Népszava, 2008. március (135. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-03 / 53. szám

8 HÍR ÉS HÁTTÉR Amint az várható volt, a köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz (Ab) küldte a gyűlöletbeszéd büntető törvénykönyvi szabályozását, mint ahogy tavaly novemberben a Ptk. hasonló módosításával is tette. Sólyom László indoklása szerint sérti a véleménynyilvánítás szabadsá­gát, hogy bűncselekménynek számíthat minden olyan magatartás és testmozdulat, amely alkalmas valamely társadalmi csoport méltóságá­nak megsértésére. Véleményezésre megküldte az Alkotmánybíróságnak a köz­­társasági elnök a Btk. módosí­tásáról szóló törvényt. Sólyom László szerint a gyűlöletbe­széddel kapcsolatos változtatás sérti a véleménynyilvánítás szabadságát, illetve sértheti az emberi méltósághoz való jog részét képező önrendelkezési jogot. Az államfő egy korábbi alkotmánybírósági határozat­ra utalva úgy fogalmazott: a szólásszabadság korlátozása­kor nagy súllyal esik ugyan latba a személyiségvédelem, de az alapjogok közötti mérle­geléskor vizsgálni kell, hogy elengedhetetlenül szükséges-e a korlátozás vagy a személyi­ségvédelem biztosítható más, a szólásszabadságot kevésbé korlátozó eszközzel. Sólyom szerint „a rasszizmus ellen az alkotmányosság fenntartásával, elsősorban politikai eszközök­kel lehet és kell küzdeni”. Az elnöki hivatal emlékez­tetett arra, hogy a törvény el­fogadását sem a kormány, sem a kisebbik koalíciós párt, sem az ellenzék nem támogatta. Az Ab pedig 2004-ben egy hasonló tartalmú törvényt alkotmányel­lenessé nyilvánított, pedig az a mostaninál kevésbé korlátozta volna a véleményszabadságot. Az Országgyűlés február 18- án fogadta el a Btk. módosítását, ami lehetővé tenné a gyűlölet­beszéd büntethetőségét. A mó­dosítás beiktatja a jogszabályba a magyar nemzettel vagy a la­kosság egyes csoportjaival, így különösen a nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporttal szembeni gyalázkodás büntethetőségét. A módosítás szerint gyalázko­­dásnak számít az a magatartás, amikor valaki nagy nyilvános­ság előtt a lakosság egyes cso­portjainak becsületét, emberi méltóságát kifejezéssel, ennek híresztelésével vagy testmozdu­lattal megsérti vagy megsérteni próbálja. A javaslatot egyébként az MSZP-nek azért sikerült egyedül is elfogadtatnia, mert a Fidesz képviselőinek nagy része már nem volt az ülésteremben a szavazáskor. Ez a jogszabály nem a zsidók­ról és a romákról szól, hanem mindenkiről, a katolikus, a keresztény közösségekről, bár­melyik felekezetről, társadalmi csoportról, sőt az egész magyar nemzetről. így fogalmazott a szocialista Bárándy Gergely, a módosítás egyik kezdeménye­zője. Mint mondta, nem arról van szó, hogy a jövőben egy társadalmi csoportot ne lehet­ne kritizálni. Egyet nem lehet: gyalázni, az emberi méltóságot megsérteni - magyarázta. Sze­rinte „most, amikor a Magyar Gárda masíroz az utcáinkon”, nem férhet kétség ahhoz, hogy indokolt a jogszabály elfogadása a magyar társadalmi viszonyok között. A Fidesz azért nem tá­mogatta a módosítást, mert egy hasonló megoldást kínáló Btk.­­módosítás 2004-ben megbukott az Ab-n - fejtette ki akkor a Fi­desz nevében Répássy Róbert. Markotay Csaba Sólyom: a rasszizmus ellen elsősorban politikai eszközökkel kell küzdeni Normakontrollra küldte az államfő a Btk.-módosítást Sólyom László egy hete a parlamentben: akkor szavazták le ombudsmanjelöltjeit Fotó: Szalmás Péter Korábbi kezdeményezések Nem a mostani az egyetlen kezdeményezés a gyűlöletbeszéd ügyében. Tavaly nyáron a kormány a Ptk. módosítását kezdeményezte a vallási, nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó, illetve a szexualitásuk miatt kisebbségben lévők védelmében. A módosítást októberben elfogadták, de az államfő az Ab-hez küldte a jogszabályt. Döntés még nincs. Tavaly nyár elején a Legfelsőbb Bíróság elnöke a Mazsihisz vezetőivel tett kö­zös javaslatot ugyancsak a Ptk. módosítására. A közös javaslat mellett a Mazsihisz a büntetőjogi szankciók megteremtését is szorgalmazta. 2008. MÁRCIUS 3., HÉTFŐ NÉPSZAVA Alaposan kistafírozta a miniszterelnök Draskovicsot Az önkormányzati tárcától is csatolt át fel­adatokat az igazságügyihez a kormányfő Draskovics Tibor kinevezésekor - értesült lapunk. Ez előrevetítheti a kormányzati szerkezet átalakítását is. Gyurcsány Ferenc a kormány működését is átírta: amíg egy javaslatról nem egyeztetnek a társadalmi partnerekkel, nem dönthetnek róla. Elvonta Bajnai Gordon önkor­mányzati és területfejlesztési minisztertől a közigazgatási és hatósági eljárási szabályok előkészítésével kapcsolatos eddigi feladatait Gyurcsány Ferenc, és azt az új igazságügyi miniszterre bízta. Draskovics Tibornak, aki elődjénél amúgy is szélesebb feladatkört kapott a kormányfőtől, hiszen a tárcától korábban elvont, a jogrendszer egyszerűsítését szolgáló fel­adatok is visszakerültek vele az igazságügyhöz, most az önkor­mányzatoknál működő jegyzői hivatalokra is nagyobb rálátása lesz. A Ket. néven emlegetett szabálygyűjtemény alapján dol­goznak a jegyzők hivatalai, de a minisztériumok és a kormány­­hivatalok is. A ma hatályos Ket.-et még Lamperth Mónika vezetésével dolgozták ki az akkor még belü­gynek neve­zett minisztériumban. Annak, hogy Gyurcsány Ferenc most Draskovicsra bízta a rendszer továbbfejlesztését, kettős oka lehet. A kancelláriáról az igaz­ságügyhöz került át az elektro­nikus közigazgatás fejlesztése. Draskovics most értesüléseink szerint azon dolgozik, hogy még az év vége előtt bevezethe­tő legyen a hatósági eljárások­ban is a mai készpénzes helyett az elektronikus fizetés. A másik ok, hogy az igazságügyi mi­niszter megbízást kapott arra, dolgozzon ki olyan javaslatot, amely megrendszabályozza a hivatalokat. A Ket. ugyan tar­talmazza, hogy ha a hivatalok alapos ok nélkül késlekednek az ügyintézéssel, akkor ezért felelnek, ám a gyakorlatban a szabályt nem alkalmazták, az önkormányzati tárca pedig nem tett lépéseket arra, hogy az al­kalmazást kikényszerítse. Draskovics most feladatul kapta azt is, hogy alakítsa ki az egységes hivatali ügyfélszolgá­lati szabályzatot is. A miniszter a továbbiakban a „körzetköz­ponti feladatokat ellátó” (vagyis a kistérségi okmányirodákat működtető) települések jegyzői fölött is szakmai felügyeletet gyakorol számos szakhatósági ügyben, például a közterület­felügyelettel, szabálysértések­kel kapcsolatos kérdésekben. Az sem zárható ki, ha a kor­mányzati ciklus félidejében a kormányfő a kormány szerke­zetén is változtatni kíván, újabb feladatok kerülhetnek át az igazságügyhöz. A miniszterelnök az új kor­mányzati politikához illesztette a kormány működési rendjét is. Gyurcsány Ferenc február 18-i beszédében szólt arról, hogy a kabinet a jövőben csak széles körű párbeszéd nyomán fogad el intézkedéseket. Ennek meg­felelően a jövőben a kormány ülése elé nem kerülhet olyan javaslat, amelyet előzetesen nem vitattak meg a társadalmi partnerekkel. A lebonyolítás a kancelláriaminiszter feladata. A minisztériumoknak minden, közigazgatási egyeztetésre ke­rülő javaslat mellé csatolniuk kell az egyeztetés pontosan ki­dolgozott ütemtervét és eredmé­nyét. Ebben arra is ki kell térni, hogy a társadalmi partnerekkel folytatott tanácskozásokon maradtak-e vitás kérdések, s ha igen, azokban mi volt a partne­rek álláspontja. Csík Rita A kormánykabinet is változik Módosult a kormánykabinet működése is. Gyurcsány Ferenc teljes mértékben magához vonta a testület irá­nyítását. Korábban Kiss Péter állította össze a kabinet napirendjét, amit a koalíciós frakcióvezetők részvéte­lével működő testület ülésein véglegesítettek. Most úgy módosította a testület működési szabályait, hogy a napirendjét „a miniszterelnök állapítja meg". S bár a kabinetből Draskovics Tibor azzal, hogy igazságügyi miniszter lett, formálisan kikerült, de a miniszterelnök meghívására továbbra is részt vesz az üléseken.

Next