Népszava, 2007. november (134. évfolyam, 255-279. szám)
2007-11-23 / 273. szám
NÉPSZAVA 2007. NOVEMBER 23., PÉNTEK HÁTTÉR 11 A pénzügyesek szívesen tanulnak munka mellett, a könnyűipari dolgozók nem ülnek iskolapadba Inkább a nagyvállalatok képzik alkalmazottaikat A nagy- és közepes vállalkozások szívesen képzik alkalmazottaikat, a kisvállalkozások viszont nem szívesen engedik el alkalmazottaikat tanulni - legalábbis ez derül ki a Központi Statisztikai Hivatal vizsgálatából. A pénzügyi szolgáltatások, illetve a posta és távközlés területén dolgozók többsége felnőttkorában is gyakran ül iskolapadba, a könnyűiparban tevékenykedők közül viszont kevesen tanulnak munka mellett. A vizsgálatból kiderül az is, a cégek konferenciákon, szemináriumokon bővítik inkább dolgozóik tudását, az OKJ-s képzést adó tanfolyamokat kevésbé támogatják. A munkahelyi szakmai képzések kiemelt jelentőségűek a gazdasági növekedés gyorsításában és a piac igényeihez igazodó szerkezetátalakításban, valamint a munkanélküliség kezelésében. A Központi Statisztikai Hivatal tavalyi vizsgálatában arra kereste a választ, mely vállalatok szerveztek, támogattak 2005-ben képzéseket, ezek milyen típusúak voltak, és az alkalmazottak milyen mértékben vettek részt a képzéseken. A válaszok alapján a vállalkozások 49 százaléka garantált lehetőséget alkalmazottainak szakmai képzésre, ez az 1999. évi adatokhoz képest jelentős, mintegy 12 százalékpontos növekedést jelent. Ugyanakkor rámutattak arra is, hogy jelentős különbségek mutatkoztak a vállalkozások mérete, és a gazdasági ágazatok szerint. A nagyvállalatok, vagyis a 250 alkalmazottnál többet foglalkoztatók csaknem mindegyike, az 50-249 munkavállalót alkalmazók is csaknem 80 százaléka, míg a kisebb cégek (10 és 49 fő közöttiek) alig több mint 40 százaléka támogatott valamilyen szakképzést. Gazdasági ágazatonként is jelentős különbségeket tapasztaltak az elemzők: a szakmai oktatás lehetőségét leginkább a pénzügyi szolgáltatások, a posta, a távközlés, valamint közműellátással foglalkozó vállalatok használták ki, a szervezetek 70-95 százaléka iskolázta be alkalmazottait. Az átlagtól viszont lényegesen elmarad a textil-, ruha- és bőripar, illetve a vendéglátás, valamint a fa- és egyéb feldolgozóipar. A vállalkozások többsége a konferenciákat, szemináriumokat részesítette előnyben, alkalmazottaik tanfolyamokon való részvételét annak ellenére kevésbé támogatták, hogy azok egyre nagyobb hányada szakképesítést adó (OKJ) képzés. A hagyományos képzéseket biztosító vállalkozások a tanfolyamok 90 százalékát külső cégre bízták, és csak mintegy kétötödük szervezett belső programokat. A képzésben részt vevők éves szinten átlagosan mintegy 38 óra munkaidő-kedvezményben részesültek. A hivatal munkatársai kimutatták azt is, hogy a gazdálkodó szervezetek 51 százaléka azonban semmilyen formában sem támogatta alkalmazottainak szakmai képzését. Ennek okait vizsgálva a válaszadók több mint négyötöde szerint munkavállalóik meglevő jártasságai megfelelnek a vállalkozás aktuális szükségleteinek. Emellett a képzés elmaradását legtöbben új, képzett munkatársak felvételével, illetve a magas költségekkel és időhiánnyal indokolták. A felmérés megerősítette: a kormányzati erőfeszítések ellenére Magyarországon a vállalkozások még mindig csak kevesebb mint fele támogatja alkalmazottai szakmai képzését. Muhari Judit Kedvezmény a kisvállalkozásoknak A foglalkoztatók szakképzési hozzájárulást fizetnek a Munkaerőpiaci Alapba, de a kifizetett éves bruttó munkabér 1,5 százalékának megfelelő járulék meghatározott százalékát saját munkavállalóik képzésére fordíthatják. Elsősorban a nagyvállalatok használják ki a képzési lehetőséget, de annak érdekében, hogy a mikro- és kisvállalkozásoknál dolgozók se kerüljenek hátrányba, foglalkoztatóiknak január 1-jétől bruttó bérköltségük 1 százalékát fordíthatják saját dolgozóik képzésére. Más kedvezményre is számíthatnak a kis- és közepes vállalkozások, a Társadalmi Megújulás Operatív Program (Támop) pályázatai útján is nyerhetnek forrást alkalmazottaik képzésére. Ez a lehetőség a nagyvállalatok számára nincs meg, mert dolgozóik képzésére több lehetőségük van, mint a mikro-, kis- és közepes vállalkozásoknak. Jól járt, aki lépett egyet, biztosabb lett a munkahelye Sikeres a Lépj egyet előre program, ezt maguk a résztvevők állítják. A képzésekben érintettek 23 százalékának sikerült elhelyezkednie, 11 százaléka fizetésemelést kapott. A program első szakasza lezárult, de máris megkezdődött a második rész, amelyre 22 ezer álláskereső vagy alacsonyan képzett munkavállaló jelentkezését várják. Az álláskeresők juttatásokra, támogatásokra számíthatnak annak érdekében, hogy minél előbb találjanak munkahelyet. Jelenleg a Lépj egyet előre program a legnagyobb sikerű - mondta lapunknak Szivi József. A munkaügyi tárca felnőttképzési osztályának vezetője arról tájékoztatta lapunkat, hogy a minisztérium újra meghirdette a projektet, míg első körben 15 ezer, elsősorban alacsonyan képzett álláskereső vagy munkavállaló tanulhatott ingyen, a tervek szerint az új program mintegy 22 ezer álláskeresőnek vagy munkavállalónak segíthet. Ismert, az alapfokú végzettséggel vagy szakképzettséggel nem rendelkezők első körben májusig jelentkezhettek a „Lépj egyet előre” program ingyenes képzéseire, az eredetileg négymilliárd forinttal meghirdetett programban 11 ezer felnőtt képzését tervezték. Többletforrással azonban a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (FSZH) további négyezer felnőtt képzésének támogatását vállalja országszerte. Mintegy 15 500 jelentkező már megkötötte a szerződést, több mint tízezren pedig befejezték a képzéseket, és felvették a sikeres vizsga után járó, minimálbérnek megfelelő ösztöndíjat. A támogatottak 62 százaléka álláskereső, 75 százaléka mindössze általános iskolai végzettséggel vagy még azzal sem rendelkezik. A program fő elemei: alapfokú iskolai végzettséget szerezhetnek azok a felnőttek, akik azzal nem rendelkeznek, de a 6. osztály befejezését igazoló bizonyítványuk van. Bizonyos megyékben az érettségivel rendelkező, de szakképesítés nélküli felnőttek is lehetőséget kapnak,hogy érettségire épülő szakképesítést szerezzenek a projekt során, és a már képesítéssel rendelkezők számára lehetőség nyílik meglévő szakképesítésükre épülő új ismeret, szakképesítés megszerzésére a hiányszakmákban, valamint betöltött munkakörhöz kapcsolódó, illetve a munkáltató által igényelt munkakörben. A képzést olyan, Magyarországon bejegyzett, akkreditált intézmények végzik, amelyek rendelkeznek a szükséges tárgyi és személyi feltételekkel a képzés helyszínén és állami képesítést nyújtó vagy akkreditált képzési programmal. A tanulást vállaló felnőttek képzési költségét a felnőtt és a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal között létrejött támogatási szerződés alapján az Európai Unió és a magyar kormány átvállalja, a sikeres végzést követően pedig a minimálbérnek megfelelő egyszeri juttatást biztosít. A cél az, hogy a tanulni vágyók a keresett foglalkozásokra felkészítő, úgynevezett hiányszakmákból válasszanak. A hiányszakmák listáját a munkaügyi központ javaslatára a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (FSZH) állította össze, amely a munkaerő-piaci igényekhez igazodva változott. A felsorolás jelenleg 26 szakmát tartalmaz. Az érettségizettek egyebek között élelmezésvezetőnek, elektronikai műszerésznek, számítástechnikai programozónak és ügyfélszolgálati asszisztensnek tanulhatnak, az általános iskolát végzettek a többi között varrómunkásnak, villanyszerelőnek, fémforgácsolónak, géplakatosnak és szerkezetlakatosnak jelentkezhetnek. Azok a programban részt vevők, akiket a munkaügyi központ álláskeresőként nyilvántart, a lakhely és a képzés helyszíne közötti 90 százalékos kedvezményű napijegy vásárlására jogosító igazolást kaphatnak a helyközi járatokra. Annak érdekében, hogy kiderüljön, miként teljesült a célkitűzés, az FSZH statisztikai elemzést készített a programban részt vevők megkérdezésével. A válaszadók 45 százalékának szinte azonnali segítséget jelentett a képzés: 23 százalékuknak sikerült elhelyezkednie, 11 százalékuk fizetésemelést kapott, és további 11 százaléknak biztosabb lett a munkahelye. A támogatott képzésre azért is van nagy szükség, mert a szakképzettség a hazai versenyképesség növelésének meghatározó eleme, a lakosság képzettségi színvonala azonban elmarad az EU-átlagtól. Az unióban évente a 25-64 éves korosztálynak átlagosan mintegy 9,6 százaléka, Magyarországon viszont csak 3,8 százaléka kapcsolódik be a felnőttképzésbe. M. J. Az álláskeresők különféle juttatásokat, támogatásokat kaphatnak annak érdekében, hogy minél előbb találjanak munkahelyet Aki bátran, nagyot tud lépni, az nem késett le semmiről, még mindig tanulhat ingyen Fotó: Shutterstock Tanulmányi szerződés • Bár hasznos, a munkáltató nem kötelezhető tanulmányi szerződés megkötésére a munkavállalóval . A szerződésben munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a munkavállaló pedig arra kötelezi magát, hogy tanulmányait befejezi, a képzettség megszerzése után a szerződésben rögzített ideig - legfeljebb öt évig - fenntartja munkaviszonyát . A szerződésben meg kell határozni a munkáltatót terhelő támogatás formáját és összegét, például a munkaidő-kedvezményt, a szabadidőt a felkészülésre járó díjazást, a tandíjat, a vizsgadíjat . A munkáltató arra is kötelezettséget vállalhat, hogy ha a munka megszerzi a képzettséget, ennek megfelelő munkakörbe kell . Ha a munkáltató szegi meg a tanulmányi szerződésben válla munkavállaló sem köteles betartani . Ha a munkavállaló szegi meg a szerződésben foglaltakat, a munkáltató visszakövetelheti a már megtérített támogatások összegét . Ha a munkáltató kötelezi a munkavállalót a munkakör ellátásához szükséges tanulmányok elvégzésére vagy képesítés megszerzésére, nem köthet tanulmányi szerződést. A költségeket a munkáltatónak kell fedezni, a munkavállalót csak „tanulási" kötelezettség terheli kavállarezi át Irakat, a Az oldal megjelenését az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatta