Népszava, 2008. március (135. évfolyam, 52-75. szám)
2008-03-03 / 53. szám
8 HÍR ÉS HÁTTÉR Amint az várható volt, a köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz (Ab) küldte a gyűlöletbeszéd büntető törvénykönyvi szabályozását, mint ahogy tavaly novemberben a Ptk. hasonló módosításával is tette. Sólyom László indoklása szerint sérti a véleménynyilvánítás szabadságát, hogy bűncselekménynek számíthat minden olyan magatartás és testmozdulat, amely alkalmas valamely társadalmi csoport méltóságának megsértésére. Véleményezésre megküldte az Alkotmánybíróságnak a köztársasági elnök a Btk. módosításáról szóló törvényt. Sólyom László szerint a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos változtatás sérti a véleménynyilvánítás szabadságát, illetve sértheti az emberi méltósághoz való jog részét képező önrendelkezési jogot. Az államfő egy korábbi alkotmánybírósági határozatra utalva úgy fogalmazott: a szólásszabadság korlátozásakor nagy súllyal esik ugyan latba a személyiségvédelem, de az alapjogok közötti mérlegeléskor vizsgálni kell, hogy elengedhetetlenül szükséges-e a korlátozás vagy a személyiségvédelem biztosítható más, a szólásszabadságot kevésbé korlátozó eszközzel. Sólyom szerint „a rasszizmus ellen az alkotmányosság fenntartásával, elsősorban politikai eszközökkel lehet és kell küzdeni”. Az elnöki hivatal emlékeztetett arra, hogy a törvény elfogadását sem a kormány, sem a kisebbik koalíciós párt, sem az ellenzék nem támogatta. Az Ab pedig 2004-ben egy hasonló tartalmú törvényt alkotmányellenessé nyilvánított, pedig az a mostaninál kevésbé korlátozta volna a véleményszabadságot. Az Országgyűlés február 18- án fogadta el a Btk. módosítását, ami lehetővé tenné a gyűlöletbeszéd büntethetőségét. A módosítás beiktatja a jogszabályba a magyar nemzettel vagy a lakosság egyes csoportjaival, így különösen a nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporttal szembeni gyalázkodás büntethetőségét. A módosítás szerint gyalázkodásnak számít az a magatartás, amikor valaki nagy nyilvánosság előtt a lakosság egyes csoportjainak becsületét, emberi méltóságát kifejezéssel, ennek híresztelésével vagy testmozdulattal megsérti vagy megsérteni próbálja. A javaslatot egyébként az MSZP-nek azért sikerült egyedül is elfogadtatnia, mert a Fidesz képviselőinek nagy része már nem volt az ülésteremben a szavazáskor. Ez a jogszabály nem a zsidókról és a romákról szól, hanem mindenkiről, a katolikus, a keresztény közösségekről, bármelyik felekezetről, társadalmi csoportról, sőt az egész magyar nemzetről. így fogalmazott a szocialista Bárándy Gergely, a módosítás egyik kezdeményezője. Mint mondta, nem arról van szó, hogy a jövőben egy társadalmi csoportot ne lehetne kritizálni. Egyet nem lehet: gyalázni, az emberi méltóságot megsérteni - magyarázta. Szerinte „most, amikor a Magyar Gárda masíroz az utcáinkon”, nem férhet kétség ahhoz, hogy indokolt a jogszabály elfogadása a magyar társadalmi viszonyok között. A Fidesz azért nem támogatta a módosítást, mert egy hasonló megoldást kínáló Btk.módosítás 2004-ben megbukott az Ab-n - fejtette ki akkor a Fidesz nevében Répássy Róbert. Markotay Csaba Sólyom: a rasszizmus ellen elsősorban politikai eszközökkel kell küzdeni Normakontrollra küldte az államfő a Btk.-módosítást Sólyom László egy hete a parlamentben: akkor szavazták le ombudsmanjelöltjeit Fotó: Szalmás Péter Korábbi kezdeményezések Nem a mostani az egyetlen kezdeményezés a gyűlöletbeszéd ügyében. Tavaly nyáron a kormány a Ptk. módosítását kezdeményezte a vallási, nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó, illetve a szexualitásuk miatt kisebbségben lévők védelmében. A módosítást októberben elfogadták, de az államfő az Ab-hez küldte a jogszabályt. Döntés még nincs. Tavaly nyár elején a Legfelsőbb Bíróság elnöke a Mazsihisz vezetőivel tett közös javaslatot ugyancsak a Ptk. módosítására. A közös javaslat mellett a Mazsihisz a büntetőjogi szankciók megteremtését is szorgalmazta. 2008. MÁRCIUS 3., HÉTFŐ NÉPSZAVA Alaposan kistafírozta a miniszterelnök Draskovicsot Az önkormányzati tárcától is csatolt át feladatokat az igazságügyihez a kormányfő Draskovics Tibor kinevezésekor - értesült lapunk. Ez előrevetítheti a kormányzati szerkezet átalakítását is. Gyurcsány Ferenc a kormány működését is átírta: amíg egy javaslatról nem egyeztetnek a társadalmi partnerekkel, nem dönthetnek róla. Elvonta Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési minisztertől a közigazgatási és hatósági eljárási szabályok előkészítésével kapcsolatos eddigi feladatait Gyurcsány Ferenc, és azt az új igazságügyi miniszterre bízta. Draskovics Tibornak, aki elődjénél amúgy is szélesebb feladatkört kapott a kormányfőtől, hiszen a tárcától korábban elvont, a jogrendszer egyszerűsítését szolgáló feladatok is visszakerültek vele az igazságügyhöz, most az önkormányzatoknál működő jegyzői hivatalokra is nagyobb rálátása lesz. A Ket. néven emlegetett szabálygyűjtemény alapján dolgoznak a jegyzők hivatalai, de a minisztériumok és a kormányhivatalok is. A ma hatályos Ket.-et még Lamperth Mónika vezetésével dolgozták ki az akkor még belügynek nevezett minisztériumban. Annak, hogy Gyurcsány Ferenc most Draskovicsra bízta a rendszer továbbfejlesztését, kettős oka lehet. A kancelláriáról az igazságügyhöz került át az elektronikus közigazgatás fejlesztése. Draskovics most értesüléseink szerint azon dolgozik, hogy még az év vége előtt bevezethető legyen a hatósági eljárásokban is a mai készpénzes helyett az elektronikus fizetés. A másik ok, hogy az igazságügyi miniszter megbízást kapott arra, dolgozzon ki olyan javaslatot, amely megrendszabályozza a hivatalokat. A Ket. ugyan tartalmazza, hogy ha a hivatalok alapos ok nélkül késlekednek az ügyintézéssel, akkor ezért felelnek, ám a gyakorlatban a szabályt nem alkalmazták, az önkormányzati tárca pedig nem tett lépéseket arra, hogy az alkalmazást kikényszerítse. Draskovics most feladatul kapta azt is, hogy alakítsa ki az egységes hivatali ügyfélszolgálati szabályzatot is. A miniszter a továbbiakban a „körzetközponti feladatokat ellátó” (vagyis a kistérségi okmányirodákat működtető) települések jegyzői fölött is szakmai felügyeletet gyakorol számos szakhatósági ügyben, például a közterületfelügyelettel, szabálysértésekkel kapcsolatos kérdésekben. Az sem zárható ki, ha a kormányzati ciklus félidejében a kormányfő a kormány szerkezetén is változtatni kíván, újabb feladatok kerülhetnek át az igazságügyhöz. A miniszterelnök az új kormányzati politikához illesztette a kormány működési rendjét is. Gyurcsány Ferenc február 18-i beszédében szólt arról, hogy a kabinet a jövőben csak széles körű párbeszéd nyomán fogad el intézkedéseket. Ennek megfelelően a jövőben a kormány ülése elé nem kerülhet olyan javaslat, amelyet előzetesen nem vitattak meg a társadalmi partnerekkel. A lebonyolítás a kancelláriaminiszter feladata. A minisztériumoknak minden, közigazgatási egyeztetésre kerülő javaslat mellé csatolniuk kell az egyeztetés pontosan kidolgozott ütemtervét és eredményét. Ebben arra is ki kell térni, hogy a társadalmi partnerekkel folytatott tanácskozásokon maradtak-e vitás kérdések, s ha igen, azokban mi volt a partnerek álláspontja. Csík Rita A kormánykabinet is változik Módosult a kormánykabinet működése is. Gyurcsány Ferenc teljes mértékben magához vonta a testület irányítását. Korábban Kiss Péter állította össze a kabinet napirendjét, amit a koalíciós frakcióvezetők részvételével működő testület ülésein véglegesítettek. Most úgy módosította a testület működési szabályait, hogy a napirendjét „a miniszterelnök állapítja meg". S bár a kabinetből Draskovics Tibor azzal, hogy igazságügyi miniszter lett, formálisan kikerült, de a miniszterelnök meghívására továbbra is részt vesz az üléseken.