Népszava, 2008. augusztus (135. évfolyam, 179-203. szám)

2008-08-22 / 196. szám

8 HÍR ÉS HÁTTÉR 2008. AUGUSZTUS 22., PÉNTEK NÉPSZAVA Új ideológiai köntösben „adta el" kormányváltó alapgondolatát a Fidesz. Az államalapítás ünnepén Kósa Lajos alelnök, debreceni polgármester összefogásra és az állam megerősítésére szólított fel. Szerinte a magyar állam most nem segíti, sőt akadályozza a nép boldogulását. Nem erős, ha­nem szétesik, nem működik hatékonyan sok fontos társadalmi területen. Politológusok szerint bár valóban vannak problémák, a jobb- és baloldalon alapvetően más államképek miatt aligha lesz nemzeti konszenzus. „Mindenkivel össze kell fogni, akivel lehet, hogy újrateremt­sük azt az államot, amit Szent István alapított” - hangoztatta Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke Debrecenben az államalapítás ünnepén. Beszédében feltette a kérdést: mivé lett István király műve, hol van a bölcsesség, az államba, a törvényekbe vetett bizalom, a magyar öntudat? A debreceni polgármester szerint ma az állam nem látja el alap­feladatait, nem segít az embe­reknek, nem ad biztonságot, „a szemünk láttára esik szét, válik funkciótlanná”. Hozzátette: az olyan nagy társadalmi kérdé­seket, mint a demográfiai prob­lémák, a cigányság integrálása, az elfogadható adórendszer kialakítása, a közoktatás vagy a közegészségügy, az állam nél­kül nem lehet megoldani. Adórendszer Elfogadható adórendszer az állam nélkül nem oldható meg - mondta most Kósa Lajos, miközben polgármesterként korábban már megpróbálta, hogyan léphet át az államon. Jú­niusban módosította a hajdúsági város közgyűlése a helyi adókról szóló rendeletét. Ennek megfe­lelően a jövőben a kutatásra és fejlesztésre fordított költségek a helyi iparűzési adó (hipa) 80 százalékáig számolhatóak el. Kósa szerint ez a lépés nem sér­ti a hazai és az uniós jogot. Az adószakértők másként látják. Az Európai Unióban az egyik fő szabály, hogy az állam nem nyújt támogatást a versenyszférának. Néhány kivételes témakörben azonban (ilyen a foglalkoztatás ösztönzése, a környezetvéde­lem) adható kedvezmény, de — a versenytorzítás elkerülése érdekében - csak akkor, ha ez a támogatás szektorsemleges, nem kedvezményez vállalato­kat vagy termékeket. A hipa esetében az is felmerül, hogy a helyi adókról szóló országos hatályú törvény értelmében az önkormányzat csak azoknak a vállalkozásoknak adhat kedvez­ményt, amelyek adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió forintot. Emellett persze dönthet úgy is, hogy nem veti ki az iparűzési adót, vagy változtathat esetleg a mértékén. A debreceni döntés kapcsán érintett vállalkozások­nak azzal is számolniuk kell: amennyiben a brüsszeliek úgy határoznak, hogy a döntés uniós jogot sért, akkor vissza kell majd fizetniük a kapott kedvezményt. Debrecenben egyelőre nem egyeztettek a rendelet módosí­tásáról a cégekkel, mondván: „Nincs szükség erre, mivel - a rendeletü­nk értelmében - ezt az adócsökkentést az adóalanyok leghamarabb 2009. május 31-én érvényesíthetik.” Kósa Lajos­nak, mint a Fidesz potenciális kormányfőjelöltjének amúgy sajátos fogalmai vannak az ál­lamról, ha átlépi az országhatárt. Ha például Nagyváradon van, úgy véli, nincs szükség az ál­lamra, elegendő a két nép közötti együttműködés. Ha viszont az Egyesült Államok képviselőivel tárgyal, a két állam közti szerző­désekre hivatkozik. Közoktatás Kosa szerint az állam nem tud mit kezdeni többek közt a közoktatással. Szavait nem támasztja alá, hogy csak az új tanévben az állam - az Oktatási és Kulturális Minisztériumon keresztül - rengeteg intézkedést hozott. Több ponton megvál­tozott a közoktatási törvény, azért, hogy az iskola a nehéz helyzetben lévőknek is megadja a felemelkedés lehetőségét. A fenntartó köteles gondoskodni arról, hogy a halmozottan hátrá­nyos helyzetű gyermekek 3 éves koruktól igénybe tudják venni az óvodai nevelést. Szüleik, ha gyermeküket még 5 éves koruk előtt beíratják és rendszeresen járatják óvodába, támogatást kapnak. Módosult és pontosabbá vált az általános iskolai felvételi körzetekre vonatkozó szabályo­zás. A Nemzeti Alaptanterv a jövőben kötelező rendelkezése­ket állapíthat meg a helyi tan­terv elkészítéséhez. A többcélú közoktatási intézményben az egységes szervezeti és működési szabályzat és pedagógiai prog­ram mellett egységes házirendet és intézményi minőségirányítási programot kell készíteni. Közép­iskolai írásbeli felvételi vizsga szervezésénél csak az Oktatási Hivatal (OH) központi írásbeli feladatlapját lehet használni. A hat vagy nyolc évfolyammal működő középiskolák nem szervezhetnek szóbeli felvételi vizsgát. Az OH a korábbiaknál komolyabb jogosítványokat kapott az egyenlő bánásmó­dot sértő iskolai intézkedések orvoslására. Az intézmények átszervezésére, megszüntetésére a fenntartónak március utolsó napjáig van lehetősége. 2009- től, ahol a gyermeklétszám azt kívánja, bevezetik az egységes óvoda-bölcsődét. Demográfiai problémák Miközben Kósa a demográfiai problémákért is az államot hi­báztatja, a kutatók és a családtá­mogatók is egyetértenek abban, hogy a népesség csökkenésének fő oka: egyre később és egyre kevesebb gyereket vállalnak a családok. Nincs vita arról sem, hogy a jó, kiszámítható és hosszú távú szociálpolitika és a kedvező állami beavatkozás sokat lendít­het a gyermekvállalási kedven. De ez nem minden, ugyanis míg az elmúlt évtizedekben a nők a 20-as éveik elején már férjhez mentek és gyermeket vállaltak, az utóbbi másfél évtizedben ez gyökeresen megváltozott. Jelen­leg a 30-as éveik elején járó nők 30 százalékának nincs gyereke, ez az arány 10-20 évvel ezelőtt csak 10 százalék volt. 1960 és 1990 között a szülő nők több mint fele 25 éven aluli volt, a változások a 90-es években - te­hát nem a Gyurcsány-kormány idején - kezdődtek, az anyai kor kitolódott. 2000-ben már csak valamivel több, mint egyharmad volt 25 éven aluli, és jelentősen megnövekedett a 30 évesnél idősebb első gyermeküket szü­lő anyák aránya. Míg a korai családalapításnál valószínű, hogy az édesanya több gyereket vállal, idősebb korban szülő nőnél ez kétséges. Szakembe­rek szerint a változás még csak félúton jár, további öregedés elé nézünk. Már a házasságkötés sem jellemző, sokan inkább az élettársi kapcsolatot választják. A 70-es évek közepe után szü­letettek általában nem akarnak házasságot kötni, életvitelük, életcéljuk jelentősen megválto­zott. Az életpreferenciák sem a régiek. Korábban a fiatalok szá­mára a családalapítás volt az első szempont, ma sokkal inkább a képzettség, a tudás megszerzése, a munkahelyi egzisztencia meg­teremtése. A képzetteket pedig egyre nehezebb feladat elé állítja a hivatás és az anyaság össze­hangolása. Egész Európában ke­vés gyerek születik, ugyanakkor az állami beavatkozás pozitív példája Franciaország lehet, ahol szociális támogatásokkal segítik a családokat, a szociális munkások pedig olcsón vállalják a gyermekmegőrzést, így az anyuka is visszamehet dolgozni. Nem véletlen, hogy Európában a franciáknál születik a legtöbb gyerek. Romaintegráció A cigányság évszázadok óta­­ néhány rövid periódust leszá­mítva - mindig az ü­ldözöttség, a számkivetettség, az elnyomás népe volt, ma is az. Ezt jól látja Kósa - ha ugyan erről beszél -, de az is tény, a munkahelyek fele a rendszerváltáskor szűnt meg, ami a többségében betanított munkásként dolgozó romákat sújtotta leginkább. Akiknek a lába alól akkor kicsúszott a talaj, mára elveszett emberek lettek. A cigánygyűlöletet csak azzal le­hetne csökkenteni, ha romák pi­acképes szakmákat tanulnának. Ha újra dolgoznának, megszűn­ne a kirekesztettségük, elszige­telődésük. A kormány most ezen dolgozik, a rendszeres szociális segély átalakításával a probléma csökkenhet. Kállai Ernő ki­sebbségi ombudsman szerint az oktatás hasonlóan fontos színtér, de ő kimondja: a felnőtteket már nem lehet megmenteni. Viszont a gyerekeket igen, olyan iskolák és kollégiumok kellenek, ahol jó oktatás van, ahonnan nem viszik el a nem cigány szülők sem a gyerekeiket. Sok ilyen iskola emelhetné más szintre a következő generáció sorsát. Az Állami Számvevőszék sem a jelenlegi kormányt marasz­talja el. Jelentésükből kiderül, a rendszerváltás óta jelentős összeggel támogatták a kormá­nyok a romákat, a finanszírozás azonban mindvégig átláthatatlan és követhetetlen volt. A forrá­sokat adatvédelmi szempontok miatt csak becsléssel lehetett megállapítani, 1996 és 2006 között mintegy 120 milliárd forintot fordítottak erre a célra. Mindvégig tisztázatlan volt, mi­ként kezelje az állam a cigányság ügyét, kisebbségi vagy szociális­foglalkoztatási kérdésként. Ezt a dilemmát egyetlen kormánynak sem sikerült feloldania. A kí­sérleti programok kiértékelése elmaradt, a sikeres programok elterjesztése helyett pedig min­dig újabbak indultak. Közegészségügy A debreceni polgármester az ál­lamtól várná a közegészségügyi ellátás megoldását is. Ezt ma egy nemzeti kockázatközösségre épülő, szolidáris társadalombiz­tosítással és három alapszintre építkező intézményrendszerrel biztosítják. Az állampolgárok széles körben szerezhetnek biz­tosítási jogviszonyt; a diákok és a nyugdíjasok után például az ál­lam fizet, míg az aktív dolgozók munkáltatójukkal közösen járul­nak hozzá a társadalombiztosí­tási alaphoz. Legvégső esetben az állampolgárnak magának kell fizetnie. Aki nem biztosított, az sürgősségi ellátásra jogosult, a többi esetben azonban elmaradt járulékait behajthatja rajta az adóhatóság. A rendszer a társa­dalom szinte teljes egészét lefe­di, bár vannak hibái: a forrásokat nem megfelelően használják fel. A rendszer egyszerre „hatékony és pazarló”. Részben emiatt a régiók között jelentős különbsé­gek vannak a tekintetben, hogy mennyi jut a közös pénzből az adott térségben lakóknak. Az intézményrendszer valóban számos gonddal küszködik, de korántsem működésképtelen. Az alapellátást az állam a szin­te teljesen privatizált, hatezer háziorvosi praxissal biztosítja. Miközben a családorvosi ellátás széles körben hozzáférhető, a doktorokat nem ösztönzi a fi­nanszírozási rendszer a betegek kezelésére, így sokszor tovább­­küldik őket a rendelőkbe vagy a kórházakba, ami sokkal többe kerül az államnak. Emellett az alapellátás egyik legnagyobb problémája, hogy sok régóta be nem töltött praxis van, főleg a kistelepüléseken, ahol így nem elérhető az orvos. A szakellátást 400 járóbeteg-rendelőben lehet igénybe venni. Az intézmények gazdasági gondokkal küsz­ködnek, s időnként várólistára kénytelenek helyezni a nem sürgős ellátásra szorulókat. A legnagyobb baj azonban a mint­egy 160 kórházzal van. Anyagi problémáik mellett a struktúra is rossz, sok az intézmény, miköz­ben a gyógyítás biztonsága és a költségek hatékony felhasználá­sa érdekében központosítás kel­lene. Az ágazat egészét áthatják a humán erőforrás gondjai: az orvos- és nővérhiány mellett a fő probléma az alacsony fizetésben és az emiatt is kialakult hála­pénzrendszerben keresendő. Népszava-összeállítás A Fidesz szerint a központi hatalom akadályozza a nép boldogulását Kosa erős államot szeretne, de mindjárt át is lépne rajta A debreceni polgármester beszéde előtt a virágkarneválon felvonultak az erős királyság jelképei, de Kosa nem emiatt mondta, amit mondott Fotó: MTI Magyar Gárda: a XXI. század csendőrsége „Aki a Magyar Gárdát hívja segítségül, nem őrült, csak kétségbeesett, mert a magyar államtól nem kap segítséget"-jelentette ki Kósa Lajos. Tény, hogy több település tekint úgy a fekete ruhás seregre, mint pótrendfenntartó erőre, támogatják, hívják őket. Ezek az önkormányzatok jobbára fideszes vezetésűek, mint Szekszárd, Kaposvár, Nyírkáta vagy Fadd. Ez a szerep a szervezetnek is tetszik, hiszen hangoztatják is: ők a XXI. század csendőrsége. Ám nagyobb számban vannak azok az önkormányzatok, amelyek kitiltották területükről a félelmet keltő, kirekesztő, cigányelle­nesnek tartott egyesületet. Kondorosi Ferenc, az Új Rend és Szabadság kormánybiztosa nemrég erről azt mondta: arra biztatja a politikusokat, ne az alkotmány kereteit feszegető civil szervezettel próbálják biztosí­tani a rendet, bízzák ezt a rendőrségre. Egyetért vele Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter is, aki úgy fogalmazott: „Se a Magyar Gárdának, se másnak nincs joga, hogy a rendőrség helyett közha­talmat gyakoroljon." Orbán Viktor, a Fidesz elnöke májusban, egy zártkörű előadáson állítólag a gárdá­ról azt mondta: úgy kell tenni velük, ahogy Horthy Miklós elbánt a nyilasokkal. „Adni nekik egy pofont és hazazavarni őket." Nézőpont és hangsúly Szükség van-e egyáltalán erős államra? - kérdezte Lövétei István alkotmányjogász. Szerinte az ókor óta nincs ebben világos álláspont, s minden történelmi pillanatban lehet olyan társadalmi problémákat találni, amelyek pró vagy kontra érvként felhozhatók. A szakember arról is beszélt: a XIX. században alapvetően kialakult államfelfogást nézve Magyarország az elmúlt 15 évben számos tradicionális nézőpontból va­lóban meggyengült. Ugyanakkor jelenleg is nagyon erős a társadalom anyagi erőforrásainak centralizálásában. Kiszelly Zoltán politológus szerint a jobboldal, a Fidesz hagyományo­san erős nemzetállamot vizionál, szemben a kormányzattal, melynek államfelfogása alapvetően a piaci mechanizmusok elsőbbségére épül, ha tetszik, a „gyengébb" államot tartják életképesebbnek a XXI. szá­zadban. Mindez nézőpont, politikai ízlés kérdése - vélte. A nehézséget az okozza, hogy jobb-, illetve baloldalon sincs készség arra, hogy a saját állameszményükből akár jottányit is engedjenek-folytatta. Míg a Fidesz a „vagy az erős állam, vagy semmi" elvet vallja, addig a balolda­lon úgy tartják, a mostaninál erősebb állam már sok lenne. A Fidesz ezen retorikája az eddig is hangoztatott gyenge kormány-gyenge ország tételt erősíti, ezeket a verbális „támadásokat" pedig az a tehetetlenség­érzés hívta életre a jobboldalon, hogy rájöttek, a „kormányeltakarítás" alkotmányos keretek között nem kivitelezhető. Kiszelly megjegyezte: persze a hivatkozási alap sem véletlen, a Fidesz csupa olyan társadalmi problémakört választott, amellyel valóban baj van. A kritika tehát valós, de a szelektálás már nem véletlen, mert ugyanezt nem lehetne például felróni a gazdasági teljesítmény vagy az autópálya-építések esetében a kormánynak. Viszont a közoktatás és az egészségügy éppen azok a pél­dák, melyekkel a Fidesz egyben tudja tartani 2,5 milliós törzsbázisát, s esetleg „maradásra" bír néhányat abból a 700-800 ezres protestszavazói körből, amely mellette tette le a voksát a márciusi háromkérdéses nép­szavazásnál. Az is igaz, hogy az MSZP-n kívül már minden párt sürgeti az adóreformot-folytatta a politológus -, már a Fidesz is átpozicionálta magát, noha korábban nem volt az adócsökkentés híve, mert jól tudja, hogy az erős állam sokba kerül. A Fidesz ellenzékből sürget erős államot, miközben szocialista gazdasági tételeket fogalmaz meg - hívta fel a figyelmet egy ellentmondásra Lesti Árpád politológus. Mint mondta, a Fidesz által most felvetett témák mindig is adottak voltak, Kósa most csupán összefoglalta, aktualizálta azokat a társadalmi problémákat, melyekre a politikai elit - így az általa képviselt Fidesz - nem talált megoldást az elmúlt 15 évben.

Next