tartani a cselekvés látszatát. „Torkig vagyok azzal, hogy a Magyarország sorsáért felelős emberek, lehetnek ellenzékiek, kormánypártiak és parlamenten kívüli szereplők, arról beszélnek, hogy ők mit miért nem tudnak elérni. Az emberek megoldásokat várnak a politikusoktól” - mondta egy szerda esti rádióinterjúban a Fidesz elnöke. Orbán Viktor - bár nem akarta kommentálni az államfő múlt hétfői parlamenti beszédét - ezzel reagált arra, hogy a köztársasági elnök nem lát más kiutat a jelenlegi politikai helyzetben, mint a megegyezést a kormány és az ellenzék között. Orbán viszont már többször bizonyította, hogy a megoldást nem a megegyezésben látja, hanem a kormány távozásában vagy megbuktatásában. Végső eszközként pedig mindig a népszavazás kerül elő. Eredeti formájukban tavaly október 23-án, az Astoriánál tartott gyűlésen ismertette Orbán Viktor a kiigazítások és reformlépések főbb elemeit támadó népszavazási kérdéseit. Sőt már akkor egyértelművé tette, hogy az eredményes referendumot kormánybuktatónak tartaná. Néhány nappal később arról beszélt, hogy a Fidesz bizonyos területeken hajlandó lenne együttműködni a szocialista párttal, de a miniszterelnökkel soha. Majd újra a népszavazás fontosságát említette. „Az utódpárti elit vezetői rossz következtetést vontak le a békés rendszerváltozásból. Tulajdonképpen örülniük kellett volna, hogy elszámoltatás és börtönök nélkül megúszták a diktatúra fenntartásában, az ország tönkretételében való közreműködést” - támadta Orbán a Heti Válasz december közepén megjelent számában az országot uraló „erkölcsi káoszt”. Ezután visszatért ahhoz, hogy a kormány választások előtti menesztését a Fidesz nem tudja elérni, csakis a választók, és ha sikeres lesz a népszavazás, szakértői kormány vagy előrehozott választás szükséges. Ismét némi kitérő után került elő a referendum ügye január első napjaiban, a Demokratának adott interjúban. Orbán előbb arról beszélt, hogy „nem akarunk a Gazprom legvidámabb barakkja lenni”, és kemény szavakkal bírálta a kormányt. Majd előhúzta, hogy pártja a népszavazással megteremtheti „a csalással hatalomra jutott koalíció” elmozdításának lehetőségét. A február közepén tartott, szokásos országértékelő beszédében pedig az új többség hangoztatásában került elő a kormány bírálata. Akkor is meghatározta a Fidesz tennivalóit: álljanak helyt az önkormányzatokban, az országos politikában és készüljenek a valószínűleg ősszel esedékes népszavazásra (azóta kiderült, most ősszel biztosan nem, de valószínűleg még jövő tavasszal sem lesz referendum). Ennél is tovább ment újabb megszólalásaiban. A nemzeti ünnepen például úgy fogalmazott, hogy „a népszavazás lehet az, amellyel az emberek elkergethetik azokat, akik a nép ellenében kormányoznak. A népszavazás eredménye kötelezi a koalíciót, ám ha az emberek akaratának nem veti magát alá a kormány, akkor nem marad más lehetősége, mint futni, jó gyorsan” - mondta akkor Orbán. „A népszavazás valójában két államfelfogás közötti döntés is lesz, a mostani butikos állam vagy egy plebejus, polgárai érdekeit megvédeni képes, polgáraiért felelősséget vállaló új magyar állammodell kerekedik-e felül” - jelentette ki április elején, a párt egyik konferenciáján. Az ideológiai mellett jogi úton is próbálkozott Orbán, illetve a Fidesz. A hónap közepén törvényjavaslatot nyújtottak be, hogy módosítsanak a választási eljárásról szóló törvény népszavazásra vonatkozó néhány szabályán, hogy az Országos Választási Bizottság „ne packázhasson” a kérdésekkel. Népszava-információ Időcsapdában van Orbán Viktor A Fidesz célja, hogy a népszavazásnak olyan tétje legyen, ami nemcsak aláássa a kormány támogatottságát, hanem egyfajta burkolt kormányváltáshoz is vezet - véli Vasali Zoltán politológus. Mint lapunknak kifejtette, a Fidesz az utóbbi egy évben arra kényszerült, hogy elhatárolódjon a szélsőjobbtól, miközben igyekszik fenntartani az őszödi beszéd utáni hangulatot is, így mindent a népszavazás alá rendel. Ezzel a tematizálással elérheti, hogy nagy lesz a részvétel. Hibás azonban az a feltételezés, hogy egy eredményes népszavazás kormányváltást eredményezne. Az pedig bizonyos, hogy mindez nem segíti a Sólyom által is szorgalmazott párbeszédet. Időcsapdában van Orbán Viktor, hiszen túl sok idő van 2010-ig, amikor a jelenlegi koalíció leváltására valós esély mutatkozik - fejtette ki Kiszelly Zoltán politológus. Szerinte a Fidesz elnökének cselekvést kell mutatnia vagy a cselekvés látszatát keltenie szavazótábora előtt. De nem lehet olyan radikális, mint a Kossuth téri tüntetők, ezért kell a népszavazásban dinamikusnak tűnnie. Mint mondta, a mostani verbális cselekvés után a következő lépés már a népszavazási csata lesz. 3 Megfenyegetett politikusok Életveszélyes fenyegetést kapott tegnap Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője és Semjén Zsolt KDNP-elnök. Az SZDSZ ügyvivője közölte, a liberális politikusok is kapnak életveszélyes fenyegetetéseket. A napokban Szijjártó Péter Fidesz-szóvivőt és Répássy Róbert frakcióigazgatót is megfenyegették. Semjén ismeretlen tettes ellen feljelentést tett. Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője közölte, együttműködést ajánlanak minden demokratikus politikai erőnek, hogy szakítsák meg az kapcsolataikat a szélsőjobboldallal. Kardos Imre dandártábornok, a Köztársasági Őrezred parancsnokhelyettese pedig azt mondta, a képviselők védelmét a rendészeti miniszter javaslatára a kormány rendelheti el, ilyen egyelőre nem történt. (MTI) Polgári Szociális Bázis a Fideszben A vizitdíjról, a kórházi napidíjról és a tandíjról szóló népszavazási kérdések kampányában is szerepet vállal a polgári szociális bázis, amelynek megalakulását a fővárosi Fidesz frakcióvezetője jelentette be tegnap. Tarlós István, aki hét fideszes, illetve KDNP-s politikussal együtt alapította az új szervezetet, elmondta, a bázis nem bejegyzett, hivatalos, hanem önkéntes szervezetként működik majd. A politikusok a következő időszakban országjárásra indulnak. Tarlós támogatást is ígért, ami - szavai szerint - nem azt jelenti, hogy gulyáslevest osztogatnak, de szervezetek csatlakozása után kisebb anyagi természetű akciókra is képesek lesznek. (MTI) Ismét elutasítja a turult a főváros Nem politikai, hanem jogi kérdés a hegyvidéki turulszobor ügye - értesüléseink szerint így foglalt állást az MSZP budapesti párttanácsa. Vagyis a fővárosi szocialisták csak abban az esetben szavaznák meg a fővárosi közgyűlésben a fideszes polgármester tervét, ha a szobor jogi helyzete teljesen rendezett lenne, ám a benyújtani kívánt kerületi határozat szerint jelenleg ez nincs így. Pokorni Zoltán polgármester azután fordult a közgyűléshez, hogy a helyi képviselő-testület - illetve kizárólag annak fideszes tagjai - „kompromisszumos” megoldást fogadtak el. Eszerint a jogsértő módon emelt s emiatt jogerősen elbontásra ítélt turulszobor a helyén maradna, de a jövőben kizárólag a katonai áldozatoknak állítana emléket, a civilek pedig a kerület más részén kapnának külön emlékművet. John Emese frakcióvezető szerint a fővárosi SZDSZ sem lenne partner abban, hogy legalizálják a jelenlegi törvénysértő helyzetet. (Népszava) A döntésig haladékot kért Gyárfás Hétfőtől nem vezethet műsort Aczél Endre és Orosz József a Nap-keltében. Erre utasította írásban Dobos Menyhért, az MTV Közéleti Főszerkesztőségének vezetője Gyárfás Tamást, a műsor producerét (képünkön). Gyárfás lapunknak elmondta: levélben kért haladékot Dobostól, amíg a kuratóriumi elnökség és a tévéelnök, Rudi Zoltán a szerdai ülésen megtárgyalja a műsorvezetők állítólagos összeférhetetlenségének ügyét. A sajtóosztály viszont közölte: Dobos szigorúan betartja a határidőt. A producer szerint lehetett volna még várni pár napot, ha évekig nem merült fel ez a probléma. Úgy vélte, szabályzatuk szerint minden összeférhetetlenséget felszámolnak. Mint azt megírtuk, lapunk úgy tudja, Rudi a műsor ellehetetlenítésével ellenzéki voksokat remél mandátuma meghosszabbításához. (Népszava) ORTT-pénzek a felcsúti focinak Kétmillió forintot szavazott meg a felcsúti labdarúgó-akadémia (áprilisban felavatott, Orbán Viktor alapította utánpótlás-nevelő intézmény) honlapjának fejlesztésére és kiadványaira az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT). A júliusi döntésről most adott hírt az Index. Az ORTT honlapján közzétett jegyzőkönyv szerint a fideszes delegált, Szalai Annamária javasolta, hogy a médiahatóság támogassa az intézményt, amely hatmillió forintos kommunikációs beruházásra kérte a támogatást. Az ORTT szóvivője lapunknak elmondta: egyedi támogatási kérelmeket lehet benyújtani azokra a pénzekre, amelyekhez a testület a műsorszolgáltatási szerződések megszegése miatt jut. Vékony Éva közölte: az ORTT havonta egyszer, média- és kultúrpolitikai szempontok alapján, szavazattöbbséggel dönt a támogatásokról. (Népszava)