Népszava, 2007. október (134. évfolyam, 229-254. szám)

2007-10-12 / 239. szám

8 HÍR ÉS HÁTTÉR 2007. OKTÓBER 12., PÉNTEK www. posta-hu NÉPSZAVA Míg a Fidesz esetében egyértelmű, hogy a népszavazás intézményét a kormány megbuktatásának eszközéül használja, miközben tudja, hogy ez a célja irreális, a szocialistáknál összetettebb a referendum megíté­lése. Politológusok szerint a kormányfő kezdeményezésével egyszer­re küzd saját frakciójával és harcol külső politikai ellenfeleivel. Bauer Tamás szerint ugyanakkor a parlamenti pártok megegyezési kényszerét nem helyes népszavazással megkerülni. Eltérően ítélik meg a pártok a különböző népszavazási kezde­ményezéseket. Az MSZP sem egységes abban, hogy a kor­mányfő által felvetett kérdések­ről referendumot indítsanak. A Fidesz és a KDNP ugyanakkor a maguk nyolcpontos újabb cso­magja mellett érvel. Az SZDSZ és az MDF nem kér a népszava­zásból, szerintük a felvetődött ügyeket a pártoknak kellene megoldaniuk. A népszavazás támogatása, illetve elutasítása ügyében tehát a két nagy és a két kis párt került egy oldalra. Elvben mindegyik támogatja a liberálisok által kezdeménye­zett ötpárti tárgyalások folyta­tását. Az általunk megkérdezett politológusok is ellentétesen ítélték meg a kérdéskört. Ágh Attila úgy vélte, Gyurcsány Ferenc kormányfő kettős stratégiát folytat. Egy­részt küzd saját frakciójával, másrészt pedig harcol külső politikai ellenfeleivel - mondta lapunknak a politológus. Sze­rinte Gyurcsány kevés időt ad az ötpárti tárgyalásoknak, és ha azok nem vezetnek eredményre, lépni fog. Az MSZP-ben - tette hozzá - még zavarodottság van. Ám azzal, hogy kiderült, a főállású képviselőséget csak 2014-től vezetnék be,­­ vagyis nagyon sokára kihúzták a dolog méregfogát, a szocialista képviselők is megenyhültek. Ágh szerint a Fidesz a nép­szavazások kezdeményezésével az intézményt a kormány elleni támadásra kívánta felhasználni. A nagyobbik ellenzéki párt az ötpárti tárgyalásokkal megpró­bálja húzni az időt, hogy saját korábbi és Gyurcsány Ferenc népszavazási kezdeményezései­ből ne lehessen egyszerre refe­rendum. Ugyanis - tette hozzá a politológus - ha a Fidesz kezdeményezéseiből hamarabb lesz népszavazás, akkor a kö­vetkező, miniszterelnök indí­totta szavazásra már azt lehet mondani, hogy jelentős plusz kiadásokat jelent költségvetés­nek. A Fidesz másik lehetősége, hogy szelektálják a kérdéseket, úgy, hogy a végén csak néhány olyan maradjon, amely mar­kánsan a legnagyobb ellenzéki párthoz köthető. Az SZDSZ Ágh szerint min­dig népszavazás-ellenes volt, ugyanis ezen a közjogi intéz­ményen keresztül nem igazán tud érvényesülni. Ezért - tette hozzá - ki is akar maradni a do­logból annyira, amennyire csak tud. Ágh közölte, sem az MSZP, sem a Fidesz nem ajánlotta föl az MDF-nek, hogy számára kedvező kérdéseket is bevesz a csomagjába. Nem véletlenül tett Dávid Ibolya a népszava­zástól elzárkózó nyilatkozatot -jegyezte meg. Kiszelly Zoltán lapunknak azt mondta, az MSZP-ben vannak, akik szabadulnának Gyurcsánytól, erre utal az is, hogy az ötpártin jelentős egyetértés alakult ki a frakciók között. A politológus szerint a miniszterelnök a népszavazási kezdeményezéssel szeretné megóvni pártját a nagyobb vereségtől. Ugyanis a Fidesz a referendumot is a kormány el­leni protestszavazásnak akarja felhasználni, ez viszont tompít­ja a 2009-es EP-választással el­érhető hasonló célokat. Kiszelly szerint, ha nem a Fidesz nyer a népszavazáson, azzal el is veszik az élét a protestszavazásnak, viszont ha Gyurcsány veszít, azzal jelentősen gyengül ő is, pártja is 2009-re. Az MSZP, és főleg Gyurcsány érdeke, hogy a közbeszéd ne gazdasági vitákról, hanem ideológiai kér­désekről szóljon - tette hozzá a politológus. Kiszelly szerint a Fidesz azért nyúlt a népszavazás intézmé­nyéhez, hogy valami látványos akciót tudjon mutatni és 2010-ig „foglalkoztatásterápiát” adjon aktivistáinak és szimpatizán­sainak. Hozzátette, hogy a Fidesz azt akarja megmutatni, hogy elfogyott a kormányba vetett bizalom, a referendumot a kormány megbuktatásának eszközéül használja, miközben tudja, hogy ez irreális. Kiszelly úgy vélte, hogy az SZDSZ-nek jó a népszavazás. Ugyanis olyan kérdések - egész­ségügy, oktatás - is napirenden lesznek, amelyek reformja a liberálisokhoz köthető. Ezért az SZDSZ reformpártiként ismét jól el tudja különíteni magát az MSZP-től, és saját tíz százalék körüli szavazótáborát mozgósíthatja. A közjogi kér­dések viszont nem kedveznek a liberálisoknak - tette hozzá Kiszelly mert ezek megoldá­sához a parlamentben kéthar­mados támogatás kell, amihez elég az MSZP és a Fidesz, nincs szükség az SZDSZ-re. Az MDF akkor él, ha a két nagy párt a kampányban öli egymást, mert így saját magát - a nyugodt, normális pártot - jól meg tudja mutatni. Meg­jegyezte, hogy a miniszterelnök hét pontjával az MDF normális Magyarországért programjából is több kérdést átvett. Nem ért egyet a pártok nép­­szavazási kezdeményezéseivel Bauer Tamás, aki szerint a Fidesz által felvetett nyolc kérdésben biztosan nem, míg Gyurcsány hét pontja esetében valószínűleg nem lesz referen­dum. Az SZDSZ-ből nemrég kilépett politikus lapunknak kifejtette: a közélet tisztaságát célzó miniszterelnöki felveté­sekkel messzemenően egyetért, mivel azok a demokráciát, a közélet tisztaságát erősítő in­tézkedéseket tartalmaznak. Sőt érti azt is, hogy ezeknek a fon­tos céloknak a megvalósulása érdekében említette Gyurcsány a népszavazás lehetőségét, de szerinte nem ez a megfelelő út. Az alkotmány éppen azért köti kétharmados többséghez például a pártokra vagy a kép­viselői jogállásra vonatkozó törvények elfogadását, hogy ezekben az ügyekben egyez­ségre kényszerítse a kormányt és az ellenzéket. Ezt a meg­egyezési kényszert nem helyes népszavazással megkerülni. Az egyik legfontosabb ügy, a párt- és kampányfinanszí­rozás kérdése hosszú évek óta rendezetlen. Egy ideje tárgya­lások folynak a parlamenti pártok között, de ezek néhány hete eredménytelenül zárultak. Úgy tűnik, hogy nincs is valós szándék a kérdés rendezésére - mondta Bauer, aki szerint valószínűleg ezért gondolhat­ta Gyurcsány Ferenc, hogy a népszavazás eszközéhez kell nyúlni. Szerinte a hétpontos javaslat kérdései feltehetőek népszavazásra, mert tartalmi­lag nem alkotmányellenesek, csak éppen ez nem helyes. A Fidesz erre adott nyolcpontos válaszának egy része viszont semmiképpen sem lehetne egy referendum része, így a parla­ment létszámának csökkentése sem kerülhet népszavazásra, mert nem tartalmazza, hogy milyen módon csökkentsék a létszámot. Éppígy aggályosnak tartja azt a felvetést, hogy a kormánytagok és képviselők szja-bevallásai legyenek nyil­vánosak, illetve helyteleníti, hogy törvénnyel tiltsák meg a politikai hirdetéseket. Arató Judit, Markotay Csaba A megegyezési kényszert nem helyes népszavazással megkerülni Kétfrontos harcot folytat Gyurcsány Ferenc Ma még csak a pártok között váltanak ki nagyobb érdeklődést a legújabb népszavazási ötletek­Fotó: Vajda József Szerető Szabolcs coming outja „Lapunk információi szerint az Országos Választási Bizottsághoz már érkezett a miniszterelnök által felvetett témákban népszavazási kezde­ményezés egy magánszemélytől" - írta meg értesülését a Magyar Nemzet szerdai száma. Az információ nem érkezett túl messziről, aznap délután ugyanis kiderült, hogy a „magánszemély" a lap főszerkesztő-helyettese, Szerető Szabolcs volt. Rytkó Emília, az Országos Választási Iroda vezetője is megerősítette, hogy Szeretőtől öt népszavazási kezdeményezés érkezett még kedden, és a kezdeményező nevéről azért adhat tájékoztatást, mert az érintett ehhez kifejezetten hozzájárult. (Emlékezetes, ez a szempont nem volt elsődleges a jobboldalnak Kálmán László nyelvész beadványai és adatai esetében). A Magyar Nemzet utóbb azt közölte, hogy Szerető nem a lap képviseletében, hanem magánszemélyként járt el. Ügyes. M. Cs. Kétfajta referendum Kivitelezhetetlennek tűnik a Fidesz és a KDNP kez­deményezése, hogy 148 képviselőjük 8 kérdésben népszavazást kezdeményez, ha az ötpárti tárgyalások nem vezetnek eredményre. Az ellenzéki pártok ezzel Gyurcsány Ferenc kormányfő hétfői népszavazási kezdeményezésére akartak rálicitálni, amikor azonos témakörben ellentétes tartalmú kérdéseket dolgoztak ki. Ugyanezt tette Szerető Szabolcs, a Magyar Nemzet főszerkesztő-helyettese, magánemberként; ő még kedden eljutatta öt kérdését az Országos Választási Irodának. Az ellenzéki oldal mostani elképzelésének azonban - legalábbis jogi oldalról - nincs sok realitása, és politikailag is meglehetősen kockázatosnak tűnik újabb nyolc kérdésben népszavazást indítani. Az alkotmány ugyanis kétfajta népszavazást ismer. Az alaptörvény szerint „országos népszavazást kell tartani legalább 200 000 választópolgár kezdeményezésére", illetve „mérlegelés alapján országos népszavazást a köztársasági elnök, a kormány, az országgyűlési képviselők egyharmada vagy 100 000 választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés rendelhet el". A Fidesz tavalyi 7, majd 3+3-ra fogyó kérdéseivel az előbbi utat választotta, vagyis az aláírásgyűjtést, ami azonban meglehetősen időigényes. Mint ismert, majdnem egy év telt el azóta, hogy Orbán Viktor az Astoriánál meghirdette a referendumot, és a kérdések végső hitelesítése csak most, a következő hetekben lesz meg, ami után az aláírásgyűjtés és azok hitelesí­tése következhet. Ugyanez az útja egyébként Kálmán László nyelvész vagy Szerető Szabolcs indítványainak, ha hitelesítik őket. A másik említett lehetőség, hogy a kormány vagy a képviselők harmada (legalább 129-en) kezdeményez­nek referendumot. Ekkor kikerülhető az aláírásgyűjtés, viszont ilyenkor a parlament többsége dönthet arról, hogy elrendeli-e a népszavazást. Ez történt egyébként - a kormány, illetve a képviselők kezdeményezésére­­ 1997-ben a NATO-hoz, majd 2003-ban az Európai Unióhoz való csatlakozáskor tartott népszavazás ese­tében. Ma a Fidesznek és a KDNP-nek nincs elég szava­zata, hogy ez az út járható legyen, így az ellenzéknek marad ismét az aláírásgyűjtés lehetősége, amelyet, ha most kezdenek el, körülbelül másfél év múlva vezethet eredményre. Könnyebb helyzetben lehet Gyurcsány Ferenc saját leendő kérdéseivel, ha a pártok közötti megbeszélések nem hoznak eredményt. A szocialisták ugyanis - az SZDSZ támogatásával - elvben biztosítani tudják a parlamenti többséget a népszavazás elrendeléséhez. Politikai oldalról viszont mind a Fidesz mostani beje­lentése, mind Gyurcsány kezdeményezése veszélyes játék lehet. A kormányfőnek azért, mert a kérdésektől függően akár erős ellenállásba is ütközhet az MSZP- frakcióban, vagy legalábbis egy részében, illetve az sem biztos, hogy az SZDSZ kiállna minden kérdés mellett. A Fidesznek viszont éppen a jogi nehézségek miatt maradhat el a kívánt politikai haszon, ráadásul most - legalábbis részben - ők próbálják előzni a mi­niszterelnök javaslatait. Ami a menetrendet illetni, egyedül Gyurcsány Fe­renc, illetve a kormány esetleges kérdéseinek van esélye arra, hogy beérjék a Fidesz alapkérdéseit, vagyis a tandíjra, a vizitdíjra és a napidíjra vonatkozó kezdeményezéseket. Büszkék vagyunk rá, hogy mi kézbesíthetünk Önnek. Magyar Posta 140 ÉVE A KÖZéP ISMERŐS

Next