Népszava, 2008. február (135. évfolyam, 27-51. szám)

2008-02-01 / 27. szám

2 Romaügyi biztost javasol az Európai Parlament Az Európában élő 12-15 millió romát, akik kö­zül mintegy 10 millió az Európai Unióban él, többszörös megkülönböztetés sújtja - ezt tar­talmazza az Európai Parlament (EP) által csü­törtökön elfogadott állásfoglalás, amelynek há­rom magyar képviselő is az előterjesztője volt. A dokumentumban az EP azt javasolja, hogy az Európai Bizottság jelöljön ki egy romaügyekért felelős biztost, dolgozza ki a romák társadalmi integrációját célzó stratégiát, és a közösségi tá­mogatások odaítélésekor vegye figyelembe azt is, hogy a befektetések mennyire szolgálják az esélyegyenlőséget. Járóka Lívia néppárti kép­viselő üdvözölte, hogy indítványát támogatva, az EP az uzsorát fölváltó, sajátos mikrohitel konstrukció bevezetését sürgeti a kisvállal­kozások és magánszemélyek támogatására. A liberális Mohácsi Viktória úgy vélekedett, hogy a tagállamoknak, így Magyarországnak is lehetősége nyílik arra, hogy a hátrányos helyzetűeknek szánt forrásait a romák beil­leszkedését elősegítő oktatási, foglalkoztatási, egészségügyi célokra fordítsa. Halmai Katalin (Brüsszel) Medvegyev jelentős fölénye Dmitrij Medvegyev első miniszterelnök­helyettes (képün­kön), Vlagyimir Putyin elnök utód­jelöltje a legfrissebb közvélemény-kutatás szerint 71 százalékos népszerűségnek örvend Oroszország­ban. A felmérést csütörtökön tette közzé az állami VesIOM közvélemény-kutató intézet - jelentette a Reuters. A Kreml odaadó támogatását élvező Medvegyev az összes felmérés szerint messze maga mögé utasítja vetélytársait. Tegnap lezárták a Gazprom igazgatótanácsába az állam által jelölendők listáját, s abból kiderül, hogy Viktor Zubkov jelenlegi kormányfő az egyetlen esélyes a tanács elnökének tisztségére, amelyet jelenleg Medvegyev tölt be. (Népszava) Megszavazták Tőkés tagságát Az Európai Parlament csütörtökön megsza­vazta Tőkés László erdélyi EP-képviselő interparlamentáris delegációs tagságát. A delegáció a délkelet-európai országokkal való kapcsolattartásért felel. Az előző napon a parlament nem szavazta meg a független képviselők csoportja által Tőkés személyére tett javaslatot. (MTI) HRW: a nyugati demokráciák elnézőek A Human Rights Watch (HRW) nemzetközi jogvédő szervezet szerint a nyugati demokrá­ciák szemet hunynak afelett, hogy a világ több országában zsarnoki vezetők megsértik az emberi jogokat. Az önkényuralmi rendszerek jogsértéseinek nincsenek nemzetközi követ­kezményeik. Ez jelentős részben annak tudható be, hogy az Egyesült Államok, valamint az európai és más földrészek megszilárdult demokráciái „elfogadják” az érintett államok érvelését, miszerint a választások megtartása demokratikussá teszi őket - olvasható a washingtoni székhelyű szervezet csütörtökön nyilvánosságra hozott világjelentésében. (MTI) „Széteséssel fenyeget az állam" Amerikai szakértők szerint Afganisztánban fennáll a veszélye annak, hogy szétesik az állam, ha sürgősen nem történnek lépések a biztonsági helyzet javítására és az újjáépítésre. A gyéren lakott vidékeken ismét előretörnek a radikális tálibok, miközben a polgári reformok és a helyreállítás egy helyben topog, főként az ország déli részén - olvasható egy ameri­kai agytröszt, az Egyesült Államok Atlanti Tanácsának jelentésében, amelyet csütörtökre virradóra ismertettek washingtoni kongresszu­si képviselőkkel. „Kockán forog a NATO mint megbízható, stabil és meghatározó szövetség jövője is” - figyelmeztet a független szakértők jelentése. Képünkön egy tegnapi öngyilkos merénylet helyszínét biztosítják. (MTI) VILÁG 2008. FEBRUÁR 1., PÉNTEK A munkalátogatáson szóba kerültek a két országban zajló reformfolyamatok is Gyurcsány Tuskkal tárgyalt Varsóban Kötetlen megbeszélést folytatott Gyurcsány Ferenc kormányfő Donald Tuskkal, lengyel hivatali partnerével csütörtökön Varsó­ban. A miniszterelnök néhány órás nem hivatalos munkalátoga­tást tett Lengyelországban. A jó hangulatban zajlott minisz­terelnöki találkozón a kétoldalú viszonyról, regionális és az európai integrációval kapcsolatos, valamint energiaügyi és biztonságpolitikai kérdésekről volt szó - közölte Budai Bernadett kormányszóvivő. A felek egyetértettek abban, hogy szükséges a lengyel-magyar kapcsolatok „di­namizálása”, erősítése. Szó esett arról is, hogy a viseg­rádi négyek közösen delegálhatnak küldöttet az úgynevezett „Bölcsek tanácsába”, vagyis abba a rangos szakértőket tömörítő, nyárra fel­állítandó, az elképzelés szerint legfeljebb kilencfős grémiumba, amelynek feladata az lesz, hogy gon­dolkodjon az Európai Unió középtá­vú jövőjének alakításáról. A magyar és a lengyel kormányfő emellett szót ejtett a két országban zajló reformfo­lyamatokról, azok szükségességéről és várható alakulásáról. A reformok ellen nagyszabású tün­tetések zajlanak Lengyelországban. Tusknak mindjárt novemberi hiva­talba lépésekor sokkal világosabban rá kellett volna mutatnia elődjének, Jaroslaw Kaczynski volt kormányfő­nek a hibáira és mulasztásaira - fej­tette ki Lech Walesa lengyel exelnök. Jelenleg a vámhivatalnokok és a kórházi ápolónők rendeznek tiltako­zó akciókat, több fizetést követelve. Janusz Sniadek Szolidaritás-elnök további akciókat jelentett be, sőt az­zal fenyegetőzött, hogy „tiltakozások lavinája fog végigsöpörni Lengyelor­szágon”, ha a kormány továbbra sem hajlandó tárgyalni az állami alkal­mazottak bérköveteléseiről. Walesa egy másik interjúban élesen bírálta a Szolidaritás szak­­szervezet mai vezetőségét. Nézete szerint a novemberben leköszönt, a jobboldali konzervatív Jog és Igaz­ságosság (PiS) párt vezette előző kormány ellen kellett volna tiltakoz­nia a szakszervezetnek, nem pedig most. A PiS-kormány ugyanis ha­logatta a problémák megoldását, és ezzel nagyban hozzájárult az állami alkalmazottak jelenlegi helyzetének kialakulásához - fejtegette.­­ A kormányszóvivő nem erősítette meg az egyik országos politikai na­pilapban megjelent értesülést, amely szerint Gyurcsány Ferenc a jövő héten Washingtonban kitünteti Tom Lantos magyar származású ame­rikai kongresszusi képviselőt, és a kormányfőt fogadja George W. Bush amerikai elnök. Budai Bernadett elmondta: még nem született döntés sem arról, pontosan mikor lesz az esemény, sem arról, hogy azon ki képviseli a magyar kormányt. Az MTI értesülése szerint a kitüntetési ünnepségre és az esetleges minisz­terelnöki látogatásra jövő csütörtö­kön és pénteken kerítenének sort. MTI-információ A lengyel és a magyar delegáció munkaebédje egy étteremben. Középen egymással szemben a két kormányfő fotó meh Veltroni hadicselre készül Tegnap délután kezdte meg a kon­zultációkat az ideiglenes kormány megalakításával szerdán megbízott Franco Marini, a szenátus elnöke. Célja az, hogy az új kabinet keresz­tülvigye a választási reformot. Marini azonban szinte lehetetlen feladatra vállalkozott. A tegnapi nyilatkoza­tok is arra engednek következtetni, hogy teljesen megmerevedtek az ál­láspontok. Silvio Berlusconi, a Forza Italia (FI) elnöke, volt kormányfő, a Nemzeti Szövet­séget (AN) irá­nyító Gianfranco Fini, továbbá az Északi Liga (LN) vezetői ismétel­ten kijelentették: elutasítják az új kormányt, azon­nali választásokat akarnak. Giorgio Napolitano javaslatáról az LN hírhedt vezetője, Umberto Bossi fogalmazta meg legsarkosabb véleményét: „Az egész egy halvaszületett ötlet”. Marini kiváló tárgyalóként ismert, kompromisszumkészsége szak­­szervezeti vezetőként is legendássá vált. Ám valószínűleg kivételes képességei sem lesznek elegendőek ahhoz, hogy meggyőzze a jobbközép pártjait arról: a választási reformot még az előrehozott voksolás előtt módosítani kell. A reformot évek óta halogatják. Az elavult jogszabály megannyi kormány bukását okozta. A mostani parlamentben is közel harminc párt van jelen. Ez a szét­aprózódás nehezen teszi lehetővé a stabil kormányzást. Berlusconi ugyanis nyilvánvalóan attól tart, ha „elvesztegetik az időt”, minimálisra apadhat a jobboldali tábor jelenlegi, tízszázalékosnál nagyobb fölénye. Ha Marini kül­detése mégiscsak sikerrel járna, az előrehozott vá­lasztást június 10-én rendeznék meg. Ez ponto­san két hónappal későbbi időpont a Berlusconi által áhítotthoz képest. A sajátos olasz politikai életre jellemző, hogy még akkor sem teljesen biztos a jobbközép oldal győzelme, ha áprilisban választaná­nak. Ha ugyanis a Walter Veltroni fémjelezte Demokrata Párt koalíciós partnerei nélkül mérettetné meg magát, úgy a párt 36 százalékot sze­rezhet, a koalíciós partnerekkel 48,5 százalékot. Vagyis alig maradnának el Berlusconiéktól. Ha azonban egyesítenék erejüket, csak 44 szá­zalékra számíthatnának. Ezért nem meglepő, hogy Veltroni önállóan kíván indulni a választáson. R. T. Berlusconi attól tart, ha „elvesztegetik az időt", minimálisra apadhat a jobboldali tábor tízszázalékosnál nagyobb fölénye Tadics és Nikolics tévévitája A választási kampányt lezáró tele­víziós vitában az európai integrációt nevezte prioritásnak Borisz Tadics jelenlegi szerb elnök, míg ellenfele, Tomiszlav Nikolics partnerséget szorgalmazott Moszkvával és Brü­s­­­szellel egyaránt. A szerbiai televízió egyes csatornáján közvetített közel másfél órás vitában nyolc témáról, köztük az Európai Unióról és Koszo­­vóról fejtette ki nézeteit a két elnök­jelölt szerdán este. A Nyugat-barát Tadics annak a meggyőződésének adott hangot, hogy Szerbia számára nincs más alternatíva, mint az európai út. A né­hány napja aláírt átfogó orosz-szerb energiaügyi megállapodást méltatva Tadics kijelentette, hogy „Oroszor­szágnak Európa részeként van szük­sége Szerbiára, és nem orosz kor­mányzóságként, amint azt Nikolics úr javasolta valamikor”. „Szerbia soha nem lesz orosz kor­mányzóság, de európai gyarmat sem” — hangzott Nikolics, a Szerb Radi­kális Párt alelnöke részéről a repli­ka. A Tadicsot „volt elnök úrként” szólító Nikolics hangsúlyozta, hogy sokkal keményebb álláspontot kell képviselni az uniós tagságot célzó tárgyalásokon, és szembe kell szállni Brüsszel Koszovó-politikájával. A január 20-i első fordulóból Nikolics került ki győztesen 39,57 százalékkal, Tadics 35,45 száza­lékkal került a második helyre. MTI-információ NÉPSZAVA Schwarzenegger és Giuliani McCain támogatására buzdít Arnold Schwar­zenegger kalifor­niai kormányzó csütörtökön, lapzártánk után jelenti be, hogy John McCaint támogatja a republikánus elnökjelölt-aspiránsok versenyében - közölte tegnap az egy­kori filmsztár egyik munkatársa. Egy nappal korábban az előválasztásokon leszerepelt, azokat abbahagyó Rudy Giuliani buzdította híveit McCain támogatására. Schwarzenegger McCain melletti kiállása döntő lehet a hatalmas népességű Kaliforniá­ban, ahol - közel két tucat állammal egyetemben - jövő kedden tartanak előválasztásokat a pártok. Rudy Giuliani volt New York-i polgármester távozásával két esélyes maradt a republikánus jelöltségért folyó küzdelemben: John McCain arizonai szenátor és Mitt Romney volt massachusettsi kormányzó. Romney korábban a CNN-nek úgy fogalmazott: ha kétfősre szűkül a mezőny, McCainnel szemben nem érzi rossznak az esélyeit. A republikánus elnökjelölt-aspi­ránsok szerda esti vitáján Romney liberálisnak nevezte McCaint, bí­rálva több olyan döntését, amikor a szenátusban a republikánusokkal szemben szavazott. McCain viszont magabiztos hangon közölte: büszke eredményeire, amelyeket a konzer­vatív értékeket képviselve elért. McCain és Romney között kisebb perpatvar alakult ki azzal kapcsolat­ban is, hogy melyikük milyen állás­pontot képviselt az iraki csapaterő­sítés megindításakor. A legnagyobb tapsot a nevető harmadik, Ron Paul, a washingtoni kongresszus texasi képviselője kapta, amikor azt mond­ta: nem kellene akadémiai vitát foly­tatni arról, hogy ki mit mondott a szerinte kezdettől fogva értelmetlen iraki háborúról. Népszava-összeállítás Több mint egymillió iraki áldozatot követelt az erőszak Több mint egymillió iraki halt meg erőszakcselekményben az arab or­szág 2003. márciusi megszállása óta egy olyan tanulmány szerint, amelyet iraki felmérések alapján állítottak össze és hoztak nyilvánosságra. Az iraki családok egyötöde veszített el legkevesebb egy családtagot az ame­rikai megszállás és 2007 augusztusa között - derül ki az Opinion Research Business (ORB) londoni székhelyű közvélemény-kutató cég tanulmá­nyából. Az ORB közleményt adott ki, amelyben hangsúlyozza, hogy az összegzés alapja olyan interjúk, amelyeket 2414 felnőtt (18 éven felü­li) irakival készítettek az országban. A legnagyobb veszteség a bagdadia­kat érte: a fővárosban a családok több mint 40 százaléka elveszített legalább egy tagot. A felmérés hi­bahatára a cég szerint 1,7 százalék, ami azt jelenti, hogy a vizsgált négy és fél év alatt erőszakban meghaltak száma 946 ezer és 1,12 millió közötti. A legutóbbi teljes iraki népszámlálás szerint 1997-ben 4 millió 50 ezer háztartás volt az országban, lélek­­számra több mint 20 milliós volt az ország. Az ORB az I­ACSS független iraki intézettel együttműködve készítette el a felmérést, amely egy korábbi, 2007 augusztusában készí­tett előzetes kutatás tökéletesített változata. Akkor még 1,2 millióra tették a halottak számát a nevezett időszakból. Azóta az ORB további interjúkat készített vidéken. Népszava-összeállítás Újságírók a halottak között Az amerikai invázió kezdete óta legkevesebb 209 újságíró vesztette életét Irakban - jelentette a Riporte­rek Határok Nélkül (RSF) elnevezésű nemzetközi szervezet. Tavaly 48 mé­diamunkást öltek meg a folyamközi országban az RSF adatai szerint.

Next