Népszava, 2007. szeptember (134. évfolyam, 204-228. szám)

2007-09-21 / 221. szám

Három témában is kétharmados egyezségre jutnak a parlamenti pártok Szili Katalin: más ez a házszabály Három, kétharmados döntést igénylő kérdésben is konszenzus alakul­hat ki a parlamenti pártok között. Ezt Szili Katalin házelnök mondta a Népszava szerkesztőségében tett látogatásán. Ilyen szerinte a jövő nemzedék országgyűlési biztosáról szóló javaslat, a házszabály módosí­tása, valamint az Országgyűlés és a kormány együttműködéséről szóló indítvány. A szocialista politikus szerint a kormányzati reformokat végig kell vinni, de nyitni kell, társadalmi párbeszédre van szükség. Leltárt kell készíteni a változtatások eddigi eredményeiről, és fel kell mutatni, hogy a reformok révén hova jut el Magyarország. Erről is beszélt Szili Katalin, az Országgyűlés szo­cialista elnöke lapunk szerkesztősé­gében. Kiemelte, a reformokat végig kell vinni, de nyitni kell, társadalmi párbeszédre van szükség. Szerinte ugyanis a változtatásokat társadal­mi támogatottság nélkül nem lehet megvalósítani. Szili Katalin úgy fogalmazott: „több energiát kell fordítanunk az előrehaladásra, mint a sípra”. A politikusi ambícióira vo­natkozó kérdésre úgy reagált, jól érzi magát a házelnöki szerepben. Abban érdekelt, hogy pártja a következő választás után is kormányzati sze­repben dolgozzon. Szili Katalin szóba hozta a Ma­gyar Rádió Vasárnapi Újság című műsorában elhangzott nyilatkozatát, mely szerint a rendszerváltásig vis­­­szamenően meg kellene vizsgálni, ki mennyire tartotta be a privatizációs szerződéseket. A házelnök szerint félremagyarázták a szavait, ő ugyan­is arra utalt, hogy a privatizációnál az állami vagyont vásárló cégek foglalkoztatási, munkahely-terem­tési, beruházási és hazai beszállítói vállalásokat tettek. Szerinte azt kel­lene vizsgálni, hogy a privatizációs szerződésben is rögzített elemeket mennyiben tartották be. Arról is beszélt, hogy a Kárpát­medencei Magyar Képviselők Fó­ruma (KMKF) egy hete elfogadta a nemzetpolitikai stratégiát. Ezt szerinte néhányan fanyalogva fogad­ták. Mint fogalmazott: miért nem lehet örülni annak, ha konszenzus alakul ki az anyaországi frakciók és a KMKF határon túli tagjai között nemzetpolitikai kérdésekben? A házelnök elmondta, a pártközi egyeztetéseken három, kétharmados döntést igénylő kérdésben is kon­szenzus alakulhat ki a parlamenti erők között. Ilyen a jövő nemzedék országgyűlési biztosáról szóló javas­lat, a házszabály módosítása, vala­mint az Országgyűlés és a kormány együttműködéséről szóló indítvány. Az új ombudsman feladata a gyer­meki jogok és a környezetvédelem felügyelete lenne. A biztosnak a kör­nyezetkárosítás kérdésében egyfajta megelőző funkciója lenne, hatósági jogkört nem kapna, és nemcsak az állami, hanem a piaci szereplőket is ellenőrizné. A javaslat várhatóan októberben kerül a parlament elé. Ugyancsak akkor terjesztik be a házszabály módosítását. A pártok három, az Alkotmánybíróság által a kilencvenes években előírt kérdésben megállapodtak: így a frakcióalakítás létszámminimumában, a független képviselők bizottsági tagsághoz juttatásában, illetve a felszólalások időkeretében. Ez utóbbi esetben rög­zítik, hogy milyen típusú felszólalás mennyi ideig tarthat. Nem született konszenzus a taláros testület által előírt két másik kérdésben, arról, hogy a parlament milyen időközön­ként ülésezzen, illetve a vizsgálóbi­zottság szabályait sem rendezik. Konszenzus alakult ki a pártok között abban is, hogy a kormány és a parlament együttműködéséről szóló törvényt úgy módosítsák, hogy bővítik az úgynevezett uniós nagybizottság hatáskörét. Erre azért van szükség, mert 2011-től Magyar­­ország lesz az unió soros elnöke. A módosítás szerint a kormány meg­határozott időközönként beszámol a parlamenti vezetőknek az elnökségre való felkészülésről. Szili Katalin abban érdekelt, hogy pártja a következő választás után is kormányzati szerepben dolgozzon Fotó: Vajda József MSZP-egyeztetés a biztosítási reformról Szűk körű egyeztetést tart ma Gyurcsány Ferenc kormányfő az MSZP szakpolitikusaival a társada­lombiztosítás átalakításáról; a koa­líciós egyeztetés hétfőn folytatódik - tudta meg lapunk. A kormánypár­tok vezetői a hét elején tárgyaltak a kérdésről, amelynek legkritikusabb pontja, hogyan alakítsák ki a biz­tosítási régiókat, az MSZP ugyanis egybefüggő, az SZDSZ pedig szét­tagolt területekben gondolkodik. A liberálisok hétfőn kompromis­­­szumos javaslatot tettek, miszerint a megyéket osztanák fel a jövőben létrejövő 5-8 egészségpénztár között úgy, hogy egyik biztosító sem kap egymással határos területeket, de megegyezés nem született. Hivata­losan mégis erről a javaslatról kell egyeztetnie az MSZP vezetésének a frakcióval, amely korábban azt kérte Gyurcsánytól, hogy ragasz­kodjon az egybefüggő területek kialakításához. A szabad demokrata Ungár Klára ugyanakkor felvetette: a megoldás az is lehetne, ha három régióra - Du­nántúl, Duna-Tisza köze, Tiszántúl - bontanák az országot, de az egyes területeken két pénztár működne, kivéve a középső országrészt, ahol három. A liberális politikus lapunk­nak azt mondta, javaslata nem zárja ki, hogy a biztosítók országosan ver­sengjenek az ügyfelekért, de helyi szinten is versenyhelyzetet generál, miközben megmaradnának az egy­befüggő régiók - e kompromisszum szerinte mindkét pártnak elfogadha­tó. A kérdésről az SZDSZ is egyeztet szombaton az országos tanács ülésén. A kormánypártok már július elején megállapodtak a biztosítási reform keretfeltételeiben, a részletekről azonban máig vita van. Az átalakí­tást szabályozó törvényjavaslatot a koalíció saját magának szabott határ­ideje alapján szeptember közepéig kellett volna benyújtani az Ország­­gyűlésnek, a mostani állás szerint ez októberben történhet meg. L. G. NÉPSZAVA 2007. SZEPTEMBER 21., PÉNTEK BELFÖLD P. A. Mindent a népszavazás alá rendel a Fidesz elnöke - állítja a politológus Fenntartani a cselekvés látszatát A népszavazás meghirdetése óta eltelt egy évben sem adta fel a Fidesz elnöke a rejtett, illetve nyílt ellenállás politikáját. Nyoma sincs tehát annak, hogy osztaná az államfő véleményét, miszerint a jelenlegi poli­tikai helyzetből a kormány és az ellenzék megegyezése jelentené a kiutat. Szinte minden megszólalása a népszavazásról szólt, és ezután is így lesz, hiszen fenn kell tartani a cselekvés látszatát. „Torkig vagyok azzal, hogy a Ma­gyarország sorsáért felelős emberek, lehetnek ellenzékiek, kormánypár­tiak és parlamenten kívüli szereplők, arról beszélnek, hogy ők mit miért nem tudnak elérni. Az emberek meg­oldásokat várnak a politikusoktól” - mondta egy szerda esti rádióinter­júban a Fidesz elnöke. Orbán Viktor - bár nem akarta kommentálni az államfő múlt hétfői parlamenti be­szédét - ezzel reagált arra, hogy a köztársasági elnök nem lát más kiutat a jelenlegi politikai helyzetben, mint a megegyezést a kormány és az ellen­zék között. Orbán viszont már több­ször bizonyította, hogy a megoldást nem a megegyezésben látja, hanem a kormány távozásában vagy megbuk­tatásában. Végső eszközként pedig mindig a népszavazás kerül elő. Eredeti formájukban tavaly ok­tóber 23-án, az Astoriánál tartott gyűlésen ismertette Orbán Viktor a kiigazítások és reformlépések főbb elemeit támadó népszavazási kérdé­seit. Sőt már akkor egyértelművé tet­te, hogy az eredményes referendumot kormánybuktatónak tartaná. Néhány nappal később arról beszélt, hogy a Fidesz bizonyos területeken hajlandó lenne együttműködni a szocialista párttal, de a miniszterelnökkel soha. Majd újra a népszavazás fontosságát említette. „Az utódpárti elit vezetői rossz következtetést vontak le a békés rendszerváltozásból. Tulajdonképpen örülniük kellett volna, hogy elszámol­tatás és börtönök nélkül megúszták a diktatúra fenntartásában, az ország tönkretételében való közreműködést” - támadta Orbán a Heti Válasz de­cember közepén megjelent számában az országot uraló „erkölcsi káoszt”. Ezután visszatért ahhoz, hogy a kor­mány választások előtti menesztését a Fidesz nem tudja elérni, csakis a választók, és ha sikeres lesz a nép­szavazás, szakértői kormány vagy előrehozott választás szükséges. Ismét némi kitérő után került elő a referendum ügye január első napjai­ban, a Demokratának adott interjúban. Orbán előbb arról beszélt, hogy „nem akarunk a Gazprom legvidámabb barakkja lenni”, és kemény szavakkal bírálta a kormányt. Majd előhúzta, hogy pártja a népszavazással megte­remtheti „a csalással hatalomra jutott koalíció” elmozdításának lehetőségét. A február közepén tartott, szokásos országértékelő beszédében pedig az új többség hangoztatásában került elő a kormány bírálata. Akkor is megha­tározta a Fidesz tennivalóit: álljanak helyt az önkormányzatokban, az or­szágos politikában és készüljenek a valószínűleg ősszel esedékes népsza­vazásra (azóta kiderült, most ősszel biztosan nem, de valószínűleg még jövő tavasszal sem lesz referendum). Ennél is tovább ment újabb megszóla­lásaiban. A nemzeti ünnepen például úgy fogalmazott, hogy „a népsza­vazás lehet az, amellyel az emberek elkergethetik azokat, akik a nép elle­nében kormányoznak. A népszavazás eredménye kötelezi a koalíciót, ám ha az emberek akaratának nem veti ma­gát alá a kormány, akkor nem marad más lehetősége, mint futni, jó gyor­san” - mondta akkor Orbán. „A népszavazás valójában két államfelfogás közötti döntés is lesz, a mostani butikos állam vagy egy plebejus, polgárai érdekeit megvé­deni képes, polgáraiért felelősséget vállaló új magyar állammodell kere­kedik-e felül” - jelentette ki április elején, a párt egyik konferenciáján. Az ideológiai mellett jogi úton is próbálkozott Orbán, illetve a Fidesz. A hónap közepén törvényjavaslatot nyújtottak be, hogy módosítsanak a választási eljárásról szóló törvény népszavazásra vonatkozó néhány szabályán, hogy az Országos Válasz­tási Bizottság „ne packázhasson” a kérdésekkel. Népszava-információ Időcsapdában van Orbán Viktor A Fidesz célja, hogy a népszavazásnak olyan tétje legyen, ami nemcsak aláássa a kormány támogatottságát, hanem egyfajta burkolt kormányváltáshoz is vezet - véli Vasali Zoltán politológus. Mint lapunknak kifejtette, a Fidesz az utóbbi egy évben arra kényszerült, hogy elhatárolódjon a szélsőjobbtól, miközben igyekszik fenntartani az őszödi beszéd utáni hangulatot is, így mindent a népszavazás alá rendel. Ezzel a tematizálással elérheti, hogy nagy lesz a részvétel. Hibás azonban az a feltételezés, hogy egy eredményes népszavazás kormányváltást eredményezne. Az pedig bizo­nyos, hogy mindez nem segíti a Sólyom által is szorgalmazott párbeszédet. Időcsapdában van Orbán Viktor, hiszen túl sok idő van 2010-ig, amikor a jelenlegi koalíció leváltására valós esély mutatkozik - fejtette ki Kiszelly Zoltán politológus. Szerinte a Fidesz elnökének cselekvést kell mutatnia vagy a cselekvés látszatát keltenie szavazótábora előtt. De nem lehet olyan radikális, mint a Kossuth téri tün­tetők, ezért kell a népszavazásban dinamikusnak tűnnie. Mint mondta, a mostani verbális cselekvés után a következő lépés már a népszavazási csata lesz. 3 Megfenyegetett politikusok Életveszélyes fenyegetést kapott tegnap Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője és Semjén Zsolt KDNP-elnök. Az SZDSZ ügyvi­vője közölte, a liberális politikusok is kapnak életveszélyes fenyegetetéseket. A napokban Szijjártó Péter Fidesz-szóvivőt és Répássy Róbert frakcióigazgatót is megfenyegették. Semjén ismeretlen tettes ellen feljelentést tett. Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője közölte, együttműködést ajánlanak minden demokra­tikus politikai erőnek, hogy szakítsák meg az kapcsolataikat a szélsőjobboldallal. Kardos Imre dandártábornok, a Köztársasági Őrezred parancsnokhelyettese pedig azt mondta, a képviselők védelmét a rendészeti miniszter javaslatára a kormány rendelheti el, ilyen egyelőre nem történt. (MTI) Polgári Szociális Bázis a Fideszben A vizitdíjról, a kórházi napidíjról és a tandíjról szóló népszavazási kérdé­sek kampányában is szerepet vállal a polgári szociális bázis, amelynek megalakulását a fővárosi Fidesz frakcióvezetője jelentette be tegnap. Tarlós István, aki hét fideszes, illetve KDNP-s politikussal együtt alapította az új szervezetet, elmondta, a bázis nem bejegyzett, hivatalos, hanem önkéntes szervezetként működik majd. A politikusok a következő időszakban országjárásra indulnak. Tarlós támogatást is ígért, ami - szavai szerint - nem azt jelenti, hogy gulyáslevest osztogatnak, de szervezetek csatlakozása után kisebb anyagi természetű akciókra is képesek lesznek. (MTI) Ismét elutasítja a turult a főváros Nem politikai, hanem jogi kérdés a hegyvidéki turulszobor ügye - értesüléseink szerint így foglalt állást az MSZP budapesti párttanácsa. Vagyis a fővárosi szocialisták csak abban az esetben szavaznák meg a fővárosi közgyűlés­ben a fideszes polgármester tervét, ha a szobor jogi helyzete teljesen rendezett lenne, ám a benyújtani kívánt kerületi határozat szerint jelenleg ez nincs így. Pokorni Zoltán polgár­­mester azután fordult a közgyűléshez, hogy a helyi képviselő-testület - illetve kizárólag annak fideszes tagjai - „kompromisszumos” megoldást fogadtak el. Eszerint a jogsértő módon emelt s emiatt jogerősen elbontásra ítélt turulszobor a helyén maradna, de a jövőben kizárólag a katonai áldozatoknak állítana emléket, a civilek pedig a kerület más részén kapnának külön emlékművet. John Emese frakcióvezető szerint a fővárosi SZDSZ sem lenne partner abban, hogy legalizálják a jelenlegi törvénysértő helyzetet. (Népszava) A döntésig haladékot kért Gyárfás Hétfőtől nem vezet­het műsort Aczél Endre és Orosz József a Nap-kelté­ben. Erre utasította írásban Dobos Menyhért, az MTV Közéleti Főszerkesz­tőségének vezetője Gyárfás Tamást, a műsor producerét (képünkön). Gyárfás lapunknak elmond­ta: levélben kért haladékot Dobostól, amíg a kuratóriumi elnökség és a tévéelnök, Rudi Zoltán a szerdai ülésen megtárgyalja a műsor­vezetők állítólagos összeférhetetlenségének ügyét. A sajtóosztály viszont közölte: Dobos szigorúan betartja a határidőt. A producer szerint lehetett volna még várni pár napot, ha évekig nem merült fel ez a probléma. Úgy vélte, szabályzatuk szerint minden összeférhe­tetlenséget felszámolnak. Mint azt megírtuk, lapunk úgy tudja, Rudi a műsor ellehetetlení­tésével ellenzéki voksokat remél mandátuma meghosszabbításához. (Népszava) ORTT-pénzek a felcsúti focinak Kétmillió forintot szavazott meg a felcsúti lab­darúgó-akadémia (áprilisban felavatott, Orbán Viktor alapította utánpótlás-nevelő intézmény) honlapjának fejlesztésére és kiadványaira az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT). A júliusi döntésről most adott hírt az Index. Az ORTT honlapján közzétett jegyzőkönyv szerint a fideszes delegált, Szalai Annamária javasolta, hogy a médiahatóság támogassa az intézményt, amely hatmillió forintos kommu­nikációs beruházásra kérte a támogatást. Az ORTT szóvivője lapunknak elmondta: egyedi támogatási kérelmeket lehet benyújtani azokra a pénzekre, amelyekhez a testület a műsor­szolgáltatási szerződések megszegése miatt jut. Vékony Éva közölte: az ORTT havonta egyszer, média- és kultúrpolitikai szempontok alapján, szavazattöbbséggel dönt a támogatá­sokról. (Népszava)

Next