Népszava, 2008. július (135. évfolyam, 152-178. szám)

2008-07-01 / 152. szám

2 Afrikai csúcs Zimbabwéről Az egyiptomi Sarm-es-Sejkben hétfőn meg­kezdődött az Afrikai Unió (AU) állam- és kormányfői csúcsértekezlete. A kétnapos ta­nácskozás homlokterében a zimbabwei helyzet szerepel. Robert Mugabe államfőt vasárnap iktatták be újra tisztségébe, miután ellenjelölt nélkül győzött a Nyugat és az ellenzék által bohózatnak minősített választásokon. A ta­nácskozáson Mugabe is jelen van. A tanácskozáson felszólaló Asha-Rose Migbro, az ENSZ főtitkárának helyettese arról beszélt, hogy az afrikai vezetőknek vállalniuk kell a felelősséget a Zimbabwéban kialakult válságért. Meg kell tenniük ugyanakkor min­dent annak érdekében, hogy a belpolitikai vál­ságban érintett felek felül tudjanak emelkedni az elnökválasztással kapcsolatban kialakult válságon. Hangoztatta, hogy „eljött az igazság pillanata a regionális vezetők számára”. A csúcs előtti jelzésekből arra lehet követ­keztetni, hogy a résztvevők elutasítják a Nyu­gat által követelt súlyos szankciókat Zimbabwe ellen, s helyette inkább a felek közötti egyezte­tést szorgalmazzák majd. Néhány afrikai veze­tő a hatalom megosztásán alapuló megoldásban látja a megoldást, úgy, ahogy idén Kenyában véget vetettek az elnökválasztást követő vál­ságnak, amelyben 1500 ember halt meg. Az Európai Unió hétfőn - korábban is han­goztatott álláspontját megerősítve - leszögezte, hogy nem ismeri el a zimbabwei elnökválasztás eredményét. Louis Michel, az Európai Bizott­ság tagja közleményben állapította meg: lehe­tetlenség legitimálni a pénteken tartott máso­dik választási forduló eredményét, hiszen az az adott körülmények között nem volt más, mint a hatalom megragadása. MTI-információ RMDSZ „nem" a koalícióra A Magyar Polgári Párt (MPP) vezetősége Markó Bélának, a Romániai Magyar Demok­rata Szövetség (RMDSZ) elnökének címzett levelében választási koalíció létrehozását java­solta. Az MPP érve a koalíció mellett az, hogy az erdélyi magyarság több mint fele most nem szavazott vagy nem magyar politikai alakulat­ra, a koalíció azonban őket is mozgósítaná, és el tudná érni a magyarság számarányát meg­haladó, nyolcszázalékos parlamenti küszöböt. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke elvetette a javaslatot, elképzelése szerint az MPP jelöltjei - az arányosság elve alapján - az RMDSZ színeiben indulhatnának a válasz­tásokon. „A választások idejére kilépnének az MPP-ből, ám utána a polgáriak képviselői lehetnének a parlamentben. Nem kell ehhez feladniuk az értékeiket” - vázolta Kelemen a bukaresti Új Magyar Szónak. (Lokodi Imre, Marosvásárhely) Népes kormány készül Szerbiában Az ország méretéhez képest igen nagy létszámú, 27 tagból álló kormánya lesz Szerbiának, ha a belgrádi parlament elfogadja a megalakulásához szükséges törvényeket, amelyek tárgyalását hétfőn kezdte meg. A sok kormányzati posztra azért van szükség, mert a májusi választások nyomán létrejövő testület mögött tíz párt áll, s közülük legalább ötnek a képviselője kap miniszteri tisztséget. A minisztériumokról és a kormányról szóló törvények tárgyalása több napot vesz igénybe, úgyhogy e hét végénél előbb aligha lesz új kormánya Szerbiának. (MTI) Tovább ülhet Hodorkovszkij Mihail Hodorkovszkij egykori orosz olajmágnást bör­tönbüntetésének meghosszabbítása fenyegeti. Az ügyészség ugyanis újabb vádiratokat nyújtott be a bí­róságnak a Yukos energiakonszern volt feje ellen - jelentett az AFP hírügynökség. Hodorkovszkij ügyvédje szerint a most benyúj­tott iratokban nyoma sincs új bizonyítékoknak védence ellen. Hodorkovszkijt 2003-ban vették őrizetbe. Az oligarchák túlnyomó többségével szemben ő nem akart vagyona hátrahagyásával külföldre távozni. (Népszava) VILÁG 2008. JÚLIUS 1., KEDD NÉPSZAVA Párizsra vár a Lisszaboni Szerződés írországi elutasításának kezelése Sarko, a hiperaktív EU-elnök Becsvágyó tervekkel vág neki ma kezdődő féléves EU-elnökségének Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök. Döntést akar kiharcolni az uniós klímavédelmi csomagról, a közös bevándorláspolitikáról és az európai véderő létrehozásáról. A nagy ívű elképzeléseket azon­ban könnyen kisiklathatják az ír népszavazás nyomán kiújuló uniós belharcok. A francia EU-elnökség nyitányaként Nicolas Sarkozy köztársasági elnök és a francia kormány képviselői ked­den Párizsban ülnek tárgyalóasztal­hoz az Európai Bizottság tagjaival, hogy megvitassák a decemberig hátralévő időszak teendőit. A ha­gyományos eszmecseréről ezúttal hiányozni fog az uniós végrehajtó testület egyik legfontosabb tárcájá­nak viselője, Peter Mandelson ke­reskedelmi biztos. Távollétét sokan összefüggésbe hozzák azzal, hogy a június közepén tartott EU-csúcson Nicolas Sarkozy őt, illetve Brüs­­­szel „liberális” kereskedelempo­litikáját tette fe­lelőssé a Lissza­boni Szerződést megtorpedózó írországi népsza­vazás kudarcáért. Barroso bizott­sági elnök ugyan nyilvánosan megvédte Mandelsont, de az incidens rávilágít arra, hogy akár akarják, akár nem, a franciák elnökségi fél évére árnyékot fog vetni a referendum keltette bizonytalanság és bűnbakkeresés. Az állam- és kormányfők másfél hete tartott brüsszeli találkozóju­kon úgy döntöttek, hogy a Lis­­­szaboni Szerződés sorsára októberi csúcsértekezletükön térnek vissza, lehetőség szerint akkor határoznak a hogyan továbbról. A francia dip­lomáciára hárul, hogy kidolgozza és a tagországok elé terjessze a meg­oldási javaslatokat, amelyek közül ma egy újabb írországi népszavazás megtartása tűnik a legvalószínűbb­nek. Nicolas Sarkozy július 11-én Dublinban személyesen fog tájéko­zódni a helyzetről. Kérdés azonban, hogy a dokumentumot eddig még nem ratifikált országok - különösen Csehország és Lengyelország, ahol a jogi jóváhagyás folyamata egyébként is nehéznek ígérkezik - hogyan fo­gadják majd a vészforgatókönyvet. A francia elnök és környezete eddig úgy tett, mintha az írországi kudarc mit sem változtatna azon a becsvágyó programon, amellyel nekiveselkednek júliustól decembe­rig tartó elnökségi időszakuknak. Nicolas Sarkozy bizonyítani akarja, hogy beköltözésével az Elysée-pa­lotába Franciaország is „visszatér Európába”. Egyik legfontosabb cél­ja, hogy megállapodást érjen el az Európai Unió közös bevándorlás- és menekültpolitikájáról. A franciák által javasolt intézkedések között szerepel a tagállami törvények ös­­­szehangolása, elsősorban a legális migráció támogatása és az illegális bevándorlás visszaszorítása terén, a „papír nélküliek” tömeges honosí­tásának tilalma, a külső határőrizet erősítése. A francia elnök már korábban vi­lágossá tette, hogy Franciaország visszatérésének a NATO katonai szervezetébe - ahon­nan 1966-ban lépett ki - ára van. Ez pedig az önálló európai védelempo­litika megteremtése, önálló katonai erő létrehozása. Párizs azt szeretné, ha az európaiak közösen fejlesztenék katonai képességeiket, és megalakí­tanák a NATO-tól független katonai tervezőközpontjukat Brüsszelben. Ezeket az elképzeléseket azonban erőteljesen ellenzi Nagy-Britannia, amelynek hozzájárulása nélkül alig­ha lehetséges komoly európai kato­nai erő megteremtése. A decemberig tartó fél év leg­nagyobb kihívása a klímavédelmi csomag, amelyről legkésőbb decem­berig megállapodásra kéne jutnia a 27 tagországnak ahhoz, hogy a jövő évi koppenhágai környezetvédelmi világkonferencián az EU egységes álláspontot képviselhessen. A tag­államok elvben már megállapodtak arról, hogy 2020-ig 20 százalékkal csökkentik károsanyag-kibocsátá­­sukat az 1991-es szinthez képest, ám komoly vitákat folytatnak arról, hogy melyiküknek mit kell tennie a cél elérése érdekében. Gyakorlatilag majd’ minden ország soknak tartja az Európai Bizottság által javasolt kvótacsökkentést. Nem adta föl Sarkozy azt a tervét sem, hogy a ma­gas üzemanyagárakat uniós szintű áfacsökkentéssel ellentételezzék a tagországok. Németország és néhány másik tagállam ugyan júniusban lesöpörte az asztalról a francia ötle­tet, Párizs azonban októberben újra vitát kezdeményez róla, és kedvező döntést akar kicsikarni partnereitől. Ugyancsak erőtelj­esen kíván lobbizni a francia kormány annak érdekében, hogy a közös agrárpolitika 2013 utá­ni reformja ne a gazdáknak - köztük a francia gazdáknak - járó tetemes támogatások jelentős csökkenését eredményezze. A mezőgazdasági juttatások rendszerének felülvizsgá­latáról már a francia elnökség hó­napjaiban megkezdődnek az egyez­tetések a Huszonhetek között. Halmai Katalin (Brüsszel) Sarkozy szerint a magas üzemanyagárakat uniós szintű áfacsökkentéssel kellene ellentételezni Az államfő és védelmi minisztere, Hervé Morin. Sarkozy az önálló európai katonai erő létrehozása mellett száll síkra rm: Reuters Újabb késlekedés? Késedelmet szenvedhet a Lisszaboni Szerződés ratifikációs folyamata Németországban. Az elnöki hivatal ugyanis hétfő délután bejelentette, hogy Horst Köhler államfő mindaddig nem írja alá a szerződés ratifikációs okmányát, amíg az alkotmánybíróság nem hoz érdemi döntést a szerződés ellen egy konzervatív képviselő és az ellenzéki Baloldal pártja által benyúj­tott panaszokkal kapcsolatban. Gyurcsány Párizsba utazik Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Párizsba utazik a francia forradalom évfordulójá­nak ünnepségére - közölte Daróczi Dávid kormányszóvivő. Hozzátette: Gyurcsány Ferencet Nicolas Sarkozy francia államfő hívta meg Párizsba. A kormányszóvivő az MTI szerint elmondta, a kétnapos hivatalos látogatáson a miniszterelnök részt vesz a „Barcelonai Folyamat­ Unió a mediterrán térségért" nevet viselő francia kezdemé­nyezést elindító csúcstalálkozón is. Provokációról ír a The New Yorker Amerikai lapjelentés szerint az Egye­sült Államok alaposan felfejlesztette az iráni kormány elleni titkosszol­gálati tevékenységet. A The New Yorker című magazin legfrissebb száma úgy értesült, hogy George W. Bush elnök már tavaly év végén négyszázmillió dollárt kért és kapott a kongresszustól e célra. A jelentős összeggel a Központi Hírszerző Ügy­nökség (CIA) az iráni atomprogram lefékezését és az ellenzéki csoportok megerősítését akarja elérni. A cikk Pulitzer-díjas szerzője, Seymour Hersh katonai és titkosszolgálati forrásokra hivatkozik. A lap felve­ti, a Bush-kormánynak valójában az a célja, hogy a legkülönbözőbb ellenzéki szervezetek feltüzelésével provokálja az iráni vezetést, amely nyilvánvalóan vaskézzel csap majd le a lázadókra. Leverésük pedig Wa­shington számára kitűnő lehetőséget nyújtana a katonai intervenció in­doklására. Ám az újság szerint mind az amerikai titkosszolgálatok, mind a katonai vezetők hevesen ellenzik ezt a forgatókönyvet.­­ Bush elnök hétfőn aláírta az iraki és afganisztáni hadműveletek foly­tatásának finanszírozásáról szóló törvényt. A 162 milliárd dolláros háborús költségvetési keret Bush elnöksége végéig és még azon túl­menően is jó ideig fedezni fogja a két ázsiai országban állomásozó amerikai csapatok tevékenységét - jelentette az MTI. Bush a ritka kétpárti együttműködés eredménye­ként méltatta, hogy a republikánusok és demokraták a választás évében is meg tudtak egyezni az amerikai csapatok és családjaik támogatásá­ról. Az amerikai kongresszus eddig összesen 650 milliárd dollárt szava­zott meg a hatodik éve tartó iraki háborúra. Az afganisztáni műveletek költségvetése megközelíti a 200 mil­liárd dollárt. A törvényben ezúttal sem szerepel a harcoló alakulatok kivonásának menetrendje, pedig a többségi demokraták az utóbbi két évben többször kísérletet tettek a kongresszusban arra, hogy utóbbi­hoz kössék a háború finanszírozását. A költségvetés elfogadása így politi­kai győzelmet jelent a republikánus párti elnök számára, aki mindig ve­hemensen ellenezte, hogy a törvény­­hozás menetrendet állapítson meg az iraki hadműveletek befejezésére. A most jóváhagyott pénzösszegből 2009 közepéig lehet fedezni a had­műveletekkel járó kiadásokat. John McCain, a Republikánus Párt leendő elnökjelöltje számára a győzelem a fontos Irakban, míg Barack Obama valószínű demokrata párti jelölt, aki már a 2003-as inváziót sem szavazta meg a szenátusban, mielőbbi csapat­­kivonást sürget. Népszava-információ Elmarad Wilders felelősségre vonása Holland ügyészek hétfőn közölték: nem indítanak eljárást a Koránt bíráló filmjével a muzulmánokat vi­lágszerte felháborító Geert Wilders holland szélsőjobboldali képviselő ellen, mivel joga van a szabad vé­leménynyilvánításhoz. Az ügyész­séghez tucatnyi beadvány érkezett, amelyben vizsgálatot indítványoztak a bevándorlást ellenző politikus ügyében, azután, hogy Wilders idén olyan filmet mutatott be, amely az iszlámot erőszakot szító vallásként mutatja be. A filmet több muzulmán ország is elítélte. MTI-információ

Next