Népszava, 2008. február (135. évfolyam, 27-51. szám)

2008-02-01 / 27. szám

NÉPSZAVA Az MSZP jobboldali „pálfordulásról ” beszél tandíjügyben Egyre több a „nem” Továbbra is az „igen" válaszok vannak nagy többségben a március 9-i népszavazás mindhárom kérdésében, de egyre nő azok a száma, akik „nem" választ adnának - derül ki a Medián legfrissebb felméréséből. Határozottan csökkent azok aránya is, akik szerint egy sikeres nép­szavazás után a kormánynak le kell mondania, illetve továbbra sem tudni, hogy a most 47 százalékra várt részvétel elegendő lesz-e az eredményességhez. Jelentősen növekedett január első heteiben azok aránya, akik a március 9-i népszavazáson nemmel voksol­nának. Igaz, számuk még így is jóval elmarad a vizitdíj, a napidíj és a tandíj eltörlését támogatókétól. A tandíjnál például január 18. és 22. között 64 százalék mondott igent és 15 százalék nemet. Az első adat 3 százalékkal kevesebb, míg a második 3-mal több, mint az előző héten - derül ki a Me­dián három egymást követő héten végzett kutatásából, amelyet 3600 fős mintán végeztek el. A Medián szerint sem az a kérdés, hogy a „ne­meknél” sokkal több „igen” szavazat várható-e a referendumon, hanem az, hogy az utóbbiak elegen lesznek-e. Vagyis meglesz-e a három kérdésben az eredményességhez szükséges bő 2 millió igen szavazat. Az adatokból kiderül, hogy a szavazási szándék januárban alig változott. A szavazókorú népesség 40 százaléka mondta azt, hogy biz­tosan elmenne és igennel szavazna a népszavazáson, és 5-6 százalék volt azoknak az aránya, akik elmen­nének és nemmel voksolnának. Az persze kérdés - teszi hozzá a Me­dián -, hogy végül hányan mennek el, hiszen a választás előtt rendre többen mondják magukat biztos sza­vazónak, mint a végül ténylegesen voksolók. Befolyásolhatja a szavazók moz­­gósíthatóságát az is, hogy szerintük mi a referendum igazi tétje. Ebben jelentős fordulat történt a közhangu­latban: január elején még többség­ben voltak, akik szerint egy sikeres népszavazás után a kormánynak le kell mondania, két héttel később vi­szont már az ellenkezőjét gondolták többen. Ez a változás könnyítheti azoknak a kormánypárti szavazók­nak a dolgát, akik marasztalnák a kormányt, de szívesen leszavaznák a díjakat. A kormányváltó hangulat elillanása viszont csökkentheti az ellenzéki szavazók lelkesedését a népszavazás iránt. Az MSZP tegnap jobboldali „pál­­fordulásról” beszélt tandíjügyben. Tatai-Tóth András, az oktatási mun­kacsoport vezetője Orbán Viktor és Mádl Ferenc kilencvenes években tett kijelentéseivel támasztotta alá véleményét. Azt mondta, hogy Mádl Ferenc oktatási miniszterként 1993-ban a tandíj ügyében tett egyik nyilatkozatában minden olyan érv szerepel, amit az MSZP jelenleg fon­tosnak tart. Ezek közé tartozik, hogy a hallgatóknak hozzá kell járulniuk képzésükhöz, a tandíj ösztönzi a diákokat a jobb teljesítményre, és az általános ingyenesség nem szolgálja a szociálisan hátrányos helyzetűek ügyét. Kitért arra is, hogy a Fidesz elnöke 1992-ben, majd 1995 ápri­lisában szintén elengedhetetlennek tartotta a tandíjat. Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője reagálásában úgy fogalmazott: Tatai-Tóthnak, illetve az általa kiosztott anyagot elkészí­tőknek vagy „szelektív a memóriája, vagy elment a józan eszük”. Az egészségbiztosítás privatizáció­járól szóló törvény a rendszerváltás óta a legfontosabb jogszabály, ezért erről a kérdésről mindenképpen az embereknek kell meghozni a végső döntést, erre pedig a népszavazás az egyetlen és megfelelő eszköz. Erről már Répássy Róbert, a Fidesz frakció­­igazgatója beszélt, hozzátéve: biztos­ra vehető, hogy idén, várhatóan ősszel lesz ebben a témában népszavazás, hiszen az Albert házaspár népszava­zási kezdeményezéséhez már gyűjtik az aláírásokat. Ugyanakkor a Fidesz szerint szerencsésebb és költségkí­mélőbb lenne, ha március 9-én, a vizitdíjról, a kórházi napidíjról és a tandíjról szóló kérdésekkel együtt le­hetne szavazni az egészségbiztosítás­ról is. Ez utóbbira egyébként semmi esély, és érdeklődésünkre Répássy Róbert is azt mondta, hogy ő egy optimista forgatókönyvről beszélt és olyan variációról, amely nem számol a döntés utáni jogorvoslatokkal. Markotay Csaba a népszavazásra Horn Gábor bemutatja az SZDSZ „Népszavazás a szocializmusról" kampánysátrát Fotó: Szalmás Péter Hatástalanok a szirénhangok (Folytatás az 1. oldalról) Nem szavazza meg az egészségbizto­sítási törvényjavaslatot a szocialista Karsai József. Battonya polgármes­tere, aki december 17-én már igent mondott a jogszabályra, az MTI-nek kijelentette, a vá­lasztókerületében dolgozó polgár­­mesterek többsége titkos szavazáson javasolta neki, hogy a február 11 -i megismételt voksoláson ne támogassa a javas­latot. A választókerületében működő civil szervezetek javarészt ugyan­csak ellenzik az egészségbiztosítási rendszer átalakítását, ezért Karsai úgy határozott, akkor sem szavazza meg a törvényt, ha ezért kizárják a frakcióból. Az MSZP-frakció egyébként hétfő délután tárgyal arról, milyen módo­sító indítványokat nyújtsanak be a törvényjavaslathoz. Megtudtuk, csak azok kapnak majd zöld utat, amelye­ket a képviselők szinte egyhangúlag támogatnak - ebben már korábban megállapodtak. Az egyik vezető szocialista politikus a Népszavának megjegyezte, nem érti, miért nem hallgatja végig Karsai az indít­ványokat, mielőtt a nyilvánosság előtt bármiről nyilatkozna. Lendvai Ildikó nem akart kommentárt fűzni a battonyai polgármester bejelenté­séhez. Az MSZP frakcióvezetője kö­zölte, addig, amíg Karsai hivatalosan nem jelzi döntését és nem kéri, ment­sék fel a törvény megszavazása alól, nincs mit mondani. Szocialista forrásból úgy értesültünk, szinte elkép­zelhetetlennek tartják, hogy tarsait a voksolást követően kizár­ják a képviselőcsoportból, legfeljebb büntetésre számíthat a honatya. Név­telenséget kérő szocialista politikus kijelentette, még az sem biztos, hogy a battonyai polgármester végül nem gondolja meg magát, decemberben is ezt tette. A vizitdíj eltörlését célzó újabb indítvány információnk nem készült a hétfői frakcióülésre, Tóth Károly javaslatát pedig rossznak tartják a szocialisták. A képviselő­­csoport egyik vezető tagja szerint azonban nem teljesen elképzelhetet­len, hogy ha február 4-én olyan lesz a hangulat, a törvény végszavazása előtt ezzel kapcsolatos módosítót is beadnak a szocialisták. A. J.­F. Á. Karsai József, Battonya szocialista polgármestere nemmel szavaz, de retorzió várhatóan nem éri emiatt 2008. FEBRUÁR 1., PÉNTEK BELFÖLD Orbán egykor másként látta „A kormány minden mozdulata köz­pénzből történik, akkor is, hogyha honvédelemről dönt, akkor is, hogyha családtámogatásról, akkor is, hogyha külföldi diplomáciai képviseletekről és akkor is, hogyha tájékoztatásról szól." Ezt válaszolta Orbán Viktor 2001 de­cemberében az MTV egyik műsorában arra a felvetésre, hogy a választások közeledtével a kormány tekintélyes hirdetési kampányba kezdett­­ sok százmillió forint közpénzből, Orbán a közpénzek felvetésére egy kérdéssel is válaszolt: „Miért, a kormány miből szokott egyébként működni?" Az utóbbi hetekben fideszes politikusok szinte folyamatosan arra szólítják fel a kormányt, hogy hagyjon fel a közpénzből folytatott kampányával. Legutóbb szerdán Balsai István be­szélt erről. Gyurcsány Ferenc tavaly 35,6 millió forint adót fizetett Gyurcsány Ferenc kormányfő tegnap határidőre leadta 2007-es vagyonnyi­latkozatát -jelentette be Daróczi Dá­vid kormányszóvivő. A miniszterel­nök nettó jövedelme tavaly 96 millió 410 ezer 602 forint volt, ebben benne van a miniszterelnöki fizetés, a parla­menti képviselői díjazás és cégeinek osztaléka is. A kormányszóvivő kér­désünkre közölte, a miniszterelnök, aki az MSZP elnöke is, pártelnöki munkáját társadalmi megbízatásban látja el, azért semmiféle anyagi jutta­tást nem kap. A miniszterelnök 35 millió 632 ezer forint adót fizetett be 2007-es jövedelmei után. Gyurcsány 2004 óta minden év­ben civil szervezeteknek, alapítvá­nyoknak utalta át kormányfői, majd képviselői tiszteletdíját. 2007-ben 13 millió 898 ezer forintot fordított szervezetek támogatására. A minisz­terelnök nettó osztalékjövedelme 2007-ben 82,5 millió forint volt. Határidőre benyújtották tegnap vagyonbevallásukat a kormány nem képviselő tagjai is. Draskovics Tibor tárca nélküli miniszter bevallásából kiderül, hogy tavaly vásárolt egy új családi házat a fővárosi XII. kerület­ben. Az 1050 négyzetméteres telken egy kétszintes, 160 négyzetméteres alapterületű ház felének résztulaj­donosa. A miniszter 46 millióval tartozik egy magánszemélynek és 45 milliót tart bankszámlán. Szilvásy György titkosszolgálati miniszter arról vallott, hogy több éve épülő lesencefalui, 120+296 négyzetmé­teres alapterületű lakóháza, illetve gazdasági épülete még mindig nincs teljesen kész. Gyakorlatilag nullás bevallást adott be Horváth Ágnes egészségügyi miniszter, aki egyet­len nagy értékű vagyontárgyként egy autót tüntetett fel. A rendészeti miniszter ingyen tanít egy főiskolán. Takács Albert tavaly két értékes órát vásárolt. Százhektárnyi szán­tón gazdálkodik az agrárminiszter - igaz, a földek nem új szerzeményei Gráf Józsefnek. A kormány legújabb tagja, a decemberben hivatalba lé­pett Kákosy Csaba két nagy értékű ingatlannal, egy 83 négyzetméteres II. kerületi lakással rendelkezik közösen a feleségével, valamint egy 273 négyzetméteres alapterületű, XII. kerületi ház negyed részének a tulajdonosa. A gazdasági és közleke­dési miniszternek elődjével, Kóka Jánossal ellentétben se repülőgépe, se jachtja nincsen, csak egy 2003-as Renault-ja. Csík Rita 3 Tollernénak elege van a cirkuszból Részben véget érhet a vihar Toller Tünde és férje, a kómában fekvő volt pécsi polgár­­mester körül. Nemrég megszületett az ítélet a Toller László és sofőrje balesetet okozó férfi ügyében. Igaz, ezzel a politikus felesége messze nem ért egyet, túl enyhének tartja és nem is jogerős. Lecsillapodhatnak azonban a hullámok Toller László fizetése ügyében. Felesége ugyanis bejelentette: idén nem írja alá férje vagyonnyilatkozatát. - Elegem lett az egész cirkuszból, belefáradtam és belefásultam - kommentálta döntését lapunknak.­­ Ettől Laci jogilag képviselő marad, de nem kap fizetést. A minimáltáppénzt fogjuk havonta megkapni, ez minden egyéb híreszteléssel szemben 200 ezer forint. Toller László ápo­lásának költségeit is figyelembe véve ez nem mondható soknak. Kérdésünkre, hogy miből fognak ezután megélni, Toller Tünde annyit mondott, valahogy megoldja, ha máshogy nem, hitelből. Amint az a baranyai napilapnak adott nyilatkozatából kiderült: Toller felesége, ahogy korábbi döntései kapcsán, úgy most is egyeztetett másokkal, köztük Szili Katalinnal. A volt pécsi polgármester felesége változatla­nul bízik férje felépülésében, egyebek mellett ezért nem kezdeményezte soha Toller László cselekvőképtelenné nyilvánítását, és ezért is döbbent meg azon, amikor ezt egy névtelen levélben megtették. (Barabás Béla) Beperli a kormány Kosa Lajost? A kormány megvizsgálja, hogy jogi úton vegyen-e elégtétel Kosa Lajoson, a Fidesz alelnökén az uniós pénzek felhasználásáról tett kijelentése miatt - közölte Daróczi Dávid kormányszóvivő. Kosa Debrecenben arról beszélt, hogy a kormány 2 milliárd forintot költött uniós pénzből kampányra. Daróczi szerint minden alapot nélkülöző hazugság az ellenzéki politikus kijelentése. Hozzátette: a jövőben hasonlóan lépnek fel minden olyan politikai hazugság esetén, amelyek az uniós forrásokat támadják. (Népszava) MSZP: Budaházy tette veszélyes A Budaházy György által elkövetett cselek­mény súlyosan veszélyes a társadalomra. Ezt Bárándy Gergely MSZP-s képviselő, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tagja közölte. Hangsúlyozta, mivel ilyen bűncse­lekménynek­­ alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásának előkészülete - nincs bírói gyakorlata, „kíváncsian várjuk a másodfokú, jogerős ítéletet, esetlegesen a Legfelsőbb Bíróság álláspontját”. (MTI) Frakcióvezetők kérték a halasztást Gyurcsány Ferenc kormányfő nem a tavaszi ülésszak első napján, hanem egy héttel később, február 18-án tart évértékelő beszédet a parlamentben - erősítette meg tegnap Daróczi Dávid kormányszóvivő a lapunkban megjelent információt. A szóvivő elmondta, a kormány­­párti frakcióvezetők (Lendvai Ildikó és Kóka János) a kormány szerdai, gödi ülésén vetették fel a beszéd elhalasztását. Emlékeztetett arra, hogy január 11-én még több 2007-es törvényjavaslat is napirendre kerül a plenáris ülésen, köztük például az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény. Emiatt célszerű­nek látszik, hogy a kormányzás első másfél évének politikai értelemben vett lezárásáról és az első szakasz által megalapozott új politikai hangsúlyokról csak a következő hétfőn beszél­jen a miniszterelnök. Lapunk úgy tudja, hogy a miniszterelnök idén a tavalyinál lényegesen rövidebb, ám karakteresebb beszéddel készül, amelyben nemcsak elemezni fogja az eltelt másfél évet, hanem konkrét intézkedéseket is bejelent az adózással, a munkahelyteremtéssel és a gazdasági növekedés felgyorsításával kapcsolatban. (Népszava) Sólyom kinevezte Ficsort Sólyom László köztársasági elnök a Minisz­terelnöki Hivatal (MeH) államtitkárává nevezte ki Ficsor Ádámot. A miniszterelnök új kabinetfőnöke február 1-jétől tölti be posztját. Ficsor Ádám Gál J. Zoltánt váltja a poszton, aki családi okokból kérte a felmentését Gyurcsány Ferenc kormányfőtől. (MTI)

Next