Népszava, 2007. november (134. évfolyam, 255-279. szám)

2007-11-23 / 273. szám

NÉPSZAVA 2007. NOVEMBER 23., PÉNTEK HÁTTÉR 11 A pénzügyesek szívesen tanulnak munka mellett, a könnyűipari dolgozók nem ülnek iskolapadba Inkább a nagyvállalatok képzik alkalmazottaikat A nagy- és közepes vállalkozások szívesen képzik alkalma­zottaikat, a kisvállalkozások viszont nem szívesen engedik el alkalmazottaikat tanulni - legalábbis ez derül ki a Központi Statisztikai Hivatal vizsgálatából. A pénzügyi szolgáltatások, illetve a posta és távközlés területén dolgozók többsége felnőttkorában is gyakran ül iskolapadba, a könnyűiparban tevékenykedők közül viszont kevesen tanulnak munka mel­lett. A vizsgálatból kiderül az is, a cégek konferenciákon, szemináriumokon bővítik inkább dolgozóik tudását, az OKJ-s képzést adó tanfolyamokat kevésbé támogatják. A munkahelyi szakmai kép­zések kiemelt jelentőségűek a gazdasági növekedés gyorsítá­sában és a piac igényeihez iga­zodó szerkezetátalakításban, valamint a munkanélküliség kezelésében. A Központi Sta­tisztikai Hivatal tavalyi vizsgá­latában arra kereste a választ, mely vállalatok szerveztek, támogattak 2005-ben képzé­seket, ezek milyen típusúak voltak, és az alkalmazottak mi­lyen mértékben vettek részt a képzéseken. A válaszok alapján a vállalkozások 49 százaléka garantált lehetőséget alkalma­zottainak szakmai képzésre, ez az 1999. évi adatokhoz képest jelentős, mintegy 12 százalék­­pontos növekedést jelent. Ugyanakkor rámutattak arra is, hogy jelentős különbségek mutatkoztak a vállalkozások mérete, és a gazdasági ágaza­tok szerint. A nagyvállalatok, vagyis a 250 alkalmazottnál többet foglalkoztatók csaknem mind­egyike, az 50-249 munkavál­lalót alkalmazók is csaknem 80 százaléka, míg a kisebb cégek (10 és 49 fő közöttiek) alig több mint 40 százaléka támogatott valamilyen szakképzést. Gaz­dasági ágazatonként is jelentős különbségeket tapasztaltak az elemzők: a szakmai oktatás le­hetőségét leginkább a pénzügyi szolgáltatások, a posta, a távköz­lés, valamint közműellátással foglalkozó vállalatok használták ki, a szervezetek 70-95 százalé­ka iskolázta be alkalmazottait. Az átlagtól viszont lényege­sen elmarad a textil-, ruha- és bőripar, illetve a vendéglátás, valamint a fa- és egyéb feldol­gozóipar. A vállalkozások több­sége a konferenciákat, szeminá­riumokat részesítette előnyben, alkalmazottaik tanfolyamokon való részvételét annak ellenére kevésbé támogatták, hogy azok egyre nagyobb hányada szakké­pesítést adó (OKJ) képzés. A ha­gyományos képzéseket biztosító vállalkozások a tanfolyamok 90 százalékát külső cégre bízták, és csak mintegy kétötödük szervezett belső programokat. A képzésben részt vevők éves szinten átlagosan mintegy 38 óra munkaidő-kedvezményben részesültek. A hivatal munkatársai kimu­tatták azt is, hogy a gazdálkodó szervezetek 51 százaléka azon­ban semmilyen formában sem támogatta alkalmazottainak szakmai képzését. Ennek okait vizsgálva a válaszadók több mint négyötöde szerint munka­­vállalóik meglevő jártasságai megfelelnek a vállalkozás aktuá­lis szükségleteinek. Emellett a képzés elmaradását legtöbben új, képzett munkatársak felvéte­lével, illetve a magas költségek­kel és időhiánnyal indokolták. A felmérés megerősítette: a kor­mányzati erőfeszítések ellenére Magyarországon a vállalkozások még mindig csak kevesebb mint fele támogatja alkalmazottai szakmai képzését. Muhari Judit Kedvezmény a kisvállalkozásoknak A foglalkoztatók szakképzési hozzájárulást fizetnek a Munkaerőpiaci Alapba, de a kifizetett éves bruttó munkabér 1,5 százalékának megfelelő járulék meg­határozott százalékát saját munkavállalóik képzésére fordíthatják. Elsősorban a nagyvállalatok használják ki a képzési lehetőséget, de annak érdekében, hogy a mikro- és kisvállalkozásoknál dolgozók se kerüljenek hátrányba, foglalkoztatóiknak január 1-jétől bruttó bérköltségük 1 százalékát fordíthatják saját dolgozóik képzésére. Más kedvezményre is számíthatnak a kis- és közepes vállalkozások, a Társadalmi Megújulás Ope­ratív Program (Támop) pályázatai útján is nyerhetnek forrást alkalmazottaik képzésére. Ez a lehetőség a nagyvállalatok számára nincs meg, mert dolgozóik képzésére több lehetőségük van, mint a mikro-, kis- és közepes vállalkozásoknak. Jól járt, aki lépett egyet, biztosabb lett a munkahelye Sikeres a Lépj egyet előre program, ezt maguk a résztvevők állítják. A képzésekben érintettek 23 százalékának sikerült elhe­lyezkednie, 11 százaléka fizetésemelést kapott. A program első szakasza lezárult, de máris megkezdődött a második rész, amelyre 22 ezer álláskereső vagy alacsonyan képzett munkavállaló jelentkezését várják. Az álláskeresők juttatásokra, támogatásokra számíthatnak annak érdekében, hogy minél előbb találjanak munkahelyet. Jelenleg a Lépj egyet előre program a legnagyobb sikerű - mondta lapunknak Szivi József. A munkaügyi tárca felnőttkép­zési osztályának vezetője arról tájékoztatta lapunkat, hogy a minisztérium újra meghirdette a projektet, míg első körben 15 ezer, elsősorban alacsonyan képzett álláskereső vagy munka­vállaló tanulhatott ingyen, a tervek szerint az új program mintegy 22 ezer álláskeresőnek vagy munkavállalónak segíthet. Ismert, az alapfokú végzett­séggel vagy szakképzettséggel nem rendelkezők első körben májusig jelentkezhettek a „Lépj egyet előre” program ingyenes képzéseire, az eredetileg négy­­milliárd forinttal meghirdetett programban 11 ezer felnőtt képzését tervezték. Többletfor­rással azonban a Foglalkoztatá­si és Szociális Hivatal (FSZH) további négyezer felnőtt kép­zésének támogatását vállalja országszerte. Mintegy 15 500 jelentkező már megkötötte a szerződést, több mint tízezren pedig befejezték a képzéseket, és felvették a sikeres vizsga után járó, minimálbérnek meg­felelő ösztöndíjat. A támogatot­tak 62 százaléka álláskereső, 75 százaléka mindössze általános iskolai végzettséggel vagy még azzal sem rendelkezik. A prog­ram fő elemei: alapfokú iskolai végzettséget szerezhetnek azok a felnőttek, akik azzal nem rendelkeznek, de a 6. osztály befejezését igazoló bizonyítvá­nyuk van. Bizonyos megyékben az érettségivel rendelkező, de szakképesí­tés nélküli felnőttek is lehetőséget kapnak,hogy érettségire épülő szak­­képesítést szerezzenek a projekt során, és a már képe­sítéssel rendelkezők számára lehetőség nyílik meglévő szak­­képesítésükre épülő új ismeret, szakképesítés megszerzésére a hiányszakmákban, valamint betöltött munkakörhöz kap­csolódó, illetve a munkáltató által igényelt munkakörben. A képzést olyan, Magyarországon bejegyzett, akkreditált intéz­mények végzik, amelyek ren­delkeznek a szükséges tárgyi és személyi feltételekkel a képzés helyszínén és állami képesítést nyújtó vagy akkreditált képzési programmal. A tanulást vállaló felnőttek képzési költségét a felnőtt és a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal között létrejött támogatási szerződés alapján az Európai Unió és a magyar kormány átvállalja, a sikeres végzést követően pedig a mini­málbérnek megfelelő egyszeri juttatást biztosít. A cél az, hogy a tanulni vágyók a keresett fog­lalkozásokra felkészítő, úgyne­vezett hiányszakmákból válas­­­szanak. A hiányszakmák listáját a munkaügyi központ javaslatá­ra a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (FSZH) állította össze, amely a munkaerő-piaci igé­nyekhez igazodva változott. A felsorolás jelenleg 26 szakmát tartalmaz. Az érettségizettek egyebek között élelmezésveze­tőnek, elektronikai műszerész­nek, számítástechnikai prog­ramozónak és ügyfélszolgálati asszisztensnek tanulhatnak, az általános iskolát végzettek a többi között varrómunkásnak, villanyszerelőnek, fémforgá­csolónak, g­é­p­l­a­k­a­­­tosnak és szerkezetla­katosnak je­lentkezhet­nek. Azok a programban részt vevők, akiket a munkaügyi központ álláskeresőként nyilvántart, a lakhely és a képzés helyszíne közötti 90 százalékos kedvez­ményű napijegy vásárlására jogosító igazolást kaphatnak a helyközi járatokra. Annak érdekében, hogy kiderüljön, miként teljesült a célkitűzés, az FSZH statisztikai elemzést készített a programban részt vevők megkérdezésével. A válaszadók 45 százalékának szinte azonnali segítséget jelen­tett a képzés: 23 százalékuknak sikerült elhelyezkednie, 11 szá­zalékuk fizetésemelést kapott, és további 11 százaléknak biz­tosabb lett a munkahelye. A támogatott képzésre azért is van nagy szükség, mert a szak­­képzettség a hazai versenyké­pesség növelésének meghatáro­zó eleme, a lakosság képzettségi színvonala azonban elmarad az EU-átlagtól. Az unióban évente a 25-64 éves korosztálynak át­lagosan mintegy 9,6 százaléka, Magyarországon viszont csak 3,8 százaléka kapcsolódik be a felnőttképzésbe. M. J. Az álláskeresők különféle juttatásokat, támogatásokat kaphatnak annak érdekében, hogy minél előbb találjanak munkahelyet Aki bátran, nagyot tud lépni, az nem késett le semmiről, még mindig tanulhat ingyen Fotó: Shutterstock Tanulmányi szerződés • Bár hasznos, a munkáltató nem kötelezhető tanulmányi szerződés megkötésére a munkavállalóval . A szerződésben munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok alatt támo­gatást nyújt, a munkavállaló pedig arra kötelezi magát, hogy tanulmá­nyait befejezi, a képzettség megszerzése után a szerződésben rögzített ideig - legfeljebb öt évig - fenntartja munkaviszonyát . A szerződésben meg kell határozni a munkáltatót terhelő támogatás formáját és összegét, például a munkaidő-kedvezményt, a szabadidőt a felkészülésre járó díjazást, a tandíjat, a vizsgadíjat . A munkáltató arra is kötelezettséget vállalhat, hogy ha a mun­ka megszerzi a képzettséget, ennek megfelelő munkakörbe kell . Ha a munkáltató szegi meg a tanulmányi szerződésben válla munkavállaló sem köteles betartani . Ha a munkavállaló szegi meg a szerződésben foglaltakat, a munkál­tató visszakövetelheti a már megtérített támogatások összegét . Ha a munkáltató kötelezi a munkavállalót a munkakör ellátásához szükséges tanulmányok elvégzésére vagy képesítés megszerzésére, nem köthet tanulmányi szerződést. A költségeket a munkáltatónak kell fedezni, a munkavállalót csak „tanulási" kötelezettség terheli kaválla­­rezi át Irakat, a Az oldal megjelenését az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatta

Next