Népszava, 2007. október (134. évfolyam, 229-254. szám)
2007-10-12 / 239. szám
8 HÍR ÉS HÁTTÉR 2007. OKTÓBER 12., PÉNTEK www. posta-hu NÉPSZAVA Míg a Fidesz esetében egyértelmű, hogy a népszavazás intézményét a kormány megbuktatásának eszközéül használja, miközben tudja, hogy ez a célja irreális, a szocialistáknál összetettebb a referendum megítélése. Politológusok szerint a kormányfő kezdeményezésével egyszerre küzd saját frakciójával és harcol külső politikai ellenfeleivel. Bauer Tamás szerint ugyanakkor a parlamenti pártok megegyezési kényszerét nem helyes népszavazással megkerülni. Eltérően ítélik meg a pártok a különböző népszavazási kezdeményezéseket. Az MSZP sem egységes abban, hogy a kormányfő által felvetett kérdésekről referendumot indítsanak. A Fidesz és a KDNP ugyanakkor a maguk nyolcpontos újabb csomagja mellett érvel. Az SZDSZ és az MDF nem kér a népszavazásból, szerintük a felvetődött ügyeket a pártoknak kellene megoldaniuk. A népszavazás támogatása, illetve elutasítása ügyében tehát a két nagy és a két kis párt került egy oldalra. Elvben mindegyik támogatja a liberálisok által kezdeményezett ötpárti tárgyalások folytatását. Az általunk megkérdezett politológusok is ellentétesen ítélték meg a kérdéskört. Ágh Attila úgy vélte, Gyurcsány Ferenc kormányfő kettős stratégiát folytat. Egyrészt küzd saját frakciójával, másrészt pedig harcol külső politikai ellenfeleivel - mondta lapunknak a politológus. Szerinte Gyurcsány kevés időt ad az ötpárti tárgyalásoknak, és ha azok nem vezetnek eredményre, lépni fog. Az MSZP-ben - tette hozzá - még zavarodottság van. Ám azzal, hogy kiderült, a főállású képviselőséget csak 2014-től vezetnék be, vagyis nagyon sokára kihúzták a dolog méregfogát, a szocialista képviselők is megenyhültek. Ágh szerint a Fidesz a népszavazások kezdeményezésével az intézményt a kormány elleni támadásra kívánta felhasználni. A nagyobbik ellenzéki párt az ötpárti tárgyalásokkal megpróbálja húzni az időt, hogy saját korábbi és Gyurcsány Ferenc népszavazási kezdeményezéseiből ne lehessen egyszerre referendum. Ugyanis - tette hozzá a politológus - ha a Fidesz kezdeményezéseiből hamarabb lesz népszavazás, akkor a következő, miniszterelnök indította szavazásra már azt lehet mondani, hogy jelentős plusz kiadásokat jelent költségvetésnek. A Fidesz másik lehetősége, hogy szelektálják a kérdéseket, úgy, hogy a végén csak néhány olyan maradjon, amely markánsan a legnagyobb ellenzéki párthoz köthető. Az SZDSZ Ágh szerint mindig népszavazás-ellenes volt, ugyanis ezen a közjogi intézményen keresztül nem igazán tud érvényesülni. Ezért - tette hozzá - ki is akar maradni a dologból annyira, amennyire csak tud. Ágh közölte, sem az MSZP, sem a Fidesz nem ajánlotta föl az MDF-nek, hogy számára kedvező kérdéseket is bevesz a csomagjába. Nem véletlenül tett Dávid Ibolya a népszavazástól elzárkózó nyilatkozatot -jegyezte meg. Kiszelly Zoltán lapunknak azt mondta, az MSZP-ben vannak, akik szabadulnának Gyurcsánytól, erre utal az is, hogy az ötpártin jelentős egyetértés alakult ki a frakciók között. A politológus szerint a miniszterelnök a népszavazási kezdeményezéssel szeretné megóvni pártját a nagyobb vereségtől. Ugyanis a Fidesz a referendumot is a kormány elleni protestszavazásnak akarja felhasználni, ez viszont tompítja a 2009-es EP-választással elérhető hasonló célokat. Kiszelly szerint, ha nem a Fidesz nyer a népszavazáson, azzal el is veszik az élét a protestszavazásnak, viszont ha Gyurcsány veszít, azzal jelentősen gyengül ő is, pártja is 2009-re. Az MSZP, és főleg Gyurcsány érdeke, hogy a közbeszéd ne gazdasági vitákról, hanem ideológiai kérdésekről szóljon - tette hozzá a politológus. Kiszelly szerint a Fidesz azért nyúlt a népszavazás intézményéhez, hogy valami látványos akciót tudjon mutatni és 2010-ig „foglalkoztatásterápiát” adjon aktivistáinak és szimpatizánsainak. Hozzátette, hogy a Fidesz azt akarja megmutatni, hogy elfogyott a kormányba vetett bizalom, a referendumot a kormány megbuktatásának eszközéül használja, miközben tudja, hogy ez irreális. Kiszelly úgy vélte, hogy az SZDSZ-nek jó a népszavazás. Ugyanis olyan kérdések - egészségügy, oktatás - is napirenden lesznek, amelyek reformja a liberálisokhoz köthető. Ezért az SZDSZ reformpártiként ismét jól el tudja különíteni magát az MSZP-től, és saját tíz százalék körüli szavazótáborát mozgósíthatja. A közjogi kérdések viszont nem kedveznek a liberálisoknak - tette hozzá Kiszelly mert ezek megoldásához a parlamentben kétharmados támogatás kell, amihez elég az MSZP és a Fidesz, nincs szükség az SZDSZ-re. Az MDF akkor él, ha a két nagy párt a kampányban öli egymást, mert így saját magát - a nyugodt, normális pártot - jól meg tudja mutatni. Megjegyezte, hogy a miniszterelnök hét pontjával az MDF normális Magyarországért programjából is több kérdést átvett. Nem ért egyet a pártok népszavazási kezdeményezéseivel Bauer Tamás, aki szerint a Fidesz által felvetett nyolc kérdésben biztosan nem, míg Gyurcsány hét pontja esetében valószínűleg nem lesz referendum. Az SZDSZ-ből nemrég kilépett politikus lapunknak kifejtette: a közélet tisztaságát célzó miniszterelnöki felvetésekkel messzemenően egyetért, mivel azok a demokráciát, a közélet tisztaságát erősítő intézkedéseket tartalmaznak. Sőt érti azt is, hogy ezeknek a fontos céloknak a megvalósulása érdekében említette Gyurcsány a népszavazás lehetőségét, de szerinte nem ez a megfelelő út. Az alkotmány éppen azért köti kétharmados többséghez például a pártokra vagy a képviselői jogállásra vonatkozó törvények elfogadását, hogy ezekben az ügyekben egyezségre kényszerítse a kormányt és az ellenzéket. Ezt a megegyezési kényszert nem helyes népszavazással megkerülni. Az egyik legfontosabb ügy, a párt- és kampányfinanszírozás kérdése hosszú évek óta rendezetlen. Egy ideje tárgyalások folynak a parlamenti pártok között, de ezek néhány hete eredménytelenül zárultak. Úgy tűnik, hogy nincs is valós szándék a kérdés rendezésére - mondta Bauer, aki szerint valószínűleg ezért gondolhatta Gyurcsány Ferenc, hogy a népszavazás eszközéhez kell nyúlni. Szerinte a hétpontos javaslat kérdései feltehetőek népszavazásra, mert tartalmilag nem alkotmányellenesek, csak éppen ez nem helyes. A Fidesz erre adott nyolcpontos válaszának egy része viszont semmiképpen sem lehetne egy referendum része, így a parlament létszámának csökkentése sem kerülhet népszavazásra, mert nem tartalmazza, hogy milyen módon csökkentsék a létszámot. Éppígy aggályosnak tartja azt a felvetést, hogy a kormánytagok és képviselők szja-bevallásai legyenek nyilvánosak, illetve helyteleníti, hogy törvénnyel tiltsák meg a politikai hirdetéseket. Arató Judit, Markotay Csaba A megegyezési kényszert nem helyes népszavazással megkerülni Kétfrontos harcot folytat Gyurcsány Ferenc Ma még csak a pártok között váltanak ki nagyobb érdeklődést a legújabb népszavazási ötletekFotó: Vajda József Szerető Szabolcs coming outja „Lapunk információi szerint az Országos Választási Bizottsághoz már érkezett a miniszterelnök által felvetett témákban népszavazási kezdeményezés egy magánszemélytől" - írta meg értesülését a Magyar Nemzet szerdai száma. Az információ nem érkezett túl messziről, aznap délután ugyanis kiderült, hogy a „magánszemély" a lap főszerkesztő-helyettese, Szerető Szabolcs volt. Rytkó Emília, az Országos Választási Iroda vezetője is megerősítette, hogy Szeretőtől öt népszavazási kezdeményezés érkezett még kedden, és a kezdeményező nevéről azért adhat tájékoztatást, mert az érintett ehhez kifejezetten hozzájárult. (Emlékezetes, ez a szempont nem volt elsődleges a jobboldalnak Kálmán László nyelvész beadványai és adatai esetében). A Magyar Nemzet utóbb azt közölte, hogy Szerető nem a lap képviseletében, hanem magánszemélyként járt el. Ügyes. M. Cs. Kétfajta referendum Kivitelezhetetlennek tűnik a Fidesz és a KDNP kezdeményezése, hogy 148 képviselőjük 8 kérdésben népszavazást kezdeményez, ha az ötpárti tárgyalások nem vezetnek eredményre. Az ellenzéki pártok ezzel Gyurcsány Ferenc kormányfő hétfői népszavazási kezdeményezésére akartak rálicitálni, amikor azonos témakörben ellentétes tartalmú kérdéseket dolgoztak ki. Ugyanezt tette Szerető Szabolcs, a Magyar Nemzet főszerkesztő-helyettese, magánemberként; ő még kedden eljutatta öt kérdését az Országos Választási Irodának. Az ellenzéki oldal mostani elképzelésének azonban - legalábbis jogi oldalról - nincs sok realitása, és politikailag is meglehetősen kockázatosnak tűnik újabb nyolc kérdésben népszavazást indítani. Az alkotmány ugyanis kétfajta népszavazást ismer. Az alaptörvény szerint „országos népszavazást kell tartani legalább 200 000 választópolgár kezdeményezésére", illetve „mérlegelés alapján országos népszavazást a köztársasági elnök, a kormány, az országgyűlési képviselők egyharmada vagy 100 000 választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés rendelhet el". A Fidesz tavalyi 7, majd 3+3-ra fogyó kérdéseivel az előbbi utat választotta, vagyis az aláírásgyűjtést, ami azonban meglehetősen időigényes. Mint ismert, majdnem egy év telt el azóta, hogy Orbán Viktor az Astoriánál meghirdette a referendumot, és a kérdések végső hitelesítése csak most, a következő hetekben lesz meg, ami után az aláírásgyűjtés és azok hitelesítése következhet. Ugyanez az útja egyébként Kálmán László nyelvész vagy Szerető Szabolcs indítványainak, ha hitelesítik őket. A másik említett lehetőség, hogy a kormány vagy a képviselők harmada (legalább 129-en) kezdeményeznek referendumot. Ekkor kikerülhető az aláírásgyűjtés, viszont ilyenkor a parlament többsége dönthet arról, hogy elrendeli-e a népszavazást. Ez történt egyébként - a kormány, illetve a képviselők kezdeményezésére 1997-ben a NATO-hoz, majd 2003-ban az Európai Unióhoz való csatlakozáskor tartott népszavazás esetében. Ma a Fidesznek és a KDNP-nek nincs elég szavazata, hogy ez az út járható legyen, így az ellenzéknek marad ismét az aláírásgyűjtés lehetősége, amelyet, ha most kezdenek el, körülbelül másfél év múlva vezethet eredményre. Könnyebb helyzetben lehet Gyurcsány Ferenc saját leendő kérdéseivel, ha a pártok közötti megbeszélések nem hoznak eredményt. A szocialisták ugyanis - az SZDSZ támogatásával - elvben biztosítani tudják a parlamenti többséget a népszavazás elrendeléséhez. Politikai oldalról viszont mind a Fidesz mostani bejelentése, mind Gyurcsány kezdeményezése veszélyes játék lehet. A kormányfőnek azért, mert a kérdésektől függően akár erős ellenállásba is ütközhet az MSZP- frakcióban, vagy legalábbis egy részében, illetve az sem biztos, hogy az SZDSZ kiállna minden kérdés mellett. A Fidesznek viszont éppen a jogi nehézségek miatt maradhat el a kívánt politikai haszon, ráadásul most - legalábbis részben - ők próbálják előzni a miniszterelnök javaslatait. Ami a menetrendet illetni, egyedül Gyurcsány Ferenc, illetve a kormány esetleges kérdéseinek van esélye arra, hogy beérjék a Fidesz alapkérdéseit, vagyis a tandíjra, a vizitdíjra és a napidíjra vonatkozó kezdeményezéseket. Büszkék vagyunk rá, hogy mi kézbesíthetünk Önnek. Magyar Posta 140 ÉVE A KÖZéP ISMERŐS