Népszava, 2008. január (135. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-04 / 3. szám

NÉPSZAVA 2008. JANUÁR 4., PÉNTEK GAZDASÁG Kifogyhatatlannak tűnik a tilosban utazó munkáltatók trükközési ötlettára Kalákából a kerítés felé menekülnek Nehéz elhinni, hogy egy százhektáros szőlőt valóban csak a közvet­len hozzátartozókból álló „családi kaláka" szüretelt le vagy egy 300 négyzetméteres villát két szakmunkás a rokonok segítségével épít fel. Márpedig minden más esetben meg kell fizetni a munkáltatói közter­heket, a segítőnek alkalmi munkavállalói könyvet kell kiváltania. A hatóság szigorít, ám ennek ellenére a tilosban járó munkaadók ötletei kifogyhatatlannak tűnnek. Éppen ezért valóban az építkezések és a mezőgazdasági munkák lesznek az idén a munkaügyi ellenőrzések fő célterületei - erősítette meg lapunk korábbi értesülését Papp István, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség elnöke. A munkaügyi ellenőr nehéz hely­zetben van, ha a varrodában, épít­kezésen, netán a szántóföldön, gyümölcsösben szétszaladnak a munkások. Pedig a hatóság embere éppen az érdekükben dolgozik, akár alkalmazásuk, akár munkavédelmi körülményeiket vizsgálja - mondta lapunknak Papp István, a szakhi­vatal elnöke. Hiszen többségükben munkáltatójuknak kiszolgáltatott, munkaszerződés nélküli, gyakran lehetetlen körülmények között dol­gozó emberekről van szó. A munkál­tató esete persze más: ott keményen büntet a hatóság. Az elmúlt évben a tavalyihoz képest 1,3 milliárd forint­tal, 6,3 milliárd forintra emelkedett a kiszabott bírságok összege. A mun­kavállaló is büntethető, de csak ak­kor, ha bizonyíthatóan félrevezette a hatóságot, például hamis adatokat mond be vagy segítő családtagnak állítja be magát. Ez azonban ritka eset. A hatóság a legtöbbször egyéb­ként humánusan jár el ilyen esetben. A baj az, hogy a tilosban utazó munkáltatók trükközési ötlettára kimeríthetetlennek tűnik. Megpró­bálnak például pannonhalmi szőlő­nagybirtokon családi segítségnek, kalákának „eladni” Zircről oda­utaztatott szüretelőcsapatot, vagy a megkérdezett napszámossal papírról olvastatják fel, az ellenőrnek bizo­nyos kérdésekre mikor mit is kell mondani. Az éttermet úgy alakítják ki, hogy több ajtaja legyen, aztán a „papír nélküli” mosogató meg előké­szítő már spriccelhet is ki az utcára, ahol aztán eltűnik - a főnök pedig azt mondja, mindent maga meg a szakács csinál. Építkezéseken külön ember figyeli az utcafrontot, ha ide­gen kocsi áll meg a ház előtt, jelez, s a „feketék” már ugranak is át a túlsó kerítésen, vagy - mert a tudósító ilyet is látott már - előzetes megbeszélés szerint a szomszédnál bújnak el. Kü­lön eset, amikor a munkásbrigádnak valamilyen olcsó szállást is bérelnek, s oda buszt küldenek értük: azon a járművön kizárólag „turisták” ülnek, ha megállítja a rendőr. Példáink kapcsán az elnök megje­gyezte: pont ez a legnagyobb gond. A kiszolgáltatott munkavállaló kényte­len megalázó feltételeket is vállalni, ha pénzt akar keresni, pedig - tette hozzá Papp István - a feketén fog­lalkoztató munkaadónak is érdeke lenne „kifehéríteni magát, mert egy esetleges lebukással nemcsak a pusz­ta büntetést, de súlyos szabálytalan­ság esetén saját jövőbeli működését is veszélyeztetheti. Tamás Gábor Erősítenek idén az ellenőrök, tavaly több mint hétmillió szabálytalanul alkalmazott munkást találtak Fotó: Demecs Zsolt Helikopter nélkül A munkaügyi hatóság megerősítése a számok tükrében eredményesnek mondható. Tavaly csaknem hatvan­ezer ellenőrzést végeztek az akciók során, s ennek több mint kéthar­madánál tapasztaltak valamilyen szabálytalanságot. Az akciókban 741 ezer olyan munkavállalót találtak, akinek alkalmazása szabálytalan volt. Az elnök jelezte, az ellenőrök a vizsgálatok során csak a törvényben előírt eszközökkel élhetnek. Cáfolta például azt a - mellesleg ősszel el­lenzéki közleményben is megjelent - hírt, amely szerint egyes szőlő­­területeket felülről, helikopterről fényképezték volna, hogy azonosít­hassák az ott dolgozókat. (Bárcsak olyan gazdagok lennénk, hogy lenne helikopterünk - tette hozzá.) Az már más kérdés, hogy a vizsgálatok során a rendvédelmi szervezetekkel is együttműködnek, s ilyenkor jogsze­rűen sor kerülhet például a személyi azonosság megállapítására. Három nappal többet dolgozunk Az OTP-ben épül a magyar­orosz Rahimkulov birodalma Az idén három munkanappal töb­bet kell - legalábbis hivatalosan - dolgoznunk, mivel a tavalyi 251 munkanap helyett 2008-ban 254 lesz. Ám szabadnapjainkkal ügye­sen sakkozva jól is járhatunk. Tavaly az ünnepek és a hétvégék egybeesése miatt tíz fizetett ün­nepnappal számolhattunk, az idén viszont már csak nyolccal. Ebből három szombatra esik, így ezekkel bővül a hivatalosan ledolgozandó munkanapok száma. A változás oka, hogy tavaly csaknem mindegyik ál­lami ünnep a hétvége közelébe esett. Ha azonban az úgynevezett „hos­­­szú hétvégék” környékén ügyesen variálunk szabadnapjainkkal, akár többször is egy „fizetett hétre” bő­víthetjük az ünnepet. Az év első hetében például a de­cember 31. és január 1., illetve 2. után az év első hivatalos munkanapja szer­da volt. E hét végéig sokan kivették tavalyról megmaradt szabaságukat, így szilveszter után számukra jövő hétfőn kezdődik a munkaév. Hason­ló lehet a helyzet május 1-jével is, az ugyanis csütörtökre esik, a péntek viszont már fizetett pihenőnap, a szombattal és a vasárnappal együtt ez lesz az évben az első négy naposra bővülő hosszú hétvége. A pünkösd három nap pihenőt hoz május 10-12. között. A következő állami ünnepnap augusztus 20., szerda. Általában ehhez az ünnephez kapcsolódik a nyári szabadságolások utolsó nagy hulláma, ezután rázódik vissza normális kerékvágásba az or­szág munkarendje. Ami legközelebb az október 23-i állami ünnep környé­kén borul fel. Az ünnep hete előtti szombat, 18. előre ledolgozandó munkanap, mivel 23. is csütörtök. Halottak napja szombat, a kará­csony viszont 2008-ban csütörtökre és péntekre esik. Ez előtt azonban 20. (szombaton) munkanap lesz. Ezután tehát már a 24-i szenteste is pihenőnappá válik, vagyis év végi családi ünnepünkre - beleszámolva a hétvégét is - együttesen 5 nap pi­henővel számolhatunk. T. G. A leggazdagabb „magyarnak” tartott, orosz származású Megdet Rahimkulov és családja, valamint az érdekeltségükbe tartozó cégek együttes befolyása az OTP-ben 10,057 százalékra növekedett - kö­zölte a Magyar Tőkepiac című na­pilap. Az újabb részvényvásárlásról az OTP-vel a pénzmágnás előzetesen nem egyeztetett - olvasható a BÉT honlapján a bank közleménye. Az OTP menedzsmentje a tulajdonszer­zést kizárólagosan mint pénzügyi portfólióbefektetést értékeli. A hírre az OTP-részvények árfo­lyama csütörtökön negatívan reagált, a megelőző napi záróárfolyamhoz képest - nyolcmilliárd forintos for­galom mellett - kétszázalékos esést produkált. Kuti Ákos, a Cashline Zrt. részvényelemzője lapunknak elmondta: a piaci szereplők már szá­mítottak arra, hogy a Rahimkulov család tovább növeli a 2007 nyarán elért 6 százalékos OTP-részvény­csomagját. A szakember értesülése szerint a tulajdonrész megvásárlá­sához a Rahimkulov család tegnap megkérte a PSZÁF engedélyét. Megdet Rahimkulov a magyar tőkepiac meghatározó szereplője. Évekig tulajdonolta az Általános Értékforgalmi Bank Rt.-t, amely ma már nem végez nyílt piaci banki tevékenységet, a lakossági fiókháló­zatát a Volksbanknak eladta. Eddig valamennyi aktivitása eredményes volt, nemrégiben jó áron adta el Mol­­részvénycsomagját, előtte másik két egykori tőzsdén jegyzett társaság, a Zalakerámia és a Borsodchem pa­pírjain adott túl jó áron. Részvény­­vásárlásainak mindig az volt a célja, hogy legalább 10 százalékos részese­dést szerezzen az egyes társaságok­ban, illetve nyereséggel távozzon. Rahimkulov mindig hangsúlyozza, hogy az OTP nem mint bank érdekli, hanem mint árfolyam-emelkedésre esélyes cég. B. M. Tíz százalék felett nőhet a kenyér ára Az emelkedő minimálbér, az energia, az üzemanyag drágulása és a magas lisztárak áthúzódó hatása miatt idén az első negyedévben átla­gosan 12-15 százalékkal növekedhet a kenyér ára. Tovább folytatódhat a sütőipar koncentrációja, vagyis kevesebb szereplő osztozik a piacon. Tavaly megkétszereződött a liszt ára, ám ezt nem minden pékség tudta ér­vényesíteni áraiban a kereskedelmi cégekkel kötött szerződése miatt, s ez a hatás áthúzódik erre az évre is - nyilatkozta a Népszavának a Pékszövetség szakmai titkára. Werli József hozzátette, 2008 januárjától átlagosan több mint 10 százalék­kal emelkedett a minimálbér, de a járulékokkal, adókkal a bérköltség növekedése eléri a 18 százalékot. Többet kell fizetni a gázért, az elekt­romos áramért és az üzemanyagért is. Összességében 12-15 százalékkal kúszhat föl a leggyakrabban vásárolt félbarna és fehér kenyér átadási ára. Az, hogy a fogyasztó ebből mennyit érez majd meg, elsősorban a keres­kedőktől függ. A pékségek egy része tudta követ­ni tavaly a liszt drámai drágulását átadási áraiban, de sok vállalkozás­nak év végén járt le a kereskedőkkel kötött szerződése, ők kénytelenek voltak „lenyelni” az áremelkedést. Ők idén szeretnék érvényesíteni a magasabb önköltséget. A nagy áruházláncok saját sütödéi gyakran a sütőipari átlag önköltsége alatt kínálják a kenyér kilóját, 200-220 forintért, ami korlátozza a pékek áremelési érdekérvényesítését - vé­lekedett a szakmai titkár. A pékek számára kitörési pont le­het a sütemény, illetve a különleges kenyerek, sütőipari termékkategória. Ám még ez sem hoz akkora nyeresé­get, hogy a szükséges fejlesztéseket elvégezhessék a pékségek, így tovább folytatódik az ágazat koncentrációja. Míg öt-hat éve 1800, addig ma 1250 pékség működik. A korábbihoz ké­pest több a pályázati lehetőség, de a követelményeknek kevés vállalkozás képes megfelelni.­­ Megoldás lehetne a pékségek sa­ját bolthálózata, hiszen a régi uniós tagországokban 70-80 százalékos ez az arány a kereskedelemben, nálunk azonban éppen ellenkezője - közölte Werli József. Bihari Tamás 5 Január 3-i áfátok, melyeket 17.00-kor rögzítettünk­­(e nyilak a forint erősödésére vagy gyengülésére utalnak az euróval, illetve a dollárral szemben­ (Devizapiaci középárfolyam) Egységesítenék az on-line piacot Az Európai Bizottság javaslatokat dolgoz ki annak érdekében, hogy egységes európai piac jöjjön létre az on-line tartalmak, így a zene, a filmek és az internetes játékok szolgálta­tásában. A bizottság megítélése szerint az európai tartalomszolgáltató piacot még ma is a szabályozás széttöredezettsége jellemzi, és hiányoznak azok a szabályok, amelyek áttekinthetően, fogyasztóbarát módon tennék hozzáférhetővé a szerzői jogok által védett tartalmakat. (MTI) Jobban nőttek a bevételek A kormányzati szektor hiánya 309,1 milliárd forint, a GDP 4,9 százaléka volt 2007 III. negyedévében, és 1124,9 milliárd forint, a GDP 6 százaléka az első háromnegyed évben a nemzeti számlák rendszere (ESA95) módszer­tana szerint. A bevételek 12,8 százalékkal, a kiadások 11,2 százalékkal emelkedtek 2006 III. negyedévéhez képest. (MTI) Legtöbb illetéket a lakosok fizetik Tavaly november végéig több mint 130,7 milliárd forint illetékbevétel keletkezett, ebből mintegy 15,6 milliárd forint novemberben - derül ki az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal honlapján közzétett adatsorokból. A befizetések közel 64 százaléka (83,5 milliárd forint) a háztartások, mintegy 36 százaléka (47,2 milliárd forint) a vállalkozások befize­téseiből származott. A pénzforgalmi bevétel - ami figyelembe veszi a túlfizetéseket, visszatérítéseket, függő és átfutó tételeket is - 85,5 milliárd forint volt a tavalyi első tizenegy hónapban. (MTI) Az ötszáz legnagyobb cég Továbbra is a Mol vezeti az 500 legnagyobb hazai cég 2006. évi árbevételi listáját, megelőzve az Audi Hungáriát és a Nokia Komárom Kft.-t - ez derül ki a HVG legújabb számában megjelent összeállításból. Miközben a magyar GDP 3,9 százalékkal nőtt 2006-ban, az 500 legnagyobb árbevételt elérő magyar­­országi cég produktuma 17,5 százalékkal, exportjuk 23 százalékkal emelkedett. A TOP 500-hoz tartozó vállalkozások adták az „or­szág összesített árbevételének” 57 százalékát s az export 93 százalékát, ha a kettős könyvvi­telű cégeket vesszük számba, figyelmen kívül hagyva a pénzügyi szektort. (MTI) Fotó: Kertész Gábor Jánosik kft.: növekvő árbevétel Az elsősorban takarítással és építőipari tevékenységgel foglalkozó Jánosik és Társai Kft. tavalyi árbevétele meghaladta a 3 milliárd forintot, ez 800 millió forinttal több a 2006- osnál - mondta Jánosik Lajos. A cégtulajdonos 3,5 milliárd forintos bevételre számít 2008- ban. Az építőipari tevékenység és a takarítás mellett üzemeltetési, külterület-gondozási, illetve őrző-védő szolgáltatásokat nyújt. Megbízásai között az épületfelújítások mellett egy áruház és egy tornaterem rekonstrukciója is szerepel, a cég részt vesz a panellakások felújításának programjában is. Magyarországi részesedése építőipari beruházások terén nem jelentős, a takarítóiparban körülbelül 2,5 százalékos részesedéssel bírnak. (Népszava)

Next